2006.03.30.
Daytrade kaszinó: Vajon a jó hír jó vétel?
A daytrade (nappon belüli
adás-vétel) nehéz műfaj. Lehetünk mi akármilyen gyorsak, attól még, hogy
kijön egy hír, ami egyértműen pozitívnak vagy negatívnak értékelhető,
nem biztos hogy az erre a hírre adott reakciót meg is lehet/tudjuk lovagolni.
Az árfolyamkurzus meglovaglásához ugyanis előbb nekünk is nyitni kell egy
pozíciót (amit elképzeléseink szerint remélhetőleg majd kicsit később
nyereséggel szeretnénk lezárni), de a nyitásban vagy a hírt követő
pillanatokban lehet hogy már akkora az érdeklődés és a spekulációs
tolongás vagy az ellen oldali azonnali pozíciózárások, hogy kapásból túllő
az árfolyam, és onnan már aztán csak visszafele korrigál a hirtelen nagy
elmozdulásból. Épp ezért nem szabad felelőtlenül felülni egy hírnek
kapásból déjtrédre, hiszen a relatíve kicsi napon belüli mozgásokat viszonylag
nagy pozícióval célszerű bevállalni, (hogy értelme is legyen a dolognak,
hiszen kicsi mozgást próbálunk megfogni a folyamatos kontroll alatt tartott
pozícióval), viszont ez a nagy pozíció nagy potenciális veszteségtömeget hordoz
magával, így ha mégis ellenünk megy a piac a kis százalékok nagy pofonokká
válhatnak.
Nézzük a tegnapi/tegnapelőtti
részvényeket, amiben Nagy Hír volt:
NOKIA: Jó hír: (CEO Jorma Ollila said
the No. 1 cell phone maker expects the mobile phone market will grow 15 percent
or more this year from an estimated 795 million last year, up from its previous
forecast of 10 percent growth.), de már túl drágán nyitott ki Amerikában, és
magasról elkezdett lecsorogni. Nem lehetett napon belül nyerni vele a hírt
meglovagolva, miközben végülis 5% pluszban zárt a részvény előző
naphoz képest.
AVI BIOPHARMA: Szintén jó hír (The graphics and
multimedia product maker reported quarterly earnings and revenue that topped
analysts' estimates and it forecast higher current-quarter revenue than what
analysts expected), de nagyon magasan nyitott ki. Nem nagyon lehetett
vele napon belül nyerni, annak ellenére hogy +15%-kal zárt feljebb, mint
előző nap.
VIROPHARMA: Szintén jó hírre
(kedvező gyógyszerteszt eredményekre) hasonló reakció. Napon belül esés,
előző naphoz képest +10%.
BANK OF NEW YORK: JP Morgan megvenné a lakossági üzletágat.
Reakció ez előzőkhöz hasonló: magas nyitás után napon belül konstans,
előző naphoz képest +5%.
NANOGEN: Vagyis inkább
NAGYONGENYÓ, mert mióta a hírre nyitásban szerdán +25%-kal azonnal megugrott
mint a bakkecske, azóta 10%-ot esett.
És egy shortszívató példa is:
ACCENTURE: Rossz hírre majdnem -10%-os szakadás a szerdai nyitásban, azóta meg
folyamatosan mászik felfelé és a zuhanás nagyobbik felét már le is dolgozta.
Ezek voltak az elmúlt két nap Nagy
Híreit produkáló részvényei, és lám-lám, nem lehetett a híreket meglovagolni.
Sőt az esetek egy részében a hír után már azonnal a hírrel ellenkező
irányba indult el a részvény. Persze nincs ez mindig így, de tanulságos példák,
hogy nem szabad vakon azonnal beugrani jó híreknek, mert könnyen felültetheti
magat az ember. Ha túl sok hiéna ugrik rá a koncra, akkor könnyen egymást
marják össze.
PS: Az előző napi alábbi
LEVEL 3 példa is daytrader idegborzoló volt. 4 nap alatt 50%-ot emelkedett a
részvény, miközben daytrade-del egy fillért sem lehetett keresni. J
2006.03.29. Level 3: Három
szintű profitlépcső (+50% 4 nap alatt)
A daytraderek gondolom tépik a hajukat. J
2006.03.28. Tovább emelte a
kamatot a FED. Bernanke nem okozott
meglepetést.
|
25 bázisponttal 4.75%-ra emelte az
irányadó kamatot az amerikai jegybank A közleményben azonban semmi változás az
előzőhöz képest. A legutóbbi FOMC ülésen leköszönő Greenspan
formálta közlemény szövegét szinte változatlan formában hagyta az új
jegybankelnök, Ben Bernanke vezette FED Nyílt Piaci Bizottság. Az amerikai
gazdaság lélegzetvételnyi lassulása ellenére továbbra is erős a
gazdasági növekedés, mely valószínűleg egy tartható egészséges ütemre
áll be. Az infláció kontroll alatt van, de azért potenciális veszélyek
vannak, így ha szükséges, további kamatemelések lehetnek. |
“The Federal Open Market
Committee decided today to raise its target for the federal funds rate by 25
basis points to 4-3/4 percent. The
slowing of the growth of real GDP in the fourth quarter of 2005 seems largely
to have reflected temporary or special factors. Economic growth has rebounded
strongly in the current quarter but appears likely to moderate to a more
sustainable pace. As yet, the run-up in the prices of energy and other
commodities appears to have had only a modest effect on core inflation, ongoing
productivity gains have helped to hold the growth of unit labor costs in check,
and inflation expectations remain contained. Still, possible increases in
resource utilization, in combination with the elevated prices of energy and
other commodities, have the potential to add to inflation pressures. The
Committee judges that some further policy firming may be needed to keep the
risks to the attainment of both sustainable economic growth and price stability
roughly in balance. In any event, the Committee will respond to changes in
economic prospects as needed to foster these objectives. In a related action,
the Board of Governors approved a 25-basis-point increase in the discount rate
to 5-3/4 percent. “
2006.03.28. Chartkozmetika
Nap közben enyhe
lemorzsolódás és egy 130 milliós kötés... végül egy kis kozmetika az utolsó percekben,
ami a mínuszos napot pluszba fordítja… és a végére egy “bivalyerős” 1db-os
order, amivel duplájára nő a napi emelkedés…
és máris kész a bika chart: szép nagy fehér gyertya
nagy forgalommal, mely megerősíti a 3-4 nappal ezelőtti kitörést:
Tisztára mint egy follow through, úgyhogy a chartos
technikus mókusok remélem vették a bullish szignált, hiszen a chart sosem hazudik.
;-) [Grafikonok: Portfólió,
Tőzsdefórum]
2006.03.27. A mai nap vesztese:
-50%
És aki nyitóban -45%-os esésnél még mert és tudott
shortoltni $5-on, az 10%-ot kereshetett vele nap végére. Bár azért nem olyan
egyszerű ilyenkor ilyen papírokat shortra megkapni, amikor egy nap alatt
felére esik az árfolyam és megfordul a teljes részvénymennyiség. (Szinte lehetetlen.)
Mindenesetre pályafutása alapján eddig sem
szívbetegeknek ajánlott részvény volt.
2006.03.27. Itt aztán van
mozgás! J
2006.03.26. Méghogy az ingatlan
jó üzlet???
Mást se hallani, még közgazdász körökben is (!!!),
hogy az ingatlan a legjobb befektetés a világon, mert azon nem lehet veszíteni,
hosszú távon meg úgyis biztosan emelkednek az ingatlanárak. Na akik így
vélekednek, (az emberek 99%-a), azoknak ajánlom figyelmébe a japán
ingatlanpiacot. Épp minap volt egy kis bloomberg riport az élénkülő
tokiói ingatlanpiacról. Élénkül, élénkül, de az árak most ugyanott vannak mint
20-30 évvel ezelőtt. A hatalmas luftballont pumpáló ingatlanpilótajáték a
csúcshoz képest ötödére omlott össze Japánban, és az árak még most jelenleg is
a 20-30 évvel ezelőtti szintjükön vonaglanak. A lakóingatlanok jelenlegi
árszintje az 1985-ösön, a kereskedelmi ingatlanoké pedig az 1975-ös szinten
van. Márpedig a 20 illetve 30 év igencsak hosszú távnak mondható.
Valójában az ingatlanpiac is hasonló elven
működik mint a tőzsde, csak lassabb, lomhább, és kevésbé átlátható,
homályban tapogatózó kétoldali privát alkuk által vezértelt OTC piac. Sőt,
bizonyos szemszögből az ingatlan sokkal veszélyesebb terep mint a
tőzsde, ugyanis ha esik a piac, akkor még kiszállni sem nagyon lehet, mert
azonnal eltűnnek a vevők. A vevők egy része itt is csak azért
vásárol ingatlant, mert azt látja hogy az árak emelkednek, és arra spekulál,
hogy ha beszáll, akkor majd később ő is drágábban tudja eladni. Minél
inkább emelkednek az árak, annál többen akarnak beszállni “befektetési”
(valójában színtiszta spekulációs) céllal. Ha azonban megáll az emelkedés, vagy
netán csökkenni kezdenek az árak, akkor viszont mindenki ki szeretne gyorsan
szállni még jó áron, beszállni azonban már senki sem akar, a piac szinte
befagy, és ilyenkor legtöbbször jó pár évig eladhatatlanná válnák az
ingatlanok, mert a vevő kevés, az eladók pedig veszteséggel az istennek
sem akarnak kiszállni, (ha nem feltétlenül muszály), mondván akkor már inkább
kivárnak. Így aztán legtöbbször évekig, néha 10-20-30 évig is várhatnak a
bentragadtak, mire újra visszamászik a piac a bekerülési árakra. Nominális
áron !!!, miközben az infláció / bankbetét / alternatív befektetések értéke elszáguld
mellettük, hiszen 20-30 év alatt például államkötvényben 5-10-szeresére
nőhet a pénz.
Akárcsak a részvénypiac esetében, az ingatlanpiacnak
is ugyanúgy megvan a közgazdasági kalkulációkon alapuló fundamentális értéke és
trendje, a felépítési, megtérülési, hasznosíthatósági, helyettesíthetőségi
értéke a kereslet-kínálati viszonyokat befolyásoló erők sodrásában. Ha
viszont a fundamentumokat figyelmen kívül hagyva mindenki csak az áremelkedésre
spekulál, és csak azért vesz ingatlant, hogy majd egy másik játékosnak
drágábban eladja, akkor ez a spekuláció valójában nem más mint pilótajáték. Ez
a pilótajáték effektus kisebb nagyobb mértékben
2006.03.21. Forint és társai
Amíg a múlt héten síelgettem, forintunk kurzusa
szinte “forrongott”. Már amennyire forronghat ez a nagyon lomhán lebegő,
unalmas (= rendkívül stabil) valuta. Az évszázad havával borított szlovák
sípályákon már több mint 7Ft-ot kellett fizetnem egy koronáért, de nézzük mi is
történt a sípályán kívül! A Fidesz szerint ennek természetesen a katasztrófális
gazdasági helyzet az oka, hiszen rosszabbul élünk. A kormány szerint pedig a
külföldi befektetők Fidesz győzelemtől való rettegése okozza a
forintgyengüléssel járó tőkekivonást. Persze korrekt devizapiaci elemzésre
ne számítsunk se a Magyar Nemzetben, se a Népszabiban, a valós ok egy általános
gyengeséghullám az évek óta erősödő magas kamatozású egzotikus
devizákkal szemben. Profitrealizáció / profitvédelem / tőkevédelem /
pozíció likvidálások? Részben. Összeomló pilótajátékok? Részben. Egymást húzó
korrelációk? Részben. Valószínűleg ezen globális és lokális tényezők
elegye hatott a forintra, de a devizapiac sokszor megindul magától is
Mindenesetre az biztos,
hogy az évek óta alacsony fejlett / globális kamatok, és az évek óta magas
fejlődő / egzotikus kamatok közötti eddigi markáns különbözetre
mindkét oldalról szűkülő nyomás nehezedik. Tehát az utóbbi években
ultra alacsony dollár, euro, jen és svájci kamatlábak okozta érdektelen negatív
globális reálkamatok miatt magas kamatlábú egzotikus pénzekben kamatoztatott
tőkebefektetések vonzereje a kamatkülönbözet kétoldalú szűkülésével
egyre inkább veszít vonzerejéből.
Például az egész világnak diktáló dollár kamatlába
1%-ról már 4.5%-ra mászott fel, miközben pl a forint kamatlába 10% feletti
szintről 6%-ra csökkent. A dollár-forint
kamatkülönbözet így 10%-ról 1%-ra csökkent. Ez a kamatelőny effektíve
teljesen elolvadt, vagyis 1% helyett 11% kamatért érdemes lehet dollár helyett
vagy dollár hiteleken forintban kamatoztatni a pénzt, de 4.5% helyetti 5.5%-ban
már semmi vonzerő nincs, márpedig a kamatprémiumnak illene az esetleges
kedvezőtlen árfolyamváltozásra is némi fedezetet nyújtania.
Tehát miközben az utóbbi időszakban a (magas
kamatozású) egzotikus devizák kamatlábaira inkább azért jellemzően
csökkenő kamatlábtendencia volt jellemző, ezalatt a dollár
kamatlábának jelentős emelése mellett már az euró és svájci kamatok is
elkezdtek emelkedni, miközben már Japánban is szóba került a kamatemelés
lehetősége. Ezen kétoldalú nyomás
miatt kétségkívül veszítenek vonzerejükből kamatvadász (carry trade)
tőkebefektetések.
Az euró árfolyama forintban az elmúlt hónapban.
Egy hónap alatt 252-es szintről 266-ig gyengült
ki a forint az euróval szemben. Ez 5%-os gyengülés. Összeomlás??? Ugyan már! A
globális valuták akár 2-3 nap alatt mozognak ennyit, és akár 10-20%-ot is egy
évben. Csak mi befelé fokuszáló magyarok el vagyunk szokva az ilyenektől,
és az az igazság, hogy valójában a forint a világ egyik legstabilabb
lebegő valutája, ami a lomha lajhár mozgáshoz szokott kurzusa helyett most
ezúttal úgy mozdult meg, mint ahogy világ más pénzei szoktak mocorogni.
A lengyel zlotyi is kb 5%-ot gyengült, és hasonló
menetet írt le az euró árfolyama zlotyiban mint forintban.
A szlovák korona is gyengült, de csak 2%-kal
emelkedett az euró korona árfolyama.
A cseh korona hasonló mértékben gyengült mint a
szlovák, így az euróért itt is szintén 2%-kal többet kell adni.
A közep-kelet-európai devizák mellet azonban más
magas kamatozású, évek óta a befektetők fókuszában favorizált sztárdevizák
árfolyama is gyengült.
A 10% feletti kamatot hordozó török líra szintén
5%-ot gyengült a dollárral szemben.
A dollárhoz képest már csak 3% kamatelőnyt
élvező mexikói pezó is majd 4%-ot gyengült, vagyis egy hónap alatt
odaveszett egy évnyi kamatnyereség.
Ezek a pár százalékos gyengülések azonban
eltörpülnek a két legnagyobb kamatvadászaton nyugvó pilótajáték összeomlásához
képest, amelyek szinte előre jelezték a carry trade devizák globális
trendjét.
Azalatt az1 hónap alatt, amíg a forint 5%-ot
gyengült, az eddigi abszolut favorit sztárdeviza, az izlandi korona 15%-ot
zuhant.
Az izlandi korona pilótajáték, amely 1 évig
építkezett 10%-os kamatbázisra, 1 hónap alatt teljesen össze is omlott.
Egy rejkjaviki devizabrókerrel még tavaly jól
elbeszélgettem, hogy mi is zajlik Izlandon. Azt mondta, hogy Izlandon már
szinte mindenki devizaspekulációval és euró és svájci hiteleken történő
ingatlan “befektetéssel” (???) foglalkozik, hiszen az ingatlanárak évek óta
duplázódnak Izlandon. Na gondolom, az izlandi devizaspekulánsok nagy része
elvérzett az összeomlásban, és a november óta 20%-os zakó okozta euró
erősödés nem tett túl jót az euróban felvett ingatlan hiteleknek sem, így
az össznépi ingatlan pilótajáték sem nagyon kerülheti el az összeomlást.
A talán elsőszámú globális kamatvadász
devizapárt, a 0%-os japán jen hiteleken 7%-os új zélandi dollárban való
kamatketyegtetést is megviselte egy hatalmas zuhanás. Itt szintén egy évig
épült a pilótajáték a kamatkülönbözetre, ami aztán 3 hónap alatt szintén
teljesen összeomlott, így a 17%-os zuhánással az impozáns kamatnyereség
ellenére a legtöbben itt is minuszban végezték, ha nem szálltak ki időben
a zuhanó gépezetből.
Röviden a lényeget összegezve: a forint a világ
egyik legstabilabb lebegő valutája, melynek kurzusa olyannyira stabil,
hogy teljesen elszoktunk a világ devizapiacaira jellemző, és ott a heves
spekuláció miatt teljesen normális sokkal nagyobb amplitúdójú mozgásoktól. Az euró árfolyama 1999-es létrejötte óta
dollárban kifejezve 0.84-1.36-as tartományban hevesen mozogva több mint 50%-os
maximális elmozdulást eredményezett. Ezzel szemben 234-275-ös sávban mozgott a
euró forintárfolyama, vagyis a forint 7 év alatti maximális mozgása kb 17%
volt, amennyit például az izlandi és új zéladni valuta vesztett értékéből
az elmúlt 1-2 hónapban.
2006.03.10. BÚÉK 2005! BÚÉK 2006!
2006-ra
némileg hasonló jóslásokba bocsátkoznék, mint 2005-re tettem a Fórum hasábjain,
ám a 2005-ös BÚÉK betűjáték sablont már nem lehet olyan nagyvonalúan
ráhúzni 2006-ra, hanem csak sokkal szelektívebben. Nézzük, hogy a 2005-re adott
várakozásaim hogyan teljesítettek, és ehhez képest mit várok 2006-tól nagy
vonalakban.
BONDS 2005: SELL (Kötvény eladások a
hozamemelkedéssel járó árfolyamcsökkenésre számítva.)
A
10 éves amerikai államkötvény nagyon nagyon nehéz és rögös utat járt be, és
ennek megfelelően viszonylag nehéz munka volt a pénzkereset a globális
kötvénypiacokon 2005. eleje óta. A 10
éves amerikai államkötvény hordozott hozama (38-48 skála az ábrán) 3.8%-4.8%
között ingadozott, kissé bizonytalan, hektikus, de azért egyre inkább
hozamemelkedési tendenciát mutatva.
Ennek
a hozammozgásnak megfelelően a 10 éves amerikai államkötvény árfolyama az
alábbiak szerint alakult. Jó helyen, jó áron nyitott eladásokkal azért szépen
lehetett keresni.
Ezzel
szemben a német államkötvények iránt 2005. első felében inkább csak
fokozódott a kereslet, a 10 éves távra hordozott hozamszint majdnem 3%-ra
csökkent, mely aztán az év végére 3.5-3.6%-ra engedett fel. Azonban ez a
hozamszint még minidg rendkívül alacsony, az alábbi ábrán is látható kötvények
árfolyama még így is méreg drága.
A
japán államkötvények hozama évek óta stabilan minimális, de az enyhe
hozamemelkedési / árfolyamcsökkenési tendencia azért itt is kirajzolódik,
1.4%-rol 1.6%-ra mentek fel a hozamok, és ezzel pár százalékot azért vesztettek
értékükből a japán kötvények árfolyama, ahogy az alábbi ábrán is látható.
BONDS 2006: A globális kötvények ha ma már nem
is annyira méreg drágák mint voltak, de még mindig nagyon drágák, nem sok érték
van bennük 2-3%-os (vállalati szinten 4%-os) inflációs mutatók mellett. Az
amerikai kötvények hozamának legalább 5% fölé, a német kötvényeknek legalább 4%
fölé kellene menniük, hogy valami értéket hordozzanak. (Persze a hozampadlótól
/ árfolyamplafontól elrugaszkodva mostmár azért kockázat van a gépezetben az
ellenoldali mozgásban is. )
USD 2005: BUY (dollár vétel)
2005.
január elején 1 euróért 1 dollárt és 36 centet kellett adni, ám év végére már
az 1.20-as tartományba süllyed az egyre jobban erősödő dollárban
kifejezett euró árfolyama.
A
dollár a japán valutával szemben 20%-ot erősödött 2005. során, jenben
kifejezett árfolyama a 100 jenes tartományból 120-as tartományba
erősödött.
A
több világpénzt is magában foglaló dollár index a valutakosárhoz képest több
mint 10%-kal 80-ról a 90-re erősödött.
DEVIZA 2006:
A dollár erősödő kurzusát 2005-ben több mint 500 milliárd
dollár hazautalt vállalati tőke segítette, melyre egyszeri adókedvezményt
kaptak az amerikai vállalatok a korábban felhalmozott külföldi profitok
hazautálásának motiválása céljából. Ez az egyszeri markáns
dollárerősítő többlethatás 2006-ban már nem érvényesül, de a dollár
továbbra is alulértékelt. A reális EUR/USD árfolyam 1:1 lenne. Japánban viszont
felforgathatja a helyzetet, ha elkezdik emelni a japán kamatokat, és a zéró
kamatok okozta évtizedes számüzetésből elkezdenek visszatérni Japánba a
külföldi parkolópályán kamatoztatott pénzek. Ez markáns jenerősödést
okozhatna, holott az exportorientált japán gazdaságnak életbevagóan fontos,
hogy a jen ne erősödjön vissza, sőt, kívánatos lenne, hogy
lehetőleg gyengüljön tovább. Megint két tűz közé kerülhet a japán
gazdaság, így elég bizonytalan (és felesleges) bármit is tippelni, de ha az
évtizedes zéró kamatpolitika után végre kamatemelés lesz Japánban, a tőkeáramlás
okozta piaci erőknek és ezzel a jenerősödésnek nehéz lesz gátat
szabni. A dollár azonban sok más valutához képest még mindig alulértékelt (pl
HUF, CAD, AUD), persze a realitás a legkevesbé kiszámítható és
legirracionálisabb piacon, a devizapiacon nem sokat számít. Az esetleges
legnagyobb meglepetést talán a svájci frank okozhatja. Egész európa 1%-os
svájci frank ingyenhitelekkel van kitömve. (A felvett svájci frank hiteleken
történő eszközvásárlásokhoz pedig a hitelbe kapott svájci frankot lokális
devizákra kell váltani, ami az újabb és újabb állandó hitelfelvételek által
évek óta svájci frank eladási / lokális deviza vételi nyomást eredményez.) Ha a
svájci kamatlábak viszont elkezdenek emelkedni, akkor ezek a hitelek egyre
drágábbak lesznek, egyre kevésbé lesz vonzó új hiteleket felvenni és egyre
drágább mulatság lesz tartani a meglévő hiteleket, vagyis csökkenni fog a
svájci frank hitelfelvétel, és egyúttal elkezdenek majd szépen
előtörleszteni, így ezek az elmaradó illetve inverz hitelműveletek majd
a svájci frank eladásokat visszafogják illetve a vételeket erősítik. Ha
pedig tényleg elkezd a svájci frank erősödni, akkor az csak olaj lenne a
tűzre, hiszen ez önmagában drágítja a hiteleket és teszi még kevésbé
vonzóvá.
EQUITY 2005: BUY
(Részvény vétel, mert a világ tőzsdéi alulértékeltek voltak.)
Alapvetően
nagyon jó évet tudtak maguk mögött a világ tőzsdéi 2005-ben. Sok
feltörekvő ország részvénypiaca is nagyon komoly árfolyamemelkedést
produkált, mindenesetre mi nézzük a számunkra irányadó, könnyen elérhető
befektetési távolságban lévő részvénypiacokat! A korábbi törelten lendulet
ugyan többször is megtorpant, és ha nehézkesebben is, de azért jórészt tovább
menetelt a BUX 2005-ben.
Az
amerikai Standard & Poors 500 részvényindex meglehetősen rázós
úton kb 8%-ot emelkedett 2005 januárjától.
A
német DAX részvényindex rakéta 40%-kal lőtt ki.
A
brit Financial Times 100 részvényindex 20%-kal izmosodott.
A
japán Nikkei 225 részvényindex majdnem +50%-kal szárnyalt.
EQUITY 2006: Az elmúlt években tartósan alacsony
kamatlábak nulla és negatív reálkamatokat erdeményeztek, így nem sok értelme
volt bankbetétben tartani a pénzt a világ fejlett országaiban, ezért a túl sok
felesleges pénz aggresszíven keresett és talált magának helyet az egyébkéntis
olcsó részvénypiacokon és egyéb pénzügyi pilótajátékokban (pl kötvények,
nyersanyagok). A nevetségesen alacsony kamatok korszakának valószínűleg
mostmár előbb utóbb vége lesz, és a kamatok újra mértékadó és
becsülendően biztonságos hozamot fognak eredményezni. Az 1-2%-ot eddig nem
becsülte senki semmire, de az 5-6%-os kockázatmentes kamatot, szignifikánsan
pozitív reálkamatot, bizony már meg kell becsülni. Hamarosan visszatér a
bankbetét vonzereje, ez pedig tőkét fog elvonni a részvénypiacoktól. A felesleges pénzek, (a fejlett országok beli
megtakarítások, melyek döntő többsége az utóbbi években a tőzsdei
kaszinókban próbáltak szerencsét), most újra a bankbetét felé is fordulhatnak, ez pedig relatíve tőkét fog elvonni a
tőzsdékről. Ettől függetlenül nagy tőzsdei összeomlástól
nem kell tartani, csak egy kicsit kevesebb pénz fog jutni a részvénypiacra, de
ettől még a pilótajátékok megalapozottan vagy megalapozatlanul de
építkezhetnek tovább, csak talán egy kicsit szelektívebben és szerényebb
lendülettel mint 2005-ben.
Az
amerikai részvénypiac továbbra is
alulértékelt. Európa talán már kissé
szelektívebb vételi tereppé vált, igazán attraktív vételi lehetőség egy
markánsabb korrekcióban adódna. A német piac sem túl drága, de már kissé
pilótajáték gyanus, ráférne egy nagyobb korrekció hogy aztán új erővel
építkezhessen, lehetőleg tovább javuló fundamentumokra. Mindenesetre ha
egyszer végre a méreg drága európai kötvényekből elkezd majd az olcsóbb
részvénypiacra áramolni a hatalmas mennyiségű tőke, akkor még nagy
emelkedés jöhet Európára. Japán:
drága és már színtiszta pilótajáték. A feltörekvő nagy hozamú
részvénypiacok nagy része szintén pilótajátékká vált, ennyi év után a
végtelenségig nem fognak másfél évente duplázódni. BUX: a részvények drágák, az esetleges további dollárerősödés
jót tehet ugyan a gyógyszercégek fundamentumainak, (és egyben rosszat a
MOL-nak), de ezen kívül felfelé nincs nagy potenciál. A nagy kaszálás már
régesrég megvolt, az is szép teljesítmény hogy a 20000-es szintet tartani tudja
az index. A MOL fundamentuma valószínűleg tetőzött, az OTP-t
elkaphatja ugyan egy európai bankhullám, de hogy igazán jó vétel legyen, ahhoz
ugye legalább 10-es PE-n kellene megvenni, az meg 6000Ft. Elfogytak az olcsó részvények a BÉT-en. Ha
egy tisztességes profitmarzsot és nyereséget végre el tudna érni, akkor az évek
óta rendkívül alulértékelt Synergon akár duplázhatna vagy netán triplázhatna
is, de ahhoz végre le kellene tenni valamit az asztalra, ez pedig már jópár éve
nem sikerül, így addig nem csoda ha állandóan csak a nyomott árfolyamra
ciklikusan beinduló majd részben behaló pilótajátékról van szó.
Pannonplast 2005: célárfolyam 2005Ft
A
Pannonplast részvényre 2005. január elsején adott 2005Ft-os célárfolyamom ugyan
csak 2006. második hetében teljesült, de a lényegen nem változtat: a részvény
megduplázódott 2005. januárja óta.
Pannonplast 2006: Az nyílvánvaló volt, hogy a cég
alulértékelt, ha a veszteséget le tudja építeni. Azt hogy valójában mennyit ér, azt még mindig
nem lehet tudni, mert a veszteséget ugyan leépítették, de a nyereség nagysága
egyelőre még meghatározhatatlan. 2000Ft-ot mindenképpen megér, de lehet
hogy 3000Ft-nál viszont nem többet. Ez egy szép fundamentális sztori, úgyhogy
továbbra is várjuk az üzletmenet fejleményeit és a jelentéseket. Akinek volt
türelme hozzá, méltán megérdemli a nyereséget.
BÚÉK 2006: Nyersanyagpiacok: Fundamentális szívmelengető
lenne, ha végre az utóbbi évek legnagyobb pilótajátékai, a nyersanyagpiaci
lufik végleg kidurranának.
Nyilasi
Attila – http://nyilasi.tozsdeforum.hu