2006.03.30.  Daytrade kaszinó: Vajon a jó hír jó vétel?

A daytrade (nappon belüli adás-vétel) nehéz műfaj. Lehetünk mi akármilyen gyorsak, attól még, hogy kijön egy hír, ami egyértműen pozitívnak vagy negatívnak értékelhető, nem biztos hogy az erre a hírre adott reakciót meg is lehet/tudjuk lovagolni. Az árfolyamkurzus meglovaglásához ugyanis előbb nekünk is nyitni kell egy pozíciót (amit elképzeléseink szerint remélhetőleg majd kicsit később nyereséggel szeretnénk lezárni), de a nyitásban vagy a hírt követő pillanatokban lehet hogy már akkora az érdeklődés és a spekulációs tolongás vagy az ellen oldali azonnali pozíciózárások, hogy kapásból túllő az árfolyam, és onnan már aztán csak visszafele korrigál a hirtelen nagy elmozdulásból. Épp ezért nem szabad felelőtlenül felülni egy hírnek kapásból déjtrédre, hiszen a relatíve kicsi napon belüli mozgásokat viszonylag nagy pozícióval célszerű bevállalni, (hogy értelme is legyen a dolognak, hiszen kicsi mozgást próbálunk megfogni a folyamatos kontroll alatt tartott pozícióval), viszont ez a nagy pozíció nagy potenciális veszteségtömeget hordoz magával, így ha mégis ellenünk megy a piac a kis százalékok nagy pofonokká válhatnak.

Nézzük a tegnapi/tegnapelőtti részvényeket, amiben Nagy Hír volt:

NOKIA: Jó hír: (CEO Jorma Ollila said the No. 1 cell phone maker expects the mobile phone market will grow 15 percent or more this year from an estimated 795 million last year, up from its previous forecast of 10 percent growth.), de már túl drágán nyitott ki Amerikában, és magasról elkezdett lecsorogni. Nem lehetett napon belül nyerni vele a hírt meglovagolva, miközben végülis 5% pluszban zárt a részvény előző naphoz képest.

 

AVI BIOPHARMA: Szintén jó hír (The graphics and multimedia product maker reported quarterly earnings and revenue that topped analysts' estimates and it forecast higher current-quarter revenue than what analysts expected), de nagyon magasan nyitott ki. Nem nagyon lehetett vele napon belül nyerni, annak ellenére hogy +15%-kal zárt feljebb, mint előző nap.

 

 

VIROPHARMA: Szintén jó hírre (kedvező gyógyszerteszt eredményekre) hasonló reakció. Napon belül esés, előző naphoz képest +10%.

 

BANK OF NEW YORK:  JP Morgan megvenné a lakossági üzletágat. Reakció ez előzőkhöz hasonló: magas nyitás után napon belül konstans, előző naphoz képest +5%.

 

NANOGEN: Vagyis inkább NAGYONGENYÓ, mert mióta a hírre nyitásban szerdán +25%-kal azonnal megugrott mint a bakkecske, azóta 10%-ot esett.

 

És egy shortszívató példa is: ACCENTURE: Rossz hírre majdnem -10%-os szakadás a szerdai nyitásban, azóta meg folyamatosan mászik felfelé és a zuhanás nagyobbik felét már le is dolgozta.

 

Ezek voltak az elmúlt két nap Nagy Híreit produkáló részvényei, és lám-lám, nem lehetett a híreket meglovagolni. Sőt az esetek egy részében a hír után már azonnal a hírrel ellenkező irányba indult el a részvény. Persze nincs ez mindig így, de tanulságos példák, hogy nem szabad vakon azonnal beugrani jó híreknek, mert könnyen felültetheti magat az ember. Ha túl sok hiéna ugrik rá a koncra, akkor könnyen egymást marják össze.

PS: Az előző napi alábbi LEVEL 3 példa is daytrader idegborzoló volt. 4 nap alatt 50%-ot emelkedett a részvény, miközben daytrade-del egy fillért sem lehetett keresni. J

 

                                                                              
2006.03.29.  Level 3: Három szintű profitlépcső (+50% 4 nap alatt)

A daytraderek gondolom tépik a hajukat. J

 

2006.03.28.  Tovább emelte a kamatot a FED.  Bernanke nem okozott meglepetést.

 

25 bázisponttal 4.75%-ra emelte az irányadó kamatot az amerikai jegybank

A közleményben azonban semmi változás az előzőhöz képest. A legutóbbi FOMC ülésen leköszönő Greenspan formálta közlemény szövegét szinte változatlan formában hagyta az új jegybankelnök, Ben Bernanke vezette FED Nyílt Piaci Bizottság. Az amerikai gazdaság lélegzetvételnyi lassulása ellenére továbbra is erős a gazdasági növekedés, mely valószínűleg egy tartható egészséges ütemre áll be. Az infláció kontroll alatt van, de azért potenciális veszélyek vannak, így ha szükséges, további kamatemelések lehetnek.

 

Verbatim Text Of Federal Reserve's Interest Rate Decision:

“The Federal Open Market Committee decided today to raise its target for the federal funds rate by 25 basis points to 4-3/4 percent.  The slowing of the growth of real GDP in the fourth quarter of 2005 seems largely to have reflected temporary or special factors. Economic growth has rebounded strongly in the current quarter but appears likely to moderate to a more sustainable pace. As yet, the run-up in the prices of energy and other commodities appears to have had only a modest effect on core inflation, ongoing productivity gains have helped to hold the growth of unit labor costs in check, and inflation expectations remain contained. Still, possible increases in resource utilization, in combination with the elevated prices of energy and other commodities, have the potential to add to inflation pressures. The Committee judges that some further policy firming may be needed to keep the risks to the attainment of both sustainable economic growth and price stability roughly in balance. In any event, the Committee will respond to changes in economic prospects as needed to foster these objectives. In a related action, the Board of Governors approved a 25-basis-point increase in the discount rate to 5-3/4 percent. “

 

2006.03.28.  Chartkozmetika

Nap közben enyhe lemorzsolódás és egy 130 milliós kötés... végül egy kis kozmetika az utolsó percekben, ami a mínuszos napot pluszba fordítja… és a végére egy “bivalyerős” 1db-os order, amivel duplájára nő a napi emelkedés…

             

és máris kész a bika chart: szép nagy fehér gyertya nagy forgalommal, mely megerősíti a 3-4 nappal ezelőtti kitörést:

Tisztára mint egy follow through, úgyhogy a chartos technikus mókusok remélem vették a bullish szignált, hiszen a chart sosem hazudik.  ;-) [Grafikonok: Portfólió, Tőzsdefórum]

 

2006.03.27.  A mai nap vesztese: -50%

 

És aki nyitóban -45%-os esésnél még mert és tudott shortoltni $5-on, az 10%-ot kereshetett vele nap végére. Bár azért nem olyan egyszerű ilyenkor ilyen papírokat shortra megkapni, amikor egy nap alatt felére esik az árfolyam és megfordul a teljes részvénymennyiség. (Szinte lehetetlen.)

Mindenesetre pályafutása alapján eddig sem szívbetegeknek ajánlott részvény volt.

 

2006.03.27.  Itt aztán van mozgás!  J

 

 

2006.03.26.  Méghogy az ingatlan jó üzlet???

Mást se hallani, még közgazdász körökben is (!!!), hogy az ingatlan a legjobb befektetés a világon, mert azon nem lehet veszíteni, hosszú távon meg úgyis biztosan emelkednek az ingatlanárak. Na akik így vélekednek, (az emberek 99%-a), azoknak ajánlom figyelmébe a japán ingatlanpiacot. Épp minap volt egy kis bloomberg riport az élénkülő tokiói ingatlanpiacról. Élénkül, élénkül, de az árak most ugyanott vannak mint 20-30 évvel ezelőtt. A hatalmas luftballont pumpáló ingatlanpilótajáték a csúcshoz képest ötödére omlott össze Japánban, és az árak még most jelenleg is a 20-30 évvel ezelőtti szintjükön vonaglanak. A lakóingatlanok jelenlegi árszintje az 1985-ösön, a kereskedelmi ingatlanoké pedig az 1975-ös szinten van. Márpedig a 20 illetve 30 év igencsak hosszú távnak mondható.

 

    

Valójában az ingatlanpiac is hasonló elven működik mint a tőzsde, csak lassabb, lomhább, és kevésbé átlátható, homályban tapogatózó kétoldali privát alkuk által vezértelt OTC piac. Sőt, bizonyos szemszögből az ingatlan sokkal veszélyesebb terep mint a tőzsde, ugyanis ha esik a piac, akkor még kiszállni sem nagyon lehet, mert azonnal eltűnnek a vevők. A vevők egy része itt is csak azért vásárol ingatlant, mert azt látja hogy az árak emelkednek, és arra spekulál, hogy ha beszáll, akkor majd később ő is drágábban tudja eladni. Minél inkább emelkednek az árak, annál többen akarnak beszállni “befektetési” (valójában színtiszta spekulációs) céllal. Ha azonban megáll az emelkedés, vagy netán csökkenni kezdenek az árak, akkor viszont mindenki ki szeretne gyorsan szállni még jó áron, beszállni azonban már senki sem akar, a piac szinte befagy, és ilyenkor legtöbbször jó pár évig eladhatatlanná válnák az ingatlanok, mert a vevő kevés, az eladók pedig veszteséggel az istennek sem akarnak kiszállni, (ha nem feltétlenül muszály), mondván akkor már inkább kivárnak. Így aztán legtöbbször évekig, néha 10-20-30 évig is várhatnak a bentragadtak, mire újra visszamászik a piac a bekerülési árakra. Nominális áron !!!, miközben az infláció / bankbetét / alternatív befektetések értéke elszáguld mellettük, hiszen 20-30 év alatt például államkötvényben 5-10-szeresére nőhet a pénz.

Akárcsak a részvénypiac esetében, az ingatlanpiacnak is ugyanúgy megvan a közgazdasági kalkulációkon alapuló fundamentális értéke és trendje, a felépítési, megtérülési, hasznosíthatósági, helyettesíthetőségi értéke a kereslet-kínálati viszonyokat befolyásoló erők sodrásában. Ha viszont a fundamentumokat figyelmen kívül hagyva mindenki csak az áremelkedésre spekulál, és csak azért vesz ingatlant, hogy majd egy másik játékosnak drágábban eladja, akkor ez a spekuláció valójában nem más mint pilótajáték. Ez a pilótajáték effektus kisebb nagyobb mértékben minden lokális ingatlanpiacon időszakosan visszatérő tényező. (Akárcsak a tőzsdén.)

 

2006.03.21.  Forint és társai

Amíg a múlt héten síelgettem, forintunk kurzusa szinte “forrongott”. Már amennyire forronghat ez a nagyon lomhán lebegő, unalmas (= rendkívül stabil) valuta. Az évszázad havával borított szlovák sípályákon már több mint 7Ft-ot kellett fizetnem egy koronáért, de nézzük mi is történt a sípályán kívül! A Fidesz szerint ennek természetesen a katasztrófális gazdasági helyzet az oka, hiszen rosszabbul élünk. A kormány szerint pedig a külföldi befektetők Fidesz győzelemtől való rettegése okozza a forintgyengüléssel járó tőkekivonást. Persze korrekt devizapiaci elemzésre ne számítsunk se a Magyar Nemzetben, se a Népszabiban, a valós ok egy általános gyengeséghullám az évek óta erősödő magas kamatozású egzotikus devizákkal szemben. Profitrealizáció / profitvédelem / tőkevédelem / pozíció likvidálások? Részben. Összeomló pilótajátékok? Részben. Egymást húzó korrelációk? Részben. Valószínűleg ezen globális és lokális tényezők elegye hatott a forintra, de a devizapiac sokszor megindul magától is minden ok nélkül.

Mindenesetre az biztos, hogy az évek óta alacsony fejlett / globális kamatok, és az évek óta magas fejlődő / egzotikus kamatok közötti eddigi markáns különbözetre mindkét oldalról szűkülő nyomás nehezedik. Tehát az utóbbi években ultra alacsony dollár, euro, jen és svájci kamatlábak okozta érdektelen negatív globális reálkamatok miatt magas kamatlábú egzotikus pénzekben kamatoztatott tőkebefektetések vonzereje a kamatkülönbözet kétoldalú szűkülésével egyre inkább veszít vonzerejéből.

Például az egész világnak diktáló dollár kamatlába 1%-ról már 4.5%-ra mászott fel, miközben pl a forint kamatlába 10% feletti szintről 6%-ra csökkent. A dollár-forint  kamatkülönbözet így 10%-ról 1%-ra csökkent. Ez a kamatelőny effektíve teljesen elolvadt, vagyis 1% helyett 11% kamatért érdemes lehet dollár helyett vagy dollár hiteleken forintban kamatoztatni a pénzt, de 4.5% helyetti 5.5%-ban már semmi vonzerő nincs, márpedig a kamatprémiumnak illene az esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozásra is némi fedezetet nyújtania.

Tehát miközben az utóbbi időszakban a (magas kamatozású) egzotikus devizák kamatlábaira inkább azért jellemzően csökkenő kamatlábtendencia volt jellemző, ezalatt a dollár kamatlábának jelentős emelése mellett már az euró és svájci kamatok is elkezdtek emelkedni, miközben már Japánban is szóba került a kamatemelés lehetősége.  Ezen kétoldalú nyomás miatt kétségkívül veszítenek vonzerejükből kamatvadász (carry trade) tőkebefektetések.

 

Az euró árfolyama forintban az elmúlt hónapban.

Egy hónap alatt 252-es szintről 266-ig gyengült ki a forint az euróval szemben. Ez 5%-os gyengülés. Összeomlás??? Ugyan már! A globális valuták akár 2-3 nap alatt mozognak ennyit, és akár 10-20%-ot is egy évben. Csak mi befelé fokuszáló magyarok el vagyunk szokva az ilyenektől, és az az igazság, hogy valójában a forint a világ egyik legstabilabb lebegő valutája, ami a lomha lajhár mozgáshoz szokott kurzusa helyett most ezúttal úgy mozdult meg, mint ahogy világ más pénzei szoktak mocorogni.

 

A lengyel zlotyi is kb 5%-ot gyengült, és hasonló menetet írt le az euró árfolyama zlotyiban mint forintban.

 

A szlovák korona is gyengült, de csak 2%-kal emelkedett az euró korona árfolyama. 

 

A cseh korona hasonló mértékben gyengült mint a szlovák, így az euróért itt is szintén 2%-kal többet kell adni. 

 

A közep-kelet-európai devizák mellet azonban más magas kamatozású, évek óta a befektetők fókuszában favorizált sztárdevizák árfolyama is gyengült.

A 10% feletti kamatot hordozó török líra szintén 5%-ot gyengült a dollárral szemben.

 

A dollárhoz képest már csak 3% kamatelőnyt élvező mexikói pezó is majd 4%-ot gyengült, vagyis egy hónap alatt odaveszett egy évnyi kamatnyereség.

 

Ezek a pár százalékos gyengülések azonban eltörpülnek a két legnagyobb kamatvadászaton nyugvó pilótajáték összeomlásához képest, amelyek szinte előre jelezték a carry trade devizák globális trendjét.

Azalatt az1 hónap alatt, amíg a forint 5%-ot gyengült, az eddigi abszolut favorit sztárdeviza, az izlandi korona 15%-ot zuhant.

Az izlandi korona pilótajáték, amely 1 évig építkezett 10%-os kamatbázisra, 1 hónap alatt teljesen össze is omlott. 

Egy rejkjaviki devizabrókerrel még tavaly jól elbeszélgettem, hogy mi is zajlik Izlandon. Azt mondta, hogy Izlandon már szinte mindenki devizaspekulációval és euró és svájci hiteleken történő ingatlan “befektetéssel” (???) foglalkozik, hiszen az ingatlanárak évek óta duplázódnak Izlandon. Na gondolom, az izlandi devizaspekulánsok nagy része elvérzett az összeomlásban, és a november óta 20%-os zakó okozta euró erősödés nem tett túl jót az euróban felvett ingatlan hiteleknek sem, így az össznépi ingatlan pilótajáték sem nagyon kerülheti el az összeomlást. 

 

A talán elsőszámú globális kamatvadász devizapárt, a 0%-os japán jen hiteleken 7%-os új zélandi dollárban való kamatketyegtetést is megviselte egy hatalmas zuhanás. Itt szintén egy évig épült a pilótajáték a kamatkülönbözetre, ami aztán 3 hónap alatt szintén teljesen összeomlott, így a 17%-os zuhánással az impozáns kamatnyereség ellenére a legtöbben itt is minuszban végezték, ha nem szálltak ki időben a zuhanó gépezetből.

 

Röviden a lényeget összegezve: a forint a világ egyik legstabilabb lebegő valutája, melynek kurzusa olyannyira stabil, hogy teljesen elszoktunk a világ devizapiacaira jellemző, és ott a heves spekuláció miatt teljesen normális sokkal nagyobb amplitúdójú mozgásoktól.  Az euró árfolyama 1999-es létrejötte óta dollárban kifejezve 0.84-1.36-as tartományban hevesen mozogva több mint 50%-os maximális elmozdulást eredményezett. Ezzel szemben 234-275-ös sávban mozgott a euró forintárfolyama, vagyis a forint 7 év alatti maximális mozgása kb 17% volt, amennyit például az izlandi és új zéladni valuta vesztett értékéből az elmúlt 1-2 hónapban.

 

 

2006.03.10.  BÚÉK 2005! BÚÉK 2006!

 

2006-ra némileg hasonló jóslásokba bocsátkoznék, mint 2005-re tettem a Fórum hasábjain, ám a 2005-ös BÚÉK betűjáték sablont már nem lehet olyan nagyvonalúan ráhúzni 2006-ra, hanem csak sokkal szelektívebben. Nézzük, hogy a 2005-re adott várakozásaim hogyan teljesítettek, és ehhez képest mit várok 2006-tól nagy vonalakban.

BONDS 2005: SELL (Kötvény eladások a hozamemelkedéssel járó árfolyamcsökkenésre számítva.)

A 10 éves amerikai államkötvény nagyon nagyon nehéz és rögös utat járt be, és ennek megfelelően viszonylag nehéz munka volt a pénzkereset a globális kötvénypiacokon 2005. eleje óta.  A 10 éves amerikai államkötvény hordozott hozama (38-48 skála az ábrán) 3.8%-4.8% között ingadozott, kissé bizonytalan, hektikus, de azért egyre inkább hozamemelkedési tendenciát mutatva. 

Ennek a hozammozgásnak megfelelően a 10 éves amerikai államkötvény árfolyama az alábbiak szerint alakult. Jó helyen, jó áron nyitott eladásokkal azért szépen lehetett keresni.

 

Ezzel szemben a német államkötvények iránt 2005. első felében inkább csak fokozódott a kereslet, a 10 éves távra hordozott hozamszint majdnem 3%-ra csökkent, mely aztán az év végére 3.5-3.6%-ra engedett fel. Azonban ez a hozamszint még minidg rendkívül alacsony, az alábbi ábrán is látható kötvények árfolyama még így is méreg drága. 

 

A japán államkötvények hozama évek óta stabilan minimális, de az enyhe hozamemelkedési / árfolyamcsökkenési tendencia azért itt is kirajzolódik, 1.4%-rol 1.6%-ra mentek fel a hozamok, és ezzel pár százalékot azért vesztettek értékükből a japán kötvények árfolyama, ahogy az alábbi ábrán is látható.

BONDS 2006: A globális kötvények ha ma már nem is annyira méreg drágák mint voltak, de még mindig nagyon drágák, nem sok érték van bennük 2-3%-os (vállalati szinten 4%-os) inflációs mutatók mellett. Az amerikai kötvények hozamának legalább 5% fölé, a német kötvényeknek legalább 4% fölé kellene menniük, hogy valami értéket hordozzanak. (Persze a hozampadlótól / árfolyamplafontól elrugaszkodva mostmár azért kockázat van a gépezetben az ellenoldali mozgásban is. )

 

USD 2005: BUY (dollár vétel)

2005. január elején 1 euróért 1 dollárt és 36 centet kellett adni, ám év végére már az 1.20-as tartományba süllyed az egyre jobban erősödő dollárban kifejezett euró árfolyama.

 

A dollár a japán valutával szemben 20%-ot erősödött 2005. során, jenben kifejezett árfolyama a 100 jenes tartományból 120-as tartományba erősödött.

 

A több világpénzt is magában foglaló dollár index a valutakosárhoz képest több mint 10%-kal 80-ról a 90-re erősödött.

 

DEVIZA 2006:  A dollár erősödő kurzusát 2005-ben több mint 500 milliárd dollár hazautalt vállalati tőke segítette, melyre egyszeri adókedvezményt kaptak az amerikai vállalatok a korábban felhalmozott külföldi profitok hazautálásának motiválása céljából. Ez az egyszeri markáns dollárerősítő többlethatás 2006-ban már nem érvényesül, de a dollár továbbra is alulértékelt. A reális EUR/USD árfolyam 1:1 lenne. Japánban viszont felforgathatja a helyzetet, ha elkezdik emelni a japán kamatokat, és a zéró kamatok okozta évtizedes számüzetésből elkezdenek visszatérni Japánba a külföldi parkolópályán kamatoztatott pénzek. Ez markáns jenerősödést okozhatna, holott az exportorientált japán gazdaságnak életbevagóan fontos, hogy a jen ne erősödjön vissza, sőt, kívánatos lenne, hogy lehetőleg gyengüljön tovább. Megint két tűz közé kerülhet a japán gazdaság, így elég bizonytalan (és felesleges) bármit is tippelni, de ha az évtizedes zéró kamatpolitika után végre kamatemelés lesz Japánban, a tőkeáramlás okozta piaci erőknek és ezzel a jenerősödésnek nehéz lesz gátat szabni. A dollár azonban sok más valutához képest még mindig alulértékelt (pl HUF, CAD, AUD), persze a realitás a legkevesbé kiszámítható és legirracionálisabb piacon, a devizapiacon nem sokat számít. Az esetleges legnagyobb meglepetést talán a svájci frank okozhatja. Egész európa 1%-os svájci frank ingyenhitelekkel van kitömve. (A felvett svájci frank hiteleken történő eszközvásárlásokhoz pedig a hitelbe kapott svájci frankot lokális devizákra kell váltani, ami az újabb és újabb állandó hitelfelvételek által évek óta svájci frank eladási / lokális deviza vételi nyomást eredményez.) Ha a svájci kamatlábak viszont elkezdenek emelkedni, akkor ezek a hitelek egyre drágábbak lesznek, egyre kevésbé lesz vonzó új hiteleket felvenni és egyre drágább mulatság lesz tartani a meglévő hiteleket, vagyis csökkenni fog a svájci frank hitelfelvétel, és egyúttal elkezdenek majd szépen előtörleszteni, így ezek az elmaradó illetve inverz hitelműveletek majd a svájci frank eladásokat visszafogják illetve a vételeket erősítik. Ha pedig tényleg elkezd a svájci frank erősödni, akkor az csak olaj lenne a tűzre, hiszen ez önmagában drágítja a hiteleket és teszi még kevésbé vonzóvá.

 

EQUITY 2005: BUY  (Részvény vétel, mert a világ tőzsdéi alulértékeltek voltak.)

Alapvetően nagyon jó évet tudtak maguk mögött a világ tőzsdéi 2005-ben. Sok feltörekvő ország részvénypiaca is nagyon komoly árfolyamemelkedést produkált, mindenesetre mi nézzük a számunkra irányadó, könnyen elérhető befektetési távolságban lévő részvénypiacokat! A korábbi törelten lendulet ugyan többször is megtorpant, és ha nehézkesebben is, de azért jórészt tovább menetelt a BUX 2005-ben.

 

Az amerikai Standard & Poors 500 részvényindex meglehetősen rázós úton kb 8%-ot emelkedett 2005 januárjától.

 

A német DAX részvényindex rakéta 40%-kal lőtt ki.

 

A brit Financial Times 100 részvényindex 20%-kal izmosodott.

 

A japán Nikkei 225 részvényindex majdnem +50%-kal szárnyalt.

EQUITY 2006: Az elmúlt években tartósan alacsony kamatlábak nulla és negatív reálkamatokat erdeményeztek, így nem sok értelme volt bankbetétben tartani a pénzt a világ fejlett országaiban, ezért a túl sok felesleges pénz aggresszíven keresett és talált magának helyet az egyébkéntis olcsó részvénypiacokon és egyéb pénzügyi pilótajátékokban (pl kötvények, nyersanyagok). A nevetségesen alacsony kamatok korszakának valószínűleg mostmár előbb utóbb vége lesz, és a kamatok újra mértékadó és becsülendően biztonságos hozamot fognak eredményezni. Az 1-2%-ot eddig nem becsülte senki semmire, de az 5-6%-os kockázatmentes kamatot, szignifikánsan pozitív reálkamatot, bizony már meg kell becsülni. Hamarosan visszatér a bankbetét vonzereje, ez pedig tőkét fog elvonni a részvénypiacoktól.  A felesleges pénzek, (a fejlett országok beli megtakarítások, melyek döntő többsége az utóbbi években a tőzsdei kaszinókban próbáltak szerencsét), most újra a bankbetét felé is fordulhatnak, ez pedig relatíve tőkét fog elvonni a tőzsdékről. Ettől függetlenül nagy tőzsdei összeomlástól nem kell tartani, csak egy kicsit kevesebb pénz fog jutni a részvénypiacra, de ettől még a pilótajátékok megalapozottan vagy megalapozatlanul de építkezhetnek tovább, csak talán egy kicsit szelektívebben és szerényebb lendülettel mint 2005-ben.

Az amerikai részvénypiac továbbra is alulértékelt. Európa talán már kissé szelektívebb vételi tereppé vált, igazán attraktív vételi lehetőség egy markánsabb korrekcióban adódna. A német piac sem túl drága, de már kissé pilótajáték gyanus, ráférne egy nagyobb korrekció hogy aztán új erővel építkezhessen, lehetőleg tovább javuló fundamentumokra. Mindenesetre ha egyszer végre a méreg drága európai kötvényekből elkezd majd az olcsóbb részvénypiacra áramolni a hatalmas mennyiségű tőke, akkor még nagy emelkedés jöhet Európára. Japán: drága és már színtiszta pilótajáték. A feltörekvő nagy hozamú részvénypiacok nagy része szintén pilótajátékká vált, ennyi év után a végtelenségig nem fognak másfél évente duplázódni. BUX: a részvények drágák, az esetleges további dollárerősödés jót tehet ugyan a gyógyszercégek fundamentumainak, (és egyben rosszat a MOL-nak), de ezen kívül felfelé nincs nagy potenciál. A nagy kaszálás már régesrég megvolt, az is szép teljesítmény hogy a 20000-es szintet tartani tudja az index. A MOL fundamentuma valószínűleg tetőzött, az OTP-t elkaphatja ugyan egy európai bankhullám, de hogy igazán jó vétel legyen, ahhoz ugye legalább 10-es PE-n kellene megvenni, az meg 6000Ft.  Elfogytak az olcsó részvények a BÉT-en. Ha egy tisztességes profitmarzsot és nyereséget végre el tudna érni, akkor az évek óta rendkívül alulértékelt Synergon akár duplázhatna vagy netán triplázhatna is, de ahhoz végre le kellene tenni valamit az asztalra, ez pedig már jópár éve nem sikerül, így addig nem csoda ha állandóan csak a nyomott árfolyamra ciklikusan beinduló majd részben behaló pilótajátékról van szó.

 

Pannonplast 2005: célárfolyam 2005Ft

A Pannonplast részvényre 2005. január elsején adott 2005Ft-os célárfolyamom ugyan csak 2006. második hetében teljesült, de a lényegen nem változtat: a részvény megduplázódott 2005. januárja óta. 

Pannonplast 2006: Az nyílvánvaló volt, hogy a cég alulértékelt, ha a veszteséget le tudja építeni.  Azt hogy valójában mennyit ér, azt még mindig nem lehet tudni, mert a veszteséget ugyan leépítették, de a nyereség nagysága egyelőre még meghatározhatatlan. 2000Ft-ot mindenképpen megér, de lehet hogy 3000Ft-nál viszont nem többet. Ez egy szép fundamentális sztori, úgyhogy továbbra is várjuk az üzletmenet fejleményeit és a jelentéseket. Akinek volt türelme hozzá, méltán megérdemli a nyereséget.

 

BÚÉK 2006: Nyersanyagpiacok: Fundamentális szívmelengető lenne, ha végre az utóbbi évek legnagyobb pilótajátékai, a nyersanyagpiaci lufik végleg kidurranának.

 

Nyilasi Attila – http://nyilasi.tozsdeforum.hu