Nem hivatalos információk a Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott (zárt végű) Befektetési Alappal kapcsolatban:

A Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott (zárt végű) Befektetési Alapba befektetni jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén keresztüli adás-vétellel, illetve tőzsdén kívüli szabad átruházással lehet. Amennyiben valaki szeretne befektetni, kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét bankárát illetve brókerét!


A Nyilasi 2015 Spekulatív Alap ISIN azaz nemzetközi értékpapírkódja: HU0000708706

A Nyilasi 2015 Spekulatív Alap tőzsdei tickerkódja a Budapesti Értéktőzsdén: NYILASI2015

Aktuális tőzsdei infomációk a Nyilasi 2015 Alap befektetési jegyeinek adás-vételi ajánlatairól: http://bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?security=6328


Korábbi infomációk:


Az alap jegyzési időszaka, és ezzel a közvetlen befektetés lehetősége 2010. május 31-ével lezárult. Minden kedves befektetőnek köszönöm az alap iránti megtisztelő bizalmat!


A rendkívül kedvező 2010-es adójogszabályi változások biztosította adómentes hosszú távú Tartós Befektetési Szerződés lehetőségét kihasználva, a Concorde Alapkezelővel együttműködve, a TBSZ adómentes időhorizontjára illeszkedő hedge fund jellegű (magas kockázatot vállalva magas hozamot megcélzó) magyarországi adómentes befektetési alapot indítunk Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Alap néven.

A NYILASI ALAPBA TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉS MÓDJA: kizárólag a jegyzési időszakban, azaz április 26-tól legkésőbb május 28-ig, személyesen a Concorde Értékpapír Zrt budapesti ügyfélszolgálati irodájában: Alkotás Point Irodaház, Alkotás utca 50. fszt (a MOM Parkkal szemben a Csörsz utcánál) A kényelmes és gördülékeny jegyzés lebonyolítása érdekében előzetes időpont egyeztetés ajánlott a 06-1-489-2222 telefonszámon vagy a mid@con.hu emailcimen. A befektetés fizetési határideje a jegyzés időpontjától függetlenül legkésőbb május 28. (Magyarul jegyezni bármikor lehet a jegyzési időszakban, de fizetni elég május 28-ig. És így nincs elmaradt kamatveszteség.) A jegyzési időszak lezárulta után közvetlenül az alapba befektetni már nem lehetséges, de másodpiaci tőzsdei forgalomban, illetve szabadpiaci adás-vétel keretében bárki vásárolhat az alap befektetési jegyeiből, amennyiben talál eladásra felkínált mennyiséget.


A jegyzés helyszíne a forgalmazó Concorde Értékpapír Zrt ügyfélszolgálata az Alkotás Point Irodaházban: Alkotás utca 50. fszt (a MOM Parkkal szemben a Csörsz utcánál.)

A Nyilasi Alap hivatalos dokumentumainak megtekintése az alábbi linkekre klikkelve lehetséges:

A NYILASI ALAP PSZÁF ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓJA

PSZÁF ENGEDÉLY A PSZÁF HIVATALOS WEBOLDALÁN

PSZÁF ENGEDÉLY HIVATLOS KÖZZÉTÉTELE A NYILASI ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEINEK KIBOCSÁTÁSÁRA (NYÍLVÁNOS AJÁNLATTÉTEL)

JEGYZÉSI ÍV MINTA (jegyzéskor a helyszínen kitöltendő és aláírandó)

KOCKÁZAT ELFOGADÁSI NYILATKOZAT MINTA + A FORGALMAZÓ SZÁMLAVEZETÉSI DÍJMAXIMUM GARANCIÁJA


KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK, további nem hivatalos tájékoztató információk, tények az alappal kapcsolatban: (folyamatosan finomítom, pontosítom, frissítem, ha jó kérdés érkezik)

Hogyan, mikor és hol lehet befektetni a Nyilasi Alapba?

Ahogy a fenti zöld bekezdésben már írtam, a Nyilasi Alapba befektetni kizárólag a jegyzési eljárás során lehetséges, április 26-tól legkésőbb május 28-ig, a forgalmazó Concorde Értépapír Zrt budapesti ügyfélszolgálati irodájában: Alkotás Point Irodaház, Alkotás utca 50. fszt., melynek során a befektetőnek a jegyzési ívet és a kockázat elfogadási nyilatkozatot kell kitölteni és aláírni, valamint értékpapír számlát is kell nyitni, ha még nincs neki a Concorde Értékpapír Zrt-nél. Ezt követően a befektetni kívánt összeget legkésőbb május 28-ig kell a jegyzéskor megadott számlszámra utalni, vagy készpénzben a jegyzés helyszínén befizetni. (Magyarul jegyezni bármikor lehet a jegyzési időszakban, de fizetni elég május 28-ig. Így nincs elmaradt kamatveszteség.) A kényelmes és gördülékeny jegyzés lebonyolítása érdekében előzetes időpont egyeztetés ajánlott a 06-1-489-2222 telefonszámon vagy a mid@con.hu emailcimen.


Ki fektethet a magyarországi Nyilasi Alapba?

A jegyzési eljárás során nincs semmilyen speciális korlátozás a befektetőket illetően. Bármely 18 éves külföldi vagy belföldi magánszemély, vállalkozás vagy jogi személy jogosult befektetni, aki értékpapírszámlát nyit a Concorde Értékpapír Zrt-nél.


A Nyilasi Alapba történő befektetés lépései:

  1. Időpontegyeztetés a fenti telefonszámon vagy emailcímen.

  2. A megbeszélt időpontban a forgalmazó Concorde Értékpapír Zrt budapesti irodájában értékpapírszámla nyitása (ha még nincs) és a jegyzési ív kitöltése és aláírása.

  3. Legkésőbb május 28-ig a befektetetendő összeg banki átutalása a jegyzéskor megadott számlaszámra, vagy a készpénz befizetése. (A készpénz befizetése természesen történhet akár a számlanyitással és jegyzéssel egy időpontban is.)


Mi történik, ha a lejegyzett befektetési jegyek ellenértékét mégsem fizeti ki a jegyző?

Ebben az esetben az adott jegyzés jogszabályból eredendően következmények nélkül semmissé válik. (A megnyitott értékpapírszámla jogviszonya azonban ettől függetlenül aktív marad.)


Mi történik, ha a lejegyzett befektetési jegyek ellenértékének nem a teljes összegét, hanem csak részösszegben fizeti ki a jegyző?

Ebben az esetben is teljesen semmissé válik az adott jegyzés.


Jegyezhet-e valaki többször? Egy ember hányszor jegyezhet? Mi történik ha valaki több jegyzés keretében jegyez, de végül csak részösszegben fizeti ki a jegyzéseket?

Nincs akadálya a több alkalommal történő jegyzésnek. Több különálló jegyzést is benyújthat valaki. Ha több jegyzést adott be valaki, de csak részösszegben teljesítette a pénzfizetést, akkor azok a jegyzések érvényesek, amelyekre teljes mértékben fedezetet nyújt a beérkzetett pénzösszeg, és azok a jegyzések érvénytelen lesznek, amelyekre nem vagy csak részösszegben nyújt fedezetet a beérkezett pénzösszeg.


Jegyzéshez szükséges dokumentumok (Az időpont egyeztetéskor kérek mindenkit mégegyszer kérdezzen rá nagyon alaposan, mit kell magával vinnie majd a jegyzéskor. És ellenőrizze, hogy érvényesek-e az iratai.):

Belföldi rezidens magánszemély: személyi igazolvány (vagy útlevél vagy új jogosítvány) + lakcímkártya + adókártya

Külföldi rezidens magánszemély: útlevél + adókártya

Belföldi vállalkozás: 30 napnál nem régebbi cégkivonat + aláírási címpéldány + a jegyzést végző személy személyi igazolványa (vagy útelvele vagy új jogosítványa) + lakcímkártyája + adókártyája

Külföldi vállalkozás (természetesen offshore is lehet): magyar fordító irodával lefordított hivatalos dokumentumforditasok: apostille + képviseletre jogosult személy igazolása + személyazonosságát igazoló útlevél vagy igazolvány.

Egyéb jogi személyek: érdeklődjenek az időpontegyeztetésnél megadott telefonszámon vagy emailcímen!


Lehet-e meghatalmazás útján befektetni a Nyilasi Alapba, vagy csak személyen?

Az alapba történő befektetéshez értékpapírszámlát (az adómentességhez TBSZ értékpapírszámlát) kell nyitni a forgalmazó Concorde Értékpapír Zrt-nél, majd erre az értékpapírszámlára lehet jegyezni a Nyilasi Alap befektetési jegyeiből. Értékpapírszámlát csak személyesen lehet nyitni a Concorde Értékpapír Zrt-nél, sajnos nem lehetséges meghatalmazással számlát nyitni, így bár a Kibocsátási Tájékoztató szerint jegyezni lehet meghatalmazás útján, a valóságban meghatalmazás útján csak azok nevére lehet jegyezni, akiknek már van értékpapírszámlájuk, (az adómentességhez TBSZ értépapírszámlájuk.)


Külföldön élő befektetőként, (illetve bármely befektetőként) személyes megjelenés nélkül hogyan lehet mégis befektetni a Nyilasi Alapba, ha nincs értékpapírszámlája a forgalmazó Concordnál?

Ez egy közbeiktatott személy (stróman) segítségével lehetséges, aki saját nevére személyesen sima értékpapírszámlát nyit a Concorde-nál, (ha még nincs neki), és erre a számlára saját nevében lejegyzi a kívánt összegű befektetési jegyet. Ezután a valódi végbefektető legkésőbb május 28-ig átutalja a stróman értékpapírszámlájára a jegyzés összegének ellenértékét. A jegyzés lezárulta után így a stróman értékpapírszámláján megjelennek a Nyilasi Alap befektetési jegyei. Ezekután 2 lehetőség van:

  1. Ha a végbefektető úgy gondolja, hagyhatja a befektetési jegyeket a strómanjának a számláján egészen az alap futamidejének végéig, és akkor 2015.december 31. után a stróman számláján törénik meg az alap kifizetése.

  2. Ha azonban a végbefektető saját néven és saját számlára szeretné helyezni a befektetési jegyeket, akkor a strómanjának utasítást adva bármikor, de legkésőbb az alap lejárta előtt, azaz 2015.12.31-ig áttraszferáltathatja a befektetési jegyeket az általa valamikor később megfelelő időpontban személyesen nyitandó Concordos értékpapírszámlára VAGY így mostmár elvileg akár bármely magyar banknál vagy brókercégnél meglévő értékpapírszámlájára. (Fontos, hogy ha a valódi végbefektető belföldi magánszemélyként TBSZ-re akarja tenni az alap befektetési jegyeit, akkor célszerű ezt a TBSZ időparaméterei miatt 2010.december 31-e előtt megtenni, továbbá FONTOS, hogy TBSZ-re helyezéskor nem jó a sima transzferlálás, hanem tőzsdén keresztüli adás-vétel szükséges a stróman és a valódi befektető között.


Kanadai barátom felvetésére: Ha egy külföldön élő személy szívesen fektetne Nyilasi Alapba, de nem tud ezért hazautazni, és nem talál itthon magyarországi strómant, akkor – ha megbízik az illető bennem , hiszen ez egy abszolút bizalmi kérdés – én magam is vállalom a stróman feladatokat. De tényleg csak a külföldön élőknek.


Lehetséges-e, hogy nem a Concorde Értékpapír Zrt-nél vezetett számlán vezesse valaki a Nyilasi Alap befektetését?

Igen, lehetéséges. A jegyzéshez mindenképpen szükséges egy Concordos számla, mert csak a FORGALMAZÓ Concordnál tudják jóváírni a befektetési jegyeket. (A jegyzéshez szükséges concordos számla azonban lehet akár egy olyan strómané, akinek eleve van már concordos számlája, így nem kell feleslegesen új számlát nyitni.) A concordos számlán a jegyzés lezárulta után jóváíródnak a befektetési jegyek, amelyek ezután már önálló értékpapírként szabadon átruházhatók, akár tőzsdén, akár sima adás-vétel keretében adhatók és vehetők, transzferlálhatók tetszőleges helyre: bármely magyarországi bank vagy brókercégnél vezetett értékpapírszámlára, és a Budapesti Tőzsdére is be lesznek vezetve, azaz tőzsdén is lehet adni-venni a Nyilasi Alap befektetési jegyeit. Fontos, hogy ha valaki az adómentesség érdekében nem a Concordnál vezetett TBSZ számlán akarja tartani a Nyilasi Alap befektetési jegyeit, akkor a Concordos számla és a másik helyen lévő TBSZ értékpapírszámlája közötti átmozgatást ne transzferálással, hanem tőzsdei adásvétellel tegye, mert TBSZ-re értékpapírt nem, csak készpénzt lehet elhelyezni, de a TBSZ-re helyezett készpénzen már lehet a tőzsdén Nyilasi Alap befektetési jegyeit vásárolni. A Nyilasi Alap futamidejének végén az alap végelszámolását, azaz a tőke és a hozam kifizetésének beszedését a számlavezető lebonyolítja. (Azaz NEM kell visszajuttatni a befektetési jegyeket a concordhoz!)


Mekkora a Nyilasi Alapba minimális befektethető tőke?

A Nyilasi Alap befektetési jegyeinek névértéke 100000Ft, azaz százezer forint. Tetszőleges darabszámű befektetési jegy jegyezhető, azaz az alapba minimálisan befektethető mennyiség 1db, azaz 100000Ft. (Ugyanakkor a kisebb tételben befektetni szándékozók figyelmét fel szeretném hívni, hogy ez esetben előre kalkuláljanak a befektetési jegyek értékpapír számlán tartásának költségeivel is a Concord Értékpapír Zrt vagy esetlegesen az általuk preferált más számlavezető díjszabásai alapján. (Pl Concorde TBSZ esetében 1 millió forintos befektetésnél kb évi 1%-os teljes számlavezetési költségszint várható. 500 ezer forintos befektetésnél ez 2%. Egymást ismerő több kisebb befektetőknek így például költségcsökkentő megoldás lehet összeállni, és egy számlán vezetni a közös befektetéseket, vagy egy már meglévő concordos számlával rendelkező ismerős nevére és számlájára jegyezni.)


Milyen pénznemben lehet befektetni a Nyilasi Alapba?

Az alap koncepciójának megfelelően illeszkedik a magánszemélyek TBSZ adómentességi lehetőségére, ezért az erre vonatkozó jogszabályi feltételekből kifolyólag az alap devizaneme a FORINT, így kizárólag magyar forintban lehetséges a befektetés. Külföldi befektetők korrekt devizaátváltásához megprobálunk segítséget nyújtani. Akinek csak külföldi pénznemben áll rendelkezésére a befektetetndő tőke, azok írjanak nekem emailt, és megpróbálok nekik segíteni.


Adómentesség. Mi a TBSZ koncepció lényege?

Az alap koncepciója, hogy a kedvező 2010-es adójogszabályi változások biztosította lehetőséggel élve, magyarországi rezidens magánszemélyek TBSZ adómentes időhorizontjára illeszkedve adómentes hosszú távú befektetési lehetőséget biztosítson a magas kockázatot vállaló magas hozamot megcélzó befektetőknek. TBSZ = magyarországi rezidens természetes személy adóalanyok Tartós Befektetési Szerződése, amelynek lényege, hogy a TBSZ számlára vásárolt és ott tartott befektetések esetében 5 naptári év letelte után nem kell nyereségadót fizetni, azaz a befektetés adómentessé válik. Amennyiben valaki az 5 év letelte előtt mégis kivonja befektetéseit a TBSZ számláról, akkor 3 éven belül a normál alapeseti 20%-os a nyereségadókulcs, 3 év naptári év letelte utáni felmondás esetén pedig kedvezményes 10% a nyereség utáni adókulcs. A TBSZ-nek tehát lényegében nincs hátránya, csak előnye, hiszen a hosszú távú befektetés feltételeit betartva adómentes lehetőséget biztosít, míg a feltételek felmondása esetén a normál adókulcsokat kell alkalmazni. A Nyilasi Alap futamidejével a TBSZ adómentességi peridósához idomul, így az alap futemideje 2010.06.01-2015.12.31. A futamidő végén az alap visszajuttatja befektetőihez a tőkét és a felhalmozott nyereséget, amely így a TBSZ azonos időhorizontja miatt adómentesen azonnal hozzáférhető.


Mit jelent az, hogy ZÁRT VÉGŰ az alap? Mi a Nyilasi Alap futamideje? A befektetési jegyek likviditása.

A zárt végű alap azt jelenti, hogy jegyzési időszakban lehet csak elsődlegesen az alapba fektetni, és a futamidő alatt a befektetők az alapból nem tudnak közvetlenül pénzt kivonni, csak a futamidő végén. Tehát kizárólag a jegyzési időszakban gyűjti össze az alapkezelő az alap tőkéjét, amely tőkével az alap a futamideje alatt befektet és spekulál, majd a futamidő végén a hozammal növelt tőkét visszaadja az alap befektetőinek. A Nyilasi Alap futamideje a TBSZ adómentességre épülő koncepció miatt 2010.06.01-2015.12.31. A futamidő alatt tehát az alapból tőkét közvetlenül nem tudnak kivonni a befektetők, az alapkezelő nem váltja vissza a befektetési jegyeket, csak a futamidő végén. A Nyilasi Alap befektetési jegyeinek tulajdonosai a futamidő alatt befektetésükből tőzsdei eladással, vagy egyszerű szabadpiaci adás-vétellel tudnak kiszállni, amennyiben van vevő a befektetési jegyükre. Ez azt is jelenti, hogy a Nyilasi Alapba befektetés nem tekinthető garantáltan likvid befektetésnek, nem biztos, hogy aki menet közben ki szeretne szállni a befektetésből, az talál korrekt áron vevőt a befektetési jegyeire a tőzsdén, illetve a szabadpiacon. Ugyanakkor jómagam azon leszek, hogy a Nyilasi Alap befektetési jegyeinek másodpiacát informálisan segítsem. Ezt egyrészt egy célirányos internetes fórum rovat indításával gondolom, ahol a potenciális vevők és eladók jelezhetik vételi/eladási szándékukat, és kommunikálhatnak egymással. Másrészről, más befektetési alapok kezelőit probálom meggyőzni, hogy a nettó eszközérték alapján számított maximum 10%-os diszkont mellett a vételi oldalon adjanak tőzsdei ajánlatot az alap jegyeire.


Hogyan lehet kiszállni a Nyilasi Alapból? A befektetési jegyek adás-vétele

Az alapkezelő és a forgalmazó az alap futamideje alatt nem vált vissza a befektetési jegyeket, csakis a futamidő végén 2015.12.31-ét követően. Ez azt jelenti, hogy befektetési jegyek tulajdonosai futamidő előtti kiszállási szándék esetén csak akkor tudnak befektetésükből kiszállni, ha a befektetési jegyekre van tőzsdei vételi szándék, illetve ha találnak vevőt befektetési jegyeikre a szabad piacon. A Nyilasi 2015 Alap befektetési jegyei értékpapírok, amelyek korlátozás nélkül szabadon transzferálhatók, átruházhatók (egyszerű adásvétellel, ajándékozással, stb...), illetve a Budapesti Értéktőzsdére bevezetve ott is adhatók és vehetők.


Elveszítem-e a TBSZ adómentességet, ha a futamidő előtt kiszállok a Nyilasi Alapból?

Nem feltétlenül. A TBSZ és a Nyilasi Alap két különböző dolog: a Nyilasi Alap mint konkrét befektetési instrumentum idomul a TBSZ általános befektetési szabályaihoz. Ha idő előtt eladja valaki a TBSZ-en tartott Nyilasi Alap befektetési jegyeit, és a pénzt a TBSZ-ről ki is vonja,fel is veszi, akkor adózni kell utána. Ha viszont csak a Nyilasi Alap befektetési jegyeit adja el, de magát a pénz nem veszi fel, nem vonja ki a TBSZ számláról, hanem például más értékpapírba fekteti, akkor ezzel az adómentesség továbbra is él, hiszen a TBSZ-re helyezett összeg nem lett kivonva, hanem csak meg lett változtatva a befektetési portfólió, amire bárkinek bármikor lehetősége van.


Nem a jegyzés során, hanem a masodpiacon vásárolt befektetési jegyeket lehet-e TBSZ számlára rakni?

Igen, amennyiben TBSZ számlára helyezett pénzen tőzsdei vétel keretében kerültek beszerzésre. Arra kell csak figyelni, hogy a TBSZ-re csak a megnyitás évében lehet pénzt befizetni, majd ezután az adómentesség feltétele, hogy +5 naptári éven keresztüli bármilyen formában, de ott tartsuk a tőkénket. Tehát ha valaki 2010. folyamán vásárol Nyilasi Alapot a tőzsdén, akkor az alap futamideje végével a TBSZ adómentességi időtartamát is kitöltötte, tehát 2015.12.31 után adómentesen fér hozza a pénzéhez. Ha viszont valaki pl egy 2011-ben nyitott TBSZ számlára vásárol Nyilasi Alapot, akkor az alap futamideje egy évvel előbb ér véget, mint a TBSZ számla +5 éves adómentességi határidje. Ebben az esetben a Nyilasi Alap végelszámolása után visszajuttatott pénz iródik jóvá a TBSZ számlán, amely pénzt az adómentességi határidő érdekében nem célszerű kivonni, hanem további egy évig valamilyen értékpapírba érdemes befektetni, (vagy persze elvileg akár készpénzben is hagyható.) Alapkoncepcióként tehát a Nyilasi Alapot jegyzők adómentességi időhirizontja pontosan egybeesik a TBSZ időhorizontjával, de ha valaki nem jegyzéskor, hanem a későbbiekben a másodpiacon vásárol a Nyilasi Alap befektetési jegyeiből, akkor a saját TBSZ időhorizontja 0-1-2-3-4 évvel eltolódhat.


Mekkora tőkét érdemes a Nyilasi Alapba feltetni? Mennyire kockázatos a befektetés? Milyen hozamot várhatnak a befektetők? Milyen garancia van a hozamra?

Az alap magas kockázatot vállalva igyekszik magas hozamot elérni: CÉL A TŐKE FUTAMIDŐ ALATTI TÖBBSZÖRÖZÉSE. Ám a magas hozamra minden tudásunk és tapasztalatunk ellenére sincs semmilyen garancia. A magas hozam érdekében az alap akár kétszeres tőkeáttételt, és behatárolhatatlan elméleti kockázatú shorteladási pozíciókat is felvehet. Így matematikailag nem zárható ki olyan megvalósuló portfóliókombináció és olyan kis valószínűségű váratlan esemény bekövetkezése, amely elméletileg akár teljes és végleges tőkevesztést eredményez. Ezen extrém elméleti valószínűségek gyakorlati bekövetkezésére az alap nem számít - mint ahogy repülőgépre sem úgy száll fel az ember, hogy az majd pont most fog lezuhanni velünk az évi tízmillió járat közül - és igyekszik elkerülni ezen elméleti veszélyeket, de az Alap működéséből eredően 100%-osan nem lehet kizárni, hogy az Alap akár önhibáján kívül is kerülhet súlyos vagy végzetes veszetségbe a pénzpiacok partnerkockázatai miatt. De még így is sokkal, sokkal, sokkal óvatosabb és biztonságosabb befektetésnek tartom, mint például MOL vagy OTP részvénybe fektetni. Összefoglalva, az alap kiemelten kockázatos, nem lehet teljesen kizárni a súlyos vagy akár teljes tőkeveszteség elméleti lehetőségét. Ennek figyelembe vételével a befektetőknek csak a tőkéjük 10-50%-át ajánlom a Nyilasi Alapba fektetni. A legkonzervatívabb befektetőnek is érdemes azonban 90%-nyi konzervatív befektetése mellé 10%-ot a Nyilasi Alapba tenni, mellyel teljes portfóliójára vetítve ideális esetben várhatóan néhány plusz százalék hozamot tud realizálni a kamatszintek felett, miközben szerencsétlen kimenetelű esetben sem szenvedhet portfólió szinten szignifikáns veszteséget. A magas hozam reményében kockázatot szívesen vállaló befektetőknek pedig tőkéjük maximum 50%-át ajánlom a Nyilasi Alapba tenni. Ennél többet nem, mert veszteség is lehet a vége, és nem szabad mindent egy lapra tenni. Még Nyilasi Alapra sem.


Hol lehet követni az Alap teljesítményét, és hogy mekkora a kezdeti befektetés aznapi jelenlegi értéke?

Az Alap aznapi nettó eszközértékét (vagyonát), valamint az 1 db befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket (a befektetési jegy fundamentális értékét) 2 munkanapon belül teszi közzé a PSZÁF közzétételi honlapján (www.kozzetetelek.hu) az Alapkezelő. Ezen kívül számos befektetési alapok árfolyamát követő weboldalon és újságban követhetők, például www.bamosz.hu illetve az Alapkezelő saját honlapján is közzéteszi (www.concordealapkezelo.hu).


A Nyilasi Alap költségei és dijai:

(A hedge fundok általános tipikus díjterhelése: Nyilasi Alap lényegében egy hedge fund jellegű befektetési konstrukció magyaroszági szabályozási környezetbe történő adoptációja a lehetőségekhez képest. A hedge fundok esetében a befektetők lényegében konkrétan ismert és általuk hitelesnek vélt szakember tudására és döntésire bízzák a pénzüket, akik a sikeres eredményekből sikerdíjat is kapnak. Aki Soros György alapjába fektet, az azért fektet abba az alapba, mert Soros Györgyre akarja bízni a pénzét. Hegde fundok esetében a nemzetközi gyakorlatban a legelfogadottabb és a felek számára legkorrektebb díjstruktúra, amely a felek közti ideális érdekeltségi viszonyt teremt meg: a 2+20 százalékos dijszabas, azaz a 2% fix díj + 20% sikerdíj a tiszta nettó nyereségből. (De ennél sokkal magasabb díjak is előfordulnak: pl 3+33, vagy akár 4+44 százalékos díjterhelések, és legtöbb esetben még 5-6% belépési díjakat is szoktak kérni.) Ez a díjstruktúra azonban nehezen viseli el pluszba még a magas árfolyamnyereségadó sarcát is, ezért ezideáig nem volt igazán létjogosultsága az amúgy is súlyos bürokráciával és adminisztrációs terhekkel nyomasztott magyarországi befektetési alapok piacán, aktívan spekuláló hedge fund jellegű alap indításának. A TBSZ adómentességi lehetőségét kihasználva azonban, a nemzetközileg leginkább elfogadott és korrekt díjformulát szem előtt tartva, magyarországi befektetési alapként az alábbi 2+20 százalékos dijstruktúrához közel eső díjterhelést tudtam megvalósítani forgalmazó és alapkezelő partnereimmel.)

AZ ALAPOT TERHELŐ KÖLTSÉGEK ÉS DÍJAK felsorolása és ismertetése a hivatalos Tájékoztató 41-42. oldalán olvashatóak, és az alábbi sorrendben vonódnak le a már nettó érték után, és ezek a költségek és díjak az alap nettó eszközértékében már kifejezésre kerülnek. (Magyarul ezek a költségek és díjak magából az alap vagyonából és pénzéből vonódnak le automatikusan, a befektetőknek ezeket nem saját maguknak kell külön befizetniük, a befektetőknek ezen költségek tekintetében nincs tennivalójuk.)

    1. EGYÉB ALAPOT TERHELŐ TÉTELES KÖLTSÉGEK: A járulékos tételes költségtípusok fel vannak sorolva az alap Tájékoztatójában (40.oldal), tipikus ilyen tételes költség pl a könyvelő, könyvvizsgáló, brókerdíjak, stb.... (Ezen járulékos költségek azonban nagyságrendileg nem szignifikánsak, várhatóan az alap tőkéjéhez majdan arányosítva valójában nagyságrendileg ezrelékekben mérhetők.)

    2. FIX SZÁZALÉKOS KÖLTSÉGEK ÉS DÍJAK ÖSSZESEN: 2.8% (ALAPKEZELÉSI DÍJ, LETÉTKEZELÉSI DÍJ, FORGALMAZÁSI DÍJ, PSZÁF DÍJ): A díjszabásnak megfelelően az alapot terhelő összes százalékos költség nem lehet nagyobb éves szinten az alap eszközértékére vetített 2.8%-nál.

    3. SIKERDÍJ A POZITÍV (NETTÓ) HOZAM ÖTÖDE (azaz 20%-a ): A tételes és 2.8%-os fix százalékos költséghányad levonása után, az alap indulás óta elért tiszta nettó halmozott nyerségén az Alapkezelő és az Alap 20-80 arányban osztozik a “high watermark” elvnek megfelelően, azaz csak akkor terhelhető sikerdíj az alap futamideje során, ha az alap vagyona, tőkéje, árfolyama meghaladja a korábbi évek halmozott szintjét. (Ez a fajta halmozott sikerdíjszámítás sokkal korrektebb a magyarorszagi sikerdíj gyakorlatnál, amely tipikusan a halmozott hosszú távú teljesítménytől függetlenül minden önálló év végén jellemzően levonja a sikerdíjat, akkoris, ha a halmozott hosszú távú teljesítmény valójában ezt nem indokolná, mert a befektető rosszabul áll, mint a korábbi években. Például nyílt végű alapoknál ezt nem is nagyon lehet másképpen megoldani.) Az Alapkezelőt minden év végén az addig elért össznyereség 20%-a illeti meg halmozódó sikerdíjként. A jogos sikerdíj levonása és kifizetése az adott naptári év végén történik, figyelembe véve a korábbi években már kifizetett sikerdíjak összegét, melynek megfelelően amennyiben az adott év végén a halmozódó jogos sikerdíj összege magasabb, mint a korábbi években már levont és kifizetett sikerdíjösszeg, akkor az addicionális különbözet az évi sikerdíjként kerül elszámolásra (a "high watermark" elvnek megfelelően.) Negatív sikerdíj, illetve korábbi években elszámolt sikerdíjak visszafizetésére azonban nincs mód, ez jövőbeli negatív teljesítmény esetén sem képezheti jogalap tárgyát. Év közben pozitív hozamtendencia esetén az Alapkezelő folyamatosan elhatárolja az Alapból a várhatóan fizetendő sikerdíjat, míg kedvezőtlen tendencia esetén az esetlegesen már elhatárolt, de még le nem vont sikerdíj állományból felold az Alap javára. (A sikerdíj képlete a Tájékoztató 41. oldalán található.) Az adómentes TBSZ koncepció lényegéből következően azonban, a sikerdíj összege lényegében az adómentesség miatt nem terhelt megtakarított adóval egyenértékű, azaz valójában olyan, mintha sikerdíjként csupán a megspórolt 20%-os nyereségadó összegét fizetnék. A sikerdíj tehát valójában nem jelent extra költségterhet a befektetőknek egy hagyományos (nem TBSZ jellegű) befektetéshez képest, ezáltal lényegében egy magyarországi befektetési alapba történő hagyományos befektetés effektív költségén Magyarországon egyedülálló módon egy hedge fund jellegű befektetés potenciálisan magas hozamlehetőségét hordozza a Nyilasi 2015 Alap, korrekt díjstruktúra keretében.

    ISMÉTELTEN FELHÍVOM A FIGYELMET, HOGY AZ ALAP NAPONTA KÖZZÉTETT EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE A FENTI 1,2,3 PONTOK SZERINTI KÖLTSÉGEKET MÁR MIND LEVONVA FOGJA TARTALMAZNI, ÉS A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MÁR A TISZTA VAGYONTÖMEG. (Azaz a fenti költségek nem külön az ügyfél által fizetendő költségek, hanem magából az alap vagyonából és pénzéből kerülnek levonásra, és az ügyfeleknek ezzel nem kell külön foglalkozniuk.)


+ KÜLÖN, A BEFEKTETŐ ÁLTAL EGYÉNILEG FIZETENDŐ KÖLTSÉGEK A BEFEKTETÉS TARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN, azaz magyarul az ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA KEDVEZMÉNYES KÖLSTÉGEI A FORGALMAZÓ CONCORDE ÉRTÉKPAPÍR ZRT-nél a Nyilasi 2015 Spekulatív alap tekintetében:

Számlanyitás és jegyzés a Nyilasi Alap tekintetében ingyenes.

Havi számlavezetési díj: 800Ft/hónap

ÁLLOMÁNYI DÍJ TBSZ számla esetén a Nyilasi Alap esetében kedvezményes, maximum 0.2%/év, melyet a Nyilasi Alap futamidejére garantál a Concorde Zrt (A kockázat elfogadási nyilatkozat papírján lesz rajta a garanciavállalás.)

vagy

ALLOMÁNYI DÍJ sima értékapíprszámla esetén (ha valaki nem TBSZ számlán tartja az alap befektetési jegyeit) akkor nincs állományi díjterhelés. (Csak a sima 800Ft havidíj)

Egyéb más esetleges igénybe vett szolgáltatások díjai a Concorde Értékpapír Zrt ÁLTALÁNOS DÍJSZABÁSÁBAN ITT OLVASHATÓ.

(A számlavezetési díjak tudomásom szerint negyedévente esedékesek, melyről kapnak értesítést az ügyfelek. Az állományi díj az átlagos nettó negyedéves eszközérték alapján kerül meghatározásra. A díjak rendezése céljából a TBSZ számlára közvetlenül 2010.december 31-ig bármikor lehet befizetni, vagy utalni, utána erre a TBSZ-re már nem, hanem állítólag egy technikai számlára lehet majd befizetni vagy átulatni a díjakat, amelyet ha másra nem használ az ügyfél, akkor a technikai számla díjmentes.)

A Concorde Értékpapír ZRT helyett más értékpapírszámla-vezetőt választók természetesen az adott cég saját díjszabása szerint fizetik a számlavezetés költségeit, melyről mindenkinek célszerű előre tájékozódni.

Ha valaki a fenti kérdések és válaszok infomációi között sem lelte felmerülő kérdésére a választ, akkor írjon nekem, és megválaszolom, és ide is beillesztem. (Ha jó és értelmes a kérdés.)


http://nyilasi.hu/alap.htm