2006.05.03.  Altmann emlékére – Egy éve, hogy nincs már köztünk

 

 

 

Altmann: Technikai elemzés - üveggömb? (1999. július 5. 10 óra 30 perc)

A Fórum lapjain rendre feltűnnek a technikai analízis szakkifejezései, mint például RSI, fej-váll alakzat, mozgóátlagok, Eliott hullámok, háromszögelés stb. A tőzsdén mindig lesznek új, vagy egyszerű kisbefektető, akik számára, de sokszor a profiknak is, ezek gyakran érthetetlen és értelmezhetetlen kifejezések. Mágikus szavak ezek, amelyeket csak kiválasztottak használnak az árfolyamok elemzéséhez és a befektetéseik optimalizálásához, gondolják egyesek. Ezek az elemzési módszerek azonban mindenki számára viszonylag könnyen elsajátítható és használható eljárás a befektetéseinek optimalizálásához. Az elkövetkezendő hetekben ezeket a módszereket szeretnénk bemutatni egy cikksorozat keretein belül, minden tudományos igény nélkül, pusztán ismeretterjesztés céljából. Az árfolyamok analizálásának és prognosztizálásának két módszere terjedt el. Az egyik módszer a környezet társadalmi. technológiai, gazdasági, szociológiai hatásait vizsgálja a társaságokra és termékeikre, és ezen keresztül a nyereségükre, kilátásaikra és természetesen a részvényeik árfolyamára is. Ezt a módszert hívjuk Fundamentális elemzésnek. Míg a fundamentális elemzés a fundamentumok hatását vizsgálja az árfolyamokra, addig az árfolyamelemzés másik módszere, a Technikai elemzés, az azokra adott pszichológiai válaszokat vizsgálja. Tehát a technikai elemzés módszere magát a tőkepiacot vizsgálja, mert abból indul ki, hogy a befektetők azonos történésekre általában hasonló válaszokat adnak, és ezek az árfolyamokban tükröződnek. Az árfolyamok által kirajzolt chartok elemzésével következtetni lehet az elvárt befektetői viselkedésre.  A tőzsdei spekuláció nem más, mint kitalálni, hogy adott információk alapján hogyan dönt a piac szereplőinek a többsége. Az információkat és azok feldolgozásának eredményeit a fundamentális elemzés szolgálja, míg az erre várható piaci reakciókat az azonos helyzetekben mutatkozó viselkedésformákat vizsgáló technikai analízis adja meg.  A nagy tőzsdéken bizonyított, hogy a fundamentális és technikai elemzés kombinált használata a részvénybefektetés egyik legsikeresebb stratégiája. Ezek sem csodaszerek csak abban segítenek, hogy a befektetéseink eredményességét a javunkra fordítsa.. A cikksorozat a technikai elemzés módszereit veszi sorra. Beszélni fogunk a trendekről., a trenderősitő és trendváltó alakzatokról és jelekről (rések, szigetek, bird), Bollinger szalagról, oszcillátorokról és indexekről (pl RSI), mozgó átlagokról (statikus és dinamikus), és a CAMP módszerről (tőkepiaci árfolyamok modellje).

 

Altmann

 

 

 

2006.04.30.  Dollár

 

 

 

 

 

 

2006.04.28.  Mit garantál a stop loss? (3.)  -  Microsoft -10%

 

 

Cikksorozatom aktualitása elérte a legnagyobb, legstabilabb, legblúcsipebb részvényeket is. Az eredményszámok publikálása után mikropuhának nem nagyon nevezhető -10%-os zakóval nyitott ki a Microsoft. Stop loss ez esetben sem sokat segített.

 

 

 

14 milliárd dollárnyi részvényt táraztak ki, és ezzel közben éves mélypontra is esett a Microsoft árfolyama.

 

 

 

 

 

Aetnát is rendesen kipakolták. Itt a stop loss elvileg enyhíthetett a veszteségen, hiszen nyitásban 10%-os mínuszban még el lehetett adni a részvényt, és csak ezután jött a bukórepülés -25%-os veszteségig.

 

 

 

Ezzel az eheti bukórepüléssel az Aetna is éves mélypontra került, viszont nem lepődnék meg, ha ezt a hatalmas veszteséget rövid időn belül ledolgozná a részvény. (Régi nagy kedvencem.)

 

 

 

 

 

2006.04.25.  Mit garantál a stop loss? (2.)

 

Benne vagyunk az eredményszezonban, úgyhogy ilyenkor egy-egy jelentés után nagy és váratlan mozgások adódhatnak már nyitásban is, amely veszteség ellen nem lehet hatékonyan védekezni stop loss megbízással sem. (Hiszen megeshet, hogy az automatikus pozíciózárás jóval az aktivizálódási szinten túl teljesül, sokkal nagyobb veszteséget okozva, mint amennyivel kalkuláltunk.) A mai drasztikus példák esésre és emelkedésre, amelyek ellen a veszteség-védelmi stop loss megbízás nem sokat ért:

 

 

Ez bizony lefeleződött:

 

 

 

Mínusz 42%

 

 

 

 

 

+34%

 

 

 

 

+28%:

 

 

 

 

 

 

2006.04.24.  Rambusz a krampusz – Avagy mit garantál a stop loss? (SEMMIT!)

 

Hatalmas lufi alakult ki a fél éve tartó pilótajáték kapcsán a Rambus chipgyártó részvényeinek tőzsdei kereskedésében. Néhány hónapon belül a részvény négyszereződött. (A cég borzalmas túlértékeltségéről csak annyit, hogy éves nyereségének több mint százszorosán, és éves árbevételének 25-szörösén forognak a légvár részvények.)

 

 

 

 

DUPLA SZÍVATÁS – MIT GARANTÁL A STOP LOSS? (SEMMIT!)

 

A pilótajáték alibi sztorija a DRAM memóriachipek jogdíj és szabadalmi pere. Csütörtökön kellett volna ítéletet hirdetni, de ez elmaradt, mert az esküdtszék nem jutott eredményre, így a részvények az elmaradt ítélet hírére AZONNAL -34%-ot zuhantak a teljes order-egyensúlytalanság hatására, azaz a hír utáni pillanatban rengetegen akartak eladni, de nyílván nem volt ekkora hatalmas mennyiségű vételi ellenoldal, így gyakorltailag néhány másodperc alatt a bent lévő vételi limitorderek padlójáig esett a részvényárfolyam, és ez azonnal aktíválta és likvidálta az összes stop loss eladási ordert is.

 

 

 

 

A csütörtöki hír és a reakció kinagyítva. Miután az összes automatikusan aktivizálódó stop loss védelmi-eladási megbízással ellátott long pozíciót azonnal kilikvidált a piac, az eladási orderek hirtelen képződött azonnali túlnyomása alábbhagyott, így megkezdődhetett a vételi és eladási szándékok megszokott piaci mechanizmusának érvényesülése, amellyel a részvény a drasztikus -34%-os leszúráshoz képest -10%-os leértékelődésben konszolidálódott.  Akinek volt bent automatikusan aktivizálódó stop loss market ordere, az jó nagyot szívott, mert a legalján csukták ki -30%-ban, (hiszen pont a stop lossosok miatt esett ennyire le az árfolyam), aztán pár perc alatt visszajött a kiegyenlítődött kurzus -10%-os sávba.

 

 

 

Hétfőn aztán kijött az ítélet, és a felfüggesztést követő újraindítás után valamiféle a csütörtökihez hasonló reakció zajlott le, csak éppen ellenkező irányba, a piacra hirtelen hatalmas mennyiségben zúduló vételi orderek miatt. A második (5 napos garfikonon) ez a zölddel jelölt terület. Alább pedig a percenkénti árfolyamgrafikon. Az azonnali +24%-os kilövést követően pár percen belül beállt a vételi és eladási orderek egyensúlya egy konszolidáltabb kereskedési sávba, az automatikus stop orderek viszont megintcsak a csúcson teljesültek. 

 

 

MI EBBŐL A TANULSÁG? Az, hogy az automatikusan azonnal aktiválódó veszteség-védelmi stop loss order semmire sem jelent garanciát. Attól még, hogy azt az előre megadott parancsot adjuk ki, hogy 5%-os esésnél automatikusan aktiválódjon eladási megbízásunk, ez nem jelent semmire garanciát, mert könnyen lehet hogy az eladási megbízásunk csak -34%-on talál magának ellenoldali párt, és csak itt történhet meg a kötés. (Sőt, olyan is elképzelhető, hogy nem is talál ellenoldali párt az orderünk, és sehol se teljesül, mert többet nem lesz rá kötés a tőzsdén, mert egyszercsak hirtelen egyik pillanatról a másikra véget ér a részvény kereskedésének engedélyezése ideiglenesen, aztán ebből folytatólagosan véglegesen, és ezzel véget ér tőzsdei pályafutása, mielőtt eladhatnánk a tőzsdén. Pl legutóbb Refco.)

 

Az automatikusan teljesülő stop loss order sem csodafegyver. Nem nyújt semmire biztos garanciát, így nem is lehet stop loss orderre bízni az ember életét. Semmi biztos garancia nincs rá, hogy kis bukóval megvéd a nagy bukótól. Az esetek egy részében megvédhet kis bukó által a nagy bukótól. De mint a Rambus példáján is láthatjuk, nagy bukót is eredményezhet a kis bukó helyett.

 

A stop loss nem gyógyszer, hanem automatikus, azonnali mechanikus amputálás. Egy amputálásnak köszönhetően életben maradhat valaki, de arra is sok példa van, hogy utólag kiderül, hogy mégsem kellett volna amputálni. És az sem mindegy, ha a kisujjra beállított csonkolás helyett válltőből csap le bárdjával a piac.

 

PS: És ha megnézitek, a részvény ugyanott van a két hír és földindulás után, mint ahol volt előttük: 45 dolláron. Aki viszont belepiszkált, azoknak a 90%-a valószínűleg vesztett, és a maradék 10% se nagyon nyert rajta semmit.

 

 

 

 

2006.04.22.  Választási szkander

 

Középről márcsak a műfaj klasszikusa, Zsilinovszkij elvtárs hiányzik. J

 

http://napkelte.wildom.hu/naptv_upload/visszanezo/200604/20060421-0616-Parbaj.wmv

 

http://napkelte.wildom.hu/naptv_upload/visszanezo/200604/20060420-0740-Parbaj.wmv

 

 

 

 

 

2006.04.21.  Nulla félelem?? A piac már másnap büntet: EZÜST MÍNUSZ 20%

 

 

 

 

2006.04.20.  Kifutott a májusi NYMEX nyersolaj kontraktus

 

Brutális a spekuláció New Yorki olajtőzsdén. Utolsó napokra 2 dollárra tágult ki a spread a kifutó május és a likvid front hónappá előlépő júniusi szállítású kontraktus között. (Ez a havi 2 dollár 30-40%-os évesített kamattartalomnak felel meg. Ekkora kockázatmentes dollárhozamra nem is panaszkodnak arbitrazsőrök. Hanem arbitrálnak amennyit csak bírnak: május vétel $72-n fizikai átvételre + június eladás $74-en fizikai szállításra, és így egy hónap raktározás alatt nyer 2 dollárt.) Persze mivel az arbitrazsőrökön kívül szinte senkinek sem kell fizikai olaj, hiszen az üzletek 99% nem fizikai hanem spekulatív célú, ezért a likvid front hónapon nyitott spekulatív pozíciókat ha nem akarják lezárni, tovább kell görgetni. Hatalmas az áremelkedésre bazírozó long spekuláció, és drága is, mert a következő hónapra átvinni a long pozíciót csak 2 dollárral magasabb bekerülési áron lehetséges. Persze amikor egy hónapban emelkedik 10 dollárt az olaj, akkor csak legyintenek az ultra-újgazdag longosok a két dollár görgetési költségre. Szegény lerongyolódó görgető shortosoknak meg csak ez a 2 dollár nyereség jut a 10 dolláros veszteséggel szemben. L

 

 

 

Az utolsó kereskedési nap végén végül 27490 kontraktus maradt nyitva május havi fizikai szállításra (open interest). Vagyis május hónapra összesen mindössze 27 490 000 hordó olaj a valós fizikai Nymex kereslet, miközben a napi tőzsdei forgalom 200-300 millió hordó. Teljesen aberált a spekuláció gigantikus 200-szoros mértéke. 

 

 

 

 

2006.04.19.  Nulla félelem a nemzetközi piacokon

 

A tőzsdéket a nyereségvágy keltette mohoság és a veszteségtől való félelem generálta vételi és eladási megbízások mozgatják. Jelenleg elképesztően nincs semmiféle félelem a tőzsdéken. A félelem legkisebb szikráját sem látni. Olyan a hangulat, mintha nem is lehetne veszíteni a tőzsdéken, csak nyerni. Úgy tűnik bárhol is száll be az ember, csak nyerhet, úgyhogy a mohóság is egyre kifizetődőbb. A nyersanyagárak naponta annyit emelkednek a pilótajátékban, mint amennyi 1 teljes évi kamat.  Egy hónap alatt 60-ról 74-re jött fel az olaj, miközben a világ részvényindexei erre fittyet hányva mind folyamatosan emelkednek és 4-5 éves csúcsokon állnak. Hatalmas a mohóság és nulla a félelem. (Úgyhogy ráférne már a piacokra egy cunami korrekció.)

 

 

Nyersolaj, benzin és a Dow Jones az elmúlt 2 hónapban. Szikrája sincs a félelemnek. Elképzelhetetlen az esés. Drasztikus olaj- és benzináremelkedés ellenére 5 éves csúcsmagasságban a Dow Jones részvényindex.

 

 

 

 

 NASDAQ 5 éves csúcson – Egyre kisebb korrekciók.

 

 

 

 

2006.04.17.  Pannonplast: hatalmas bennfentes vételek 3000 felett!!!

 

 

 

 

TUBUSGYÁR ELADÁS DUPLA ÁRON:

 

Előszöris kijött ez a rendkívül pozitív hír: Leányvállalatot értékesített a Pannonplast

“A Pannonplast Rt. Igazgatósága mérlegelve az ajánlatot, a részvényesi érték maximalizálására törekedve, döntött a csomagoló üzletág tubus gyártásának leválasztásáról és Tu-Plast Kft-ben fennálló 62,22%-os részesedés értékesítéséről.  Az értékesítés megközelítőleg egymilliárd forint (250 Ft/részvény) könyv szerinti nyereséggel járul hozzá a Pannonplast Csoport 2006. II. negyedéves konszolidált eredményéhez.”

 

“A Portfólió becslése szerint a Pannonplast 1.5-1.7 milliárd forintot kapott a társaság 62.2%-os részvénycsomagjáért. A Tu-Plast árbevétele 1.3-1.4 milliárd, EBITDA-ja 250-300 millió forintra rúgott a tavalyi évben.”  Márpedig ez rendkívül jó eladási árat jelent, hiszen ezzel a könyvérték és az éves árbevétel kétszeresén, az üzemi cashflow tízszeresén adják el, vagyis 2-es Price/Sales és 10-es Price/EBITDA mutatóval a könyvérték kétszeresén (első ránézésre) szinte dupla áron sikerülne eladni a tubusgyári részesedést, mint amennyit testvérek között érne.

 

HATALMAS BENNFENTES VÉTELEK:

 

“2006. április 13-án, Bokorovics Balázs a Pannonplast Rt. Igazgatóságának elnöke 84.000 darab törzsrészvény lehívását kezdeményezte, az Rt.-nél működő opciós részvényprogram keretében. Így Bokorovics Balázs összesen 102.505 db Pannonplast részvénnyel rendelkezik. 2006. április 13-án a BÉT-en Töröcskei István, az Igazgatóság tagja 36.900 db Pannonplast Rt. részvényt vásárolt 3.060 forintos áron, továbbá Deák Klára, a Felügyelő Bizottság elnökének tulajdonát képező Dé és Dé Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 30.800 db Pannonplast részvényt vásárolt 3.060 forintos áron.”

 

Vagyis Bokorovics 250 millió értékben zsákolt részvényt, amit állítása szerint nem kíván értékesíteni. Töröcskeinek szintén menedzsment opciós joga van 84000db részvényre, ám ennek ellenére ezt még nem is hívta le, ámbátor most a tőzsdén vesz 113 millióért. Deák Klára szintén tőzsdén vásárolt majdnem 100 millióért.  Százmilliós tételekben veszik a bennfentes vezetők a részvényeket 3000Ft-os árfolyamon!!! Miért vesznek a bennfentesek hirtelen ennyi részvényt 3000Ft feletti sok éves csúcsáron??? És ezek nem gagyi tételek, hanem 100 milliókért zsákolnak saját pénzükön!!! Töröcskei ráadásul kedvezményes opciós részvényt is zsákolhatna, de ehelyett is inkább előbb még a tőzsdén vásárol több mint 100 millióért.

 

Elgondolkodtató…Ekkora százmilliós pakkokat nem vesznek ok nélkül bennfentesek.

 

Ráadásul, ha ennyire bomba biztos befektetés 3000Ft-on a Pannonplast részvény, akkor előbb-utóbb nyílván a többi igazgatósági tag is le fogja hívni a menedzsment opciókat, és akkor tiszta lappal nulláról újra elkedzheti újabb 420000db saját részvény vásárlását a Pannonplast, ezzel pedig újabb hatalmas friss vételi erő jelenhet meg a piacon.

 

Mindenesetre a részvényárfolyam ezzel továbbra is még mindig az egy részvényre jutó saját tőke alatt van, ám hogy a nagy profiltisztítások eredményeként milyen vállalati nyereség fog rövid majd hosszabb távon körvonalazódni a műanyagipari holding számára, azt kívülről még mindig nem lehet látni. Viszont talán belülről már igen, és ennek következménye a hatalmas bennfentes zsákolás. Úgy legyen!

 

 

 

 

 

2006.04.15.  5% felett a 10 éves amerikai államkötvény hozama

 

 

2005. júniusi Conundrum - avagy Greenspan és a Nagy Kérdés című elemzésemben arra hívtam fel a figyelmet, hogy a szinte nulla reálkamatot hordozó globális kötvények méregdrágák, és hogy a rendkívül alacsony 4%-os tízéves amerikai hozamszint hosszú távon nem maradhat fent. A 10 éves amerikai államkötvények hordozott hozama a héten elérte a 5%-os szintet.

 

 

 

 

 

 

 

 


2006.04.09.  A Választások tétje

Kettéosztott az ország. Ezért nem is kívánok állást foglalni. Mi hasznom lenne belőle? Semmi. Természetesen megvan a saját véleményem: a legkevésbé rosszra fogok szavazni. De semmi értelme nem lenne, ha nyílvánosan letenném a garast valaki mellett, mert akkor a másik tábornak biztosan azonnal unszimpatikussá válnék. Márpedig nekem fontosak a bal oldalra szavazó befektetőim is és a jobb oldalra szavazó befektetőim is. Nekem leginkább csak az számít, hogy a pénzükkel rám szavaznak-e. J

 

KAMPÁNYOK, PROGRAMOK

 

Óriási előrehaladásnak tekintem, hogy végre nem ellenségképekkel próbálnak harcolni, hanem gazdasági programokkal próbálnak versengeni a pártok. Persze ezek a programok és gazdasági koncepciók a realitástól elrugaszkodott ígérethalmazok, amelyek teljes megvalósításának kisebb esélye van, mint Uhrin Benedeknek az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az egyik oldal programja közelebb van az idealista szocializmushoz mint a piacgazdasághoz, a másik oldal pedig svájci életszínvonalat vízionál a magyar ugarra, holott mindig csak addig lehet(ne) nyújtózkodni, ameddig a takaró [= gazdasági teljesítmény és költségvetési bevétel] ér.

 

A kampányok, programok és ígéretek most olyanok mint a mosópor reklámok. Minden mosópor minden foltot eltávolít a TV-ben, ám miután megvettük, kiderül, hogy a valóságban nem is tudnak minden foltot rendesen kimosni. Van jobb mosópor és van gyengébb mosópor, van amikor az olcsó mosopor is megfelelő, de van amikor a drága sem elég jó. Tökéletes mosópor a reklámokkal ellentétben azonban nincs. Van aki szerint talán ez a jobb, van aki szerint talán az jobban megéri a pénzét. Van akinek az egyik mosópor nem vált be, ezért abból többet nem kér. Van akinek viszont bevált, ezért mindig azt választja. Van akinek már bizonyos mosópor szaga is büdös, ezért arra semmiképp sem szavazna.

 

VÁLASZTÁS ÉS TŐZSDE

 

A tőzsde politikailag nem elfogult. Egy kiszámítható stabil diktatúrában akár kedvezőbb tőzsdei klíma lehet (pl Oroszország, Arab országok), mint egy liberális demokratikus jogállamban, ahol a szabadságjogok fenyegethetik a vállalati profitokat (pl franciaországi zavargások, állandó sztrájkok). A magyar tőzsdét is leginkább csak a hatalomra jutó párt okozta bizonytalanság / kiszámíthatóság érdekli, és hogy a makrokörnyezetben hogyan alakulnak a kamatok és vállalati profitok. Ha kiszámíthatatlan egy kormány, vagy nagy fokú bizonytalanság társul hozzá, azt nem szereti a tőzsde. És azt sem, ha romlik a makrokörnyezet, vagy ha a kormány elkezdni nyesegetni a vállalati profitokat. Ez utóbbira több példa is volt mindkét oldal részéről: A Molra 100 milliárdos veszteséget kényszerített az Orbán kormány a gázárak befagyasztásával és beszerzési ár alatti értékesítési kényszere miatt. Emiatt évekig 4-5000 Ft között vergődtek a MOL részvények. A Medgyessy kormány a gyógyszerkassza feltöltési kényszerével csapolta meg a Richter és az Egis profitját. Gyurcsány pedig a banki különadóval nyesett le az OTP nyereségéből. Igaz, ellenpélda is akadt, amikor az állam extraprofithoz juttattott tőzsdei vállalatot: Az Orbán kormány negatív reálkamatú lakáshitelezése révén a valódi piaci kamat és az ügyfelek által fizetett negatív reálkamat közti 10%-os kamattámogatási különbözetet a költségvetés finanszírozta, mellyel több tízmilliárd extraprofithoz juttatta az OTP-t. Ha nincs ez a 20 évre negatív reálkamatú hitelt berögzítő kamattámogatási rendszer, akkor az OTP árfolyama ma valószínűleg csak a felét érné.

 

A VÁLASZTÁS VALÓDI TÉTJE

 

A négy évente aktuális kérdésen túl [hogy melyik mosópor [=párt] minősége, kedveltsége, márkahűsége, imázsa és reklámja lesz legnagyobb hatással a fogyasztók döntésére, és ez alapján mely párt szerzi meg a hatalmat, és ezzel a hatalommal hogyan fog élni és visszaélni 4 évig] most sokkal nagyobb a politikai tét. A mostani választás valódi tétjét a talán egyetlen őszinte politikus, Mikola István a Fidesz miniszterelnök-helyettes jelöltje mondta ki (klikk ide): Ha a Fidesz most nyerni tud, akkor lehet hogy 20 évig hatalmon tudna maradni. Ha veszít, akkor viszont két vesztes választás után Orbán Viktor eltűnik a politikai sűllyesztőben. Ez a valódi tét, és ez akár tényleg 20 évre is meghatározhatja a magyar politikai erőviszonyokat.

AZ EGYÉNI MANDÁTUMOKON MÚLIK A GYŐZELEM

Hacsak nem lesz meglepetésszerű fölényes győzelem, akkor döntően az egyéni mandátumokon fog múlni a végeredmény. A pártlistákra adott szavazatok az országos támogatottság arányában fognak eloszlani. Szoros a küzdelem, de még egy 10-15%-os pártlistás fölény is csak 20-30 mandátumos előnyt jelent, miközben a 176 egyéni mandátum esetében választókerületenként külön külön 1db szavazattöbbség is elég az egyéni győzelmekhez, így az egyéni választókerületekben nagyon szoros szavazati arányok mellett is lehet végül akár pl 126-50 a mandátumeloszlási arány, amely 70-80 egyéni mandátumtöbbség simán átbillentheti (vagy megfejelheti) a 20-30 mandátum-különbségnyi pártlistás mérleget. Tehát a győzelem nagyobbrészt a 176 egyéni mandátumon múlik, amely mandátumok döntő többségét (külön-külön versenyekben) akár úgyis megnyerheti egy párt, hogy országos szinten kevesebb szavazatot kap ugyan, viszont számára kedvező területi eloszlásban.

 

 

2006.04.07.  Hét éves csúcson a nyersolajkészletek

Miközben 70 dolláros abszolut csúcsához közelít újra az olajár, paradox módon 7 éve, 1999. óta nem voltak olyan magasak az amerikai nyersolaj készletek mint most. Nagyobb most a felhalmozodó olajkészlet 60 dollár feletti méregdrága olajárnál, mint volt 10 dolláros ingyenolajnál 1998-99-ben. Az olajkészletek állandóan növekednek, a héten is 2.1 millió hordóval bővültek, mellyel újabb hét éves csúcsot ért el a 342.8 millió hordós készletszint. (Ebbe termeszetesen nem számítanak bele a stratégiai tartalék készletek, melyek ezen felül további 700 millió hordót tesznek ki.)

A 342.8 millióra duzzadt nyersolaj készletszint 7.7%-kal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az ábrán látható, hogy a nyár végi hurrikánok is csak időlegesen csökkentették a készleteket, és utána folytatódott tovább a készletbővülés trendje. 

Valójában az elmúlt 20 év készletadataiban sincs semmi meglepő. Olajmezőket pusztító hurrikánok jöhetnek, fenyegethet a rettegett kínai olajfogyasztás-robbanás, 10 dollárról 70 dollárra emelkedhet az olajár, a készletek valójában a hosszú távú átlag körül ingadozva stagnálnak. Sőt, az utóbbi két évben ráadásul inkább a feleslegesen túltermelt olaj készletfelhalmozása volt jellemző, melyet a hurrikánok pusztitásai sem tudtak tartósan visszavetni.

Az olajárak azonban a folyamatos fizikai olajtúltermelés és napi 2 millió hordós globális túlkínálat okozta készletfelhalmozódás ellenére nemhogy csökkennek, de folyamatosan emelkednek. Ennek az az oka, hogy a fizikai túlkínálatnál százszorosan nagyobb a spekuláció. Egy hatalmas globális pilótajátékká alakult a határidős olajpiac, és 99%-ban olyan szereplők vásárolnak olajat, akiknek nincs és soha nem is lesz szükségük fizikai olajra, hanem csak az áremelkedést látva a könnyű és gyors nyereség reményében próbálnak nyerészkedni a pilótajáték által, melybe beszállva egyre csak tovább és tovább pumpálják. Napi 200-300 millió hordó olajra születik üzlet, azonban vegül csak havi kb 30 millió hordó kerül fizikai teljesítésre a New Yorki Árutőzsdén. A százszoros spekuláció általi virtuális vételek pumpálják fel és tartják magasan az olaj árát. Amíg van újabb és újabb beszálló a pilótajátékba, (és ilyen médiaharsogás közepette miért ne lenne???), és amíg ez a virtuális vételi oldal sokszorosa a valódi fizikai túlkínálaténak, addig ez a virtuális vételi erőfölény elsöpri a valós fizikai kínálatot, és a pilótajáték pumpálódik tovább. Jellemző az olajpiacra, hogy a spekulációs vételi megbízások egy felfutási periódus tetején egyszercsak elfogynak, (mert ha már mindenki vett aki akart, mindenki vételben csücsül, és mindenki csak az optimális kiszállási pontra vár, akkor ki fog venni ezekután?), így hirtelen nincs több új beszálló játékos, akik új vételekkel tovább pumpálhatnák az árfolyamot, ezért a további emelkedésképtelenség miatt előbb utóbb a profitrealizásától elkezd leomlani a pilótajáték. Emiatt a klasszikus séma miatt hullámzó a piac. Azonban minden egyes felfutás összeomlása után az újra “alacsony” árszintet látva ismét újra és újra megindul a pilótajáték, mivel szinte már mindenki nyerészkedni szeretne az olajáremelkedésből, ezért minden esésben mindenki az új beszállási pontot keresi, így ezért ha megáll az esés, azonnal jönnek a vételek és megindul az emelkedés. Így végül egyre magasabb lokális mélypontokon is hajlandóak beszállni a pilótajátékosok, nehogy kimaradjanak a következő menetből. Ez a periódikusan egyre magasabbra es magasabbra trendelő pilótajáték zajlik az oljapiacon évek óta. Az utóbbi időben az egy éves átlagár nyújtott nagyon erős támaszt, és eddig mindig megtartotta a piacot. Ez viszont egyre nehezebb feladatnak tűnik.

     Brent olaj front árfolyama és egy éves átlagára:

 

Fokozódó spekuláció - Olajtőzsdék átlagos nyersolajkontraktus forgalma:

      NYMEX napi átlagos WTI nyersolajkontraktus forgalom

                         WTI           E-miNY

2006

276,892

39,000

2005

237,651

22,638

2004

212,382

2,893

2003

181,748

1,110

2002

182,718

 

2001

149,028

 

2000

148,123

 

1999

151,440

 

1998

121,497

 

1997

98,299

 

1996

93,577

 

 

 

IPE havi nyersolajkontraktus
forgalom (Brent+WTI)

 

2006.04.06.  Ránk is figyel a világ

 

2006.04.04.  Inhibitex daytrade - Sikertelen gyógyszerkutatás 2. (A tegnapi nap mai folytatása)

Nézzük mit lehetett a tegnapi Inhibitex daytrade koncepciómmal kezdeni!

Mindenek előtt a mértékarányokat kellett szem előtt tartani, azaz az 1 centes tick az majdnem fél százalék árfolyamváltozás, 5-10 cent pedig 2-4%, ami már értékes napon belüli nyereség. A részvényt nyitás után azonnal elkapta a momentum, azaz szépen vitte a lendület. Az első fél órában még 5% napon belüli emelkedésen belül érdemes volt momentum daytrade-re belevenni. Aki gyors, ügyes és szerencsés volt, az 20 centet azaz 8%-ot is tudott rajta fogni. A $2.7-es leszúrás után aztán már sorra aktiválódtak az előző mélypontokra helyezett védelmi stop orderek, így egyre jobban lemorzsolódott a napi nyereség, de 5-10 centet (2-4%-ot) azért az elején beszállók mind zsebre tudtak tenni.

Ezek után ezt a részvényt szerintem mostmár messzíről kerülni kell, mert a délutáni kereskedésben már elkezdett leülni a forgalom, és valószínűleg vissza fog térni a forgalom nélküli illikviditásba, mert senkit nem fog érdekelni, mint ahogy korábban sem nagyon érdekelt ez senkit. 

A tegnapi másik részvény, a mínusz 40%-os Incyte ma már nem nagyon ficánkolt. A forgalom intenzív volt, de inkább csak stagnált a kurzus. 

Persze ha abba az irányba megy a piac, mint ahogy mi a koncepciónkban elgondoltuk, attól még nem biztos, hogy azért nyerünk mert igazunk van. Sosem tudhatjuk biztosan, hogy valójában a koncepciónk helyessége miatt nyertünk-e, vagy pedig teljesen más folyamatok miatt alakultak éppen így a dolgok, és csak véletlenül szerencsénk volt, hogy olyasmit erdeményezett, mint a koncepciónkban jósóltak. Ha veszítünk a tőzsdén, akkor biztos rosszul csináltunk valamit, hiszen jobb lett volna nem csinálni semmit és nem veszíteni. De ha nyerünk, akkor még mindig nem lehetünk benne biztosak, hogy ügyesek voltunk, vagy csak éppen szerencsénk volt. J

 

2006.04.03.  Sikertelen gyógyszerkutatás: mínusz 66%

Mínusz 66 még Novoszibirszkben is sok. Itt nem sokat ért a stop loss se:

The company said its drug candidate Veronate failed to meet its primary endpoint in a late-stage clinical trial designed to show that it lowered the staph infection rate in low birth weight infants. Amúgy a tegnap még 200 millió dolláros tőzsdei értékű cégnek nincs is árbevétele, hanem az egész csak egy 80 fős laboratórium 2db gyógyszerkutatással, amiből most az egyik befuccsolt. Ezt a részvényt nem valószínű, hogy nagyon meg lehetett kapni shortra, mert az insidereken kívül mindenki kipakolt, eladott, és szinte az egész közkézhányad megfordult. Ha pedig mindenki elad, akkor nem nagyon van aki kölcsönadna.

Másrészről, ha az egész közkézhányad megfordult, akkor elvileg döntőrészt minden eddigi tulajdonos eladott, és most csak olyan tulajdonos kezében van részvény, aki ma vett [nyílván mind abban a reményben hogy innen majd emelkedik a részvény]. Vagyis ilyenkor nem kizárt hogy a piac felszívta az összes eladót, és reménnyel teli optimista ÚJ vevők kezébe került az összes részvény, így eladói szándék már nem igazan maradt, tehát innen esés talán kevésbé valószínű, hanem inkább stagnálás vagy emelkedés. Ha megindul egy korrekció felfelé, érdemes lehet a lendülettel beszállni daytrade-be. (Persze amúgy valószínűleg semmit sem ér a vállalat, mert valószínűleg soha nem fog elérni semmilyen hasznosítható eredményt sem. Elvileg a benne lévő pénz most pont annyi, amennyit a részvények érnek, de ha tovább kutatgatnak és kísérletezgetnek, akkor egy-két éven belül eltapsolják ezt a maradék pénzt is, és végleg vége lesz a dalnak.)

 

Az ezüstérmes lúzer egy szintén besült gyógyszerkutató cég -40%-kal. Leállították az AIDS gyógyszerük kísérleti fejlesztését. (Incyte Corp. on Monday said it would discontinue development of its experimental HIV treatment DFC because of safety concerns, sending shares tumbling more than 40 percent to an all-time low.) Ez elég katasztrófális hír, mivel ennek a cégnek sem nagyon volt árbevétele, hanem kizárólag az esetleges siker reményébe vetett hitre építkezett az árfolyam. Ebből a részvényből viszont lehetett shortra kölcsonkapni, mert nem pakolt ki mindenki, hanem “csak” a közkézhányad 20%-a dobta be a törölközőt. Aki észrevette és megjátszotta daytrade shortra, csak nyerhetett, mert csont nélküli momentummal zuhant végig napon belül 20%-ot. (Ha tippelni kellene, ezt a részvényt inkább lefelé várnám folyatatásban, mert tegnap azért viszonylag kevesen dobták be a törölközőt erre a kapitális hirre, úgyhogy valószínűleg bőven maradt még potenciális eladó, akik csak zárás után veszik majd észre, hogy ivége a dalnak.)

Ez az részvény is csak egy sorsjegy volt a sok közül, amelyik végül nem nyert:

 

Nyilasi Attila – http://nyilasi.tozsdeforum.hu

Korábbi, 2006. márciusi cikkek olvasása