Megértéssel
kérek mindenkit, hogy tényleg csak üzleti ügyben írjon nekem, mert privát
tanácsok és tőzsdei kérdések megválaszolására sajnos nem futja az
időmből és energiámból. Mindenkinek sok szerencsét kívánok a
tőzsdéhez!
2006.11.29. Bernanke eloszlatja a felhőket –
Tisztább látótávolság
Klikk a
képre - Bernanke helyzetértékelése
2006.11.21. Bryan Adams
Pont ezt
vártam Bryan barátunktól. Legnagyobb slágerek, lelkes zenélés, lelkes közönség.
Mindenki jól érezte magát. És hihetetlen hogy ezzel a hihetetlen jó hanggal
ilyen könnyedén nyomatja végig. Két óra után a ráadásban egy szál gitárral úgy
énekel, hogy simán készülhetne belőle lemez. Ez a fickó szerintem még
életében nem playbackelt, és soha nem is fog. KLIKK A JEGYRE!!!
2006.11.14. Gólyafos a levegőben – Made in China
Mi az:
kínai, és repül, mint gólyafos a levegőben? … Hát kínai gólyafos. 6 dolláros
kibocsátási árról két hét alatt 48 dollárig repültek ennek az SCM [ellátási lánc
menedzsment] rendszereket nyújtó E-Future nevezetű kínai cégnek a
részvényei. (Ha még megy fejben a szorzótábla, akkor ez biza nyolcszorozásnak
tűnik, de a hétszerezés az csont nélkül megvan tegnapi záróban.)
ÉS MI A
HÍR? Az a hír, hogy nincs hír:
BEIJING, Nov. 14 /Xinhua-PRNewswire/ -- As previously announced by e- Future Information Technology Inc. (Nasdaq: EFUT - News), on October 30, 2006, e- Future completed the initial public offering of its ordinary shares. Pursuant to this offering, e-Future issued 1,133,500 ordinary shares at a price of $6.00 per share. Including the shares issued in the offering, e-Future has issued an aggregate of 2,633,500 ordinary shares to date. Since October 30, 2006, the share price and trading volume of e-Future's ordinary shares has increased dramatically. On several trading days, e-Future's trading volume has been a multiple of its total outstanding ordinary shares. e-Future is unaware of any business information underlying the increase in e-Future's per share price and trading volume. eFuture is the first Chinese software company listed in NASDAQ.
Négy nap
alatt négyszeresére robbant a kínai tüzijátékpetárda.
Ultra
forró lett a papper az biztos. Ha jól látom, akkor tegnap az összes részvény kb
ötszörösen is megfordult a Nasdaq virtuális parkettjén. Amúgy a cég még
nyereséges is: 5 millió dollár árbevételre 677 ezer nyereséget ért el. Tegnap
az árbevétel 24-szeresén, "csábító" 170-es P/E-n akár az egész céget
is fel lehetett vásárolni. Akár kétszer is.
Na most
lehet hogy ennek a kínai "econetnet" még jövője is van. De ha
bomba üzlet lenne 40 dolláron is, akkor nem 6 dolláron bocsátották volna ki a
részvényeket 2 hete. Nagy beültetés mehet itt valójában. Még
azt is el tudom képzelni, hogy egy nagy manipulálás keretében direkt
megmozgatták a részvényárfolyamot amíg kicsi volt kapitalizáció (free float),
és kis forgalommal viszonylag kevés pénzzel fel tudták pumpálni az árfolyamot,
(látszik az ötnapos chart forgalmi adatain, hogy minimális forgalommal
emelkedett 100%-ot még a múlt héten, azelőtt meg döglött volt, mint egy
egyhetes vizihulla), aztán amikor tegnap beindult a lendület-őrület, akkor
beleadtak a bennfentes manipulátorok a cég/menedzsment újabb másfél millió db
részvényével a második menetben.
Bármi is
van vagy nincs az eufórikus szárnyalás mögött, gyanús, hogy nem-e megint csak
gólyafos repül a levegőben. Emlékezzünk csak a másik kínai gólyafoslázra,
a Baidu.com első napjára, aztán a folytatásra:
$27-on volt a kibocsátási ár, majd első nap $150-ig száguldott a Baidu rakéta.
Aztán a nagy
kezdeti eufóriát követően elkezdődött a lemorzsolódás:
…ami
aztán folytatódott tovább $50-ig, ahol már mindenki
veszteségbe került, aki tőzsdén vett Baidu részvényt.
…és
aztán amikor már elég "olcsó" volt 50 dolláron, akkor
"komótosabb" tempóban újra megindult felfelé. (Most laza 40
Price/Sales, az éves nyeresége 137-szeresén olcsó kínai portéka.)
2006.11.06. Egyszer volt Budán kamatvásár
Duplán
jó üzlet volt a kamatadó bevezetése előtt akciós betétekben elhelyezni a
pénzt. Az akciósan magas kamatok visszaestek oda, ahol korábban voltak. A
7-8%-os akciós adómentes kamatok 5-6%-os adóköteles, azaz 4-4.5% os nettó
kamatokká zsugorodtak vissza, vagyis majdnem felére olvadt le a kézhez kapható
kamatösszeg, mely például 10 milliós betétnél évi 3-400 ezer forint
kamatkülönbözetet jelent, (akár több éven keresztül is).
(Pénzcentrum)
Érdekes
az akciós banki kamatok es az MNB illetve állampapírhozamok versenye. A banki
kamatok jellmezően hol rálicitálnak a jegybanki és piaci kamatokra, hol
pedig alulmaradnak. (A bankok ugyanis az egyszámjegyű betéti kamatokat,
10-20 néha 30%-os uzsorakamatra is ki tudják helyezni a magyar
hitelfelvevőknek, tehát szinte mindegy mennyit fizetnek az addícionális /
szemfüles betéteseknek, mert ha ki tudják addícionálisan ezeket a pénzeket
hitelként helyezni, akkor azon mindenképp extraprofit van. Egy-egy betéti akció
csak forrásoptimalizás kérdése.) A banki kamatok a kamatadó óta jócskán
alulmaradnak a jegybanki és piaci kamatokhoz képest. Ez részben érthető
is, hiszen a kamatadó akciókban egyelőre "ki lettek tömve" a
bankok, nem kell nekik most minden áron újabb forrás "drágán". Másrészt még valamit mutathat az alacsony
banki kamat: azt, hogy már csak ennyi (lesz) a racionálisan kigazdálkodható kamatszint.
Az
utóbbi kamatemelésekkel szerintem az MNB totálisan tévútra tévedett. Mást se
csinálnak, csak visszatekintő adatok alapján üldözik az inflációt,
miközben nem veszik észre (???), hogy a Gyurcsány csomag hatása gyökeresen új leosztást
eredményez a reálkeresetekben, lakossági fogyasztásban, diszkrecionális
jövedelmekben, vállalati költségekben, foglalkoztatottságban, beruházásokban,
melyhez képest a visszatekinktő adatokon alapuló szerintük
"előretekintő" infláció valójában zsákutca. (Olyan ez most,
mint amikor a Prérifarkas [MNB] üldözi a Gyalogkakukkot [piac],
és egyre csak gyorsít és gyorsít, hogy mindjárt el is éri, aztán a
következő pillanatban egyszercsak valahogy elfogy alóla az út, és a
szakadék fölött találja magát.) A monetáris politika 5 éve töketlenkedik.
Árfolyampolitika azóta nincs is, így az árfolyam és a kamatpolitika a külföldi
befektetők [=nyerészkedő spekulánsok] tökönrúgásaitól rángatózik.
Teljesen értelmetlenné vált a magyar monetáris politika az utóbbi években:
csupán "behind the curve" kapaszkodik a piaci folyamatok után,
ahelyett, hogy azt jótékonyan befolyásolná. A lakosság szabad felhasználású
jövedelme drasztikusan csökkeni fog. Jelentősen növekednek a vállalatok
költségei, csökkenni fog a foglalkoztatottság, csökkeni fog a vállalkozási
kedv, több vállalkozó fogja lehúzni a rolót. Az állami beruzházások a brutális
költségvetési hiány korlátja miatt nyílván szintén mérséklődnek. (Autópályaépítéseknek
is vége, az már nem lesz több, mert Gyurcsány és Kóka nem enged többet lopni.
De csak mert nincs már miből. Ha meg nem lehet lopni, akkor minek épüljön
autópálya??? Maga a lopás volt az elsődleges cél, az infrastruktúra
fejlesztése csak eszköz ehhez a célhoz.) Lakáspiac padlón, túlkínálat a köbön,
már mindenki vett, aki akart/tudott, most új vásárló / hitelfelvevő évekig
nem lesz, mert mindenki 20 évre ki van tömve a meglévő lakáshitellel.
Egyetlen remény a gyenge forint jótékony exporthatása lehetett volna, de annak
megtartását is elpuskázta a jegybank (és az "elvileg" vele
együttműködő a kormány. Na persze amíg a jegybank a Fidesz csicskása,
addig ne is várjunk együttműködést közöttük. Az ellenzéknek az a jó, ha az
országnak minél rosszabb, és majd akkor talán előbb utóbb bevonulhatnak
végre fehér lovon.) Szóval a gyenge forint lett volna az utolsó szalmaszál, így
viszont most örülhetünk ha nem lesz RECESSZIÓ. A monetáris politikának az ország
összgazdasági érdekeit szem előtt tartva diktálni kellene a
piacnak, nem pedig külföldi spekulánsok forró pénzei és felelőtlen
hazai folyamatok eredőjeként kialalkult káros piaci kamatok és árfolyamok
után loholni. Állandóan és mindig
csak passzívan követőnek nem szabadna lennie a monetáris politikának,
hiszen akkor értelmét veszti az egész. A piac el van magában, nem szükséges
ahhoz monetáris politika, de a monetáris politika célja pont az lenne, hogy a
piaci folyamatokra hatva avatkozzon be az összgazdasági hatékonyság érdekében.
A Gyurcsány csomag recessziós következményeiként az ország érdekeit most nem a
magas és egyre csak emelkedő kamatok és erős forint szolgálná, hanem
pont ellenkezőleg: alacsony kamat és gyenge forint, hogy a recessziós
nyomást a monetáris politika némileg tompítsa. A lakossági devizahitelezést
pedig meg sem szabadott volna engedni. Ez volt a monetáris politika
öngyilkossága.
PS: Az
euróbevezetés legnagyobb hátránya szintén az lesz, hogy fel kell majd végleg
adni a hazai monetáris politikát. Pedig jó kezekben ez egy jó szerszám lenne. De
úgy látszik tényleg jobb, ha minél előbb feladjuk, mert több kárt okozunk
vele magunknak, mint hasznot. Majd Frankfurtból megmondják a frankót,
"oszt jónapot", lehet majd hozzá alkalmazkodni, ha tetszik, ha nem,
"hajó, ha nem jó."
2006.11.02. Lassulás – Tessék kapaszkodni!
Már
előző negyedévi cikkemben 2006.07.28. USA GDP: Megörült
vagy megőrült a piac??? is kritikusan fogadtam a piac, az elemzők és a szaksajtó reakcióját
a kedvezőtlen gazdasági adatokra. Hurráztak a pocsék hírekre, és azóta
10%-kal szárnyalt ez a "megörült" piac, és most már még rosszabbak a
hírek, miközben újabb és újabb csúcsokat döntögetnek az amerikai
részvényindexek. (Mellesleg köszönöm hogy benne lehettem az emelkedésben, de a
nyerőt én vissza már nem adom, úgyhogy részemről kiszálltam.) A
részvények egyébként még mindig alulértékeltek, nem is az abszolút értékekkel
vannak gondok, hanem inkább ez a felelőtlen hurráoptimizmus hangulat ad
okot aggodalomra. Folyamatosan kedvezőtlen hírek érkeznek, melyre minden
alkalommal pezsgőt bontanak, és csak mulatnak tovább, a hangulat
fergeteges, szuper a bulli. Ez viszont nem túl jó fundamentális táptalaja a
részvénybefektetéseknek. Erre a negatív hírözönre ha nem ilyen hurráoptimista
hanem pesszimista lenne az alaphangulat, akkor nem 10%-ot emelkedtek volna,
hanem 10%-ot esnek. De nem a piacról akarok most beszélni, lássuk inkább mi
megy a gazdaságban:
Tovább lassult a gazdaság az előzetes GDP
becslések szerint. (De legalább a 3-4%-os korábbi aggasztó infláció
mérséklődött.)
|
|
MÉG GYENGÉBB NÖVEKEDÉS
mérsékelten magas inflációval: Reál GDP növekedés = 1.6% INFLÁCIÓS MUTATÓK: GDP deflátor = 1.8% (átfogó áremelkedés üteme) PCE árindex = 2.5% (lakossági kiadások áremelkedése) PCE magárindex = 2.3% (lakossági kiadások áremelkedése energiát és élelmiszert kiszűrve) |
Aggasztó, hogy a termelés
hatékonyságjavulása [produktivitási
ráta = egységnyi
erőforrásra vetítve mennyivel nőtt a termelés] nullára csökkent
a negyedévben, éves összehasonlításban pedig réges rég nem látott 1%-os
mélypontra, holott ez lenne a gazdaság motorja. (A munkaerőköltségek
viszont meglódultak = újabb táptalaj az inflációnak.)
|
Negyedéves
produktivitási ráták
|
Produktivitási ráta és munkaerőköltség éves alapon
|
A gazdaságot leginkább a
lakóingatlan-építések hanyatlása húzza vissza.
Az új építésű lakóingatlanok medián ára
pár hónap alatt 15%-ot esett.
Éves szinten 10%-os zuhanásra már 35
éve nem volt példa.
De
jónéhány B kategóriás (fontos, de nem kizárólagos fontosságú) gazdasági
indikátor is nagyon gyenge képet mutat.
(C kategóriás bizalmi indexeket és társait, a babkonzerv eladási
statisztikákat hagyjuk meg Bud Spencernek. Ő biztos élvezettel elcsámcsog
rajta, de makro szempontból ezek főleg információs szemetek.)
A
gyáripar folyamatait előrevetítő indexek közelítenek az 50 ponthoz.
(50 alatt már a termelés csökkenése van kilátásban.)
A negatív hírözönben két reménysugár van. Az egyik a FED STATEMENT (az amerikai központi bank döntéshozó bizottságának közleménye), mely szerint a gazdaság előreláthatóan mérsékelt ütemben növekszik: "Going forward, the economy seems likely to expand at a moderate pace." A másik, hogy a tőzsdei cégek gyorsjelentéseiben egyelőre nem igazán tükröződik profitdinamika csökkenése. Nagyon jók a gyorsjelentések. A vártnál (szokásosan) jobbak is az eredmények, jóval 10% feletti az átlagos profitnövekedés, bár a jövőre nézve azért volt néhány nem túl kedvező kilátás is. (Például az általam is kommentált Caterpillar, SanDisk.)
Szóval
nem túl rózsás a kép, de már 3 hónappal ezelőtt sem volt az, a piacot
viszont ezek a rossz hírek eddig egyáltlán nem érdekelték. (Sőt, még
örültek is neki ezek a barmok.)
2006.10.23. 1956 – Az év embere: a magyar szabadságharcos
2006.10.21. 500 nap 100% profit
Hedge
Fund befektetési portfóliónk 500 nap alatt 100% profitot ért el. Az aktuális
portfólió állását és felhalmozott nyereségét a bal oldali Hedge Fund Portfolio menüpont segítségével előhívható excell
táblával naprakészen lehet követni. (Az excelltáblát csak a hét végével
frissítem, de manuálisan bárki frissítheti a piaci árfolyamokkal.) A hó végi
helyzetjelentést és a befektetési tranzakciókat pedig a Hedge Fund Trading Blog rovatban lehet követni, ahol
teljesülés után azonnal közlésre kerülnek.
2006.10.20. Találat érte a zászlóshajókat – Caterpillar,
SanDisk
Nagyot
zakózott az old és a new economy egy-egy zászlóshajója. Csoda hogy a
részvénypiac egésze nem zakkant meg miattuk, mert azért globalice is eléggé
negatív híreket jelentettek. Ha nincs ez a jelenlegi rekorddöntögető
hurráoptimizmus hangulat, lehet kapott volna most a piac egy kijózanító
pofont. Amúgy semmi váratlan és meglepő,
viszont megerősítette azokat a sejtéseket, amivel egyébként is kalkulálni
illik: Enyhén lassuló gazdasággal és csökkenő profitmarzsokkal kell
számolni.
Caterpillar
– Lassuló gazdaság, mérséklődő építkezési beruházások
A
részvények kb 10%-át szórták ki az eladók, ami 15% esést okozott.
SanDisk
– Drasztikusan csökkenő flash-memória árak. (Most őszintén… mi mással lehetett
kalkulálni, minthogy az exponenciális felfutású piacon mindenki ezt akar majd
gyártani? Nyílván. A korai úttörők monopóliuma pedig szép lassan
leerodálódik.)
Az
alapjáraton is forró papírból a tulajdonosok kb 30%-a tárazott ki, ami 20%
esést okozott.
PS: Stop
loss ezúttal is csak annyit segített, mint láncfűrész ellen a kifordított
egyujjas bundakesztyű. (Vagy papucs orrán pamutbojt.)
2006.10.19. Misztikus október 19.
2006.
október 19. Először zár 12000 pont felett a Dow Jones index.
1987.
október 19. A Fekete Hétfőn beüt a krach, és soha nem látott szabadesésben
összeomlik a részvénypiac. A Dow Jones index 22.6%-nak megfelelő 508
pontos eséssel 1738 ponton zár.
2006.10.19. Mikor omlik már össze???
2006.10.18. Töketlen piacnak
töketlen alibihíreket gyárt a töketlen pénzügyi szaksajtó.
Ma ismét
a szokásos töketlen formáját hozta a pénzügyi szaksajtó a heti olajkészletadatokra
gyártott töketlen alibihíreivel. Az AP-től a Bloombergen, a CNN, CNBC-n
keresztül a Financial Times-ig. MIND. AZ ÖSSZES. Olyan analfabétizmussal és
dilettantizmussal gyártják az ALIBIHÍREKET, hogy az már botrány.
Még jó,
hogy a tényeket egyáltalán közlik, mert azon kívül tényleg csak töketlen
alibihírgyártás és gagyi magyarázkodás az egész az éppen aktuális széliránynak
megfelelően.
A TÉNYEK: "Crude oil
stocks rose a very sharp 5.0 million barrels to 335.6 million in the Oct. 13
week. But stocks of refined products fell sharply, down 5.2 million barrels for
gasoline and 4.5 million for distillates where heating oil fell 0.5
million."
A REAKCIÓ:
ÉS A TÖKETLEN REAKCIÓKRA
GYÁRTOTT TÖKETLEN HÍREK:
(A
tökéletes összehasonlíthatóság miatt az AP híreit ollóztam ide, de bármelyik
más hírügynökséget is választhattam volna, ugyanazt szajkózta mind
délelőtt, aztán meg annak az ellenkezőjét délután. Még a
"shrinking supply"-t is átírták délutánra "rising
supply"-ra, azaz zsugorodó kínálatból délutánra már növekvő kínálat
lett ugyanazon adatok alapján.) J
PS: A
TÉNYEK HELYES ÉRTELMEZÉSE (SZERINTEM): A heti készletadatok semmitmondóak, mert
a mostani időszakra eső tömeges tervszerű finomító
karbantartások miatt nem lehet a minden szegmensben nagyságrendileg kiugró
készletadatokat értelmezni.
2006.10.17. Rekordbukás az
Amaranth hedge fundtól – Rájuk omlott a földgáz pilótajáték
És ha
már legutóbb a földgáznál tartottunk…
|
|
Amaranth,
azaz elhervadhatatlan. Mégis elhervadt ez az elhervadhatatlanul virágzó hedge
fund. Az "elhervadt" ráadásul enyhe kifejezés, sokkal inkább
kapitális bukásról van szó, ugyanis az eddigi legnagyobbat, az 1998-as LTCM
hedge fundot is meghaladó, 5 milliárd dollárt bukott el állítólag egy hét
alatt az Amaranth Hedge Fund. Nem akarom túlrészletezni, a témával már sokan
foglalkoztak, itt van pl CNBC vagy az Index. Azóta
a veszteséget már 60-70%-ra azaz 6-7 milliárdra is becsülték. Hogyan
lehetséges ez??? Egyszerűen: Túl nagy kockázatot vállaltak, és nem jött
be. A pilótajátékosok (ismét) túlpumpálták a földázzal töltött luftballont,
(Amaranth-tal az élen), az meg megint kipukkadt, és rájuk omlott. Röviden
ennyi. Bár a dologban mindenképp volt valami svindli is, hiszen utólag
kirderült, hogy valahogy a NYMEX pozíciós limitjét is túllépték
(valószínűleg NYMEX cleared OTC strómanok segítségével). De ez méginkább
csak a lényeget támasztja alá: TÚL NAGY POZÍCIÓT VÁLLALTAK FEL. Amíg
velük ment a piac, addig király hozamokat csináltak, (pedig ugye valójában csak
szerencséjük volt), de végül ellenük ment, és szinte elbuktak mindent. Game
over. Ha nincs több zseton, vége a játéknak. |
Igazából
nincs ebben a történetben semmi különös. Csak a "Guiness rekord"
miatt nyert nagy sajtóvisszhangot. Több mint 8000 hedge fund létezik. Idén több
mint 2000-et alapítottak, és kb 1000 húzta le a rolót. A hedge fundok ügyes,
okos, szerencsés része nyereséges, a másik része meg veszteséges. Jónéhány
szinte mindent elbukik. Ők is csak a tőzsdei gépezet szereplői,
ahol egymás pénzét nyerik el a játékosok.
MI A
TANULSÁG? – Aki túl nagy pozíciót vállal be, előbb utóbb belebukik.
Aki
nagyobb hozamot akar megcélozni, annak nagyobb kockázatot is kell felvállalnia.
Könnyen és biztonságosan nem lehet sok pénzt keresni, hiszen akkor mindenki
abba a dologba fektetne, és máris csökkene a hozam és/vagy növekedne a
kockázat. A nagyobb hozamhoz nagyobb kockázatot kell vállalni. Nyílván a
konkrét befektetési és spekulációs stratégiák kimenetele bizonytalanságot
hordoz. Bármilyen pozíciót nyitunk, nem tudjuk előre hogy mi lesz a
végkimenetele számunkra, csupán feltételezzük, reméljük, valószínűsítjük,
hogy érdemes belevágni. Ez a bizonytalansági tényező a kockázat. A kockázatot
azonban nem lehet soha előre felmérni, nem lehet előre tudni hogy a
pozíció(i)nkat övező bizonytalanságnak mi lesz (az időközi és) a
végkimenetele. Viszont minél nagyobb a pozíciónk, annál nagyobb ez a kockázat.
És mivel nem lehet soha előre a kockázatot pontosan felmérni, ezért soha
nem lehet előre meghatározni az optimális pozícióméretet sem. Ezt, vagyis
az optimális pozícióméretet csakis utólag lehet "megmondani", hiszen
a jövőben bekövetkező események kimenetele határozza meg, hogy mi az
optimális. Tehát soha nincs előre meghatározható optimális kockázat, és
soha nincs előre meghatározható optimális pozícióméret. Ha ügyesek
vagyunk, és nagyjából jól célzunk, akkor végül nem lesz okunk a panaszra. De ha
a kockázattól félve túl kicsi pozíciót veszünk fel, akkor keveset is fogunk
keresni. Ha viszont túl nagy pozíciót veszünk fel, akkor abba belebukhatunk. És
előbb utóbb bele is bukunk. Akárcsak az Amaranth.
(A
kockázat felmérése olyannyira nehéz, hogy sokszor elméleti kockázatot is nehéz
meghatározni, hiszen pl egy részvénynek 0Ft az alja, de felső határa
nincs. Így például long oldalról nyílván a veszteség limitált, mert csak
nulláig eshet, de a nyereség behatárolhatatlan, mert bármeddig emelkedhet.
Részvényshort esetén pedig a nyereség behatárolható, viszont a veszteséget nem
lehet elméletileg sem behatárolni.)
Egyszóval
nagyon nehéz előre behatárolni az optimális kockázatot, de a jó
befektetőnek kalkulálnia kell a kockázatokkal és orientálódnia kell az
ő saját tesre szabott optimális stratégiájának megfelelően. Például a
Hedge Fund Trading Blogban közölt valós kereskedési stratégia kockázati szintje
szándékosan úgy lett kialakítva, hogy a magas hozamcélkitűzéshez nagy de
azért ésszerű kockázatot vállalunk. Nyílván én magam is csak a pénzem egy
részét fektetem ilyen magas kockázatú stratégiába, hiszen ilyen szándékos
kockázatvállalás mellet az éves hozam akár -30%-tól a +100%-ig szóródhat az
események sodrásában. (Sőt, elméletileg nem zárható ki esetleg éppen olyan
bevállalt portfólió olyan váratlan és valószínűtlen esemény
bekövetkezésével, ami teljes tőkevesztést is eredményezhet akár az én
hedge fundomban is. Nem ilyen LTCM és Amaranthra gondolok, mert ezeknél
alapvetően túlságosan nagy volt a kockázat, hanem sokkal inkább váratlan
eseményekre, pl atomcsapás, terrorcselekmény, ilyesmik. Például szeptember 11.
miatt is sokan tönkrementek, akik éppen abban a pillanatban rossz oldalon
álltak. De nem kell a nagy bukóhoz mindenképp katasztrófális esemény, hiszen
senki sem tévedhetetlen. Sorosnak is volt olyan éve, hogy hedge fundja 33%-ot
bukott.)
PS: A
bal oldali menüsoron az Információ hedge fundokról menüpontban több száz
hedge fund teljesítményét lehet követni. Már régen frissítettem, de ígérem
rövidesen frissítem, és akkor majd erre fel is hívom a figyelmet.
2006.10.16. 200% emelkedés egy nap alatt – Lassan terjed
a hír J
Vicces
volt ma ez a kispapír. Tegnapi záróárfolyamról a szokásos érdektelen
forgalommal indult a kereskedés, majd ahogy emelkedett a jegyzés, úgy figyeltek
fel rá egyre jobban, és szálltak be egyre többen az emelkedést látva és a
híreket elemezve. Már 100%-ot emelkedett mire igazán beindult a forgalom, és
triplázásig meg sem ált.
Oct 16
(Reuters) - Lumera Corp. on Monday said it successfully tested a wireless
system that enables transmission of large amounts of data through high-speed
telecommunications networks.
Valószínűleg
az is oka lehet ennek az egyhuzamos emelkedésnek, hogy olyan kicsi a kapitalizációja,
hogy nagy játékosok nem is tudnak belevásárolni tétellel, így rövid távon
kizárólag a kis spekik játszótere, akik aztán egyre többen vették észre. Nagyon
vicces a napi kurzus. Úgy látszik van amikor sosem késő beszállni. J
2006.10.10. Földgázlufi – Már a
remény is haldoklik
Oct 10
(Reuters) - Shares of JED Oil Inc. lost more than half their market value and
fell to an all-time low on Tuesday after the oil and gas company said it
suspended drilling in the Ferrier and the Pinedale areas, mainly due to a
decline in natural gas prices.
Kiváncsi
lennék mit szólnak ehhez a "globális energiaválságról" meg a
"kielégíthetetlen olajéhségről" harsogók, hogy már termelni sem
éri meg.
Laza
-50%-os csúszda. És még így
is borzalmasan drága. Nem ér ez a papper semmit. Irány a csőd!
All time
low. Bezúzták a kibocsátási ár alá. (A tegnapi kereskedés még nincs rajta az
alábbi charton.)
Földgázpilótajáték: (Katrina hurrikán után 10 dollár
fölött kezd csak igazán bullozódni a hangulat. 15 dollárnál már borítékolják,
hogy rövidesen úgyis 20 lesz. Mindenki ész nélkül csak vesz, hiszen "ez
tuti biznisz", "nem lehet rajta bukni.")
Nem a
fenét! 16 dollárról 4-re omlott össze.
PS: A
földgázlufi negyedére omlásához képest gyökér olaj épp hogy csak negyedét adta
vissza. Reméljük tényleg a remény hal meg utoljára… és előbb az olaj!
2006.10.09. Ez aztán a böszmeség: 1 kiló szart 2 kiló kakáért másfél milliárd
dollár értékben.
Google, the Internet's leading search engine, announced
Monday that it is buying popular online video site YouTube for $1.65 billion in stock.
Lefordítom
"magyarra": a 130 milliárd virtuális dollárt érő
légvár-részvény-társaság Gugli 1.65 milliárd virtuális dollárt érő új
Gugli részvény kibocsátásával és cseréjével (vagyis semmiért = ingyen =
hígítással) "megvásárol" (= valójában egyetlen cent kifizetése nélkül
összeolvad) egy másik olyan céggel, amely valószínűleg semmit nem ér, bárki
csinálhat hasonlót, és csinálnak is ugyanilyet tucatjával, sőt még ők
maguk a Gugli is.
Tehát
effektíve ez egy jó nagy kaliberű üzletnek hangzó, de valójában készpénz
nélküli ingyenes egyesülés. Nincs itt semmiféle "vásárlás". Pláne nem
másfél milliárd dollárért. A tranzakció a Google-nak egy centjébe sem kerül, a
számla végösszegét majd a részvényesek állják. Ez egy pénzügyi barter
bűvésztrükk médiafanfárok közepette, egy szimpla tőzsdei
részvényhígítás: 1 kiló szart vettek 2 kiló kakáért.
Mostantól
viszont már majd lehet nyugodtan perelni és fejni az anyatehén Google-t a
YouTube tömeges szerzői jogsértései miatt. Mert a YouTube-nak eddig nem
volt pénze, nem volt mit kipaszírozni belőle a bíróságon, viszont a
Guglinak van pár milliárdja, (nagyrészt az előző 4 milliárdos készpénzes
kakaeladáson = másodlagos részvénykibocsátáson).
PS: Hol
van ez a másfél milliárd guriga a klasszikus dot.com fúziókhoz képest… Hogy
csak a legnagyobbat emlitsem, az America Online 200 milliárd dolláros fúziós
értéke pár ev alatt nullára olvadt le a Time Warnerben. 200 milliárd dollár
befektetői pénz parázslott el egyetlen cégben a tőzsdei kandallóban.
Mennyi felesleges, égetni való pénz, istenem…
2006.10.08. Belvárosi bérleti díjak
Magyar
hírek címszavait gyorsan átfutom a könnyen átlátható Tőzsdefórumon. A
Portfólión inkább csak akkor klikkelek, ha valami érdekes bukkan fel a
képernyőn. Leginkább a grafikonjaikat, táblázataikat szeretem. És ha jó az
ábra, akkor az már magáért beszél, és nem is kell elolvasni a cikket sem. Olvasni
ugyanis rettenetesen utálok. Ezúttal ezek az érdekes grafikonok szúrtak szemet
a Portfólión:
Nem
gondoltam volna, hogy a Westendben dupla annyi a bérleti díj, mint a Mammutban.
És az sem tűnik túl racionálisnak, hogy az Andrássy úton háromszor annyi
mint a Körúton. Persze amíg van elég sznob bérlő (és vásárló) akik
szívesen finanszírozzák Demján és Csányi papa westendes extraprofitját, és az
Andrássy úti békebeli nihilt, addig működik az aranybánya.
Csak egy
gyors számolás. Egy kb 100 négyzetméteres westendes üzlet havi bérleti díja
ezek szerint akkor kb 3 millió. Plusz legyen csak 3 eladónk, az havi +1
misi, tehát 4 millió a fix költség
havonta. Ezt kigazdálkodni duplázós haszonkulcs esetén is minimum 8 millió
árbevétel kell. Nettóban. Áfával legyen mondjuk 10 millió, vagyis ha a napi
kasszabevétel nem éri el a 300-400 ezer forintot, akkor biztos hogy veszteséget
csináltunk. Hát…nem egyszerű kigazdálkodni, az biztos.
A másik
ábra Európa "Váci utcáit" hasonlítja össze. Ezeket a bérleti díjakat szerintem
egyetlen országban sem lehet a konkrét üzlet szintjén kigazdálkodni. Láthatjuk
a Váci utcában is, hogy milyen bérlők engedhetik meg ezt a luxust
maguknak, a Champs-Elysées-n pedig aztán végképp érdekes, hogy kik ezek a
presztizs szereplők. Csak globális óriások és néhány nemzeti szimbólum
vállalat.
Champs-Elysées
a Diadalív tetejéről. Egyébként kb 30%-os bérleti díj eltérés van az utca
két oldala közt. Az észak-keleti oldalra ugyanis szinte napnyugtáig odasüt a
nap, míg a másik oldalon a magas épületek tövében már délután árnyék van, így a
napos oldal sokkal népszerűbb.
Parfüméria
a Champs-Elysées-n. Szinte nem is látszik a vége. Ha csak 6x60m, akkor kb évi
félmilliárd forint lehet a bérleti díj. Hát nem luxus egy kicsit ennyi pénzt
elspriccelni a levegőbe??? J
2006.10.04. "Megmondtam
előre, hogy ne menj fel a tetőre." – Összeomlott a Sportingbet
és az online szerencsejáték szektor
Na itt
az általam borítékolt mínusz 70% gap down:
Tavalyi
évben fókuszba került a Tőzsdefórumon a Sportingbet online szerencsejáték
és fogadóiroda részvényeinek szárnyalása. Néhányan az exponenciális emelkedést
látva jó befektetési lehetőséget láttak benne, míg jómagam inkább
próbáltam rávilágítani, hogy ezen részvények árfolyama valójában nem a vállalkozás
perspektívái miatt emelkednek, hanem csak egy szimpla tőzsdei
pilótajátékról van szó. A Tőzsdefórum Multifórum rovatában Európai szerencsejáték részvények címmel több mint
1000 hozzászólást is megélt a téma, míg jómagam a Fórumban írtam róla néhány figyelmeztető
kommentárt, melyekből tanulság képpen idézek párat:
2005. február 4. 21 óra 35 perc. Hát nem
szívbeteg nyugdíjasoknak való egy részvény az biztos. Két év alatt mínusz 90%,
majd onnan 14-szerezett. Pont olyan a részvény mint maga a cég: színtiszta
szerencsejáték. Ahogy meg is duplázódhat, le is feleződhet...és onnan
újra...
2005. február 11. 15 óra 44 perc. Az a baj a Sportingbettel, hogy az ilyen internetes cégekre bármikor rányithat egy versenytárs. Addig nyílván nem fog, amig egy ilyen cég veszteséges. De ha nyereséges lesz, akkor rá fognak nyitni. És miből áll rányitni? Semeddig. Az egész cég nem más mint tartalomfejlesztés, kockázatkezelés, marketing, ügyfélszolgálat és payment. Akinek meg ilyen részlege már van, az könnyen nyithat egy ilyen internetes fogadó irodát, ha látja hogy van benne pénz. Ezért 100-as PE-re vagy 20-as Price/Sales-re árazni ilyen internetes cégeket elég kockázatos.
2005. május 23. 18 óra 49 perc. Cinedog! Ezek a szerencsejáték részvények a
tőzsdén szintén szerencsejátékként illetve pilótajátékként funkcionálnak a
tőzsdei szerencslovagok körében. Az egy dolog, hogy egy cég hatékonyan,
nyereségesen működik és terjeszkedik, de a részvény értékelése és valódi
értéke egy másik dolog. A kettőnek sokszor semmi köze egymáshoz.
Ha nyitsz egy giroszozó bodét, ami egy nap 100 giroszt ad el, óránként 4db-ot,
majd egy év múlva már 200 giroszt adsz el, attól még az a girosz bódé nem fog
tudni 20 éven keresztül minden évben duplázni. (Mert a 20. évben már napi 100
millió darab giroszt kellene eladnod, minden másodpercben 1200 darabot.) Vagyis
a giroszozód, amit egy éve 5 millióból nyitottál, és dupláztad a forgalmát nem
fog érni 20-as P/S mutatót, vagyis 300 milliót. Csak egy multimilliomos balek
venné meg, aki bízik abban, hogy majd X év múlva 1200db giroszt tud eladni a
bódé másodpercenként, vagy abban, hogy 600 millióért tovább fogja tudni adni a
bódét, amit most 300-ért vett. Valójában így egyben az egészet egyetlen balek
sem fogja megvenni, de ha mondjuk kibocsátasz 1 millió részvényt, akkor talán
pár darabot el tudsz majd adni 300Ft-ért, mert így nem tűnik fel kapásból
a írtózatos drágaság. És ennek az ára akár felmehet 600Ft-ra is. Meg 1500Ft-ra
is. Mindeközben a giroszozó bódé teljes értéke már másfél milliárd forint
lenne, (amely mellé viszont egy konkurens akár 5 millióból nyithat egy új bódét
is.) Na pont így működik a tőzsde.
Tehát az ilyen növekedési mutatókat nagyon óvatosan kell kezelni, sőt, a
legtöbb ilyen nagy növekedésü cég a dot.com lufiban pár éven belül csődbe
is ment, mielőtt egyáltalán nyereséges lett volna.
Az én saját aranyszabályom, hogy ha egy részvény Price/Sales mutatója
(tőzsdei érték/árbevétel) nagyobb mint 20, azt nem nagyon lehet
racionálisan alátámasztani. Abba már a halál utáni életet is
belediszkontálhatják, akkoris túlértékelt lesz. Majd ha lesz tényleg duplázás
minden évben folyamatosan, tartósan, és nyereség is lesz, akkor emelkedehet
majd a részvény is. De addig az ilyen részvény csak egy lottószelvény.
2005. május 23. 19 óra 20 perc. De egyébként 5-ös Price/Sales felett már nagyon kockázatos egy részvény, az ilyen cégek 80-90%-a jellemzően nem fogja kitermelni az árát. Az ilyen cégek még nyereségesen is, 10-15%-os haszonkulcs esetén is 30-50-es P/E-t jelentenek, vagyis 50x évi nyereségüket kellene kifizetnie a vevőnek MOST azonnal… Itt már egy sima profitwarningtól is 50-70%-ot eshet a részvény, és még millió dolog közbejöhet, ami nem igazolja majd a profitvárakozásokat az elkövetkező 10-20 évre, hiszen ez egy beláthatatlan időtáv. Persze legtöbbjüknek nincs ilyen profitrátája, sőt még profitja sincs. Egyszerűen semmi nincs a részvény mögött, így leginkább csak abban lehet bízni, hogy egy másik balek majd talán még drágábban is megveszi tőlem, mint ahogy én vettem.
2005. május 24. 11 óra 33 perc. Maxi, felőlem te nyugodtad pilótajátékozhatsz 100-as P/E-s és 20-as P/S papírokkal. Felőlem bárki gyűjtögetheti a napi 1-2, heti 5-10%-okat. De ha másnap MINUSZ 70%-kal zuhanva nyit ki a papír, akkor onnan majd 230%-os proifitot kell újra összegyűjtögetned, hogy nullán legyél. Ha ilyen kockázatot bevállalsz, akkor csak nyugodtan. Én ebből nem kérek.
És ez lett belőle:
Nyílvánvaló volt hogy az illegális
online szerencsejátékot nem fogják sokáig tűrni a drákói szigorú amerikai
hatóságok. A többi szerencsejáték és fogadóiroda részvény sem menekült. A
Partygaming részvényesek hasonló vérfürdőt szenvedtek el:
PS: A "védelmi" stop
loss megbízás ennek is csak annyit ért, mint halottnak a csók.
2006.10.03. Csúcson a Dow Jones!
Ha csak
egy bolhafarknyival is, de több mint 6 év után ma új csúcsra ért a Dow.
Két múlt
századi elemzésem ajánlom az újra aktuális témában. Az első a Dow Jones index
és az amerikai részvénypiac mozgatórugóit boncolgatja, a második pedig magáról
az Dow Jones index történetéről, összeállításáról, változásairól,
számításáról, elemzéséről szól.
Meddig szárnyal a Dow Jones? Avagy a pilótajátékosok
kedve töretlen! (1999. május 10.)
PS: Hogy
változik a (hír)világ… 1999-ben még nagyon komoly érték volt egy alapos, átfogó
tőzsdei cikk és elemzés. Manapság viszont ha 5 sornál többet írnék, már
nem olvasná el senki. Úgyhogy nem is írok. Nekem is egyszerűbb ez a
tőzsdeképregény műfaj. J
2006.09.28. Kinga szülinapja
Nyilasi
Attila –
http://nyilasi.tozsdeforum.hu