2007.12.18. …mint halottnak a csók (2)
Minden csoda három napig tart, ahogy szeptember végi
cikkemben a FED első kamatcsökkentését kommentáltam: "A szeptember 18-i keddi FED kamatcsökkentés után [pár nappal] a helyzet a következő: Azok
a szektorok, amik igen nagy szarban vannak, pénzügy, házépítők, azokban a
FED kamatcsökkentés okozta eufórikus rally behalt. Legtöbb ilyen papper a
kamatdöntés előtti szintre, illetve alá esett. Ezeknek a kamatcsökkentés
annyit ért, mint halottnak a csók. Ezeken kívül minden másban egyelőre
tartja magát a FED rally, mert azt hiszik, hogy majd ezeket nem fogja
lemorzsolni a szerintük nem fenyegető recesszió. A globális
piramisjátékoknak viszont nagyon jót tett az amerikai jegybank
kamatcsökkentése, hiszen újabb és újabb túlfeszített csúcsokra hajszolta a
féktelen mohóság: olaj, arany, dollárshort, Apple, Google, Rim, Amazon… Brazília,
Ruszkik, India, Kína…"
Nos, a FED első kamatcsökkentése után mostmár
nem három nap, hanem három hónap telt el, és már háromszor vágott a kamatokon
az amerikai jegybank. Az irányadó hitelkamatláb 5.25%-ról 4.25%-ra csökkent.
Úgy várták a játékosok a "csodatevő" kamatcsökkentéseket, mint a
messiást. A feltámadás azonban nem jött el, az indexek és részvényárfolyamok
lejjebb vannak mint az első kamatvágás előtt.
Grafikon:
Portfólió
Dow Jones index és a FED három kamatvágása. 3 hónap
és 3 kamatvágás után lejjebb van a Dow mint az első kamatvágás előtt.
A teljes amerikai részvénypiacot reprezentáló Wilshire index, a technológiával túlsúlyos Nasdaq Kompozit és a 2000 kispapír Russell indexe is 5-10%-ot esett ezalatt
a 3 hónap alatt.
Nézzük mint produkáltak ezalatt a 3 kamatvágás és 3
hónap alatt a kulcsfontosságú szektorok!
Legnagyobb
integrált bankok
vannak a legnagyobb szarban, ezek számára lenne a legfontosabb az enyhítés,
hogy saját magukon kívül ne sodorják bajba a gazdaság egészét! J.P.Morgan,
Wells Fargo, Bank of America, Citibank részvényein azonban nem segített a
kamatcsökkentési hullám.
Befektetési
bankok (Goldman
Sachs, Lehman Brothers, Bear Stearns, Merrill Lynch, Morgan Stanley). Egy sincs
feljebb mint a FED első kamatvágása után, a többség azonban 20%-os
veszteséget ért el azóta.
Jelzálogbankoknak (Fannie Mae, Fraddie Mac,
Countrywide, Washington Mutual) annyit ért a kamatcsökkentés, mint halottnak a
csók. Itt már az is kérdés, hogy túlélik-e egyáltalán a totális összeomlást.
Házépítők bár totálisan agyon voltak már
shortolva, azért a pár év alatti harmadolás, negyedelés, ötödölés, hatodolás és
hetedelés után is képesek voltak esni további 10,20,30, 40%-ot az elmúlt 3
hónapban. Ezeknek is annyit ért a kamatcsökkentés, mint halottnak a csók.
Olajszektor, mely a bika piac életben
maradásának legfontosabb tényezője, az elmúlt 3 hónapban nem bírt
emelkedni. Egyelőre még tartja magát, és ezzel az indexeket és a teljes
globális részvénypiacot. Mint már többször hangsúlyoztam, ha az olajszektor
elesik, akkor valószínűlg vége a bull marketnek.
Túlhevült
piramisjátékok
viszont nagyrészt még tovább pumpálódtak a FED első kamatcsökkentése után,
azonban a második kamatcsökkentés után már elkezdtek kicsit ereszteni lufik. Az
Apple, Google, RIM tech-trió még meg bírta tartani a nyeresége nagyját, a GPS
gyártó Garmin, és a webshop Amazon azonban már csak végigvergődte a 3
hónapot. A Crox Papucs Gmk viszont összeomlott. (Helyette most a napelem lett a
divat, amelyeknek a grafikonját nem raktam ki, mert kilógna fent a
képernyőből.)
BRIC
légvártőzsdék (a globális tőkeáramlás elsődleges célpontjaivá vált emerging
piacok) azonban még nagyrészt tovább tudtak szárnyalni, (Brazilia, Ruszkik, India), de Kínában már lefele döcögött a szekér az
elmúlt 3 hónapban.
Szóval nagyrészt annyit ért a tőzsdének a
messiásként várt kamatvágások, mint halottnak a csók. Arra jó, hogy a remény
haljon meg utoljára.
2007.12.17. Kuszkusz, Líbia, olaj
A Körúton a Blahánál van egy jó kis arab
fűszeres, ott szoktam venni marokkói kuszkuszt. Legutóbb egy fiatal líbiai
manus volt a boltban, kicsit elbeszélgettem vele. Kérdeztem, hogy van Kadafi
elvtárs. Gondolom, most jól, hogy 100 dollár az olaj. És tényleg, most elég jól
megy Líbiának, hogy a 10 dolláros olaját 70,80,90,100-ért tudja eladni a
tőzsdei spekulánsok által egekbe pumpált világpiacon. Líbiai informátorom
is ugyanazzal jött amivel korábbi cikkemben én is, hogy csak leszúrnak a sivatagban
egy botot, és jön fel magától az olaj. A világ kőolajtermelésének 2%-at
adja Líbia, ami az 5 milliós lakosságra vetítve még akkor is jólétet
eredményez, ha egy unatkozó diktátortól szenved az ország és a gazdaság már
lassan 40 éve. Ez az olajtermelés ekkora lakosságra kb akkora jólét forrása
lenne, mint Norvégiában, amely a világ egyik leggazdagabb országa. (Ráadásul
informátorom szerint Líbia lakossága fogy, mert sokan külföldre mentek/mennek
Kadafi miatt. Ő is. Így a valódi lakosság 4 millió körül lehet.) Ilyen 70,80,90,100 dolláros olajárak mellett Líbia
évente 30,40,50 milliárd dollárnyi tiszta nyereséget kaszíroz be
olajexportjával. Efelett a folyamosan befolyó pénzek felett pedig
korlátlanul rendelkezik Kadafi diktátor, aki minden bizonnyal a világ
leggazdagabb embere… amellett persze, hogy egy egész ország és 4 millió lakosa
is a magántulajdona. Informátorom arról is beszámolt, hogy nemrég emelkedett a
benzin ára Líbiában. Eddig 7 forint volt egy liter benzin, most 12 forint
lett. Milyen benzinárat is jelent ez 1 hordóra vetítve dollárban? Kevesebb
mint 7 dollárba került egy hordónyi benzin, ami most 11 dollárra emelkedett
hordónként. És ez már a finomított benzin fogyasztói ára, amit lehet nyomatni a
kocsiba a benzinkutaknál, nem nyers kőolaj.
2007.12.15.
A vállalat-felvásárlásoknak befellegzett (2)
November végi cikkemhez íme egy másik példa, hogy a
vállalat-felvásárlásoknak befellegzett. Az SLM diákhitel bank 25 milliárd
dolláros felvásárlása az egyik legnagyobb tranzakció lett volna. Mindenki örült
a 60 dolláros ajánlatnak, aztán végül mégsem jött össze. A részvény még a
felvásárlási ajánlat előtti szintnél is jóval mélyebre esett, és 60
helyett már csak 26 dollárt ér a papír.
Több mint 5 éves mélységbe esett a részvény.
PS: Erről az egész 2007-es felvásárlási lázról
az alábbi történet jut eszembe, amit pár hete küldött nekem a Tőzsdefórum
tulajdonosa.
Valamikor réges-régen egy messzi indián faluban
megjelent egy ember, s bejelentette, hogy szeretne 10 dollárért majmokat
vásárolni. Mivel a falusiak látták, hogy a környéken hemzsegnek a majmok,
elkezdték őket begyűjteni az erdőkből, hogy átadhassák
őket a kereskedőnek. Az idegen több száz majmot vett meg 10 dolláros
értéken, ám amint a "készletek" megfogyatkoztak, a falusiak is
felhagytak a majomfogással. Ekkor azonban az ember ismét a közösség elé állt, s
kihirdette, hogy immár hajlandó 20 dollárt is adni egy állatért. Több sem
kellett hát a falusiaknak, akik újult erővel nekiláttak a majomfogásnak.
Nemsoká azonban a majomállomány úgy megcsappant, hogy a helyiek
visszakényszerültek ültetvényeikre. Ajánlati ár ekkor 30 dollárra emelkedett,
de már alig volt majom az erdőben. A kereskedő azonban ismét árat
emelt: immár 50 dollárt szánt egy majomért. Mivel azonban ő ügyeit intézte
a városban, egy idő után segédjét hagyta hátra a fizetség rendezésére. Az
pedig a következő ajánlatot tette a falu lakóinak: "Nézzétek csak azt
a hatalmas ketrecnyi majmot, melyet a főnököm összegyűjtött! Amíg
távol van, én eladom nektek az összeset 40 dollárért, és ha visszajön, ti
továbbadhatjátok neki 50-ért." A falubeliek erre minden vagyonukat
összdobták, s megvették a majmokat 40-ért, hogy 50-ért továbbadhassák a
kereskedőnek. Ám, amikorra feleszméltek, a kereskedőt és
asszisztensét többé nem találták sehol, hisz majmok mindenhol vannak. Üdvözlünk
a tőzsde birodalmában!
Nem csodálkoznék, ha egyszercsak kiderülne, hogy az
OMV is elpirította már a MOL pakkját. Neadjisten pont a MOL menedzsmentnek
30000-en. J
2007.12.12. UBS
– Újabb Bazinagy Szarkupac
Még neki sem fogtam Frédi és Béni, akarom mondani
Freddie és Fannie novemberi krachjának kommentálásához, máris itt egy újabb
szarkupac. Úgy dobálóznak a pénzintézetek a több milliárd dolláros
veszteségekkel, hogy már követni sem bírom hány milliárdnál tartunk. Mire
összeadom a veszteségeket, előkerül egy újabb szarkupac. Ime a legújabb,
de lefogadom, hogy a héten még hozzácsaphatunk majd pár újabb milliárdot. A
subprime mindenhol ott van. Mindenki sorra fog kerülni. Többször is.
"Európa
legnagyobb bankja, a UBS AG amerikai jelzáloghitel befektetéseiből további
10 milliárd dolláros veszteséget könyvelhet el, részesedések szingapúri és
közel-keleti eladásával ugyanakkor 11,5 milliárd dollárra tehetnek szert. A cég
veszteséges negyedik negyedévvel számol és a teljes 2007-es évet is negatív
mutatókkal zárhatja. A Government of Singapore Investment Corporation Pte. 11
milliárd frankot fordít átalakítható kötvényekre, egy ismeretlen közel-keleti
befektető pedig 2 millió frankot fektet be. Biztosítók és bankok együtt
összesen 66 milliárd dollár veszteségről számoltak be idén az amerikai
jelzálogpiac krízise kapcsán, az UBS öt év után először jelentett
deficitet, a harmadik negyedévben a kötvényekből származó veszteségek 4,66
milliárd dollárt tettek ki. Az ABN Amro Holding NV elemzője tartásra
ajánlja a bank papírjait, véleménye szerint a leírások jóval a piaci átlag
alatt vannak. Az UBS a Citigroup Inc. példáját követi, a New York-i bank a múlt
hónapban 7,5 milliárd dolláros tőkeinjekcióról tett bejelentést."
(Tőzsdefórum: Hírek a bankszektorból 2007. december 10. 11 óra 33 perc)
Ugyanaz a szarkeverés, majd figyelmen kívül hagyás,
szőnyeg alá söprés, elhallgatás, eltitkolás, elsikkasztás… fél éven keresztüli
hessegetés és hazudozás, hogy nincs semmi gond, minden rendben, és semmi hatása
nem lesz a subprime hitelválságnak… majd nagy nehezen közel 5 milliárd
dollárnyi veszteség beismerése a harmadik negyedéves jelentésben… aztán pár
héttel később újabb 10 milliárd dolláros veszteség bukik ki. Dettó ugyanaz
a szitu, mint a Cicibank vagy a Merrill esetében. Ugyanolyan szarkeverő
banda a svájci is, mint a wall streeti gengszterek.
Sőt, gerinctelenségben szerintem még a wall
streeti szarkeverőket is felülmúlják. (No persze erkölcsben sosem voltak
erősek a náci aranymosáson, és holokauszt áldozatok rajtuk ragadt pénzén
meggazdagodott svájci bankárok. A véres kezű diktátorok több milliárdos
titkos bankszámláiról nem is beszélve.) Hiszen miről is van még szó a
hírben? Arról, hogy a réges rég tudva levő veszteség nyílvánosságra
hozatalát hetekig titkolták és késleltették, mert most a veszteségbeismeréssel
párhuzamosan azt is közlik, hogy 13 milliárd frank értékben már
befektetőket is találtak a tőkeinjekcióhoz. Tehát már olyan régen
tudták és titkolták hogy mekkora nagy a baj és a veszteség, hogy bőven
volt idejük új tőkebefektetők után nézni, és alkudozni, megegyezni
velük. Márpedig ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen hatalmas tőkéről
van szó. Jó nagy szarban lehet a UBS is, ha ekkora brutális tőkeinjekció
kellett neki is. Már nagyobb pénzekről van szó ezekben a S.O.S.
tőkeinjekciókban, mint a világ eddigi legnagyobb részvénykibocsátásai,
amiket hónapokon keresztül készítettek elő.
United Banks of Switzerland, Svájc és Európa
legnagyobb bankja. Puritán egyszerűség a zürichi főutcán. (No persze
kicsit furcsa is lenne a fényűzés, amikor az utca alatti páncéltermekben
egymillió aranyfog van beolvasztva.)
2007.12.10. Etanol humbug
"A Pacific Ethanol Inc. a kedvezőtlen
piaci helyzetre tekintettel leállította kaliforniai etanol üzemének
építését. A cég tájékoztatása szerint amint jobbra fordul a helyzet, folytatják
az Imperial Valley projektet. Két másik üzem építése ugyanakkor továbbra is
folyamatban van, a 2008-as évre tartják a 220 millió gallonos termelési
célkitűzést. Az etanol termelőkre negatív hatással vannak a magas
kukoricaárak, a termelési nehézségek és a megnövekedett költségek."
(Tőzsdefórum 2007. december 10. 16 óra 11 perc)
Jó vicc,
mi? Ezt nevezik kedvezőtlen piaci helyzetnek, hogy az olaj 10 dollárról
100ra emelkedett, egy gallon benzint pedig 1 dollár helyett 3 dollárért lehet
most eladni. Ha ilyen irreálisan magas olaj és üzemanyagáraknál
kedvezőtlen eme alternatív üzemanyagforrás piaci környezete, akkor milyen
létjogosultsága van egyáltalán ennek az egész etanol humbugnak???
Valószínűleg előbb megy csődbe az egész iparág, mielőtt
felépülnek az új gyárak. Szánalmas. Ez az etanol biznisz is csak egy buta légvárpiramis,
több milliárd dolláros legális csalás, hiszen hatékony energiát nem is képesek
termelni ezek a cégek, arra viszont kiválóak, hogy a most éppen divatos
"alternatív energia befektetésnek" álcázott tőzsdei piramisjáték
segítségével elszedjék a bennfentesek a balekok pénzét, és az értéktetlen
papírok alternatív energia befektetési alapokban landoljanak, ahol vár rájuk a
biztos halál.
Tényleg
"szuper" befektetés az etanol biznisz! Mínusz 90% másfél év alatt. 10
millióból 1 maradt. Legszomorúbb, hogy mostanság ilyen szutykokba rakják a
nyugdíjra gyúró áldozatok pénzét a "befektetési tanácsalók" 10-20
éves víziókkal és szlogenekkel hogy "gondoljon a jövőre".
Jövőre? Jövőre ezek az éppen divatos piramisjátékok és életképtelen
cégek valószínűleg mind be is csődölnek majd.
PS: Gyí
Paci! Gyí Paci! Legalább a vágóhídig bírd ki, te nyűves gebe, hogy ne
döghúsként végezd!
2007.12.10. Újabb szarkupac – Florida a csőd szélén
Cikk
olvasása a Tőzsdefórumon: Florida a csőd szélén? (2007. december 4. 8 óra 46 perc)
A
probléma tipikus. A pénzpiaci alapok tele vannak a gagyi bóvli subprime és
egyéb értékelhetetlen és értékesíthetetlen ABS értékpapírokkal, amelyeket még
mindig irreális [irreálisan magas] értéken prezentálnak a
befektetőik felé. Ezt azonban az okosabb befektetők már tudják, és
vonják ki pénzüket a pénzpiaci alapokból. Aki minél előbb kiszáll, az
jobban jár, mert a valós értéknél sokkal jobb árfolyamon jut a pénzéhez. Aki
viszont nem száll ki időben, azok mind rosszul fognak járni, és az utolsók
pedig beragadhatnak az alapba, amikor az alap befagy, mert elfogynak a likvid
eszközei, és csak az eladhatatlan kaka marad az alap portfóliójában. A dollár pénzpiaci
alapok összeomlása elkerülhetetlen. A befektetési jegyek tulajdonosai sorra
fogják kivonni pénzüket az alapokból. A Titanic el fog süllyedni.
A nem
banki hátterű pénzpiaci alapok be fognak fagyni. A bankok saját pénzpiaci
alapjainak ügyfeleit azonban végül valamilyen szinten ki kell majd fizetniük,
aminek következményeként viszont megincsak a bankoknál fog lecsapódni a zavaros
kakazacc, újabb veszteséghullámot okozva. És természetesen jóidőre megbélyegződik
a pénzpiaci alapok üzletága is. A piaci kamatok pedig valószínűleg
emelkedni fognak, nem pedig csökkenni, mert ahhoz kevés lesz a FED.
PS: Érik
az akciós Miami pecó. J
2007.11.29. A vállalat-felvásárlásoknak befellegzett – Az
ingatlan-hitelválság globális hatásai (3)
A
sokszor idézett március 12-i cikkemben írtam, hogy "És akkor még örülhetünk, ha ez az egész nem rántja magával a
mélybe a több ezer milliárd dolláros Asset Backed Securities [=Tesco Gazdaságos Szar Szemét]
ultragagyi bóvlikötvény szektort is, mert az aztán még nagyobb lavinát indítana
és még nagyobb hitelválságot okozna"
Hát az
ABS piac felét bizony magával rántotta a subprime. Ezek az Asset Backed
Securityk azok a refinanszírozás jellegű értékpapírok, amelyek mögött nincs
konkrétan hozzárendelt fedezet, hanem csak a kibocsátó mérlegében található
eszközök jelentenek bizonyos szintű fedezetet, vagyis legtöbbször
követelések jövőbeli cashflowja az ABS értékpapírok "fedezete".
Egy leegyszerűsített szemléltető példa mondjuk az, hogy én mint
Agárdi Béla Sándor (ABS) kibocsátok 1000 db 10000 forintos ABS váltót,
amelyeknek az a "fedezete", hogy nekem is tartoznak páran összesen 10
millióval. Valójában lehet ez a mögöttes jövőbeli pénzáram
jelzáloghitelekből való követelelés [például egy OTP jelzáloghitel
kötvény is egy ABS értékpapír; de lehetnek pl kevesbé jó besorolású amerikai
subprime jelzáloghitelekből eredő követelések is ABS fedezetek; vagy akár kiváló
adósok jelzáloghiteleiből eredő pénzáram is lehet ABS fedezete], vagy
autófinanszírozási törlesztőrészletek, lízingek, áruhitelek, személyi
kölcsönök, diákhitelek, hitelkartya adósságok, vagy akár vállakozások
működési cashflowja. De nincs mögöttük konkrétan, egyértelműen és
kizárólagosan hozzárendelhető, biztosítékba adható fix értékkel
rendelkező dolog, hanem csak közvetett, áttétel(ek)en keresztüli cashflow,
vagyis valójában csak puszi fedezet van az ABS értékpapírok mögött. Ha nem
fizet a kibocsátó, akkor lehet menni a bíróságra, hogy talán a pénzünk egy
részét még visszakaphassuk. Ideális esetben azonban magasabb hozamokkal
hálálják meg a befektetők bizalmat az Asset Backed Securityk.
Szép
lassan azonban kezdenek rájönni, hogy azért ezek a puszi fedezetű ABS
értékpapírok talán mégsem annyira biztonságosak, mint mondjuk az amerikai
államkötvények. (Főleg, ha klasszikus pilótajáték elven jellemzően a
törlesztéseket csak újabb értékpapírok kibocsátásával tudják biztosítani). De a
legdurvább, hogy olyan újabb értékpapírokat (CDO-kat) is konstruáltak,
amelyeknek maga a fedezete is ABS értékpapírokból áll. És ezekből aztán
olyan újabb CDO-kat konstruáltak, amelyeknek már a fedezete is CDO, tehát egy
elvileg értékpapírnak számító valami, ami hitelderivatívák derivatíváinak a
derivatívája. És még ezeknek is lett derivatív swap piaca. És ezekből
aztán bárki tetszése szerint alakíthat ki portfóliókat, hozzákeverheti például
ezt a sok szart apránként államkötvényekhez, és aztán felhígítva eladhatja mint
kiváló minőségű biztonságos kötvényportfóliót hedge fundoknak, nyugdíjalapoknak,
befektetési alapoknak, de még bankok pénzpiaci alapjainak is. És ezt így is
csinálták, a pénzpiaci alapok is tele vannak ezekkel. Így ez az eredetileg pár
ezer milliárd dollárnyi kaka (kockázataival és mellékhatásaival együtt)
multiplikálódott és összekeveredett több tízezer milliárdnyi minőségi
papírral, aminek végül 100 ezer milliárdos swap piaca lett. (Nyílvánvalóan
azonban ezzel a multiplikációval a kockázatok és cashflow pénzáramlások
bizonytalansága is sokszorozódott a pénzügyi rendszerben.) A pénzpiac minden
területére bele lett keverve egy kis szar, ami most érződik mindennek az
ízén, és még jópár évig fog is, bármit is szeretnénk enni, venni, tenni.
Mostmár minden kihat mindenre, minden összefügg mindennel a pénzpiacon, (és még
a hitelderivatívok derivatíváinak derivatíváinak swap piaca is visszahat a
reálgazdaságra), ezért írtam anno, hogy "És
akkor még örülhetünk, ha ez az egész nem rántja magával a mélybe a több ezer
milliárd dolláros Asset Backed Securities [=Tesco
Gazdaságos Szar Szemét] ultragagyi bóvlikötvény szektort is, mert az aztán még
nagyobb lavinát indítana és még nagyobb hitelválságot okozna"
A
hitelderivatívák derivatívái, vagyis a komplex CDO-k piaca szinte teljesen
befagyott. Értékelhetetlenek és értékesíthetetlenek, átláthatatlanok,
cashflowjuk többszörösen bizonytalan, ezért senki nem akar olyasvalami
"fekete dobozt" venni, amiről fogalma sincs hogy mi lehet benne,
és elképzelhető hogy az ég világon semmit sem ér. A swapok nem fagytak be,
de azok ilyen "underlying" eszközökkel kockázatvállalási oldalon
totál szerencsejátékok.
Ami a
reálgazdasághoz elsődlegesen kapcsolodó ABS hitelderivatív értékpapírokat
illeti, azok is nagyon megszenvedik a hitelválságot. A pénzpiacokon pedig a
felelőtlen, korlátlan és szinte ingyenes hitelezésnek vége. Drasztikusan
csökkent a bizalom, jóval keményebbek lettek a hitelfeltételek, szűkebbek
a hitelforrások, és magasabbak a hitelkamatok. Eme korábbi pénzbőség
szűkűlése közvetve kihat a reálgazdaságra, így a
részvénytársaságok eredményeire is, de közvetlenül is kihat a
tőzsdére, hiszen a tőzsdére áramló pénzek beszűkülését is
okozza.
Nézzünk
erre egy-egy példát két különböző ABS értékpapírfajtát fókuszba állítva!
VÁLTÓ
PIAC - COMMERCIAL PAPER
A klasszikus
váltó modern formáját testesíti meg tulajdonképpen a "commercial
paper". Nagyvállalatok és bankok rövid lejáratú refinanszírozási eszköze
értékpapírban megtestesítve, melyre tényleg csak puszi fedezet van.
Finanszírozzák vele a termelést, megfinanszírozzák az értékesítést [majd ráér
később fizetni a vevő, csak vigye a terméket], illetve pénzintézetek
primitív refinanszírozási forrása, amely mostanára komoly ABS piaccá
fejlődött.
Emlékszünk
a nagy nyári bikafuttatásra, ugye? A pénzszükségletet akkor még remekül
lehetett begyűjteni commercial paper, azaz váltók segítségével. Aztán ez a
pénzcsap nyár közepén kiapadt, (emlékezzünk csak, hogy ekkor dobtak be több
száz milliárd dollár és eurónyi zsetont a jegybankok a pénzügyi rendszerbe), és
azóta nagyon nehéz új forrást bevonni illetve a lejáró váltókat
újrafinanszírozni új váltók kibocsátásával [ami
mellesleg színtiszta pilótajáték],
és így a 2200 milliárd dolláros állomány folyamatosan apadva már 1900 alá
csökkent. A váltópiacon nyár óta 350 milliárd dolllár száradt ki a pénzügyi
rendszerből, (és így közvetve/közvetlenül részben a
tőzsdéből/reálgazdaságból is.)
A
patinás kibocsátói márkanév nélküli "fekete doboz" ABS CP váltók állománya különösen megcsappant, vagyis nagyon nehéz újakat
kibocsátani, miközben a folyamatosan lejáró régieket valamiből ki kell
fizetni. Nyílván elgondolkodtak a befektetők, vajon biztosan lesz-e
miből visszafizetni az utoljára maradó váltókat, ha nincs új beszálló a
pilótajátékba. (Mellesleg az ábra 2001-2003. közti szakasza sem érdektelen.
Ezen időszak alatt is csökkent a kibocsátott [kibocsátani bírt] váltok
állománya. És mi is történt ezen időszak alatt? Recesszió és tőzsdei
medve piac.)
VÁLLALAT-FELVÁSÁRLÁSOK
ABS FINANSZÍROZÁSA
A
tőzsdét közvetlenül érintő példa pedig a vállalatfelvásárlások. A már
4 éve tartó tőzsdei bikapiac egyik legjelentősebb táptalaja a
vállalatfelvásárlások voltak. És mivel a globális kamatok hihetetlen
alacsonyak, és rendkívül egyszerű (volt) nagyon olcsó hitelhez jutni, ezért
hitelből is megérte a tőzsdéről kivásárolni a viszonylag olcsó
részvénytársaságokat, mert a működési cashflow bőven fedezte az olcsó
hiteltörlesztéseket. A hitelből történő felvásárlásokban rejlő
extraprofit pedig egyre több tőketársaságot vonzott mágnesként, így 2007-re
már valóságos felvásárlási láz alakult ki. Ez duplán, triplán, sőt
multiplikálva hatot a részvények árfolyamának emelkedésére. Egyrészt a
felvásárlási ajánlatnak érdemileg a tőzsdei árfolyam felett kell
történnie, hogy a részvényesek döntő többsége el is fogadja, így a
felvásárolni szándékozott részvénytársaságok árfolyama megugrik a markáns
ajánlattól. Másodsorban közvetett hatásként a kivásárolt részvények miatt az
összrészvénypiac kínálati oldala lecsökken, kevesebb részvény maradt a
tőzsdén, miközben a potenciális vételi oldal növekszik, hiszen a
készpénzes felvásárlással plusz pénz áramlott a tőzsdén befektető
játékosok zsebébe. Kevesebb megmaradt részvényre több pénz jut. Ez a
felvásárlási láz aztán olyannyira felhevült, hogy egyre több tőketársaság lendült
be, egyre több felvásárlási ajánlat árasztotta el a tőzsdét, (úgy kb ezer
milliárd dollár az elmúlt években), már minden héten, majd később szinte
minden nap előrukkoltak egy-egy felvásárlási ajánlattal, és már kezdtek
egymásra licitálni az ajánlattevők, illetve egyre gálánsabb felárakat
fizetni a tőzsdei árfolyamhoz képest. Ezzel aztán multiplikálódott a
felvásárlások árfolyamemelő hatása, mert az összes potenciális
felvásárlási célpont tőzsdei részvénytársaság árfolyama emelkedni kezdett,
mondván nem maradhat olcsó egy részvény, mert akkor mindenképp fel fogják
vásárloni a céget. (Különösen az ideális méretű célpontot
megtestesítő kis és közepes
kapitalizációjú részvények rallyját fűtötte leginkább ez a jelenség.)
Vállalat-felvásárlási kölcsönök kibocsátása
($milliárd)
Ez a
felvásárlási láz mindaddig működik, amíg van olcsó hitelforrás a
vállalat-felvásárlásokhoz. De mivel nem kis összegekről van szó, egy-egy
tranzakció több milliárd, majd egyre nagyobb célpontokkal végül már több
tízmilliárd dollárnyira rúgott, ezért a finanszírozásuk még bankkonzorciumoknak
is túl nagy egyedi kockázatot jelent. A megoldást és a kifogyhatatlan
fűtőanyagot szintén az Asset Backed Security hitelderivatívák
jelentették. A vállalat-felvásárláshoz kötvényeket kell kibocsátani. De még így
is nagy falat egy-egy kötvénysorozat értékesítése a sok sok különböző befektető számára,
akiknek nagy egyedi kockázatot jelenhet egy-egy ilyen konkrét kötvény, ha netán
becsúszik egy banánhéj, és részben vagy egészben, de nem tud törleszteni a
kibocsátó. Ekkor jött a hitelderívatívák innovációja, hogy ezeket az
elsődleges kötvényeket [illetve cashflowjukat] keverjük
bele egy-egy ABS értékpapírportfólióba, ahol sok más dolog mellett tartalmaznak
majd ilyet is. Aztán persze ezen ABS papírokból lehet megint újabb
hitelderivatívákat (CDO-kat, CLO-kat, swapokat) képezni, és megint ugyanoda
jutottunk, hogy multiplikálódnak, sokszorozódnak a rendszerben a rossz hitelek
és kockázatuk, minden összekeveredik mindennel, így mindenbe belekeveredett egy
kis szar, amitől mindennek szar íze lett. Aminek szar íze van, azt meg
nehéz eladni. Ezért az ABS értékpapírok döglődése miatt a a
vállalat-felvásárlások finanszírozási forrása is elapadt. A befektetési
bankok nem tudnak több pénzt összekalapolni vállalat-felvásárlásokhoz a
"fekete doboz" ABS értékpapírok eladásából, mert már így is csurig
van mindenki ezekkel a multiplikálódott Tesco Gazdaságos Gagyi Bóvlikkal,
amikről azt sem lehet tudni, hogy mennyit érnek valójában, bejönnek-e majd
a többszörösen bizonytalan mögöttes pénzáramok.
Itt egy
konkrét részvény, amelynek már sínen lévő felvásárlása a hitelválság miatt
elbukott. A United Rentals építkezésekhez nyújt kölcsön nehézgépeket,
szerszámokat, felszereléseket. A 3-4 millárdos árbevételből úgy 700 millió
üzemi cashflowt képes kitermelni. A nagy felvásárlási láz közepette áprilisban
a menedzsment bejelenti, hogy örülnének egy felvásárlási ajánlatnak. A
részvények ennek hatására 20-30%-kal emelkednek. Júliusban bejelentik, hogy a
menedzsment megállapodott a Cerberus tőketárasasággal, amely $34.50-es áron
felvásárlasi ajánlatot tesz a részvényekre. Minden sínen volt. A részvényesek
örültek és a közgyűlésen jóváhagyták a felvásárlást. A Cerberusnak az
átvállalt tartozásokkal együtt 4 milliárd dollárt kellett volna összekalapolni
befektetési bankok segítségével ABS értékpapírokba csomagolva, hogy meglegyen a
felvásárláshoz szűkséges készpénz. Novemberben azonban kiderült, hogy nem
tudják összeszedni a szükséges tőkét. A hitelből történő
vállalat-felvásárlásoknak a hitelválság miatt befellegzett.
A
felvásárlás elbukásának hírére azonnal összeomlottak a részvények.
A
papírok árfolyama 2 éves mélypontra esett vissza. Oda ahol már 4 éve is
tartózkodott.
2007.11.29. Anomália (4) – Dermesztő hideggel
búcsúzik az ősz
Megtört
a hőmérsékleti bull trend. Meleg volt a tavalyi ősz, a tél, a tavasz,
és brutál meleg a nyár. Most ősszel viszont megtört a trend, ez az évszak
hideg volt, így kiéheztek a medvék, amelyek most nagyon veszélyesek. Városi
legendák szerint ilyenkor még a Mikulásra is képesek rátámadni. J
2007.11.28. Kanadai tudósítónk
jelenti
Húúúú….de
nincs kedvem, időm, energiám mostanában a tőzsdeképregény blogba
írogatni. Pedig lenne mit bőven, zajlanak az események, és már vagy tíz
téma is feltorlódott a fejemben, de lustaságból most egy kis segítséggel inkább
egy sokat rágott csontot dobok be újra. Többször jöttem már a dollár
alulértékeltségével. Nemrég Kanadából kaptam levelet. És ha már Kanadából
megkerestek, akkor én is kérdeztem valamit: Nem irríális-e a kanadai dollár
erőssége? Ime a válasz:
Roviden valaszolva a
kerdesere: de. Csak, hogy szemleltessem, hogy mi a helyzet errefele es, hogy ez
mennyire "szokatlan": az egyik ismerosom valamelyik nagy kanadai
bankban dolgozik (apropo, itt csak 5 bank van osszesen, erdekes ugye?). Szoval
azt meselte, hogy egy par honappal ezelott, mikor mar latni lehetett, hogy
atlepi a CAD az 1:1-et, akkor megkerte a fonoke az ismerosomet, hogy ugyan futtasson
mar le egy tesztet, hogy hogyan reagal a rendszer az 1 dollar alatti
arfolyamra. A rendszer nagyon rosszul reagalt, minden osszeborult. Azota is ezt
heggesztik. Szoval nem irigylem a kanadai kozponti bank donteshozoit. A
problema rettenetesen komplex. Az orszag nyugati fele (leginkabb Alberta)
"felelos" reszben az eros dollarert mivel ott termelik ki az olajat,
ez viszont megoli Ontarioban a gepgyartast, mert az export nagyresze az
allamokba megy. Itt (Ontarioban) a lakossag jelentos resze dolgozik az autoiparban
kozvetve vagy kozvetlenul. Eppen most zartak be egy kozepes meretu
alkatreszgyarat a kornyeken. A kozponti bankon jelenleg nagy a nyomas, hogy
kamatot emeljen a makrogazdasagi adatok alapjan, ugyanakkor viszont nagy rajtuk
a nyomas, hogy megtartsak legalabb ezen a szinten, hogy lelassitsak a dollar
emelkedeset (mert szerintem meg nem fogjak tudni allitani, tul kicsik vagyunk
mi, 1/10-e az amerikai gazdasagnak). Hat ennyi... hogy mi lesz itt, bele sem
merek gondolni. A kanadai export fele delre megy, szoval ha az Allamok bedol,
akkor mi is :( thanks George W. Es meg
nem is beszeltem a kisfogyasztokra "nehezedo nyomasrol". Pl. Honda
Accord alapar Ontarioban 25k CAD, kicsit delebbre 20k USD (18.6k CAD). Azert ez
mar meger egy 4 oras turat Buffalo-ba. En mar honapok ota az amerikai Amazonrol
rendelek, a kanadai Amazonra csak ugy neha tevedek be... Erre a jelensegre
reagalva egyes kanadai cegek (pl. Bombardier) mar megtiltottak az amerikai
kepviseleteknek, hogy kanadaiaknak eladjanak. udv, Csaba
Az amerikai
dollár árfolyama kanadai dollárban kifejezve az elmúlt 5 évben.
Az
amerikai dollár értéke szinte lefeleződött, vagyis a kanadai dollár értéke
megduplázódott az elmúlt 5 évben.
FELHÍVÁS
GLOBÁLIS CSOPORTMUNKÁRA!!! És ha már Csaba is példaként hozta az autó árakat… Én nem sokat értek az
autókhoz, meg nem is nagyon érdekelnek, de már régóta akarok közös erővel
egy táblázatot összehozni, ahol a globális autómárkák lokális árait hasonlítjuk
össze a különböző országokban, és hogy ezek alapján melyik deviza hogyan
van értékelve. Legyenek képviselve a főbb devizák, nagyhatalmak,
autógyártók. Legyenek olyan márkák és típusok, amiket mindenhol lehet kapni.
Persze Amerikában 3 literes motor alatt fűnyírót sem adnak, de azért próbáljunk
meg összehasonlítható alaptípusokat összeszedni. (Automata / nem automata az
mindegy. A tipikus alaptípus legyen. Motorban fél liter különbség még
megengedett.) Legyen mondjuk akkor Honda Accord 2.0, BMW 320-325 és 530, meg
mondjuk a Fordtól valami 3 literes SUV vagy minibusz, vagy valami amerikai,
amit mindenhol a világon lehet kapni. Írjátok meg nekem, hogy ezek az autók
mennyibe kerülnek helyi valutában Japánban, Amerikában, Németországban,
Magyarországon, (Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában,
Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Svájcban, Brazíliában, Kínában,
Koreában, Dubaiban, stb. Minden aktív hozzájárulást szívesen veszek a
különböző országokból. Ahonnét több levél jön, akkor majd legalább
átlagolok.)
És még arra
is kíváncsi lennék, hogy mennyibe kerül most helyi valutában egy helyi
girosz/kebab. Aztán majd csinálok belőle egy excel táblát. Előre sejtem, hogy borzalmas nagy
eltérések lesznek az árakban. Amerikában közel fele annyi lehet most az autók
ára mint Magyarországon. A girosz/kebab árakban pedig még nagyobb eltérést
várok. (Emlékszem amikor még DeutschMark volt, akkor 3 és fél márka volt egy
akkora dőner kebab Berlinben, hogy másnap estig nem éheztünk meg utána.
Azóta sem ettem olyan jó kebabot sehol. Ez akkor úgy 450 forintnak felelt meg.
A méreg drága Zürichben ugyanekkor 10 frank volt, azaz 1600 forint. A
skandinávoknál 1200 körül. És ugyanez
Magyarországon akkor 2-300 forint lehetett. Amerikában meg 1 dolláros isteni
finom hamburgereket zabáltuk reggelire, ebédre, vacsorára a méreg drága 300
forintos dolláron. A japán barátaim meg 1000 forintos tejről meg arról
panaszkodtak, hogy valami egymillió forintba kerül Tokióban a jogosítvány
megszerzése. És azon is csodálkoztam, hogy a brazilok mindent felvásároltak az
1:1-es reáljukkal a manhattani ruhaboltokban. Elképesztő árkülönbségek
voltak a világban akkor is, azóta meg pont lezajlott egy sokéves
devizatrendváltás. De az egyszerűség kedvéért maradjunk az autóknál és a
girosznál. Várom a leveleket a világ minden tájáról!)
Budapest:
500 HUF
2007.11.20. Színház, infláció
és 2008.
januártól pedig 4500Ft.
Pár év
alatt duplájára emelkedett a színházjegyek ára. És szinte minden másé is. A
kormányok a képünkbe hazudják az alacsony inflációt, mint mindenhol a világban,
miközben Magyarországon kb dupla annyi pénzt kell elkölteni ugyanahhoz az
életvitelhez, mint 3-4 évvel ezelőtt. A valódi infláció kb évi 20%
volt az utóbbi években. Akárhogy számolhatjuk, összesen kétszer annyi pénz megy
el mint pár éve.
A pesti
színházjegyek globális összehasonlításban azonban még így is olcsók. Bár 1-2 év
alatt most úgy megugrottak az árak, hogy ez a tempó szerintem nem tartható egy
ekkora színházi metropoliszban. Gondolom brutál megnyírbálhatták az állami
támogatásokat, mert már a B és C kategóriás színházak is 3000Ft feletti
jegyárakkal nézetik a pocsékabbnál pocsékabb darabjaikat. És szerintem még így
is alig jön ki nullszaldó. De ezekre a szarságokra nincs is szükség. Hulljon a
férgese! Aki nem képes jó színházat csinálni, amire az emberek szívesen adják
ki a pénzüket, arra nincs szükség! A színházi világban is csak most ér véget a
szocializmus. Súlyos állami pénzeken pocsékabbnál pocsékabb szarságokat
játszottak és untatták vele a közönséget. Dolgozzon meg mindenki a pénzéért!
Akkor fog jól járni mindenki.
A
Macskák 24 év után is elsöprő siker. Sőt, minél többször nézi meg az
ember, annál jobb. És el is lehet kérni érte a 4-5000 forintot. De kapunk is
ennyit a pénzünkért, és mostmár élő zenekar is van hozzá. A Pokolgépes
Kalapács Józsi pedig továbbra is lealázza a világot Mefisztulészként. És még
kapunk hozzá desszertként egy nagy adag Détár Enikőt és/vagy Gallusz Nikit
is. ;-)
Kalapács Józsi féle verziót nem találtam, de az
eredeti Mefisztulész dalához klikk ide!
2007.11.17. Medvébe fordult a Goldman Sachs
Úgy
látszik az egyik legnagyobb (és legagyafúrtabb) wall streeti szarkeverő
banda, a Goldman Sachs feladta az "űberbull űber alles"
propagandahadjáratát. Nyílván belátta, hogy a lufiparádét már nem nagyon lehet
tovább pumpálni, fordulni kell időben, és miután felvették a pozícióikat,
most megpróbálják átmanipulálni a piacot a saját oldalukra, ezúttal
beparáztatni a népet, hogy ismét lefölözhessék róluk a hasznot
lépéselőnyük és propagandahadjáratuk által. Ennek most az első
lépéseként előretolták a közgazdászukat, aki "hirtelen"
előállt a valóságos helyzet értékelésével. (Na ja, 8 hónappal a
hitelválság kirobbanása után nagy nehezen leesett a tantusz. A reakcióidő
világrekordja nem volt veszélyben.) És ugye mit is tudtunk meg az utóbbi
időkben több belső forrásból a Goldmanról? Azt, hogy nincs várható
vesztesége a hitelválság miatt, sőt már nettó shortban vannak ABS
derivatívokban, vagyis még nyernek is a válságon. Tehát amíg longban voltak,
addig "űberbull űber alles" minden fronton, de most hogy,
hogy már medvébe és shortokba fordultak, el is kezdték gyártani a gyászjelentéseket.
Nem lepődnék meg, ha mostantól beindulna a Goldman Bear-Marketing gépezet.
Amúgy
amit a fickó mond, az most kb valós helyzetértékelés. Szerintem is ez várható
optimista forgatókönyv szerint.
GOLDMAN SACHS
HELYZETÉRTÉKELÉSHEZ KLIKK IDE!
PS:
Joseph Stiglitz-cel is volt egy jó kis riport globális témákban. Ő is csak
az igazat mondja. Klikk ide a Stiglitz
videohoz!
2007.11.17. A subprime mindenhol ott van – Az
ingatlan-hitelválság globális hatásai (2)
November
12-i cikkemben a subprime hitelválság globális hatásairól írtam egy konkrét példát
kiemelve. A Portfólión most egy ingatlanmájer is erről nyilatkozik ITT "Nagyon megváltozott az
ingatlanpiac" címmel. Pár
mondatban kiemelem a lényeget:
"A másodlagos hitelpiaci
válság drasztikusan változásokat hozott a kereskedelmi ingatlanpiacon, a
likviditás szűkülése mellett újraárazást és több meghiúsult tranzakciót
erdményezett - véli John Verpeleti, az AXA REIM Közép- és Kelet Európáért
felelős vezetője. A másodlagos hitelpiaci
krízis nagyon megváltoztatta a piacot, nagyságrendileg nehezebb most
finanszírozást szerezni mint a válság előtt. A másik következmény
véleményem szerint az újraárazás jelensége, a harmadik pedig a piacra
"visszatérő" ingatlanok. Sok olyan ingatlan van ugyanis, amit
már a piac eladottnak hitt vagy nagyon előrehaladott tárgyalások folytak,
azonban a tranzakciók nem valósultak meg, s az eszközök így most visszakerültek
a piacra. Úgy gondolom, hogy a piaci körülmények valóban drasztikusan
megváltoztak. Még mindig hihetetlenül sok tőke van a piacon, ami keresi
magának az új otthonát, azonban a következő hónapok legfontosabb kérdése a
kockázat árazása lesz, a válság előtti időszakban ugyanis nem megfelelően
árazott a piac. A befektetők éppen ezért most kezdik újragondolni az
árazást és azt, hogy ezt hogyan tegyék a jövőben." (Portfólió)
A
subprime válság nem fog egyik napról a másikra megoldódni. Évekig fog tőle
szenvedni a világgazdaság. És az eszetlen hitelexpanziónak, vagyis a rendkívül
olcsó kiapadhatatlan pénzforrások és felelőtlen felhasználásuk korszakának
jóidőre befellegzett.
2007.11.14. E-Trade krach és a sztárelemzők
Csődpletykák
miatt bekracholt az E-Trade, a legnagyobb online brókercég részvénye.
Nyitásban
kapásból -36%, aztán nap végére -58%. Szinte minden tulajdonos el akart adni,
hogy valami pénzt még kiszedjen a részvényből, és csak az vett, aki abban
bízik, hogy mégsem megy tönkre.
Nem csak
hogy a teljes bull market 5 éves nyereségét visszadta már a papper, de kvázi
totális mélypontra is esett a részvény.
Lássuk
hogyan vélekedtek a wall streeti bankházak sztárelemzői az E-Trade
részvényekről 2007. során, miközben az árfolyam néhány hónap alatt 26
dollárról 4 dollár alá porlott, azaz kb 85%-os veszteséget szenvedett el.
Mellékésen megjegyzem, hogy a tegnapelőtti krach csak kegyelemdöfés volt,
a részvény nyár óta folyamatosan morzsolódott le 26-ról 8-ig, azaz a veszteség
döntó részét (a mínusz 85%-ból 70-et) nem a tegnapelőtti krach okozta,
hanem az elmúlt hónapok drasztikus lemorzsolódása.
Csak STRONG BUY, BUY és HOLD
ajánlások, vagyis ERŐS VÉTEL, VÉTEL és TARTÁS 85%-os esésen keresztül
végig 26-ról 3 és félig. Egyetlen komoly elemző, szakértő, bankház sem volt, aki
eladást javasolt volna. Hát mireföl kapják ezek a kétszázezer dolláros
fizetésüket??? Azért, hogy a szerencsétlen megvezetett befektetőknek
85%-os veszteséget okoztak??? Botrányos és felháborító!!! Ennyit érnek a nagy
bankházak és sztárelemzőik ajánlásai. Nem hogy semmit se, de MÍNUSZ
85%-ot! Tízmillióból másfél lett.
PS: És
az is elképesztő, hogy miközben a legnagyobb online brókercég részvénye
csődpletykák miatt bekrachol, ezalatt a tőzsdeindexek rekordközelben
virgonckodnak, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
2007.11.13. Következő áldozat – Műkincspiac
Van
Gogh, de nincs üzlet. $28-35 millióért próbálták eladni, de nem ment el.
30%-ot
estek a világ legnagyobb aukciós házának részvényei, miután múlt heti impresszionista
árverése csalódást keltett. Ez volt a Sotheby's
történetének harmadik
legnagyobb aukciója, az optimista várakozásokhoz képest azonban csak fele
akkora összeget sikerült összekalapálni. A kikáltásra kerülő
műtárgyak negyede nem kelt el.
A key Sotheby's auction
Wednesday evening netted $269.7 million, below an estimated range of $355.6
million to $494.2 million, which could suggest a slowdown in the market. …
According to JMP Securities analyst Kristine Koerber, approximately 22% of the
lots sold below the expected range, 32% sold in-line, and 20% sold above the
range. Some 26% failed to sell. … Sotheby's took a serious hit on the night. It
had to pay the owners a fixed price on 27 lots, even if the works did not sell.
One expert put the value of guarantees at up to Ł120 million.
Másfél
évi árfolyamemelkedés egyetlen pillanat alatt összeomlott már a nyitásban.
Sok
jóval nem kecsegtet a hosszú távú kurzus. Ekkora zakózás jellemzően sok
éves visszaesés kezdetét jelentette a műkincspiacon. 1990-ig a japán
piramisjáték, 2000 körül pedig a Nasdaq lufi virtuális milliárdjaiból realizált
pénzek áramlottak a műkincspiacra. Érdekes chart és összefüggés. Könnyen
lehet, hogy a Sotheby's részvénye már jó előre jelzi a tőzsei bull
végét, és a medve piac kezdetét?
PS: A
világméretű műkincsárverési maffiáról csak annyit, hogy év(tized)eken
keresztül összejátszott a két monopolisztikus szereplő, a Christie's és a
Sotheby's. A Sotheby's vezetőjét és legnagyobb tulajdonosát Alfred Taubmant
börtönbe is csukták. A Christie's
vezetőjét csak azért nem kasznizták be, mert brit, és a tárgyalási
idézés után már nem tette be a lábát Amerikába. Aztán a két aukciós ház végül
inkább fizetett a károsultaknak és együttműködtek az ügyészséggel.
2007.11.13. Szlovákia
Európa Unió és Magyarország
(Grafikonok:Portfolio)
No
comment.
Nyilasi
Attila –
http://nyilasi.tozsdeforum.hu
Korábbi cikkek olvasása
