Megértéssel
kérek mindenkit, hogy tényleg csak üzleti ügyben írjon nekem, mert privát
tanácsok és tőzsdei kérdések megválaszolására sajnos nem futja az
időmből és energiámból. Mindenkinek sok szerencsét kívánok a
tőzsdéhez!
2007.11.12. Crox krach – Egydolláros papucsok 10000-ért
Már Magyarországon
is kaphatók Crocs papucsok. Nemrég láttam egy plázában 10000-ért.
Előállítani szerintem nem kerül többe mint 1 dollár. Egy fröccsentő
GMK sorozatban legyártja egy panelház biciklitárolójában másodállásban. Azt meg
végképp nem értem, hogy az évente megrendezésre kerülő melegparédékon
kívül hova lehet ezeket felvenni???
Szóval
itt egy termék, amit baromi olcsó előállítani és divat lett. Reprodukálni
meg olyannyira egyszerű, hogy ezzel a hamisítók rózsaszín álma vált valóra.
Egy ilyen divattermék jellemzően pár év alatt lecseng, a reprodukált
másolatok pedig elárasztják a piacot és leviszik az árat az előállítási
költség duplájára, azaz 2 dollárra. Nulla hosszú távú perspektíva van egy ilyen
cégben. Pár év és úgy kimegy a divatból, hogy le is húzhatja a rolót, nem kell
majd senkinek. Ezalatt a pár év alatt kellene kitermelni a potenciális
profitot.
Nézzük
ehhez képest mit áraztak a Crocs részvények a csúcson! A részvénytársaság
értéke pár napja 6 milliárd dollár volt. Elmúlt 12 hónap árbevétele 735
millió, nyeresége 150 millió. Tehát az éves nyereség 40-szeresét, illetve az
árbevétel több mint 8-szorosát kellett fizetni ezért a kérészéletű
divatrészvényért. Ez utóbbi Price/Sales mutató olyannyira magas, hogy amelyik cégnek
5-nél nagyobb, az valószínűleg akkor is túlértékelt, ha a halál utáni
életet is belediszkontáljuk. (Jellemzően csak akkor indokolt magas P/S
mutató, ha valami másolhatatlan, monopolisztikus szellemi termékről van
szó.)
Hogy
mennyire sok ez a 6 milliárd dolláros részvényesi érték, arra vegyük példának a
6 milliárdos cégértéket el sem érő Good Year gumiabroncsgyártót. A Good
Year éves árvebétele 20 milliárd dollár, vagyis 37-szer több pénzt kaszál be
mint a Crocs, és tulajdonképpen olyan mintha a világ minden járművének az
egyik kereke Good Year lenne. (Amelyeknek több kereke van, azoknak nyílván
arányosan még több.) És ezeket a gumiabroncsokat bizony pár évente cserélni
kell, vagyis újakat kell venni, míg a Crocs állítólag "elnyűhetetlen".
Hogy ez így van-e, nem tudom, de addig biztos kitart egy pár Kroki, amíg ki nem
megy a divatból, mint a cicanadrág, moncsicsi, márványfarmer, rózsaszín öltöny,
makkos cipő, militari gatya, vagy az idei nyár gülüszemű
rovarnapszemüvege.
Az
elmúlt fél év egyik kedvenc piramisjátéka egyik napról a másikra összeomlott.
Az
automatikus stop loss arra volt jó, hogy 30% bukóval azonnal ki lehessen
szállni a későbbi felezés helyett.
Fél
évnyi piramisépítés "munkája" pár nap alatt semmivé foszlott. Irány a
pince, aztán pár év múlva le is lehet majd húzni a rolót!
2007.11.12. A subprime mindenhol ott van – Az
ingatlan-hitelválság globális hatásai
Az
elmúlt 8 hónapban szinte a subprime hitelválság magyar tudósítójává váltam.
Főleg azért erőltettem ezt a témát, mert fél évig szinte senki nem
vette ezt elég komolyan, a jéghegy csúcsa miatt senki nem aggódott, pedig a
válság még sokkal tovább fog mélyülni, a világgazdaság pedig évekig fog még
emiatt szenvedni. A subprime elől nem lehet elbújni. Mindenhol ott van, mindenre
kihat. A pénzügyi szféra egyetlen szereplője sem immunis. Ugyanúgy
fertőzöttek az európai bankok, biztosítók, nyugdíjalapok, de még a kínaiak
is. Sőt, a magyar bankok és pénzpiaci alapjaik sem mentesek ezektől.
A közvetett hatás pedig mindenhová elér.
Lássunk
is erre egy tipikus példát! 2007. március 12-i cikkemben írtam először a
subprime hitelválságról, a New Century Financial csődjéről, és hogy
ez komoly válságot fog eredményezni. A New Century fizetésképtelensége miatt
minden létező eszközét kénytelen értékesíteni a csődeljárás folyamata
során. Egész véletlenül láttam meg az alábbi hírt a Portfólión:
2007.11.05 08:18 Amerikai
kiárusítás Romániában: Újabb bukaresti ingatlanját értékesítette a New Century Holdings
(NCH) amerikai ingatlanalap. A Ziarul Financiar értesülései szerint a
Cotroceni Park 50%-áért 78.8 millió eurót fizetett az Africa Israel. Az NCH
az elmúlt 10 év egyik legaktívabb ingatlanalapja volt Romániában, ebben az
évben azonban jelentős értékesítésekbe kezdtek. A portfóliójukból eddig
kb. 67 millió euró értékben adtak el ingatlant 2007-ben. Cotroceni Park egy
multifunkcionális fejlesztés, melyben a tervek szerint helyet kap majd egy
bevásárlóközpont, négy irodaépület és egy szálloda. Az egész projekt 200 ezer
négyzetméteres beépítést jelent.
Miről
is van itt szó? Arról, hogy az amerikai ingatlanhitelezési-lufi expanzió egy
idő után globálisan is terjeszkedni kezdett. Az üzleti modellt és a
könnyen jövő forrásokat és a profitokat pedig kiterjesztették külföldi projektekre
is. Ezek az eröltetett projektek pedig ingatlan-beruházási hullámot okoztak
Amerikán kívül is, például Romániában is. [Természetesen nem biztos, hogy ezek
mind rossz projektek. Elképzelhető, hogy az eröltetett menet épp egy
kedvező konjunktúrával párosult. Ez most a cikk szempontjából mindegy.]
Most viszont az amerikai anyacégek összeomlásával ezektől az ingatlanoktól
és beruházásoktól kénytelenek megválni és értékesíteni, hogy az amerikai
hitelezők legalább részben a pénzükhöz juthassanak a csődeljárásban.
(Természetesen a New Century csak egyike a sok bedőlt
jelzáloghitelezőnek, nem egymaga okozza a hitelválságot. Csak azért vált
legendássá, mert ő volt az első nagy szereplő, aki
fizetésképtelenné vált, és mint első bedőlt dominó indította be a
láncreakciót.)
Némileg
hasonló globális gyarmatosítás zajlik nálunk is. A brutális spanyol ingatlanláz
[lakásártöbbszörözés]
után a spanyol ingatlanfejlesztők Budapesten és Magyarországon is
megjelentek forrásaikkal, tőkéikkel, kapacitásaikkal, építészeti
tapasztalatukkal, és szintén eröltetett menetben végeznek beruházásokat. Ha a
spanyol ingatlanlufi kidurran, és a spanyol anyacégek is gondba kerülnek, akkor
valószínűleg a spanyolok magyarországi gyarmatosítása is kényszerű
véget ér.
(Grafikon:
Portfólió)
2007.11.09. Újabb szarkupac –
Ezúttal a Citibank vezetője fulladt bele (2)
Na
megszólalt a szaudi herceg a 3.6%-os pakkjával:
"Let
me tell you the facts. Basically when Citigroup pre-announced the $6 billion
writeoff, Chuck Prince called me within five minutes of the announcement and
informed me of that loss and I told him bluntly and openly, "Is this the
end of the story? Did you think of everything?" His answer was "yes"
and he expected normalization in the fourth quarter. So obviously, this gave me
comfort that this was a onetime event and only an aberration and I backed off.
But what happened two or three weeks later, another $8 to $11 billion
additional write-off, the situation changed completely. You cannot come to the public and say that
this normalization is expected in the fourth quarter and then three weeks
later, not three months later, you come and say there is an $11 billion
writeoff. This is unacceptable. I am extremely disappointed with Chuck Prince
and I believe that Chuck Prince let down the shareholders completely. Citibank
did not conduct itself in the right way. The risk-management situation was very
wrong at Citibank."
PS: Q: You once said that you would hold
your Citi shares forever. You still stand by that?
A: I will sell nothing. We are selling nothing.
2007.11.05. Újabb szarkupac –
Ezúttal a Citibank vezetője fulladt bele
Alig
telt el pár nap előző cikkem óta, és máris előbukkant egy újabb
11 milliárd dollárnyi veszteséget tartalmazó szarkupac. Hol is tartunk most
szumma? Az állítólagos semmiből már 40-45 milliárd dollár veszteség lett.
Portfólió
és CNN híreiből a lényeg dőlt kékkel:
"Az elmúlt egy hétben már a
második vezérigazgató kényszerült távozásra az amerikai másodlagos
jelzáloghitelpiac összeomlása következményeként. A Merrill Lynch után most a
Citigroup elnök-vezérigazgatója is távozik, mintegy négy éves szolgálatot
követően. Ugyanakkor a társaság bejelentette, hogy további 8-11 milliárd
dollár közötti veszteségleírásra kerülhet sor a folyó negyedévben annak
ellenére, hogy három héttel ezelőtt még a menedzsment azt nyilatkozta,
hogy a negyedik negyedévben már nem jelentkeznek a hitelválság hatásai."
Tehát ami
józan paraszti ésszel teljesen nyílvánvaló volt 2007. március 12-én a New
Century csődjével, vagyishogy az egész subprime hitelezés
szőröstől bőröstől össze fog omlani, azt 6 hónapon
keresztül a Citibank teljesen figyelmen kívül hagyta, szőnyeg alá söpörte,
elhallgatta, eltitkolta, elsikkasztotta. Fél évig azt állították, hogy nincs
semmi gond, minden rendben, és semmi hatása nem lesz a subprime hitelválságnak.
327000 ember dolgozik a Citibanknál. Fél évig ezek közül nem volt egyetlen egy
sem, aki előállt volna azzal, hogy "Hé górékáim, nincs esetleg valami
gond ezzel a subprime lendinggel itt a házunk táján???" A világ legnagyobb bankjánál nem volt senki,
aki észrevette volna ezt a triviális és brutális 17 milliárdos veszteséget, és
közölte volna a részvényesekkel, hogy azért van itt egy "kis" bibi,
miközben év eleje óta percenként hangzik el a hírekben hogy "subprime
hitelválság" ??? Hát akkor a Citibanknál vagy mindenki hülye, vagy
mindenki konspirációs sikkasztás bűncselekményét követette el.
Egy hónapja
aztán elismerték, hogy a semmi helyett azért lesz némi veszteség a subprime
miatt. A két hete közzétett gyorsjelentésben pedig beismertek 3 milliárd dollár
subprime veszteséget, és másik 3 milliárd bukót:
"Citi announced $3
billion in writedowns because of bad subprime bets and tighter credit market
conditions. Citi has revealed losses
totaling just under $6 billion, including $3 billion for defaulted loan
provisions…. "I would say this quarter's performance was well below our
expectations and frankly surprising," Prince [the CEO] said during a conference call
following the release of the results.
Meglepődött a
menedzsment??? Hát ha erre nem számítottatok faszikáim, akkor hülyék vagytok
mind a 327 ezren. És még csak ezután robbant fel a bomba: Most két héttel a gyorsjelentés után kiderül, hogy mégsem
3+3 milliárd a bukó, hanem valószínűleg kb 10-zel több, azaz 14-17
milliárd dollár a veszteség.
"Két hete a
gyorsjelentésben is azt közölték, hogy minimális hatása van a subprime-nak,
és a következő negyedévre már újra vissza is zökkennek a normál
kerékvágásba. … A Citigroup vezetősége szerint a negyedik negyedév
eredményeire már nem lesz hatással a hitelpiaci válság. Az elemzői
konszenzus szerint a folyó negyedévben 1.09 dollár körül alakul az egy részvényre
jutó nyereség 25.8 milliárd dolláros bevétel mellett, míg a teljes 2007-es
üzleti évben 3.8 dollárra rúghat az egy részvényre jutó nyereség 97.7 milliárd
dolláros bevétel mellett."
Ez a
nyílvánvaló gátlástalan hazugság nemhogy a 3 hónap múlva esedékes
következő gyorsjelentésig, de 3 hétig sem bírta ki. És ezzel a 2007-es
évre várt 20 milliárdos nyereséget és EPS-t kapásból le is felezhetjük. A
"olcsó" 10-es PE-ből pedig egycsapásra máris drága 20-as lett.
Jó esetben. Hiszen ki tudja mennyi szar van még raktáron a világ legnagyobb
bankjában.
És
ugyanazzal a szánalamas mentegetőzéssel próbálkoznak, mint a Merrill
Lynch, vagyishogy az egészről csakis a főnök, Chuck Prince tehet, és
hogy most őt kirúgták, majd minden baj távozik vele együtt. "Prince, 57, was paid just
under $26 million in salary, bonus, stock and other benefits, according to
Citi's filings." Ennyi pénzért, vagy O'Neal 8 milliárd forintnyi éves fizetéséért én is szívesen befogtam volna a
pofámat, és nyugodtan rám is kenhették volna a szart. Mást nem is kellett nekik
csinálni. Csak kussolni. És valószínűleg a börtönt is megússzák.
PS:
Kíváncsi lennék mit mond most a szaudi herceg, aki a Citibank legnagyobb
tulajdonosa. Pár éve azt mondta, hogy "Vi vill nevör szell it! Vi vill
nevör szell it!", azaz SOHA nem adja el a Citibankot. Oké, rendben,
megértettük, hogy soha nem adja el. De venni se sok értelme volt az elmúlt 10
évben.
2007.10.29. Kenjük rá a szart a
négerre!
Stanley
O'Neal, a Merrill Lynch vezetője eltapsolt 8 milliárd dollárt.
"Egymaga."
Fél éve,
március óta mást se hallunk a nagy bankházaktól, minthogy semmi komoly hatása
nem lesz a subprime hitelválságnak. Aztán mostmár ott tartunk, hogy ez a semmi
ideáig már 30 milliárd dolláros veszteség beismerésére késztette őket. (És
ez természetesen még mindig csak a jéghegy csúcsa, az a veszteség, amit már nem
tudnak tovább rejtegetni, titkolni, halasztgatni.)
"A múlt heti bejelentés
szerint a Merrill 8,4 milliárd dolláros harmadik negyedéves leírása a
mindenkori legnagyobb pénzügyi veszteségnek számít, amelyből 7,9 milliárd
dollár jelzáloggal kapcsolatos eszközök újraértékeléséből ered. A Merrill
Lynch & Co veszteségessége után nem csak a jövedelmezőségtől, de
ügyvezető igazgatójától is megválik a negyedévben, hiszen a jelenlegi
igazgató, Stan O'Neal várhatóan ma adja be lemondását. … A világméretű
hitelválság, amelyet a másodlagos jelzálogok értékzuhanása és a
hitel-visszafizetési megbízhatóság csökkenése váltott ki, immáron 27 milliárd
dolláros károkat okozott a pénzügyi szektorban, köztük az UBS AG svájci banknak
is. A 3,4 milliárd dollár veszteség miatt a befektetési részleg vezetője
múlt hónapban lépett ki. A Citigroup Inc ügyvezetője is a
jelzálogveszteségek miatt mondott le." (Tőzsdefórum) "A Merrill Lynch & Co. októberben
közzétett profit warningjában még 5 milliárd dolláros veszteségleírást jósolt,
amelyet a befektetők meglehetősen pozitívan fogadtak akkor, hiszen
úgy vélték, hogy végre tisztában lehetnek azzal, hogy mekkora vesztesége
származott a cégnek subprime kitettségéből." (Portfólió) Méghogy tisztában lehetnek, hogy
mekkorák a veszteségek??? Japánban 17 éve szenvednek a bankok a befagyott
hitelek veszteségeitől. Majd ha az utolsó 30 éves jelzálogszerződés
is lejár 2037-ben, akkor majd mérleget vonhatunk, hogy mekkora is a veszteség.
Addigis óvatos becslések szerint maradjunk annyiban, hogy több száz milliárd
dollár. "O'Neal took center stage last week when
Merrill announced that it took a $7.9 billion writedown on the value of its
investments, due primarily to problems in subprime mortgage holdings.That
announcement came only three weeks after the company had estimated that the hit
would be about $4.5 billion. What on earth happened that caused the brokerage
to suddenly find another $3.4 billion of losses? … Including salary and annual
bonuses, O'Neal took home a total of $46 million in compensation in 2006. …
O'Neal was born into poverty in Wedowee, Ala. He worked as a young boy picking
cotton on a family farm, while his mother worked as a cleaning lady. " (CNN)
Visszaesett
a részvény oda, ahol már 4 éve is volt.
Az egész
Wall Street akkora szarkupacot gyűjtött össze, hogy majd bele fulladnak. A
pénzügyi szféra összes szereplője tele van a több ezer milliárdnyi
irreális könyvértéken nyílvántartott bóvli hitelderivatívokkal, melyek piaca
befagyott, az instrumentumok értékesíthetetlenek és értékelhetetlenek,
cashflowjuk többszörösen bizonytalan, bonyolultságuk átláthatatlan, fizetési
garanciájuk behajthatatlan. Nyílvánvalóan hatalmas gebasz van, ha 30 milliárd
dollárnyi veszteséget már kénytelenek voltak elismerni a wall streeti
szarkeverők, miközben fél éve azt szajkózzák, hogy semmi hatása nem lesz a
subprime válságnak. De a Merrill Lynch már meg is adta a magyarázatot, hogy ki is
ezért a felelős: Stanley O'Neal, a Merrill Lynch vezetője, aki
eltapsolt 8 milliárd dollárt. Egyedül. És ebben sem az igazgatóság, sem a
félszáz vice president, sem a sztárelemzőik, sem neves közgazdászaik, sem
a könyvvizsgálók, sem a többi 53600 Merrill Lynch dolgozó nem tudta
megakadályozni. J
Már
eleve abszurd, hogy egy fekete fickót tesznek a legnagyobb befektetési bank
élére, és majd egy néger fog dirigálni a többi zsidónak. Olyan mintha a 100
Tagú Cigányzenekarnak kínai prímása lenne. Nyílván egy báb, akire most
természetes egyszerűséggel rá lehet kenni a szart.
2007.10.28. Marc Faber
KLIKK IDE A VIDEÓHOZ,
MELYBEN ELŐÁLL FABER A FARBÁVAL!
A nagy
tőzsdei színjátékban nagyon kevés emberre érdemes figyelni. A nagy
bankházak hangadóira például szinte semennyire, hiszen azok mind abban
érdekeltek, hogy minél tovább menjen az intézményesített színjáték, minél
jobban pörögjön a jutalékgyár, minél tovább manipulálhassák a plebszet, amelyek
előtt ők maguk futnak és aratják le elsőként a termést. Aki
viszont nem tartozik a nagy bankházak holdudvarába, az nehezen kerül
médiafókuszba. Ezeknek az igazi guruknak saját maguknak kell kiharcolni
státuszukat a tőzsde hektikus hullámai által korbácsolt vizeken.
Alapjában
véve is, de a 2007-es évben különösen, leginkább Marc Faber nézeteivel értek
egyet. Ezúttal szinte majdnem mindenben. Az általa említett dolgok egy
részéről én magam is írtam már, de a többi téma is jóideje várakozik már a
tarsolyomban, amelyekről érdemes (és talán érdekes) lenne írnom. Ebbe a
félórás beszélgetésbe a Bloomberg egyetlen igazán értelmes
műsorvezetője, Pimm Fox próbálja beletömöríteni Marc Faber
mondanivalóit.
Pár
hónapja egy másik gururól, Jim Rogersről is esett szó nálam. A napokban az
ő rövid helyzetértékelését is hallhattuk, melyben persze semmi újdonság
nincs a részéről. (Bár az már inkább abszurd humor kategória, hogy annyira
temeti a dollárt, hogy hamarosan eladja a házát és a bútorait is, és a pénzt
átváltja dollárból más valutába. Egy érdekes riportban pár éve szerényen de
elégedetten mutatta be 1000 m2-es manhattani luxuslakását, melynek 17
szobájának mindegyikében van kandalló, és mindegyik tele van
műkincsgyűjteményével. Ha ennyire nem bízik a dollárban, ahhoz azért
nem kell eladni a házát és bútorait. Elég egy klikkelés, és a derivatív forex
piacon azonnal bármit lefedezhet vagy spekulálhat. :-)
JIM ROGERS VIDEÓHOZ KLIKK
IDE!
Marc
Faber és Jim Rogers
2007.10.22. Magyar subprime lending
– "500% hozam. Az árak növekedése nem
lehet kérdés."
Először
nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam az alábbi cikket a Portfólión:
Ingatlanbefektetés
hitelből - nem úri passzió 2007.10.19 16:27
2007.
végén, amikor az egész világgazdaság a felelőtlen subprime hitelezésbe
látszik belerokkanni, akkor ezek a magyar csávók előállnak tök ugyanezzel,
mint valami új, innovatív befektetési csodafegyverrel, amivel szerintük bárki
könnyedén 500% hozamot fog tudni elérni.
Hát hol
élnek ezek??? Átaludták az elmúlt 5 évet???
Hahóóóó!
Ébresztő! 2007-et írunk! Nem hallják percenként a tőzsdei, gazdasági
és ingatlanpiaci hírekben, sőt a RTL Klub híradóban, hogy pont emiatt
mekkora pénzügyi és ingatlanpiaci válság van??? Ez a "bomba üzlet"
subprime hitelezési koncepció a 30 éves hitelezési ciklusnak már az első
éveiben összeomlott [omlik össze a szemünk láttára] életképtelensége miatt. (És még
20-25 évnyi szenvedés van még hátra a futamidőkből.) Ezekután most
ezek a magyar csávók újra előállnak ugyanezzel???
NÉHÁNY IDÉZET A PORTFÓLIÓS
CIKKBŐL: Csak idő kérdése, hogy az
újépítésű lakások alsó ára Budapesten is áttörje a négyzetméterenkénti
ötszázezer forintos szintet - mondják az Elephant Holdingnál. … Mivel jelenleg még háromszázezer
forintért - vagy az építkezés kezdeti szakaszában akár ennél olcsóbban is -
lehet lekötni lakást, egyre időszerűbb ingatlanbefektetésben
gondolkozni, akár hitelből is. … Négy évvel ezelőtt a
bankok csak annak adtak jelzáloghitelt, aki 40-50% önerőt le tudott tenni
az asztalra. 2005-ben már elég volt 20%, ma már több bank jelzáloghitel
portfoliójában megtalálható a 0%-os konstrukció. "És ez közel sem
minden" - emelte ki a Zaragoza Kert és a Vigo Ház pénzügyeit igazgató,
Csikós Balázs - "még a közelmúltban megjelent legújabb finanszírozási
megoldások (pl. 5 éves türelmi idő, 40 év futamidejű jelzáloghitel)
is csupán előjelei a hitelpiac átalakulásának. Nemsokára akár 100 évre
vehetünk fel jelzálog hitelt, de az is elképzelhető, hogy azt mondjuk a
bankunknak: egyáltalán nem szeretnénk tőkét törleszteni." … Pálinszki Iván, a Portfolio Money
hiteltanácsadó cég vezetője szerint éppen a hitelfelvétel ténye teszi az
újépítésű ingatlanbefektetést vonzóvá. A banki finanszírozás nyújtotta
tőkeáttéttel miatt ugyanis az elérhető hozam sokszorosa lehet az
ingatlan valódi érték növekedésnek … 10 éves hozam 500% … Az árak megkétszereződését körülbelül nyolc-tíz
évre teszi Zelei Zoltán, az Elephant Holding értékesítési vezetője,
aki szerint a drágulás mértékével ugyan lehet vitatkozni, de az árak
növekedése nem lehet kérdés. … Zelei szerint elképzelhetetlen, hogy a hazai árak tartósan a régiós piac alatt
maradjanak és hosszabb távon megvan az esély a felzárkózásra a jóval magasabb
árakat diktáló Nyugat Európai szinthez.
Dettó ugyanaz a
bepalizós szöveg, mint amivel a vérszívó subprime ügynökök loholták bele a buta
amerikaiakat ugyanilyen konstrukciókba. Elképesztő kijelentések 100%
garantáltnak beállítva. 10% önrésszel kalkulálva 500% hozamokat vízionálnak.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ilyen feltételek esetén, ha netán mégsem
emelkedik az ingatlan ára az első évben, akkor a kamatok kb már le is
darálnak a 10% saját tőkének megfelelő összeget, tehát az eddig
befektetett pénzünk felét már el is buktuk. Ha meg 10 év alatt fognak duplázni
az árak, ahogy a cikkben jósolja az egyik ficek, akkor az csak évi 7% növekedésnek
felel meg, amennyibe legalább kerül a kamatköltség is, tehát nulla nyereséggel
járna a konstrukció. Nyereség csakis akkor képződik ilyen konstrukciókon,
ha a kamatköltségnél jobban emelkedik az ingatlan ára. Tehát magyar
viszonylatok között legalább évi 10% lakásáremelkedés szükséges. (Mondjuk ha
kiadjuk a lakást, akkor a befolyó nettó bérleti hozamot is hozzáadhatjuk, ami
Mogyoróországon viszont elég alacsony.) Ha viszont a hitelköltségnél
alacsonyabb a lakásáremelkedés (plusz az esetleges bérleti hozam), akkor a
tőkeáttétel miatt piszok gyorsan darálja le a kamatköltség a
tőkénket. És miért "elképzelhetetlen", hogy a magyar árak a régiós átlag alatt maradnak?
Ha egyszer ÁTLAGról van szó, akkor vannak az átlagnál magasabb és alacsonyabb
árú részpiacok is, nem? Miért ne lehetnének pont a magyar árak alacsonyabbak a
nulla GDP növekedésünkkel, 10%-os költségvetési hiányunkkal, adóemelésekkel,
megszorításokkal, APEH ÁVH-val? Az exponenciálisan növekvő
rezsiköltségekről nem is beszélve. És egyébkéntis miért kellene
mindenképpen emelkedni az ingatlanáraknak? Japánban 15 évig egyfolytában
csökkentek az árak míg végül ötödére estek. Budán meg már most is félmillióért
akarja mindenki eladni a 160 ezerért
felépített lakásokat.
De amúgymeg tök
felesleges ezen morfondírozni, hiszen ilyen subprime válság után egyetlen bank
sem lesz, amely ilyen feltételekkel (0-10% önrész + 5 év teaser rate) nyújtana
hitelt magyar ingatlanspekulánsoknak. Az egyik ilyen hazárdőr bank, a brit
Northern Rocknál az ingatlan értékének 125%-ára is lehetett hitelt felvenni,
vagyis az ingatlant önerő nélkül ingyen lehetett vinni, ráadásul az
ingatlan értékének 25%-ának megfelelő plusz készpénzzel is megdobták az
embert, hadd költsön a brit barom, mondván pár éven belül úgyis több mint
25%-kal emelkednek az ingatlanárak, tehát úgysem bukhat rajta a bank. Aztán az
ilyen puszi fedezetű hitelek miatt végül effektíve csak csődbe ment a
Northern Rock.
2007.10.16. Egy kis kijózanító
– Ericsson –24%
…hogy a
tőzsde azért nem habostorta.
Stop
loss ezúttal is csak annyit ért, mint halottnak a csók. Kapasból 4 éves
mélypontra küldte az árfolyamot a mai terített betli.
2007.10.15. Totális idiotizmus
az olajpiacon (is)
Már
sokszor említettem, hogy a tőzsdei olajáraknak semmi köze a valós
olajkereslethez, kínalathoz, hiszen effektíve nincs is fizikai teljesítés,
hanem csak egy virtuális kaszinójáték az egész, ahol senki se akar valódi
olajat venni, se olajat eladni, hanem csak papíron pénzre játszani. Csak sajnos
ennek a virtuális nyereményjátéknak a virtuális árai határozzák meg a valós
olaj árát is, egyszerűen azért, mert a spekuláció már ezerszer nagyobb
mint a valódi olajkereslet. Ezt az
idiotizmust példázza az is, hogy most ott tartunk, hogy a finomítói marzs,
vagyis a benzin és az előállításához szükséges nyersolaj árkülönbözete
szinte nullára csökkent, vagyis jelenlegi árakon (hacsak nincs valakinek
fedezeti pozíciója korábbról) nem éri meg nyersolajból benzint
előállítani. Micsoda??? Hogy a fenébe lehetséges ez??? Úgy, hogy miközben
a 10-15 dolláros költséggel kitermelt olaj tőzsdei árfolyama folyamatosan
emelkedett, és már a 80 dolláros tőzsdei árakhoz igazítják, ennek ellenére
a benzinkutaknál a benzin árjegyzése nem emelkedett, hanem még le is
morzsolódott.
Kékkel 1
hordó nyersolaj ára a bal skálán, pirossal 1 gallon benzin átlagos tankolási
ára az USÁ-ban a jobb skálán.
Oil
futures jumped above $84 a barrel for the first time ever during trading
Friday, and they're up more than 20 percent since August. But gasoline prices
have moved the opposite direction. Since peaking at $3.23 a gallon in late
May, pump prices have declined to an average of about $2.76 a gallon nationwide
for regular unleaded, according to AAA and the Oil Price Information Service.
Add all that up and the result has been a startling decline in domestic refining
margins. They plunged from a record of $37.40 a barrel in May, when
gas prices were peaking and oil futures traded around $65 a barrel, to $2.90
a barrel on Oct. 1, according to Barclays Capital PLC. On Friday, the
average margin hovered around $6.
Tehát
tizedére csökkent a finomítói árrés, és ilyen árak mellett tulajdonképpen
pillanatnyilag veszteséges a finomítói iprági körenyezet. Mindezek ellenére
ugyanúgy veszik a finomító részvényeket, mint a cukrot…vagyis mint az olajat,
és ugyanannyi a finomítók részvényárfolyama most 3 dolláros finomítói marzsnál,
mint májusban volt 37 dolláros rekord finomítói árrésnél.
Közgazdaságilag
ez az egész olajidiotizmus egy nonszensz. Minden ellentmond mindennek. Milyen
kamu magyarázatokkal, alibi indokokkal állnak mindig elő a 70-80 dollárig
menetelő olajra? Most nem is az elektromos vezetékek között ugrabugráló
mókusokra gondolok, akik rövidzárlatokkal fenyegetik meg az egész világ
olajtermelését. Igen, ez most halál komoly, volt hogy a mókusokkal kezdték el
megmagyarázni a 70 dolláros olajárat. Aztán jönnek mindig azzal, hogy kevés
LESZ az olaj, kevés LESZ az olaj, kevés LESZ olaj. Aztán valahogy mindig és
mindig elég LETT az olaj, és a nyersolajkészletek folyamatosan növekednek és 8
éves csúcsokon vannak a szezonnak megfelelően.
USA
kereskedelmi olajkészletei (millió hordó)
Aztán
jönnek mindig azzal az alibikifogással, hogy szűkek a finomítói
kapacitások. Ezt már alapból sem értem, hogy akkor a nyersolajnak miért kellene
emelkednie, hiszen ha a fínomítói kapacitás kevés, akkor elvileg az
alapanyagból vagyis a nyersolajból relatív túlkínálatnak kell lennie. No és ha
állítólag ennyire szűkek a finomítói kapacitások, akkor hogy eshet nullára
a finomítói árrés, a crack spread, és válhat veszteségessé a finomítói
környezet, amikor állítólagosan finomítói szűkkeresztmetszet van, vagyis
ponthogy a benzin árának kellene legjobban emelkednie??? Hát ilyen állítólagos benzintúlkeresleti
környezetben a finomításnak a világ legnagyobb haszonkulcsú üzletének kellene
lennie!! Most akkor mi a fasorról hablatyolnak össze vissza az elemzők
mókusokról meg szűkös finomítói kapacitásokról meg csökkenő
olajkészletekről??? Miről kamuznak ezek össze vissza??? Saját
maguknak is ellentmondanak ezek a kamu alibiindokok.
Eddig
minden állítólagos magyarázat gagyi kamu alibikifogás volt. Emlékezzünk csak a
Katrina és Rita hurrikán idején, amikor tényleg akadozva ment a termelés, az
OPEC saját készleteiből 3 hónapig korlátlan mennyiséget ajánlott fel
bárkinek, akinek szüksége van olajra. Senkinek nem kellett egyetlen hordó sem.
A helyzetre való tekintettel megnyitott USA stratégiai készletéből is alig
kértek pár millió hordót az olajcégek logisztikai könnyítés céljából. Nem
kell az olaj senkinek. Csak az olajsorsjegy-nyereményjáték. Az viszont
nagyon. (Van vagy fél tucat magyarországi befektetési alap is, amelyek
olajsorsjegy-nyereményjátékot játsznak Kovács urak, Józsi bácsik és családjaik
pénzén több milliárd forint értékben.)
NYMEX
tőzsdei olaj forgalma és október hónapra fizikai teljesítére maradt
mennyiség kifutáskor:
3952
kontraktus, azaz kevesebb mint 4 millió hordónyi olaj kerül fizikai
teljesítésre egész október hónapban. Vagyis napi 130 ezer hordónyi valódi olaj
cserél gazdát ebben a hónapban a new yorki olajtőzsde által, miközben a
forgalom napi 4-500 millió hordó. Ugyanerre az amerikai olajra a londoni
tőzsdén is lehet kereskedni, megfordul ott is napi 200 millió hordó. Emelllet
pörög napi 2-300 millió brent is. Szóval napi átlag 1 milliárd hordó körüli
spekulatív tőzsdei forgalomból maradt alig több mint százezer fizikai
teljesítésre. Tizezerszeresen nagyobb a spekuláció mint a valódi igény. Ez a valódi magyarázat az olaj emelkedésére,
a relatív kicsi piacra áramló aberrált mértékű spekuláció. Értékben kicsi
a világ olajfogyasztása (nap 80-90 millió hordóval is csak 6-7 milliárd
dollár), ezen belül icipici a tőzsdei olaj iránti kereslet (napi 1 millió
hordóval is kevesebb mint 100 millio dollár), és ehhez képest több ezer
milliárd dollár spekulatív tőke próbál nyerészkedni a globális
kaszinókban, amiből csupán pár tízmilliárdnyi áramlik a határidős
olajkaszinóba, és az már százszoros és ezerszeres spekulatív pumpálást okoz. (Olyan
ez, mintha a Humet részvényekre nem napi tízmilliós kereslet lenne, hanem 100
milliárd. Civin úr meg rövid úton lenyomná Bill Gatest :-)
És
mennyibe is kerül az olaj és a benzin előállítása valójában? Az oroszok a
nagyobb nehézségek árán kitermelhető olajukat kihozzák 15-20 dollárból. Az
arabok meg csak leszúrnak egy botot bárhol a sivatagban, aztán jön fel magától.
A norvégok annyit kaszálnak az olajon, hogy 18 éves korban állampolgári jogon
ingyen jár a lakás. (Nem gagyi, hanem válogathat, hogy hol és milyet szeretne.
Nem kell dolgozni sem, mindenkit eltartanak, a drogosoknak meg még szükséges
drogot is biztosítanak, nehogy valami rosszat csináljanak.)
Volt egy
érdekes riport a Panorámában pár hónapja, hogy Iránban is fel kellett emelni a
benzin árát, mert emelkedtek a költségek. Megemelték a benzin árát több mint
10%-kal. Az eddigi valami 8 dollárcentnyi árról 9 centre emelkedett 1 liter
benzin ára. Kevesebb mint 20 forintra. Vagyis hordóban számolva kevesebb mint
15 dollárba kerül egy hordó benzin tankolása a benzinkutaknál,
olajkitermeléssel, külföldi finomítással, visszaimportálással, szállítással,
benzinkút költségeivel, haszonkulcsokkal, profittal…. Tokkal, vonóval,
szélvédőmosással 15 dollár/hordó áron lehet nyomatni a kocsiba a benzint a
kutaknál. És ráadásul Iránban drágább a benzin, mert Irán nagyrészt benzin
importra szorul, ugyanis hiába van olaja, speciál Iránban tényleg nagyon
gyengék a finomítói kapacitások. Benzinszükségletét nagyobb részt külföldön
kell finomíttatnia. Vicces, mi?
És ugye
itt van ez a Közel-Keleti para. Ovodás korom óta mást se hallok a hírekben,
mint hogy ott állandóan lőnek, robbantanak meg háború van. A zsidók
letakarítottak mindenkit a környéken, ezért gyűlöli is őket mindenki
arrafelé. "Bejrutban pokolgép robbant" minden nap … jött Iránban az
elsöprő forradalom… Afganisztánba bevonultak a szovjetek… 80-as éveket
végigháborúzta Irak és Irán… aztán lerohanták Kuvaitot az Irakiak… aztán az
amerikaiak lebombázták Irakot… jöttek a tálibok és az "Alkaloida"
terroristák… aztán az amerikaiak lerohanták Afganisztánt… megdöntötték
Szaddamot… Ez az egész Közel-Kelet fél évszázada folyamatosan egy puskaporos
hordó. Itt ez a normál helyzet, ebben környezetben termelik ki az olajat már
félszáz éve. Izraelnek, Pakisztánnak és lassan mindenkinek a környéken
atombombája van. Mostanában meg ugye Irán az aktuális parázás oka Hát akkor és azt bombáz le Amerika, amit csak
akar. Attól még az olaj ugyanúgy folyni fog, mert mindenkinek ez a létérdeke.
Méghogy Irán fog majd fenyegetni az olajjal??? Hát azonnal megbénítanák saját
magukat. Irán szorul rá legjobban a benzinimportra. Ha elkezdenék zárogatni a
csapokat, megbénulna az egész ország, az iráni vezetők meg pillanatok
alatt elvesztenék hatalmukat. Rosszabb esetben még a fejüket is.
Szóval
kamuzás és alibi kifogások, csakhogy minél több embert rángassanak be a
globális olajszínjátékba azok, akik nyerészkednek a piramisjáték által.
PS: És
ugyanez az idiotizmus van már szinte minden instrumentumban. Évek óta
agyonhajszolt spekulatív trendek, túlfeszített pilótajátékok, amelyek alól már
rég kifutottak a fundamentumok.
2007.10.03. Freiheit
Westernhagen -
Freiheit (Klikk ide!)
A Brandenburgi
Kapu és a berlini fal nyugati oldala 1989-ig.
A fal
helyén. Szabadság.
Aki nem
élt akkor és ott, az el sem tudja képzelni milyen kegyetlen volt a kettéosztott
Berlin. Kettévágták a várost, rokonokat, barátokat, szerelmeket. 30, sőt
több mint 40 évig. Átjárás nincs, mindenki marad a falnak azon az oldalán,
ahova született. Aki megpróbált átszökni, lelőtték. Jobb esetben 5-10 év
börtönnel megúszta. Borzalmas, ha egy ilyen természetes dolog, mint a
szabadság, korlátozva van. Csak akkor érezzük igazán mennyire nagyon fontos, ha
elveszik tőlünk. Ezt talán a berlinieknél jobban nem is érzi át senki. És
hihetetlen érzés átsétálni vagy áthajtani kocsival a város jelképe, a
Brandenburgi Kapu alatt, amelyet még megközeliteni sem lehetett 40 évig.
Checkpoint
Charlie, az egykori központi határátkelőhely, ahol emberek százait
probálták nyugatra csempészni. Ma már egy átlagos utcakép, csak a tábla
emlékeztet.
A
szabadság határtalan érzés. Becsüljük meg és éljünk vele, ha már nekünk végre
megadatott a lehetőség, hogy szabadságban élhetünk!
2007.09.30. Welcome to Miami – Már csak féláron lehet
eladni a lakásokat
Mivel az
amerikai ingatlanlufi továbbfújódására már semmi remény, ezért aki csak teheti,
próbálna szabadulni a befektetési céllal vásárolt/épített házától, lakásától.
De valódi otthont kereső vevő ilyen árakon már nincs, a spekulánsok
nyakán maradtak az ingatlanok. A hatalmas ingatlanspekuláció milliós
nagyságrendben gerjesztett házépítéseket, azonban ez a többletkínálat a spekulációs
kereslet kifulladásával ilyen magas árakon már nem talál fizetőképes valós
otthonkereső vásárlókat. Ilyen magas árakon eladhatatlanok a lakások. Aki
viszont el akarja adni, vagy kénytelen eladni, annak a drága árakból jócskán
engedni kell.
Miami
központjában most vadi új part menti luxuslakásokat próbáltak árverésen
értékesíteni, azonban az eredeti ár feléért tudták csak eladni azokat.
Miami ingatlankrach
videohoz klikk ide!
És hogy
mennyire irreális szinte minden árazása ma a világban, érdekes, hogy az
ingatlanlufi irreálisan magas árainál talán még nagyobb irrealitás a dollár
alulértékeltsége. Úgyhogy a 180 forintos dollár ajándék. Legrosszabb esetben
budipesti árakon lehet lakást venni belőle az összeomló Miami
ingatlanpiacon. Félmillió forintos négyzetméterárakért tengerparti
luxusapartman Miamiban??? A budai szutykos földutas periférikus kerületek
kerülnek ennyibe a Római parton, Máriaremetén meg a (Pali)Madárhegyen, stb…
Nem volt
semmi a Las Vegas-i ingatlanriport sem a CNBC-n. A kaszinókban dolgozó helyiek
is spekulatív lakásvásárlásba fektették a pénzüket. Egy kártyadealernek már 9
háza volt, egyszerre 4-5 is, és valami 6-800 ezer dolláros hitelt halmozott
fel, és most hogy lehetetlen eladni a lakásokat és nem bír kiszállni
belőlük, a havi törlesztőrészletek elviszik az összes pénzét.
Az egyik
legnagyobb amerikai házépítő részvényeinek 5 éves pályafutása.
Négyszerezés után hetedelés. Kevesebbet ér mint 5 éve.
PS: Itt pedig J ügynök
rappel: Welcome to Miami
2007.09.24. …mint halottnak a csók.
Minden
csoda három napig tart. A szeptember 18-i keddi FED kamatcsökkentés után a
helyzet a következő: Azok a szektorok, amik igen nagy szarban vannak,
pénzügy, házépítők, azokban a FED kamatcsökkentés okozta eufórikus rally
behalt. Legtöbb ilyen papper a kamatdöntés előtti szintre, illetve alá
esett. Ezeknek a kamatcsökkentés annyit ért, mint halottnak a csók. Ezeken
kívül minden másban egyelőre tartja magát a FED rally, mert azt
hiszik, hogy majd ezeket nem fogja lemorzsolni a szerintük nem fenyegető
recesszió. A globális piramisjátékoknak viszont nagyon jót tett az amerikai
jegybank kamatcsökkentése, hiszen újabb és újabb túlfeszített csúcsokra
hajszolta a féktelen mohóság: olaj, arany, dollárshort, Apple, Google, Rim,
Amazon… Brazília, Ruszkik, India, Kína… (és persze járási szinten említsük meg
a magyar BÓVLIMIX, akarom mondani BUMIX index veszteséggyárait is.)
Integrált
nagy bankok: vissza oda, ahonnan indultak kedden.
Befektetési bankok: elbukott a FED rally, a
kamatdöntés előtti szint alá estek.
Jelzálog bank: Behalás után irány a pince!
Nulláig még sokat lehet esni.
Házépítők: Már 10%-kal lejjebb, mint
ahonnét a 10-20-30%-os keddi shortcovering rally indult. (Méghogy vége a
válságnak??? Hát ne vicceljenek már!!! Még csak most kezdődik igazán!
Eddig még nem is estek az ingatlanárak. Hovnanian viszont már 20%-kal
leértékelve akciózgatja a vadi új, kulcsra kész házait az egész országban.
Kalifornia, Florida, Nagy Tavak vidéke 20-30% áresés elé néz. Évekig nem lesz
itt talpra állás. Csak rosszabb és rosszabb!)
Minden
ami a házhoz kell, az amerikai "Praktiker". Behalás után tovább a
lejtőn. Hajszálra a 4 éves mélyponttól.
Apple és
a többi piramisjáték viszont mind szárnyal tovább. (Ha eddig sem volt semmi
kapcsolata a részvény árfolyamának a fundamentumokkal, akkor ezután sem kell,
hogy legyen. Ha divatos a termék, divatos a részvény.)
Egyelőre
az olajszektorban sem halt be a FED rally. Bár ez a pár százalék halványka
rally, de arra elég volt, hogy a szektor nagy részét kivigye új csúcsra.
BRIC
mánia is új csúcsokon: Brazil-Ruszki-India-Kína 1
éves távon
Tehát
összegezve: jelen állás szerint a FED kamatcsökkentés nem segített azokon a
szektorokon, amik tényleg nagy bajban vannak, viszont tovább pumpálta a már
egyébként is aberáltan túlfújt tőzsdei piramisjátékokat.
Hogy
meddig marad még életben a bull, továbbra is a 2007.07.28. Zizegés című cikkem konklúzióját
tartom meghatározónak: "a pénzügyi részvények
lufiját már (végre) elkezdte darálni a piac. Azok már nem fognak feltámadni. Ha
az eddigi jolly joker olajpapírok elesnek, akkor nem lesz hova menekülni, nincs
másik bika, amire át lehetne ülni, nem lehet tovább részvényben megúszni a piac
romlását, és akkor vége a bullnak. Még a technológiai bikát próbálják hergelni
végső próbálkozásként, de az nem lesz elég, mert kicsi súlya miatt egyedül
nem bírja megtartani az indexeket."
Az
elmúlt 6 hónap tőzsdei szektorrotációja: a korábbi nagy kedvenc Russel 2000 kispapírok
fél év alatt sehova nem jutottak. Technológiailag túlsúlyban lévő Nasdaq
részvények 10%-ot emelkedtek. ExxonMobil és olajszektor 20-30%-ot emelkedtek, a pénzügyi szektor (Lehman Brothers) pedig 20%-kal morzsoldódott le
PS: A FED és a piac reakciója
nevetséges. A FED 6 hónapja hajtogatta, hogy jelentéktelen a subprime hitelek
hatása, és minden rendben van a gazdasággal. Fél évig ennek örült a piac, hogy
ha a FED mondja, akkor biztos így is van, és nem lesz baj. Most fél év után
nagy nehezen a FED észreveszi és elismeri, hogy baj van. Tehát most akkor annak
örül a piac, hogy mégis baj van. Hurrrá, ez aztán a jó hír! Ha baj van, az
szuper, és tényleg jogos hogy a több mint 4 éves bull ciklus legnagyobb napi
emelkedését produkálja a Dow Jones index. J
The Dow
Jones industrial average jumped roughly 336 points, the biggest one-day point
gain since Oct. 15, 2002, when the Dow added 378.28 points. On a percentage
basis, the Dow added 2.5 percent, its best one-day gain since April 2, 2003,
when it gained 2.67 percent.
Emlékezzünk
csak, márciustól augusztusig mást sem hallottunk az amerikai jegybankároktól,
minthogy minden a legnagyobb rendben van! Pl. 2007.03.29. Megakadt a lemezjátszó – Mr.President csak a Coco Jambot
nyomatja
2007.09.09. Arcukba köpött a
recesszió, de még mindig vigyorognak
4 év
után újra negatív tartományba esett a havi munkahelyteremtés:
A 4 éve
tartó foglalkoztatás-bővülés 4 éve táplálja a gazdasági konjunktúrát és a
tőzsdei bullt. Az augusztusi negatív adat azért is durva, mert a markánsan
bővülő amerikai demográfiához viszonyítva nagyságrendileg kb havi 100
ezer plusz munkahely teremtése szükséges a munkaerőpiac szinten
tartásához. A hullámzó kurzus már közel egy éve romló, (egyre kevesebb lett a
200 feletti adat, és egyre több a 100 közeli), az utóbbi hónapokban pedig már
ezzel a százezres szinttel flörtölgetett az adatsor, ami ugye nemzetgazdasági
szinten csak stagnálást jelent. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta
nem is csökkent tovább az elmúlt egy évben az egyébként rendkívül alacsony 4.5%-os
szintről:
A
tőzsde a rendkívül rossz adatra már szokás szerint csak minimálisan
mozdult, gagyi 1-2%-ot mérséklődtek csak a részvényárak. Pedig összesen
200 ezerrel kevesebb munkahely jött létre, mint amennyit
átlagosan vártak, a júniusi és júliusi adatokat is masszívan lefelé
módosították, vagyis katasztrófálisan szar adat jött ki pénteken, és ezzel
effektíve le lett fejezve a konjunktúrális ciklus. A már 12 hónapja vaksi
közgazdászoknak most az arcába köpött a recesszió, de még mindig vigyorognak,
és még mindig mindenki a végletekig ragaszkodik a bullhoz és a részvényeihez,
és várja, hogy új csúcsra menjen a Dow Jones… és aztán onnan is tovább.
Erre
viszont már semmi remény. A recesszió itt van az ajtóban, és már nincs
lehetőség elkeregetni. Az eszetlen hitelexpanziónak vége. A
lakásáremelkedéseknek vége. Az 1000 milliárd dollárnyi home equity
withdrawalnak [lakásárnövekedésre mint újabb fedezetre felvett újabb és újabb fogyasztási
hiteleknek] vége. A tőzsdei árfolyamemelkedésnek vége. Nincs több virtuális
vagyonnövekedés, aminek "fedezetéből" tovább lehetne
nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér, és tovább fűteni a túlfeszített
fogyasztási lázat. (Sőt, több száz milliárdos veszteségek vannak a
gazdaságban és a pénzügyi rendszerben.) És mostmár nincs több új munkahely sem.
Nincs több levegő, amivel a túlfeszített fogyasztási lufit tovább lehetne
pumpálni: a consumer spending "össze fog omlani", és piszok szar
fogyasztási adatok fognak jönni.
A
pénteki katasztrófális adat azonban ezúttal is alig szült félelmet. (A
tőzsdei forgalom jóideje gyenge. Nem nagyon akar eladni senki.) Sokkal
inkább szült újabb és újabb mohóságot, újabb és újabb vételeket spekulatív
pozíciókban: kötvény, arany és a megatonna dollárshortok mind kint vannak mohóbbnál
mohóbb új csúcsokon. De a legnagyobb nonszensz, hogy a konjunktúraciklusokra
különösen érzékeny olaj is. Vagyis szinte az összes befektetési eszköz piaca
ellentmond egymásnak, és csak egy közös van bennük: hogy mindegyik árfolyama
emelkedik. Az olaj tulajdonképpen minden hírre, illetve annak
ellenkezőjére is emelkedik. Ezekből is látszik, hogy totális sötétség
van a fejekben, és már csak nyereményjáték-mánia zajlik. Félelem nulla, mohóság
dupla. A kirakatban meg egy hulla. (Hogy az előző cikkre utaljak.)
Nyilasi
Attila –
http://nyilasi.tozsdeforum.hu
