Megértéssel kérek mindenkit, hogy tényleg csak üzleti ügyben írjon nekem, mert privát tanácsok és tőzsdei kérdések megválaszolására sajnos nem futja az időmből és energiámból. Mindenkinek sok szerencsét kívánok a tőzsdéhez!

 

2008.11.10. Színház – Infláció

 

 

Még mindig zseniális, de azért Gálvölgyi is "inflálódik" egy kicsit az évek múlásával. No azért nem annyit, mint a jegyár. Az elmúlt 6-7 színházi évadban átlagosan 12%-kal emelkedtek a jegyárak évente. Vagyis a színházi infláció kb duplája volt a hivatalos inflációs rátának. Persze a Macskák bejegyzésemben láthattuk, hogy a nagy szinházi infláció 2005-2007 között robbant, a jegyáremelkedés ekkor évente 20% volt.

 

 

 

 

 

 

 

2008.11.07.  REITett átverés (2) – Elfogyott a pénz, befagytak az ingatlanalapok

 

 

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pénteki határozatában 10 napra felfüggesztette a magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt nyíltvégű ingatlanalapok és ingatlanalapok alapjai befektetési jegyeinek forgalmazását.

 

Remélem megtisztelő olvasóim, akik olvasták 2008.08.06. REITett átverés – Méghogy jó üzlet az ingatlanalap??? cikkemet, azok annak fényében mind kívülállóként páholyból nézték végig az ingatlanalapok flottájának drámai süllyedését. A pénz olyan ütemben áramlott ki belőlük az utóbbi hetekben, hogy csak az volt a kérdés, hogy konkrétan melyik nap lesz az, amikor előre megjósolt végzetüknek megfelelően becsődölnek.

 

Grafikon: Portfólió.hu

(A 2006. augusztusi 150 milliárdos pénzbeáramlást a kamatadó bevezetése okozta.)

 

 

 

 

2008.11.05.  November    Indián nyár

 

 

Ilyen csodálatos őszünk szerintem még nem is volt. 20-25 fok meleg és napsütés még novemberben is. Szerbiában 29 fokot, Görögországban 32 fokot is mértek.

 

 

 

 

 

Hihetetlen, de még most novemberben is terem málna és áfonya. J

 

 

 

 

 

 

2008.11.04. Őszi Barack

 

Klikk a képre a győzelmi mámorhoz! J

 

Másfél éve azt sem tudtam, hogy létezik ez a manus. Szinte a semmiből jött egy (félig) néger fickó, és most ő lesz a világ első embere. Az amerikai álom továbbra is él és virul! J

 

Eddig Clinton volt a kedvencem, és a clintoni aranykor békéjét, boldogságát, gazdagságát sokáig nehéz is lesz túlszárnyalni. Erre a mostani évekig tartó recesszióval nincs is semmi esély. De ennek a fickónak arra esélye van, hogy ő legyen Amerika legnagyobb elnöke. Mindenesetre legalább a minimum elvárásnak megfelel: fel lehet nézni rá.

 

Obama győzelmi beszéde ITT megnézhető. Összehasonlításként ITT pedig egy összegzés Bushman 8 évnyi mondanivalójából.

 

 

 

 

2008.11.02. Halottak napja

 

 

 

 

 

 

2008.11.02.  ShortsqVWeeze

 

 

A német autógyártó cég 1005,01 eurós napközbeni csúcsot ért el, amivel a társaság értéke 296,06 milliárd euróra (370,4 milliárd dollár) emelkedett és túlszárnyalta az Exxon Mobil hétfői záróára alapján számolt 343 milliárd dolláros értékét. A vasárnapi híradás szerint a Porsche már a cég 74 százalékát birtokolja, mire a shortosok pánikba estek. A német felügyelet vizsgálatot kezdett, hogy történt-e bennfentes kereskedés. (Tőzsdefórum)   Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy nagyobbat ugrott a vállalat árfolyama - ami 150-200 euró körül mozgott az elmúlt egy évben -, hiszen az iparág problémái miatt több szereplő is a részvény árfolyamának esésére játszott, traderek szerint a short állomány a Volkswagen piaci értékének 13 százalékát is elérte - írja a Telegraph. (Portfólió)

 

Az egyedi részvényshort az egyik legnehezebb és legveszélyesebb spekuláció. A részvénypiac shortolása eleve nagyon keservesen termő befektetés, mert a részvények alapvetően felfelé akarnak menni. Felfelé mennek maguktól is az árfolyamok, mert az mindenkinek jó, össznépi öröm és boldogság. Nyerni mindenki szeretne, a mohóság könnyen csábítja be áldozatait. Beletörődni a bukóba és veszteséggel eladni azonban senki nem szeret. Akár évekig is eltarthat mire egy pár hónapos eufórikus rally fújta lufi leereszt. Egyedi részvény shortja önállóan ráadásul nagyon veszélyes spekuláció. A sok buktató közül íme a legveszélyesebb: a shortsqueeze, az az eset, amikor a shortolókat spontán vagy netán szándékosan kifacsarják (bekerítés).

 

Ha túl sokan spekulálnak egy részvény árfolyamesésére - azaz short eladási pozíciókkal először eladják a részvényeket, melyeket reményeik szerint esés után majd alacsonyabb áron vesznek majd vissza – az könnyen azt eredményezheti, hogy ezen tömérdek shorteladási pozíció hirtelen zárása vételi cunamit generál. A valami miatt emelkedő árfolyamok egyre több nyerőben lévő shortost késztetnek az egyre csak olvadó profit realizálására, másrészről a veszteségbe bukó shortosok esetén a növekvő veszteség limitálása is pozíciózárásokat, azaz vételeket generál. Ráadásul, ha jelentősen megugrik a részvényárfolyam, akkor sok részvénytulajdonos eladásokba kezdhet a magas árfolyamot kihasználva. Ha azonban ezen longos részvényesek részvényeit kölcsönadták a shortosoknak, akkor ezeket a részvényeket előbb vissza kell venniük a piacról a shortosoknak, ezután tudják csak visszaadni a longos tulajdonosoknak, akik csak ezt követően fogják tudni eladni. Azaz a longosok eladási szándéka is előbb részvénykeresletet és árfolyamemelkedést indukál a shortvisszahívások miatt, és maga a longosok eladása csak ezután eredményez majd kínalati nyomást. Ez a shortsqueeze, amikor kifacsaródnak a shortosok.

 

Extrém esetben, mint most a Volkswagen esetében, előfordulhat, hogy a zárásra kényszerülő shortosok a nagy shortállományt nem tudják visszavenni piacról, mert több a shortos kényszervisszavásárló, mint a potenciális eladói szándék. Ebben az esetben az egekbe emelkedhet a részvényárfolyam, egészen addig, amíg olyan magas nem lesz, hogy azok a valódi részvényesek akik eddig nem akartak eladni, az ilyen rettentő magas árfolyam láttán végül csak eladnak, mert természetesen nem érnek annyit a részvények mint az irreálisan magasra törő árfolyam.

 

A XIX. századi vadkapitalizmus tőzsdemanipulátorai körében ráadásul gyakran előfordult a szándékos BEKERÍTÉS, azaz amikor a többségi tulajdonosok vagy nagyobb befektetők összejátszó csoportja a lelkes shortolók ellenoldalaként vásárolta és gyűjtötte, felhalmozta a részvényeket vagy tőzsdei árucikket, és amikor a shortolók zárni akartak illetve kényszerültek, akkor a bekerítők semmiképpen sem adták oda magasabb áron sem a tőzsdén, hanem ráültek, és kivártak, amíg a szűkös kínálat a már korábban leírt módón az egekbe repíti az árfolyamot. Ezek a bekerítések egyes esetekben a tőkés csoportok közötti valódi fegyveres magánháborúkhoz vezettek. Korábbi  2008.06.22. A hígítás mesterei    A Wall Street-i Mefisztó cikkem főszereplője Jay Gould az USA aranypiacát is bekerítette 1869-ben. Érdemes visszakeresni, vagy csak a lényeget ITT elolvasni a könyvből:

 

Mint nem győzőm hangsúlyozni, az egyedi részvényshort nagyon kockázatos és veszélyes játék. Ha túl sokan shortolnak valamit, akkor ott már nagyobb kockázata van az emelkedésnek mint az esésnek. Hiszen sose feledjük, a részvények árfolyamát csakis az orderflow határozza meg, vagyis a piacra érkező illetve aktivizálódó vételi és eladási megbízások. Semmi más nem számít, mert minden más csak közvetett ok a vételre vagy eladásra. Ha a részvények közkézhányadának már 10%-át shortolják, akkor ott már túl nagy a shortolás kockázata. Maximum pár százaléknyi shortállomány az "ideális" alaphelyzet, ha valaki mindenképpen eme veszélyes játékot szeretné játszani.  A shortolás könnyebb (kevésbé nehezebb) műfaja inkább a határidős indexek vagy ETF-ek shortja. Nagyobb profi befektetők pedig inkább diverzifikáltabb részvényshort-portfóliókba, vagy long+short illetve long/short neutral portfóliókba fektetnek az egyedi konkrét részvények shortkockázatát minimalizálva.

 

 

 

 

2008.11.01. Joseph Stiglitz

 

Klikk a képre a videóhoz!

 

Hétvégére itt egy 45 perces Stiglitz interjú. Ugyanazokat mondja amit én, csak kicsit finomabb, kultúráltabb, indulatmentesebb formában mint jómagam. És amellett hogy okos is, egy rendkívül vidám és szimpatikus ember.

 

 

 

 

 

2008.10.31.  Happy Halloween!

 

 

 

 

 

 

2008.10.29. A Nap Király(a) – Az állam én vagyok

 

 

Tegnap este a 10%-os Dow Jones emelkedés után azt írja nekem az egyik tőzsdés haverom: "Remélem, holnap Sanyi bácsi kitágítja legalább -5%/+50%-ra az OTP megengedett kereskedési sávját…"  – majd 5 perccel később – "Sőt, +15%/+50%-ra tágítják ki az OTP kereskedési sávját, hehe. Úgyis mindent megtehet."

 

És hogyhogynem mi történik szerdán: "A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a kereskedés folytonosságának és átláthatóságának biztosítása érdekében a BÉT részvény szekciójának "A" kategóriájában az ajánlattételre vonatkozó limitek mértékét a 2008. október 29-i kereskedési napra +/-15%-ról +/-25 százalékra módosította."

Erre a lépésre egy másik haverom reakciója: "Tényleg Csányilandban élünk???"

 

 

Nekem meg az a reakcióm, hogy a szabályok menet közbeni egyoldalú modosítása inkorrekt, etikátlan, a szabályrendszer szellemével szemben jogellenes, és ezen kívül rendszerkockázati veszélyeket is hordoz. Az egészről a maffiafilmek jutnak eszembe, amikor jönnek beszedni a 15% védelmi pénzt, szerencsétlen áldozat nagy nehezen fizet, de ezután közlik, hogy közben 25%-ra emelkedett a sarc. A szabályok azért vannak, hogy a játék szereplői ezen szabályozott keretek között játsszanak, vagyis tudják, hogy mire számítsanak, amikor pénzüket kockáztatva befektetnek egy pénzügyi piacon. Ha van limit szabály, akkor a szabályt be is kell tartani, mert a piaci szereplők ehhez a szabályrendszerhez alkalmazkodva játszanak. Olyat nem lehet csinálni, hogy az esést betiltják, az emelkedés korlátját viszont egyesek önkényesen a háttérből dirigálva saját hasznukra és mások kárára manipulálják. Ez a játékosok, vagyis a részvénypiaci befektetők szembeköpése. Ha van limit szabály, akkor azt be is kell tartani, hiszen ehhez a szabályhoz alkalmazkodva hozták meg aznapi döntéseiket a piaci szereplők. Ha nem tartják be, akkor minek van limit szabály, amellyel csak félrevezetik és átverik a befektetőket. Vagy legyen limit szabály, és akkor azt be is kell tartani, vagy ne legyen, és akkor ennek tudatában lehet játszani a játékot. De a limit szabálynak nagyon fontos célja van: a marginolás biztonsága, vagyis a tőkeátteteles pozíciók fedezeti szintjének biztonsága. A limit szabályrendszer feloldása rendszerkockázati veszélyt okoz, hiszen az tőkeáttételes pozíciók fedezete a napi maximális elmozdulási limithez van igazítva. Ha váratlanul feloldják a limitet, azzal fedezetlenné válhatnak tőkeáttételes pozíciók, mellyel egyes piaci szereplők aznapi biztosítéka minuszba kerül, az ügyfél többet bukik mint amennyi pénzfedezete van. (Vagy saját számlás üzletnél akár a brókercéggel is előfordulhat.) Az ügyfél mínuszba kerülése pedig azonnal húzza magával az egész brókercéget és a brókercég többi ügyfelét. A fedezetlenné válás előre bekalkulálatlan kényszerlikvidációkat okozhat az ügyfélnek. Az ügyfél fedezetlen veszteségeiért közben azonnal a brókercég válik kötelezetté, amely behajthatatlanság esetén veszteséggé válik. Ha pedig a brókercéget fedezetlenség miatt felfüggesztik, akkor ezzel a brókercég összes ártatlan ügyfelét is büntetik. A marginolás biztonságának problémái miatt nem egy brókercég ment már tönkre. Magyarországon is.

 

 

PS: Másrészről elgondolkodik az ember, hogyha egy kibocsátó ennyire inkorrekt, így manipulálja a tőzsdét, szándékosan szívatja a piaci szereplőket, potenciális befektetőit, akkor mi arra a garancia, hogy a mérleg és eredménykimutatás számai valóban korrektek?

 

 

 

 

2008.10.28. Peter Schiff, a kaszás

 

Klikk a képre a videóhoz!!!

 

Ez egy okos manus, de már évek óta riogat a dollár összeomlásával. (Csakúgy mint Jim Rogers.) Persze részrehajló, hiszen cége amerikaiaknak kínál külföldi befektetéseket, így mindig valami ütős marketinget virít a rendelkezésre álló médiaidőben. A dollár persze valójában a látványos összeomlás helyett szép csendben már kivérzett az elmúlt 8 évben, és 100 éves mélyponton van, lásd 2008.03.14.  Strong  Zero dollar policy című bejegyzésemet, így a dollár már a legalulértékeltebb keményvalutává vált, összeomlására szerintem ezekről  a szintekről már nem volt reális esély. EDDIG. Azonban az amerikai pénznyomtatás brutális méreteket öltött az idei évben, amelynek "köszönhetően" ezt a forgatókönyvet már reáls esélyként kell számításba venni, mert potenciális fenyegetéssé vált. Ugyanezekről a problémákról és veszélyekről írtam 2008.10.02.  Alternatívák című cikkemben, mint amivel most Peter Schiff fenyegetőzik. (Ezúttal ugyanazt mondjuk mindketten azzal a különbséggel, hogy ezt ő már évek óta mondja, hogy 100% be fog következni, én viszont csak mint az utóbbi hónapok brutális pénznyomtatásának fenyegető következményeként reálissá válható veszélyre hívom fel a figyelmet. De szinte mindketten ugyanazokról a problémákról és veszélyekről beszélünk.) 

 

2008.10.02.  Alternatívák RÉSZLET: A FED és a világ jegybankjai irdatlan mennyiségű pénzt nyomtattak ki. Már össze se bírom számolni hány szálon hány ezer milliárd dollárnyit. (Egy részét már fedezetlenül.) Ezzel felhígították a világot elárasztó pénzmennyiséget. Ez a már lényegesen nagyobb volumenben cirkuláló pénzmennyiség brutális negatív reálkamat miatt globális inflációs spirált gerjesztett, és a dollár elértéktelenítésének irányába hat. Ugyanakkor a FED zárt rendszerben [biztosíték ellenében] történő pénzteremtő hitelnyújtási kapacitásait a végletekig kihasználta, sőt ezekután mandátumán túllépve, kvázi illegális módon már fedezet nélküli pénzjegynyomdát kezdett üzemelni. …A FED mérlege már nem bír el több hitelnyújtással járó pénzteremtést, ezért is probálkoznak most a 700 milliárdos költségvetési mikuláscsomaggal. Ez a felelőtlen pénznyomtatás azonban egy nagyon veszélyes dolog, mert ha a PÉNZ [=mint elszámolási pontrendszer] azaz a PÉNZTEREMTÉS zárt rendszere sérül, akkor fennáll a veszély, hogy az USÁn kívül nem fogják fizetőeszközként elfogadni a fedezetlenül hígított dollárt. Ez pedig a dollár és az amerikai gazdaság összeomlásához vezetne.

 

 

 

PS: Egy laza 900 pontos Dow Jones emelkedes ma is összejött. Pontban a második legnagyobb emelkedés, a +10.88% pedig a 6. legnagyobb Dow emelkedés. De ilyen időkben ebben már szinte nincs is semmi érdekes, mindennapossá váltak ezek a brutális mozgások. Hozzászoktunk. Az október 10-i lokális mélypont jelzésem nagyjából tartja magat. A héten ráadasul 8200-8400 pont között egy stabilnak tűnő bázis épült. Persze ha elesne ez a mélypont, annak sem lenne igazán komolyabb jelentősége. A lényeg, hogy a Dow lejött 14000-ről 8000-re, azaz esett 40%-ot, 6000 pontot, és 11 évvel ezelőtti szinteken van. Ha innen esne még 1000 pontot, az már nem sokat oszt vagy szoroz… csak szőrőz. Az esés döntő része már mögöttünk van. (De mint említettem, ezen pánikolós lokális mélypont utáni konszolidációt követően majd hosszú és keserves medvepiacra számítok, újabb mélypontokkal.)

 

 

 

 

 

 

 

2008.10.24. Leharmadolódott a MOL – 2300 milliárdos veszteséget okoztak részvényeseiknek a vezetők

 

 

Dr. Csányi Sándor, a MOL Nyrt. igazgatóságának alelnöke 2008. október 7-én 12.453 darab MOL részvényt értékesített 14.136,73 forint/darab átlagárfolyamon. … Dr. Csányi Sándor tulajdonában nulla darab MOL részvény maradt. KÉT HÉTTEL KÉSŐBB: MOL és az érintett vezetők a mai napon bejelentik, hogy 2008. október 22-én, a MOL 2003. szeptember 1-i rendkívüli közgyűlésén jóváhagyott átváltoztatható kötvényprogram résztvevői számára 327.336 db részvény került jóváírásra az általuk átváltásra benyújtott 184 darab kötvény ellenében. EZEN MOL RÉSZVÉNYEK NAGYOBB RÉSZÉT MÉG AZNAP GYORSAN EL IS ADJA 4 ÉVES MINIMUM ÁRFOLYAMON: Dr. Csányi Sándor, a MOL Nyrt. igazgatóságának alelnöke 2008. október 22-én 7453 darab MOL részvényt értékesített 9812,27 forint/darab átlagárfolyamon. … Csányi Sándor tulajdonában 5000 db MOL részvény maradt.

 

 

Csak ismételni és frissíteni tudom 2 hónappal ezelőtti ténymegállapításomat, amikoris az ÖMV visszavonni kényszerült ellehetetlenített 32000 forintos vételi ajánlatát:

 

Az ÖMV 32000 forintos ajánlata egy lottófőnyeremény lett volna a MOL részvénytulajdonosoknak. Egy ajándék exit busás extraprofittal. Ilyen gáláns ajánlatot nem lehet visszautasítani, a MOL tulajdonosai ezzel az ajánlattal jóllakott napközisként könyvelhették volna el beérett befektetésük gyümölcsét. A MOL igazgatósága – akiket a részvényesek választottak meg azzal az egyetlen feladattal, hogy a részvényesek érdekében hozzanak döntéseket – ennek ellénére mindent bevetett, hogy az ÖMV ajánlatát aláássa, ellehetetlenítse, és saját pozíciót és hatalmát megtartsa. 100% etikátlan és jogszabályokba, törvényekbe, magyar alkotmányba is ütköző szabotázsával cserbenhagyta részvényeseit. Szándékosan kárt okozott a részvényeseknek saját pozíciójuk, hatalmuk és milliárdos hasznot garantáló részvényopcióik védelmében. Az elszabotált 32000 forintos ajánlathoz képest a MOL részvények leharmadolódtak, az igazgatóságnak köszönhetően már 10000 forintot sem érnek, mellyel 2300 milliárd forint kárt okoztak a tulajdonosoknak.

 

 

A MOL részvények másél évtizedes tőzsdei szereplése

 

10 éven keresztül 3000 és 7000 forint között sodródott a részvény. Ennek az árfolyamnak sokszorosa volt az ÖMV 32000 forintos gáláns ajánlata. A MOL igazgatósága által elszabotált ajánlat meghiúsulása miatt azonban ma már 10000 forintot sem ér a részvény, mellyel 4 éves mélységben tartózkodik.

 

PS: Ehhez képest Princz Gábor piti zsebtolvaj.

 

 

 

 

 

2008. október 23.

 

 

Szerintem nagyon klassz lett ez az 56os emlékmű.

 

 

 

 

 

2008.10.19.  Srácok, itt a 3000es OTPm!

 

 

Nos, a híres nem publikus célárfolyamom a 3000 forintos OTP volt. Teljesült. Képzelhetitek milyen arcokat vágtak a haverok, amikor a tavaly nyári globális bikafuttatáskor 10000 forintos árfolyamnál 3000es OTP-vel "riogattam". Megmutatom. J

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

       

A képlet azonban egyszerű. A bankok aranykorának vége, és nehéz évek jönnek a bankszektorra, az eredményesség a felére-negyedére eshet vissza Mogyoróországon is. Az OTP és a magyar bankok extraprofitját Orbán Viktor 11%-os lakáshitel kamattámogatásának korszaka, majd az úgynevezett "svájci frank alapú hitelezés" jelensége mögé bújtatott devizaspekuláció okozta, mely valójában ugyanúgy forint hitelezés egy klasszikus kamatvadász derivatív carry trade spekulációval megspékelve, melynek haszonélvezői nagyobbrészt a bankok, miközben a kockázatok döntő része az ügyfelekre van hárítva. Az extraprofit a bankoké, de a kockázat az ügyfeleké. Betét oldalon pedig nevetséges kamatokkal szúrta ki betétesei szemét a OTP.  Ez az uzsoráskodás, és ügyfelek pénzén történő spekuláció azonban a végtelenségig egyébként is fenntarthatatlan, és előbb utóbb úgyis megszűnt volna az ingyenebéd. A feltételek tendenciája már egyebként is hanyatlóban volt, a globális válsággal pedig a profitgyár bezárt. 

 

Normál esetben a bankolás 1-2%-os ROA, azaz eszköz arányos nyereséget eredményez szerte a világban. Az OTP ROA (Return On Assets) mutatója azonban tartósan 3-4%-ot ért el, azaz a több ezer milliárdos nagységrendű mérlegfőösszegből 3-4% tiszta hasznot "csippentett le", saját tőkéjére pedig 30-40%-os (ROE) megtérülést ért el. Kétszer-négyszer nagyobb tiszta nyereséget termelt ki az OTP, mint más bankok a világban. Ehhez nagy mértékben járult hozzá Orbán Viktor 11%-os lakáshitel kamattámogatása – Ezt gondolom nem kell magyarázni, hogy ha 10% az infláció és 5%-ba kerül a magyarnak a lakáshitelkamat (+11%-ba a költségvetésnek), akkor persze hogy mindenki felveszi, amíg erre lehetőség van. - illetve a svájci frank spekuláció extraprofitja.

 

Hogyan is működik a svájci frank alapú hitel?

 

Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a bankjától svájci frank pénznemben veszi fel a hitelt, és ezt a svájci pénzt váltja át a bank forintra, amit aztán kézhez kapunk. A törlesztésnél pedig a forint törlesztőrészleteket váltják át frankra, és visszafizetik a frank hitelt. Azonban valójában nem ez történik, mert a magyar bankoknak nincsen svájci frankjuk, mert nem svájci betéteseik vannak, hanem magyarok, akik döntően forintban helyezik el a betéteket.

 

Mari néni és a többi betétes illetve számlavezető berakja pénzét, FORINTJAIT az OTP-be, amire kapnak 0-8% kamatot, átlagban mondjuk kb 5%-ba kerül a banknak a pénzforrás. A bank ezeket a pénzeket, a FORINTOKAT adja oda lakáshitelre és jelzáloghitelre a hitelfelvevőknek átlag 10%-os kamatra természetesen FORINTBAN, de a svájci frank árfolyamához és kamattendenciájához kötve a forint törlesztőrészleteket. Ezt a virtuális svájci frankosítást pedig devizaspekulációval oldja meg a bank, derivatív FX-swap ügyletekkel [=mintha svájci frankot forintra váltanánk, de előre megállapodunk, hogy egy év múlva vissza is váltjuk majd ezt a virtuális tranzakciót frankra, így csak a különbözetet kell elszámolni, nincs valódi tőkemozgás] mellyel a forint és svájci frank kamatszintje közötti különbözetet a bank megnyeri, miközben az árfolyamváltozásból erdedő kockázatot a hitelfelvevő ügyfelekre hárítja. Tehát a bankok ezen a devizaspekuláción a svájci és a magyar kamatszint különbözetét nyerték meg, amely az elmúlt években jellemzően 5-8%-os kamatnyereséget jelentett, miközben eme biztos kamatnyereséggel járó üzlet ára a svájci frank potenciális árfolyamkockázata, mely viszont döntően az ügyfelekre van hárítva. A svájci frank alapú hitelezés tehát valójában ugyanúgy forinthitelezés, Mari néni forintbetétjéből adják oda a lakashitelt a fiatal házaspároknak szintén forintban. Valódi svájci frankot soha nem is látnak az OTP-ben, sem az ügyfelek, csupán a forint hitelezéssel párhuzamosan spekulatív határidős devizaügyleteket is köt a bank saját (és közvetve részben az ügyfele) hasznára, de döntően az ügyfél kockázatára. A bank tulajdonléppen úgyanúgy spekulál, mint határidős BUX kontraktus esetében. Ott sem vesz valaki MOLt, Richtert, meg a többi részvényt, hanem csupán egy fogadást köt a BUX indexre, melynek értékét a részvények árfolyama határozza meg, az üzlet nyeresége vagy vesztesége pedig a nyitási és zárási BUX árfolyamunk különbözete alapján kerül elszámolásra. És akkor lássuk az egyenleget: A bank átlag 5% kamatot fizet a betéteseinek. Átlag 10% kamatot kér a hitelfelvevőktől. A derivatív devizaspekuláción pedig keres 5-8%-ot. Vagyis a bank nyeresége, nettó kamatmarzsa minden forint betét svájci frank alapon történő hitelkihelyezésével 10-13%.  Impozáns extraprofit más pénzének forgatása által. Még Soros György hedge fundja sem tud ekkora jutalékot bekaszírozni az ügyfelein. Miközben ennek a svájci frank spekulációnak az árfolyamkockázata döntően az ügyfelekre van hárítva, a devizaspekuláció hasznából azért az ügyfelek is profitálnak, hiszen a bank az ügylet nyereségének a felét tulajdonképpen átengedi a hitelfelvevő ügyfeleknek, akik így néhány százalékkal alacsonyabb kamatláb mellet kapják a forinthitelt svájci frank alapon, mint színtiszta forinthitel esetében. Így a hitelfelvevő átlag 15%-os színtiszta forinthitelkamatláb helyett  átlag 10%-os svájci frank alapú forintkamatlábbal juthat hitelhez, vagyis egyértelműen vonzóbb kondíciónak tűnik svájci frank alapon hitelt felvenni, mint forintban. A svájci frank shortolása forint ellenében egyébkéntis megalapozott spekulációs stratégia volt, mely az évek folyamán impozáns profitokat hozott. Nincs is ezzel semmi gond, abszolút racionális magatartás, de ez spekuláció. (Az euró alapú hitelekkel más a helyzet, azok részben valódi külföldi források kötvénykibocsátásból és külföldi anyabankoktól, nem csupán derivatív spekulációs fogadások.)

 

 

   Magyar háztartások hitelállománya – Devizahitelek elburjánzása – A bankok aranykora 

 

Ennek az aranykornak azonban vége. Az olcsó refinanszírozási hitelforrások elapadtak, a komplexebb derivatív pénzügyi piacok pedig befagytak. A hitelexpanziónak vége, a betéteseknek pedig egyre magasabb kamatokat kell majd fizetni. Nyereségesség vissza fog térni a normál üzletmenetbe, sőt, a következő években a globális hitelválság és recesszió sodrásában a magyar bankokra is nehéz időszak vár. Hitelfelvevők jövedelmi helyzetének romlásával a hitelportfólió minősége is romlik, egyre több lesz a törlesztési probléma. A svájci frank devizaspekuláció eddigi könnyed extraprofitját is nehézségekbe ütközik kitermelni, akadoznak a swap-pénzgyár fogaskerekei, a CHFHUF swap piac pedig jelenleg teljesen kiszáradt. A befagyott pénzpiacok később persze majd némileg felolvadnak, de a likviditási kánaán hosszú evekig nem fog visszatérni. A meglévő kedvező hitelek kifutása ugyan vélhetően lassú és puha földetérést biztosít, de az OTP hatékonysági mutatóinak is vissza kell térni normál üzletmenetbe, vagyis 10-20% ROE és 1-2% ROA a realitás, sőt, akár ennél gyengébb teljesítmény sem zárható ki a negatív globális klimában.  A nyereségesség így felére-negyedére is lecsökkenhet, a 800Ft-os részvényenkénti nyereség helyett 200-400Ft a realitás, hiszen minden fronton romlik a hatékonyság, és a banki tőkeáttétel nemcsak extraprofitot tud generáni, de lefele is keményen tud ám darálni. 

 

 

A hazai bankrendszer finanszírozási struktúrája: A magyar bankrendszer azonban nincs teljesen kiszolgáltatott helyzetben a nemzetközi pénzpiacnak. Háromnegyed részben a források belföldiek, és a külföldi források jelentős része is a magyarországi bankok külföldi anyabankjaitól származik. Az államcsőddel való riogatás pedig nonszensz. Most mindenkinek nehéz a finanszírozási helyzet, de Magyarország helyzete semmivel sem rosszabb, mint Kalifornia vagy New York City helyzete, és ezekkel kapcsolatban szintén államcsőd pletykák keringenek. (A guru Marc Faber pedig már az USA államcsődjét várja.)

Ábrák forrása: MNB

 

A magyar bankok ráadásul relatíve kedvezőbb helyzetben vannak a globális palettán. Nincsenek hitelezési veszteségeik, a magyar bankok helyzete stabil, egyetlen hazai bank sincs veszélyben. A magyar bankrendszer nincs teljesen kiszolgáltatott helyzetben a nemzetközi pénzpiacnak. A hitelek nagy része magyar betétesek pénzéből adott jelzálogfedezetű hitel, amelyeket mindenképp törleszteni fog a lakosság, nem fogják hagyni, hogy elússzon a házuk a fejük fölül. A fedezettségi szintek egyébként is megfelelőek, Magyarországon nem volt érdemi ingatlanáremelkedés az elmúlt 7-8 évben, drasztikus - 30%-nál nagyobb - áresésnek nincs tere. Valójában Magyarországon nincsen semmiféle kritikus devizahitelválság, csupán a magyar bankok profitgyáraként üzemelő devizaswap piac befagyott, illetve a külföldi refinanszírozási források elapadtak, ami miatt az extraprofithoz szokott burzsuj magyar bankok most nyivákolnak, mert elúszik az extraprofitjuk. Hát tessék csak szépen fizetni a veszteségeket, úgy ahogy minden más spekulánstól is bevasalják a margin számlán. Spekuláltak a bankok, úgyhogy tessék állni a veszteséget. A bankoknak is, és az ügyfeleknek is. Az elmúlt évek spekulációs tevékenységének extraprofitjából bőven van mit visszaadni. Abból még marad is nekik bőven, nem kell őket sajnálni, összességében így is jól jártak a devizaspekulációval. A hitelfelvevők is, de főleg a bankok. Az 1997-ben 6010 forintos régi OTP részvény még most is 30,000-et, azaz HARMINCEZRET ér. (1 régi részvény = 10 új részvény) Iyen globális klímában tarthatatlan, hogy a 10 évvel ezelőtt 601 forintnak megfelelő új OTP részvény most 10000 forintot érjen, miközben a világ bankrészvényei 10-20 éves mélypontokon vannak. Az eredményesség csökkenése mellet globális recesszióban tartós medvepiacon a részvények értékelési szintje, magyarul a "lufiszorzó" is drasztikusan csökken, duplán büntetve a részvényeket. Ilyen siralmas tőzsdei hangulatban csökkenő nyereségességnél 5-ös P/E mutató felett nem beszélhetünk olcsóságról és vonzó befektetésről, a 10-es P/E pedig szekuláris medvepiacon drága. A bankrészvényektől pedig eleve évekig undorodni fognak a hatalmas veszteségeket elszenvedett csalódott tőzsdei szereplők.

 

Az OTP reális árfolyama ennek fényében valahol 2000-3000 forint közé várható. Ebből a prognózisból származott a 3000 forintos célárfolyamom. (Arról nem is beszélve, hogy miért ne csökkenhetne akár a reális érték alá.)

 

 

PS: Amit pedig Dr.Báró Csányi Sándor az OTP mélyrepülése kapcsán az elmúlt napokban kétségbeesetten bemutatott (felfüggesztési szabály felfelé történő eltörlésének kierőszakolása, MNB zsarolása, spekulációs támadásokról szóló fikciók médiakampánya, pánikszerű OTP sajátrészvényvásárlások, miközben őmaga 12000-en adta el a szerinte 32000-en is alulértékelt MOL részvényeit, stb… csak egy dolgot jelenthet: Csányi Sándor valószínűleg nagyon nagy bajban van. Ilyen kétségbeesett pánikot még nem láttunk tőle. Ha az OTP részvények fundamentuma romlik, akkor azon úgysem lehet tartósan segíteni pár napig tartó puskaporral, médiaakciókkal, sajátrészvényvásárlásokkal, ellenséges spekulációról szóló kamu alibivel. Ha az OTP-re nehéz időszak jön, akkor az árfolyama így is, úgy is esni fog. Ez ellen nem lehet tenni. Ha az OTP illetve Csányi Sándor nem lenne bajban, akkor pedig felesleges ilyen kétségbeesetten pánikolni. Ha jó a fundamentum és biztos a profit és cashflow, akkor elvileg úgyis visszamegy magától az árfolyam a reális szintre. Semmi nem indokolja ezeket a pánikcselekvéseket, hacsaknem maga Csányi Sándor van nagyon nagy bajban. Nem lepődnék meg, ha ez a nagy pánikolása az offshore részvényeinek finanszírozási problémái miatt lenne, aholis a bekalkulálatan árfolyamesés miatt a finanszírozó banknál elolvadt az OTP részvényei vásárlásának és tartásának pénzügyi fedezete. Ebben az esetben minden nap élet-halál harcot vív az OTP vezér, hogy ne kelljen kényszerlividálni a felhalmozott pozícióiból ilyen "nyomott" áron. És esetleg ezért próbálja mindenképp minden erővel és eszközzel megtámasztani az árfolyamot, nehogy őt magát kényszerlikvidálják pillanatnyi fedezet hiányában. Tartósan megtámasztani a részvényt azonban nem lehet. A hélium elillant, a gravitáció mindenképp le fogja húzni a lufit a fundamentális talajra.

 

 

 

 

2008.10.18. Nemzeti csúcs

 

 

Erről ennyit.

 

 

 

 

 

2008.10.17.  Ősz

 

 

 

Éljen az anticiklon, élvezzük ezt a csodálatos őszi időt!

 

 

 

 

 

 

 

 

2008.10.15. Falling – Toplista: Dow #9 / S&P #2 / Spit #1

 

Videokliphez klikk a képre! MP3-hoz KLIKK IDE!

 

A cím most csak véletlen egybeesés, de piszok jól eltalálták ezt a zenét. 2008-ban nalám ez vezeti a toplistát. (Az viszont siralmas, hogy a nyolcvanas években minden héten megtöltöttem egy kazetta legalább egyik, ha nem mindkét oldalát aktuális slágerekkel, most viszont alig akad 1-2 zene, amit egyáltalán érdemes meghallgatni.)

 

Ami pedig a tőzsdei esések toplistáját illeti, a mai Fekete Szerda berobbant az örök toplistába. Két héttel ezelőtti 2008.09.29. Félkarú rabló cikkemben írtam, hogy "Ekkora napi pontvesztesége [-777] még sosem volt a Dow-nak. Százalékban számolva a Top10-be egy hajszál híján azonban mégsem sikerult bekerülnie a Fekete Hétfőnek. Talán majd legközelebb…"

 

Nem kellett rá sokat várni. Dow(n) Jones index több mint 100 éves történelme során a mai napi volt a 9. legnagyobb esés: 7.87%. A nemrég félszáz éves S&P500 indexnek pedig az 1987-es krach után ez volt a második legnagyobb napi zuhanása: 9.03%.

 

 

 

Fekete Szerda: Dow -7.87%  S&P -9.03%

 

 

 

 

 

Gyors késszúrás, majd egész nap folyamatos kivéreztetés, miközben már semmi meglepő nincs az egészben. Erős, de egyáltalán nem brutális forgalommal szép lassan, folyamatosan szabadesésben lecsorogtak 8-9%-ot. Simán, könnyedén, gördülékenyen, szinte átlagos forgalommal összehozták az elmúlt 100 év egyik legnagyobb top10 zuhanását, akkora esést, melyek tulajdonképpen csak a múlt század első felében fordultak elő a late ticker miatt, amikoris számítógép nem lévén az üzletkötések feldolgozása, árfolyamkijelzése és visszajelzése órákat késett a sokszoros forgalom miatt, vagyis a piaci szereplők úgy adták a megbízásokat, hogy azt sem tudták hol áll valójában már az árfolyam. Ezt a mai brutális esést azonban már természetes egyszerűséggel nyugtázzuk, hiszen a tavalyi bikafuttatás után idén FALLING a sláger.

 

 

 

 

2008.10.15. Teljesült a céláram:  2008 pont alatt a kínai tőzsdeindex

 

És ha már az év eleji nyitócikkem "próféciái" szóba kerültek, a 2008 pontos kínai tőzsdeindex célárfolyamom is teljesült még múlt hónapban. Év eleje óta a Shanghai Index 5261 pontról szeptember közepére 1802 pontig zuhant, azaz ahogy tippeltem, le is harmadolódott, és a mai nap is 2000 pont alatt zárt.

 

2008.01.02.  RÉSZVÉNYPIAC 2008: Esést várok minden fronton, a globális medve piac eljövetelét. A fejlett tőzsdékre ráférne úgy 20-30% esés, az izgága feltörekvő piacokra pedig akár 30-40-50-60% zuhanás is. (Persze ha nem jönnek össze 12 hónapon belül a felezések és harmadolások, hanem kicsit tovább tart, az még talán belefér a hibahatárba. J) Mindenesetre hogy kapcsolódjon valami a 2008-as évszámhoz is, legyen 2008 pont a kínai tőzsdeindex célárfolyamom, ami (elég merészen) több mint 60%-os zuhanást jelentene. Magyar részvények esetében is átfogó esést várok, főleg a BÓVLIMIX… akarom mondani BUMIX index agyonmanipulált veszteséggyárainak kidurranását.

 

 

Shanghai Tőzsdeindex 10 éves teljesítménye. Oda jutott, ahol már 9 éve is volt.

 

 

 

PS: Van egy másik híres céláram is, amellyel másfél éve "riogatom" a tőzsdés haverjaimat, de nem publikus, mert ha megírtam volna itt a blogban, akkor hülyének néztek volna vagy kiröhögtek volna az olvasóim, és nem olvasták volna többet a blogomat. Napjainkban azonban elérhető távolságba került, így ha teljesül, akkor elmondom, hogy mi volt az. (Volt olyan cimbi, aki röhögőgörcsöt kapott, amikor állandóan ezzel álltam elő, ha szóba került a részvény, mások pedig részegnek gondoltak, hiszen általában esténként jövünk össze a cimbikkel sörök, borok, koktélok társaságában. Pedig jellemzően én sosem iszom.)

 

 

 

 

2008.10.14.  Biztonságos? – Is it safe?

 

 

Ha valaki egy biztonságos befektetést próbál ránk tukmálni, mindig győződjünk meg alaposan, hogy vajon tényleg biztonságos-e. Dr.Mengele módszere "kissé régimódi", viszont garantáltan feltárja a kockázatokat. A hitelminősítőket sem ártott volna alávetni eme "hazugságvizsgálatnak", és akkor talán nem adtak volna annyi AAA minősítést a sok szemét subprime WC papírnak. Gyenge idegzetű befektetők ne nézzék meg az ITT LÁTHATÓ MÓDSZERT, ők remélhetőleg ennél azért enyhébb puhatolózással is közelebb kerülhetnek az igazsághoz. 

 

Ugyanakkor sokak számára még az sem világos, hogy még az államkötvény is kockázatos befektetés. Biztonságos, de kockázatos. A kockázat elsősorban a piaci kamatok és elvárt hozamok jövőbeli változásából ered, mely kihat a kötvények árfolyamára. Minél távolabb van egy kötvény lejárati dátuma, annál nagyobb a kockázat., hiszen a vételi árfolyamunkra vetített kamatozást annál több évre rögzítettük be, miközben a piaci hozamok (felfele is / lefele is) változhatnak. A kötvények kockázatára már többször is felhívtam a figyelmet, legutóbb év eleji nyitócikkemben:

 

2008.01.02. KÖTVÉNYPIAC 2008: A kötvények továbbra is nagyon drágák, a kötvényhozamok rendkívül alacsonyak, nulla reálkamatot fizetnek, miközben kifejezetten magas a globális árfolyamkockázat. A kötvényárfolyamok két tűz közé szorultak, és mind short mind long irányban magas potenciális árfolyamkockázattal fenyegetnek. Az amerikai recessziós félelmek pánikreakciót okozhatnak a pénzügyi piacokon, hiszen egy recesszió szinte minden befektetési-eszközosztály árfolyamát megviseli, és mivel ezáltal nincs semmilyen pozitív hozamperspektíva a piacokon, így a mínuszok helyett még a rendkívül alacsony (de legalább pozitív) kötvényhozamokkal is megelégednek a befektetők. Így recessziós félelmek esetén a várható veszteségek helyett (jó minőségű/állam-) kötvényekbe próbál menekülni a tőke, ami kötvényárfolyam-emelkedést és ezzel hozamcsökkenést eredményez. Ugyanakkor a kettős front másik oldalán a gerjedő infláció és a kötvények nulla reálkamata veszélyeztetik a kötvénypiacot. A kötvények méreg drágák, befektetésként valójában semmit sem hoznak, így ha meglódul az infláció, a negatív reálkamatokat hordozó kötvénypiac összeomolhat. Azok a befektetők, akiknek netán még van kötvénybefektetésük, adják el még most méregdrágán, és aztán egy darabig felejtsék is el a kötvényeket! A kötvényspekuláció viszont mind short mind long oldalon egyaránt túl kockázatos. Röviden összefoglalva: a kötvénypiac kerülendő

 

 

És hogyhogynem, a magyar államkötvénypiac 2008-ban tényleg keservesen teljesít. Az elvárt kötvényhozamok emelkednek, mely által a kötvényárfolyamok csökkennek.

 

Magyar államkötvényhozamok alakulása 2008-ban  [forrás: portfolio.hu]

Az év eleji 7-7.5%os hozamszintek mostanáig 10-11%ra emelkedtek. Ennek hatására pl egy év elején 2 éves lejáratú kötvény esetén több mint 3% árfolyamveszteség keletkezett, és több mint 1% az elmaradt kamatveszteség. Vagyis az időarányosan ketyegő kamatozás mellett kb 5% veszteség is ért minket. Egy 10 éves kötvénynél az árfolyamveszteség azonban már több mint 20%.

 

Ez a hozamemelkedési folyamat rányomta bélyegét a hazai kötvényalapokra is. A magyar kötvényalapok 5-15% veszteséget értek el az elmúlt 12 hónapban. És ne feledjük, a kötvények kamatozó befektetések, vagyis ezt a veszteséget a kamatok folyamatos ketyegése mellett szenvedték el. Vagyis a kötvényalapok alulteljesítése a prémium bankbetétekhez és diszkontkincstárjegyekhez viszonyítva 10-22% közötti relatív veszteségeket eredményezett.

 

 

Magyar kötvényalapok elmúlt 12 hónapos teljesítménye: 5-15% veszteség

 

 

 

Az év eleji kötvénypiaci helyzetértékelésem továbbra is aktuális. Továbbra is relatíve magas kockázatot hordoznak a világ kötvénypiacai. Viszont magyar államkötvények tekintetében az eltelt időszak alatt túlvagyunk egy jelentős megrázkódtatáson, 3%pontos hozamemelkedésen, és egyes kötvények esetében 20%-os nettó árfolyamesésen. Amitől tartottam, az remélhetőleg nagyrészt talán már beárazódott, és a magyar államkötvények hozam/kockázat alapján mostmár azért lényegesen attraktívabbá váltak, így esetleg most érdemes próbálkozni magyar államkötvények vételével, illetve befektetni hazai kötvényalapokba. Szerencsés esetben kamatokkal és árfolyamnyereséggel együtt akár 20% profitot is hozhatnak a következő 12 hónapban. (De ismétlem, év eleji helyzetértékelésem globális inflációs rémének fenyegetése továbbra sem múlt el, a kockázatok még mindig fentállnak, csupán a magyar hozamszint lett lényegesen attraktívabb.)

 

 

 

 

2008.10.10. Mélység

 

 

 

Dow(n) Jones index 2000 pontot kracholt a héten, mellyel 8000 pont alá esett. Pénteken 1000 pontos volatilitást produkálva 7882–8901 pont között forrongott brutális rekordforgalommal.  (Darabszámban rekordvolumen, de értékben nem, mert már jóval kevesebbet érnek a részvények J )

 

 

S&P500 index több mint 200 pontnyit omlott össze a héten. Jóval 1000 pont alá esett, egészen 840-ig.

 

 

 

 

Dow Jones 11 évvel ezelőtti szintre esett vissza. (1997 nyarán többszor is jártam a New Yorki Részvénytőzsdén, ekkor lépte át a 8000 pontot.)

 

 

BUX 4 éves mélypontra esett.

 

 

 

 

 

A német DAX és a brit Financial Times tőzsdeindexek oda jutottak, ahol 11 illetve 12 éve voltak.

 

 

 

 

 

A japán Nikkei index 8115 pontig zuhant. Ötödét éri az 1990-es 40000-es csúcsának, és ott van most, ahol már 26 éve is volt.

 

 

 

PS: Méghogy jó befektetés a részvény???

 

 

 

 

2008.10.09.  14164 pontos csúcson zárt a Dow Jones – ünnepeltek egy éve a légvárépítők

 

Csúcsról a szakadékba. Dow Jones tőzsdeindex elmúlt egy éves teljesítménye: -40% veszteség.

 

 

 

2007. október 11-én ütött utoljára abszolút csúcsot a Dow Jones index 14279.96 ponton. Vagyis a subprime válság 2007.03.12-i kirobbanása után még 7 hónapot emelkedett a tőzsde. Ráadásul, soha nem menetelt még ennyit egyhuzamban a bika, mint 2007-ben, és még a válság kirobbanása után egy évvel is magasabban volt a Dow Jones és a világ tőzsdéi mint 2007.03.12-én. Egy teljes éve volt mindenkinek, hogy extraprofittal szabaduljon meg a részvényeitől. Én 2007 legelejétől figyelmeztettem mindenkit, hogy "MENEKÜLJETEK!!!"  Ahogy visszanézem, az egy évvel ezelőtti sokadik Dow Jones csúcsot már nem is kommentáltam a tőzsdeblogban, hiszen mi újat tudtam volna mondani???  Így most Márton barátommal történő levélváltásunkból idézek egy évvel ezelőttről, felidézendő, hogy milyen is volt akkor a hangulat:

 

Gruiz Márton: Szerintem rajtad és rajtam kívül a kutyát nem érdekelnek az általad említett ingatlanbuborék kipukkanása, meg egyebek. Nézd meg a mai napot. Rossz amcsi makró, UBS jelentés meg egyebek, oszt 14 ezer felett a Dow Jones! … Szerintem fordítva ülünk a lovon. Semmilyen negatív hír nem tudja a piacokat már idegesíteni. …Ja, és ÍRJÁL!!! Mert jó érzéked van hozzá!

 

Nyilasi Attila: egyetertek. annyit tennek hozza, hogy nem mi ulunk forditva a lovon, hanem a lo megy hatrafele. mindenesetre teny, hogy eleg kenyelmetlen igy haladni. :-) blogba most mi a fenet irjak? ujat ugysem tudok mondani, mar minden nap katasztrofalis hirek vannak. egyre szarabbak. csak ismetelnem magam, ami mar unalmas lenne. evekig elhuzodo vilagmeretu recesszio lesz. ez biztos. legalabb olyan rossz mint legutobb, de inkabb rosszabb. 2001 januar elejen kezdte a kamatcsokkentest a FED, es ev vegeig majdnem kitartott a piac. meg 9/11-bol is felallt. aztan szep lassan lefelezodott. most is lehet huzni, halasztani, de ez lesz a vege. 20-30%-os ingatlan areses es 30-50%-os tozsdei eses. a beragadt fedezet nelkul maradt hitelek pedig hatalmas vesztesegeket, es eveken at tarto recessziot fognak okozni. szoval szuper a helyzet, jogos a dow rekord!


Most egy évvel később, a 14279.96 pontos abszolút csúcs helyett 40%-kal lejjebb, 8579.19 ponton zárt az index. Valószínűleg 8-10 évig nem is üt új csúcsot a Dow Jones.

 

2007 folyamán több száz milliárd dollár értékben lehetett volna részvénykibocsátásokkal tőkét emelni a vállalatoknak, feltőkésíteni a bankokat, rekordmagas árfolyamokon, eufórikus hangulatban. Ehelyett ennek a totális ellenkezője valósult meg: a vállalatok inkább több száz milliárd dollár értékben vásároltak saját részvényeket méreg drágán a csúcson. Egyesek hitelből is. Elhasználták és elbukták készpénz tartalékukat, miközben a hitellehetőségek kiszáradtak. Mostmeg jónéhányan agyonnyomott árakon kénytelenek részvényt kibocsátani a túléléshez, felhígítva az eddigi tulajdonosokat. Barmok ezek mind - nemhiába mondtam én.

 

 

PS: Hogy mondjak valami pozitívat is: Valószínűleg itt most lokális mélypontot ütöttek/ütnek a tőzsdék. Ebből a szabadesésből így valamiféle konszolidációnak kellene jönni a tőzsdék számára, mert az extrém feszültségek jelenleg már nem nagyon tudnak fokozódni. És ha nem tudnak fokozódni, akkor mérséklődnek. De ez csak egy átmeneti enyhülés lesz. A reálgazdaságra hosszú recesszió vár, a tőzsdékre pedig szívatós bear market rallykkal tarkított keserves lemorzsolódás.

 

 

 

2008.10.06.  Dow 10000

 

 

 

 

 

 

 

 

2008.10.02.  Alternatívák

 

Bármilyen verzió jobb, mint azoknak a gazembereknek adni 700 milliárd dollár közpénzt a zsebükbe, akik ezt az egész válságot és már ezer milliárd dolláros károkat okoztak. Teljesen irreleváns, hogy például egy senkiházi hun zuggazdász blogger mit javasolna, de néhány példát mondok csakazértis, hogy kapásból látható legyen, hogy egyáltalán nem ez a 700 milliárdos maffia zsebkitömés az egyetlen mentség, és számtalan ennél lényegesen jobb forgatókönyv és válságkezelési lépések is lennének

 

A Wall Street, a FED, a Pénzügyminisztérium, és az egész Bush adminisztráció fél évig azt szajkózta, hogy nincs semmiféle gond. Ezután aztán egy évig azt mormogták, hogy van ugyan egy hangyafarknyi subprime probléma, de a gazdaságra való hatása jelentéktelen. Ha időben reagáltak volna a válságra, akkor most nem tartanánk itt. De ezek nemhogy időben nem reagáltak, hanem idióta magatartásukkal és döntéseikkel még olajat is öntöttek a tűzre, és még nagyobbra gerjesztették a válságot. A FED idióta módon erőből letörte a kamatokat, miközben a piacon a kamatok természetes kereslet-kínalata a kamatok emelkedését igényelte volna. A FED és a világ jegybankjai irdatlan mennyiségű pénzt nyomtattak ki. Már össze se bírom számolni hány szálon hány ezer milliárd dollárnyit. (Egy részét már fedezetlenül.) Ezzel felhígították a világot elárasztó pénzmennyiséget. Ez a már lényegesen nagyobb volumenben cirkuláló pénzmennyiség brutális negatív reálkamat miatt globális inflációs spirált gerjesztett, és a dollár elértéktelenítésének irányába hat. Ugyanakkor a FED zárt rendszerben [biztosíték ellenében] történő pénzteremtő hitelnyújtási kapacitásait a végletekig kihasználta, sőt ezekután mandátumán túllépve, kvázi illegális módon már fedezet nélküli pénzjegynyomdát kezdett üzemelni. Az állampapír fedezet helyett ugyanis egy idő után már elfogadott AAA jelzálogkötvényeket. Olyan AAA kötvényeket, amelyek egy részéről már rég kiderült hogy valójában ultragagyi bóvlikötvények, amit a tőzsdemaffiához tartozó hitelminősítők manipuláltak fel. Aztán már nem csak AAA kötvényeket fogadott el, hanem gyengébbeket is, aztán végül már részvényeket is elfogadott fedezetként hitelnyújtási pénzteremtésének biztosítékaként. Az még csak hagyján, amikor olyan kötvény a fedezet, amit a csőd szélén táncoló, majd később el is vérző Freddie vagy Fannie bocsátott ki – bár ezekről sem tudhatja senki, mennyit érhetnek pontosan, de ezek legalább biztosan hordoznak nagyobbrészt valós értéket. Viszont amikor valami ultragagyi bóvlikötvény a fedezet, amelynek kibocsátója vajon fizetőképes-e egyáltalán, illetve amikor FED a később összeomló Lehman Brothers, AIG, Freddie, Fannie, Washington Mututal, Wachovia Bank részvények fedezetére adott hitelt, az valójában színtiszta fedezetlen pénznyomtatás volt, hiszen a részvények ma már semmit sem érnek. Ha a hitefelvevő nem tudja ezeket visszafizetni, akkor a gazdaság minden szereplőjének pénze, jövedelme, vagyona felhígulva értéktelenedik. A FED emellett a fedezetlen hitelnyújtás klasszikus frontján is túlfeszítette magát. A FED mérlege már nem bír el több hitelnyújtással járó pénzteremtést, ezért is probálkoznak most a 700 milliárdos költségvetési mikuláscsomaggal. Ez a felelőtlen pénznyomtatás azonban egy nagyon veszélyes dolog, mert ha a PÉNZ [=mint elszámolási pontrendszer] azaz a PÉNZTEREMTÉS zárt rendszere sérül, akkor fennáll a veszély, hogy az USÁn kívül nem fogják fizetőeszközként elfogadni a fedezetlenül hígított dollárt. Ez pedig a dollár és az amerikai gazdaság összeomlásához vezetne. (Zárt rendszerben a FED pénzteremtése = fedezet ellenében történő hitelnyújtás, vagyis azonnali pénzt ad a FED jovőbeli pénzért = amerikai államkötvényért cserébe. Így csupán különböző idődimenziójú pénzáramok cseréje történik a FED pénzteremtésével, illetve az ellentétes folyamatú úgynevezett "pénzmegsemmisítéssel". Azt a pénzt teremti meg a jelenben a FED, aminek a fedezete egy jövőbeli pénzkövetelés. Mintha a FED egy holnapi ebédjegyet egy mai napi ebédjegyre cserélne. Aki most nagyon éhes, az becserélheti a holnapi ebédjegyét maira a FEDnél. Az elszámolási rendszer így zárt, nem lehet fedezet nélkül ebédjegyet, azaz pénzt nyomtatni. De ha a FED  fedezet nélkül kezd ebédjegyek nyomtatásába, akkor több ebédjegy kerül forgalomba, mint ahány adag kaja van. A FEDnek persze alapból is vannak kvázi fedezetlen likviditási hitelnyújtásai.)

 

A FED tehát hibát hibára halmoz és halmozott. Részben már fedezetlen pénznyomdájával nemhogy nem segített enyhíteni a válságot, a kinyomtatott több ezer milliárd dollár ellenére semmit sem ért el, hanem csak tovább gerjesztette a válságot. Hiszen mi is a probléma??? Ahogy már 2007.március 12-i cikkemben megkongattam a vészharangot, a problémát az okozza, hogy több ezer milliárd dollárnyi Asset Backed Security piaca fagyott be, mert mindenbe bele lett keverve egy kis subprime kaka, ami miatt minden ABS értékpapírnak szar íze lett. Az ABS értékpapírpiac befagyásával pedig egyes piaci szereplők a fizetésképtelenség szélén táncolnak, és néhányan el is buknak. De mivel nem tudhatja senki, hogy kinél és milyen minőségű ABS értékapapírok vannak, ezért a pénzügyi rendszer szereplői nem bíznak egymásban, így egy másik szereplővel szemben szinte senki nem akar nettó hitelezői pozícióban maradni, mert fél, hogy a másik fél esetleg nem tud majd fizetni, és ezzel sajat magának is likviditási problémákat, illetve veszteségeket okozhat.

 

És akkor hogyan is lehetne ezt a rendszer szinten jelentkező problémát orvosolni? Nagyon egyszerűen: két okot kell megszűntetni. Vagyis egyrészt mindenkivel erőszakkal ki kell teríttetni a kártyáit, hogy tisztán lehessen látni, mely szereplőknél van probléma, és kik a problémamentes szereplők, akik jóval többen vannak mint a problémásak, és ezekkel szemben már bátran lehet újra hitelezői pozícióba kerülni. Másrészt a piaci szereplők egymás iránti bizalmának hiányából eredő kockázatot ellensúlyozni kell: ez pedig azt jelenti, hogy a nemfizetés potenciális kockázatát magas kamattal kell kompenzálni. (Harmadrészt – ami viszont már nem olyan egyszerű mint a másik két húzás – a befagyott jelzálogkötvények és ABS értékpapírok árazását új fundamentumokra kell fektetni, és minél előbb piacot kell nekik teremteni. Erről részletek a későbbi 8-as pontban)

 

Ezzel szemben a FED totális hibát követett el, amikor ráeröltette a pénzügyi szférára az emelkedi akaró kamatok ellenére az alacsony kamatlábat. Évi szinten 2%-os kamatért ki az a hazárdőr, aki hitelezői pozícióban marad, amikor akár 100% veszteség is érheti, ha a partner nem tud fizetni??? Ha évi 10%, vagy akár 20-30% lenne a kamat, akkor azért már meggondolandó kockáztatni hitelezői pozíció felvételét, mert ekkora kamat már olyan jó üzlet, hogy portfólió szinten tőkeveszteségeket is simán elbír, ha egyes partnerek végül nem tudnak fizetni. A bankok 1%-ot (sem) fizetnek a dollárbetétekre. Mi a fenének tegye be / hagyja bent valaki dollárjait a bankban tulajdonképpen nulla kamatért, miközben az amerikai bankok fele potenciális csődhelyzet szélén táncol. Évi 1%-os kamatot nyerhet, miközben elbukhatja a pénze egy jelentős részét. Amerikai bankban nem merném tartani a pénzem. (Se britben, spanyolban, de még a svájciaknál is nagy gebasz van.) Ennél 100%-osan biztonságosabb megoldás, hogyha hagyjuk a francba az 1% kamatot, és a számlavezető bankunknál bérlünk egy privát széfet, és a pénzt inkább kikérjük bankjegyekben, és berakjuk a széfbe. 1% kamatot vesztünk, de legalabb 100% biztonságban van a tőke. Igenám, csak az elzárt privát széfben a pénz kikerült a bankrendszerből, hiszen a privát széfben pihenő pénz el van zárva, nem tudja a bank használni, nem lehet senkinek kihelyezni hitelbe. A FED erőszakos kamatcsökkentése a féktelen jegybani pénznyomtatás ellenére kiszívta a pénzt a pénzügyi rendszer körforgásából. Már minden szereplőt a FED finanszíroz, de a szereplők ilyen alacsony kamatért cserébe egymást nem hajlandók finanszírozni, a betétesek pedig elkezdék kivenni pénzüket a bankokból. A pénz körforgása megállt. Ez óriási hiba volt.

 

1. Ennek megfelelően, legfontosabb lépésként 10%-ra kellene emelni a kamatokat, illetve hagyni a piacot beárazni a pénzkölcsönzés árát és kockázatát, azaz hagyni a piacot működni és  érvényesülni a reális kamatokat, amennyiért hajlandók a szereplők egymással üzletelni, hitelt nyújtani, betéteket elhelyezni.

 

2. Másodsorban a pénzügyi szereplőkkel réges rég ki kellett volna erőszakosan teríttetni a nyílt kártyákat. Fizetésképtelen a Wachovia? Pusztuljon! Felszámoljuk! Elbukták a részvényesek a tőkéjüket? Kit érdekel??? Aki bankrészvényt vett, az mindig hatalmas tőkeáttételt és kockázatot vállal. Nincs pénz kifizetni a kötvényeseket? Kit érdekel??? Azért vettek kötvényt, mert annak magasabb kockázata és hozama van, mint a bankbetétnek. Kockáztattak a magasabb hozam reményében, de elbuktak, és részben vagy netán egészben tőkét vesztettek. Ez a sorsuk! Ez a kötvénybefektetés lényege. Ezekután még mindig nincs elég pénz a betétesek teljes kifiztésére??? 100 ezer dollárig garantál és fizet a betétbiztosítási alap. Akinek meg több volt mint 100 ezer dollár, az se bukta el teljesen a pénzét, legrosszabb esetben minden bank ki tudja fizetni a betétek 90, de világvége esetén is legalább a 80%-át, és akkor na bumm, buktak pár százalékot, vagy legrosszabb esetben 10-20%-ot a betétesek, de a pénzük 80-90-100%-át visszakapták. De ezzel kipucoltunk egy bedőlt szereplőt. Azon pénzintézeteknek, akiknek meg jók a lapjai, azok a nyílt lapok kiterítésével visszanyerik a bizalmat. Ki kell pucolni a pénzügyi rendszert!!! És ha újra tiszta lapok lesznek mindenki kezeiben, akkor visszaáll a rend. Ezzel szemben a FED teljesen ellentétesen gondolkodik, akcióival csak szétkeni a szart, nem engedi kipucolni a rendszerből az elbukott szereplőket, nem tudhatjuk meg kik táncolnak a szakadék szélén, és fognak 2-3 vagy akár 5-10 év múlva bedőlni (mint Japánban történt), mely által azokat a többségben levő szolvens szereplőket bünteti, akiknek jó lapok vannak a kezeikben, csak nem hiszi el nekik senki, és ezért őket is sanyargatja a válság, és így az egész pénzügyi rendszer blokkolódik. Sőt, a nagy bajban lévő pénzintézeteket megpróbálják rásózni a kisebb bajban levőkre, így aztán mindkét szereplő bajba kerül. Ahelyett, hogy a kakát lokalizálnák és kiganajoznák, csak szétkenik a szart.

 

3. Az állami betétbiztosítás 100000 dolláros összegén felül is garantáljon legalább 1 millió dollárt, de csak 90%-ig, a 2. millió dollárt pedig 80%-ig. (80-90%-ot ugyanis szinte minden bedőlő bank ki tudna fizetni.) Vagyis ne vegyék ki, ne szívják ki a bankrendszerből a pénzt az aggódó betétesek, hanem hagyják bent a rendszer körforgásában. Így az 1-2 millió dolláros, egész élet munkáját összekuporgató családi bankbetétek tulajdonosai is nagyjából védve lennének totál bankbukás esetén is. A 10-20% veszteség pedig collateral demage, de a tőke nagy része védve van.

 

4. Tessék szépen beengedni a külföldi tőkét! Hadd jegyezzen le és vegyen még több Citibank részvényt a szerencsétlen balek szaudi herceg és társai. Az elmúlt években vagy 1000 milliárd dollár áramlott ki az egekbe szökő olajár miatt az USÁból. Úgyis a semmiért kellett kifizetni a tízszeres árat az olajért, most majd kapnak cserébe semmit a semmiért, a valós értékhez képest tízszeres áron bankrészvényeket a kanadaiak, mexikóiak, oroszok, arabok, norvégok, stb... Lehet szépen visszacsengetni a pénzt!

 

5. Azok a vállalatok, amelyeknek finanszírozási, likviditási problémáik vannak a bankukkal, kibocsáthatnak váltót, melyet közpénzből nyugodtan lejegyezhet egy felállított állami pénzalap. Vagy kaphatnak adóhalasztást. Ha kiritikus szinten kell finanszírozni őket váltókibocsátással, fedezetként a piaci ár feléért átváltható legyen a váltó új részvény kibocsátására, így a kockáztatott állami pénzek nagyrészt védve lennének.

 

6. Egyetlen pénzintézetnek sem szabadna állami tőkeinjekciót juttatni mindaddig, amíg a pénzintézet részvényeseinek tőkéjük maradt. Még mindig több száz, talán 1000 milliárd dollárnyi részvényesi tőke maradt az amerikai bankrendszerben. Nem a bankrészvényesek közpénzből való megsegítése a cél és a feladat, hanem a számlavezető ügyfelek és betétesek védelme. Ha egy bank fizetésképtelenné válik, akkor piacgazdaságban ez egyúttal jellemzően a bank tulajdonosainak teljes tőkeveszteségét jelenti, vagyis az a bank, amely fizetésképtelenné válik, vagy segítséget kér, az csak a részvényesek tőkéjének lenullázása által szabadna hogy állami tőkeinjekciót kapjon. A kockázatot első sorban a részvényeseknek kell állniuk. Az utolsó centjükig. Aztán ha ez nem elég, akkor sorra kell kerülni a kötvényesek sorsából eredő áldozatvállalásra is, őket sem szabadna kímélni.

 

7. A jelzálogtörlesztést folytatni akaró, de nehézségekkel küszködő ingatlantulajdonosok törlesztőrészleteit enyhítő kamattámogatásokkal, adókedvezményekkel lehetne támogatni. De nem a Las Vegasi spekulánsokat, akik 7-8 lakást vettek nulla önrésszel subprime-ra, hanem kizárólag azokat, akiknek ez az egy lakásuk van, és benne is laknak, és maradni akarnak. A spekulánsokat nem kell támogatni. Spekuláltak, nem jott be, elbuktak. Ez a sorsuk! Csakúgy mint a részvényeseknek és kötvényeseknek. Zuhannak az ingatlanárak a spekulánsok által úszni hagyott házak árverései miatt? Végre! Szuper! Legalabb a szegényebb emberek is megengedhetik maguknak, hogy olcsóbban lakást vehessenek. Ez a válság szociális pozitívuma.

 

8. Ugyanakkor a befektetőknek tudomásul kellene venniük, hogy hatalmas eszközár lufik fújódtak az elmúlt évek alatt, és befektetési eszközeik valójában jóval kevesebbet érnek, mint a virtuális árfolyamok alapján gondolják. Az államkötvények, jelzálogkötvények, ingatlanok, részvények, nyersanyagok 10, 20, 30, 40, 50-100%-kal túlértékeltek. Ha a valós értékekre hangolódó árelfogadás megtörténne, akkor megszűnnének a mostani pánikreakciók (menekülési rohamok, piacbefagyások, tűztől való félelmek, öngerjesztő folyamatok, láncreakciók, stb.) Az ingatlanlufi csúcsán nemrég 200000 dolláros ingatlan ma már 10-20-30-40%-kal kevesebbet ér. Így a minimális, illeve akár nulla önerőt tartalmazó jelzáloghitelek fedezettsége mínuszba bukott. Ilyenkor a hitelfelvevőknek nem éri meg tovább törleszteni a 200000 dollárt, hanem jobban jár, ha a minimális önerő bebukásával inkább hagyja elúszni az ingatlant, és vesz egy ugyanolyan másikat a szomszédban mostmár mondjuk 50 ezerrel olcsóbban, 150 ezerért.  (Ez például 20 ezer bukást jelent az önrészen, de 50 ezer relatív nyereséget az olcsóbb vétellel.) Ebben az esetben azonban a subprime kötvény cashflowja végleg befagy, mert a hitelfelvevő nem fizet tovább, hanem felmondja a hitelszerződést, és hagyja elúszni az ingatlant. Ugyanakkor az ingatlan eladhatatlan a túlkínálat miatt. Ekkor a jelzálogkötvény-tulajdonos pénzének 100%-a fagy be, mert a törlesztési pénzáram megszűnt, az otthagyott ingatlan értékesíthetetlen, a bizonytalan kötvények piaca pedig teljesen kiszáradt. Ha viszont egy érdekegyeztető mediátor által a hitelfelvevő és a jelzálogkötvény-tulajdonos kompromisszumra tudnának jutni, és a kötvénytulajdonos hitelező elengedné mondjuk az ingatlan áresésének 20-30-40%-os összegét a hiteltartozásból, hogy a hitelfelvevőnek ne érje meg otthagyni a meglévő házat, és olcsóbban keresni egy másikat, hanem vállalja hogy nem mondja fel a törlesztést, akkor a kötvény ugyan leértékelődik, de marad cashflowja, így a kötvények piaca nem fagy be, hanem továbbra is biztosított egy némileg csökkentett cashflow, és ezáltal újra van nagyjából beárazható fundamentumuk, piaci értékük, árfolyamuk, mellyel ismét forgalomképessé válnak, így akinek likviditási gondja van, meg tud a subprime kötvényektől szabadulni a piacon. Így 20-30-40%-os veszteséget ugyan elszenvednek  a jelzálogkötvény-tulajdonosok, de nem 100%-a fagy be a pénzüknek beláthatatlan időre. Óriási különbség.

 

9. A 700 milliárdból akár lehet alapítani egy brutálisan tőkeerős új állami jelzálogbankot, tiszta lappal, állami garanciával, mely gond nélkül es szikla szilárdan tudná biztosítani a friss jelzáloghitelezések forrását.

 

10. A 700 milliárd dollár bőven elég lenne a betétbiztosítási alap totális feltőkésítéséhez, és akkor minden bankbetétre 100% állami garanciát lehetne adni. Így minden bankbetétes pénze 100% biztonságban lenne, nem aggódnának a betétesek és számlavezetők, és benthagynák a bankokban a pénzüket.

 

Sőt, a 9. és 10. javaslat valószínűleg még együttesen is kihozható 700 milliárd dollárból. És még számtalan pozitív válságkezelési lépést lehetne felsorolni, ezek csak azok voltak, amik kapásból az eszembe jutottak. És 6 milliárd embernek valószínűleg még több jó gondolata támadhat.

 

 

 

 

2008.09.30.  700 milliárd dollárt próbál kizsarolni saját magának a már eddigis ezer milliárdos károkat okozó tőzsdemaffia

 

 

Felháborító! Gátlástalan! Gusztustalan! Ezeknél gennyesebb, gusztustalanabb, gátlástalanabb, gerinctelenebb, ganajabb gazembereket még nem látott a fehér galléros alvilág.

 

Azok után, hogy a fizetésükön felül százmilliárd dolláros jutalmat zsebre rakó wall streeti szarkeverő banda a kormányzat és a FED táptalaján éveken keresztül verték át ügyfeleiket [a bepalizott hitelfelvevő ingatlanvásárlókat és értékpapír befektetőket] majd miután kiborult a bili, sunyin hallgattak, mindent tagadtak, szőnyeg alá söpörtek, hazudoztak, sikkasztottak, mellyel átverték és megkárosították saját részvényeseiket is, és már a bankbetétesek pénzéből fizetik ki az általuk okozott gigantikus veszteségeket, vagyis azokután hogy eddig már ezer milliárd dolláros nagyságrendű károkat okozott a wall streeti tőzsdemaffia, újabb 700 milliárd dollárt próbálnak kizsarolni saját maguknak tulajdonképpen ugyanazoktól az emberektől, akiket átvertek és megkárosítottak.

 

És ami a leggusztustalanabb, hogy a zsarolók véresszájú főszószólója most az a két kormányzati kulcsember, akik miután kiborult a bili, másfél évig azt szajkózták egészen ideáig, hogy semmmi gondot nem okoz a subprime hitelválság, tulajdonképpen minden a legnagyobb rendben, komoly gond egy szál se, dübörög a gazdaság, csökken a munkanélküliség és az infláció. Egyszerűen érthetetlen, hogy Henry Paulson hogy lehet egyáltalán még mindig pénzügyminiszter, aki 1998-2006 között az éveken keresztül történő átverés és bepalizás időszakában pont a legnagyobb wall streeti szarkeverő banda, a Goldman Sachs első számú vezetője volt. Hát ez az ember, Paulson, aki egyben a Goldman Sachs legnagyobb tulajdonosa, a legnagyobb felelőse és okozója a hitelválságnak. Miután 2006. júliusában a felelőtlen hitelezési láz csúcspontra burjánzásakor a Goldman Sachs vezetői székét a pénzügyminiszteri székre cserélte, az az egyetlen feladata lett volna, hogy még időben próbálja orvosolni, enyhíteni az eljövendő összeomlást, amiért többek között saját maga is felelős. Ehhez képest ez az ember másfél évig azt szajkózta, hogy nincs itt semmi komoly gond, minden rendben van. Most hirtelen pedig kormányzati köpönyegét kifordítva totális összeomlással fenyegetőzik a zsaroló tőzsdemaffia főszószólójaként. Hát persze, hiszen több mint 3 millió Goldman Sachs részvénye van, mely nemrég 700 millió dolláros pakettje már "csak" félmilliárdot ér, miközben a bankházak fele már összeomlott. A FED elnök Bernanke pedig egy szánalmas bábfigurává minősítette le magát az elmúlt másfél évben. A legutóbbi kongresszusi válságtanácskozáson végképp bebizonyosodott, hogy ez az ember csupán egy C kategóriás reklámszínész, akik a fogorvosokat alakítják az idióta fogkrémreklámokban, aztán 2 perccel később egy másik reklámban már 20 éve mosogépszerelő. 

 

Hallgassuk meg mégegyszer, hogy mit mondott egy évvel ezelőtt Paulson és Bernanke, amikor már rég cselekedni kellett volna: KLIKK IDE A TAVALYI NYILATKOZATOKBÓL KÉSZÜLT VIDEÓKLIPHEZ, MELY SZERINT NINCS SEMMI GOND, HANEM MINDEN SZUPER!

 

Csak a tavalyi év végén, amikor már teljesen egyértelmű volt, hogy elkerülhetetlen az összeomlás, csupán az 5 legnagyobb befektetési bankház bankárai 39 milliárd dollár jutalmat fizettek ki maguknak a  burzsuj fizetésükön felül. Aztán néhány héttel később a tavalyi "remek" munka eredményeként a Bear Stearns bankház már össze is omlott. Majd aztán csődbe ment a Lehman Brothers. Majd a biztos halál helyett inkább egy betétgyűjtő nagybank szoknyája alá menekült a Merrill Lynch. A jelzálogbankok szintén mind elbuktak, és a világ legnagyobb biztosítója is. A wall streeti szarkeverők által okozott károk már ezer milliárd dolláros nagyságrendűek.

 

És ezek a szarkeverők, most újabb 700 milliárd kormányzati pénzt próbálnak kizsarolni maguknak, SAJÁT ZSEBRE!!! Hiszen mi is lenne ez a 700 milliárd dolláros csomag? A 700 milliárd állami pénzt arra használnák, hogy a pénzintézetek mérlegeiben ragadt értéktelen befagyott ultragagyi szar szemét bóvli értékpapírokat [bizonytalan jelzálogkötvényeket, pocsék minőségű subprime jelzálogkötvényeket, ultragagyi ABS értékpapírokat, és elviselhetetlen bűzt árasztó tömény, összepasszírozott szarkeveréket tartalmazó CDO-kat, stb…] jó drágán - a valós értéknél sokkal drágábban - megvegyék közpénzen a tőzsdemaffia magánbankjaitól, akik befürödtek ezekkel. Tehát nem is azokon az áldozatokon segítenének a 700 milliárd közpénzzel, akiket átvert a bűnbanda, de segítséggel talán orvosolható lenne a helyzetük, és ezzel azoké is akiknek tartoznak. Hanem annak a wall streeti tőzsdemaffiának a zsebébe adnák a közpénzt, akik az ezer milliárd dolláros károkat okozták. Hát az eszem megáll! A szerencsétlen bepalizott, átvert milliók feje fölül elárverezik a házakat, akiken egy centtel sem próbálnak meg segíteni, de a mindezekért felelős tőzsdemaffia zsebeit ki akarják tömni újabb 700 milliárd dollárral. Hová jutott Amerika???

 

 

 

 

 

2008.09.29. Félkarú rabló – 777 pontot kracholt a Dow(n) Jones

 

Ekkora napi pontvesztesége még sosem volt a Dow-nak. Százalékban számolva a Top10-be egy hajszál híján azonban mégsem sikerult bekerülnie a Fekete Hétfőnek. Talán majd legközelebb…

 

 

 

 

 

 

 

Legcsúnyább az volt, hogy nap végén a closing bell utáni záró szakaszban hatalmas imbalance volt a New Yorki Részvénytőzsdén, vagyis lényegesen több eladási megbízást zúdítottak az utolsó pillanatban mint vételi ordert. Az eladói nyomás miatt így a zaró szakaszban vagy 150 pontot esett még a Dow. A különbözetet ilyenkor az árjegyző dealereknek, a specialistáknak kell megvenniük saját számlára.

 

 

 

 

PS: Drop in a coin to play again! ;-)

 

 

 

 

2008.09.23. Válság dosszié

 

 

A Válság kibontakozásával kapcsolatos írásaimat összegyűjtve egy tömény összefoglalóval jelentkezem azok számára, akik átaludták az elmúlt 3 évet, és most riadtak fel rózsaszín álmukból.

 

A VÁLSÁG DOSSZIÉ a bal oldali piros menüpontból, vagy közvetlenül az alábbi címen érhető el:

 

http://nyilasi.tozsdeforum.hu/valsag.htm

 

Nyilasi Attila    http://nyilasi.tozsdeforum.hu

Korábbi cikkek olvasása