Megértéssel
kérek mindenkit, hogy tényleg csak üzleti ügyben írjon nekem, mert privát
tanácsok és tőzsdei kérdések megválaszolására sajnos nem futja az
időmből és energiámból. Mindenkinek sok szerencsét kívánok a
tőzsdéhez!
2008.11.10.
Színház – Infláció
Még mindig zseniális, de azért Gálvölgyi is
"inflálódik" egy kicsit az évek múlásával. No azért nem annyit, mint
a jegyár. Az elmúlt 6-7 színházi évadban átlagosan 12%-kal emelkedtek a
jegyárak évente. Vagyis a színházi infláció kb duplája volt a hivatalos
inflációs rátának. Persze a Macskák bejegyzésemben láthattuk, hogy a nagy
szinházi infláció 2005-2007 között robbant, a jegyáremelkedés ekkor évente 20%
volt.
2008.11.07. REITett átverés (2) – Elfogyott a pénz,
befagytak az ingatlanalapok
Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete pénteki határozatában 10 napra felfüggesztette a
magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt nyíltvégű ingatlanalapok
és ingatlanalapok alapjai befektetési jegyeinek forgalmazását.
Remélem megtisztelő olvasóim, akik olvasták 2008.08.06.
REITett átverés – Méghogy jó üzlet az ingatlanalap??? cikkemet, azok annak
fényében mind kívülállóként páholyból nézték végig az
ingatlanalapok flottájának drámai süllyedését. A pénz olyan ütemben áramlott ki
belőlük az utóbbi hetekben, hogy csak az volt a kérdés, hogy konkrétan
melyik nap lesz az, amikor előre megjósolt végzetüknek megfelelően
becsődölnek.
Grafikon: Portfólió.hu
(A 2006. augusztusi 150 milliárdos pénzbeáramlást a
kamatadó bevezetése okozta.)
2008.11.05. November
– Indián nyár
Ilyen csodálatos őszünk szerintem még nem is
volt. 20-25 fok meleg és napsütés még novemberben is. Szerbiában 29 fokot,
Görögországban 32 fokot is mértek.
Hihetetlen, de még most novemberben is terem málna
és áfonya. J
2008.11.04.
Őszi Barack
Klikk a képre a győzelmi mámorhoz! J
Másfél éve azt sem tudtam, hogy létezik ez a manus.
Szinte a semmiből jött egy (félig) néger fickó, és most ő lesz a
világ első embere. Az amerikai álom továbbra is él és virul! J
Eddig Clinton volt a kedvencem, és a clintoni
aranykor békéjét, boldogságát, gazdagságát sokáig nehéz is lesz túlszárnyalni.
Erre a mostani évekig tartó recesszióval nincs is semmi esély. De ennek a fickónak
arra esélye van, hogy ő legyen Amerika legnagyobb elnöke. Mindenesetre
legalább a minimum elvárásnak megfelel: fel lehet nézni rá.
Obama győzelmi beszéde ITT megnézhető.
Összehasonlításként ITT pedig egy
összegzés Bushman 8 évnyi mondanivalójából.
2008.11.02.
Halottak napja
2008.11.02. ShortsqVWeeze
A német
autógyártó cég 1005,01 eurós napközbeni csúcsot ért el, amivel a társaság
értéke 296,06 milliárd euróra (370,4 milliárd dollár) emelkedett és
túlszárnyalta az Exxon Mobil hétfői záróára alapján számolt 343 milliárd
dolláros értékét. A vasárnapi híradás szerint a Porsche már a cég 74 százalékát
birtokolja, mire a shortosok pánikba estek. A német felügyelet vizsgálatot
kezdett, hogy történt-e bennfentes kereskedés. (Tőzsdefórum) Az utóbbi időben többször is
előfordult, hogy nagyobbat ugrott a vállalat árfolyama - ami 150-200 euró
körül mozgott az elmúlt egy évben -, hiszen az iparág problémái miatt több
szereplő is a részvény árfolyamának esésére játszott, traderek szerint a
short állomány a Volkswagen piaci értékének 13 százalékát is elérte - írja a
Telegraph. (Portfólió)
Az egyedi részvényshort az egyik legnehezebb és
legveszélyesebb spekuláció. A részvénypiac shortolása eleve nagyon keservesen
termő befektetés, mert a részvények alapvetően felfelé akarnak menni.
Felfelé mennek maguktól is az árfolyamok, mert az mindenkinek jó, össznépi öröm
és boldogság. Nyerni mindenki szeretne, a mohóság könnyen csábítja be
áldozatait. Beletörődni a bukóba és veszteséggel eladni azonban senki nem
szeret. Akár évekig is eltarthat mire egy pár hónapos eufórikus rally fújta
lufi leereszt. Egyedi részvény shortja önállóan ráadásul nagyon veszélyes
spekuláció. A sok buktató közül íme a legveszélyesebb: a shortsqueeze,
az az eset, amikor a shortolókat spontán vagy netán szándékosan kifacsarják
(bekerítés).
Ha túl sokan spekulálnak egy részvény
árfolyamesésére - azaz short eladási pozíciókkal először eladják a
részvényeket, melyeket reményeik szerint esés után majd alacsonyabb áron
vesznek majd vissza – az könnyen azt eredményezheti, hogy ezen tömérdek
shorteladási pozíció hirtelen zárása vételi cunamit generál. A valami miatt
emelkedő árfolyamok egyre több nyerőben lévő shortost késztetnek
az egyre csak olvadó profit realizálására, másrészről a veszteségbe bukó
shortosok esetén a növekvő veszteség limitálása is pozíciózárásokat, azaz
vételeket generál. Ráadásul, ha jelentősen megugrik a részvényárfolyam,
akkor sok részvénytulajdonos eladásokba kezdhet a magas árfolyamot kihasználva.
Ha azonban ezen longos részvényesek részvényeit kölcsönadták a shortosoknak,
akkor ezeket a részvényeket előbb vissza kell venniük a piacról a
shortosoknak, ezután tudják csak visszaadni a longos tulajdonosoknak, akik csak
ezt követően fogják tudni eladni. Azaz a longosok eladási szándéka is
előbb részvénykeresletet és árfolyamemelkedést indukál a
shortvisszahívások miatt, és maga a longosok eladása csak ezután eredményez
majd kínalati nyomást. Ez a shortsqueeze, amikor kifacsaródnak a shortosok.
Extrém esetben, mint most a Volkswagen esetében,
előfordulhat, hogy a zárásra kényszerülő shortosok a nagy
shortállományt nem tudják visszavenni piacról, mert több a shortos
kényszervisszavásárló, mint a potenciális eladói szándék. Ebben az esetben az
egekbe emelkedhet a részvényárfolyam, egészen addig, amíg olyan magas nem lesz,
hogy azok a valódi részvényesek akik eddig nem akartak eladni, az ilyen
rettentő magas árfolyam láttán végül csak eladnak, mert természetesen nem
érnek annyit a részvények mint az irreálisan magasra törő árfolyam.
A XIX. századi vadkapitalizmus
tőzsdemanipulátorai körében ráadásul gyakran előfordult a szándékos
BEKERÍTÉS, azaz amikor a többségi tulajdonosok vagy nagyobb befektetők
összejátszó csoportja a lelkes shortolók ellenoldalaként vásárolta és
gyűjtötte, felhalmozta a részvényeket vagy tőzsdei árucikket, és
amikor a shortolók zárni akartak illetve kényszerültek, akkor a bekerítők
semmiképpen sem adták oda magasabb áron sem a tőzsdén, hanem ráültek, és
kivártak, amíg a szűkös kínálat a már korábban leírt módón az egekbe
repíti az árfolyamot. Ezek a bekerítések egyes esetekben a tőkés csoportok
közötti valódi fegyveres magánháborúkhoz vezettek. Korábbi 2008.06.22. A hígítás mesterei – A
Wall Street-i Mefisztó cikkem főszereplője Jay Gould az USA
aranypiacát is bekerítette 1869-ben. Érdemes visszakeresni, vagy csak a lényeget
ITT
elolvasni a könyvből:
Mint nem győzőm hangsúlyozni, az egyedi
részvényshort nagyon kockázatos és veszélyes játék. Ha túl sokan shortolnak
valamit, akkor ott már nagyobb kockázata van az emelkedésnek mint az esésnek.
Hiszen sose feledjük, a részvények árfolyamát csakis az orderflow határozza
meg, vagyis a piacra érkező illetve aktivizálódó vételi és eladási
megbízások. Semmi más nem számít, mert minden más csak közvetett ok a vételre
vagy eladásra. Ha a részvények közkézhányadának már 10%-át shortolják, akkor
ott már túl nagy a shortolás kockázata. Maximum pár százaléknyi shortállomány
az "ideális" alaphelyzet, ha valaki mindenképpen eme veszélyes
játékot szeretné játszani. A shortolás
könnyebb (kevésbé nehezebb) műfaja inkább a határidős indexek vagy
ETF-ek shortja. Nagyobb profi befektetők pedig inkább diverzifikáltabb
részvényshort-portfóliókba, vagy long+short illetve long/short neutral
portfóliókba fektetnek az egyedi konkrét részvények shortkockázatát
minimalizálva.
2008.11.01.
Joseph Stiglitz
Hétvégére itt egy 45 perces Stiglitz interjú.
Ugyanazokat mondja amit én, csak kicsit finomabb, kultúráltabb,
indulatmentesebb formában mint jómagam. És amellett hogy okos is, egy rendkívül
vidám és szimpatikus ember.
2008.10.31. Happy Halloween!
2008.10.29.
A Nap Király(a) – Az állam én vagyok
Tegnap este a 10%-os Dow Jones emelkedés után azt
írja nekem az egyik tőzsdés haverom: "Remélem,
holnap Sanyi bácsi kitágítja legalább -5%/+50%-ra az OTP megengedett
kereskedési sávját…" – majd 5
perccel később – "Sőt,
+15%/+50%-ra tágítják ki az OTP kereskedési sávját, hehe. Úgyis mindent
megtehet."
És hogyhogynem mi történik szerdán: "A Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a kereskedés folytonosságának és
átláthatóságának biztosítása érdekében a BÉT részvény szekciójának
"A" kategóriájában az ajánlattételre vonatkozó limitek mértékét a
2008. október 29-i kereskedési napra +/-15%-ról +/-25 százalékra
módosította."
Erre a lépésre egy másik haverom reakciója: "Tényleg Csányilandban élünk???"
Nekem meg az a reakcióm, hogy a szabályok menet
közbeni egyoldalú modosítása inkorrekt, etikátlan, a szabályrendszer szellemével
szemben jogellenes, és ezen kívül rendszerkockázati veszélyeket is hordoz. Az
egészről a maffiafilmek jutnak eszembe, amikor jönnek beszedni a 15%
védelmi pénzt, szerencsétlen áldozat nagy nehezen fizet, de ezután közlik, hogy
közben 25%-ra emelkedett a sarc. A szabályok azért vannak, hogy a játék
szereplői ezen szabályozott keretek között játsszanak, vagyis tudják, hogy
mire számítsanak, amikor pénzüket kockáztatva befektetnek egy pénzügyi piacon.
Ha van limit szabály, akkor a szabályt be is kell tartani, mert a piaci
szereplők ehhez a szabályrendszerhez alkalmazkodva játszanak. Olyat nem
lehet csinálni, hogy az esést betiltják, az emelkedés korlátját viszont egyesek
önkényesen a háttérből dirigálva saját hasznukra és mások kárára
manipulálják. Ez a játékosok, vagyis a részvénypiaci befektetők
szembeköpése. Ha van limit szabály, akkor azt be is kell tartani, hiszen ehhez
a szabályhoz alkalmazkodva hozták meg aznapi döntéseiket a piaci
szereplők. Ha nem tartják be, akkor minek van limit szabály, amellyel csak
félrevezetik és átverik a befektetőket. Vagy legyen limit szabály, és
akkor azt be is kell tartani, vagy ne legyen, és akkor ennek tudatában lehet
játszani a játékot. De a limit szabálynak nagyon fontos célja van: a
marginolás biztonsága, vagyis a tőkeátteteles pozíciók fedezeti
szintjének biztonsága. A limit szabályrendszer feloldása rendszerkockázati
veszélyt okoz, hiszen az tőkeáttételes pozíciók fedezete a napi maximális
elmozdulási limithez van igazítva. Ha váratlanul feloldják a limitet, azzal fedezetlenné
válhatnak tőkeáttételes pozíciók, mellyel egyes piaci szereplők
aznapi biztosítéka minuszba kerül, az ügyfél többet bukik mint amennyi
pénzfedezete van. (Vagy saját számlás üzletnél akár a brókercéggel is
előfordulhat.) Az ügyfél mínuszba kerülése pedig azonnal húzza magával az
egész brókercéget és a brókercég többi ügyfelét. A fedezetlenné válás
előre bekalkulálatlan kényszerlikvidációkat okozhat az ügyfélnek. Az
ügyfél fedezetlen veszteségeiért közben azonnal a brókercég válik kötelezetté,
amely behajthatatlanság esetén veszteséggé válik. Ha pedig a brókercéget
fedezetlenség miatt felfüggesztik, akkor ezzel a brókercég összes ártatlan
ügyfelét is büntetik. A marginolás biztonságának problémái miatt nem egy
brókercég ment már tönkre. Magyarországon is.
PS: Másrészről elgondolkodik az ember, hogyha
egy kibocsátó ennyire inkorrekt, így manipulálja a tőzsdét, szándékosan
szívatja a piaci szereplőket, potenciális befektetőit, akkor mi arra
a garancia, hogy a mérleg és eredménykimutatás számai valóban korrektek?
2008.10.28.
Peter Schiff, a kaszás
Ez egy okos manus, de már évek óta riogat a dollár összeomlásával.
(Csakúgy mint Jim Rogers.) Persze részrehajló, hiszen cége amerikaiaknak kínál
külföldi befektetéseket, így mindig valami ütős marketinget virít a
rendelkezésre álló médiaidőben. A dollár persze valójában a látványos
összeomlás helyett szép csendben már kivérzett az elmúlt 8 évben, és 100 éves
mélyponton van, lásd 2008.03.14. Strong Zero dollar policy című
bejegyzésemet, így a dollár már a legalulértékeltebb keményvalutává vált,
összeomlására szerintem ezekről a
szintekről már nem volt reális esély. EDDIG. Azonban az amerikai
pénznyomtatás brutális méreteket öltött az idei évben, amelynek
"köszönhetően" ezt a forgatókönyvet már reáls esélyként kell
számításba venni, mert potenciális fenyegetéssé vált. Ugyanezekről a problémákról
és veszélyekről írtam 2008.10.02.
Alternatívák című cikkemben, mint amivel most Peter Schiff
fenyegetőzik. (Ezúttal ugyanazt mondjuk mindketten azzal a különbséggel,
hogy ezt ő már évek óta mondja, hogy 100% be fog következni, én viszont
csak mint az utóbbi hónapok brutális pénznyomtatásának fenyegető
következményeként reálissá válható veszélyre hívom fel a figyelmet. De szinte
mindketten ugyanazokról a problémákról és veszélyekről beszélünk.)
2008.10.02.
Alternatívák RÉSZLET: A FED és a világ
jegybankjai irdatlan mennyiségű pénzt nyomtattak ki. Már össze se bírom
számolni hány szálon hány ezer milliárd dollárnyit. (Egy részét már
fedezetlenül.) Ezzel felhígították a világot elárasztó pénzmennyiséget. Ez a
már lényegesen nagyobb volumenben cirkuláló pénzmennyiség brutális negatív
reálkamat miatt globális inflációs spirált gerjesztett, és a dollár
elértéktelenítésének irányába hat. Ugyanakkor a FED zárt rendszerben [biztosíték ellenében] történő pénzteremtő
hitelnyújtási kapacitásait a végletekig kihasználta, sőt ezekután
mandátumán túllépve, kvázi illegális módon már fedezet nélküli pénzjegynyomdát
kezdett üzemelni. …A FED mérlege már nem bír el több hitelnyújtással járó
pénzteremtést, ezért is probálkoznak most a 700 milliárdos költségvetési
mikuláscsomaggal. Ez a felelőtlen pénznyomtatás azonban egy nagyon
veszélyes dolog, mert ha a PÉNZ [=mint
elszámolási pontrendszer] azaz a
PÉNZTEREMTÉS zárt rendszere sérül, akkor fennáll a veszély, hogy az USÁn kívül
nem fogják fizetőeszközként elfogadni a fedezetlenül hígított dollárt. Ez
pedig a dollár és az amerikai gazdaság összeomlásához vezetne.
PS: Egy laza 900 pontos Dow Jones emelkedes ma is
összejött. Pontban a második legnagyobb emelkedés, a +10.88% pedig a 6.
legnagyobb Dow emelkedés. De ilyen időkben ebben már szinte nincs is semmi
érdekes, mindennapossá váltak ezek a brutális mozgások. Hozzászoktunk. Az
október 10-i lokális mélypont jelzésem nagyjából tartja magat. A héten ráadasul
8200-8400 pont között egy stabilnak tűnő bázis épült. Persze ha
elesne ez a mélypont, annak sem lenne igazán komolyabb jelentősége. A
lényeg, hogy a Dow lejött 14000-ről 8000-re, azaz esett 40%-ot, 6000
pontot, és 11 évvel ezelőtti szinteken van. Ha innen esne még 1000 pontot,
az már nem sokat oszt vagy szoroz… csak szőrőz. Az esés döntő
része már mögöttünk van. (De mint említettem, ezen pánikolós lokális mélypont
utáni konszolidációt követően majd hosszú és keserves medvepiacra
számítok, újabb mélypontokkal.)
2008.10.24.
Leharmadolódott a MOL – 2300 milliárdos veszteséget okoztak részvényeseiknek a
vezetők
Dr. Csányi Sándor,
a MOL Nyrt. igazgatóságának alelnöke 2008. október 7-én 12.453 darab MOL
részvényt értékesített 14.136,73 forint/darab átlagárfolyamon. … Dr. Csányi Sándor tulajdonában
nulla darab MOL részvény maradt. KÉT HÉTTEL KÉSŐBB: MOL és az érintett
vezetők a mai napon bejelentik, hogy 2008. október 22-én, a MOL 2003.
szeptember 1-i rendkívüli közgyűlésén jóváhagyott átváltoztatható
kötvényprogram résztvevői számára 327.336 db részvény került jóváírásra az
általuk átváltásra benyújtott 184 darab kötvény ellenében. EZEN MOL RÉSZVÉNYEK
NAGYOBB RÉSZÉT MÉG AZNAP GYORSAN EL IS ADJA 4 ÉVES MINIMUM ÁRFOLYAMON: Dr. Csányi Sándor, a MOL Nyrt.
igazgatóságának alelnöke 2008. október 22-én 7453 darab MOL részvényt
értékesített 9812,27 forint/darab átlagárfolyamon. … Csányi Sándor tulajdonában
5000 db MOL részvény maradt.
Csak ismételni és frissíteni tudom 2 hónappal
ezelőtti ténymegállapításomat, amikoris az ÖMV visszavonni kényszerült
ellehetetlenített 32000 forintos vételi ajánlatát:
Az ÖMV 32000 forintos ajánlata egy
lottófőnyeremény lett volna a MOL részvénytulajdonosoknak. Egy ajándék
exit busás extraprofittal. Ilyen gáláns ajánlatot nem lehet visszautasítani, a
MOL tulajdonosai ezzel az ajánlattal jóllakott napközisként könyvelhették volna
el beérett befektetésük gyümölcsét. A MOL igazgatósága – akiket a részvényesek
választottak meg azzal az egyetlen feladattal, hogy a részvényesek érdekében
hozzanak döntéseket – ennek ellénére mindent bevetett, hogy az ÖMV ajánlatát
aláássa, ellehetetlenítse, és saját pozíciót és hatalmát megtartsa. 100%
etikátlan és jogszabályokba, törvényekbe, magyar alkotmányba is ütköző
szabotázsával cserbenhagyta részvényeseit. Szándékosan kárt okozott a részvényeseknek
saját pozíciójuk, hatalmuk és milliárdos hasznot garantáló részvényopcióik
védelmében. Az elszabotált 32000 forintos ajánlathoz képest a MOL részvények
leharmadolódtak, az igazgatóságnak köszönhetően már 10000 forintot sem
érnek, mellyel 2300 milliárd forint kárt okoztak a tulajdonosoknak.
A MOL
részvények másél évtizedes tőzsdei szereplése
10 éven keresztül 3000 és 7000 forint között
sodródott a részvény. Ennek az árfolyamnak sokszorosa volt az ÖMV 32000 forintos
gáláns ajánlata. A MOL igazgatósága által elszabotált ajánlat meghiúsulása
miatt azonban ma már 10000 forintot sem ér a részvény, mellyel 4 éves
mélységben tartózkodik.
PS: Ehhez képest Princz Gábor piti zsebtolvaj.
2008.
október 23.
Szerintem nagyon klassz lett ez az 56os
emlékmű.
2008.10.19. Srácok, itt a 3000es OTPm!
Nos, a híres nem publikus célárfolyamom a 3000
forintos OTP volt. Teljesült. Képzelhetitek milyen arcokat vágtak a haverok,
amikor a tavaly nyári globális bikafuttatáskor 10000 forintos árfolyamnál
3000es OTP-vel "riogattam". Megmutatom. J
|
|
|
A képlet azonban egyszerű. A bankok
aranykorának vége, és nehéz évek jönnek a bankszektorra, az eredményesség a felére-negyedére
eshet vissza Mogyoróországon is. Az OTP és a magyar bankok extraprofitját Orbán
Viktor 11%-os lakáshitel kamattámogatásának korszaka, majd az úgynevezett
"svájci frank alapú hitelezés" jelensége mögé bújtatott
devizaspekuláció okozta, mely valójában ugyanúgy forint hitelezés egy
klasszikus kamatvadász derivatív carry trade spekulációval megspékelve, melynek
haszonélvezői nagyobbrészt a bankok, miközben a kockázatok döntő
része az ügyfelekre van hárítva. Az extraprofit a bankoké, de a kockázat az
ügyfeleké. Betét oldalon pedig nevetséges kamatokkal szúrta ki betétesei szemét
a OTP. Ez az uzsoráskodás, és ügyfelek
pénzén történő spekuláció azonban a végtelenségig egyébként is
fenntarthatatlan, és előbb utóbb úgyis megszűnt volna az ingyenebéd.
A feltételek tendenciája már egyebként is hanyatlóban volt, a globális
válsággal pedig a profitgyár bezárt.
Normál esetben a bankolás 1-2%-os ROA, azaz eszköz
arányos nyereséget eredményez szerte a világban. Az OTP ROA (Return On Assets) mutatója
azonban tartósan 3-4%-ot ért el, azaz a több ezer milliárdos nagységrendű
mérlegfőösszegből 3-4% tiszta hasznot "csippentett le",
saját tőkéjére pedig 30-40%-os (ROE) megtérülést ért el. Kétszer-négyszer
nagyobb tiszta nyereséget termelt ki az OTP, mint más bankok a világban. Ehhez
nagy mértékben járult hozzá Orbán Viktor 11%-os lakáshitel kamattámogatása – Ezt gondolom nem kell
magyarázni, hogy ha 10% az infláció és 5%-ba kerül a magyarnak a
lakáshitelkamat (+11%-ba a költségvetésnek), akkor persze hogy mindenki
felveszi, amíg erre lehetőség van. - illetve a svájci frank spekuláció extraprofitja.
Hogyan is működik a svájci frank alapú
hitel?
Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a bankjától svájci
frank pénznemben veszi fel a hitelt, és ezt a svájci pénzt váltja át a bank
forintra, amit aztán kézhez kapunk. A törlesztésnél pedig a forint
törlesztőrészleteket váltják át frankra, és visszafizetik a frank hitelt.
Azonban valójában nem ez történik, mert a magyar bankoknak nincsen svájci
frankjuk, mert nem svájci betéteseik vannak, hanem magyarok, akik döntően
forintban helyezik el a betéteket.
Mari néni és a többi betétes illetve
számlavezető berakja pénzét, FORINTJAIT az OTP-be, amire kapnak 0-8%
kamatot, átlagban mondjuk kb 5%-ba kerül a banknak a pénzforrás. A bank ezeket
a pénzeket, a FORINTOKAT adja oda lakáshitelre és jelzáloghitelre a
hitelfelvevőknek átlag 10%-os kamatra természetesen FORINTBAN, de a svájci
frank árfolyamához és kamattendenciájához kötve a forint
törlesztőrészleteket. Ezt a virtuális svájci frankosítást pedig
devizaspekulációval oldja meg a bank, derivatív FX-swap ügyletekkel [=mintha svájci
frankot forintra váltanánk, de előre megállapodunk, hogy egy év múlva
vissza is váltjuk majd ezt a virtuális tranzakciót frankra, így csak a
különbözetet kell elszámolni, nincs valódi tőkemozgás] mellyel a forint és svájci frank kamatszintje közötti különbözetet a bank
megnyeri, miközben az árfolyamváltozásból erdedő kockázatot a hitelfelvevő
ügyfelekre hárítja. Tehát a bankok ezen a devizaspekuláción a svájci és a
magyar kamatszint különbözetét nyerték meg, amely az elmúlt években
jellemzően 5-8%-os kamatnyereséget jelentett, miközben eme biztos
kamatnyereséggel járó üzlet ára a svájci frank potenciális árfolyamkockázata,
mely viszont döntően az ügyfelekre van hárítva. A svájci frank alapú
hitelezés tehát valójában ugyanúgy forinthitelezés, Mari néni
forintbetétjéből adják oda a lakashitelt a fiatal házaspároknak szintén
forintban. Valódi svájci frankot soha nem is látnak az OTP-ben, sem az
ügyfelek, csupán a forint hitelezéssel párhuzamosan spekulatív határidős
devizaügyleteket is köt a bank saját (és közvetve részben az ügyfele) hasznára,
de döntően az ügyfél kockázatára. A bank tulajdonléppen úgyanúgy spekulál, mint határidős BUX
kontraktus esetében. Ott sem vesz valaki MOLt, Richtert, meg a többi részvényt,
hanem csupán egy fogadást köt a BUX indexre, melynek értékét a részvények
árfolyama határozza meg, az üzlet nyeresége vagy vesztesége pedig a nyitási és
zárási BUX árfolyamunk különbözete alapján kerül elszámolásra. És akkor lássuk az egyenleget: A bank átlag 5%
kamatot fizet a betéteseinek. Átlag 10% kamatot kér a
hitelfelvevőktől. A derivatív devizaspekuláción pedig keres 5-8%-ot. Vagyis
a bank nyeresége, nettó kamatmarzsa minden forint betét svájci frank alapon
történő hitelkihelyezésével 10-13%.
Impozáns extraprofit más pénzének forgatása által. Még Soros
György hedge fundja sem tud ekkora jutalékot bekaszírozni az ügyfelein. Miközben
ennek a svájci frank spekulációnak az árfolyamkockázata döntően az
ügyfelekre van hárítva, a devizaspekuláció hasznából azért az ügyfelek is
profitálnak, hiszen a bank az ügylet nyereségének a felét tulajdonképpen
átengedi a hitelfelvevő ügyfeleknek, akik így néhány százalékkal
alacsonyabb kamatláb mellet kapják a forinthitelt svájci frank alapon, mint
színtiszta forinthitel esetében. Így a hitelfelvevő átlag 15%-os
színtiszta forinthitelkamatláb helyett
átlag 10%-os svájci frank alapú forintkamatlábbal juthat hitelhez,
vagyis egyértelműen vonzóbb kondíciónak tűnik svájci frank alapon
hitelt felvenni, mint forintban. A svájci frank shortolása forint ellenében
egyébkéntis megalapozott spekulációs stratégia volt, mely az évek folyamán
impozáns profitokat hozott. Nincs is ezzel semmi gond, abszolút racionális
magatartás, de ez spekuláció. (Az euró alapú hitelekkel más a helyzet, azok részben valódi külföldi
források kötvénykibocsátásból és külföldi anyabankoktól, nem csupán derivatív
spekulációs fogadások.)
Magyar háztartások hitelállománya –
Devizahitelek elburjánzása – A bankok aranykora
Ennek az
aranykornak azonban vége. Az olcsó refinanszírozási hitelforrások elapadtak, a
komplexebb derivatív pénzügyi piacok pedig befagytak. A hitelexpanziónak vége,
a betéteseknek pedig egyre magasabb kamatokat kell majd fizetni. Nyereségesség
vissza fog térni a normál üzletmenetbe, sőt, a következő években a
globális hitelválság és recesszió sodrásában a magyar bankokra is nehéz
időszak vár. Hitelfelvevők jövedelmi helyzetének romlásával a
hitelportfólió minősége is romlik, egyre több lesz a törlesztési probléma.
A svájci frank devizaspekuláció eddigi könnyed extraprofitját is nehézségekbe
ütközik kitermelni, akadoznak a swap-pénzgyár fogaskerekei, a CHFHUF swap piac
pedig jelenleg teljesen kiszáradt. A befagyott pénzpiacok később persze
majd némileg felolvadnak, de a likviditási kánaán hosszú evekig nem fog
visszatérni. A meglévő kedvező hitelek kifutása ugyan vélhetően
lassú és puha földetérést biztosít, de az OTP hatékonysági mutatóinak is vissza
kell térni normál üzletmenetbe, vagyis 10-20% ROE és 1-2% ROA a realitás,
sőt, akár ennél gyengébb teljesítmény sem zárható ki a negatív globális
klimában. A nyereségesség így felére-negyedére is
lecsökkenhet, a 800Ft-os részvényenkénti nyereség helyett 200-400Ft a realitás,
hiszen minden fronton
romlik a hatékonyság, és a banki tőkeáttétel nemcsak extraprofitot tud
generáni, de lefele is keményen tud ám darálni.
A hazai bankrendszer finanszírozási struktúrája: A magyar
bankrendszer azonban nincs teljesen kiszolgáltatott helyzetben a nemzetközi
pénzpiacnak. Háromnegyed részben a források belföldiek, és a külföldi
források jelentős része is a magyarországi bankok külföldi anyabankjaitól
származik. Az államcsőddel való riogatás pedig nonszensz.
Most mindenkinek nehéz a finanszírozási helyzet, de Magyarország helyzete
semmivel sem rosszabb, mint Kalifornia vagy New York City helyzete, és ezekkel
kapcsolatban szintén államcsőd pletykák keringenek. (A guru Marc Faber pedig
már az USA államcsődjét várja.)
Ábrák forrása: MNB
A magyar bankok ráadásul relatíve kedvezőbb helyzetben vannak a globális palettán. Nincsenek hitelezési veszteségeik, a magyar bankok helyzete stabil, egyetlen hazai bank sincs veszélyben. A magyar bankrendszer nincs teljesen kiszolgáltatott helyzetben a nemzetközi pénzpiacnak. A hitelek nagy része magyar betétesek pénzéből adott jelzálogfedezetű hitel, amelyeket mindenképp törleszteni fog a lakosság, nem fogják hagyni, hogy elússzon a házuk a fejük fölül. A fedezettségi szintek egyébként is megfelelőek, Magyarországon nem volt érdemi ingatlanáremelkedés az elmúlt 7-8 évben, drasztikus - 30%-nál nagyobb - áresésnek nincs tere. Valójában Magyarországon nincsen semmiféle kritikus devizahitelválság, csupán a magyar bankok profitgyáraként üzemelő devizaswap piac befagyott, illetve a külföldi refinanszírozási források elapadtak, ami miatt az extraprofithoz szokott burzsuj magyar bankok most nyivákolnak, mert elúszik az extraprofitjuk. Hát tessék csak szépen fizetni a veszteségeket, úgy ahogy minden más spekulánstól is bevasalják a margin számlán. Spekuláltak a bankok, úgyhogy tessék állni a veszteséget. A bankoknak is, és az ügyfeleknek is. Az elmúlt évek spekulációs tevékenységének extraprofitjából bőven van mit visszaadni. Abból még marad is nekik bőven, nem kell őket sajnálni, összességében így is jól jártak a devizaspekulációval. A hitelfelvevők is, de főleg a bankok. Az 1997-ben 6010 forintos régi OTP részvény még most is 30,000-et, azaz HARMINCEZRET ér. (1 régi részvény = 10 új részvény) Iyen globális klímában tarthatatlan, hogy a 10 évvel ezelőtt 601 forintnak megfelelő új OTP részvény most 10000 forintot érjen, miközben a világ bankrészvényei 10-20 éves mélypontokon vannak. Az eredményesség csökkenése mellet globális recesszióban tartós medvepiacon a részvények értékelési szintje, magyarul a "lufiszorzó" is drasztikusan csökken, duplán büntetve a részvényeket. Ilyen siralmas tőzsdei hangulatban csökkenő nyereségességnél 5-ös P/E mutató felett nem beszélhetünk olcsóságról és vonzó befektetésről, a 10-es P/E pedig szekuláris medvepiacon drága. A bankrészvényektől pedig eleve évekig undorodni fognak a hatalmas veszteségeket elszenvedett csalódott tőzsdei szereplők.
Az OTP reális árfolyama ennek fényében valahol 2000-3000 forint közé várható. Ebből a prognózisból származott a 3000 forintos célárfolyamom. (Arról nem is beszélve, hogy miért ne csökkenhetne akár a reális érték alá.)
PS: Amit pedig Dr.Báró Csányi Sándor az OTP mélyrepülése kapcsán az elmúlt napokban kétségbeesetten bemutatott (felfüggesztési szabály felfelé történő eltörlésének kierőszakolása, MNB zsarolása, spekulációs támadásokról szóló fikciók médiakampánya, pánikszerű OTP sajátrészvényvásárlások, miközben őmaga 12000-en adta el a szerinte 32000-en is alulértékelt MOL részvényeit, stb… csak egy dolgot jelenthet: Csányi Sándor valószínűleg nagyon nagy bajban van. Ilyen kétségbeesett pánikot még nem láttunk tőle. Ha az OTP részvények fundamentuma romlik, akkor azon úgysem lehet tartósan segíteni pár napig tartó puskaporral, médiaakciókkal, sajátrészvényvásárlásokkal, ellenséges spekulációról szóló kamu alibivel. Ha az OTP-re nehéz időszak jön, akkor az árfolyama így is, úgy is esni fog. Ez ellen nem lehet tenni. Ha az OTP illetve Csányi Sándor nem lenne bajban, akkor pedig felesleges ilyen kétségbeesetten pánikolni. Ha jó a fundamentum és biztos a profit és cashflow, akkor elvileg úgyis visszamegy magától az árfolyam a reális szintre. Semmi nem indokolja ezeket a pánikcselekvéseket, hacsaknem maga Csányi Sándor van nagyon nagy bajban. Nem lepődnék meg, ha ez a nagy pánikolása az offshore részvényeinek finanszírozási problémái miatt lenne, aholis a bekalkulálatan árfolyamesés miatt a finanszírozó banknál elolvadt az OTP részvényei vásárlásának és tartásának pénzügyi fedezete. Ebben az esetben minden nap élet-halál harcot vív az OTP vezér, hogy ne kelljen kényszerlividálni a felhalmozott pozícióiból ilyen "nyomott" áron. És esetleg ezért próbálja mindenképp minden erővel és eszközzel megtámasztani az árfolyamot, nehogy őt magát kényszerlikvidálják pillanatnyi fedezet hiányában. Tartósan megtámasztani a részvényt azonban nem lehet. A hélium elillant, a gravitáció mindenképp le fogja húzni a lufit a fundamentális talajra.
2008.10.18.
Nemzeti csúcs
Erről ennyit.
2008.10.17. Ősz
Éljen az anticiklon, élvezzük ezt a csodálatos
őszi időt!
2008.10.15.
Falling – Toplista: Dow #9 / S&P #2 / Spit #1
Videokliphez klikk a
képre! MP3-hoz KLIKK IDE!
A cím most csak
véletlen egybeesés, de piszok jól eltalálták ezt a zenét. 2008-ban nalám ez
vezeti a toplistát. (Az
viszont siralmas, hogy a nyolcvanas években minden héten megtöltöttem egy
kazetta legalább egyik, ha nem mindkét oldalát aktuális slágerekkel, most
viszont alig akad 1-2 zene, amit egyáltalán érdemes meghallgatni.)
Ami pedig a
tőzsdei esések toplistáját illeti, a mai Fekete Szerda berobbant az örök
toplistába. Két
héttel ezelőtti 2008.09.29. Félkarú rabló cikkemben írtam, hogy "Ekkora
napi pontvesztesége [-777] még sosem volt a Dow-nak. Százalékban számolva a
Top10-be egy hajszál híján azonban mégsem sikerult bekerülnie a Fekete
Hétfőnek. Talán majd legközelebb…"
Nem kellett rá sokat várni. Dow(n) Jones index több
mint 100 éves történelme során a mai napi volt a 9. legnagyobb esés: 7.87%.
A nemrég félszáz éves S&P500 indexnek pedig az 1987-es krach után
ez volt a második
legnagyobb napi zuhanása: 9.03%.
|
|
Fekete Szerda: Dow -7.87% S&P -9.03%
|
Gyors késszúrás, majd egész nap folyamatos
kivéreztetés, miközben már semmi meglepő nincs az egészben. Erős, de
egyáltalán nem brutális forgalommal szép lassan, folyamatosan szabadesésben
lecsorogtak 8-9%-ot. Simán, könnyedén, gördülékenyen, szinte átlagos
forgalommal összehozták az elmúlt 100 év egyik legnagyobb top10 zuhanását,
akkora esést, melyek tulajdonképpen csak a múlt század első felében
fordultak elő a late ticker miatt, amikoris számítógép nem lévén az
üzletkötések feldolgozása, árfolyamkijelzése és visszajelzése órákat késett a
sokszoros forgalom miatt, vagyis a piaci szereplők úgy adták a
megbízásokat, hogy azt sem tudták hol áll valójában már az árfolyam. Ezt a mai
brutális esést azonban már természetes egyszerűséggel nyugtázzuk, hiszen a
tavalyi bikafuttatás után idén FALLING a sláger.
2008.10.15.
Teljesült a céláram: 2008 pont alatt a
kínai tőzsdeindex
És ha már az év eleji nyitócikkem
"próféciái" szóba kerültek, a 2008 pontos kínai tőzsdeindex
célárfolyamom is teljesült még múlt hónapban. Év eleje óta a Shanghai Index
5261 pontról szeptember közepére 1802 pontig zuhant, azaz ahogy tippeltem, le
is harmadolódott, és a mai nap is 2000 pont alatt zárt.
2008.01.02. RÉSZVÉNYPIAC 2008: Esést várok minden fronton, a globális medve piac
eljövetelét. A fejlett tőzsdékre ráférne úgy 20-30% esés, az izgága
feltörekvő piacokra pedig akár 30-40-50-60% zuhanás is. (Persze ha nem jönnek össze 12
hónapon belül a felezések és harmadolások, hanem kicsit tovább tart, az még
talán belefér a hibahatárba. J) Mindenesetre hogy kapcsolódjon
valami a 2008-as évszámhoz is, legyen 2008 pont a kínai tőzsdeindex
célárfolyamom, ami (elég merészen) több mint 60%-os zuhanást jelentene. Magyar
részvények esetében is átfogó esést várok, főleg a BÓVLIMIX… akarom
mondani BUMIX index agyonmanipulált veszteséggyárainak kidurranását.
Shanghai
Tőzsdeindex 10 éves teljesítménye. Oda jutott, ahol már 9 éve is volt.
PS: Van egy másik híres céláram is, amellyel másfél
éve "riogatom" a tőzsdés haverjaimat, de nem publikus, mert ha
megírtam volna itt a blogban, akkor hülyének néztek volna vagy kiröhögtek volna
az olvasóim, és nem olvasták volna többet a blogomat. Napjainkban azonban elérhető
távolságba került, így ha teljesül, akkor elmondom, hogy mi volt az. (Volt
olyan cimbi, aki röhögőgörcsöt kapott, amikor állandóan ezzel álltam
elő, ha szóba került a részvény, mások pedig részegnek gondoltak, hiszen
általában esténként jövünk össze a cimbikkel sörök, borok, koktélok
társaságában. Pedig jellemzően én sosem iszom.)
2008.10.14. Biztonságos? – Is it safe?
Ha valaki egy biztonságos befektetést próbál ránk
tukmálni, mindig győződjünk meg alaposan, hogy vajon tényleg
biztonságos-e. Dr.Mengele módszere "kissé régimódi", viszont
garantáltan feltárja a kockázatokat. A hitelminősítőket sem ártott
volna alávetni eme "hazugságvizsgálatnak", és akkor talán nem adtak
volna annyi AAA minősítést a sok szemét subprime WC papírnak. Gyenge
idegzetű befektetők ne nézzék meg az ITT LÁTHATÓ MÓDSZERT,
ők remélhetőleg ennél azért enyhébb puhatolózással is közelebb
kerülhetnek az igazsághoz.
Ugyanakkor sokak számára még az sem világos, hogy
még az államkötvény is kockázatos befektetés. Biztonságos, de kockázatos. A
kockázat elsősorban a piaci kamatok és elvárt hozamok jövőbeli
változásából ered, mely kihat a kötvények árfolyamára. Minél távolabb van egy
kötvény lejárati dátuma, annál nagyobb a kockázat., hiszen a vételi
árfolyamunkra vetített kamatozást annál több évre rögzítettük be, miközben a
piaci hozamok (felfele is / lefele is) változhatnak. A kötvények kockázatára
már többször is felhívtam a figyelmet, legutóbb év eleji nyitócikkemben:
2008.01.02. KÖTVÉNYPIAC 2008: A kötvények továbbra is
nagyon drágák, a kötvényhozamok rendkívül alacsonyak, nulla reálkamatot
fizetnek, miközben kifejezetten magas a globális árfolyamkockázat. A kötvényárfolyamok két tűz
közé szorultak, és mind short mind long irányban magas potenciális
árfolyamkockázattal fenyegetnek. Az amerikai recessziós félelmek pánikreakciót
okozhatnak a pénzügyi piacokon, hiszen egy recesszió szinte minden
befektetési-eszközosztály árfolyamát megviseli, és mivel ezáltal nincs
semmilyen pozitív hozamperspektíva a piacokon, így a mínuszok helyett még a
rendkívül alacsony (de legalább pozitív) kötvényhozamokkal is megelégednek a
befektetők. Így recessziós félelmek esetén a várható veszteségek helyett
(jó minőségű/állam-) kötvényekbe próbál menekülni a tőke, ami
kötvényárfolyam-emelkedést és ezzel hozamcsökkenést eredményez. Ugyanakkor a
kettős front másik oldalán a gerjedő infláció és a kötvények nulla
reálkamata veszélyeztetik a kötvénypiacot. A kötvények méreg drágák,
befektetésként valójában semmit sem hoznak, így ha meglódul az infláció, a negatív
reálkamatokat hordozó kötvénypiac összeomolhat. Azok a befektetők, akiknek
netán még van kötvénybefektetésük, adják el még most méregdrágán, és aztán egy
darabig felejtsék is el a kötvényeket! A kötvényspekuláció viszont mind short
mind long oldalon egyaránt túl kockázatos. Röviden összefoglalva: a
kötvénypiac kerülendő
És hogyhogynem, a magyar államkötvénypiac 2008-ban
tényleg keservesen teljesít. Az elvárt kötvényhozamok emelkednek, mely által a
kötvényárfolyamok csökkennek.
Magyar
államkötvényhozamok alakulása 2008-ban [forrás: portfolio.hu]
Az év eleji 7-7.5%os hozamszintek mostanáig 10-11%ra
emelkedtek. Ennek hatására pl egy év elején 2 éves lejáratú kötvény esetén több
mint 3% árfolyamveszteség keletkezett, és több mint 1% az elmaradt kamatveszteség.
Vagyis az időarányosan ketyegő kamatozás mellett kb 5% veszteség is
ért minket. Egy 10 éves kötvénynél az árfolyamveszteség azonban már több mint
20%.
Ez a hozamemelkedési folyamat rányomta bélyegét a
hazai kötvényalapokra is. A magyar kötvényalapok 5-15% veszteséget értek el az
elmúlt 12 hónapban. És ne feledjük, a kötvények kamatozó befektetések, vagyis
ezt a veszteséget a kamatok folyamatos ketyegése mellett szenvedték el. Vagyis
a kötvényalapok alulteljesítése a prémium bankbetétekhez és diszkontkincstárjegyekhez
viszonyítva 10-22% közötti relatív veszteségeket eredményezett.
Magyar
kötvényalapok elmúlt 12 hónapos teljesítménye: 5-15% veszteség
Az év eleji kötvénypiaci helyzetértékelésem továbbra
is aktuális. Továbbra is relatíve magas kockázatot hordoznak a világ
kötvénypiacai. Viszont magyar államkötvények tekintetében az eltelt
időszak alatt túlvagyunk egy jelentős megrázkódtatáson, 3%pontos
hozamemelkedésen, és egyes kötvények esetében 20%-os nettó árfolyamesésen. Amitől
tartottam, az remélhetőleg nagyrészt talán már beárazódott, és a magyar
államkötvények hozam/kockázat alapján mostmár azért lényegesen attraktívabbá
váltak, így esetleg most érdemes próbálkozni magyar államkötvények
vételével, illetve befektetni hazai kötvényalapokba. Szerencsés esetben
kamatokkal és árfolyamnyereséggel együtt akár 20% profitot is hozhatnak a
következő 12 hónapban. (De ismétlem, év eleji helyzetértékelésem globális
inflációs rémének fenyegetése továbbra sem múlt el, a kockázatok még mindig
fentállnak, csupán a magyar hozamszint lett lényegesen attraktívabb.)
2008.10.10.
Mélység
Dow(n)
Jones index 2000
pontot kracholt a héten, mellyel 8000 pont alá esett. Pénteken 1000 pontos
volatilitást produkálva 7882–8901 pont között forrongott brutális
rekordforgalommal. (Darabszámban
rekordvolumen, de értékben nem, mert már jóval kevesebbet érnek a részvények J
)
S&P500 index több mint 200 pontnyit
omlott össze a héten. Jóval 1000 pont alá esett, egészen 840-ig.
Dow
Jones 11 évvel ezelőtti szintre esett vissza. (1997 nyarán többszor is jártam
a New Yorki Részvénytőzsdén, ekkor lépte át a 8000 pontot.)
BUX 4
éves mélypontra esett.
A német DAX és a brit Financial Times
tőzsdeindexek oda jutottak, ahol 11 illetve 12 éve voltak.
A japán Nikkei index 8115 pontig zuhant.
Ötödét éri az 1990-es 40000-es csúcsának, és ott van most, ahol már 26 éve is
volt.
PS: Méghogy jó befektetés a részvény???
2008.10.09. 14164 pontos csúcson zárt a Dow Jones –
ünnepeltek egy éve a légvárépítők
Csúcsról a szakadékba. Dow Jones tőzsdeindex
elmúlt egy éves teljesítménye: -40% veszteség.
2007. október 11-én ütött utoljára abszolút csúcsot
a Dow Jones index 14279.96 ponton. Vagyis a subprime válság 2007.03.12-i
kirobbanása után még 7 hónapot emelkedett a tőzsde. Ráadásul, soha nem
menetelt még ennyit egyhuzamban a bika, mint 2007-ben, és még a válság kirobbanása
után egy évvel is magasabban volt a Dow Jones és a világ tőzsdéi mint
2007.03.12-én. Egy teljes éve volt mindenkinek, hogy extraprofittal
szabaduljon meg a részvényeitől. Én 2007 legelejétől figyelmeztettem
mindenkit, hogy "MENEKÜLJETEK!!!"
Ahogy visszanézem, az egy évvel ezelőtti sokadik Dow Jones csúcsot
már nem is kommentáltam a tőzsdeblogban, hiszen mi újat tudtam volna
mondani??? Így most Márton barátommal
történő levélváltásunkból idézek egy
évvel ezelőttről, felidézendő, hogy milyen is volt akkor a hangulat:
Gruiz Márton: Szerintem rajtad és rajtam kívül a kutyát nem érdekelnek az
általad említett ingatlanbuborék kipukkanása, meg egyebek. Nézd meg a mai
napot. Rossz amcsi makró, UBS jelentés meg egyebek, oszt 14 ezer felett a Dow
Jones! … Szerintem fordítva ülünk a lovon. Semmilyen negatív hír nem tudja a
piacokat már idegesíteni. …Ja, és ÍRJÁL!!! Mert jó érzéked van hozzá!
Nyilasi Attila: egyetertek. annyit tennek hozza, hogy nem mi ulunk forditva
a lovon, hanem a lo megy hatrafele. mindenesetre teny, hogy eleg kenyelmetlen
igy haladni. :-) blogba most mi a fenet irjak? ujat ugysem tudok mondani, mar
minden nap katasztrofalis hirek vannak. egyre szarabbak. csak ismetelnem magam,
ami mar unalmas lenne. evekig elhuzodo vilagmeretu recesszio lesz. ez biztos.
legalabb olyan rossz mint legutobb, de inkabb rosszabb. 2001 januar elejen
kezdte a kamatcsokkentest a FED, es ev vegeig majdnem kitartott a piac. meg
9/11-bol is felallt. aztan szep lassan lefelezodott. most is lehet huzni,
halasztani, de ez lesz a vege. 20-30%-os ingatlan areses es 30-50%-os tozsdei
eses. a beragadt fedezet nelkul maradt hitelek pedig hatalmas vesztesegeket, es
eveken at tarto recessziot fognak okozni. szoval szuper a helyzet, jogos a dow
rekord!
Most egy évvel később, a 14279.96 pontos abszolút csúcs helyett 40%-kal lejjebb, 8579.19 ponton zárt az index.
Valószínűleg 8-10 évig nem is üt új csúcsot a Dow Jones.
2007 folyamán több száz milliárd dollár értékben
lehetett volna részvénykibocsátásokkal tőkét emelni a vállalatoknak, feltőkésíteni
a bankokat, rekordmagas árfolyamokon, eufórikus hangulatban. Ehelyett ennek a
totális ellenkezője valósult meg: a vállalatok inkább több száz milliárd
dollár értékben vásároltak saját részvényeket méreg drágán a csúcson. Egyesek
hitelből is. Elhasználták és elbukták készpénz tartalékukat, miközben a
hitellehetőségek kiszáradtak. Mostmeg jónéhányan agyonnyomott árakon
kénytelenek részvényt kibocsátani a túléléshez, felhígítva az eddigi
tulajdonosokat. Barmok ezek mind - nemhiába mondtam én.
PS: Hogy mondjak valami pozitívat is:
Valószínűleg itt most lokális mélypontot ütöttek/ütnek a tőzsdék.
Ebből a szabadesésből így valamiféle konszolidációnak kellene jönni a
tőzsdék számára, mert az extrém feszültségek jelenleg már nem nagyon
tudnak fokozódni. És ha nem tudnak fokozódni, akkor mérséklődnek. De ez
csak egy átmeneti enyhülés lesz. A reálgazdaságra hosszú recesszió vár, a
tőzsdékre pedig szívatós bear market rallykkal tarkított keserves
lemorzsolódás.
2008.10.06. Dow 10000
2008.10.02. Alternatívák
Bármilyen verzió jobb, mint azoknak a gazembereknek
adni 700 milliárd dollár közpénzt a zsebükbe, akik ezt az egész válságot és már
ezer milliárd dolláros károkat okoztak. Teljesen irreleváns, hogy például egy
senkiházi hun zuggazdász blogger mit javasolna, de néhány példát mondok
csakazértis, hogy kapásból látható legyen, hogy egyáltalán nem ez a 700
milliárdos maffia zsebkitömés az egyetlen mentség, és számtalan ennél
lényegesen jobb forgatókönyv és válságkezelési lépések is lennének
A Wall Street, a FED, a Pénzügyminisztérium, és az
egész Bush adminisztráció fél évig azt szajkózta, hogy nincs semmiféle gond.
Ezután aztán egy évig azt mormogták, hogy van ugyan egy hangyafarknyi subprime
probléma, de a gazdaságra való hatása jelentéktelen. Ha időben reagáltak
volna a válságra, akkor most nem tartanánk itt. De ezek nemhogy időben nem
reagáltak, hanem idióta magatartásukkal és döntéseikkel még olajat is öntöttek
a tűzre, és még nagyobbra gerjesztették a válságot. A FED idióta módon erőből
letörte a kamatokat, miközben a piacon a kamatok természetes kereslet-kínalata
a kamatok emelkedését igényelte volna. A FED és a világ jegybankjai irdatlan
mennyiségű pénzt nyomtattak ki. Már össze se bírom számolni hány szálon
hány ezer milliárd dollárnyit. (Egy részét már fedezetlenül.) Ezzel
felhígították a világot elárasztó pénzmennyiséget. Ez a már lényegesen nagyobb
volumenben cirkuláló pénzmennyiség brutális negatív reálkamat miatt globális
inflációs spirált gerjesztett, és a dollár elértéktelenítésének irányába hat.
Ugyanakkor a FED zárt rendszerben [biztosíték ellenében] történő
pénzteremtő hitelnyújtási kapacitásait a végletekig kihasználta, sőt
ezekután mandátumán túllépve, kvázi illegális módon már fedezet nélküli
pénzjegynyomdát kezdett üzemelni. Az állampapír fedezet helyett ugyanis egy
idő után már elfogadott AAA jelzálogkötvényeket. Olyan AAA kötvényeket,
amelyek egy részéről már rég kiderült hogy valójában ultragagyi
bóvlikötvények, amit a tőzsdemaffiához tartozó hitelminősítők
manipuláltak fel. Aztán már nem csak AAA kötvényeket fogadott el, hanem
gyengébbeket is, aztán végül már részvényeket is elfogadott fedezetként
hitelnyújtási pénzteremtésének biztosítékaként. Az még csak hagyján, amikor
olyan kötvény a fedezet, amit a csőd szélén táncoló, majd később el
is vérző Freddie vagy Fannie bocsátott ki – bár ezekről sem tudhatja
senki, mennyit érhetnek pontosan, de ezek legalább biztosan hordoznak
nagyobbrészt valós értéket. Viszont amikor valami ultragagyi bóvlikötvény a
fedezet, amelynek kibocsátója vajon fizetőképes-e egyáltalán, illetve
amikor FED a később összeomló Lehman Brothers, AIG, Freddie, Fannie,
Washington Mututal, Wachovia Bank részvények fedezetére adott hitelt, az
valójában színtiszta fedezetlen pénznyomtatás volt, hiszen a részvények ma már
semmit sem érnek. Ha a hitefelvevő nem tudja ezeket visszafizetni, akkor a
gazdaság minden szereplőjének pénze, jövedelme, vagyona felhígulva
értéktelenedik. A FED emellett a fedezetlen hitelnyújtás klasszikus frontján is
túlfeszítette magát. A FED mérlege már nem bír el több hitelnyújtással járó
pénzteremtést, ezért is probálkoznak most a 700 milliárdos költségvetési
mikuláscsomaggal. Ez a felelőtlen pénznyomtatás azonban egy nagyon
veszélyes dolog, mert ha a PÉNZ [=mint elszámolási pontrendszer] azaz a
PÉNZTEREMTÉS zárt rendszere sérül, akkor fennáll a veszély, hogy az USÁn
kívül nem fogják fizetőeszközként elfogadni a fedezetlenül hígított
dollárt. Ez pedig a dollár és az amerikai gazdaság összeomlásához vezetne.
(Zárt rendszerben a FED pénzteremtése = fedezet ellenében történő
hitelnyújtás, vagyis azonnali pénzt ad a FED jovőbeli pénzért = amerikai
államkötvényért cserébe. Így csupán különböző idődimenziójú
pénzáramok cseréje történik a FED pénzteremtésével, illetve az ellentétes
folyamatú úgynevezett "pénzmegsemmisítéssel". Azt a pénzt teremti meg
a jelenben a FED, aminek a fedezete egy jövőbeli pénzkövetelés. Mintha a
FED egy holnapi ebédjegyet egy mai napi ebédjegyre cserélne. Aki most nagyon
éhes, az becserélheti a holnapi ebédjegyét maira a FEDnél. Az elszámolási
rendszer így zárt, nem lehet fedezet nélkül ebédjegyet, azaz pénzt nyomtatni.
De ha a FED fedezet nélkül kezd
ebédjegyek nyomtatásába, akkor több ebédjegy kerül forgalomba, mint ahány adag
kaja van. A FEDnek persze alapból is vannak kvázi fedezetlen likviditási
hitelnyújtásai.)
A FED tehát hibát hibára halmoz és halmozott.
Részben már fedezetlen pénznyomdájával nemhogy nem segített enyhíteni a
válságot, a kinyomtatott több ezer milliárd dollár ellenére semmit sem ért el,
hanem csak tovább gerjesztette a válságot. Hiszen
mi is a probléma??? Ahogy már 2007.március 12-i cikkemben megkongattam a vészharangot, a problémát az okozza, hogy több ezer milliárd dollárnyi
Asset Backed Security piaca fagyott be, mert mindenbe bele lett keverve egy kis
subprime kaka, ami miatt minden ABS értékpapírnak szar íze lett. Az ABS
értékpapírpiac befagyásával pedig egyes piaci szereplők a
fizetésképtelenség szélén táncolnak, és néhányan el is buknak. De mivel nem
tudhatja senki, hogy kinél és milyen minőségű ABS értékapapírok
vannak, ezért a pénzügyi rendszer szereplői nem bíznak egymásban, így egy
másik szereplővel szemben szinte senki nem akar nettó hitelezői
pozícióban maradni, mert fél, hogy a másik fél esetleg nem tud majd fizetni, és
ezzel sajat magának is likviditási problémákat, illetve veszteségeket okozhat.
És
akkor hogyan is lehetne ezt a rendszer szinten jelentkező problémát
orvosolni? Nagyon egyszerűen: két okot kell megszűntetni.
Vagyis egyrészt mindenkivel erőszakkal ki kell teríttetni a kártyáit, hogy
tisztán lehessen látni, mely szereplőknél van probléma, és kik a
problémamentes szereplők, akik jóval többen vannak mint a problémásak, és
ezekkel szemben már bátran lehet újra hitelezői pozícióba kerülni. Másrészt
a piaci szereplők egymás iránti bizalmának hiányából eredő kockázatot
ellensúlyozni kell: ez pedig azt jelenti, hogy a nemfizetés potenciális
kockázatát magas kamattal kell kompenzálni. (Harmadrészt – ami viszont már nem olyan
egyszerű mint a másik két húzás – a befagyott jelzálogkötvények és ABS
értékpapírok árazását új fundamentumokra kell fektetni, és minél előbb
piacot kell nekik teremteni. Erről
részletek a későbbi 8-as pontban)
Ezzel szemben a FED totális hibát követett el,
amikor ráeröltette a pénzügyi szférára az emelkedi akaró kamatok ellenére az
alacsony kamatlábat. Évi szinten 2%-os kamatért ki az a hazárdőr, aki
hitelezői pozícióban marad, amikor akár 100% veszteség is érheti, ha a
partner nem tud fizetni??? Ha évi 10%, vagy akár 20-30% lenne a kamat, akkor
azért már meggondolandó kockáztatni hitelezői pozíció felvételét, mert
ekkora kamat már olyan jó üzlet, hogy portfólió szinten tőkeveszteségeket
is simán elbír, ha egyes partnerek végül nem tudnak fizetni. A bankok 1%-ot
(sem) fizetnek a dollárbetétekre. Mi a fenének tegye be / hagyja bent valaki
dollárjait a bankban tulajdonképpen nulla kamatért, miközben az amerikai bankok
fele potenciális csődhelyzet szélén táncol. Évi 1%-os kamatot nyerhet,
miközben elbukhatja a pénze egy jelentős részét. Amerikai bankban nem
merném tartani a pénzem. (Se britben, spanyolban, de még a svájciaknál is nagy
gebasz van.) Ennél 100%-osan biztonságosabb megoldás, hogyha hagyjuk a francba
az 1% kamatot, és a számlavezető bankunknál bérlünk egy privát széfet, és
a pénzt inkább kikérjük bankjegyekben, és berakjuk a széfbe. 1% kamatot
vesztünk, de legalabb 100% biztonságban van a tőke. Igenám, csak az elzárt
privát széfben a pénz kikerült a bankrendszerből, hiszen a privát széfben
pihenő pénz el van zárva, nem tudja a bank használni, nem lehet senkinek
kihelyezni hitelbe. A FED erőszakos kamatcsökkentése a féktelen jegybani
pénznyomtatás ellenére kiszívta a pénzt a pénzügyi rendszer körforgásából. Már
minden szereplőt a FED finanszíroz, de a szereplők ilyen alacsony kamatért
cserébe egymást nem hajlandók finanszírozni, a betétesek pedig elkezdék kivenni
pénzüket a bankokból. A pénz körforgása megállt. Ez óriási hiba volt.
1. Ennek megfelelően, legfontosabb lépésként 10%-ra
kellene emelni a kamatokat, illetve hagyni a piacot beárazni a
pénzkölcsönzés árát és kockázatát, azaz hagyni a piacot működni és érvényesülni a reális kamatokat, amennyiért
hajlandók a szereplők egymással üzletelni, hitelt nyújtani, betéteket
elhelyezni.
2. Másodsorban a pénzügyi szereplőkkel réges
rég ki kellett volna erőszakosan teríttetni a nyílt kártyákat.
Fizetésképtelen a Wachovia? Pusztuljon! Felszámoljuk! Elbukták a részvényesek a
tőkéjüket? Kit érdekel??? Aki bankrészvényt vett, az mindig hatalmas
tőkeáttételt és kockázatot vállal. Nincs pénz kifizetni a kötvényeseket?
Kit érdekel??? Azért vettek kötvényt, mert annak magasabb kockázata és hozama
van, mint a bankbetétnek. Kockáztattak a magasabb hozam reményében, de
elbuktak, és részben vagy netán egészben tőkét vesztettek. Ez a sorsuk! Ez
a kötvénybefektetés lényege. Ezekután még mindig nincs elég pénz a betétesek
teljes kifiztésére??? 100 ezer dollárig garantál és fizet a betétbiztosítási
alap. Akinek meg több volt mint 100 ezer dollár, az se bukta el teljesen a
pénzét, legrosszabb esetben minden bank ki tudja fizetni a betétek 90, de
világvége esetén is legalább a 80%-át, és akkor na bumm, buktak pár százalékot,
vagy legrosszabb esetben 10-20%-ot a betétesek, de a pénzük 80-90-100%-át
visszakapták. De ezzel kipucoltunk egy bedőlt szereplőt. Azon
pénzintézeteknek, akiknek meg jók a lapjai, azok a nyílt lapok kiterítésével
visszanyerik a bizalmat. Ki kell pucolni a pénzügyi rendszert!!! És ha
újra tiszta lapok lesznek mindenki kezeiben, akkor visszaáll a rend. Ezzel
szemben a FED teljesen ellentétesen gondolkodik, akcióival csak szétkeni a
szart, nem engedi kipucolni a rendszerből az elbukott szereplőket,
nem tudhatjuk meg kik táncolnak a szakadék szélén, és fognak 2-3 vagy akár 5-10
év múlva bedőlni (mint Japánban történt), mely által azokat a többségben
levő szolvens szereplőket bünteti, akiknek jó lapok vannak a
kezeikben, csak nem hiszi el nekik senki, és ezért őket is sanyargatja a
válság, és így az egész pénzügyi rendszer blokkolódik. Sőt, a nagy bajban
lévő pénzintézeteket megpróbálják rásózni a kisebb bajban levőkre,
így aztán mindkét szereplő bajba kerül. Ahelyett, hogy a kakát
lokalizálnák és kiganajoznák, csak szétkenik a szart.
3. Az állami betétbiztosítás 100000 dolláros
összegén felül is garantáljon legalább 1 millió dollárt, de csak 90%-ig, a 2.
millió dollárt pedig 80%-ig. (80-90%-ot ugyanis szinte minden bedőlő
bank ki tudna fizetni.) Vagyis ne vegyék ki, ne szívják ki a
bankrendszerből a pénzt az aggódó betétesek, hanem hagyják bent a rendszer
körforgásában. Így az 1-2 millió dolláros, egész élet munkáját összekuporgató
családi bankbetétek tulajdonosai is nagyjából védve lennének totál bankbukás
esetén is. A 10-20% veszteség pedig collateral demage, de a tőke nagy
része védve van.
4. Tessék szépen beengedni a külföldi tőkét!
Hadd jegyezzen le és vegyen még több Citibank részvényt a szerencsétlen balek
szaudi herceg és társai. Az elmúlt években vagy 1000 milliárd dollár áramlott
ki az egekbe szökő olajár miatt az USÁból. Úgyis a semmiért kellett
kifizetni a tízszeres árat az olajért, most majd kapnak cserébe semmit a
semmiért, a valós értékhez képest tízszeres áron bankrészvényeket a kanadaiak,
mexikóiak, oroszok, arabok, norvégok, stb... Lehet szépen visszacsengetni a
pénzt!
5. Azok a vállalatok, amelyeknek finanszírozási, likviditási
problémáik vannak a bankukkal, kibocsáthatnak váltót, melyet közpénzből
nyugodtan lejegyezhet egy felállított állami pénzalap. Vagy kaphatnak
adóhalasztást. Ha kiritikus szinten kell finanszírozni őket
váltókibocsátással, fedezetként a piaci ár feléért átváltható legyen a váltó új
részvény kibocsátására, így a kockáztatott állami pénzek nagyrészt védve
lennének.
6. Egyetlen pénzintézetnek sem szabadna állami
tőkeinjekciót juttatni mindaddig, amíg a pénzintézet részvényeseinek
tőkéjük maradt. Még mindig több száz, talán 1000 milliárd dollárnyi
részvényesi tőke maradt az amerikai bankrendszerben. Nem a
bankrészvényesek közpénzből való megsegítése a cél és a feladat, hanem a
számlavezető ügyfelek és betétesek védelme. Ha egy bank fizetésképtelenné
válik, akkor piacgazdaságban ez egyúttal jellemzően a bank tulajdonosainak
teljes tőkeveszteségét jelenti, vagyis az a bank, amely fizetésképtelenné
válik, vagy segítséget kér, az csak a részvényesek tőkéjének lenullázása
által szabadna hogy állami tőkeinjekciót kapjon. A kockázatot első
sorban a részvényeseknek kell állniuk. Az utolsó centjükig. Aztán ha ez nem
elég, akkor sorra kell kerülni a kötvényesek sorsából eredő
áldozatvállalásra is, őket sem szabadna kímélni.
7. A jelzálogtörlesztést folytatni akaró, de
nehézségekkel küszködő ingatlantulajdonosok törlesztőrészleteit
enyhítő kamattámogatásokkal, adókedvezményekkel lehetne támogatni. De nem
a Las Vegasi spekulánsokat, akik 7-8 lakást vettek nulla önrésszel subprime-ra,
hanem kizárólag azokat, akiknek ez az egy lakásuk van, és benne is laknak, és
maradni akarnak. A spekulánsokat nem kell támogatni. Spekuláltak, nem jott be,
elbuktak. Ez a sorsuk! Csakúgy mint a részvényeseknek és kötvényeseknek.
Zuhannak az ingatlanárak a spekulánsok által úszni hagyott házak árverései
miatt? Végre! Szuper! Legalabb a szegényebb emberek is megengedhetik maguknak,
hogy olcsóbban lakást vehessenek. Ez a válság szociális pozitívuma.
8. Ugyanakkor a befektetőknek tudomásul kellene
venniük, hogy hatalmas eszközár lufik fújódtak az elmúlt évek alatt, és
befektetési eszközeik valójában jóval kevesebbet érnek, mint a virtuális
árfolyamok alapján gondolják. Az államkötvények, jelzálogkötvények, ingatlanok,
részvények, nyersanyagok 10, 20, 30, 40, 50-100%-kal túlértékeltek. Ha a valós
értékekre hangolódó árelfogadás megtörténne, akkor megszűnnének a mostani
pánikreakciók (menekülési rohamok, piacbefagyások, tűztől való
félelmek, öngerjesztő folyamatok, láncreakciók, stb.) Az ingatlanlufi
csúcsán nemrég 200000 dolláros ingatlan ma már 10-20-30-40%-kal kevesebbet ér.
Így a minimális, illeve akár nulla önerőt tartalmazó jelzáloghitelek
fedezettsége mínuszba bukott. Ilyenkor a hitelfelvevőknek nem éri meg
tovább törleszteni a 200000 dollárt, hanem jobban jár, ha a minimális
önerő bebukásával inkább hagyja elúszni az ingatlant, és vesz egy
ugyanolyan másikat a szomszédban mostmár mondjuk 50 ezerrel olcsóbban, 150
ezerért. (Ez például 20 ezer bukást
jelent az önrészen, de 50 ezer relatív nyereséget az olcsóbb vétellel.) Ebben
az esetben azonban a subprime kötvény cashflowja végleg befagy, mert a
hitelfelvevő nem fizet tovább, hanem felmondja a hitelszerződést, és
hagyja elúszni az ingatlant. Ugyanakkor az ingatlan eladhatatlan a túlkínálat
miatt. Ekkor a jelzálogkötvény-tulajdonos pénzének 100%-a fagy be, mert a
törlesztési pénzáram megszűnt, az otthagyott ingatlan értékesíthetetlen, a
bizonytalan kötvények piaca pedig teljesen kiszáradt. Ha viszont egy
érdekegyeztető mediátor által a hitelfelvevő és a jelzálogkötvény-tulajdonos
kompromisszumra tudnának jutni, és a kötvénytulajdonos hitelező elengedné
mondjuk az ingatlan áresésének 20-30-40%-os összegét a hiteltartozásból, hogy a
hitelfelvevőnek ne érje meg otthagyni a meglévő házat, és olcsóbban
keresni egy másikat, hanem vállalja hogy nem mondja fel a törlesztést, akkor a
kötvény ugyan leértékelődik, de marad cashflowja, így a kötvények piaca
nem fagy be, hanem továbbra is biztosított egy némileg csökkentett cashflow, és
ezáltal újra van nagyjából beárazható fundamentumuk, piaci értékük, árfolyamuk,
mellyel ismét forgalomképessé válnak, így akinek likviditási gondja van, meg
tud a subprime kötvényektől szabadulni a piacon. Így 20-30-40%-os
veszteséget ugyan elszenvednek a
jelzálogkötvény-tulajdonosok, de nem 100%-a fagy be a pénzüknek beláthatatlan
időre. Óriási különbség.
9. A 700 milliárdból akár lehet alapítani egy
brutálisan tőkeerős új állami jelzálogbankot, tiszta lappal,
állami garanciával, mely gond nélkül es szikla szilárdan tudná biztosítani a friss
jelzáloghitelezések forrását.
10. A 700 milliárd dollár bőven elég lenne a
betétbiztosítási alap totális feltőkésítéséhez, és akkor minden
bankbetétre 100% állami garanciát lehetne adni. Így minden bankbetétes pénze
100% biztonságban lenne, nem aggódnának a betétesek és számlavezetők, és
benthagynák a bankokban a pénzüket.
Sőt, a 9. és 10. javaslat valószínűleg még
együttesen is kihozható 700 milliárd dollárból. És még számtalan pozitív
válságkezelési lépést lehetne felsorolni, ezek csak azok voltak, amik kapásból
az eszembe jutottak. És 6 milliárd embernek valószínűleg még több jó
gondolata támadhat.
2008.09.30. 700 milliárd dollárt próbál kizsarolni saját
magának a már eddigis ezer milliárdos károkat okozó tőzsdemaffia
Felháborító! Gátlástalan! Gusztustalan! Ezeknél gennyesebb,
gusztustalanabb, gátlástalanabb, gerinctelenebb, ganajabb gazembereket még nem
látott a fehér galléros alvilág.
Azok után, hogy a fizetésükön felül százmilliárd dolláros jutalmat zsebre
rakó wall streeti szarkeverő banda a kormányzat és a FED táptalaján éveken
keresztül verték át ügyfeleiket [a bepalizott hitelfelvevő
ingatlanvásárlókat és értékpapír befektetőket] majd miután kiborult a
bili, sunyin hallgattak, mindent tagadtak, szőnyeg alá söpörtek,
hazudoztak, sikkasztottak, mellyel átverték és megkárosították saját
részvényeseiket is, és már a bankbetétesek pénzéből fizetik ki az általuk
okozott gigantikus veszteségeket, vagyis azokután hogy eddig már ezer
milliárd dolláros nagyságrendű károkat okozott a wall streeti
tőzsdemaffia, újabb 700 milliárd dollárt próbálnak kizsarolni saját
maguknak tulajdonképpen ugyanazoktól az emberektől, akiket átvertek és
megkárosítottak.
És ami a leggusztustalanabb, hogy a zsarolók
véresszájú főszószólója most az a két kormányzati kulcsember, akik miután
kiborult a bili, másfél évig azt szajkózták egészen ideáig, hogy semmmi gondot
nem okoz a subprime hitelválság, tulajdonképpen minden a legnagyobb rendben,
komoly gond egy szál se, dübörög a gazdaság, csökken a munkanélküliség és az
infláció. Egyszerűen érthetetlen, hogy Henry Paulson hogy lehet egyáltalán
még mindig pénzügyminiszter, aki 1998-2006 között az éveken keresztül
történő átverés és bepalizás időszakában pont a legnagyobb wall
streeti szarkeverő banda, a Goldman Sachs első számú vezetője
volt. Hát ez az ember, Paulson, aki egyben a Goldman Sachs legnagyobb
tulajdonosa, a legnagyobb felelőse és okozója a hitelválságnak. Miután
2006. júliusában a felelőtlen hitelezési láz csúcspontra burjánzásakor a
Goldman Sachs vezetői székét a pénzügyminiszteri székre cserélte, az az
egyetlen feladata lett volna, hogy még időben próbálja orvosolni, enyhíteni az
eljövendő összeomlást, amiért többek között saját maga is felelős.
Ehhez képest ez az ember másfél évig azt szajkózta, hogy nincs itt semmi komoly
gond, minden rendben van. Most hirtelen pedig kormányzati köpönyegét kifordítva
totális összeomlással fenyegetőzik a zsaroló tőzsdemaffia
főszószólójaként. Hát persze, hiszen több mint 3 millió Goldman Sachs
részvénye van, mely nemrég 700 millió dolláros pakettje már "csak"
félmilliárdot ér, miközben a bankházak fele már összeomlott. A FED elnök
Bernanke pedig egy szánalmas bábfigurává minősítette le magát az elmúlt
másfél évben. A legutóbbi kongresszusi válságtanácskozáson végképp
bebizonyosodott, hogy ez az ember csupán egy C kategóriás reklámszínész, akik a
fogorvosokat alakítják az idióta fogkrémreklámokban, aztán 2 perccel
később egy másik reklámban már 20 éve mosogépszerelő.
Hallgassuk meg mégegyszer, hogy mit mondott egy évvel ezelőtt Paulson és Bernanke, amikor már rég cselekedni kellett
volna: KLIKK IDE A TAVALYI NYILATKOZATOKBÓL KÉSZÜLT
VIDEÓKLIPHEZ, MELY SZERINT NINCS SEMMI GOND, HANEM MINDEN SZUPER!
Csak a tavalyi év végén, amikor már teljesen
egyértelmű volt, hogy elkerülhetetlen az összeomlás, csupán az 5
legnagyobb befektetési bankház bankárai 39 milliárd dollár jutalmat fizettek ki
maguknak a burzsuj fizetésükön felül.
Aztán néhány héttel később a tavalyi "remek" munka eredményeként
a Bear Stearns bankház már össze is omlott. Majd aztán csődbe ment a
Lehman Brothers. Majd a biztos halál helyett inkább egy betétgyűjtő
nagybank szoknyája alá menekült a Merrill Lynch. A jelzálogbankok szintén mind
elbuktak, és a világ legnagyobb biztosítója is. A wall streeti szarkeverők
által okozott károk már ezer milliárd dolláros nagyságrendűek.
És ezek a szarkeverők, most újabb 700 milliárd
kormányzati pénzt próbálnak kizsarolni maguknak, SAJÁT ZSEBRE!!! Hiszen mi
is lenne ez a 700 milliárd dolláros csomag? A 700 milliárd állami pénzt arra
használnák, hogy a pénzintézetek mérlegeiben ragadt értéktelen befagyott
ultragagyi szar szemét bóvli értékpapírokat [bizonytalan
jelzálogkötvényeket,
pocsék minőségű subprime jelzálogkötvényeket, ultragagyi ABS
értékpapírokat, és elviselhetetlen bűzt árasztó tömény, összepasszírozott
szarkeveréket tartalmazó CDO-kat, stb…] jó drágán - a valós
értéknél sokkal drágábban - megvegyék közpénzen a tőzsdemaffia
magánbankjaitól, akik befürödtek ezekkel. Tehát nem is azokon az áldozatokon
segítenének a 700 milliárd közpénzzel, akiket átvert a bűnbanda, de
segítséggel talán orvosolható lenne a helyzetük, és ezzel azoké is akiknek
tartoznak. Hanem annak a wall streeti tőzsdemaffiának a zsebébe adnák a
közpénzt, akik az ezer milliárd dolláros károkat okozták. Hát az eszem megáll! A
szerencsétlen bepalizott, átvert milliók feje fölül elárverezik a házakat,
akiken egy centtel sem próbálnak meg segíteni, de a mindezekért felelős
tőzsdemaffia zsebeit ki akarják tömni újabb 700 milliárd dollárral. Hová
jutott Amerika???
2008.09.29.
Félkarú rabló – 777 pontot kracholt a Dow(n) Jones
Ekkora napi pontvesztesége még sosem volt a Dow-nak.
Százalékban számolva a Top10-be egy hajszál híján azonban mégsem sikerult
bekerülnie a Fekete Hétfőnek. Talán majd legközelebb…
|
|
|
Legcsúnyább az volt, hogy nap végén a closing bell
utáni záró szakaszban hatalmas imbalance volt a New Yorki Részvénytőzsdén,
vagyis lényegesen több eladási megbízást zúdítottak az utolsó pillanatban mint
vételi ordert. Az eladói nyomás miatt így a zaró szakaszban vagy 150 pontot
esett még a Dow. A különbözetet ilyenkor az árjegyző dealereknek, a
specialistáknak kell megvenniük saját számlára.
PS: Drop in a coin to play again! ;-)
2008.09.23.
Válság dosszié
A Válság kibontakozásával kapcsolatos írásaimat
összegyűjtve egy tömény összefoglalóval jelentkezem azok számára, akik
átaludták az elmúlt 3 évet, és most riadtak fel rózsaszín álmukból.
A VÁLSÁG DOSSZIÉ a bal oldali piros menüpontból,
vagy közvetlenül az alábbi címen érhető el:
http://nyilasi.tozsdeforum.hu/valsag.htm
Nyilasi Attila – http://nyilasi.tozsdeforum.hu
