Megértéssel kérek mindenkit, hogy tényleg csak üzleti ügyben írjon nekem, mert privát tanácsok és tőzsdei kérdések megválaszolására sajnos nem futja az időmből és energiámból. Mindenkinek sok szerencsét kívánok a tőzsdéhez!

2009.01.01. BUEK 2008!!! BUEK 2009!!!

Bonds USD Equity Kommodity 2009 (pont)

Fókuszban a kötvénypiac: kedvező befektetési és spekulációs lehetőségek. Devizapiac: két tűz között. Font: zuhanás tovább a szakadékba. Részvénypiac: kerülendő. Nyersanyagok: összeomlás után mély kóma. OTP, MOL, illetve francia és ausztrál tőzsdeindex célárfolyamom.

Immáron ötödik éve, hogy év eleji nyitócikkemben "jóslásokba" bocsátkozom. Ezeket a "jóslatokat" persze nem kell véresen komolyan venni, sokkal inkább elképzelésekről és várakozásokról van szó, amire az év folyamán esetleg kereskedési stratégiát lehet építeni. (Vagy nem.) Lássuk, a tavalyi 2008-as évre vonatkozó elképzeléseim hogyan teljesítettek, és mit várok 2009-től!

REÁLGAZDASÁG 2009: Mindenekelőtt egy gyors reálgazdasági helyzetértékeléssel kezdeném, amiben sokadjára felhívnám a figyelmet és eloszlatanám a rózsaszín álmokat, hogy itt egy kis ínséges időszak után bármiféle gyors feltámadás lenne. A globális világgazdaságra hosszú, keserves, évekig tartó recesszió, hanyatlás, illetve sárban dagonyázás vár. Hosszú betegség, egészségromlás, vérveszteség, tartós gyengélkedés, és lassú felépülés. Az évek, évtizedek alatt hitelpiramisra épült túlfeszített fogyasztási láz után elkerülhetetlen egy drasztikus korrekciós fázis. Ez a piacgazdaság természetes ciklikus folyamata. Minél nagyobb, minél hosszabb a konjunktúrális expanzió felívelő hulláma, annál mélyebb, és annál hosszabb korrekciós fázis követi. A világnak azonban ezúttal sem lesz vége, a Föld förög tovább. A globális válságidőszakot azonban a világ országai, gazdasági régiói vélhetően némileg különbözően, egyesek súlyosabban, mások enyhébben fogják átvészelni, hiszen nem mindenhol ugyanakkora, illetve ugyanaz a baj. Minden állam gazdaságát negatívan érinti a globális gazdasági és pénzügyi válság, de nagyjából 3 csoportba sorolhatók az országok a teljesség igénye nélkül:

1. VÁLSÁG MELEGÁGYAI, azaz a legsúlyosabb helyzetben lévő országok: USA, de még inkább Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország, Dubai… Ezek a válság melegágyai, ahol óriási hitelpiramison alapuló felelőtlen túlfeszített fogyasztás, befektetés, spekuláció, beruházás burjánzott éveken keresztül. Többet fogyasztottak, költekeztek mint amennyit valójában megengedhettek volna maguknak, a fedezetlen hiteleken pedig óriási ingatlanluftballon fújódott. A rossz hitelek multiplikálódtak a pénzügyi rendszer kacifántos termékeiben, és mivel a felelőtlen hiteleket nem tudják visszafizetni, ezért a bankrendszerük az összeomlás szélére jutott. Ezekre az országokra súlyos hanyatlás vár. De vélhetően megintcsak Amerika fog könnyebben kikecmeregni a pöcegödörből, hiszen azért évi 3 millió életerős, produktív bevándorló azért előbb utóbb csak kiganajozza őket a szarból. Ez a masszív bevándorlás eleve 1% bővüléssel járul hozza a GDP-hez. A luxus luftballongazdaságokra, Nagy-Britanniára, Írországra, Spanyolországra viszont 5-10 év depresszió vár. 5-10 év súlyos hanyatlás, fogyasztáscsökkenés, ingatlanárcsökkenés, részvényárcsökkenés, fogyasztói árcsökkenés, bércsökkenés. Dubai és térségére pedig a világ legnagyobb ingatlan-piramisjátékának összeomlásával legalább 20-30 év depresszió vár, a félkész felhőkarcolók pedig száz évig üresen fognak szétporladni a sivatagi szellemvárosokban.

2. EXPORTÁLÓ ÁLDOZATOK, azaz elsősorban exportpiacaik beszűkülése révén közvetve érintett országok: Magyarország, Közép- és Kelet-Európa, Japán, Hong-Kong, Korea, Ázsia, feltörekvő/fejlődő országok, exportorientált gazdaságok… ki-ki mérsékelten vagy durván fogja megszenvedni a világgazdasági hanyatlást a globális gazdasági rendszerben betöltött fogaskerékszerepének megfelelően. Ezeket az országokat a válság pénzügyi dimenziója inkább csak másodlagosan érinti, hiszen jellemzően bankrendszerük stabil, nincsenek a bankrendszert összeroppantó hitelezési veszteségeik.

3. PÉNZÜGYI VÁLSÁG ÁLDOZATAI, azaz elsősorban a válság pénzügyi dimenziójában közvetlenül vagy közvetve érintett országok: Tipikus példa Svájc, BeNeLux államok, Ausztria. A globális pénzügyi rendszer összefonódásai miatt közvetlenül vagy közvetve érintettek jelentősen. Ezek jellemzően gazdag, fejlett, alapvetően egészséges reálgazdasági helyzetben lévő országok, amelyek gazdagságuk miatt a globális világ jelentős hitelezői, így méretükhöz képest komoly hitelezői kitettségeik vannak a világban, amelyeken jelentős veszteségek vannak, lesznek, vagy lehetnek. Ezek az országok azonban jellemzően igen jómódú fejlett gazdaságok, amelyek jólétük magas foka miatt drasztikusan húsbavágó reálgazdasági hatásokat nem fognak elszenvedni, elég gazdagok ahhoz, hogy állják a sarat. Legfeljebb ezentúl nem esznek minden nap homárt.

Természetesen néhány ország több kategóriába is belesrófolható, pl Németország, Franciaország, ahol több fronton is jelentős problémák vannak, de azért ebbe nem fognak belerokkani, mint a britek vagy a spanyolok, csak szenvedni egy kicsit. Azonban látható, hogy Európa többé kevésbé minden országa érintett a válságban, szoros integrációja lévén pedig jelentősen hatnak a gazdasági régiók egymásra, így az Európai Unió egészét – így Magyarországot is – meg fogja sanyargatni a gazdasági és hitelválság, főleg a 100 milliós lakosságú brit, ír és spanyol csődtömeg mélybe húzó süllyedése által.

Emlékeztek még erre a képre? Tavalyi évnyitó cikkemet ezzel indítottam, január és februárban két hónapig ez volt a nyitókép, és "riogatta" az idetévedt olvasókat. 2008-ra vonatkozó próféciáim eredményét így lehetne röviden összefoglalni: TELITALÁLAT. Az első betűtől az utolsóig szinte minden beteljesült. (Lehet egy lottószelvényt is ki kellene töltenem, ha már ekkora mázlisorozatom van. J Persze egy ilyen "szerencsesorozat" után kell különösen vigyázni, nehogy belefussunk egy oltári nagy pofára esésbe.)

KÖTVÉNYPIAC 2008: A kötvények továbbra is nagyon drágák, a kötvényhozamok rendkívül alacsonyak, nulla reálkamatot fizetnek, miközben kifejezetten magas a globális árfolyamkockázat. A kötvényárfolyamok két tűz közé szorultak, és mind short mind long irányban magas potenciális árfolyamkockázattal fenyegetnek. Az amerikai recessziós félelmek pánikreakciót okozhatnak a pénzügyi piacokon, hiszen egy recesszió szinte minden befektetési-eszközosztály árfolyamát megviseli, és mivel ezáltal nincs semmilyen pozitív hozamperspektíva a piacokon, így a mínuszok helyett még a rendkívül alacsony (de legalább pozitív) kötvényhozamokkal is megelégednek a befektetők. Így recessziós félelmek esetén a várható veszteségek helyett (jó minőségű/állam-) kötvényekbe próbál menekülni a tőke, ami kötvényárfolyam-emelkedést és ezzel hozamcsökkenést eredményez. Ugyanakkor a kettős front másik oldalán a gerjedő infláció és a kötvények nulla reálkamata veszélyeztetik a kötvénypiacot. A kötvények méreg drágák, befektetésként valójában semmit sem hoznak, így ha meglódul az infláció, a negatív reálkamatokat hordozó kötvénypiac összeomolhat. Azok a befektetők, akiknek netán még van kötvénybefektetésük, adják el még most méregdrágán, és aztán egy darabig felejtsék is el a kötvényeket! A kötvényspekuláció viszont mind short mind long oldalon egyaránt túl kockázatos. Röviden összefoglalva: a kötvénypiac kerülendő.

Kötvénypiaci félelmeim beigazolódtak. Az év első felében a globális inflációs félelmek mozgatták a kötvénypiacokat hozamemelkedéssel járó árfolyamesést okozva. Aztán a második félévben globális tőkepiaci pánik alakult ki, így a recesszió és a potenciális nemfizetés kockázatai elől a tőke kétségbeesetten menekült amerikai, német, japán és más bombabiztosan fizetőképesnek ítélt államok kötvényeibe. A hozam szinte már nem is számít, egyetlen szempont, hogy biztosnságban legyen tudható a tőke. Minden más kötvénytől azonban, amelynek kibocsátói nem számítanak bombabiztosnak, menekülni kezdtek a befektetők a potenciális nemfizetés kockázata miatt. A kisebb nemzetgazdaságok, feltörekvő gazdaságok, törékenyebb gazdasági helyzetben lévő államok kötvényei, illetve a vállalati kötvényekből menekülni kezdett a tőke. Részben nem is alaptalanul, hiszen masszív csődhullám kibontakozása várható a világban. A már régóta nagy bajban lévő kis Izland totális államcsődbe jutott, Equador effektíve nem fizetett törlesztést, Argentína államcsőd közeli állapotba került, és néhány egyéb országgal szemben is potenciális államcsőd pletykák terjengnek. A kötvénykibocsátó vállalatoknak pedig várhatóan 10%-a fog csődbe menni, azaz ezen kötvények részben vagy egészben végül nem fognak fizetni. (Magyarország esetében természetesen szó nincs államcsődről. A masszív jegybanki tartalékokból tulajdonképpen egyetlen centet sem kellett még felhasználni (eddig), az IMF segélycsomagja pedig valójában majdhogynem felesleges plusz tartalék, de ha már ilyen olcsón adták, akkor mindenképp érdemes volt kihasználni. Habár az államnak nincs rá szüksége, a bankszektor devizapozícióit meg lehet támasztani belőle. Valójában ezért is tukmálták ránk, hogy az európai partnerbankokat véletlenül se sodorják bajba a magyar bankok devizapozíciói.)

Amerikai , német és japán 5-10-30 éves államkötvényhozamok 2006-2008 között

A vállalati kötvények, és a feltörekvő országok államkötvényeinek árfolyama 2008 második felében zuhanni kezdett, mely által a hordozott hozamok szinte duplájára emelkedtek.

Miközben a 10 éves amerikai államkötvény hordozott hozama év végére már nemhogy 4%-ra, de 2%-ra csökkent, eközben a stabil pénzügyi helyzetben lévő nyugati vállalatok illetve egyes feltörekvő országok államkötvényei már 10%-os hozam körül forognak a piacon. A kevésbé stabil pénzügyi helyzetben levő vállalatok és államok kötvényei pedig 10-15%-os hozammal forognak. A kockázatos bóvlikötvények pedig 20% körüli hozamszinten cserélnek gazdát. A hozamszintek 2008 folyamán másfélszeresükre emelkedtek, kockázatosabb kötvények esetében pedig szinte duplázódtak, mellyel a kötvényárfolyamok negyedével, harmadával, vagy szinte felével is zuhantak

A magyar államkötvények is megszenvedték a 2008-as évet. Az év első felében az inflációs nyomás miatt, év vége felé pedig a globális tőkepiaci pánik miatt csökkentek a kötvényárfolyamok, mellyel a hordozott hozamok rég nem látott magasságokba szöktek.

A tőkepiaci pánik során a külföldi befektetők jelentős mennyiségű, közel 1000 milliard forintnyi magyar állampapírt adtak el az év utolsó hónapjaiban. Ez az eladási hullám még inkább a mélybe taszította az év során már eddigis szenvedő magyar államkötvények árfolyamát, mely természetesen a magyarországi kötvényalapok árfolyamában is veszteséget okozott.

Magyarországi kötvényalapok 12 hónapos teljesítménye 2008. október közepén: 5-15% veszteség.

KÖTVÉNYPIAC 2009: Az idei év legkedvezőbb befektetési és spekulációs lehetőségeit véleményem szerint a kötvénypiac hordozza.

Mint tavalyi összefoglalómból is látszik, a globális kötvénypiaci paletta teljesen szétzilált állapotba került. A tőke a vezető gazdaságok biztonságosnak vélt államkötvényeibe menekül, minden más kötvénytől pedig úgy félnek mint a pestistől. A tőke első számú prioritásává a biztonság vált, miközben a hozamszintek manapság nem sokat számítanak a tőkepiaci szereplőknek. De ez nem fog mindig így maradni, így a szétzilált állapotok egyúttal attraktív befektetési és spekulációs lehetőséget is hordoznak. A jelenlegi extrémitásból előbb utóbb vissza fog térni a piac a biztonság / likviditás / hozam paraméterhármas egészségesebb egyensúlyához. A helyzet egyértelműnek tűnik: a fejlett államok államkötvényei irgalmatlanul drágává váltak, semmi értéket nem hordoznak, csupán azt, hogy a tőke biztonságáért szavatolnak. Mindeközben a feltörekvő / fejlődő országok államkötvényei és a vállalati kötvények rendkívül olcsók és nagyon impozáns hozamokat hordoznak. Tehát míg lusta félelemből 10 évig csupán 2%-kal kamatoztatható a tőke amerikai államkötvényben, eközben némi szofisztikált munkaráfordítással összeguberálhatók 10-20% hozamokat hordozó vállalati kötvényportfóliók, amelyeknek akkoris sokszorosa lesz a hozama, ha a vállalatok 10-20%-a csődbe megy. Illetve vehet valaki német államkötvényt, amely 10 évig 3% kamatot fog fizetni, vagy vásárolhat magyar államkötvényt amely 10%-ot. Ha 500 forint lesz egy euró, akkor is jobb befektetés a magyar államkötvény.

A kötvénypiac extrém túlfeszítettsége innen már elméletileg sem tud sokat fokozódni. 2%-ról tovább már nincs sok tere lejjebb menni a 10 éves amerikai államkötvényhozamoknak, elméletileg is már csak maximum 2%pont hozamcsökkenés van benne a pakliban, azaz kb 15% arfolyamemelkedés. Ugyanakkor a hangyafarknyi globális kamatokkal szemben a 10% feletti kamatokat kitermelő vállalati kötvényportfóliók és feltörekvő országok államkötvényei már nagyon komoly értéket hordoznak, még abszolút mércével is, hiszen még ha tovább erodálódik is a piacuk, a kalkulált vaskos hozamokat pénzgyárként fogják kitermelni a piaci folyamatokról, árfolyamoktól függetlenül is. A kötvénypiaci helyzet esetleges enyhülésével pedig akár 20-30-40%-os árfolyamnyereséget is be lehet zsebelni kedvező tendenciák esetén.

Lássuk a számunkra releváns 3 fő kötvénypiaci szegmensre milyen alkalmazható stratégiákat javasolok 2009-re!

MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNYEK: A 2009-es év legjobb befektetésének a hosszú lejáratú magyar államkötvények és kötvényalapok igérkeznek. [Legvonzóbb befektetési lehetőség a várható hozam / kockázat / likviditás alapján.] A magyar állampapírokat földbe döngölték 2008-ban, így a fejlett országok 0-1-2-3%-os kamatszintjeivel szemben magyar állampapírokat 10% feletti kamatozással is vásárolhattunk akár 10-15 évre bebiztosítva a vastag hozamokat. Erre a kedvező befektetlési lehetőségre 2008.10.14. Biztonságos? – Is it safe? cikkemben fel is hívtam a figyelmet, melyben szerencsés esetben akár 20%-os hozamot vízionáltam hosszú lejáratú államkötvényeken 12 hónapos időtávon. Azóta a kötvényárfolyamok erősödtek, és a hordozott hozamok már 10% alá estek, azonban még mindig kedvező a beszállás lehetősége, ugyanis a vezető gazdasági centrumok irányadó államkötvényhozamai azóta még tovább estek, mellyel megmaradt a magyar állampapírok vastag hozamelőnye. A 9-10%-os kamat ketyeg, és minden 1%pontos hozamcsökkenés 7-8% árfolyamnyereséget indukál a hosszú kötvények árfolyamában. (De természetesen hasonló mértékű veszteséget hozamemelkedés esetén.) A hazai kötvénypiac fogaskerekei ugyan recsegnek ropognak, így nem olyan egyszerű a kiszáradt likviditás hullámait meglovagolni, de a magyar kötvényalapok kellően olajozott gépezete kitűnő államkötvény befektetési lehetőséget nyújtanak, ráadásul mindenki számára nagyon könnyen és egyszerűen elérhetőek. (Mivel ezek az alapok jellemzően passzívan vannak menedzselve, ezért javuló környezetben azok az alapok fogják a legtöbbet hozni, amelyek a fenti ábrán a legnagyobbat estek, hiszen azok tartották és tartják a leghosszabb futamidejű kötvényeket.)

Hasonló analógia alapján egyéb feltörekvő országok államkötvényei is hordozhatnak kedvező befektetési lehetőségeket, érdemes szétnézni más országok háza táján is, de nekünk magyar befektetőknek most különösen a könnyen elérhető jó öreg hazai államkötvényekre érdmes fókuszálni, melyek dolgosan, szorgalmasan, odaadóan termelik gazdijuknak a kamatokat, és kockázatuk is jóval könnyebben kalkulálható, hiszen számunkra devizaárfolyam-kockázatoktól is mentes.

AMERIKAI, NÉMET, JAPÁN ÁLLAMKÖTVÉNYEK: Ezeknek a kötvényeknek létezik likvid futures piacuk, így könnyedén shortolhatók, azaz egyszerűen lehet spekulálni árfolyamuk esésével járó hozamemelkedésre. Kis méretű spekuláció pedig amerikai államkötvényeket shortoló tőzsdei befektetési alap [ETF] vásárlásávával is megoldható: pl PST, illetve a még kockázatosabb TBT [Ultra Short Treasury ProShares ETF alapok] Kockázatok és mellékhatások: mint már említettem a short pozíció kockázata [további árfolyamemelkés / hozamcsökkenés] már elégge behatrolható, 10 éves lejáratú államkötvénynél gyakorlatilag kevesebb mint 10%. A mellékhatások azonban kellemetlenek is tudnak lenni, ugyanis a jelenlegi környezetben a kamatkülönbözet a hosszú lejártú állampapíroknak kedvez a pénzpiaci hozamokkal szemben, vagyis az 5-10-30 éves államkötvény short pozíciók tartása éves szinten 2-3% költégbe kerül. És a probléma ezzel az, hogy amíg a globális kamatok a belátható időhorizonton a jelenelgi nulla körül maradnak, addig masszív fundamentális kereslet maradhat a hosszú államkötvények iránt ezen a méreg drága szinten is. És ez bizony elméletileg sokáig eltarthat, akár évekig is, Japánban már több mint egy évtizede. És azt se felejtsük, hogy a FED pénznyomdája minden határon átlépve, már államkötvények vásárlásán töri a fejét a hivatalos közleménye szerint. (Ez rövid távon az államkötvények árfolyamának emelkedésével és a hozamszint csökkenésével járhat. Hosszabb távon azonban ettől a masszív fedezetlen pénznyomtatástól összeomolhat az amerikai államkötvénypiac és a dollár.) Mindezek figyelembevételével érdemes lehet próbálkozni a vezető gazdaságok államkötvényeinek shortolásával, és megpróbálni kihasítani pár százalék nyereséget árfolyamesésre / hozamemelkedésre spekulálva.

VÁLLALATI KÖTVÉNYPORTFÓLIÓK: Mint tavalyi összefoglalóm alapján is láthatjuk, a magyar államkötvényeknél is magasabb hozam érhető most el vállalati kötvényportfóliók kialakításával. A világ legkiválóbb óriásvállalatai által kibocsátott kötvények 10% körüli dollár és euró hozamokat hordoznak. Másodvonalbeli vállalatok kötvényei 10-15%, a kockázatosnak ítélt bóvlikötvények pedig 20% feletti hozamokkal is vásárolhatók. Természetesen hatalmas csődhullám fog végigsöpörni a vállalati szférában, akár a cégek 10-20%-a is csődbe juthat, mellyel bizonyos kötvénybefektetésekben megtestesült tőke részben vagy egészben is oda fog veszni. Épp ezért nagyon fontos, hogy vállalati kötvények esetén hatékonyan és biztonságosan csak portfólió szinten lehet befektetni. Legalább 10 különböző kötvényből már lehet hatékony portfóliót kialakítani, amelyek a kalkulált hozamokat várhatóan nagyjából biztonsággal fogják kitermelni. Csupán 1-2-3 fajta kötvényt összevásárolva viszont már egyetlen fajta fizetésképtelensége óriási veszteséget okozhat, és még 10 fajta kötvényből álló portfólióval is lehetünk olyan pechesek, hogy netán ezekből 3 vagy 4 is teljesen becsődől, amely már érzékeny tőkeveszteséget okoz a magas kamatfizetésekkel szemben. Azonban minél több fajta kötvényből állítjuk össze portófliónkat, annal jobban fog közelíteni portfóliónk csődrátája és hozama az előre kalkulált forgatókönyvünkhöz. Hiszen a csődökkel már eleve kalkulálunk, és a piac is, épp ezért ilyan magasak a hordozott hozamok, mert azokba be van árazva, hogy a vállalatok akár 10-20%-a is csődbe megy. Ha 10 fajta bóvlikötvényünkből 2-3 teljesen elúszik, még akkor is szép haszon lesz 10es portfóliónkon, mert a maradék 7-8 fajtának 20%-os kamatozása a másik 2-3 veszteségét is bőven ki fogja termelni a futamidő alatt. Egy esetleges hozamcsökkenési tendencia a vállalati kötvények piacán pedig 10-20-30-40-50%-os árfolyamnyereséget is eredményezhet.

Természetesen mindig van tere a vállalati kötvénypiac tovább romlásának, a hozamszintek emelkedésének, a kötvényárfolyamok esésének, a csődhullám fokozódásának. Ez rövid távon komoly árfolyamveszteséget jelenthet portfólió szinten is, azonban több éves távon mindenképpen többszörösét fogják kitermelni a 2-3%-os nyugati államkötvényhozamoknak a diverzifikált vállalati kötvényportfóliók, és nehezen tudom elképzelni, hogy néhány éves befektetési távon végül ne termeljenek ki éves 10-15%-os hozamnak megfelelő profitokat.

Amíg azonban egy magyar kisbefektető számára nagyon egyszerű államkötvényeket venni, vagy egy hazai államkötvényalapba fektetni, annál lényegesen bonyolultabb hatékonyan befektetni a vállalati kötvények piacán. Több nehézséggel is szembetalálkozik itt az egyszerű ember, ezt a kötvénypiacot már nehezebb és kockázatosabb meglovagolni kisbefektetőként. A vállalati kötvénypiac illikvid, minimum 100 ezer dolláros és eurós tételek szabályozatlan OTC piacáról van szó, ahol a diverzifikáció miatt több százmillió, de inkább 1 milliárd forint szükséges egy igazán hatékony kötvényportfólió kialakításához. Egyetlen lehetőség a kisbefektetők számára egy vállalati kötvényalapba történő befektetés. A probléma ebben az esetben azonban az, hogy az alapkezelő becsületességében 100% meg kell bízni, ugyanis csak rajta múlik, hogy ne akarja megkopasztani saját befektetőit. Egy szabályozatlan OTC piacon működő bóvlikötvényalap ugyanis szinte bármilyen szutykot megvásárolhat. Olyan valójában szinte már semmit nem érő kötvényeket is, amelyeket az alapkezelő haverja vásárolt bagóért, és ad tovább az alapnak sokszoros áron, a valóságnál jóval kedvezőbb státuszúnak prezentálva. Ennél azért némileg nagyobb bizodalmunk lehet, ha nem magas hozamú bóvlikötvényekbe, hanem tőkeerősebb vállalatok minőségibb kötvényeibe fektet az alap deklarált befektetési politikájának megfelelően. (De ekkor sem vagyunk 100% védve a szándékos lehúzások és kopasztások ellen, ráadásul ne feledjük, hogy amikor a Lehman Brothers csődbe ment, kötvényei kiváló befektetési minősítéssel rendlkeztek. És ugyanezen hétvégén a világ legnagyobb biztosítója, az AIG is effektíve csődbe ment. Ilyen biztosnak vélt vállalatok csődje durván leronthatja az elvileg minőségi kötvényalapok teljesítményét. A bóvli az bóvli, olcsón kapjuk azt, ami bizonytalan, és ez így korrekt. Ugyanakkor arra nincs garancia, hogy a drágább, minőséginek látszó termékbe nem szar van-e csomagolva.) Mindenestre egy hatékony vállalati kötvényportfólióval rendelkező alapba fektetni szintén jó befektetésnek ígérkezik... feltéve hogy találunk olyan alapkezelőt, akiben meg tudunk bízni, és tényleg becsületesen végzi munkáját. Az egyszerűség kedvéért íme néhány junk bond ETF, azaz kvázi tőzsdei részvényként adható-vehető bóvlikötvényalap: JNK, HYG, PHB.

DEVIZAPIAC 2008: Azon kívül, hogy mostmár az általam csak "antigyarmatosító brit neofeudalizmusnak" hívott gazdasági lufi és a méreg drága font is összeomolhatna, megintcsak a tavalyi rizsával tudok előállni, azaz a dollár és a jen erősödését várom. A dollár rendkívül olcsó és irtózatosan túlshortolt. Jelenleg a világ legértékesebb pénze, amelyért Amerikában megvásárolhatjuk a legjobbat legolcsóbban.

2008-as devizapiaci várakozásaim teljes mértékben beigazlódtak. A dollár egyöntetűen erősödött, az év nyertese a japán jen, az év vesztese pedig a brit font lett..

DOLLÁR: Tulajdonképpen csak a japán jennel szemben gyengült a dollár, a svájci frankkal szemben stagnált, és minden más devizával szemben 10-20-30-40-50%-kal erősödött az amerikai pénznem. A korábbi években favorizált brazil, koreai, ausztrál, új-zéladni, dél-afrikai, török devizák szenvedték el a legnagyobb esést a dollárral szemben.

DOLLÁR ÁRFOLYAMA 2008-ban euro svájci frank brit font kanadai dollár ausztrál dollárral szemben

DOLLÁR ÁRFOLYAMA 2008-ban japán jen brazil real koreai won új-zélandi dollár mexikói pezóval szemben

DOLLÁR ÁRFOLYAMA 2008-ban magyar forint török líra dél-afrikai rand indiai rupia román lejjel szemben

JAPÁN JEN tényleg 2008 nagy nyertese lett. Minden devizával szemben drasztikusan erősödött.

JAPÁN JEN ÁRFOLYAMA 2008-ban amerikai dollár euro brit font svájci frankkal szemben

A japán jennel szemben szintén drasztikusan zuhantak a spekulánsok korábbi nagy kedvencei: az ausztrál, új-zélandi és kanadai dollár.

BRIT FONT valóban 2008 legnagyobb vesztese lett.

BRIT FONT ÁRFOLYAMA 2008-ban dollárral euróval svájci frankkal japán jennel lengyel zlotival szemben

EURO árfolyama továbbra is rendkívül stabil volt 2008-ban. Lényegében nem az euro, hanem a fentebb bemutatott többi deviza alapvető trendjei változtak csak, emiatt vegyes és kiegyensúlyozott képet mutatnak az euro 2008-as keresztárfolyamai.

EURO ÁRFOLYAMA 2008-ban amerikai dollár magyar forint svájci frank brit font japán jennel szemben

SVÁJCI FRANK kurzusa az euróhoz hasonló teljesítményt nyújtott, azonban itt már egyértelműen némi erősödő tendenciáról is beszélhetünk.

SVÁJCI FRANK ÁRFOLYAMA 2008-ban euró dollár brit font japán jennel szemben

MAGYAR FORINT a fenti devizatendenciak figyelembevételével továbbra is a világ egyik legstabilabb pénzneme. Régiós szinten is stabil volt a forint, míg pl a román lej kissé gyengült a forinttal szemben, addig a december 31-ével megszűnő és euróvá transzferálódó szlovák korona erősödött.

Euró dollár svájci frank brit font szlovák korona román lej árfolyama 2008-ban MAGYAR FORINTTAL szemben.

DEVIZAPIAC 2009: Elvileg folytatódnia kellene annak, ami 2008-ban végre elkezdődött, vagyis az elmúlt sok sok év végtelenségig túlfeszített trendjeinek es dogmáinak összeomlásának.

DOLLÁR: 2009 végre a dollár éve lehetne, szinte minden a dollár erősödésének irányába hat. Hiszen miről is szóltak a 2000-es évek? Arról, hogy a tőkepiacokon legnagyobb súlyt képviselő dollárbefektetők, illetve a hitelekből spekuláló hordák tömegei dollár ezermilliárdokat váltottak át más devizákra, azért hogy ezekben a devizákban denominált eszközök [magasabb kamatok, államkötvények, részvények, ingatlanbefektetések] várható hozamaiból profitáljanak. Erre az önmagát erősítő trendre aztán devizaspekulánsok áradata is mohón vetette rá magát, és méginkább erősödött az önmagát erősítő trend: a dollár gyengülése. Ennek az érának vége. A könnyen termő extraprofitok korszakának befellegzett, az álombefektetésekből rémálom befektetések lettek, az alulbecsült kockázatok brutális veszeteséget eredményeztek. Tőkék feleződtek és harmadolódtak le. A hitelből spekulálásnak pedig jellemzően 100% veszteség lett a vége. Mindeközben a hitelforrások kiapadtak, az eddig külföldon kalandózó felesleges pénzekre [dollárokra] pedig már otthon is szükség van. Azaz eljött a külföldön kockáztatott dollár ezermilliárdok hazatérésének és visszaváltásának az idje. (Már ami megmaradt belőle.)

További dollárszomjúságot eredményez a következő években óriásira várható amerikai költségvetési hiány, amelynek finanszírozására kibocsátott államkötvények évi ezer milliárdos nagyságrendben szívnak ki dollárokat a globális pénzpiacról, vagyis devizapiaci szempontból dollárkínalatot szív fel illetve dollárkeresletet támaszt.

Szintén a dollár potenciális kínálatát csökkenti az USA külkereskedelmi mérlegének várható javulása. A hiány felére csökkenhet, mellyel a világba stabilan kiáramló dollármennyiség apad, a kevesebb feleslegből pedig kevesebb dollár váltódik át a devizapiacokon.

Vagyis szinte minden a dollár erősödésének irányába hatna. Ezzel a természetes korrekciós áramlattal szembem azonban brutális vehemenciával tevékenykedik az amerikai nemzetet és az emberiséget arconköpő, jegybanki küldetését eláruló, és csakis az életveszélyes sérüléseket szenvedett wall streeti tőzsdemaffiát kiszolgáló, központi banknak álcázott bűnszervezet "pénzhamisítása", azaz a FED totális bankóprése. Azokután, hogy az elmúlt félszáz év legnagyobb gazdasági válságába lavírozták bele a világot, beindították a totális fedezetlen pénznyomtatást, és már több ezer milliárd dollárt nyomtattak ki, felhígították a pénz mennyiségét, értékét, mely kontrollálhatatlan hiperinflációhoz, a dollár esetleges elhiteltelenedésével pedig a világgazdaság összeroppanásához vezethet. (Nem recesszióhoz, recessziócskához, 1-2%os csökkenéshez, csökkengetéshez, hanyatláshoz, hanem összeroppanáshoz, amikor az üzletekből eltűnik az áruválaszték 80%-a.) Ez a masszív jegybanki bankóprés viszont a fundamentális dollárszomjúságot hasonló nagyságrendű addícionálisan nyomtatott dollárbőséggel itatja fel, így a devizapiacon keresztül dollárvásárlásokkal beszerezhető dollárigényt a dezivapiactól független jegybanki források is kiválthatják. Sőt, a túlzott mértékű felelőtlen jegybanki pénznyomtatás dollártúlkínálatot okozhat, mely lecsapódhat a devizapiacokon. (Bár úgy tűnik, a világ többi jegybankja is a felelőtlen fedezetlen pénznyomtatás jellemzően visszafordíthatatlan tévútjának irányába kezd keveredni.) A dollár tehát két intenzív tűzvonal közé került.

JEN: A dollártőkék mellett évek óta a nulla kamatú jen hitel volt a másik globális finanszírozó valuta. A jen shortpiramis azonban 2008 második felében nagyrészt összeomlott. Még mindig van tere ugyan a jenhitelek globális kipucolódásának, (visszafizetésének), ám az ezzel járó jenerősödés egyre súlyosabb gondot okoz a japán exportgazdaságnak. És mivel a devizapiaci intervenció eszközétől sem riadnak meg a japánok, a jen is két tűzé kerülhet. Markáns véleményt nem merek megfogalmazni, de euróval szemben inkább további jenerősödésre, dollárral szemben pedig inkább már jengyengülésre tippelnék.

SVÁJCI FRANK: A dollárhoz és jenhez hasonlóan a harmadik számú finanszírozó pénznemben felhalmozott frankhiteleknek és shortpozícióknak likvidálása tovább folyhat 2009-ben, így a frank erősödésére számítok az európai pénzekkel szemben.

FONT: Zuhanás tovább a szakadékba. A brit luftballonpénz még mindig túlértékelt. Egykori csúcsairól simán lefeleződhet mindennel szemben.

FORINT: A forint esetében szintén véget ért egy éra. Az elmúlt évekre jellemző kereslet-kínálati viszony eltolódik. Az elburjánzott lakossági devizahitelezésnek – mellyel így vagy úgy de 5000 milliárd forintnyi addícionális devizaforrás forintkonverzióját jelentette, és erősítette évekig a magyar fizetőeszköz árfolyamát – vége. A hitelfelvételek forrásaként évek alatt forintra váltott kb 25 milliárd euró és frank konverzió és derivatív deivzaügylet folyamatosan erősítette a magyar pénzt, azonban a lakosság kitömésével és a devizahitelezés forrásainak elsorvadásával az évi több milliárd euró és frank eddigi forinterősítő hatása jelentősen csökken. Ugyanakkor a törlesztések nem állnak meg, azaz évi 2-3 milliárd eurót és frankot kell visszavásárolni forintért különböző devizapiacokon. A devizahitelezések felfutásának kezdeti forinterősítő fázisa [intenzív hitelfelvételek] forintgyengítő fázisba váltott [hiteltörlesztések hosszú folyamata]. És akkor még a magyar vállalati szféra sok milliárd eurónyi, dollárnyi, franknyi devizahitel igényeiről nem is beszéltünk, ahol szintén apadoznak a források.

Azonban más frontokon is forintgyengülés irányába hatnak a tényezők. A globális gazdasági válság miatti magyar exportzsugorodást nem szívesen fogja követni az import javakról való lemondás. A nullszaldósra "küzdött" külkereskedelmi mérleg várhatóan romlani fog, az importöbblet pedig nettó devizakeresletet támaszt a forinttal szemben. De nem is ez okozhat nagy érvágást, hanem inkább a külföldi beruházási tőkék mozgása. Globális recesszióban visszahőkölnek a külföldi beruházók, akik eddig minden évben több milliárd eurót és dollárt hoztak Magyarországra. Ezek a friss befektetések, beruházások elmaradnak, sőt a vállalatok közül sokan csökkentik a termelést, néhány pedig bezár, és a pénzüket viszik haza. (Természetesen az eddigi tőkeberuházásoknak csak a töredékét tudják kivonni az országból. Haza tudják vinni a profitot, a felhalmozott eredménytartalékot, és az esetlegesen nyomott áron értékesített ingatlanok és gépek ellenértékét, vagyis a KÉSZPÉNZT, ami részben okozhat forintgyengítő devizatranzakciót. De a külföldi tőkéből felépített üzemek puszta bezárása tőkekiáramlást nem okoz, legfeljebb ha áron alul megveszi tőlük egy magyar (devizabelföldi). Ha az értékesített eszközöket külföldi veszi meg, akkor viszont nincs nettó tőkemozgás és devizakonverzió, csupán a tulajdonos személye változik, miközben a pénz egyik külföldi zsebéből a másik külföldi zsebébe rakódik. Ha lebontják a gyárat és átviszik Ukrajnába, amögött sincs pénzmozgás, nincs devizapiaci tranzakció, nem gyengíti a forintot. Vagyis az elmúlt két évtizedben Magyarországra beáramló sok sok milliárd dollárnyi működőtőkének csupán töredéke tud dollár formájában távozni az országból, miközben a befektetett külföldi tőke jelentős része a produktív termelés évei alatt magyarországi zsebeket is gazdagított, bérek, adók, járulékok, valamint a beruházás és a termelés egyéb költségei által. A mór megtette kötelességét, a mór mehet.)

Tehát az eddigi néhány milliárd eurónyi (forinterősítő) tőkebeáramlással szemben a következő években néhány millárd eurónyi (forintgyengítő) tőkekiáramlással kell szembenéznünk. Ezt a forinttal szembeni devizakeresletet azonban részben kompenzálhatja a Magyar Nemzeti Bank IMF és EU által órásira duzzasztott 40 milliárd eurós devizatartaléka. Vélhetően intervenciókra is sor kerül majd a drasztikus árfolyammozgások kisimítására, és a lakossági devizahitelesek védelmére.

Tulajdonképpen egyedüli fundamentális forinterősítő keresletet a 10%-os forintkamatok vonzereje jelenti a nemzetközi mezőny hangyafarknyi kamataival szemben. Mostani helyzetban ugyan a globális profitéhség háttérbe szorult a tőke minden áron történő biztonságba helyezésével szemben, de ez nem fog örökké tartani. A 10% kamat a nullához képest olyan brutális különbség, mely előbb utóbb rettentő vonzóvá teszi majd a forint iránti keresletet.

Tehát röviden összefoglalva, a forint is két tűz közé került: a több fronton jelentkező fundamentális gyengülést a magas forintkamatok tőkevonzása és az IMF + EU pénzeken felhízlalt MNB tartalékok óvatos, de hatékony felhasználása kompenzálhatja. Mindazonáltal ha elég szigorú tud maradni a költségvetés, akkor mostmár 2-3 év alatt be fogunk kerülni az eurozónába. Ugyanis az EUs válságkezelésnek valószínű egyik gyógyszere az lesz majd, hogy megpróbálják a kiszáradt nemzetvalutájú országokat minél előbb berángatni az euróövezetbe, amellyel meg lehet olajozni az EU kelet-európai fogaskerekeit. Így mostmár lassan a forint eurókonverziójának bekövetkezésével is érdemes kalkulálni, miközben a kamatkölönbözet egyelőre óriási.

Mindezek fényében valamilyen szintű reális egyensúly az egyébként szinte kiszámíthatatlan devizapiacokon valami ilyesmi lenne számomra 2009-ben: 1 USD = 1 EUR = 1 GBP =100 JPY = 300 HUF

RÉSZVÉNYPIAC 2008: Esést várok minden fronton, a globális medve piac eljövetelét. A fejlett tőzsdékre ráférne úgy 20-30% esés, az izgága feltörekvő piacokra pedig akár 30-40-50-60% zuhanás is. (Persze ha nem jönnek össze 12 hónapon belül a felezések és harmadolások, hanem kicsit tovább tart, az még talán belefér a hibahatárba. J) Mindenesetre hogy kapcsolódjon valami a 2008-as évszámhoz is, legyen 2008 pont a kínai tőzsdeindex célárfolyamom, ami (elég merészen) több mint 60%-os zuhanást jelentene. Magyar részvények esetében is átfogó esést várok, főleg a BÓVLIMIX… akarom mondani BUMIX index agyonmanipulált veszteséggyárainak kidurranását. … A budapesti tőzsde a világ legmanipuláltabb tőzsdéjévé vált. Az íratlan etikai szabályok és kőkemény jogszabályok sárbatiprása által a részvények nagy része szándékos manipuláció, aminek a vége előbb utóbb az lesz, hogy a rászedett részvényesek hatalmasakat fognak bukni. Már nemcsak haveri körök döglődő cégeit felvásárló mutyizós holdingok, és nem csupán alibi terméket gyártó egyszemélyes "kft"-k árfolyamát manipulálják, hanem már a részvények többségét, immáron élen a MOL-lal, amely vezetése a kapitalizmus helyett a szocializmus útjára lépett, és betonozza be magát a "pártfőtitkári" székekbe. A részvényesek érdekével szemben csakis saját pecsenyéjüket sütögetik a részvényések pénzén, a részvényesek kárára. A vezetés által visszautasított és aláásott 31000 forintos ÖMV ajánlat óta lassan 10000Ft-tal kevesebbet érnek a részvények, azaz 1000 milliárd forinttal károsították meg a MOL részvényeseit a "kommunista" cégvezetők . És előbb utóbb ugyanez vár a többi manipulált részvény tulajdonosaira is: ki fog borulni a bili, és hatalmas bukásokat fognak elszenvedni azok, akiken végül rajta maradnak részvények.

Részvénypiaci várakozásaim is nagy hévvel teljesültek. A világ tőzsdéi zuhantak mint a kő, 2008 végére 30000 milliárd dollárnyival értek kevesebbet a részvények. A részvényekben megtestesülő vagyon tulajdonképpen lefeleződött 2008 során, ahogy azt a Morgan Stanley által számított Világindex lefeleződése is mutatja.

Az amerikai Dow Jones Nasdaq &P500 valamint a kanadai tőzsdeindexek 30-40% ot zuhantak 2008-ban.

A fejlett ázsiai országok tőzsdeindexei még ennél is nagyobb mértékben zuhantak. A japán Nikkei HongKong Ausztrália Korea Szingapúr részvényindexei 40-50%-kal estek vissza.

Német DAX francia CAC brit FTSE olasz MIB holland AEX tőzsdeindex teljesítménye 2008-ban. A vezető európai tőzsdék is csak estek mint disznó a jégen.

Az európai másodvonal még nagyobbat zakózott: a spanyol "csak" harmadával, az osztrák görög finn norvég tőzsdeindexek azonban több mint felével értek kevesebbet év végére.

A korábbi években szárnyaló feltörekvő országok tőzsdéin vérfürdő volt 2008-ban.

Mexikó Thaiföld Brazilia Argentina Kína részvényindexei elvesztették értékük negyedét, felét, illetve kétharmadát.

A kínai tőzsde várakozásaimnak megfelelően összeomlott. 2008 január eleji cikkem írásakor még 5261 ponton álló Shanghai Composite indexre jósolt 2008 pontos céláram még szeptemberben, jóval a nagy globális tőzsdei összeomlás előtt teljesült. Az index 70%-os zuhanórepüléssel 1665 pontog esett, az évet pedig 1820 ponton fejezte be. A kínai tőzsdeindex oda jutott, ahol már 9 éve is volt. Méghogy jó befektetés a kínai részvény??? (Magyar állampapír vagy prémium bankbetét ezalatt több mint 100% profitot termelt. Bármiféle idegeskedés nélkül.)

India Fülöpszigetek Indonézia Malajzia Taiwan feltörekvő részvénypiacai sem úszták meg az esést 2008-ban.

Az orosz tőzsde is összeomlott, negyedére zuhantak az árfolyamok. Baltikum sem kerülhette el az esést, Lettország és Észtország tőzsdéi értékük több mint felét elvesztették.

Az orosz tőzsde korábbi diadalútját főleg az olaj és nyersanyagok (CRB index) szárnyalásának köszönhette. Azonban a garfikonból jól látszik, hogy az orosz tőzsde 2008 első felében már nem tudja tovább követni az olaj szárnyalasát, képtelen már az emelkedésre, kezd roskadozni saját súlya alatt. Aztán amikor az olaj esésnek indul, végképp magával rántja az orosz részvénypiacot is a mélybe.

Közép-európai régió tőzsdéi is súlyos veszteséget értek el 2008-ban.

A magyar tőzsde teljesítményét reprezentáló BUX és BUMIX index lefeleződött, akárcsak a lengyel WIG és cseh PX50 index. A román tőzsdei piramisjáték harmadára omlott össze, Bulgáriában pedig vérfürdő áldozatává váltak a felelőtlen játékosok: -80%, azaz ötödére estek a részvényárfolyamok 2008-ban.

A bulgár tőzsde totális összeomlása nagyon súlyos. Én abszolút semmit nem értek a bulgár tőzsdéhez, de ilyen gyorsan ekkora brutális mészárlást látva valószínűnek tartom, hogy indexileg innen már inkább felfele vezet az út, mintsem lefele. A decemberi vérben tocsogás egyúttal lehet egy kifeneklés, amiből jöhet egy hosszabb bázisépítés, ami már viszonylag stabil alapot adhatna majd egy potenciális emelkedésnek. És ha netán a 80% esésből 10-20%pontot visszanyerne a tőzsde, az innen 50-100% emelkedést jelentene.

Magyar részvények 30-50-60-80-90% veszteséget értek el 2008-ban. Érdemes mégegyszer elolvasni mit is írtam ezekről egy évvel ezelőtt. Ennek fényében: no comment.

RÉSZVÉNYPIAC 2009

Mint reálgazdásági várakozásaimban is írtam, a világgazdaságra évekig tartó recesszió illetve sárban dagonyázás vár. Ilyen környezetben elvileg a részvénypiacoknak is hosszú, gyötrelmes lemorzsolódás a sorsuk. A tőzsdeindexek ebben a keserves, hosszú időszakban innen még akár le is feleződhetnek. Például ilyen vacak konjunktúrális perspekítvában ahhoz, hogy osztalékfizető vállalkozásként is vonzó befektetést jelentsenek a Dow Jones index részvénytársaságai, nagyságrendileg 3-4000 pont körüli értéket jelentene. Ilyen mélységekbe persze korántsem biztos, hogy végül lemegy tőzsde, azonban isten malmai… pontosabban a tőzsde majmai lassan őrőlnek, idegeik pedig lassan őrlődnek. Évekig eltarthat mire végül úgy kifeneklik a piac, hogy onnan már csak felfelé vezethet az út, miközben ezalatt az évek alatt nagy hullámokat is vethet.

Erre egy intő példa a japán hitelválság és a Nikkei tőzsdeindex. A 1989-es csúcsról való összeomlás majd lemorzsolódás hosszú rögös útján jónéhány impozáns emelkedést okozó évekig tartó bull ciklus indult, miközben valójában 19 éve tart a szekuláris medvepiac, és az index 26 éves minimumot ütött nemrég. Az egykor ezer híján 40000 pontos tőzsdeindex kevesebb mint ötödére, 7000 pontig erodálódott. (Még hogy jó üzlet a részvény hosszú távon???)

Ugyanakkor 2008 egy rendkívül brutális tőzsdeév volt, hiszen ilyen globális vérfürdő szinte páratlan esemény a tőzsdevilág elmúlt száz évben. A világ részvenyeiben megtestesülő vagyon hip-hop lefeleződött, 50-60-70-80%-os tőzsdekrachokat láthattunk és figyelhettünk meg saját szemünkkel. Ráadásul a mostani összeomlást megelőző csúcsokon nem is beszélhettünk aberált túlértékelséget előidéző eufóriáról, mint a tipikus tőzsdekrachok esetében. Ilyen súlyos és gyors összeomlások után kalkulálhatatlanná válnak a piaci folyamatok és kockázatok, innen akár felfelé akár lefelé további heves mozgások is jöhetnek. Ha valaki ilyen részvénypiacokon vesz fel új pozíciót, amelyek már lefeleződtek vagy leharmadolódtak vagy netán lengyedelődtek, és ezek a piacok az eddig elszenvedett esés mértékének csupán negyedét valamilyen okból visszakorrigálják, azon új pozíciók esetében 25 illetve 50 és 75%-os rallyt okozna a korrekciós fázis. Milyen shortos tudná ezt elviselni??? Ugyanakkor ha ezek a részvénypiacok az eddig elszenvedett esésüknek csupán negyedével továbbesnének, az 25 illetve 50 és 75% további zuhanást jelentene. Milyen longos tudná ezt esviselni??? (Például a 14000-ről 8000 ezer pontra eső Dow Jones index esetében az akár egy nap alatt is előforduló 1000 pontos mozgás innen már 12% változást jelent. Ha pedig a 2500 pontról 500-ra összeomló orosz RTS index eddigi 2000 pontos eséséből csupán az ötödét ledolgozná, akkor a 400 pontos rally 80% emelkedést jelentene. Ha viszont az eddigi esésének csupán tizedével továbbesik, azaz 200 ponttal, az innen 40%-os zuhanást jelentene.) És ekkora hullámok (azaz esetleges felfele korrekciók, shortcovering, enyhülő pesszimizmus, előretörő optimizmus, illetve újabb pánikzuhanások, kényszerlikvidációk, mélyülő pesszimizmus, elsorvadó optimizmus) simán benne vannak a pakliban, és bármikor és bármitől gerjedhetnek ilyen felfelé vagy lefelé sodró hullámok.

Aki egy ilyen piacba belenyúlkál, az könnyen megégetheti magát. Alapjáraton is nehezen kiszámíthatató játék a tőzsde, most azonban főleg. Túlságosan kiszámíthatatlan a részvénypiac, kalkulálhatatlanok a kockázatok, ezért véleményem szerint a részvénypiac kerülendő. Egyedi részvények pedig szóba sem jöhetnek, bármi tovább feleződhet, aztán onnan újra feleződhet. Mindennek van fele. A 2 centes részvény is lefeleződhet 1 centre. És az 1 centes részvényen is lehet 100%-ot veszíteni, ha semmennyiért sem lehet majd megszabadulni tőle. Ugyanakkor a shortolás is óriási veszélyeket hordoz. A sokat esett, agyagba döngölt, túlshortolt részvények hirtelen bármikor duplázódhatnak, vagy akár triplázódhatnak is 1-2 napon belü. A jelenlegi részvénypiaci klíma hosszú távú rizikóját szemléltető előbbi japán ábra után a rövid távú kockázatokra is mutatok egy intő példát (a sok közül!!!) napjainkból:

MAGYAR RÉSZVÉNYEK

Mint már pár éve mondogatom, a budapesti tőzsén jegyzett részvények nagy része agyonmanipulált veszteséggyár. Ezek a cégek, amelyek nem képesek valós cashflow-t kitermelni, valójában egy fillért sem érnek. Ezeknek a részvényeknek a valós értéke nulla. Azon kevés cég, amelyek sikeres üzleti model alapján életképes terméket produkálnak, és képesek tartósan nyereséget termelni, azok vélhetően be fognak árazódni a medvepiaci 5-10-es P/E tartományba. De egyedül a gyógyszercégek fundementumai jók, miközben medvepiaci környezetben a Richter és az Egis is drága. Ráadásul "szovjet" piacaik perspektívái is romolhatnak. Az OTP és MOL részvényekről már jóideje ismert véleményem. Az OTP fundamentumai jelentősen romlani fognak, a korábbi nyereségesség töredékére kell hogy essen. A MOL pedig a méreg drágán hitelből vásárolt gigantikus mennyiségű saját részvényeivel eltőzsdézte saját tőkéje nagy részét, és törleszthetetlenné vált hitelállományt görget maga előtt.

CÉLÁRFOLYAMOK: 2009 forint illetve pont az OTP, MOL, illetve a francia CAC40 és ausztrál ASX (All Ordinaries) tőzsdeindexekre.

Mivel a nagy bankházak piac után kullogó semmitmondó célárfolyamaival szemben idén ezúttal nem könnyen találok a 2009-es dátumhoz passzoló kellően merész, de nem elérhetetlen 2009 pontos célárfolyamokat, legyen akkor a 2009-es évre szóló 2009Ft-os célárfolyamom a MOL illetve OTP részvény. A 30%-os esés és főleg a 80%-os összeomlás elég brutális forgatókönyvek, de talán nem elérhetetlen célirányok. Emellett még a francia és ausztrál tőzsdeindexekre is megkockáztatom a 2009 pontos célárfolyamot. A 45%-os ausztrál esés szintén nagyon durva lenne, de porban fetrengő felállni képtelen nyersanyagárak esetén ez sem elérhetetlennek tűnő cél. A francia CAC40 index közel 40%-os esésének víziójával pedig tulajdonképpen arra bazírozok, hogy elesik a 2003-as 2400 pontos mélypont. Elég brutális célárak, de talán valamelyik csak teljesül a négyből. ;-)

BÓNUSZTIPP: Hogy legyen egy pozitív hozzáállású tippem is, már említettem a bulgár tőzsde brutális összeomlását. Még egyszer hangsúlyzom, hogy abszolút semmit sem értek a bulgár tőzsdéhez, de több mint 80%-os zuhanás után közép és hosszú távon én látatlanban is inkább felfelé várnám ezt az indexet. (Egyúttal szívesen veszek útbaigazítást, hogyan tudnánk ott egyszerűen indexfutures pozíciót felvenni, illetve egy kis átfogó fundamentális elemzést is szívesen olvasnánk.)

NYERSANYAGPIAC 2008: Esést várok minden fronton.

NYERSANYAGPIAC TELJESÍTMÉNYE 2008-ban: Nagy nehezen végre összeomlott a spekulatív tőzsdei nyersanyagokból épített légvár. És ne feledjük, a subprime válság 2007 márciusi kirobbanása után már borítékolható volt a világméretű recesszió, mégis további 50%-kal emelkedett a nyersanyagárindex. Ennyit a piacok hatékonyságáról, meg hogy a tőzsde a jövőt árazza. Frászt! Másfél évvel volt/van elmaradva a múlttól is, nemhogy a jövőtől. Évek óta akkora a nyersanyagtúlkínálat, hogy szinte nem bírják hol tárolni a felesleget. Most meg, hogy az ár is lement, sorra zárnak be a bányák, mert így már a sok balek spekulánsnak sem lehet eladni.

CRB nyersanyagárindex 8 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza.

OLAJ ARANY EZÜST GYAPOT és az amerikai leszállítású FÖLDGÁZ árfolyama 2008 és az elmúlt 5 év folyamán

RÉZ PALLÁDIUM PLATINA ALUMÍNIUM és FAANYAG relatív árfolyama 2008 illetve az elmúlt 5 év folyamán

5 év alatt visszajutottak oda, ahonnan jöttek. A faanyag ára pedig lefeleződött, hiszen a házépítések visszaesése évek óta tart.

KUKORICA BÚZA RIZS SERTÉSHÚS ÉLŐ MARHA relatív árfolyama 2008 illetve az elmúlt 5 év folyamán

2008-ban egymás után egyet egyet rúgott a gabonaárrobbanás, majd az árak eztán felére estek. Az 5 éves grafikonon jól látszik, hogy míg a hús árak alig változtak 5 év alatt, a gabonaárakat ettől függetlenül hatalmas spekuláció fújta fel. Ugyanakkor talán a gabonában van meg az az esetleges potenciál, hogy ne zuhanjon vissza teljesen a mélybe ahonnét jött, hanem esetleg a korábbi évtizedes bázishoz képest az árrobbanásból egy szintet megtartva új sávban folytassa a következő évtizedet.

CUKOR KAKAÓ KÁVÉ TEJ NARANCSLÉ relatív árfolyama 2008 illetve az elmúlt 5 év folyamán

Mint már párszor említettem, ezek a soft commodityk (puha nyersanyagok) a legnagyobb tőzsdei kaszinók. Befektetésről teljesen értelmetlen is beszélni ezekkel kapcsolatban, hiszen ezek színtiszta szerencsejátékok. Fektessünk tejbe??? Ez aztán hosszú távú befektetés, mi? Mire aláirjuk a papírmunkát már meg is savanyodott. J Parányi piacok ezek a százezer milliárd dollárnyi befektetésre éhes globális tőkéhez képest. Egymilliárd dollár ki/be áramlása, illetve a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok hatalmas árfolyammozgásokat tudnak generálni: duplázás vagy felezés bármikor benne van a pakliban. Itt szinte csak a játékszenvedély betegek játszanak egymással. Messziről kerülendők.

NYERSANYAGOK 2009: A commodity bull market halott. Ezt már Jimmy Rogers sem fogja tudni feldumálni a sírból. Az összeomlás után hosszú kómára számítok. A túlkínálat óriási, a tárolás már jóideje gondokat okoz. És most, hogy már tőzsdei balekokra sem lehet rápirítani ezt a sok felesleget méreg drágán mint az elmúlt években, már bányák is zárnak be. A különböző nyersanyagok különböző agóniában folytathatják szenvedésüket. Lesznek olyanok, amelyek tovább zuhannak mint a kő, mert a rendkívül magas csúcsokon nagy mennyiségű fedezeti pozíciókat adtak el a termelők, amely mennyiségek ezért teljesítéskor mindenképpen (túl)kínalatot fognak jelenteni a jövőben. (Az ellenoldali spekulánsok ezt a kínálatot pedig nem fogják tudni megenni vacsorára, bagót se fog érni a longjuk lejáratkor, és évekig millió tonna nyersanyagot fognak leszállítani nekik a manhattani és rózsadombi lakásuk elé, amivel nem fognak tudni mit kezdeni. Magyarul: ez a mennyiség az ártól már függetlenül mindenképp meg fog jelenni fizikailag is a piacon.) Néhány nyersanyagban persze lehet "dead cat bounce", dehát ez csak "döglött macska rángása" a hatalmas esés után. Egyes nyersanyagok esetében azonban esetleg elképzelhető, hogy új bázisban folytatják a következő évtizedet, azaz ugyan közelébe sem mennek majd abszolút csúcsuknak, de a korábbi évtizedes bázishoz képest egy magasabb árfolyamsáv-bázisba lépve folytatják kurzusukat. (Erről remélhetőleg majd fogok írni külön cikket is.)

Nyilasi Attila – http://nyilasi.tozsdeforum.hu

Korábbi cikkek olvasása