2024.11.19. Alkudd ki ! - Határidős ingatlan vétel

Mit csinál egy tőzsdei befektető, ha úgy gondolja, hogy valaminek fel fog menni az ára, de nincs pénze vagy nem tudja most azonnal megvenni? Hát határidősen veszi meg. Ha egy nagy pékség vagy malom az év elején arra számít, hogy fél év múlva betakarításra felmegy a búza ára, akkor már jó előre megveheti határidősen fedezeti ügyletként. De ugyanez megoldható ingatlan esetében is. Azaz mit csináljon az az állampapír befektető, akinek tavaszig ketyeg a 19% kamat, de szeretne az állampapírban lévő pénzén már most ingatlant vásárolni, mielőtt túlhevül az ingatlanpiac? (Lombard hitelt ugye pár éve letiltotta az MNB lakossági állampapírokra.) Van erre egy neoprimitív megoldás: alkudd ki, hogy csak tavasszal kelljen a vételárat kifizetni, és foglalózz egy vastag összeggel! Ne az áron alkudj, hanem egy jól árazott ingatlanon ezt a halasztott fizetést próbáld meg kialkuldni! Az eladónak is biztosabb vevő vagy, mint egy hitelből vásárló, aki esetleg végül mégsem kap hitelt. Én már szeptemberben lecsaptam egy klassz őrségi házra, mert folyamatosan figyelem az első számú benchmark befektetési lakások, azaz a homogén panelek (füredi és újlipótvárosi) hirdetési listáját, és egyértelműen látszott, hogy elkezdték csipegetni az olcsóbb paneleket, sorra tűnnek el a hirdetések, azaz újra megindult a lakáspiac. Az áron nem alkudtam, megadtam a hirdetési árat, viszont 20% foglalóval kialkudtam, hogy majd csak a tavaszi kamatkupon vágás után, márciusra kell teljesen kifizetnem a vételárat. Az eladó is profi volt, ő azonnal két kiszemelt miskolci panelre vetette rá magát, és bővíti vele miskolci bérlakás portfólióját. (Amúgy elmondása szerint sokkal jobb hozamokkal adhatók ki mint a pestiek.) Mindenki jól járt.

Jövőre két óriási pénzáram jelentős része csapódhat le az ingatlanpiacon, plusz lezárul a két láncfűrészes pszichopata árnyékboxolása, azaz Orbán útjából márciusban eltakarodik a sértett Matolcsy, ami felveti az MNB pénznyomda ismételt beindítását:

-- 1 -- A 12 (kamatokkal 14) billió forintnyi lakossági állampapír állomány nagyobbik felének (PMÁP) kamatozása csökken töredékére jövő tavasszal. A 18-19%-os jelenlegi kamatozás alapjáraton automatice 4-5%-ra csökken le, de jelen állás szerint a papírok lecserélésével sem érhető el 7-1= 6%-nál magasabb tiszta kamat. Ez nem sok. A lakossági állampapírállomány jelentős része, több ezer milliárd próbál majd kiáramlani állampapírokból, és a hazai (és külföldi) ingatlanpiacon is befektetést keresni. (Itt jegyezném meg, hogy a lakossági állampapírból magyar befektetési alapokba átáramló pénzek fele valójában közvetve visszaáramlik klasszikus állampapírokba, hiszen a befektetési alapok is nagyrészt állampapírokat tartanak, így a beáramló pénzeken azok is jórészt állampapírokat fognak venni, így a magánszemély befektetők tőkeátcsoportosításának - legalábbis részben - nemhogy profitnövelő, hanem kifejezetten profitcsökkentő eredménye lesz, mert az intézményi állampapírok várhatóan nem fognak annyit hozni mint például egy 7%-os bónusz állampapír, és még 1-2% alapkezelői díjat is kell fizetni, plusz tranzakciós és számlavezetési költségeket, és ha nem hosszú távú TBSZ számlára vásároljuk a befektetési alapot, akkor 28% adót is kell fizetni a profitok és kamatok után. Tehát egy befektetési alaptól a közvetett állampapír tőkearányon kb csak fele akkora kamatprofit várható mint egy jobb fajta adómentes lakossági állampapírtól. A befektetési alapok egyedileg sajátos spekulatív tőkerészén persze végül aztán lehet nyerni vagy veszteni, de mindenképp több százalékpont hátrányból indulnak a befektetési jegyek tulajdonosai.)

-- 2 -- A fidesznek brutális mértékű osztogatásba kell kezdenie legalább fél évvel a választások előtt. Nagyságrendlieg kb 4000 milliárd forintot kellene szétosztogatnia a célcsoport szavazóinak. (És ez a 4 billió nem az a kutyakaka tologatás, amit a napokban bejelentettek, hanem friss ropogós 4 billió forint készpénzt kell a zsebekbe tömködniük, ha hatalmon akarnak maradni. Minden áron nyerniük kell, mert ha buknak, akkor teljes vagyonelkobzás és börtön vár a fidesz maffiára.) Ez az osztogatás is lecsapódik majd közvetve az ingatlanpiacon: érdemi albérletár emelkedés (ami növeli az ingatlanok fundamentális értékét) + növekvő lakáshitel felvételi képesség; harmadrészt ez a masszív fogyasztásnövekedés garantáltan inflációval, de akár forintgyengüléssel is járhat, ami szintén növeli a reálértéken stabil ingatlanok befektetési vonzerejét.

-- 3 -- Matolcsy távozása után akár újra beindulhat a fideszes jegybanki pénznyomda, ami forintgyengülést, inflációt, lakás-és albérletár emelkedést okozna, és ingatlanba menekülő tőkét eredményezne.

INGATLANPIAC: Hirdetni bármilyen drágán lehet. Eladni csak reális áron.

Ez az ingatlan "árrobbanás" olyannyira borítékolt, hogy már a csapból is ez folyik, ezért már tényleg mindenki erre számít, és így még jobban önbeteljesítővé válik a várakozás, és már meg is indult az árak felfele kúszása a Soros féle reflexivitás kottája szerint. Jómagam általánosságban óriási árrobbanásra nem számítok, de az alacsonyabban árazott ingatlanokat ki fogja szívni a piac, és lépésről lépésre, tégláról téglára araszolnak majd felfele az árak, és nyomják egyre feljebb majd az árpadlót 10-20%-kal. Ami most 40 milka, az simán lehet egy év múlva 45-50. De amit most 200-on hirdetnek, az jövőre sem lesz eladható 200-ért. Mert a magyarországi ingatlanok alapvetően már nagyon drágák, a hirdetések 90%-a teljesen irreális, az áhított irányárakat a hirdetők az alapján határozzák meg, hogy mennyi pénzt szeretnének elkölteni: a vidéki lepukkadt házukat annyiért eladni, hogy Pesten egy (szintén túlárazott) felújított lakást vehessenek belőle. Vagy a lepukkadt, rossz adottságú százéves pesti téglalakást akarják egy új építésű agglomerációs kertes házra lecserélni, plusz 10 millió még új kocsira is kellene. A felső kategóriában pedig elmeháborodott árelképzelések vannak. (Félmilliárd forint felett 200db eladó lakás van az ingatlan.comon, de már 1 milliárdért is hirdetnek egy tucatnyi eladó lakást. Igen lakásokat, nem házakat, nem villákat, hanem lakásokat, miközben 100-200 millió felett valójában alig van levegő, szinte semmilyen lakást nem lehet eladni jelenleg a piacon ennyiért, hiszen ebben a szegmensben mindenki vett már ilyen lakást - aki akart és tudott - jóval barátibb áron, saját részre 3-4% THM-mel megtehette, vagy befektetésként vehetett ilyeneket féláron, harmadáron, negyedáron az elmúlt tíz évben. Ezekből a lakásokból 10-ből 9-et bérbe adni is lehetetlen, és azt az egyet is csak olyan nyomott áron, ami a használati amortizáció mellett valójában veszteség. AIRBNB engedélyt pedig most legalább 2 évig nem ad ki Orbán Ráhel senkinek. (Az pedig tévhit, hogy az engedély a lakással együtt átruházódik. Az engedély a tulajdonos nevére szól, és csak abban a ritka esetben ruházódik át adásvétel során, ha a lakás egy KFT tulajdona, és a KFT-t veszi meg a vevő.) Mindezek ellenére az ingatlan kínálat 10%-a még reális áron megvásárolható, azok, amiket valóban el akarnak adni, amelyben nem röghöz kötve él a tulajdonos, és nem abból akarnak egy nagyságrenddel jobb ingatlanba költözni és még autót is venni. A jól kiadható, realitást jól tükröző homogén koncentrált piacot alkotó kétszobás panelek és belvárosi garzonok kvázi "tőzsdei" ára ugyan nem olcsó, de jelenleg még befektetési célból is reálisnak mondható 40 milliós magasságban, és az agglomerációtól távol eső kifejezetten vidéki házak között is akadnak jó vételek, amit tényleg el akarnak adni. (És mint megtudtuk, például a miskolci panelek is jó áron vannak még.) Viszont általánosságban túl drágák a magyarországi lakóingatlanok befektetési célból. Mindezek tükrében érdemes most újra csemegézni az ingatlanpiacon, mert jobb befeketésnek tűnik reális árú jó ingatlanba átpakolászni a pénzeket az alacsony állampapír kamatok helyett a jövő évre borítékolt 3 esemény együttállásának tükrében.


GIGANTIKUS VÁLASZTÁSI OSZTOGATÁS:

" Bunkó vagy, Bugsy ! " Teljesen téves az a fidesz logika, hogy majd a gazdasági növekedés tökölődve erölködő felpumpikálása életszínvonal növekedést okoz, és amiatt majd megint rájuk fognak szavazni. Ez csak szánalmas bénázás. Egyrészt semmi esély gazdasági növekedésre, mert kvázi kinyírták a piacgazdaságot. Másrészt nincs annyi égetni való pénz a világon, amennyivel az általános magyar életszínvonalat érdemileg emelni lehetne mesterségesen feltoszkodott értelmetlen funkciójú GDP növekedés által. Harmadrészt hiába osztogatnak pénzeket a kutyakaka ide-oda tologatására, attól még nem fognak rájuk szavazni. Magyar Péter váratlan felbukkanásával és tarolásával a centrális erőtér tákolmánya összeomlott, ezért a fidesznek egyetlen esélye maradt csak: minden áron megtartani a megmaradt 2 millió birkát: célzottan töménytelen mennyiségű készpénzzel kell kitömni a saját szavazóit. De szőnyegbombázásra már nincs elég pénz, így főleg csak a kritikus célcsoportokra, és a kritikus egyéni választókörzetek szavazóira kell brutális mennyiségű pénzesőt borítani. Nem félzsák krumplit, hanem olyan sok pénzt, hogy a választó a választáskor ne is a politikára szavazzon, hanem a zsebébe rakott rengeteg pénzre. Hogy lehetőleg még olyanok is szavazzanak a fideszre, akik amúgy nem tennék, de mégis rájuk szavaznak, mert a fidesztől kapják a sok sok pénzt, amit eddig nem kaptak senkitől. Tehát azokban az egyéni képviselői körzetekben, ahol úgyis nyer a fidesz (például Dunántúl nagy része), oda valójában felesleges pazarlás pénzt osztogatni. Ahol meg úgysem tud nyerni a fidesz (például Budapest), oda főleg felesleges pénzt osztogatniuk. A kritikus helyekre kell fókuszálniuk, de ott viszont brutális pénzeket kell az emberek zsebébe tömni. Fejenként félmilliót-egymilliót. Az ígérgetés már nem elég. A pénznek választáskor már a szavazók zsebében kell lennie, sőt, a legjobb ha már el is költötte kocsira, bútorra, nyaralásra, okostelefonra, TVre, sörre, akármire, és úgy érzi a választó, hogy sokkal jobb élete lett a fidesztől kapott sok sok pénz miatt, és van ott még, ahonnan ez jött. Tehát jövőre már meg kell kezdeni a soha nem látott, eddig elképzelhetetlen mértékű brutális, gigantikus osztogatást. All in!!! Győzelem vagy halál! Ez az egyetlen esélyük a túlélésre. (Reméljük, hogy nem sikerül nekik, mert ha mégis, akkor teljes gazdasági összeomlás jönne a következő 4 évben.)

Íme egy lehetséges választási menü, ízlelgessük egy kicsit étvágygerjeszőnek:

A nyugdíjasoknak választás előtt minimum fél évvel 30% nyugdíjemelést kell adni. (Nem egyszeri tételt, hanem a havi fixet kell felemelni.) Ez plusz ezer milliárd forint alaphangon a választásokig. És a csóró nyuggereket még olcsón megússza a fidesz. Mert a családosoknak ezer milliárd csak lepkefing. Családonként havi plusz százezreket kell kiosztogatni. Például a duplázó/triplázó családi pótlékon keresztül, ami ezer milliárdos nagyságrend. Egy remek gátlástalan húzás lenne a téli fatüzelés 100-200 ezres támogatása, hiszen főleg a vidéki, falusi háztartások fűtenek fával, akik a fidesz fő szavazóbázisa. Ez pár száz milliárdos nagyságrend. Okostelefonok + mobilnet ingyenes osztogatása falusi, kisvárosi gyerekeknek. Ez csak tízmilliárdos nagyságrend. Jöhet a falusiaknak, kisvárosiaknak az ingyenes jogosítvány szerzés, ingyenes MÁV, busz. Alapvető élelmiszerek ingyenes falusi osztogatása. És minden falusi, kisvárosi zsebet különféle módokon vastag százezrekkel kitömni, de főleg a választási földrajzilag kritikus egyéni választókörzetekben. És ha kell, belengetni olyan teljesen populista irracionális ígéreteket, hogy ha nyer a fidesz, akkor majd nem kell visszafizetni a babavárot / csokot, kapnak milliós autóvásárlási támogatást. Sőt, ha kell Mészáros Lőrinc magángépén fognak minden fideszre szavazót a Maldív szigetekre reptetni all inclusive ellátással. Irgalmatlan sok pénzt szét kell osztogatni és mindent be kell ígérni/hazudni, mert Magyar Péter akkora veszélyt jelent a fidesznek, mint Luke Skywalker a birodalomnak:

https://youtu.be/JaBlw1gNWdg?si=E_4pfCC29WhWj7L4&t=42

AZ OSZTOGATÁS FINANSZÍROZÁSA

A fidesz kormány borítékolt gigantikus választási osztogatása primtíven leegyszerűsítve a "felesleges" pénzzel rendelkező jómódú belföldi vagy külföldi emberek pénzét tereli a költségvetésen keresztül a kevésbé tehetős és szegényebb rétegek zsebébe. Ezért az osztogatás keresletbővülést és inflációs nyomást okoz, mert a nem fogyasztási célú pénzforrásokat a költségvetési transzformáció által szétosztogatva többlet fogyasztásra költik el a juttatásokban részesülők, és megbillen az eddigi status quo. A különadókkal agyonsúlytott kiskereskedelemi vállalkozások pedig nagyon alacsony haszonkulcsokra lettek kifeszítve, így a fogyasztói keresleti nyomás könnyedén lecsapódhat számukra enyhítő vagy kényszerű áremelkedésekben. Az inflációs nyomás szempontjából ugyanis az sem mindegy, hogy milyen forrásból van finanszírozva az osztogatás, hiszen a többletfogyasztás importból származó részét valójában euróért és dollárért kell beszerezniük a kereskedőknek és szolgáltatóknak, így a gyengülő forint árfolyama miatt is emelkedhetnek az árak. És ez az import fogyasztás nagyon jelentős, mert az áruk kb 90% mind mind import (aldi, tesco, rossman, autóvásárlás, benzin, gyógyszer, webshop, építőanyag, és szinte minden amit üzletekben vásárolunk) plusz még a szolgáltatásoknak is van importigényük (étterem/büfé élelmiszer alapanyag, szervíz alkatrészek, fogorvosi anyagok és műszerek, szoftverhasználat, géppark, stb.) sőt a magyarok által igénybevett szolgáltatások között vannak teljesen import szolgáltatások is (külföldi utazások, netflix, mastercard, wise, revolut, fedex, belföldi airbnb, eurojackpot lotto, stb.) szóval nagyon magas a fogyasztás import aránya, ezért a forintban történő osztogatás okozta fogyasztásnövekedésnek devizapiaci kihatása is van.

Ha 100% devizaforrásból, azaz devizakötvény kibocsátásból finanszírozzák az osztogatást, akkor elvileg minden elosztogatott pénz mögött van deviza fedezet, azaz ennek a plusz pénznek az elköltése - bárhogy is költsék el - nem gyengíti a forintot. (Sőt, a nem importa elköltött pénzrész még erősíti is a forintot, hiszen ez a deviza bejött az országba, de nem ment ki.) Ebben az esetben az osztogatásnak és a tescoban történő többletvásárlásnak, import fogyasztásnak nem lesz érdemi inflációs hatása, mert az árukat a világpiacról vásároljuk, és világpiacon a magyar többletkereslet nem veri fel az euró és dollár árakat, a többlet forintosztogatás mögött pedig 100% ott van a devizafedezet a devizakötvény kibocsátásból. Így az osztogatás túlkeresleti inflációs hatása csak belföldi termékekben, azaz a szolgáltatásokban, lakbér és ingatlanár emelkedésben csapódik le. Tehát ebben az esetben az áruinflációs nyomás alacsony, de épp ezért magasabb a belföldi termékek, azaz a szolgáltatások, lakbér és ingatlárak inflációs nyomása, mert több pénz jut ezekre, ha az áruk ára nem emelkedik a boltokban a forint stabilitása miatt.

Ha forint államkötvényekből finanszírozzák az osztogatást, akkor a külföldi befektetők által megvásárolt forintkötvények mögött úgyszintén deviza forrás jött az országba, így ennek a külföldi részfinanszírozásnak a lakossági eltapsolása szintén nem jár a forint gyengülésével. A hazai szereplők államkötvény vásárlásai viszont forintból történnek, így ennek az eredendően forint tőkeforrásnak költégvetési elosztogatása nem nyújt deviza fedezetet a többlet import fogyasztásra, így egy ilyen pénzügyi transzformáció forintgyengülést okoz. Mivel a forint államkötvények aukcióján előre nem lehet tudni, hogy a külföldi és belföldi befektetők milyen mértékben vesznek részt, és persze azt sem, hogy az osztogatás végül milyen arányban csapódik le áru / szolgáltatás / lakbér formájában, ezért a devizapiaci hatás előre nem becsülhető. Ha a külföldi befektetők pénze teljes egészében tudja finanszírozni a többlet importfogyasztást, akkor elvileg nem okoz forintgyengülést. Viszont ha a külföldi befektetők nem tartják lejáratig a forint kötvényeket, hanem megunják a banánt, és menet közben eladják egy belföldi szereplőnek, és kérik vissza a devizapiacon a dollárjukat és eurójukat, az megintcsak gyengíti a forintot. Így e ez a finanszírozási forma egyértelműen magasabb színtű inflációs veszélyt hordoz, mert az import termékek vásárlásán keresztül forintgyengülést is okozhat. Viszont ebben az esetben a szolgáltatások körében ilyenkor kicsit enyhébb a keresleti, inflációs nyomás, mert ha a boltokban emelkednek az árak a gyengébb forint miatt, akkor kevesebb pénz marad szolgáltatásokra, lakbérre.

Ha MNB finanszírozásból, azaz a semmiből teremtett jegybanki forintnyomtatásból finanszírozzák az osztogatást, akkor semmiféle deviza fedezet nincs az importfogyasztásra, ami egy az egyben gyengíti a forintot. És ha újra beindítják a pénznyomdát, akkor nagyon könnyen megint rászoknak erre a monetáris kokainra, és nehezen fogják tudni megállni, hogy leálljanak. Ráadásul ilyenkor a pénzpiacon azonnal megkérdőjeleződik a nyomtatott deviza hitelessége. Ha nincs nyomtatás, az oké. De ha kicsit is elkezdenek nyomtatni, akkor az nem oké, mert akkor nagyot is nyomtathatnak. És mivel a jegybanki pénznyomtatás valójában legális pénzhamisítás, pénzhígítás, ezért olyan ez mint a hazudozás: aki eddig mindig igazat mondott (sosem hamisított) arról azt feltételezik, hogy ezután is igazat fog mondani (nem fog pénzt hamisítani). De aki elkezd kicsiket, jelentékteleneket hazudozni (csupán egy "kis" adag pénzt nyomtatni, hamisítani), arról már nem hiszik el, hogy nem fog majd nagyokat is hazudni (nagy tételben pénzt hamisítani, nyomtatni).

A finanszírozási mixbe persze bele szól az is, hogy nem csak az általam 4 billióra becsült osztogatást kell finanszírozni, hanem az alap 6 vagy ki tudja mennyi billió költségevetési hiányt is, azaz minimum 10 billió forintot = 25 milliárd eurót kell összekalapolnia jövőre a kormánynak. Ez egyszeri alkalommal még megoldható, ha mindent bevetnek: először devizakötény, utána forintkötvény, titokban kínai hitel, és a végén MNB pénznyomda. (Amúgy a valódi hiány már most is 10 billió, mert hozzá kellene adni az MNB veszteséget, plusz a repteret, és a Tiborcztól vett irodaházakat, meg a többi felesleges "vagyonelem" beszerzést, baráti diktatúráknak adott százmilliárdos kölcsönöket, meg még egy csomó mindent, amiről nem is tudunk, mert titkosították, és amiket számvitelileg nem számítanak bele a standard metódusba, pedig nagyonis valós hard cash pénzhiány.) A gigantikus költségvetési hiány finanszírozási mixében rendelkezésre állhat majd kínai devizahitel is, de ezt lakossági eltapsolásra nem adnak, hanem csak célirányosan olyan dolgokra, ami nekik fontos, ők járnak jól vele, és zálog biztosítékot is kérnek. Tehát ez csak egy költségvetési részfinanszírozási lehetőség max kb 10 milliárd dollárig, amit persze a láncfűrészes pszichopaták fel fognak venni, hogy "pörgessék" a GDP-t = azt a WC-deszkát, amivel az EUs cikkemben szemléltettem a "hasznosságát". Valamint elméleti lehetőség lenne a lakossági állampapír, de ennyi pluszt nem tud már finanszírozni a lakosság, ráadásul eleve innen menekül majd ki a tőke több ezer milliárd forint értékben az alacsony kamatok miatt, így jelen állás szerint a lakossági állampapír nem játszik, sőt ezt a több billiós negatív finanszírozást is pótolni kell. Iszonyatos mennyiségű pénzre lesz szüksége jövőre a fidesz maffiának.

Készíttem egy összefoglaló táblázatot a finanszírozási formák, és azok inflációs nyomásáról, és hogy milyen hatással vannak az ingatlanárakra és PMÁP állampapírok inflációkövető hozamára. Mégegyszer leegyszerűsítve a főbb hatások: Áruk áremelkedése csak forintgyengülés esetén. Szolgáltatások, lakbérek és ingatlanárak kvázi függetlenek a forintárolyamtól, és csak a belső kereslettől függnek. Ha nincs forintgyengülés, akkor magasabb szolgáltatás és lakbér infláció várható, de az áru túlsúlyos KSH infláció mérsékelt tud maradni. Ha lesz forintgyengülés, akkor a KSH infláció magasabb lesz a bolti infláció miatt. A PMÁP kamatozása a KSH inflációt követi. Ingatlanár növekedést pedig leginkább a mérsékelt infláció gerjesztené, amikor alacsony a lakáshitel kamat, alacsonyak az alternatív befektetés állampapír kamatok, és a mérsékelt infláció miatt több pénz jut emelkedő lakbérekre, lakáshitel törlesztőre, azaz az ingatlanárak leginkább devizakötvény finanszírozás esetén emelkednének és jelentenének egyértelműen sokkal jobb befektetést mint az állampapírok. Közepes inflációnál szintén emelkedhetnek az ingatlanárak. A túl magas KSH infláció azonban nem túl jó az ingatlanáraknak, mert olyankor nehezebben tudnak lépést tartani az állampapírok magas kamatával, és ilyenkor a hitelkamatok is magasak, és a magas infláció miatt pedig nem marad az embereknek pénze lakbérre. Az MNB pénznyomda általános árnyomást okoz, de ilyenkor az élelmiszerinfláció szívja el elsősroban az emberek pénzét, és lakbérre már nem jut annyi az osztogatásból; az infláció követő állampapírok hozama azonban ilyenkor (fáziskéséssel) magas lesz, ami megverheti a nominális ingatlanáremelkedést, de a pénznyomtatás általános bizalmatlansága miatt a befektetési ingatlankereslet is erős. Ingatlanárak szempontjából minden forgatókönyv emelkedés irányába mutat. Ehhez képest 4-5%-os PMÁP-ban maradni jövöre reálértéken tuti bukó, a 2026.évi kamat pedig bizonytalan, lehet alacsony vagy magas is, nem látni előre.

ÖSSZEFOGLALVA: egy korrektül árazott jó ingatlan vásárlása egyértelműen jobb befektetés mint állampapírban maradni. Csemegézzetek az ingatlanpiacon, és ha találtok jó ingatlant jól árazva, amelynél ki tudjátok alkudni, hogy a vételár nagy részét majd csak tavasszal kelljen kifizetni a jelenleg ketyegő magas kamatkupon lehullása után, akkor egy vastag foglalóval érdemes "határidősen" megvenni az ingatlant tavasszal visszaváltandó PMÁP állampapírból. Akinek pedig nem állampapírban van a pénze, szintén érdemes még időben ingatlant vásárolnia a pénzeső előtt. De csakis jó ingatlant jó áron! Az eladók 90%-ának irreálisan árazott vágyálma ne tévesszen meg senkit!

PS: Az új sláger színfolt szerintem a külföldi ingatlan lesz. Egyrészt a láncfűrészes pszichopatáktól már semmi sincs biztonságban, már az utolsó bástya, a hazai ingatlan sem, (airbnb tiltás; adóteher növelésének kockázata: ingatlan vagyonadó vagy extra adó a bérbeadásra, ahogy tették a tőzsdei ügyletekre, bankbetétre vonatkozóan). Másrészt az a befektetői kör, aki az elmúlt 10 évben ingatlanba csoportosította át a vagyonát a nulla kamatok miatt, és már 10-20 bérlakással rendelkezik, annak már nagyon elege van az ezzel járó gecizésből, és inkább olyan ingatlanban gondolkodik, amivel eleve nem neki kell foglalkoznia (és ezt a menedzsment költséget ki is termeli korrektül a magas bérleti díj, azonban Magyarországon az alacsony bérleti hozamokból egyáltalán nem jön ki ez a menedzsment matek.) Harmadrészt a tucatnyi saját részre használhatatlan befektetési lakás után inkább szeretnének olyan ingatlant, ami személyes használatra is örömöt tud nyújtani. Ez utóbbi történt a covid időszak alatt, amikor nyaralókat, sőt, társasházi lakásokat vásároltak sokan a Balatonnál, ahol már elsődlegesen nem a bérbeadhatóság és ennek hozama alapján döntöttek, hanem a tőke megőrzése mellett kifejezetten a személyes használat élvezete miatt. Ugyanezen személyes használati faktor miatt üdítően hatna a tulajdonos közérzetére egy kellemes lakóingatlan a mediterráneumban, Kanári-szigeteken, vagy akár Erdélyben, illetve Amerika kellemes államaiban, városaiban (bár ez utóbbiak most nagyon drágák, főleg forintban, Matolcsyéknak is 14 milliárdba került, úgyhogy most így a nyugdíj előtt inkább túl is adnának rajta, mert ez még nekik is nagy falat volt.)

https://telex.hu/gazdasag/2024/04/16/elado-a-matolcsy-adam-barati-korehez-kotheto-new-york-i-luxusapartman

2024.10.03. Győztünk, Pistám! Alaposan túljártunk az irodaház tulajdonosok eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni. (A kereskedelmi ingatlanpiac összeomlása)

https://youtu.be/UBMnzeCLGkk?si=lz2xGVyxnj7UX_j3&t=262

- Győztünk! Ugye megérte? Látod Pistám, most jól esik ülni a babérokon.
- Azért van egy kis rossz érzésem. Miért kell ekkora felhajtást csinálni? Mégiscsak becsaptuk az embereket.
- Ugyan kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk miről van szó. Az ingatlanfejlesztőket? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. Széles tömegeket? Azok azt se tudják micsoda a kereskedelmi ingatlan, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat! Azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnénk most a helyükben lenni. Kiadtuk a jelszót, hogy a bikalegelő helyén legyen irodanegyed, és lett irodanegyed. Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pistám.

Épp globális összeomlás alatt a kereskedelmi ingatlanpiac, és most aktiválódik egy évekkel ezelőtti titkos kormányhatározat, amelyben a miniszterelnök a magyar állammal dupla áron (2 millió/m2), 600 milliárd forintért megveteti a vejétől a félig kész besült irodaházait. Perifériára, lágymányosi susnyásba és zuglói bikalegelőre irodákat felhúzni nyílvánvalóan teljesen értelmetlen beruházás már a kezdetektől. A városligeti iroda piacképes lenne, ha piacképes lenne az ára. A tranzakció mérete és árazása egyébként nagyságrendileg megegyezik az Empire State Building jelenlegi értékelésével. Csak az a világ legdrágább városában, New York City közepén van.

Empire State Building és mellékes ingatlanportfolióját kezelő cég árfolyama. Risky business, veszélyes üzem a kereskedelmi ingatlan még Manhattanben is: duplázás, negyedelés, duplázás, felezés, duplázás, és most is kevesebbet ér mint 10 éve.

AZT MESÉLD EL, PISTA !

https://rtl.hu/hirado/2024/08/20/irodahaz-tularazas-tiborcz-istvan-uzleti-kore-kiperelt-adatok

https://telex.hu/gazdasag/2024/08/20/irodahaz-kormanyzat-vasarlas-ingatlanbecsles-tulertekeles-durer-budapart-bosnyak-ter

https://www.valaszonline.hu/2024/08/16/tiborcz-kopaszi-bosnyak-durer-belgrad-ertekbecsles-market-bayer-construct/

HOGYAN LEHET INGATLANNAL EGY KIS PÉNZT KERESNI?

Hát megveszed az ingatlant, azaz belerakod a pénzedet, és aztán bérbeadod. A bérleti díj minusz a költségek, amortizáció tényleg hoz egy kis pénzt, de ebből nem fogsz meggazdagodni. (Az ingatlan áremelkedése valójában nem valódi nyereség, az csak a pénz folyamatos elértéktelenedéséből következik. Az ingatlan változatlan gazdasági környezetben valódi reálértéken mindig ugyannnyit ér, sőt, a használattal csökken az értéke az amortizáció miatt. Egy zuglói panellakás mindigis egy zuglói panellakás marad, se több, se kevesebb. Valódi reálértékben lényegében mindig ugyanannyit ér. Sőt, ha lakják, akkor évről évre szép lassan romlik le az állapota a használatban, ezért évente bele kell dobni a malacperselybe az ingatlan piaci árának kb másfél százalékát, hogy folyamatosan karban tudjad tartani a színvonalat, gyűjteni, hogy 10-20-30 évente felújíthasd a malacperselyből, mert ha hagyod lepukkadni, akkor a bérlőid is egyre lepukkadtabbak lesznek, akikkel egyre több lesz a probléma. És nem azért fektetsz be, mert problémát akarsz magadnak, hanem profitot minél kevesebb problémával.)

DE AKKOR HOGYAN LEHET INGATLANNAL SOK PÉNZT KERESNI?

Hát úgy, hogy nem a saját pénzedet rakod bele, hanem mások pénzét, és azt fialtatod saját hasznodra. Ha kijön a matek, akkor szépen lefölözöd a hasznot, miközben nem is raktál bele pénzt: az ingatlan reálértéke és a bérleti díj a tiéd, a befektetett pénz elértéktelendése és az alacsony hitelkamatok viszont a hitelezőid problémája, (akik szintén más pénzét, a totál balek filléres kamatokért megtakarítók pénzét adják oda neked, vagy a mindenki pénzéből felhígított nyomtatott jegybankpénzt.) Ebből következik is a lényeg: ha az ingatlan értékének pénzbeli áremelkedése + a bérleti díjak többet hoznak, mint a hitelkamatok, akkor nyertél. És amíg ezek a feltételek fennállnak, folyamatosan termeli neked a zsét az ingatlanod. És ha 1% a hitelkamat, akkor ez nem nehéz mutatvány. És úgy nyersz rajta, hogy a 10-20% önerőt leszámítva nem is fektettél bele pénzt. Klasszikus tőkeáttételes carry trade befektetés. Ezzel lehet sokat keresni a lomha ingatlanpiacon, és közben nem likvidálgatnak ki egyik napról a másikra mint a devizapiacon.

MI A KERESKEDELMI INGATLAN? - nagy ingatlanok. nagy játékosok. nagy hitelek.

Minden olyan ingatlan, amit nem saját használatra, hanem üzleti (döntően bérbeadási) célra hasznosítanak: iroda, üzlethelyiség / bevásárló központ, raktár / logisztika, bérlakástömb, szálloda, ipari ingatlan / üzemcsarnok, de lehet akár egy rendezvényközpont, egészségügy, vendéglátás, kikötő, gabonasiló, vagy bármilyen jellemzően nagyobb ingatlankomplexum, ami a tulajdonosoknak pénzt termel az ingatlan üzleti hasznosítása által. Ennél fogva ezeket hardcore befektetésnek kell tekinteni, amelyek ki vannak téve a gazdasági folyamatok sodrásának. Kit érdekel, hogy a saját otthonom (nyaralóm, garázsom) mennyibe kerül most, vagy mennyiért lehetne kiadni, ki lehetne-e adni egyáltalán? Ha én nem szeretném eladni, hanem továbbra is ebben szeretnék lakni, akkor tök mindegy nekem mikor mennyi a piaci ára. De egy kereskedelmi ingatlannál csak ez számít, hiszen nem a tulajdonos használja saját örömére, hanem ez 100% hardcore befektetés: pénzt fektetek bele, hogy pénzt keressek vele. Így ha megkeres valaki, hogy dupla áron megvenné a kereskedelmi ingatlanomat, akkor nem csinálok belőle érzelmi ügyet, és nem küldöm el, hogy nem eladó, mert szeretek itt lakni, és eszem ágában sincs máshová költözni, hanem már adom is el, és másba fektetem a pénzt. Itt nem érdekes a tulajdonos lelkivilága, az ingatlan reálértéke, belső értéke, fizikai mivolta, és hogy majd vajon mi lesz 10 év múlva, hanem csak a piaci érték és a cashflow bevétel számít, ami az üzleti célú kereskedelmi ingatlanok esetében intenzívebben ki van téve a gazdasági környezet és folyamatok pozitív / negatív változásának. Egyik pillanatban van egy jól menő üzlethelyiséged, jövőre meg lehet már ki sem tudod adni. Akár le is nullázódhat az ingatlanbefektetésed gazdasági, pénzbeli értéke, hiába áll megingathatatlanul fizikai mivoltában ugyanúgy az ingatlanod, de hasznosíthatatlanul. Főleg, ha hitel is van rajta. Ki vásárol ma már az egykori menő Rákóczi úti áruházakban??? Senki. Üresen állnak, vagy a jobb sorsúak helyén edzőterem működik.

https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-a-kiurult-otthon-aruhaz

PERPETUUM IMMOBILE

Tehát egyszerű a pénzgyár képlete: a pénzhamisító jegybankok 0%-ra manipulálták le a piaci kamatlábakat és egy évtized alatt kinyomtattak 24 ezer milliárd dollárt, eurót, fontot, jent, frankot, sőt, még 11 ezer milliárd forintot is. Ezzel ugyan az elvárt ingatlan bérleti hozamok is összetöpörödtek, de korántsem kerültek 0% közelébe, hiszen ingatlant nem lehet gombnyomásra virtuálisan korlátlanul nyomtatni, csak fizikailag építeni, ami eltart vagy 5 évig, úgyhogy kinyílt az olló a rekord alacsony hitelkamatok és a bérleti hozamok között. Tehát ALL IN: építsünk 1%-os hitelből kereskedelmi ingatlanokat és adjuk ki legrosszabb esetben is minimum 5% hozammal. 4%-ot tuti nyerünk minden évben az ingatlan értékére vetítve, amibe csak 10-20% saját pénz fektettünk, tehát saját tőkénkre évi 20-40% nyereséget érhetünk el. És ekkor még az ingatlan áremelkedéssel nem is kalkuláltunk, az majd csak jutalomfalat lesz valamikor a jövőben.

És itt jön be a SPEKULATÍV KERESKEDELMI INGATLAN FOGALMA. Mivel itt komoly méretű, több milliárd forint, vagy akár több milliárd dollár értékű ingatlan projektekről van szó, normál békebeli helyzetben, amikor a hitelnek valódi ára van, 6-7-8-9% kamat, az ingatlanfejlesztő befektető általában már eleve megállapodik a jövendőbeli bérlőkkel, nem a vak világba építi bele az ingatlant, hogy majd lesz ami lesz. De mivel úgy tűnt, hogy a permanens jegybanki pénznyomtatás miatt örökre 1% marad a hitelkamat, ezért úgy tünt, hogy a kereskedelmi ingatlan pénzgyár is végtelenségig fog működni, így érdemes volt kockáztatni, és akár fix bérlők nélkül is belevágni a bizniszbe. Előbb utóbb majd úgyis kiadjuk, majd legfeljebb olcsóbban, akkor is nyerünk vele, max picit kevesebbet.

A friss piacra kerülő spekulatív, azaz lefixált bérlővel nem rendelkező ingatlanpiaci állomány masszív kínálati oldala miatt azonban a bérleti díjak éveken keresztül érdemben nem nagyon tudtak nőni, hiszen a kínálat folyamatosan nagyobb volt mint a kereslet, hiába nőtt mindkettő. (Mindeközben a lakóingatlanok ára masszívan emelkedett, és a lakbérek is szépen araszoltak felfele) Ez volt az első kis kellemetlen pofon a kereskedelmi ingatlan piacnak, ez a tartós alulteljesítés. Ami a konzervatív tőkeáttétel nélkül operáló irodaház tulajdonosoknak volt leginkább kellemetlen, hogy ők a gyenge lóra fogadtak. A tőkeáttétellel operáló tökösebb ingatlanbefektetők pénzgyára azonban kotta szerint szépen termelte az eredeti sápot az alacsony kamatú hitelek miatt, így az ingatlanok értéke ugyan nem nőt semennyit sem az évek alatt, de 20-40%-os óriási haszonkulccsal stabilan termelte a pénz az eredeti saját tőkére vetítve minden évben. Az újabb és újabb projektek jövedelmezősége azonban az évek során szép lassan egyre romlott az egyre magasabb építési költségek miatt, hiába volt továbbra is rekord alacsony a finanszírozási hitelkamat, a bérleti díjak a nagy kínálati nyomás miatt érdemben képtelenek voltak emelkedni.

A perpetuum immobile pénzgyár és az egyre költségesebb lomha iingatlanfeljlesztés azonban kitartóan folytatódott és nem akadt el, amíg 1%-os kamaton lehetett felvenni és görgetni a hiteleket. Még ha menet közben nem is sikerült bérlőket találni, és elkészültekor részben vagy egészben üres is volt az új ingatlan, és nem hozott bevéltelt, a kiadási költség mindössze az 1% hitelkamat, amivel el lehet ketyegni pár évig és várni, hogy jöjjenek a bérlők. A spekulatív üres állomány tartós pufferolódásával a felszínes felhőtlen boldogság ellenére azonban sebezhetőbb állapotba került a kereskedelmi ingatlan piac, és a black swan esemény covid váratlan berobbanásával egy csapásra megroggyant az ingatlanpiramis.

Folyamatosan építették az irodaházakat miközben tartósan pufferolódott a kiadatlan üres irodaállomány, de a gépezet ettől még nem akadt el. A covid kirobbanásakor is rengeteg megkezdett építkezés volt a csőben, amit már muszáj volt befejezni a jövőbeli normailizálódás reményében.

A covid következményeként megtapadt távmunka viszont adott egy újabb, immáron durvább pofont az irodapiacnak. 5-10%kal nőtt a kihasználatlanság, miközben a folyamatban lévő lomha ingatlanfejlesztések miatt a kínálati oldal csak nagyon lassan tud reagálni.

A járvány lement ugyan, de tartósan megtapadt az irodai távmunka egy jelentős része. A korábbi 5% helyett 15%-on stabilizálódott a home office aránya, azaz nagyságrendileg az irodai kapacitásokból további 10% üresedett meg az eddigi 5%-on felül. Ez volt a második pofon. Ami már egy durvább pofon volt, mert mostmár nemcsak az a kellemetlen, hogy évek óta nem nőttek a bérleti díjak, hanem mostmár húsbavágóan csökkennek is a bevételek, hiszen 10%-kal kevesebb irodára lett szükség, és üresedett meg a távmunka térnyerése miatt.

A harmadik pofon ezek után viszont már K.O.: a kamatlábak emelkedése. Az évtizeden keresztüli zéró kamat és pénznyomtatás végül csak begerjesztette a 40 éve nem látott magas inflációt, ezért elkerülhetetlen lépéskényszerbe kerültek a jegybankok, fel kellet adni a mesterségesen 0%-ra manipulált bankközi kamatokat, és 5%-os szintre emelkedve stabilizálódtak a globális bankközi kamatok. Az ügyfél hitelkamatok ennek megfelelően már csak 6-7% os tartományban váltak megújíthatóvá. Az óra ketyeg, a daráló pedig darál. Vége a pénzgyárnak. Amíg a 100 millió eurós irodaház hozott 5 millió bérleti díjat, és 1 millió volt a hitelkamat, addig dőlt a lé. De amikor már csak 4 milliós bérleti díjat hoz, mert megnőtt az üresedés, és a hitelkamat meg 6 millió lett, akkor az egykori pénzgyár már veszteséget termel. Ezt nem sokáig érdemes finanszírozgatni saját tőkéből, ha hitel is van az ingatlanon. Hiszen ebben az esetben az ingatlan önmagában már nem ér 100 millió eurót, mint régen, hanem csak max 70-et. (Hiszen kevesebb díjbevétel mellett még a piaci árazás által elvárt bérleti díj hozamok is felmentek 5%-ról 7%-ra, azaz jóval kevesebbet ér a piacon ugyanaz az irodaház.) A 10-20 millió önerővel és 80-90 millió hitelterheléssel rendelkező tőkeáttételes ingatlanprojektek pedig nemhogy teljesen elértéktelenedtek, hanem minuszba fordult az értékük, így nem érdemes további veszteséget termelni, hegynek felfele tekerni a biciklit, hanem le kell szállni és kiszállni a játékból: érdemesebb csődbe vinni a projektet, ha van rá lehetőség, és a mínusz helyett csupán lenullázva kiszállni. Amit korábban kiszedtünk a gépezetből, az már úgyis a miénk, azt nem kell visszafizetnünk. Ha időben inditottuk a pénzgyárunkat, akkor jól jártunk, ha túl későn, akkor meg buktunk, de nem többet mint a befektetett pénzünk. A veszteség egy jelentős része azonban így a hitelezőke, azaz a bankoké és a kereskedelmi ingatlan jelzálog értékpapírok tulajdonosaié (befeketetési alapok, nyugdíjalapok, biztosítók, stb...), ami a pénzügyi rendszerben hullámot vet és okoz problémát.

A három pofon után padlóra került kereskedelmi ingatlanok piaci értéke így regionális viszonylatokban 20-30%-kal értékelődött le. Hiszen a kamatok emelkedése miatt a fixed income kamatozó befeketetések hozama is 0%-ról 4-5% os szintre emelkedett, ezért a kereskedelmi ingatlanoktól elvárt hozamszint is megemelkedett 5%-ról 7% környékére irodaházak esetében. Mivel a bérleti díjak évek óta stagnálnak, plusz covid utáni üresedéssel még 10%-kal kevesebb is lett a bérleti összbevétel, ezért a két hatás eredőjeként az elvárt 7% körüli hozam egy kereskedelmi ingatlan vásárló számára azt jelenti, hogy 20-30%-kal alacsonyabb ingatlan árakon jön csak ki a matek, így ennyivel le is értékelődtek a kereskedelmi ingatlanok piaci árazása. Teljesen világos, hogy akkor aki 10-20% önerővel + hitellel operált, azoknak az ingatlanjuk kevesebbet ér, mint a mögötte lévő hitel, és mínuszba kerültek. Így teljesen logikus, hogy csődben lenullázódni (ha ez megoldható) még mindig jobb, mint durva minuszba kerülni és tartósan finanszírozni a további veszteséges üzletmenetet. A csődhullám így még további is erősítette a likvidálási, ingatlan értékesítési nyomást.

Legfontosabb ábra: szumma szummárum az utóbbi pár évben jelentősen csökkent a kereskedelmi ingatlanok piaci értéke a megemelkedett hozamelvárás és a növekvő kihasználatlansági ráta miatti összbérletidíj csökkenés következményeként. Regionális viszonylatokban jellemzően 20-30%-kal érnek kevesebbet az irodák.

ÉS AKKOR ELÉRKEZTÜNK TIBORCZ PISTÁHOZ: neki is menteni kell a seggét.

A tonnányi lopott pénzzel + 10x ennyi olcsó MNBs, MFBs, EXIMBANKos, NER bankos hitelekkel Pista gyerek is beszállt a perpetuum immobile kereskedelmi ingatlan pénzgyárba. Minden bizonnyal nem az volt az eredeti terv, hogy az állam veszi majd meg a Tibocz irodaházakat, de a biztonság kedvéért azért előre (vagy utólag) beleírták a titkos szerződésbe ezt a biztonsági put opciót, hiszen ha netán bukik a fidesz, és piaci környezetbe kerülne az ezer milliárdos ingatlan hitelpiramisuk, akkor kártyavárként omlana össze, és mindent lenullázva maga alá temetné az egész Tiborcz birodalmat, ugyanúgy, ahogy pórul járt a brazil Eike Batista, aki a világ leggazdagabb embere akart lenni, de szinte mindent elbukott a tőkeáttétel miatt. Hiszen amit most látunk, az a klasszikus példája annak, amikor valakinek nem elég a sok lopott pénz, hanem még többet akar, ezért a lopott pénzt felteszi a tőkeáttételes kaszinóra, ahol nyílvánvalóan elbukik, mert semmihez sem ért, csak a lopáshoz, és itt már nem ő keveri a kártyákat, hanem a piac. "Bunkó vagy, Bugsy." És ennek az lesz a végkövetkezménye, hogy vissza kell menni lopni, de mostmár sokkal sokkal többet, most újabb 600 milliárdot, hogy az óriasi veszteséget valahogy ki lehessen fizetni. (Mint amikor a Conti Car helyén felhúzott Atlantiszban a bekokainozott alvilági figura 200 milliót elkaszinózott non stop 3 nap alatt, majd dühösen káromokodva távozott, hogy "ezt nem hiszem el, bazmeg. mehetek vissza bűnözni németbe.")

Eleve rossz az egész koncepció. Zuglói bikalegelőre még a metró sem ér ki. Csoda, hogy már nem a macskaköves Thököly úton kell kizötykölődni a lepukkadt 7es busszal. Szétesne. A szomszédban meg a Harlem: Újpalota. Lágymányosi susnyás is totál periféria. Senkiföldje. Lenné-Dreieck. Kubatstan. Miközben rengeteg az üres irodakapacitás a Váci úti La Défense-on és minden értelmes lokációban.

Nem tud kiszállni a piacon Tiborcz ezzekkel a bedőlt rossz projektekkel, és százmilliárdos lenne a bukó. A magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacon már nem vásárolnak civilizált külföldi szereplők. Nem üzletelnek maffiaállamban.

Kinek adna el Tiborcz? A Marketnek? Garancsinak? Hernádinak? Jellineknek? A töröknek? A halott Pharaonnak??? Ezek ugyanők, a nagy család. A többi magyar öreg róka pedig nem fogja hagyni magára pirítani a szart, amikor ők is tele vannak üresedő irodákkal. Csak a végső balekok maradtak: a magyar állam, azaz a magyar nép. Annak minden szart le lehet nyomni a birka torkán. "Ugyan kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk miről van szó. Széles tömegeket? Azok azt se tudják micsoda a kereskedelmi ingatlan, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek."

A Tiborcz mentő mesterterv része, hogy az állam által megvásárolt rossz helyen lévő kiadhatatlan irodaházakba akkor majd beköltöztetik a magyar állami intézmények és cégek dolgozóit. Azaz, húzzuk rá a szaros lepedőt másokra! Tehát van jelenleg Budapesten 3.5 millió m2 bérlői iroda, amiből 16%, azaz több mint félmillió m2 üres. Tiborcztól most megvesz az állam 360 ezer m2-t, ami kb pont annyi, mint amennyit az állam bérel a budapesti irodapiacon. Tehát az elszívó hatású átköltöztetés miatt már nem félmillio m2 lesz üresen a piacon, hanem 900 ezer m2. A kihasználatlansági ráta 16%-ról fel fog menni 25%-ra. Ez K.O. a jelenleg már meglévő és működő budapesi irodapiacnak. Innen jóideig nem lesz könnyű újra felállni.


A budapesti irodapiac kb 10%-át bérli az állami szféra. Ezek majd át lesznek költöztetve a most még csak félig kész bedőlt Tiborcz irodákba.

Ezzel jól beszopatta Don Vittorio a budapesti irodaház tulajdonosokat. Fontosak a barátok, a vazallus ingatlanmágnások, de azért a család a legfontosabb. És az egybites NER strómanokon és a betagozodótt baráti ingatlanmilliárdos rókákon kívül kik is még a kereskedelmi ingatlan tulajdonosok Magyarországon??? Hát a szótlan, mit sem sejtő nyílvános ingatlan befektetési alap tulajdonosok, kisbefektetők. 1000 milliárd forinton nyílvántartott ingatlanvagyon van 1900 milliárd forintnyi magyar ingatlan befektetési jegyben:

Tehát a budapesti irodákkal és ingatlanalapokkal most már két súlyos probléma is van. A múlt és a jövő. Az egyik, hogy a kereskedelmi ingatlanpiac megroggyanásával párhuzamosan nem lett kimutatva az ingatlanok értékvesztése, és átértékelve 10-20%-kal alacsonyabb piaci árra. A másik probléma a Tiborcz mesterterv majdani elszívó hatása lesz, amikor az állam majd áttelepíti az irodistáit a Tiborcztól vett irodaházakba, és ezzel a piacon a kihasználatlansági ráta masszívan tovább fog emelkedni kb 25%-ra, azaz a bérleti díjak össztömegének csökkenése újabb 10%-kal értékeli le az ingatlanok piaci értékét, így valójában 20-30%-kal érnek kevesebbet az irodák a kimutatott értéknél. Tehát az ingatlan alapokban jelenleg 200-300 milliárd forinttal túlárazottan vannak értékelve az ingatlanok, és a befektetési jegyek valójában 10-20-30%-kal kevesebbet érnek, mint amilyen árfolyamot meghatároznak az alapkezelők. (Azokban az alapokban, amelyekben jelentős súlyú likvid pénzeszközöket is tartanak, és ezáltal kisebb az ingatlan arány, ott kisebb a veszteség aránya is.) Szia uram! Gyere, itt még mindig 100-ért veszik vissza tőled a már csak 80 milliót érő ingatlanod. Érdekel? Tehát miközben az MNB elemzési részlege is megállapítja jelentésében, hogy a budapesti irodák piaci értéke 20%-kal leértékelődött, az MNB másik, felügyeleti részlege szerint nem probléma, hogy ez nincs kimutatva az ingatlan alapokban. Ha nem történik meg a reális árakra kiigazítás, a veszteség beismerése, akkor a veszteség a jövőben fog szétterítődni, és a jövőbeli kimutatott hozamok lesznek nagyon gyatrák a jelenlegi túlárazott eszközértékre vetítve. Pedig már az elmúlt 10 évben is borzasztó gyengén muzsikáltak az ingatlan alapok (mint fentebb kifejtett alulteljesítés okozta első pofon miatt szenvedő tőkáttétel nélküli iroda tulajdonosok), és ha ez még leromlik, akkor csak idő kérdése mikor unják meg a gyenge hozamokat és veszik ki a pénzüket a befektetők a nyíltvégű alapokból. Es akkor mi a fenét fognak kezdeni a több száz milliárd forintnyi likvidálandó iroda épülettel??? Semmit, mert nem lesz aki megvegye, ezért befagyasztják visszaváltást.


Lényegében 2 nagy ingatlanalapban van az 1000 milliárdos értéken kimutatott ingatlanvagyon nagy része.

A leggyengébb láncszem, a tőkeáttételes OTP PRIME ingatlan alap. Csupán 3db irodaházból áll az ingatlan portfólió (jelenleg 16% üres), amit 82 milliárdért vettek fele rész saját tőke és fele rész 40 milliárd hitelből. Itt a valós kockázatok miatt inkább le is értékelték valamelyest az ingatlanokat. Na nem sokkal, csupán 5%-kal, (a 20% helyett). Volt egy negyedik, szomszédos irodaházuk is, de azt inkább eladta (lepasszolta) az alap, mert valószínű már ők is túl rizikósnak ítélték jelenlegi környezetben a tőkeáttétel / likviditást.

A második leggyengébb láncszem az OTP félezer milliárdos óriás ingatlan alapja, ami tőkeáttétel nélkül ugyan, de szintén csurig volt ingatlannal (iroda hegyek + MOM Park). Nemrég még tartósan 100% közeli ingatlan portfóliót itt nem redukálták le, de az új beszállók pénzével elkezdték felhígítani az alapot, itt is érzi az OTP a veszélyt, ezért a beáramló friss tőkét 1-2 éve már nem fekteti be új ingatlanba, hanem elkezdett likvid tőkét pufferolni belőle, így jelenleg már csak 66% az ingatlan arány. Így az új beszállókkal hígítja fel a felhalmozott, de ki nem mutatott veszteséget is, azaz a régi befektetők relatíve jól járnak, az újak relatíve rosszul.

A legnagyobb magyar ingatlan alapban, a 700 milliárdos Erstében tartósan csak 50% az ingatlanarány (aminek kétharmada iroda + közel egyharmad üzlethelyiség). A harmadik legnagyobb Posta Takarék ingatlanalap kezelője pedig a Gránit, azaz Tiborczék, de ebben alig van csak 100 milliárdnyi ingatlan (főleg üzlethelyiség + Infopark irodák) a tőke nagy része likvid pénzeszköz. Azt gondolom, hogy az OTPnél 20-30%, Ersténél 15%, Posta-Takarék (Gránitnál) 10%-kal vannak túlértékelve a befektetési jegyek a reális árhoz képest. (A deviza hatás elvileg kompenzálhatná a veszteséget, mert a kereskedelmi ingatlanokat nem forintbam, hanem euróban árazzák, a befeketetési jegyek viszont forintban vannak denominálva, csakhogy az ingatlanportfóliók döntően le vannak fedezve forintra, és az utóbbi évek hektikus EURHUF devizapiaci kurzusának nyomsa sincs a befektetési jegyek vonalzóval szerkeszetett árfolyamgrafikonján. (2022-ben volt 20% forint gyengülés, majd onnan vissza 10% forint erősödés, de az ingatlanalapoknál meg sem rezdült a léc.) Tehát mellesleg semmennyire sem véd meg a forint árfolyamgyengülésétől a forintos ingatlanalap. Az alapok beszámolójából is kiderül, hogy kb teljesen fedezve van forintra származékos deviza ügyletekkel az egyébként euróban árazott ingatlanportfólió, és így a számviteli erdemény is döntően a tízmilliárdos forex nyereség / veszteség soron keletkezik. Ez sajnos rossz hír a tulajdonosoknak, mert így nem védte meg őket az ingatlanalap alap a forint 30%-os gyengülésétől, viszont szerencséjükre jó hír, hogy a forint long fedezeti ügyletekkel egyúttal betermeltek kb ugyanekkora 30%-os implicit forint kamatnyereséget az MNB által magasban tartott forintkamatoknak köszönhetően. Tehát kb nullára jött ki több éves távon a devizahatás, de a forintos ingatlanalap alapvetően nem véd a foringyengüléstől. (Az euróban jegyzett verzió azonban igen, elviekben véd a forintgyengüléstől, mert az nincs lefedezve derivatív forint longokkal.) Összességében azonban borzasztó gyengén muzsikáltak az ingatlanalapok az elmúlt 10 évben. Átlag 3% éves hozam, az eurós verziók pedig még ennyit sem hoztak évtizedes távon. (Az utóbbi 2 év "kiugró extraprofitja" csupán a passzív forint long fedezeti pozíciók magas implicit forintkamatozása miatt jött össze.) Mindeközben egy panellakás ára az utóbbi 10 évben megnégyszereződött. (Az a bizonyos fent kifejtett első pofon: az irodák bérleti díja és ezáltal az értéke 10 év alatt nem sokat tudott növekedni, mindeközben a lakóingatlanok értéke szárnyalt, és a lakbérek is szépen emelkedtek)

A magyar ingatlan alapok befektetési jegyeinek árfolyamgrafikonja alapján azonban mintha nem történt volna semmi az elmúlt években a kereskelmi ingatlanok piacán. Se túlburjánzás, se covid, se távmunka, se üresedés, se kamatemelés, se hozamemelkedés, se forintgyengülés, se értékvesztés, se külföldi szereplők elpárolgása, se állami irodavásárlás, semmi. Mintha semmi köze nem lenne a valósághoz az ingatlanértékelésnek, itt még mindig az aranykort árazzák, és egyszerűen csak egy vonalzó segítségével húzzák meg a befektetési jegyek árfolyamgrafikonját.

Legnagyobb magyar ingatlanalapok 5 éves árfolyamgrafikonjai (www.maximax.hu)





Alább pedig az Erste EURO pénznemben denominált ingatlan alapja. Ebben sincs kimutatva a kereskedelmi ingatlanok 20% értékvesztése.

Ezzel szemben a tőzsdén jegyzett és ezáltal folyamatosan a piac által árazott Grafisoft Park irodabirodalom euróban denominált részvényeiben lekövethetők az írásomnak megfelelő valós ingatlanpiaci ármozgások.

Mint látható, a valós közgazdasági folyamatoknak megfelelően a budapesti Grafisoft Park irodabirodalom piaci értéke a covidot követően jelentősen leértélelődött, és az elmúlt 7 év alatt nem igazán tudott maradandó hozamot felmutatni. (Volt azért néha egy kis osztalék is.)

ÖSSZEÁLL A MESTERTERV: Telepítsünk be pénzes migráncsokat, akikkel megvetetjük az eladhatatlan ingatlanjainkat.

A kopaszi gáti szúnyogos helyén épülő Budapart betondzsungel városrészén nem csak irodahegyeket, hanem párhuzamosan egy túlzsúfolt 3000 lakásos lakótelepet is építenek Tiborczék, amellyekkel szintén befürödtek. Ezer lakás már el is készült, csakúgy mint a pozsonyi úti KISZ KB székház helyén épült kétszáz lakásos Dunapearl és a marina parti szardíniás dobozok közé bezsúfolt közel kétszáz lakásos Danubio. Tehát több mint ezer eladatlan lakástól nem tud megszabadulni százmilliárdos bekerülési értékben Tiborczék köre. Plusz százmilliárdot szeretnének keresni is rajtuk. A hitelbomba pedig itt is ketyeg.

https://www.budapart.hu/hu/lakasok

https://danubio.hu

https://dunapearl.hu

Ezt a több mint ezer Tiborcz lakást nem veheti meg az állam, mert ugyan az irodapiacról és árazásáról nyílván halvány lila gőze sincs a magyar szavazó polgároknak - mint ahogy arról sem volt, hogy mennyibe kerül egy lélegeztető gép - de 3-4 millió forintos m2 áron lakótelepi bérlakásokat is megvásároltatni az állammal kiverné a biztosítékot. És mivel senki nincs és nem is lesz Magyarországon, aki ezeket a méreg drága lakótelepi lakásokat valaha megvenné, ezért a nagy ötlet, hogy telepítsünk be pénzes migráncsokat Magyarországra = Európai Unióba, azzal a feltétellel, hogy venniük kell lakást Pistukától. Már csak azt kell lezongorázni, hogy mások ne kerülhessenek a migráncssimogató mézesbödön közelébe. Ime a mesterterv:

https://telex.hu/gazdasag/2024/08/02/letelepedes-vendegbefekteto-ingatlanalap-nemzetbiztonsag

https://www.youtube.com/watch?v=uTrC4RTk7Ng

https://www.szabadeuropa.hu/a/letelepedesi-kotveny-helyett-ingatlanvasarlas-ujabb-aranyvizum-osztogatasra-keszul-a-kormany/32889383.html

Tehát az EUs magyar útlevélért cserébe a migráncs három opcióból választhat:

- vesz minimum 200 millióért 1db lakást
- befektet 100 millióért olyan speciális ingatlan alapba, amelynek erre a célra az MNB engedélyt adott.
- 1 millió eurót adományoz egy fidesz egyetemnek. (itt még nem látni mi a trükk lényege, hogy a migráncsnak is megérje.)

A lakásvásárlásnál formálisan nehéz távol tartani a migráncssimogató mézesbödöntől a nem fideszes piaci szereplőket, de informálisan persze a közvetítő ügynökség 99%-ban simán befolyásolni tudja, hogy mondjuk csak Tiborcz lakást vehet. (Ha nem azt akar, akkor nem fog engedélyt kapni / nem megy át az átvilágításon / valami indokkal visszadobják az igénylést / vagy csak egyszerűen soha többet nem válaszolnak az ürgének.)

A speciális ingatlanalap azonban bomba biztos kontroll alatt tartott megoldás, hiszen a fideszes MNB csak olyan ingatlanalapnak fog engedélyt adni, akinek ők akarnak. Másnak meg nem. Tiborczék alapkezelője, a Gránit már be is jelentette, hogy erre célra egy olyan ingatlanalapot fognak gründolni, ami 40%-ban lakásokba fektet. (Na vajon kinek az eladatlan lakásaival töltik majd fel az alapot??? Az egyik éjszaka már módosította is a fűhrer a kormányrendeletet, hogy Tiborczék bepakolhassák a kedvezményes rozsdaövezeti lakásaikat is az alapba.). A letelepedési program csúszását pedig valószínűleg az indokolja, hogy inkább megvárják az MNB engedélyeztetéssel a megsértődött és ezért mindenhol a kormánynak keresztbe tevő jegybankelnök márciusi távozását.

Egyetlen kérdés maradt, hogy a migráncsbetelepítő ingatlanalapok mennyire nyílnak majd meg a megroggyant budapesti kereskedelmi ingatlan piac megsegítése céljából a többi szereplői számára. Vagy esetleg épp ellenkezőleg, a kormányzati maffia majd szándékosan kicsinálja a piaci szereplőket, akiknek kényszerlikvidálandó ingatlanjait majd nyomott áron megszerzi a Tiborcz kör, és másnap óriási haszonnal túlárazottan továbbadja az általuk gründolt migráncssimogató ingatlan alapoknak. (Ugyanúgy, ahogy Schadl Gyuriék csinálták ezt kicsiben.)

Összegezve: Jó nagy szarban van a magyarországi nagybani ingatlanpiac. Pistát megmentettük, de nem szeretnék most a többiek helyében lenni.

PS: Az ábrák az MNB kereskedelmi ingatlanpiaci jelentéséből valók. Úgy látszik, nem sikerült minden okos embert kirúgni a jegybankból.

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/kereskedelmiingatlan-piaci-jelentes/kereskedelmiingatlan-piaci-jelentes-2024-aprilis

2024.09.15. Óradíjjá inflálódott Matolcsy havi 47000 forintja

Emlékeztek még Matolcsy havi 47 ezer forintjára, amiből szerinte 2012-ben "szerényen" meg lehetett élni egy hónapig?

https://youtu.be/o-Ag-ye8LWY

Nos, mára ez a 47000 forint szervíz óradíjjá inflálódott az Auto Wallisnál. (Én nem oda viszem, hanem cimbihez. Féláron. "Csak" 25 ezer. Ő mutatta pajkos lazasággal a falra kitűzött Wallis árlistát, és hogy ahhoz képest féláron dolgoznak.)

De még ennél is durvább, hogy pár héttel később egy magánorvosi rendelésen voltam kísérő. 15 perc vizsgálat, rutin diagnózis, végeztünk, tessék a pénztárhoz fáradni: 47000 forint. (De ha nem könnyű pénz rutin a probléma, akkor már küldenek is vissza az államiba, ahol hiába van akármennyi pénzed, ott azzal mostmár semmire sem jutsz. Megszívtad, ha szegény vagy, ha gazdag. Visszasírhatjuk a hálapénzt. Mostmár nem pénzesnek, hanem kiváltságosnak kell lenned!!! Csak akkor kapsz rendes ellátást.)

"Lassan megéri kimenni Svájcba orvoshoz, ott legalább a drága pénzedért kapsz is rendes ellátást. És közben még a kocsidat is olcsóbban megjavítják."

PS: Tuti valami humbug számmisztika ez a 47-es mágikus szám, hogy mindenki ezt választja. "Két koktél 47000" :

https://youtu.be/gDAQ5hUUzRo?si=RkalgzXUhGkyUghj&t=130

2024.08.25. Mennyire nyomta fel a budapesti lakbéreket Gyurcsány az AIRBNB?

Mint látható semennyire. A budapesti lakbérek a covidig pontosan ugyanolyan arányban emelkedtek mint az országos lakbérek. A covid megjelenése után pedig a budapesti lakbérek kevésbé nőttek mint az országos lakbérek. A vidéki lakbéreknek ráadásul akkor még az országos lakbéreknél is jobban kellett emelkedniük, pedig vidéken, a turisztikailag teljesen érdektelen városokban érdemileg nincs airbnb. Vegytisztán kijelenthető, hogy a budapesti lakbérek kevésbé nőttek mint a vidéki lakbérek. Nincs miről tovább vitatkozni.

A mostani AIRBNB elleni támadás valódi oka: Évek óta benne van a pakliban ez az időzített NER bomba, a legfelsőbb szintről jövő támadás a budapesti AIRBNB ellen. Ráhelék több tucat összeharácsolt budapesti szállodájuk 5 csillagos felújításai folyamatosan készülnek el, és kerülnek az üres szobáik a piacra. Közel 3000 hotelszobát harácsolhattak össze saját néven illetve strómanjaik által, a szállásadói tortából nagyjából ennyit most el akarnak venni a 10-14 ezer unit között hullámzó budapesti lakáshotel / magánszálláshely / AIRBNB szektortól. Mire a két nagy szállodájuk is elkészül (Gellért és Átrium Hyatt) addigra ki akarják szorítani a piacról ezt az AIRBNB kapacitást. Mert a túlkínálat miatt most amúgyis nagyon nyomottak a budapesti szállásdíjak, ár/érték alapján féláron pörögnek a vidéki tarifákhoz képest. Ugyanazt a vidéki színvonalat féláron kapod meg Budapesten, vagy ugyanannyi pénzért kétszer jobb színvonalat / 2-3-5x drágább ingatlant kapsz. De globalice is nagyon olcsón lehet nagyon színvonalas AIRBNB szállásokat foglalni eme technológiai innovációnak köszönhetően. Egy fapados hotelszoba áráért a világ minden pontján 2x színvonalasabb / 2x nagyobb és mindennel felszerelt airbnb lakást vehetsz ki. Megállíthatatlanul fejlődik a világ, és lesz ezáltal könnyebb és jobb az élete mindenkinek. Amit egyedül a Döbrögik nem néznek jó szemmel. Az egyetlen visszatartó probléma a fűhrer számára, ami miatt nem egy kristály éjszakai tollvonással végzi el a piszkos munkát és nyírja ki az egész airbnb szektort, hogy az airbnb lakások fele a felhízlalt fideszes réteg kezében van.

A második ténymegállapítás a grafikonról, hogy a lakbérek reálértéken semennyit sem emelkedtek. Sőt, a 10%-os Nyilasi féle inflációs mutatóval számolva a lakbérek valódi reálértéken, azaz cserearányokat tekintve, valójában jelentősen csökkentek. És ez a valóságban pontosan így történt: mialatt a bérlőim fizetése 100%-kal emelkedett, a lakbért csak 30-50%-kal tudtam emelni. És ezalatt a lakás ára is 100%-kal emelkedett, és a boltokban is duplázódtak az árak. Noch dazu, a legmeghökkentőbb tapasztalatom, hogy a nagyjából 100m2-es gellérthegyi lakások piacképes bérleti díja mióta létezik euró, azaz 25 éve nominálisan is ugyanannyi: 1000 euró. Nulla bérleti díj emelkedés euróban 25 év alatt. A lakások ára viszont euróban duplázódott.

A harmadik megállapításom, ami szintén személyes tapasztalatom alapján bombabiztosan állítható, hogy a grafikon még túl is méri az áremelekedést. Ugyanis manapság sokkal magasabb a lakások átlagos minősége, színvonala, mint évekkel ezelőtt. Sokkal kevesebb a lepukkadt, és sokkal több a felújított / új építésű lakás aránya a piacon. De ugyanannak a lakásnak (ugyanolyan színvonalú állagon folyamatosan fenntartva is) jóval kevésbé emelkedett a bérleti díja mint a lakbérindex. Hiszen hiába tartom fent nagyjából ugyanazt a lakásállagot, színvonalat mint 10 éve, a lakás akkoris kiöregszik a piacon, és nem tudja állni az árversenyt a frissen felújított / új építésűekkel szemben. (Ez a jelenség magyarázza az előző bekezdésben említett gellérthegyi status quot is már 25 éve: az elöregedő lakásállomány csúszik lefele a budai lejtőn.) És mivel a pontosan 10 éve tartó ingatlanbummban a felújított állapotú / új építésű lakások aránya az évek során drasztikusan megnőtt, a statisztikai összetétel hatás jelen esetben fajsúlyos jelentősége miatt sokkal magasabb átlagos lakbéreket eredményez. Magyarán a lakbérek emelkedésében (és a lakásárakban is) az is benne van, hogy sokkal színvonalasabb lett a lakásállomány. Konkrétan ugyanaz a lakásom, amit 120 ezerért tudtam kiadni 2018-ban, az most nem adható ki a grafikon szerinti 200 ezerért, csak 180-ért. (Tehát a fenti grafikonnal szemben a Case-Shiller-Nyilasi budapesti lakbérindex csak 180-on áll, nem 200-on. És pont ezért találták ki a Case-Shiller ingatlan indexet, hogy kiküszöbölje a statisztikai összetétel hatást, és csakis ugyanannak az ingatlannak a valós tranzakciós árszintváltozásából merít adatot.) És ez a kifejtett összefüggés a lakásárakra is igaz: tehát az igaz, hogy a lakásárak átlagosan emelkednek - nagyrészt azért, mert nagyon sok új építésű és felújított lakás kerül a piacra - de ugyanannak a konkrét lakásnak a valós piaci ára sokkal kevésbé emelkedett, sőt, sok esetben évek óta csak stagnálnak. Például az V.kerületben, ami a pesti airbnb epicentruma, 2019. óta, azaz 5 éve, nem nagyon emelkedett ugyanannak a lakásnak az eladhatósági ára. Azaz mennyivel emelte az elmúlt években az airbnb az V.kerületi lakásárakat??? Semennyivel. (A lakásfelújítások emelték az árszinvonalat.)

5 év alatt mindösszesen 15%-kal nőttek az 5.kerületi használt lakások hirdetési átlagára, miközben ezen időszak alatt rengeteg ingatlant újítottak fel luxus színvonalon, eleve emelve az ingatlanok átlagos értékét. (ingatlan.com)

2024.08.04. A chart INTELmei - a kotta előre tudta

Idén egyfolytában brutális szórás a chipmánia ellenére

Nem hiszek az egyedi részvényekben. Lényegében teljesen felesleges velük foglalkozni portfólió szinten, mert óriási energiaráfordítás a biztos alulteljesítésért cserébe, hiszen tuti nem mi fogjuk megmondani, hogy mi lesz a tőzsdei divat, hanem csak kulloghatunk utána. Csupán egy-két egyedi részvényben érdemes néha pozíciót felvenni. Egyetlen igazi előnye az egyedi részvényeknek az, hogy a big picture indexektől függetlenül is adódhatnak benne bármikor jónak ígérkező lehetőségek. Így amikor egyáltalán nem látok fantáziát az indexekben, vagy semmilyen befektetési eszközosztályban sem, akkor kifejezetten érdemes szétnézni, van-e valami akciós termék. Mint például éppen mostanában: a részvénypiac általánosságban megint egy gigantikus lufi, ami nem akar kidurranni; a kötvények most éppen már nem vonzók; a lakáspiac drága, a lakbérek alacsonyak, a felújítás / karbantartás horror, a budapesti airbnb túlkínálatos lett, és épp most akarják Ráhelék kicsinálni, mert a tucatnyi összeharácsolt szállodáiknak konkurencia; a kereskedelmi ingatlanpiac összeomlás alatt áll; termőföld lényegében nem piacképes, első éjszaka jogán már csak fideszes földesurak vásárolhatnak hatósági áron; az építési telkekkel meg állandó macera van, mert kaszálni kell, épp lecsengett az építési ciklus, a követkető feltámadásig meg nem termel semmi cashflowt; tehát nem igazán van most jó befektetési lehetőség friss pénzre, befolyó cashflowra. Egyedi részvényben azonban mindig adódhatnak kedvező lehetőségek. De egyedi részvények után kutatni, kiszúrni őket, folyamatosan követni nagyon kuli munka, és óriási a pofára esés lehetősége, (még akkoris, hogyha egyébként végül igazunk lesz.) Ráadásul sok ezer részvény van, így például a 300 forintos Magnificent Matávot én már ezer éve leselejteztem, és teljesen érdektelen volt számomra, ellenben a 100 dolláros akciós Facebookon nyílván megakadt a szemem. Tehát egyszerűen nem éri meg egyedi részvények sokaságával feleslegesen gürizni, ráadásul minden részvénytáraság előbb utóbb tönkremegy, a dinamikusan szintetikus globális szent tehén S&P viszont nem tud csődbe menni, nem tud tartósan hanyatlani, hanem örökké emelkedni fog, és mivel ő diktálja a divatot, ezért portfólió szinten nem nagyon lehet megverni. De azért van kb egy tucat vállalati kedvencem, amiket a szemem sarkából figyelgetek, és amelyekről - anélkül, hogy túlságosan beleásnám magam a részletekbe - azt gondolom, hogy 10 éven belül továbbra is iparági vezető pozícióban tudnak maradni. És amikor ezek végre egyszercsak évtizedes távon olcsónak tűnnek, akkor érdemes belőlük vásárolni. Ezeket én is elnevezhetném valami hangzatos néven, mondjuk "Nyilasi Egytucat" vagy "Attificent Dozen", de elég hülyén hangzik mindkettő, meg hát senkit nem érdekel. És ez az egytucat sem fix örökké, mert a jó cégeket néha kivásárolják (Monsanto, Sotheby's), vagy úgy átalakul a termék- és részvénystruktúra, hogy már nem lehet ugyanarról a részvénytársaságról beszélni (General Electric).

Az egyik ilyen kedvenc top részvényem az Intel. Fél éve döbbenten figyelem, hogy a chipmánia ellenére folyamatosan morzsolódik le. Az űberbullish iparági hangulatban katasztrófálisan formálódott az Intel chartja az elmúlt fél évben. Egyértelmű volt a grafikon alapján, hogy itt valami nem stimmel, és a tűzhöz közel álló részvényesek tudnak valamit, olyan vállalati információkat, hogy fél éve folyamatosan szórják a részvényeket, és tömik a tájékozatlan vevőket, amennyit csak felszív a piac, de még nem szakad be. A friss jelentéssel ki is jött a hír: valóban vannak gondok. És 30 dolláros tegnapi záróról 20 dolláros nyitóra szakadt az árfolyam. (Azaz idén 60%-ot esett.)

https://www.portfolio.hu/uzlet/20240802/brutalis-hirek-az-inteltol-szakad-az-arfolyam-702053

A lényeg a lényeg, mostmár 20 dollár körül szerintem érdemes belevenni az Intelbe. (Persze innen még akár le is feleződhet, de hosszú távon szerintem jó lesz.)

És ha már belekezdtem ebbe a hobbi részvényajánló cikkbe, akkor menjünk tovább a most éppen akciós listán:

Pfizer

Szintén valami nagyon nem stimmel a Pfizerrel. Száz év lappangás után visszatért a spanyol nátha reinkarnációja, és beütött az évszázad legnagyobb világjárványa, amelynek ellenszerét az emberiség egyik legnagyobb vívmányaként a Pfizer seperc alatt megalkotta, és az egész világ számára elérhetővé tette. Jópénzért. Gyarkolatilag a világon minden ember megismerte a Pfizer vállalat nevét. És melyik részvény árfolyama van alacsonyabban mint a covid előtt??? Ha ezt a kérdést feltennénk mind a 8 milliárd embernek, egyik sem hinné el, hogy a Pfizer. Vicc. Nonszensz. Itt vagy a tőzsde hülye teljesen vagy megintcsak vannak olyan dolgok a háttérben, amiről mi nem tudunk, de mások tudnak. A tények tükrében borzalmas képet fest a chart az elmúlt 5 évben, és ugyanott van a részvényárfolyam mint 1998-ban. Mindezek ellenére szerintem mostmár itt bátran meg lehet venni, mert idén már mintha kifeneklett volna a részvény egy fülescsésze alakzatban, amiből kotta szerűen épp ki is tört, és elvileg most van a tökéletes beszálló pont.

Good Year

A "Nyilasi Egytucat" legrizikósabb, legnagyobb kilengéseket produkáló részvénye a Good Year gumiabroncs gyártó konszern. Nincs jó éve a vállalatnak, jelenleg közel fél évszázados padló közelében van a papír 9 dolláron. Nem hiszem, hogy csődbe menne. Ennek nem egyszerű elkapni az alját, mehet még lejjebb is, de szerintem nem nagyon érdemes várni a vételekkel, mert simán lemaradhatunk a duplázás / triplázásról.

A jelenleg épp akciós három vétel után nézzünk még meg másik hármat a kedvenceimből, ahol forró a pite:

McDonald's ist einfach gut?

A világ legjobb részvénytársasága. A kajájából nem eszem, a fine dining belemnek ez ipari szemét, de az emberek imádják, és boldogok tőle. És mint vállalat, zseniális az egész, tokkal vonóval. A Közgázt be kellene zárni, és elküldeni a hallgatókat a McDonald's Hamburger Egyetemre, és Magyarország rövidesen felvirágozna. Ebbe a golyóálló részvénybe féláron nem lehet beszállni, csupán felszállni a mozgó vonatra. Most elméletileg a ferde nyakvonal miatt már le van törve az elmúlt 3 évben kialakult hatalmas fej-váll alakzat, és a kotta szerint 180-ig kellene esnie. Most épp ebben a pillanatban nem úgy tűnik, hogy erre van esély, de a formáció is hosszú távon alakult ki, úgyhogy még életben van, és nem lejátszott a meccs. A vállalati hírek is most kedvezőtlenek az idei fogyasztási számok miatt: "drága", kevesebb fogy, a gázai helyzet miatt csakazértse zabálják az egybites arabok és antiszemiták. Mindenképp érdemes figyelni, vajon leszúr-e a kotta szerinti 180 dolláros tartományba, ahol zsákolni lehetne.

"bóing". nem "bő ing".

Boeing és Airbus, tökéletes globális piaci duopol helyzet, amiben az amerikaiak dominálnak. Nyugodtan gründoljon egy repülőgépgyárat aki csak akar. És tud. Mégis szar került a palacsintába. Így ez most nemhogy long, hanem egyenesen short. A covid előtti arany években nagyon drágára fújódtak fel a Boeing részvények, amit pillanatok alatt kipukkasztott a világjárvány miatt elhúzódó utazási tilalom. Azóta folyamatosak a vállalati problémák, több mint 30 milliárd dollár veszteséget égetett el a cég, saját tőkéjét már rég felélte, és azon felül is tízmilliárdos a hiány. Csoda, hogy még nem ment csődbe. A több száz milliárdos jövőbeli megrendelésállomány tartja lélegeztető gépen a jelenlegi tulajdonosi struktúrát, de ennek minden bizonnyal meg is kérik az árát a hitelezők. A héten viszont végre kirúgták a vezérigazgatót. Ilyenkor az új vezetésnek az az érdeke, hogy gyorsan átvilágítsa a céget, hogy az összes csontváz nagyon gyorsan essen ki a szekrényből, és ők mielőbb tiszta lappal indulhassanak. Tehát abszolút benne van a pakliban most egy óriási esés lehetősége. Az elmúlt másfél évben formálódik is egy fej-váll formáció, aminek a jobb válla még csak félig kész, és a nyakvonal is meredeken dől rá a target price-ra, ami miatt szerintem nem érdemes kivárni a formáció beteljesülését és letörését, mert a csillagok jelenlegi állása szerint ez shortért kiált. A technikai letörésből 100 dollár alatti célár adódik, de simán benne van a pakliban a csőd vagy tőkeátstruktúrálással a jelenlegi részvényesek fossá hígítása is, azaz akár 90-100% árfolyamzuhanás. (Ettől még a repülőgépgyártás zavartalanul folyhat tovább, csak a részvényesek buknak. Ugyanúgy, ahogy a General Motors csődjénél is minden ment tovább, csupán új részvényesek lettek a tulajdonosok, a régiek meg mentek a lecsóba.)

3M

Végül még egy kedvenc a Nyilasi Egytucat közül. Ez a hajó már elment, kifutott májusban, mély kifeneklésben hullámozva tökéletesen hozta kotta szerint a fordított fej-váll alakzatot, és bonuszként még meg is fejelte múlt héten az extraprofitot egy masszív kitöréssel. Több mint 60000 diverzifikált high-tech termékkel, százezer feletti szabadalommal 120 év alatt nem ment csődbe, akkor vélhetően egy darabig még nem is fog.

PS: És ha már előjött a technikai elemzés, akkor csak érdekesség képpen a teljesen értéktelen, semmit nem érő ezer milliárd dolláros piramisjáték sorsjegyei, azaz a bitcoin esetében is borítékolhatóan hamarosan kiépül egy tökéletes fel-váll alakzat 40000-es letörési célárral.

2024.08.01. Magas nyomású gizdaság (23)

Láncfűrészes pszichopaták vs. valóság: "Minden várakozást alulmúlva zsugorodott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest"

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/30/ksh-gdp-2024-masodik-negyedev-gazdasagi-teljesitmeny


Ez nem magas nyomású gazdaság, hanem sárban dagonyázás a 2022-es választást megelőző pánik osztogatás óta. Láncfűrészes pszichopaták 14 év alatt felélték a múltat, és kvázi működésképtelenségbe taszították az országot. Semmi esély bármiféle növekedésre, csak további leszakadásra.


PS: A végén majd repülővel kell menekülniük Moszkvába mint Kun Bélának: "Vigyorgott az alant álló polgárokra s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek."

2024.07.27. Ma kezdődne a budapesti olimpia

Mai árakon egy Budapest elmaradottságú városban a nyári olimpia megrendezése kb 30 milliárd dollárba kerülne. A párizsi 35 olimpiai versenyhelyszínből talán 5-6 NER mutyi produktum már rendelkezésre is állna, úgyhogy 1 billiót már el is költöttünk, és akkor nagyjából 10 billió forintot kellene még rákölteni, hogy meg lehessen rendezni, azaz fejenként minden magyar embertől el kellene venni 1 millió forintot. A nyugdíjasoktól, a borsodi cigányoktól, a 3 gyerekes családoktól meg 5 milliót. (És akkor még Pénztáros Lőrinc "szerény" nyereségét bele sem számoltuk a költségvetésbe.) Arról nem is beszélve, hogy ez nem csak pénz kérdés, az olimpiai infrastruktúra kialakítása nemcsak a tőke erőforrásokat, hanem minden létező fizikai és humán erőforrást is totál elszívna 5-10 évre, és egy leszakadt redőnyt, egy csöpögő csapot nem jönne ki senki megjavítani, nemhogy egy elromlott klímát. Egy ilyen időszakban az olimpiai munkálatok minden mástól elszívnák a levegőt. Nem csoda, hogy az eleve súlyosan eladósodott és hagyományőrzően korrupt Görögország ebbe végül belerokkant. A francia GDP viszont 14x nagyobb mint a magyar, tehát a franciáknak a teher relatíve olyan mintha csak 70 ezer forintot kellene fejenként bedobniuk. Sőt, talán csak ennek is a felét, hiszen a gigantikus, modern Párizs a világ egyik fővárosa, mérete, gazdagsága, infrastruktúrája össze sem hasonlítható a fidesz által kivéreztetett, szegényes, balkánian elmaradott, fejletlen pöti Büdápeszttel, így a franciák akár féláron is kihozhatják az olimpiát praktikusan, okosan (kartonpapír ágykeret, stb...) Ami Tokionak és Londonnak nem sikerült.

Pedig ha Varsó és Prága az elmúlt években meg tudtak rendezni egy olimpiát, akkor Budapestnek is menne. Lehet, hogy mi nem tudnánk svájci óra precizitással megrendezni, mint amilyen a zürichi olimpia volt, de olyat mindenképpen tudnánk, mint amilyen a bécsi olimpia volt. Ugye emlékeztek ti is ezekre a szenzációs olimpákra? Persze hogy nem. Hiszen nem voltak ilyen olimpiák. Az amszterdami és berlini olimpia is felejtehetetlen élmény volt. Száz éve. Ezekenek az országoknak és városoknak eszük ágában sincs ekkora nyűgöt a nyakukba venni és ilyen marhaságra elégetni a pénzt. Imádom a házibulit, csak nem nálam.

"Kórházakban sugárkezelések és műtétek maradnak el, mert lerobbannak az ócska klímák a melegben, ezek a láncfűrészes pszichopaták meg olimpiát akartak rendezni 2024-ben."

https://en.wikipedia.org/wiki/Cost_of_the_Olympic_Games

https://rtl.hu/belfold/2024/07/21/takacs-peter-korhaz-klima-mutet

https://telex.hu/belfold/2024/07/21/takacs-peter-egeszsegugyi-allamtitkar-rtl-elromlott-korhaz-muto-klima-mutet-hoseg-nyar

https://telex.hu/belfold/2024/07/22/korhazak-klima-kanikula-mutetek-korterem-felujitas-hutes-egeszsegugy

2024.07.17. Vélt vs. valós infláció és a Nyilasi féle inflációs mutató

7 év alatt megduplázódott a színházjegy ára.

És ha már infláció... Sokak számára hihetetlennek tűnnek az idei 4% alatti inflációs mutatók, hiszen mindenki úgy érzékeli,hogy minden kétszer annyiba kerül. És az igaz is, hogy minden kétszer annyiba kerül, de nem az elmúlt 12 hónapban emelkedtek duplájára az árak, hanem előtte. Az utolsó egy évben már nem sokat emelkedtek érdemileg az árak, mégis az az érzetünk, hogy óriasi az infláció.

Az inflációt, azaz árak emelkedését érzékeli az ember, de az idő függvényében pontosan számszerűsíteni nem vagyunk képesek. Ez csak számítás útján lehetséges, mert az idő érzékelésünk teljesen mellélőne a valós matematikai számításhoz képest. Azonban a pontos, számszakilag helyes inflációs mutatóknál is van jobb mérőszám: a pofon egyszerű és tévedhetetlen Nyilasi féle inflációs mutató.

"A" példa:
2021: 100 Ft
2022: 100 Ft
2023: 100 Ft
2024: 200 Ft
-----------------
Érzékelt infláció = 100%
KSH éves infláció 2024-ben = 100%
Valódi infláció 3 éves távot figyelembe véve = éves 26%

"B" példa:
2021: 100 Ft
2022: 100 Ft
2023: 200 Ft
2024: 200 Ft
-----------------
Érzékelt infláció = 100%
KSH éves infláció 2024-ben = 0%
Valódi infláció 3 éves távot figyelembe véve = éves 26%

Az A és B példa között csak annyi különbség, hogy az áremelkedés nem az utolsó, hanem az utolsó előtti évben történik. Az emberi érzékelés a valós élet során a két példa között nem tudja érzékelni a különbséget - ÉS VALÓJÁBAN NINCS IS ÉRDEMI KÜLÖNBSÉG - az ember egyszerűen nem tud mit kezedeni az időtényezővel, mindkét esetben csak annyit érzékel, hogy duplájára emelkedett az ár, azaz 100% az infláció. Ezzel szemben az aktuális friss KSH infláció az egyik esetben 100% a másik esetben 0%. Ha 3 éves távot nézünk, akkor viszont mindkét esetben ugyanannyit emelkedtek 3 év alatt az árak, éves átlagos 26%-kal.

Látható, hogy a hosszú távon számolt infláció korrektebb képet mutat. Az egyes termékek árai ráadásul jellemzően nem is egyszerre mozognak ugyanolyan intenzitással. A jellemző minta, hogy elsőnek általában a lakbérek emelkednek, utána az ingatlanárak, utána a szolgáltatások árai, utána az élelmiszerárak, utána a tartós fogyasztási cikkek árai, stb. De szép lassan mindennek az ára emelkedik, és előbb utóbb mindennek az ára megduplázódik, és nagyjából visszaállnak kiinduló állapotba a cserearányok, majd kezdődik újra elölről a deszinkronizált inflációs ciklus. (Most egyébként pont lement egy ilyen teljes ciklus, és indul a következő menet doxa pontossággal: 7 év kvázi stagnálás után most tavasszal drasztikusan újra kilőttek a lakbérek, és 3 hónap alatt annyit emelkedtek, mint előtte 7 év alatt. Mindeközben más termékek ára nem változott.) Én magam ezt a pofon egyszerű Nyilasi féle hosszú távú inflációs kalkulációt használom, azaz hány év alatt duplázódik meg mindennek az ára. Majd utána az évek száma alapján évesítem átlagos éves szintre az inflációt.

Először az amerikai útjaim során alkalmaztam spontán ezt a megfigyelést, mert a kiutazások során jól rögzültek az eszemben az adott évi dollár árak, és amikor újra és újra visszamentem, azonnal jól érzékelhetően szembesültem az árváltozásokkal, és az eltelt éveket is prezicen lehet fejben számolni. Aztán itthon is elkezdtem alkalmazni a módszert, de itthon már fel kell jegyezni az árakat, mert az állandó folyamatosságban nem lehet precizen kalkulálni, mert elvész az időérzékelés. Elraktam ugyanarra a színházi darabra és kvázi ugyanarra a székre szóló színházjegyeket (ezt többször ide a Nyilasi Tőzsdeblogba is beraktam), a városligeti korcsolyabérleteket, Gellért-Rudas-Szecska jegyeket, bérleteket, stb. Mikor mennyiért vettem ingatlanokat, mennyiért adtam ki a lakásokat. Az állandó termékeimet, például a kedvenc Dob utcai pizzériám árait pedig folyamatosan követtem automatice (amíg be nem zárt, és most csak kínaiul beszélő gyerekek árulnak benne kínai kaját.) Nos, a közel 30 éves megfigyelés eredménye bombabiztosan mindig ugyanazt a számot hozta: Amerikában 10 évente duplázódnak az árak, Magyarországon pedig 7 évente. Ez pedig 7%-os amerikai, és 10%-os magyar szekuláris inflációt jelent. (Véletlen matematikai egybeesése a kamatos kamat számításnak, de így nagyon könnyen megjegyezhető: 7 év = 10%, 10év = 7%). Ez a pofon egyszerű képlet olyanannyira jól működik, hogy 1980as évekre visszamenőleg is nagyjából stimmel a gyerekkoromban rögzült árakkal.)

Tehát nekem mindegy mennyi a KSH infláció, azt én csak az adott időszak számszaki kilengésének fogom fel, én mindig a Nyilasi féle hosszú távú inflációs mutatóval számolok, ami Magyarországon 10%, Amerikában (dollárban) 7%. És ha egy befektetési eszköz nem hoz ennyit hosszú távon, akkor azzal reálértéken veszítünk. A fixed income, azaz a kamatozó eszközök esetében ezért tartom vízválasztónak a 7%-ot. Rövid távon tolerálható az 5-6% kamat, ha nincs jobb kvázi kockázatmentes lehetőség, de hosszú távon ez kevés. 5% alatt pedig biztos a reálveszteség. A megnyugtató nyereség pénzügyi instrumentumok esetén pedig csak 10% felett van. (Ezért kell például faék egyszerűséggel mindig automatikusan megvenni a 10 éves forint államkötvényt 10% hozam felett, mert azon lejáratig reálértéken nem bukhatunk, viszont idő előtt sokat nyerhetünk.)

PS: Van még a hasonlóan faék egyszerűségű, de szintén frappánsan hasznos Nyilasi féle reál lakásbérleti díj hozammutató is. Majd egyszer azt is elárulom. (Az piszok hasznos dolog, mert jómagam is sokat morfondíroztam azon, hogyan lehet a bérlakás portfólióm valós hozamát korrekten meghatározni és összehasonlítani a kamatozó eszközök hozamával. Sokan ugyanis reálértéken valójában ingyen adják ki az ingatlanjaikat, miközben azt hiszik, hogy jól járnak, és közben még állandóan gecizniük is kell az egésszel, és majd csak 10 év elteltével kezdik kapizsgálni, hogy kész ráfizetés volt az egész, amikor szembesülnek azzal, hogy a leamortizált lakás felújítási költségei időközben sokszorosára emelkedtek.)

2024.07.09. Félidő - Alacsony lesz jövőre a kamat (PMÁP)

"Infláció, ami folyik itt a rendszerben:" https://youtu.be/cvUpQTT3eNY

2023. január / 2024. január: 3.8%
2023. február / 2024. február: 3.7%
2023. március / 2024. március: 3.6%
2023. április / 2024. április: 3.7%
2023. május / 2024. május: 4.0%
2023. június / 2024. június: 3.7%

Tehát félidő a PMÁP jövő évi kamatmeghatározása szempontjából, (amit majd csak 2026. tavaszán fizet ki a kamatkupon.) Az év során havonta meghatározott 12db KSH éves inflációs adatból (amelyet végül átlagolnak egyetlen számban, az "éves átlagos fogyasztói árindex-változás" elnevezésű mutatóban, és az adja a kamatbázist) 6 kijött, 1-2 hónapra előre nem várható változás, a maradék 4 adat a 8-cal szemben pedig már nem sokat számít majd az átlagoláskor. Tehát a jövő évi kamat érdemi része eldőlt: 5.5% körüli kamat várható. (4% éves átlagos infláció + 1.5%-os kamatprémiumú papírok esetén.)

Ez nem sok. Az ÁKK-nak fel kell tudni majd ajánlania valamit ehelyett, különben visszakérik az emberek a pénzüket. Az új MÁP+ gyengusz, a 7-8%-os Bónusz és a FIX 3x7% papírokba megérheti majd átszállni 1% tőkeveszteséggel, ha fent lesznek még a kínálati palettán. Diszkontkincstárjegy nyílván mindig lesz, de jelen állás szerint (6.5%) nem érné meg átmenni az 1% tőkeveszteség miatt. (A kisebb kamatprémiumú papíroknak viszont biztosan végleg kampec, azokat mind vissza kell majd váltani.) Az idei évben kialakult 100% feletti másodpiaci nettó árfolyam is 100% alá fog bukni a jövő tavaszi kuponvágás előtt. Ha tartja az Államkincstár a 99%-os visszavásárlási árfolyamot, akkor nyílván lesz némi másodpiaci vételi szándék 99.5%-on a jobb papíroknál. Ha nem tartanák fent a 99%-ot - amire nem számítok - akkor kb 95-98% lenne a reális árfolyam a majdani piaci hozamoknak megfelelően a mostani 7%-os szintet kivetítve. (A negatív kamatkülönbözetet nyílván érvényesíti a másodpiaci vevő az árban. A kérdés csak az, hogy hány évre számszerűsíthető ez a különbözet. Nyílván minimum 1 évre, de akár 2-3 negatív évvel is kalkulálhat.)

2024.04.23. Game Changer - Kényszerpályán a FED

Yellen, Greenspan, Bernanke és a 2 méteres gólem Volcker, aki egy lépcsővel lejjeb lépett.

Ez az írásom egy mondatban arról szól, hogy az amerikai munkerőpiac tartós telítettsége megváltoztatja a monetáris politika mozgásterét, és ez kényszerpályára állítja a FED-et.

THE BERNANKE PUT - Senki ne aggódjon, bőven van olaj a tűzre !!!

Greenspan leköszönése óta az amerikai jegybank, a Federal Reserve a wall streeti maffia és az amerikai kormány fogságába esett, és szinte egyetlen funkciója az lett, hogy a lehető legalacsonyabb szintre manipulálják le a pénzpiaci kamatlábat és ész nélkül nyomtassák a pénzt, hogy az olcsó pénz minél jobban fújja fel a tőzsdei lufit és pörgesse a banki hitelezést, hiszen a wall street ebből tud jutalékot és sápot szedni, az amerikai kormány pedig olcsón finanszírozni a tartósan masszív deficiteket és egyre durvuló adósságállományt. A kamatot meghatározó fed bizottság (FOMC) tagjainak nagyobbik hányadát és vezetőjét delegáló politikusoknak is az a jó, ha minél jobban pörög a gazdaság. És a szavazóik, a lakosság nagy része is elégedetten úgy érzékeli, hogy több pénzük lett az eszközáremelkedések (saját ingatlanjuk áremelkedése, befektetési alapjaik, nyugdíjszámláik virtuális nyeresége) miatt, és olcsó a hitel, így lehet költekezni. (A nem agyonköltekező konzervatív megtakarítóknak persze nem jó az alacsony kamat, mert nem tart lépést az árak emelkedésével, így veszítenek a megtakarításaikon. És szintén nehezen tudnak lépést tartani a munkavállalói fizetések a pénz értékének masszívabb romlásával.) Tehát nem a stabil reáljövedelmek, hanem a gondtalan látszat ellenére törékeny és instabil virtuális jövedelmek bővülése, és a kvázi kamatmentes hitelek miatt érzi úgy a lakosság, hogy több pénze van és jobban él. A következményekkel viszont nem kell foglalkozni, ha netán beüt a krach, a wall streeten már megszedték magukat, a poltikusokat újraválasztották, és az emberek is már elköltötték a nyomtatott olcsó pénzeket és hiteleket. Aggódni csak annak kell, aki bent ragadt a piramisjátékban.

A FED által manipulált egynapos bankközi hitelkamatláb

Volcker elvégezte a piszkos munkát. Greenspan korrekt volt. De az utánuk következő pénzhamisító bűnbanda az évtizeden át nullára manipulált kamatokkal és felfoghatatlan mértékű felesleges pénznyomtatással teljesen aláásták a FIAT dollár pénzrendszer hitelességét. (Hogyan őrizhetné meg értékét az a pénz, amit tízszeresére hígított a jegybank??? Nem csoda, hogy éveken keresztül 10%-os, majd végül már 30%-os éves ütemmel emelkedtek az ingatlanárak Floridában, mert a 3x annyiba kerülő (és persze 3x jobb) Kaliforniában már nem tud tisztességesen megélni a középosztály. A szegényebbek meg ugye költözni sem tudnak, ők helyben szopják a faszerkezetes bérelt házukban az inflációt.)

Tehát a monetáris kokainra rászokott wall street és pazarlóan eladósodott amerikai kormányzat által foglyul ejtett FED CÉLJA, HOGY MINÉL ALACSONYABB LEGYEN A KAMAT. (És mellesleg mi történik Magyarországon napjainkban ??? Ugyanez. A kormány kamattámogatott hitelekkel és kamatstopokkal átveszi az MNB monetáris tanácsa felett az effektív irányítást.) És ezt korlátlan jegybanki forrásokkal és törvényesített piaci manipulációval (open market operations) éri el. (Hiszen valójában teljesen indokolatlan, hogy egy piacgazdaságban a jegybank beleszóljón a piaci folyamatokba, és végtelen főkönyvi forrásaival beleavatkozva rögzítse a kamatlábakat, a valós kereslet és valós kínálat piaci mechanizmusa helyett. Pláne, ha történelmileg ennyire rosszul és kártékonyan csinálja az egészet, hiszen Greenspan után totál idiótákkal töltötték fel az FOMC-t.)

Ugyenezt pofázza Jim Rogers is: Abolish the FED: https://youtu.be/iagDxuIo8KI

Tehát az egyetlen, amire figyelni kell(ene) a FED-nek, hogy ne okozzon túl nagy galibát a túl alacsony kamat. Csak hát végül mindig galibát okoz. Az évtizeden keresztül 0% kamat pedig igen nagy galibát okozott, így végül markánsan emelni kényszerültek a kamaton a reálgazdaság védelmében.

A FED MONETÁRIS POLITIKÁJÁNAK REÁLGAZDASÁGI FUNKCIÓJA pedig az infláció, a gazdasági növekedés és (a max 6 hónapos védőhálót biztosító) munkanélküliség háromszögének elviekben hatékony koordinálása lenne a kamatlábak befolyásolása által.

A monetáris politika klasszikus játékszabályai nem túl bonyolultak:

OLD SCHOOL MONETARY POLICY:

INFLÁCIÓ: MAGAS KAMAT A JÓ (mert alacsony kamat gerjeszti / magas kamat visszafogja az inflációt)

GDP: MINDKÉT IRÁNY KÍVÁNATOS LEHET (alacsony kamat fűti / magas kamat hűti a gazdaságot)

MUNKANÉLKÜLISÉG: ALACSONY KAMAT A JÓ (mert a gazdasági aktivitás ösztönzése több munkahelyet teremt.)

Majd jött a BERNANKE PUT: 0% kamat és brutális pénznyomtatás

INFLÁCIÓ: le van szarva

GDP: tőgázzal pörögjön minden marhaság

MUNKANÉLKÜLISÉG: mindenre jut pénz, még több kutyakozmetikust és galambhessegető influenszert !

Ez a Bernankevel kezdődött évtizedig tartó monetáris ámokfutás non-produktív gazdasági túlhevüléshez, gigantikus eszközárpiramishoz, 40 éve nem látott inflációhoz, és demográfiai-szociológiai folyamatok párhuzamos hatása mellett a munkerőpiac tartós telítettségéhez, sőt, munkerőhiányhoz vezetett. (Ki a fene akar kőműves lenni, ha galambhessegető influenszerként is lehet pénzt keresni ???)

A katasztrófális következmények miatt így lépéskényszerbe került a monetáris politika, a Bernanke Put kiütve, de a tartósan telített munkerőpiac miatt nem lehet visszatérni az old school monetáris politika klasszikus játékterére, mert a mozgástér korlátozott lett, így most egy ÚJ ÉRA jön a monetáris politikában:

NEW ERA: jelenleg minden fronton a tartósan magasabb kamatszint lenne indokolt, és ez kényszerpályára állítja a FED-et.

INFLÁCIÓ: nem akar lecsengeni és a folyamatos fenygetettség miatt nem lehet alacsony a kamat. nincs visszatérés a nulla közeli kamatokhoz.

GDP: pörög a gazdaság, de sok a marhaság, túl nagyra nőtt a non produktív szegmens, így nem jó az alacsony kamat, mert hiába az olcsó pénzmennyiség, már szűkösek a fizikai erőforrások. legyen valódi ára a pénznek, amit ki kell tudni termelni! és ami igazán fontos, az ki fogja termelni. és hulljon a férgese!

MUNKAERŐPIAC: elfogyott a munkaerő, megszűnt a munkanélküliség, sőt, munkaerő hiány lett, ami bérinflációs nyomást okoz, így ki kellene ütni a non produktív munkahelyekről a dolgozókat, hogy azok értékteremtőbb szektorokba vándoroljanak át, azaz magas kamat lenne kívánatos a munkaerő hatékony átcsoportosítása céljából.

Nem nagyon akar visszatérni az infláció a régi sávba. A hivatalosan kimutatott éves 0-3% a valóságban egyébként évi átlagos 7%, hiszen 1997. óta saját magam azt tapasztalom, hogy 10 évente mindennek az ára megduplázódik Amerikában. Így a megemelkedett hivatalos inflációs szint a valóságban még sokkal durvább. New York City szívében, Manhattanben a covid után egylépésben duplájára emelkedtek a lejáró lakbérek. Sok helyen évi 30%-os ütemű ingatlanáremelkedésbe csapott a pénzromlás, és a használt autók árai (alább) is hasonlóan elszálltak a teljesen indokolatlanul bebetonozott nulla kamatszint miatt :

Úgy tűnik mindegy mennyi a kamat, 0% vagy 5%, az amerikai GDP-re nincs hatással. Viszont gyanítom, hogy a kamat nagysága a GDP összetételére azért hatással bír: ha alacsony a kamat, akkor a sok olcsó pénzből, olcsó hitelből minden marhaságra jut. Ha magasabb a kamat, akkor viszont a sok marhaság nem tudja a magas kamatokat kitermelni, viszont így több tőke jut a produktív, értékteremtő folyamatokra, amik magas kamat mellett is nyereségesek, versenyképesek. Az adatok alapján semmi nem indokolja a kamatszint csökkentését, csupán visszatértünk az egészséges kamatnormalitáshoz.

Ez lement a padlóig, innen már nincs lejjebb. Elfogyott a munkaerő, ami béremelkedési nyomást okoz, és bér-ár spirál begyűrűzésével tartósan magasabb inflációval fenyeget. Magasabb kamatszinttel lehetne "kiütni", felszabadítani és átcsoportosítani munkaerőt a magas kamatokat kitermelni képtelen non produktív szektorból, az életképes, minden körülmények között nyereségesen működő értékteremtő szektor irányába. Állatorvosi asszisztensre valójában nagyobb szükség lenne mint kutyakozmetikusra.

A TARTÓSAN MAGASABB DOLLÁRKAMATSZINT KÖVETKEZMÉNYEI:

A nagy nyertes: visszatér a kamatozó eszközök, fixed income befektetések hosszú távú vonzereje.

Erős dollár, és a magas dollárkamatszint globális benchmark hatása miatt az egész világban magasabb kamatszint, ami lassítja a globális gazdaságot, és ad pár gyomrost a fejlődő országoknak. Ugyanakkor csökkenti a globális inflációs nyomást.

Ingatlanpiacnak nem jó a finanszírozás drágulása miatt. A magasabb hozamszint pedig leértékeli az ingatlanok piaci értékét.

Duplán nem jó a részvénypiacnak: csökkenő értékelési szintek és romló vállalati eredmények a pénzügyi soron.

A nagy hitelállománnyal / működő tőkével operáló vállalatok eredménye húsbavágóan romlik az érdemileg növekvő kamatköltségek miatt.

Azon vállalatok, amelyek nagy értékű termékeinek megvásárlását a vevők jellemzően hitelből finanszírozzák, árbevétel csökkenésre számíthatnak. (építkezések, beruházási javak, autók, stb.)

És a legnagyobb vesztesek: az osztalékpapírok, különösen az eddig hitelből osztalékot fizető részvények. Mivel az osztalékpapírok értékét elsődlegesen a fizetett osztalékhozam határozza meg, ezért egyrészt a magasabb kamatszint miatt csökken az eddigi osztalékok vonzereje és növekszik az osztalékelvárás. Másrészt a vállalati kamatköltségek miatt romlik a vállalati profit és cashflow, ezért nehézségekbe ütközhet az osztalékfizetés fenntartása is. Harmadrészt a hitelből osztalékot fizető "üzleti modellnek" kampec. Ezt a kamikaze perpetum mobile pénzgyárat csak addig lehetett működtetni, amíg 0%-os kamaton lehetett hitelt felvenni és a "végtelenségig" görgetni. Ennek kampec. És a korábbi osztalékok kifizetéséből eredő felduzzadt hitelállomány is katasztrófális következményekkel járhat.

Ennek ékes példája a német Bayer konszern, amely a 2 eurós osztalékszintet 11 centre vágta vissza:

A Bayer bejelentette, hogy a következő három évben csökkenti osztalékát a cég adósságának csökkentése érdekében annak ellenére, hogy korábban azt ígérték, hogy a kiigazított profit 30-40 százalékát fizethetik ki osztalékként - írja a Reuters. A Bayer hétfő este jelentette be, hogy a 2023-as pénzügyi évre mindössze 0,11 eurós osztalék kifizetését javasolták. Viszonyításképpen, az előző évben 2,4, míg azt megelőzően 1,92 eurós osztalékot fizettek.

https://www.portfolio.hu/uzlet/20240220/nagyon-rossz-hirt-kozolt-a-nepszeru-gyogyszergyarto-670069

Túlvállalta magát a Bayer a Monsanto bekebelezésével, majd a kamatszint emelkedése végül kipukkasztotta az osztaléklufit.

Szekulárisan eresztenek az osztaléklufik: az osztalékpapírokkal teli Dow Jones Utility Index a kamatemelések hatására az elmúlt 2 évben már lemorzsolódott, miközben a főkolompos benchmark Dow Jones Industrial Index még tovább tudott szárnyalni.

2024.04.03. Napelmebaj - Jön az összeomlás, támadnak a negatív áramárak

Béláim, mialatt az elmúlt 10 évben még egy kapavágás sem történt a magyar ugaron Paksnál, az ész nélkül kiszórt közpénz százmilliárdok következtében kontrollálatlan módon jóindulatú daganatként kinőtt a semmiből 3 paksnyi háztartási és ipari napelem kapacitás. "Túltoltuk, Béláim! Rátoltuk."

Itt is mindent elkúrtak, amit csak lehetett. Totális elmebaj, amit csináltak az energiapiacon, ami idén nyáron most robbanni fog. A húsvéti hétvégén folyamatosan támadtak a negatív áramárak, és már egyre többször előfordult télen is, hogy a túlburjánzott és kontrollálatlan naperőművi áramtermelés zavart okoz a rendszerben.

https://www.economx.hu/tozsdek-piacok/belfold-naperomu-husvet-negativar-veszteseg-megterules-nehezsegek.787704.html

Mindeközben az amerikai földgáz ára 40 éves mélyponton padlózik, jelenleg kb 20 forintnyi egy m3, azaz soha nem volt még ilyen olcsó mióta tömegesen használják fel. (Orbán meg ugye 1000 forintért vett Putyintól.) Mi lesz itt most nyáron??? Borítékolt az összeomlás.

Sok százmilliárdos nemhogycsak elpazarolt, hanem kifejezetten elbaltázott állami támogatást adtak a hiszékeny és ingyenpénzért bármilyen marhaságra vevő mikroszereplő háztartásoknak napelemekre és csókos fideszeseknek naperőművekre, átgondolatlan és fenntarthatatlan "hosszú távú" áramszerződéseket kötve, akik most idén nyáron kontrollálatlan "csürheként" fogják szétbarmolni az ország energiapiacát. Ahelyett, hogy az állam stratégiai koncepcióval 21.századi modern, civilizált, flexibilis, intelligens, egyensúlyra törekvő hazai árampiacot hozott volna létre jól átgondolt és kontroll alatt tartott áramtermelési mix-szel (ami vízerőművek nélkül lényegében nem lehetséges), és dinamikusan flexibilis (ha kell, radikálisan szélsőséges) fogyasztói áramtarifákkal, okos mérőórákkal. A napelemeket meg vegyék meg a háztartások a saját pénzükön saját kockázatukra, ha úgy gondolják, hogy azzal jól járnak. De ha nem jön ki a matek, akkor ne más farkával verjék a csalánt! És mindeközben Putyintól vesszük a világ legdrágább földgázát, meg még bővítenék a totál merev orosz atomenergia termelést. (Tiszta szerencse, hogy a totál hülye fideszesek vezette országban 10 év alatt szinte még egy kapavágásig sem jutottak Pakson. Mi a fenéhez kezdenénk, ha a terveknek megfelelően már Paks 2 is működne??? A gyatyánk rámenne, hogy megszabaduljunk a feleslegesen megtermelt irdatlan mennyiségű áramtól, Béláim.)

Az egészről Orosz László egyik örök érvényű monológja jut eszembe, aminek a lényege: Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan! (Ami Magyarországon sajnos pont fordítva történik.)

https://youtu.be/kyPLy5rp7QI?si=mVD5Ldr7mWjIZjfj&t=115

PS: Ha azzal jönne nekem valaki, hogy egy 5-10 milliós beruházással le tudná csökkenteni nekem a havi 10 ezer forintos villanyszámlámat, teljesen hülyének nézném, mint a rátóti Bélákat.

PS 2: Honnan lehet megismerni a vidéki fideszest? Napelem van a házán.

RÁADÁS: Utólag találtam ezt a pár hetes szuper Pletser Tomi interjút:

https://youtu.be/LwhOb0o8RQg

2024.03.25. Bónusz játék

Cimbik és ismerősök szokták kérdezni, hogy a magas kamatkupon kifizetéseket most milyen papírba forgatom vissza a jelenleg elérhető forgalmazott állampapírok közül. A válasz a hosszabb lejáratú 2029/N BÓNUSZ Magyar Állampapír. Ezt vélem a legjobb választásnak. +1.5% (az utolsó két évben pedig +2.5%) kamatprémiumot fizet a DKJ aukciós hozamszint felett. És mivel nem várok egy éven belül (és jelen állás szerint utána sem) 5.5-6.5.%-nál alacsonyabb DKJ hozamszintet, ezért szerintem a kb 8% egyéves hozamot kitermeli a bónusz, de mindenképp 7% felett várom, és utána sem lesz rossz a papír, mert Magyarországon tartósan indokolt lenne kb 2% DKJ reálkamat, és akkor a bónusz papír kvázi dupla reálkamatot fog fizetni, ami alacsonyabb inflációs környezetben akár kétszeres nominális kamatot is jelenthet: (például 8% bónusz vs. 4% PMÁP az már jelentős különbség.) Tehát egyrészt a bónuszt jobbnak vélem mint a 3x7%-os FIX kötvényt, másrészt pedig a PMÁP-hoz képest a kamatmegállapítás piaci alapon történik, így a bónusz függetleníti magát a KSH esetleges inflációs manipulálásától. (A PMÁP Kisokos cikkemben ugye nem tulajdonítottam érdemi jelentőséget a KSH manipulációnak, mert a 40% kamatnyereség lényegében már deklarálva volt induláskor, viszont mostantól már hangsúlyosabban tud beleböfögni a képünkbe a KSH a későbbi kamatkuponok tekintetében.)

Így a mai napon be is sétáltam az államkincstárba az előre foglalt időpontomra, és bónuszba forgattam vissza a 2029/J kamatát. A másik kérdés, amit mindenki csodálkozva tesz fel, hogy miért személyes államkincstári ügyfélszolgálaton intézem a tranzakciókat. A válasz primitíven egyszerű:

"Nem tudják feltörni a WebKincstáradat, ha nincs is WebKincstárad."

https://telex.hu/gazdasag/2023/09/07/allamkincstar-csalok-ugyfelek-bankkartya-adatok

Évente 2-3-4x nem nagy macera bemenni újrabefektetni a kamatkuponokat. Ráadásul a belső ellenőrzés ellenjegyzője volt már, hogy ismételt aláírást kért tőlem, így még Fantomas sem tudná megcsapolni a számlámat.

PS: Az 5%-os kezdeti és a most tavaszi 16%-os kamatkuponok újrabefektetésével egyébként így a kezdeti 2 és fél éves minimum 40% borítékolt PMÁP kamatnyereség kb szumma +3%-kal lesz végül megfejelhető, tehát összesen 43% profitot termel majd ki a kezdeti 29 hónap alatt.

2024.03.23. Ha egy operaházat nem tudnak működtetni, akkor hogyan tudnának egy egész országot ???

55 milliárd forintért (azaz ülőhelyenként egy-egy újépítésű budapesti lakás áráért) újították fel nemrég az Operaházat, magyarán 5 évig lopták és herdálták a pénzt, ami a csövön kifért. Most pedig, hogy a pénz elfogyott, már a működtetésre sem futja.

https://nepszava.hu/3149750_operahaz-felujitas-milliardok-kormany

Élő egyenes adásban zajlik, amiről korábbi cikkemben írtam: az ország összeomlása. Elfogyott a pénz, felélték a múltat, és az állam minden területén hullanak szét a fogaskerekek, esnek ki a csavarok, törnek el a csövek, hajlanak el a sínek... nem tud belépni az orvos a kórházi számítógépes rendszerbe... az állami gondozott gyerekeket terrorizáló pedofilokat kitüntetik és kimosdatják... tanárhiány miatt a magasabb fizetésű takarítónő "tartja" az órát az iskolában... órákig nem jön ki a mentő... miközben a mentősök meg lopnak... kórházi ügyelet meg nincs... néha víz sincs, áram sincs, fűtés sincs... az intNERnet meg olyan megbízható mint egy szovjet Zaporozsec... stb... stb... stb... sorra akadnak el az állami szektor alapvető működési folyamatai, és fogalmuk sincs az egészről, mert nem értenek semmihez, hiszen csak azért ülnek ott, hogy lophassanak. Egyetlen okos ember sem maradt az államapparátus környékén, csak buta rokonok, haverok, bólogató seggnyalók és láncfűrészes pszichopaták.

PS: Hölgyeim és Uraim! A Magyar Állami Operaház színpadán fogadják szeretettel Ókovács Szilvesztert Enrico Pallazzot !

https://youtu.be/OJ2tN3U9Xhk?t=107

2000.03.10. 2024.03.10. Déjà vu

24 évvel ezelőtt ezen a napon 5132 ponttal tetőzött a Nasdaq Composite index. Ezt követően 2 és fél év lejtmenet után 1108 pontig esett, és végül 15 évbe telt, mire az index új csúcsot tudott ütni.

Ma, pontosan 24 évvel később, az S&P500 index is szinte pontosan ugyanezen a szinten, 5189 ponton ütött rekordot. Déjà vu.

És a millenniumi dot.com lufi kiskutyafülének tűnik a jelenlegi gigapiramishoz képest. Akkor a Nasdaqon jegyzett 5 ezer vállalat értéke volt 6,6 billió dollár, ma pedig csupán a 7 Mesterlövész önmagában dupla annyit ér a tőzsdén, az összes nasdaq papír pedig 20 billiót. (A világűr vákumához hasonló abszolút semmit megtestesítő 2000 milliárd dollárt "érő" bitcoinokról nem is beszélve.) Reálértéken viszont a két buborék nagyságrendje is tökéletes azonosságot mutat 24 év párhuzamában.

A Zacks Investment Research 2015-ös látványos ábrája "KSH" inflációval korrigálva mutatja a NASDAQ 100 index cégértékeit 2000. március 10-i inflált árfolyamok alapján. Azon a napon a valódi pontos részvénypiaci kapitalizációk pedig így néztek ki: Microsoft 525, Cisco 466, Intel 401, Oracle 232, Sun Microsystems 164, Dell Computer 131, Qualcomm 96, Yahoo 93, Applied Materials 74, JDS Uniphase 69 MILLIÁRD DOLLÁR. (Ráadásul az egyedi részvények maximuma nem feltétlen ezen a napon volt.)


Az akkori sztárpapírokra három féle sors várt. A cégek többsége töredékére íródott le vagy csődbe ment. Csak fejből, ami eszembe jut, nemcsak NASDAQ részvények:

1. FŐNIX MADARAK: néhány kivételnek 10-20 év alatt sikerült még magasabb csúcsra futniuk, amelyek közül ma már néhány felfoghatatlan virtuális értékre fújódott: elsősorban Microsoft és Amazon, de a dobogóról leszoruló Oracle, AMD, Applied Materials, Texas Instruments, Qualcomm, Broadcom, Amgen, Xylinx és az EBay+Paypal is ma többet / többszörösüket érik. (Az azóta százszorozó Apple akkoriban nem volt az óriás lufik között, IPhone-ról ugye ekkor még szó sem volt., csupán egy "kiöregedett" személyi számítógép szegmens gyártó volt.)

Micron Technology: század részére olvadt a részvény, majd hamvaiból feltámadt főnixként 24 év után újra elérte 2000-es évi csúcsát. Nonimálisan. Közben az 1 dolláros hamburger 6 dollár lett.

2. LEERESZTETT LUFIK: már akkor is komoly reálgazdasági értéket képviselő sztárok közül sokan még ma sem tudták elérni a 2000-es aberrált csúcsukat, de nem is értéktelenedtek el teljesen nominális értéken. Reálértéken viszont siralmas a teljesítményük, tekintve, hogy kb ötödére esett a dollár vásárlóereje 24 évnyi valódi inflációt figyelmbe véve.

Cisco Systems

Intel (A másodvonalbeli chipgyártó Altera pedig letizedelődött, de 2015-ben lényegében pontosan ugyannyiért vásárolta fel az Alterát az Intel, mint amennyi a 2000. márciusi Nasdaq csúcson volt. Igaz, az Altera rekordárfolyama volt annál magasabban is.)

Verizon (A Verizon és AT&T részvényesek még azon "szerencsések" között voltak, akik menet közben csupán lefelezték-harmadolták a befektetett pénzüket, így még érdemi áron ki lehetett belőlük szállni.)

Dell Computer: A Nasdaq mánia csúcsán százmilliárd dollárt érő részvényekre az alapító Michael Dell 2013-ban sikeres felvásárlási ajánlatott tett 24 milliárdért, majd ezután kivezették a tőzsdéről.

3. KIDURRANT LUFIK ÉS SZUTYKOK, amik 2000-ben még tíz- és százmilliárdokat értek. Nagy részük teljesen eltűnt a tőzsdei palettáról, mert csődbe mentek, vagy töredék értéken kerültek felvásárlásra, akik pedig porondon maradtak, azok tizedét sem érik egykori önmaguknak.

MCI Worldcom: a csúcson 175 milliárdos cég a legcsúfosabb véget érte. Csőd és számviteli csalás, a CEO-t már csak meghalni engedték ki a börtönből.

Nortel Networks: a kanadai telekom részvényei bőven száz milliárd dollár felett értek a csúcson. 2009-ben csődbe ment, majd 8 évig tartott a likvidáció. (Csak a jogi és ügyvédi költségek 2 milliárd dollárt emésztettek fel, ami a kötvényesek maradványérték kontóját apasztotta, de végül az ügyes kötvényspekulánsok nem jártak annyira katasztrófálisan, sőt, a felszámolás alatt spekulálók menetközben akár ötszörös hasznot is elérhettek, mert a likvidációból végül nem kerültek ki olyan rosszul a kötvény tulajdonosok, akik között Soros volt az egyik legnagyobb. A részvényeseknek értelemszerűen semmi nem jutott.)

Lucent Technologies: tulajdonképpen a száz éves múlttal rendelkező Bell Telefontársaság kutató laboratóriumi egysége volt, a csúcson 168 milliárd dollárt értek a részvények, majd az árfolyam összeomlott, töredék értéken fúzionált a francia Alcatellel (ugye-ugye, még ilyen is volt) majd felvásárolta őket együtt a Nokia, 15 milliárdnyi Nokia részvényt kaptak az Alcatel-Lucent tulajdonosok 2016-ban, aztán persze a Nokia is gurult tovább lefele a lejtőn.

The "Magnificent" NOKIA

Ericsson, a másik "Magnificent" jómadár, Ebben is eltűnt 200 milliárd euro

Magnificent Deutsche Telekom

Magnificent Matáv

Az eufória csúcsán 400 milliárd dolláros AOL Time Warner deal pillanatok alatt az évszázad legrosszabb üzlete lett.

AOL (America Online): Nemcsak a betépett kisbüfögtetők és spekulánsok fújták a lufit, hanem a megbolondult cégek is virtuális százmilliárdokkal dobálóztak elmebeteg részvénycserés felvásárlási ajánlatokat téve. Két hónappal a Nasdaq csúcs előtt felfoghatatlan értékelésen, 222 milliárd dolláros értéken fúzionált be a betárcsázós internet AOL zászlóshajója a 182 milliárdos Time Warnerbe, majd szűk három év múlva szinte nullára kellett leírni a világ legdrágább felvásárlásának cégértékét a szélessávú internet hirtelen térnyerésével. Azévi számviteli veszteség soha nem látott ikonikus 99 milliárd dollár volt. Ez valószínűleg azóta is világrekord. 2016-ban aztán az egykor 400 milliárdos értékű AOL+Time Warnert 85 milliárdos értéken bekebelezte egy fúzióval az AT&T, majd 2022-ben 43 milliárd dolláron túladott rajta. Összegezve letizedelődött az AOL+Time Warner cégérték, és eltűnt 360 milliárd dollár. Ted Turner meg csak pislogott, hogy WTF.

AT&T: Itt is eltűnt kb 200 milliárd dollár (az AOL-Time Warner 360 milliárdján felül)

JDS Uniphase: Csúcson közel 80 milliárdot értek a részvények, aztán a 153 dolláros akkori csúcsárfolyam villámgyorsan 2-ig esett, és azóta is kb a 2 milliárdos cégértéken vegetál a vállalat. Straus papa addig machinált a részvénycserés akvizíciókkal, hogy 2001-re 56 milliárd dolláros (akkor világrekord) számviteli veszteséget hozott össze. A bíróság végül felmentette, így nem kellett börtönbe mennie. Egy ideje már Viavi néven fut a részvény, hátha sikerül a múltat eltörölni.

JDS Uniphase mai nevén Viavi Solutions Inc.

Juniper Networks, a kis Cisco

Ciena: A dot.com lufi állatorvosi lova ez a részvény. A márciusi Nasdaq csúcs után hihetetlen módon még megduplázódott októberre. A telekom crash okozta beruházási összeomlás miatt azonban az árbevétele ötödére esett, és 2001 februárra már tőkét kellett emelni, amellyel elkezdődött a részvényesek hígítása. Végül fossá hígították a részvényeseket és század részére esett az árfolyam, de sikerült önállóan életben tartani a céget.

Nextel: a csúcson több mint 50 milliárdot értek részvények. 2005-ben 38 milliárdos értéken fúzionált a felvásárló Sprint-tel, majd pár év múlva a Nextel cégértékét szinte nullára kellett leírni.

Veritas Software: letizedelődött a 80 milliárd dolláros cégérték. Fúzionált a Symantec-kel, és 2016ban újra leválasztva a céget 8 milliárdért vette meg a Carlyle Group.

Sun Microsystems: csúcson 164 milliárd dollár helyett 2009-ben felvásárolta az Oracle huszad áron 7.4 milliárdért.

Siebel Systems: 60 milliárd a csúcson, majd 2005-ben 6 milliárdért megvette az Oracle.

Inktomi: 25 milliárd dollárt ért 2000. márciusában. 2003-ban századrészén, 241 millióért vásárolta fel a Yahoo.

PMC Sierra: 45 milliárd helyett végül 2 milliárd dollárért vásárolták fel 2016-ban. (A csúcson 250 dolláros részvényért végül 12-t sem adtak.)

És még vagy száz akkor hype-olt, menő részvénytársaságot lehetne sorolni, ami eltűnt vagy felszívódott, de végezetül említésre méltó még szerintem a CenturyLink cégtemetője, amely fekete lyukként nyelt el több tucat tech és telekom céget, köztük igen komoly szereplőket, mint a Global Crossing, Level 3, Quest és US West telekom cégek. Kb 200 milliárd dollár részvényesi érték tűnt el ebben a fekete lyukban, amely most mindössze másfél milliárd dollárt ér. Akkora blama lett az egész, hogy inkább nevet is változtattak, jelenleg Lumen Technologies néven fut ez a gigantikus cégtemető. (A US West ráadásul nem egy dot.com lidérc volt, hanem a száz éves Bell anyacég feldarabolása után az egyik regionális nagypályás telekom, amely például Magyarországon a Westel Rádiótelefon Kft-t, majd Westel 900-at hívta életre és birtokolta a magyar hőskori mobiltelefon cég felét. A Level 3 részvényesei jártak még a legkevésbé rosszul, őket féláron vásárolta ki a CenturyLink a 2000-es csúcshoz képest 34 milliárd dollár készpénzért.) Ez a kisze-kusza felvásárlási Saga is jól mutatja, hogy ebben a példátlan érában, semmiből előbukkanó fundamentálisan gyenge cégek a felfoghatatlanul túlértékelt virtuális részvény-kapitalizációjukkal komoly reálgazdasági felvásárlásokat hajtottak végre legtöbbször egy cent készpénz nélkül csupán részvénycserés machinációkkal. De mivel a gazdálkodáshoz nem értettek, a bekebelezett jó cégeket is sikerült tönkretenniük.

Lumen Technologies / CenturyLink (amely elnyelt több tucat céget, köztük a Global Crossing, Level 3, Nextel, US West.)

A dot.com lufi kidurranása utáni mélyponton a Nadaq-on jegyzett cégek több mint 5 billió dolláros cégértéket vesztettek el. Globalice az összes tőzsdén kb dupla ekkora lehetett a kár.

A cikkem nagy tanulsága, hogy a Nasdaq Composite Index ugyan 15 év múlva újra elérte 2000-es évi csúcsát, mint azonban láthatjuk, az egykori sztárpapírok többsége nem. Sőt, 24 év óta azóta sem, mert felére, tizedére meg századára estek, és nem tudtak a padlóról újra feltápászkodni, vagy csődbe mentek. Az index újbóli feltámadását döntően más új friss részvények okozták.



"Na ugye! Megmondtam." (17 év után csak igaza lett Ralph Acamporának, a 2000-es év nagy tőzsdei megmondóemberének, és tényleg 6000 pont lett a Nasdaq.)


PS: És hogy mi lesz az 5000-es S&P-vel és a mostani sztárpapírokkal és Magnificent Sevennel? A covid alatti össznépi hómofiszos tőzsdézés lufijainak a fele már a függöny mögött "szép csendben" ki is durrant, 50-100 milliárdos kártyavárként felépült majd összeomlott szutykok, amiket rózsaszín ködbe burkolnak a vezető indexek újabb és újabb csúcsdöntögetései.

Russel 2000 Index vs. S&P 500 divergenciája. A kisrészvények indexe már két és fél éve lejtmenetben van az S&P szárnyalása ellenére.

A mostani gigapiramis összeomlásában pedig már nem százmilliárdos, hanem majd ezermilliárdos cégérték veszteségek lesznek, hiszen a film végére a 7 mesterlövészből is csak 3 marad életben:

https://youtu.be/uXq7-vvGJ7c

2024.02.24. A korrupt Magyarországnak szinte csak ártottak az EUs ingyenpénzek. És hogy jórészét ellopták, az csak az egyik probléma.

60 milliárd euró / 20 billió forintnyi EUs ajándék ingyenpénz érkezett eddig az országba. Fejenként 2 millió forint. Hol a pénz??? Ti látjátok a ti 2 milliótokat??? Mert én az enyémet nem találom sehol. Nálam nincs, az biztos. És nem is látom sehol, hogy hol merre boldogítaná az életem, mert szinte mindet ellopták és elpazarolták. A cél egyedül az EUs pénzek minél egyszerűbb és minél nagyobb mértékű ellopása volt, de ezeket a pénzeket nem lehet direktben a 133 bádog ember vagy Lölő és Tiborz számlájára utalni, mint ahogy a magyar állam vagy a semmiből jött Jelinek Stróman Dániel utalgatja át direktben a pénzeket. Az EUs lopáshoz fel kell építeni álcázó alibi fedő projekteket, aztán vagy észre veszi az OLAF vagy nem, és ha netán lebuknak, akkor vissza kell fizetni a pénzt az EU-nak. Persze a "visszafizetést" úgy kell érteni Madzsarisztánban, hogy nem a lebukott tolvajok, hanem helyettük a magyar állam fizeti vissza, amit végül nem hajt be a saját magukból álló bűnszervezet tagjaitól, európai ügyészség magyarországi joghatóságának híján pedig a magyar bűnüldöző hatóság kimosdatja a törvények felett állókat. Így az esetek 99%-ában végül sikerül ellopni a pénzt, ami így már nem is csak EUs, hanem a magyar adófizetők pénze is.

https://hang.hu/belfold/a-vartnal-tobb-csaknem-700-milliard-forint-a-korrupcio-miatti-unios-buntetes-108214

https://nepszava.hu/3025244_igy-mentik-tiborczot-inkabb-nem-kerjuk-az-eu-tamogatast

https://nepszava.hu/3202406_tiborcz-istvan-jellinek-daniel-hornung-aron-milliardos-osztalek

ALIBI, LOPÁS, PAZARLÁS, TÚLÁRAZÁS és az ERŐFORRÁSOK KÁRTÉKONY ELSZÍVÁSA

Szóval minél egyszerűbb módszerrel el kell lopni valahogy a pénzt valami alibi projekt TÚLÁRAZÁSÁVAL. Az esetek többségében az alibi projekt ráadásul teljesen kamu, felesleges marhaság, azaz színtiszta PAZARLÁS. Az EUs pénzszívattyú maffia által okozott kár így azonban nem csak az ellopott pénz maga, hanem sokkal több közgazdasági károkozást eredményez:

1. LOPÁS / TÚLÁRAZÁS / PÉNZMOSÁS: Mivel túlárazás által lehet kilopni a pénzt, ezért a végül kilopott pénz nyílvánvaló kár és veszteség. Ráadásul ha pénzmosás is szükséges, akkor annak szintén költségei vannak.

2. PAZARLÁS: A kamu projektek szinte teljesen felesleges dolgok, és az erre fordított pénzek teljes egésze pénzkidobás, tehát nemcsak az ellopott pénz, hanem a kamu projektek valósan felmerült költsége is. (Nem elég elméletben kitalálni és csak papíron beadni az agymenést, hogy a puszta közepére lombkorona sétányokat akarunk csinálni, hanem ténylegesen meg is kellett csinálni őket, kellett hozzá valódi ácsmunka is.)

https://www.facebook.com/hadhazyakos

A projektek kisebbik felének van valami értelme, de azok sem jellemzően a legégetőbb problémák orvoslása, amiket valóban érdemes lenne elsőként megoldani, hanem azon a szálon futnak, ahol a legkönnyebb a lopás mechanizmusát kivitelezni. Tehát a totális pénzkidobás állandó térkövezéseken kívül például utakat, tereket, járdákat, kereszteződéseket, körforgalmakat építenek, újítanak fel, aminek van haszna, csak nem azokat, ahol a legfontosabb lenne, hanem azokat, ahol egyszerűbb a lopás, túlárazás. (Jó dolog az M6-os autópálya, de azért oda elég lett volna egy szimpla 2x2 sávos út, miközben a fővárosi agglomerációban és vidéki városokban krónikus úthiány van.)

Tehát nem csak annyi lesz a kár és veszteség, mint amennyi az ellopott pénz, hanem sokkal több, hiszen a lopáshoz el kell végezni a felesleges alibi beruházást is valódi költségekkel, és utána még a lopott pénzt általában tisztára is kell mosni / önérdekű felhasználására még manővereket kell végrehajtani. (Tóninak van erre egy szabadalmaztatott találmánya is. A "találmány" lényege maga a pénzmosás.)

3. Az EUs INGYENPÉNZ ELSZÍVJA A MAGYAR KÖZPÉNZT IS AZ ÖNERŐ ÁLTAL: Az EUs pénzek elköltéséhez kisebb nagyobb arányban önerőre is szükség van, (elvileg pont azért, hogy ne hülyeségre költsék más pénzét, ha a saját pénzüket is bele kell tenni.) Tehát amikor egy alibi projekttel ellopják a pénzt, akkor nemcsak EUs pénzt lopnak, hanem az önerő által magyar adófizetők amúgy szabadon bármire felhasználható közpénzét is, amit sokkal életbevágóbb dolgokra lehetne és kellene költeni. A magyar közpénz önerő mint saját tőke erőforrás értelmes dolgok helyett szintén marhaságokra pazarlódik el. (Ha nem lenne ingyen EUs pénz, akkor nem kellene hozzácsapni a magyar közpénz önerőt sem, hogy aztán kamu marhaságok általi totális pazarlással lophassanak belőle. Tehát az ingyenes EUs pénzek lenyúlása valójában magyar közpénz veszteséget is okoz az önerő által, így eleve nem igaz, hogy ingyen volt az EUs pénz.)

4. SZŰKÖS HAZAI, LOKÁLIS FIZIKAI ERŐFORRÁSOK PAZARLÁSA ÉS ELSZÍVÁSA: A fenti három pénzkidobás, mint tőke-erőforrás elpazarlása jelentkezik. Azonban a pénz mint tőke-erőforrás valódi funkciója az, amikor a pénzt felhasználjuk, azaz fizikai erőforrások mozgósítása a pénz által. És amikor marhaságokra pazaroltuk ezt a rettenetes mennyiségű, kb 25-30 ezer milliárd forintnyi EUs + hazai önerős közpénzt, akkor ennek a gigantikus tőke erőforrásnak a mozgósítása által feleslegesen elpazaroltuk a véges és szűkös hazai, lokális fizikai erőforrásainkat is: vas, beton, faanyagot, szállítási kapacitásokat, ... és itt most nagyon sok mindent lehetne sorolni... és a jelenleg legszűkebb erőforrásunkat is: az emberi munkaerőt. Mert ezek jelenleg lokálisan hazai viszonylatban ekkora mértékű gigantikus pazarláshoz nem állnak korlátlanul rendelkezésre, hanem szűkösek. És amikor a lopás érdekében ezekre a felesleges marhaságokra mozgósítjuk a hazai, lokális fizikai erőforrásainkat, akkor ezek más, valóban hasznos és fontos beruházásoktól, feladatoktól, értékteremtő folyamatoktól vonódnak el. Mert a lopás mindig az első és legfontosabb motíváció, ott semmi sem drága, ezért A LOPÁS ELSZÍVJA AZ ERŐFORRÁSOKAT, így azok más hasznos dologra már nem jutnak, vagy saját pénzből megfizethetetlenül drágává válnak.

A LOPÁS ÉS PAZARLÁS ERŐFORRÁS ELSZÍVÓ HATÁSA PUSZTÍTÁST VÉGZETT A RACIONÁLIS GAZDASÁGBAN

Amikor a Puskás Stadiont építették, akkor olyan nagy volt az ország beton igénye, hogy Ausztriából kellett betont hozni. Egyértelmű az eröltetett felesleges beruházások erőforráselszívó hatása. Az EUs pénzek és az állam által generált nem piaci, hanem mesterségesen pumpált építési mániának a következménye, hogy 1m2 családi ház építése 2016-ban még 140 ezer forint volt, ami napjainkra 5x annyi, 700 ezer lett. A 2000 forintos netto szaki órabérek 4-5 ezerre nőttek. Szuperbruttóval áfával cégesen 10-12 ezerre nőtt 1 óra szakmunka ára. És 30-50 ezer forint alatt nem jönnek ki egynapos munkára. Ki tudja ezt megfizetni??? Ezt szinte csak lopott pénzből lehet, amiből semmi se drága. Az EUs pályázati + állami építkezések + támogatott / alacsony kamatú hitelekből történő lakásépítések, túlszámlázott felújítási támogatások iszonyatos mértékben szívták el a fizikai erőforrásokat. Pénz az volt korlátlan: EUs ezermilliárdok, gigantikus költségvetési hiányok eltapsolása, nyomtatott jegybankpénz és 0%-os ingyenhitel csókosoknak és CSOKosoknak, Babaváró, Zöld hitel, ÁFA mentesség, illetékmentesség, SZJA visszafizetés, felújítási támogatás ... de ehhez a pénzcunamihoz képest a lokális fizikai erőforrások Magyarországon szűkösek voltak. És a szűkös fizikai erőforrrásokat a (más pénzéből lakmározó) legjobban fizető megrendelők (állam + EUs projektek + támogatott építkezések) kiszívták a piacról, és ennek következtében felment a fizikai erőforrások csereára a tőke-erőforrás árának többszörösére. Lopott pénzből pedig semmi sem drága, a Puskás felépült, tizezernyi családi építkezés viszont csak félig, mert a tervezett és rendelkezésre álló pénz végül nem lett elég.

"DE PÖRGETI A GDP-t"

Ismert erdei közgazdász körökben az az általános nézet, hogy ez a rengeteg EUs pénz milyen hatalmas mértékben járult hozzá a magyar GDP-hez. Ez így igaz. Pontosan így történt. A GDP az egy remek gazdasági mutató, elsősorban azért, mert széles, átfogó képet ad a gazdasági aktivitásról. Csakhogy a GDP az egy mennyiségi mutató, és nem minőségi, azaz nem tudja figyelmbe venni, hogy a különböző gazdasági tevékenységek mekkora valós értéket jelentenek az egyénnek és társadalomnak. Lehet GDP-vel kolbászt is előállítani meg tankot is. A kolbászt mindenki jóízűen befalatozza, a tankok meg 80 évig teljesen felesleges pénzkidobásnak és marhaságnak tűntek Európában. Most viszont az ukrán háborúval átértékelődtek a dolgok, és mégis szükség van tankokra is. Sosem tudhatjuk pontosan, hogy mi mekkora érték valójában, ezért nagyon hasznos mérőszám a GDP, mert nem minősítget. De mert nem minősítget, ezért néha megtévesztő is. Lombkorona sétányokra és nyílvánvaló marhaságokra, lopási sémákra költeni az erőforrásokat egyértelműen teljesen haszontalan pazarlás, ugyanakkor növeli a GDP-t.

Ha egy gödröt kiásatunk, akkor azzal 1 egység GDP-t termelünk meg, és lett egy kiásott gödrünk, amivel kezdhetünk valamit, ha valóban szükségünk volt rá.

Ha ezt a kiásott gödröt utána betemetjük, akkor már 2 egység GDP-t termeltünk meg, de valójában semmilyen hasznos dolgot nem csináltunk, és ugyanott vagyunk, mintha nem csináltunk volna semmit.

Ha ezek után megint újra kiásatjuk a gödröt, akkor 3 egység GDP-t termeltünk meg, de csak ugyanazt értük el, mint amit 1 egység GDP-vel is el lehetett volna érni.

Mint látható pazarlással vagy rossz hatékonyság esetén nagyobb / növekszik a GDP, de ennél sokkal fontosabb dolog, hogy egyálatlán szükségünk van-e arra a gödörre, és ha igen, akkor minél kevesebb erőforrás felhasználásával ássuk ki a gödröt: hatékonyság. (És akkor a megmaradó erőforrásainkat más hasznos dologra is fordíthatjuk, és mellesleg majd az is növeli a GDP-t.)

Piacgazdaságban az érdekek optimalizálása által a GDP nagy része valós, hasznos igények kielégítésére fordítódik. És minél kevésbé piaci folyamatok mozgatják a szálakat, annál rosszabb a GDP valódi értelme, hasznossága, és nagyobb a pazarlás és lopás.

"A" példa: nem hatákony gazdaság

Múlt havi cikkem nyitóképe a házunk előtti munkásokról, 2024-ben Magyarországon a "magas nyomású gizdaságban" még mindig 5 ember nézte, hogy 1 ember ássa ki a gödröt, de ezáltal 6 egység GDP-t termeltek vele (= leegyszerűsítve a 6 ember munkaerőköltsége). De 1-2 ember is elég lett volna, és akkor 1-2 egység GDP-ből is el lehetett volna érni ugyanezt a célt. Ugynazt az eredmény el lehet érni harmad akkora GDP-vel, és akkor a másik 4 ember a lapáttámasztásnál hasznosabb munkát is tudott volna csinálni, amivel mellesleg szintén növelhetné a GDP-t.)

"B" példa: hatékony gazdaság

Ugyanakkor az ALDI-ban a bejáratnál bevásárló kocsikat rendező dolgozóba 5 perc múlva bent a második sorban újra belebotlunk mint árufeltöltő, és ha eltörik / kiömlik valami, akkor ugyanez az ember beáll felmosni, takarítani, majd végül jó eséllyel a pénztárban is újra vele találkozunk. Nincs felesleges zabhegyezés, a dolgozó érti a dolgát, folyamatosan dolgozik, de jól is keres, a vásárló a hatékonyság miatt pedig olcsóbban tud vásárolni. Mindenki jobban járt.

"A" példa 6 dolgozója 6 egység GDP termel. "B" példa 1 dolgozója csak 2 egység GDP-t termel (azért 2-t, mert dupla bért kap). Mégis kapásból érezzük, hogy a B példa a jó példa, ott nagyobb a hatékonyság, ott termel többet egy dolgozó. A 6 egység GDP-ből pedig 5 egység csak lapáttámasztás.

(A Berlini Fal felépítésére és a határvadászat működtetésére például iszonyat erőforrásokat használt fel az NDK, 47 ezer határőrnek adott munkát, termelte vele a GDP-t, csak éppen nem az emberek boldogulására, hanem elnyomására. 30 év alatt végül tökéletesen áthatolhatatlanná vált a határrendszer, aztán 1989-ben a kelet-németek Magyarországon keresztül megkerülhették a Falat, és az így végül minden szempontból teljesen értelmetlenné vált, a beleölt felesleges 30 évnyi GDP-vel, pénzzel, erőforrásokkal és munkával együtt. Ennyi emberrel a 30 év alatt kb fel lehetett volna építeni 3 millió panellakást. NSZK-ban hasznosabb dolgokra fordították az erőforrásokat, és elképesztő életszínvonal különbség alakult ki a kettéosztott ország két különböző felében.)

Az EUs pénzek ellopása marhaságok által szintén értelmetlen pazarlás, de tény, hogy a növeli GDP-t.

MEKKORA A LOPÁS ÉS PAZARLÁS MÉRTÉKE ?

Nyílvánvalóan nem 100%-ban pénzkidobás és pazarlás az EUs pénzek magyaroszági felhasználása, azonban könnyen beláthatjuk, hogy kb 10%-ban (de legoptimistább számítással is csak max 20%-ban) fordítódnak hasznos dolgokra, és 90% haszontalanra ezek az erőforrások. Mivel a cél a lopás, ezért a projektek 70%-a valójában szinte teljes mértékben olyan felesleges pazarlás és pénzkidobás, ami által minél egyszerűbb kilopni a pénzt. A maradék valamennyire hasznos 30% projekt viszont minimum kétszeresen, de akár húszszorosan is túlárazott. Tekintsük átlagban kb 3x túlárazottnak, akkor ebben az esetben valódi értékteremtés mindössze a teljes pénz kb 10%-ából valósul meg, és 90% pazarlás és lopás (70%*0+30%*1/3). (Ezek a számok szerintem kb jól tükrözik a valóságot, de játsszunk el a számokkal, hogy ennél jobb a helyzet: legyen csak a projektek fele totális marhaság pénzkidobás, és a másik hasznos fele pedig csak 100% túlárazott. Akkor ugye az jönne ki, hogy a pénz 25%-a fordítódik hasznos dologra, és 75% haszontalan pazarlás és lopás (50%*0+50%*1/2). Valójában ekkor sem sokkal jobb a helyzet.) Az EUs pénzek óriasi többsége teljesen haszontalanul pazarlódik el a lopás érdekében.

Az atlatszo.hu kibogarászta az évenkéni adatokat: eddig 20 milliárd eurót fizetett be Magyarország az EUs költségvetésbe, és 80 milliárd eurót kapott onnan.

Uniós csalakozás óta nettó 60 milliárd euro, azaz több mint 20 billió forintnyi EUs ingyenpénzt kapott Magyarország.

Magyar önerővel kiegészülve lényegében a teljes EUs pénzeket ellopták és elpazarolták. Látható, hogy a pénz oroszlánrésze a fidesz alatt érkezett, de minden bizonnyal hasonló arányú pazarlások, túlárazások, lopások voltak a fidesz előtt is, (csak akkor egyszerűen kevesebb pénz jött), ezeknek tipikus példája a négyes metró és az M6-os autópálya. (A harmadik emblematikus fidesz előtti lopás, a Kőrőshegyi völgyhíd számomra klassz lett, mert azon sokat járok, de a cél ott is a lopás volt a felfújt pazarlásból. Az viszont nem EUs pénzből épült.)

A pontos összesített átlagos arányokat és számokat nehéz megbecsülni, de végül a 80 uszkve 90% pénzkidobás garantált. Ime pár példa, hogy mennyi a hasznos rész és mennyi a lopás:

Az első példa a hódmezővásárhelyi útfelújítások, ahol Lázár János idején fajlagosan 18x többe került a városnak ugyanaz a munka mint most MZP idején. Úgy, hogy az effektív munkát végző vállalkozó mindkét esetben lényegében ugyanannyi pénzt kapott a munka végső elvégzéséért. Tehát a város által elköltött pénz 94%-át a Lázár maffia nyúlta le, és 6% volt maga a munka valós költsége:

A hódmezővásárhelyi járdafelújítás pedig fajlagosan negyed áron kijött lopás nélkül:

Ugyanilyen hihetetlen mértékű túlárazások és visszaosztási arányok derültek ki a Voldemort Nagyúr perben (tehát nem bulvárhírről beszélünk, hanem bírósági tanúvallomásokról), ahol 50-90% visszaosztásról ("alkotmányos költségről") tettek tanúvallomást az érintett polgármesterek és vállalkozók.

https://444.hu/2016/08/04/mengyi-voldemort-es-a-tizmillios-alkotmanyos-koltseg

Magyarországi autópálya építése pedig 4x drágább a horvátnál:

https://bahir.hu/2021/06/17/negyszer-annyiba-kerul-nalunk-az-autopalya-mint-a-hatar-horvat-oldalan/

Magáncégek támogatása pedig a legnagyobb merénylet a piacgazdaság ellen. Ha egy vállalkozásnak piacképes a terméke, akkor felesleges támogatni. Ha viszont nem piacképes a termék, akkor azt nem szabad támogatni, mert arra nincs valós gazdasági igény. Ha egy profit orientált vállakozásnak van piacképes terméke, azaz a vevők számára akkora hasznot hoz a termék, hogy szívesen megfizetnek érte olyan árat, hogy a cégnek megérje ezt nyereségesen előállítani, akkor felesleges ezt a céget és produktumát támogatni, mert alaphangon eleve jól jár mindenki a termékkel. A támogatás ebben az esetben teljesen felesleges, és lényegében csak a cégtulajdonosok zsebét tömi ki. Ha viszont egy cég terméke nem piacképes, nincs rá igény piaci áron, akkor ez azt jelenti, hogy a vevőknek ez a termék nem hoz annyi hasznot, mint amennyibe a profitábilis előállítása kerülne. Az ilyen piacképtelen, a vevő számára plusz értéket nem hordozó terméket nem szabad támogatni. Ami működik, azt felesleges támogatni. Ami nem működik, azt pedig nem szabad támogatni.

Most, hogy nem jön az unios pénz, és üres az államkassza is, a lopás tizedére csökkent. Nem olvasunk minden héten olyan híreket, hogy Lölő tizmilliárdos közbeszerzést nyert el. Hódmezővásárhelyen pedig tized annyi pénzből is több hasznos dolog valósul meg, mint amikor Lázár idején a 10x annyi pénzt ellopták. (Például ingyenes a tömegközlekedés, és lett ingyenes jégpálya.)

Az iszonyatos mennyiségű EUs és állami pénzek korrupt elherdálása nemcsak egy soha vissza nem térő elbaltázott hatalmas lehetőség volt, hanem a hazai piacgazdaság aláásása is. És ahol nincs piacgazdaság, ott nincs más út, csak a relatív leszakadás. "Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk".

PS: Jó hosszú lett a cikk, így az EUs agrártámogatásokról majd legközelebb írok, aminek a lényege, hogy a magyar mezőgazdaság teljesen életképtelenné zülledt, viszont a "gazdák" több X5-ös BMW-t vettek mint John Deere-t.

2024.01.24. Magas nyomású gizdaság

Mi a szokatlan az alábbi képen? (ma lőttem az ablakból)

Az, hogy senki sem dohányzik. Végre egy jó hír Magyarországon: drasztikusan csökkent a dohányzás. MINDEN MÁS A SZOKÁSOS, mint Gálvölgyi 30 évvel ezelőtti paródiájában:

https://youtu.be/hr-ZKXn662c

Az egyetlen jó híren kívül a rossz hír az, hogy amit az előző cikkemben említettem: "Ezek már tények, a jelen, a kőkemény valóság, csak meg kell nézni egy esti híradót, és még örülhetsz, hogy nem veled történik" az ország összeomlása ma elért hozzám a Gellérthegyre is. 24 órán belül egész napos vízhiány (ráadásul fogalmuk sincs, hogy hol lehet a hiba, hiszen 10 éve nincs pénz megelőző karbantartásra) + 1 órás áramszünet (ilyenkor ugye a fűtés is leáll) + több órás internet kimaradás. Teljes közmű összeomlás.

PS: "Magas nyomású gazdaság" ??? Ja, magas volt a nyomás, a gazdátlan elavult korszerűtlen vezetékhálózat pedig nem bírta.

2023.12.26. Az évszázad bankrablása

Tudjátok melyik az évszázad bankrablása? Az, amit majd most fognak elkövetni. Hiszen hogyan is kell az évszázad bankrablását kitervelni? Hát úgy kell időzíteni, hogy a bank éppen tele legyen pénzzel. És most éppen tele van.

"A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a szektor (első 9 havi) konszolidált adózott eredménye 1591 milliárd forint lett, csaknem a triplája a tavalyinak."

https://bank360.hu/blog/hiaba-nincs-hitelezes-csak-kulonado-joval-ezer-milliard-folotti-profit-van-a-bankoknal

Tehát 2023-as évben lesz itt egy 1500-2000 milliárdos kiugró számviteli profit a magyar bankszektor könyveiben. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem egy az egyben a banki pénzgyár szokásos éves termelése. A bankok akkora tőkeáttétellel, mérlegfőösszeggel, hitelállománnyal, eszközállománnyal, kötelezettség-állománnyal, kezelt vagyonnal rendelkeznek, hogy a banküzem alapvető folyamatos pénztermelő tevékenysége, a rendkívüli egyedi események, és ennek az óriási mérlegfőösszegnek a folyamatos dinamikus átértékelése miatt a számviteli profit évről évre nagy kilengéseket is produkálhat. (Például ami az egyik évben az óvatosság miatt virtuális veszteséget okozott, a következő évben akár virtuális nyereséget is eredményezhet, ha mégsem lett olyan rossz a helyzet, mint amire számítottak.) A banküzemi cashflow, az egyedi események, és a virtuális értékelési tételek netto számviteli egyenlege így egy-egy konkrét évben nem csak az adott év banki gazdálkodását mutatják, hanem sokkal inkább értelmezhető a hosszú távú üzletmenet valós képének aktuális fejezeteként. Tehát egy-egy év adatait nem szabad önállóan értelmezni. A 2023-as év extraprofitjához jelentős egyedi események, egyszeri tételek, virtuális átértékelések, és a 2022-es év negatív tételeinek korrekciói is hozzájárultak: MNB-től kapott kiugróan magas alapkamat, Sberbank elmaradt OBA veszteség visszaírás, állampapírok átértékelési árfolyamnyeresége, alapkezelői extraprofit, értékvesztés / céltartalék gördülő pozíciója, deviza és kamatpozíciók jelentős átértékelése a turbulens piaci folyamatok következtében, plusz még az OTP külföldi leánybankjainak széles pelettája. (A magyar bankok nyereségének kb a felét az OTP konszolidált eredménye adja.) Kiváló példa a fent kifejtett szemlélet alátámasztására az alábbi cikk, ami arról szól, hogy 2023-ban az OTP furcsának tűnő módon még az orosz és ukrán bankján is 100 milliárd nyereséget tud kimutatni:

https://bank360.hu/blog/orulhetnek-a-reszvenyesek-meg-az-orosz-es-ukran-leanybank-is-hizlalja-az-otp-profitjat

Szóval van ez az általam is vázolt szofisztikált, kifinomultabb helyzetértékelés, meg vannak a nyers számok, ami alapján a magyar bankok idén akár 2000 milliárd forint számviteli nyereséget is elérhetnek, és amitől vérszemet fognak kapni a láncfűrészes pszichopaták, és nyílvánvalóan be fogják röffenteni a láncfűrészt, és a bankszektor 2023-as profitjából ezer milliárdot le fognak rabolni. Ugyanúgy, ahogy egy éjszaka alatt kirabolták a MOL-t is. Ha a bűnözőknek elfogy a pénzük, akkor újra bűnözni fognak. Mert máshoz nem értenek. Márcsak azért is, mert nagy szarban vannak az elvtársak, és ezt a pénzt a bankoktól csak most lehet elvenni, most van tele (papíron) a banki kassza, az évszázad bankrablását most lehet megszervezni, mert ekkora zsákmány jóideig újra nem lesz.

(És mellesleg mi is történik itt valójában, ha kiszűrjük a netto nemzetgazdasági folyamatokat? MNB alapkamat ----> BANKOK ----> BANKADÓ. Az MNB 1000 milliárdos kamatveszteségéből áttételesen 1000 milliárdos költségvetési adóbevétel lett. BINGÓ: az állam monetáris finanszírozása pénznyomtatással. Végül mindig ide lyukadunk ki.)

MERT AZ ÁLLAMKASSZA VISZONT ÜRES

Már lopásra sincs pénz. "Lehet hogy okosabb mint Zuckerberg", de jóideje már Lölő sem nyer el minden héten tízmilliárdos közbeszerzéseket. Az elmúlt 13 év ámokfutása és lopása után mostmár jó nagy szarba lavírozták az országot a láncfűrészes pszichopaták. A tartósan rosszul működtetett állam bevételei már képtelenek fedezni a létszükséglet kiadásokat. Mára annyira üres lett a kassza, hogy már lopásra sincs pénz. A költségvetés teljesen szétcsúszott. Olyan mint amikor két lábunkkal két különboző csónakban állunk. Amíg a bal lábunk (bevételek) és a jobb lábunk (kiadások) közti rést szűken tudjuk tartani, addig stabilan tudunk a vízen maradni. Ha növekszik a két láb közötti rés, akkor viszont korrigálni kell, mert ha elér egy kritikus távolságot, akkor már nincs visszaút, képtelenség visszazárni a két lábat, és a vízbe esünk. Ez történt az elmúlt 13 évben, a költségvetés struktúrálisan rossz és gonosz volt, és mára az ebből eredeztethető rés akkorára nyílt, hogy nem lehet az eddigi formájában korrigálni.

ÉVES SZINTEN A KORÁBBI ÁLLAPOTOKHOZ KÉPEST AZ ALÁBBI FŐBB KRITIKUS NAGYSÁGRENDI KIADÁSNÖVEKEDÉSEKKEL KELL SZEMBENÉZNI:

+2000 milliárd kamatkiadás (fix, nincs mozgástér)

+1000 milliárd egészségügybe (muszáj mert összeomlás alatt van)

+1000 milliárd közművekre (muszáj mert összeomlás alatt van)

+500 minimum de inkább 1000 milliárd kellene oktatásra (a kormánynak mostmár lépnie kell, mert ez is összeomlás alatt van, és végül a választópolgár szülők fognak nekiesni a fidesznek)

+1000 milliárd összeomlóban lévő vasút + NATO fegyverkezés kettő együtt minimum ennyi

és nincs évi 1500-2000 milliárd EUs pénz (de ez csak a NERnek hiányzik, mert ez szinte mind lopásra pazarlódott el)

(Ha leosztunk 1000 milliárdot már kevesebb mint 10 millió koponya per hónap, akkor teljesen korrekt számokat kapunk. Egészségügybe be kellene rakni fejenként havi +9000 forintot. Így már teljesen baráti számok ezek, Amerikában havi 400 dollár egy normális egészségbiztosítás, de Nyugat-Európában sem lehet megúszni havi 100-150 euró alatt a valódi költségeket. Havi plusz 9000 forint oktatásra = 2db különóra a gyereknek. Közművekre plusz havi 9000 miközben évtizede vannak befagyasztva a vízdíjak. Olcsó a víz, ha éppen van. Ezek önmagukban teljesen korrekt számok, nem ezekkel van a gond, hanem hogy hova folyik az államháztartás többi 40 ezer milliárdja??? És egyáltalán hogy a fenébe hízlalták fel ezt a fiskális tumort 40 ezer milliárdra a láncfűrészes pszichopaták??? Mindeközben Magyarország már az EU második legszegényebb országa lett.)

Tehát mostanra beért egy újabb kb 7000 milliárdos friss addícionális egyenlegromlás csak a fenti főbb tételek miatt, amit bevételi oldalon nem tudnak kompenzálni, és még millió kisebb nagyobb más probléma és pénzhiány is van. Lopásra már nincs pénz, ezzel le is faragtunk vagy 2 ezer yardot, de másból elvenni lényegében nem tudnak. Tehát nem nagyon van mozgástér, mert az összeomlás már zajlik. 13 évig a hibaelhárításon kívül szinte egy fillért nem raktak a nagy és költséges ellátórendszerekbe, az egészségügybe, oktatásba, közműfejlesztésbe, vasútfejlesztésre, amelyek most összeomlanak. Az orosz háborús aggresszióval pedig új időszámítás kezdődött a fegyverkezésben. "We need guns. Lots of guns." (Csak ez nem megy egy csettintésre mint a Mátrixban.) Ezek már tények, a jelen, a kőkemény valóság, csak meg kell nézni egy esti híradót, és még örülhetsz, hogy nem veled történik: már nemcsak a kórházakkal és az iskolákkal van gond, hanem minden nap vasútvonalak halnak be, és naponta kb 30 csőtörés van, esetenként pedig 1-2 napos soha nem látott áramszünetek teljes városokban. Ezeket meg kell csinálni, a számlát pedig ki kell fizetni, hiába nem akar erre költeni és nem is tervezi be ezeket az ezer milliárdokat a kormány. (A fidesz "taktikája" mindig is az volt, hogy nem költenek semmire, ami nekik nem fontos, és majd a gondok a jövőben a következő kormányok nyakába szakadnak. Csakhogy az ezzel a módszerrel jövőbe küldött szar most mégis mind az ő nyakukba ömlik, mert ők maradtak hatalmon.)

(Számomra hihetetlenül hangzik, hogy állítólag az ország vízfogyasztásának 25%-a elfolyik. De ha ez tényleg így van, akkor ezekből víznyelő horror lesz mint Guatemalában.)

10 millió magyartól fejenként be kellene szedni kb évi plusz 500-700 ezer forint adót, hogy csak ugyanakkora szarban legyünk, amekkorában eddig voltunk. (CSOK-os családoktól évi 3 milkát !!! Mutter beájulna, hapsikám!) Eddig csak derékig ért a szar, de mostmár nyakig. A kormány úgy gondolja, hogy le kellene vinni újra derékig, csakhogy erre a jelenlegi értékrendszerben valójában már nincs mód. Itt mostmár új értékítéletet kell alkotni, és az alapján kell majd mindent újratervezni. foci vagy egészségügy? vízellátás vagy reptér? propaganda vagy oktatás? országos vasúti felzárkózás vagy belgrádi kínai vasút panama? rugalmas olcsó világpiaci földgáz vagy drága merev fix orosz gáz? koncepcionális európai áramstratégia vagy egyoldalú gyarmati orosz atom? olcsó munkerő országa akarunk-e maradni vagy drága (= értékteremtő) munkerő országa? BUTASÁG, GONOSZSÁG, MAKACSSÁG VAGY OKOSSÁG, JÓSÁG, RUGALMASSÁG? LOPÁS VAGY ÉLETSZÍNVONAL? Vagy ez vagy az, de itt mostmár dönteni kell, mert nincs pénz, ezekben a kérdésekben választania kell a magyar népnek, mert az összeomlás elkerülhetetlen. Az elmebetegek viszont nem fognak magukhoz térni, még most is szürreálisan reptérre költik inkább azt a pénzt, ami nincs is. Csak a kényszer fog valódi változást hozni, de ez a kényszer már itt van, berúgta az ajtót és nem lehet elkergetni, elmaszatolni, ez itt már a VÉGJÁTÉK, ami még hoz egy két utolsó láncfűrészes vagdalkozást, mint például a bankrablás, de a költségvetést nem fogják tudni rendbe hozni, a gigantikus struktúrális hiány marad. A 27+4.5= 31.5%-ra növelt áfa többlet adóbevételt már nem produkál. Ugyanez lesz a megemelt benzin adóval is. (A benzin fogysztás árrugalmassága nyílvánvalóvá vált az elmúlt években. Felesleges köröket futnak vele.) A postakocsikat fosztogató vadnyugati banditák mintájára beveztésre kerülő horror ÚT(onálló)DÍJ emelése az inflációt növeli, hatékonyságot csökkenti, csak egy bürokratikus sarc, amivel csak tovább gerjesztik a problémákat. És ezek a zsebből előhúzott százmilliárdos nagyságrendű "csúzlik" egyébként is már hatástalanok. Ezekkel 2020 előtt el lehetett lavírozni, tömködni be a kisebb lyukakat, de ma már sok ezer milliárdos költségvetési szakadék van. Csúzlikkal lövöldöznek aligátorra. A 41%-os effektív SZJA kulcs EU-ban átlagos, ebben van elméleti mozgástér - első körben az amúgy sem fidesz szavazó 25 év alattiak adókedvezményének visszaszívása - de nem tudnak annyit emelni, ami megoldja a pénzhiányt, mert abból komoly életszínvonal csökkenés lesz, és akkor garantáltan elbukják a választást. Már csak 2 adu maradt a kormány pocsék lapjai között: a társasági adó emelése 15%ra és a bankrablás. De ez kevés, mert a maradék pocsék lapokkal valójában nem tud mást játszani, csak betli eladósodást. Csak eladósodással tudják finanszírozni az összeomló országot pár évig, amíg meg nem buknak.

A Pénzügyminisztériumban már sorra hagyják el a süllyedő hajót. Kiváncsi leszek, Varga Misi mikor "lép le".

(Darth Viktor hiába cserélgeti az admirálisokat, attól még a helyzet nem változik.)

És hogy hogyan lehetne rendbe tenni valójában a költségvetést? Nagyon egyszerűen. Pontosan úgy, ahogy MZP mondja: "Ha okosabbak vagyunk, és nem lopunk." Ennyi. A szabad piacgazdaság a többit majd úgyis elintézi.

Ez fog még jobban eldurvulni. (10 évig nem költöttek arra, amire kellett volna, csak felélték a múltat. 2019. volt az utolsó év, amikor még szorosan tudták tartani a költségvetés két lábát. A rés azonban váratlanul szétnyílt, és azóta már nem lehet összezárni. ----> Placcs!!!)

Egyelőre most még azon szöszmötölnek, hogy a láncfűrészes bankrablással hogyan okozzanak minél kisebb sérülést önmaguknak, azaz a kivetett bankadó képletét próbáják úgy kifundálni, hogy a saját NER bankjuknak (MBH + Gránitbank) minél kevesebb kárt okozzanak. De nagyon kell nekik az a pénz, és az évszázad bankrablását már szervezik.

PS: Rettenetesen káros dolog ez az "extraprofit adó". Utólag kivetni eleve nonszensz. Nincs jogbiztonság. Ez szó szerint rablás. De eleve nagyon hibás dolog. Megöli a vállalkozási motivációt. Ha egy piaci üzletágban extraprofit adódik, akkor az csak a dolgok szerencsés együttálása miatt van, ami a hosszú távú üzletmenet ritka velejárója. Ilyenkor kompenzálódik egy kis jól megérdemelt jutalommal az adott iparág, míg máskor néha komoly veszteségeket szenvedhetnek el. Ez a hosszú távú üzletmenet része, hogy jellemzően nem stabil a nyereségesség, hanem ciklikus. De ha elveszik a megérdemelt profitot, akkor ki a fene akarna vállalkozni??? Hány bank jött ide az utóbbi 13 évben, és hány lépett le? Kb egy a tízhez. Az az egy is az orosz maffia volt, és még az is becsődölt. A bankolás költségei közben meg 10x-esére nőttek. Az OTP-nél jövőre már a befizetésekre is díjat fognak terhelni. Ki járt itt jól? A rablók.

https://youtu.be/wZDN9ZOQC18

2023.12.14. Lényegtelen az Államkincstár visszaváltási árfolyama. Én 101%-on vásárolok infláció követő állampapírt. (PMÁP Kisokos)

Muszáj kiolvasztani magam a hibernációból és megszólalnom, mert nagy zűrzavar van a magyar ugaron. Úgy tűnik az elmúlt évtizedben a jegybankok által nullára manipulált kamatok és kötvényhozamok annyira kiszárították a másodlagos kötvénypiac természtes mozgásait, hogy a pénzpiaci szereplők még az alapokat is elfelejtették. "Sebaj. Jövünk."

Magasabb kamatkuponnal rendelkező kötvény árfolyama alacsonyabb piaci kamatkörnyezetben felmegy. Egy mondatban ennyi lenne most a lényeg. (Fordított esetben persze lemenne az árfolyama, de most nem ez a széljárás.)

Infláció követő Prémium Magyar Állampapír ??? Mibe is fektettünk bele valójában?

Egy kockázatmentes instrumentumba, ami 2 és fél év alatt tuti 40% nyereséget hoz adómentesen, és amibe teljes tőkével nyugodtan be lehet szállni. (Sőt, akár hitelből is.) Ennyi a lényeg, ezért kellett ebbe fektetni, és hogy 2 és fél év után mi történik, az mindegy is, majd meglátjuk, lehet hogy utána is jó lesz a papír, de ha nem lesz jó, a nagy kasza akkoris megvolt, max pár %-ot visszaadunk majd az exittel, de akár lejáratig is korrekt lehet a papír, ha nincs jobb alternatíva.

Amikor az infláció várható felfutásával ezt a fajta állampapírt - teljesen ésszerűtlenül - nem szüntette be az Államadósság Kezelő Központ, egy kockázatmentes ziccer adódott a pénzpiacon. Kezdetben (2021. őszén, amikor az infláció jelei már egyértelműen mutatkoztak) csak azt lehetett látni, hogy az elmúlt évtized nullla illetve pár %-os kamatozása helyett ez a fajta papír mindenképpen végre magas kamatot fog majd fizetni, várhatóan évi 10% körül. Majd 2022. során az infláció felfutásával az all-in észkombájn sorozat (2029/I és J) kibocsátásával letisztázódott a pontos kép: az instrumentum lényege, hogy 2 és fél év alatt kb 40% tuti nyereséget hoz a papír. Az első szűk fél év alatt hoz fix 5%-ot (havi 1%), utána pedig 2 év alatt utólag beárazódik a már nyílvánvaló kb 30% kumulált infláció + a pár % kamatprémium, azaz mindösszesen 2 és fél évig mindenképp érdemes tartani a papírt, ami kb 40% nyereséget fog termelni. Tehát ALL IN !!! És ez pontosan így is lett, hiszen már tudjuk a pontos számokat: 5+16+19= 40%.

A konkrét kötvényinstrumentum kondíciói az adott pénzpiaci környzetben közgazdasági nonszensz, hiszen az állam és szakmai intézménye az ÁKK a forintpiaci 7-8-9%-os kamatkörnyzetben a normál államkötvénypiacon történő eladósodás helyett 16-19%-os kamatokon adósodott el inkább lakossági kötvényekkel a "Bölcs vezér" utasítására, ami futamidő elején a teljes állományra vetítve alaphangon 1500 milliárdos nagyságrendű felesleges költségvetési pénzkidobás. (És hűtlen kezelés.)

AZ A BIZONYOS 99%-OS VISSZAVÁLTÁSI ÁRFOLYAM

Mivel a kötvénypiacon abszolút nem jártas lakosságnak értékesítették hatalmas mennyiségben a kötvényeket, ezért az értékesítést (nagyrészben) végző Államkincstár jónak látta felajánlani a lakosság számára - a magas kamatokon felül - további étvágygerjesztőként a kötvények visszaváltási lehetőségét is netto 99%-on. Ez a visszváltás és az árfolyama persze nincs garantálva sehol, csak egy egyoldalú felajánlás, ami elviekben bármikor megváltozhat vagy megszűnhet. Emiatt alakult ki para sokakban, de még "ismert erdei szakmai körökben is az az általános nézet", hogy no de mi lesz, ha megszűnik a visszaváltás, vagy már nem 99%-on, hanem csak jóval kevesebbért váltják vissza. Na itt kezd zűrzavaros lenni a kép.

Először is, az ÁKK, a Magyar Állam, és semmilyen más állam nem szokott jellemzően állampapírt lejárati idő előtt visszaváltani. (Lakossági ügyfelek esetében is inkább az szokott a jellemző lenni, hogy ha felajánlja a visszaváltás lehetőségét, jellemzően a befektető rosszabbul jár, mint amit a korrekt időarányos árfolyam diktálna, hasonlóan mint amikor feltör valaki egy lekötött bankbetétet.) Lejárat előtt a kötvény tulajdonosok a másodlagos (OTC = over the counter) szabad piacon szokták a kötvényeket adni-venni. És ez a másodlagos kötvénypiac normális esetben egy viszonylag likvid, forgalmas piac szokott lenni, és az is volt Magyaroszágon is, egészen addig, amíg a nullára manipulált jegybanki kamatok és az MNB államkötvényvásárlásai miatt a kötvényhozamok természetes mozgása le nem bénult, és a másodlagos kötvénypiac el nem sorvadt. (Emlékezzünk csak, hogy vannak olyan magyar államkötvénysorozatok, amelyeknek több mint felét az MNB vásárolta meg 3500 milliárd forint értékben, és most is a jegybanki mérlegben porosodnak lejáratig... vagy majd még annál is tovább.) A kisbefektetők még jobban kiszorultak a másodpiacról, és egy évtized távlatában a magyar befektetési tanácsadó bankárok jelentős része nem is hallott arról, hogy az állampapíroknak elvileg van szabad másodpiaca, amelyet többek közt saját bankjuk is alakít(ana). Csakhát az egész elhalt a mesterségesen nullán tartott kamatok miatt, és mivel nem volt mozgás, nem volt forgalom, nem volt spekuláció, minek vegyek? minek adjak el?, az illikviditásban a marzsok és jutalékok irreálisan magasak is lettek, mert nincs dealer motíváció, nincs kompetetív árjegyzés, a kisbefektetők teljesen eltűntek a piacról, és számukra a másodpiac lényegében az Államkincstár visszaváltási árfolyamára redukálódott le, és addigis marad a buy and hold, what else? 2% 100 évre, mint Ausztriában, oszt jó lesz az, a nullánál minden jobb, úgyse lehet rajta veszíteni, ha örökre nulla marad a kamat. Hát nem maradt. ÉS EMIATT SZÉPEN VISSZA FOG TÉRNI A KÖTVÉNYEK MÁSODPIACA IS. Megszűnik a jegybanki manipuláció, lesz természetes mozgás, lesz spekuláció, lesz motíváció, akkor visszatér a másodpiac nélkülözhetetlen létjogosultsága is. AZ INFLÁCIÓKÖVETŐ PMÁP KÖTVÉNYEK ESETÉBEN IS. A "90-es években még minden más volt. Mindenki táncolt" és újsághirdetésekben, szuperinfóban adtuk vettük az OTC részvényeket, kárpótlási jegyet, és a brókercégek napi árfolyamokat jegyeztek a Napi Gazdaságban és Világgazdaságban, sőt Teletexten is. Az OTC kötvénypiacon felpörögtek a brókercégek és bankok telefonos csatornái, majd Reuters Terminal, Bloomberg árjegyzései ... az OTC piac egyre hatékonyabb utat tört magának, és a nagy szereplők kiszolgálták a kicsiket is. Ez az elmúlt évtizedben elhalt, de újra utat fog törni magának az OTC piac. Elindulhat kicsiben akár egy facebook csoportban, egy Portfolio forum topicban, és amikor egyre nagyobb fantázia lesz benne, akkor úgyis mindenki rácuppan, a nagyok is, brokik is, bankok is, akár a tőzsdére is bevezethetik. HA JÓ A TERMÉK, AKKOR ÚGYIS LESZ MÁSODPIACA. (Eddigis csak azért nem volt, mert az Államkincstár 99%-os visszavásárlási arfolyama lényegében az ugyanolyan új kibocsátású papírok 100%-os eladási árfolyamához képest korrekt OTC vételi árfolyam volt, nem volt értelme belépni az 1%-os árjegyzési marzsba.) De mostmár nem lehet magas kamatozású új kötvényeket elsődlegesen vásárolni 100%-on. Mostmár csak a másodpiacon lehet ilyet vásárolni szabad piaci áron.

Nem azért fog valaki bukni a PMÁP-on, mert az Államkincstár nem fogja 99%-on visszaváltani. Ha jó a termék, ha jó a papír, akkor nem fog bukni, mert a másodpiacon jó áron, sőt !!! jobb áron el fogja tudni adni. Akkor fog bukni valaki a PMÁP-pal, ha a papír az adott piaci környezetben már nem lesz jó. Mert akkor a másodpiacon be fog reálisan árazódni, és le fog menni a másodpiaci ára. De egyelőre erről szó sincs, hiszen egy olyan kamatozó papírról van szó, ami a következő másfél évben még közel 10%-kal többet kamatozik évente, és az azután következő évben is relatíve magas kamata várható. Egy ilyen papír többet ér a piacon, hiszen aki ilyet tud venni az jobban jár, ezért lesznek olyanok, akik többet is adnak érte pár %-kal mint a névérték. Például én. Nemhogy 99%-on, hanem már 100% felett reális mostmár a 16+19 %-os kamatkuponú kötvények árfolyama. (Tehát az Államkincstárnak kifejezetten jó üzlet továbbra is 99%-on - vagy még magasabban is - visszavásárolni ezeket a kötvényeket, és helyette alacsonyabb kamatozású kötvényeket kibocsátani, hiszen eleve nagyon rossz közgazdasági döntés volt az ÁKK részéről ilyen kondíciójú kötvényeket kibocsátani, amikor jóval olcsóbb finanszírozási lehetőség volt végig a piacon. Ezt a 6000 milliárdra hízó rémisztő állomány után maguk is belátták.)

Tehát jómagam is szívesen vásárolnék netto 101%-on az 1.5% kamatprémiumú kötvényekből: 2029/I, 2029/J, 2030/I, 2030/J, 2028/K, 2028/J, 2028/I, 2027/I

(Az adásvételi tranzakció lebonylítása pofon egyszerű az Államkincstár személyes ügyfélszolgálatán: mindkét fél leül az ügyintézővel szemben, majd egyszerre beadják a papírjaikat, az eladó az állampapír transzfer megbízást, a vevő pedig az pénz átutalási megbízást / vagy átadja a készpénzt.)

És ha már dehibernáltam magam és tollat ragadtam, akkor beszéljünk a hüvelygombáról további paráztatásokról, ami ezekkel a kötvényekkel kapcsolatban a kételkedő köztudatban felmerül. Mivel láncfűrészes pszichopatáknak adtuk kölcsön a pénzünket, ezért tényleg minden elvi lehetőséggel számolni kell:

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

1. Az Államkincstár nem 99%-on, hanem alacsonyabb árfolyamon, vagy egyáltalán nem vásárolja vissza a kötvényeket. (Kamatláb kockázat)

Erről szólt ugye a cikk eddigi lényegi része, hogy minden bizonnyal ki fog alakulni a kötvények OTC szabad piaca az aktuális pénzpiaci folyamatok sodrásának megfelelő piaci árfolyamokkal. Ha jó a papír, és másfél évig még brutál jó a papír, akkor a másodpiacon tuti el lehet majd passzolni jó áron. És ha jó a papír, akkor a befektetők nem is akarják majd eladni, hanem tartani akarják, és csakis az ad el, akinek szüksége van a pénzre. Tehát most másfél évig tömeges eladásra biztosan nem kell számítani, mert addig tojja az aranytojásokat az M.K.K.A.T.T. (azaz minden körülmények között arany tojásokat tojó) tyúk.

A nagy kasza tehát az első 2 és fél évben van, de hosszabb távon / lejáratig sem lesz rossz a papír, hiszen hivatalos infláció + 1.5% kamatprémium hosszabb távon átlagosan jellemzően veri a rövid távú kamatokat. Nem nagyon szoktak adni a fejlett világban pozitív reálkamatot sehol. Madzsarisztánban persze előfordulhat, de kifejezetten rosszul nem nagyon járhatunk a PMÁP hosszú távú / lejáratig tartásával, így várhatóan a kötvények másodpiaci árfolyama sem fog érdemileg megroggyanni a futamidő alatt.

Az instrumentum kreténsége és ezáltal fő potenciális kockázata, hogy óriási késéssel követi le kamatkuponja a friss aktuális inflációt, mert az úgynevezett "KSH átlagos éves inflációt" veszi alapul. Megfizeti ami jár, de óriási késéssel szétmaszatolva. (Így a 2025. elején évi 19% kamatot kifizető kötvény inflációs számításában a három évvel megelőző 2022. januári bázisárak is benne lesznek.) Az óriási késés miatt - ami persze a 40%-os ziccer kaszát is borítékolta az elején, hiszen előre tudtuk, hogy ennyit fog kamatozni - előfordulhat, hogy amikorra aktuálissá válik egy múltbeli infláció alapján számított kamatozása, addigra az aktuális piaci környzetben jóval magasabb kamatok lesznek elérhetőek. Ez esetben a másodpiacon le fog árazódni a kötvény. Ez egy valós kockázat, ami benne van a pakliban, de pár % bukónál, extrém esetben 10-15% körüli bukónál nem nagyon eredményezhet ez se többet, hiszen ilyen negatív helyzet a mostani állapotokból kiindulva csak több év múlva lehetséges, így csak a futamidő vége felé állhat elő. De ekkora kockázat a klasszikus fixed-income piacon alaphangon is benne van pakliban. Ilyen, számunkra kedvezőtlen kamatkülönbözet elviekben most még legalább két évig nem várható, (2025. elejéig ketyeg a 19%, majd utána következő év kamatkuponja is 5-10% körül várható, azaz 2026. elejéig jó lesz a kötvény. Az utolsó 3-4-5 évben adódhat elméletben kedvezőtlen helyzet, amiből most még semmit se látunk, de előfordulhat, hogy a múltbeli inflációs mutató miatt alacsony lesz a PMAP aktuális kamata az aktuális piaci kamatokhoz képest. Például ha újra berobban egy inflációs sokk, amire a pénzpiaci kamatok azonnal kilőnek, a PMÁP meg majd csak 2 év múlva követi le, és addig alacsonyabb kamatot fizet, vagy egyszerűen lejár a kötvény, és már nem tud késve sem kompenzálni. A PMÁP szabad piaci árfolyamában ez normál keretek között pár %-os, nagyon extrém esetben 10-15% veszteséget okozhat. (Na bumm, visszaadsz a kezdeti 40% nyerőből.)

2. Nem fizeti vissza az állam a tőkét / mégsem adja oda a magas kamatot.

Mindkét eset definíció szerint államcsőd, aminek két oka lehet: Vagy tényleg nincs pénze az államnak, vagy a láncfűrészes pszichopaták nem is akarják visszaadni a pénzt. Ez utóbbi abszurditás a láncfűrészes pszichopaták azonnali bukásához vezetne, majd a következő kormány kifizetné a kötvényeket. Az a verzió, hogy 2029-30ig államcsőd lesz, és nem fizeti ki az állam az államkötvényeket nem nagyon képzelhető el. Gyakorlatilag kizárt. Bár a KÖLTSÉGVETÉS TELJESEN SZÉTCSÚSZOTT ÉS KATASZTRÓFÁLIS ÁLLAPOTBAN VAN ÉS LESZ - már lopásra sincs pénz - a pénzpiacon még bőven van tere Magyarország eladósodásának. A jelenlegi globális pénzpiacon még mindig kedvező feltételekkel lehet eladósodni és kötvényeket kibocsátani. (A nulla kamatok korában pedig egyenesen nyereséges üzlet volt az eladósodás. Jelenlegi piacon a 7%os kamatkörnyezetben pedig reálértéken kb ingyenes az adósság finanszírozása.) Ha mégis fizetési bajba kerülne a jelenlegi kormány, akkor még van az IMF, és persze a kínai elvtársak bajtársi segítsége (és halálos ölelése), és szintén puszi pajtás pénzmosó arab diktatúrák. De ha sehonnan sincs pénz, akkor majd csinálunk, elvtársak.

A pénznyomtatás tilalma az elmúlt másfél évtizedben megszűnt. 22000 milliárd dollár, euró, font, frank, jen lett kinyomtatva, így az MNB is feljogosítva érezte magát, hogy 11000 milliárd forintot nyomtasson ki. Egyelőre most leálltak, mert miután 4000 milliárddal tömték ki a NER elit és a pártkatonák cégeit, 3500 milliárdot a bankszektoron keresztül bepumpáltak az ingatlanpiacba és durván felverték a lakásárakat, 4000 milliárdot pedig felelőtlenul eldorbézolt és elosztogatott a kormány, utólag meglepődve észrevették, hogy ez óriási inflációt okozott. A forint folyamatos gyengülése és az elmúlt évek elszabaduló magyar inflációja nagyrészt az MNB pénznyomtatásának következménye. Úgyhogy egyelőre teljesen leálltak, de ha nem lesz más megoldás a kormány pénzhiányára, akkor újra nyomtatni fogják a forintot, és majd a nyomtatott pénzből fizetik ki (vásárolnak) forint államkötvényeket. Tehát a kamatfizetéseket és a végén a tőkét mindenképpen vissza fogjuk kapni.

(Egyetlen elméleti lehetőség van arra, hogy a magyar állam mégsem tudná törleszteni a forint állampapírt: ha menet közben bevezetnék az eurót, és euróban viszont már nem tudna törleszteni, mert eurót nem tud nyomtatni az MNB. Erre nulla az esély, mert ahhoz előbb jelentősen kellene javulnia a magyar gazdaságnak, hogy bevezethessék az eurót, majd ezt követően katasztrófálisan romlani a helyzetnek. Mindezekre a követlező 7 évben nincs matematikai esély. Görögországnak viszont tíz éve sikerült.)

3. MNB pénznyomtatás / forint leértékelődése

Ha újra beindulna a magyar pénznyomda, akkor a kötvényünknek nincs csődkockázata, folyamatos a kamatfizetés majd a végén a tőketörlesztés. Viszont a forint hígítása miatt a forint gyengülésére és a magyar infláció ismételt elszabadulására kell számítani. Ez ellen részben védhet a PMÁP kötvény infláció követő kamatozása hosszú távon, de ha már nincs sok hátra a kötvényből (kevesebb mint 2-3 év), akkor az aktuálisan fenyegető inflációhoz képest óriási késésben lévő PMÁP kamatfizetési metódus miatt már nem fogjuk megkapni a magas inflációt kompenzáló kamatkuponokat, mert előbb jár le a kötvény. Ez esetben csak a kötvény időben történő eladásával és deviza vásárlásával, vagy pedig forint short fedezeti pozícióval lehet előre védekezni. Ez utóbbi forint short fedezeti pozíció nyitása egy mindig rendelkezésre álló jolly joker védelmi megoldás, hiszen ebben az esetben nem kell eladni a kötvényt, (ha mondjuk ez éppen mégsem lehetséges a piacon), és főleg akkor jobb ötlet a kötvény eladásához képest, ha a fedezeti lábon az aktuális pénzpiaci forint kamat alacsonyabb mint az állampapírunk párhuzamos kamatozása. A számunkra kedvező kamatkülönbséget ilyenkor le lehet arbitrálni és megnövelni vele a szintetikusan előállított euró tőkebefektetésünk kamatozását, (ami per pillanat most kb +4-12+16= 8% kamatozást jelentene euróban). De itt ugye a védelem a forint további gyengulése ellen garantál, a netto kamategyenleg az mindig az aktuális kamatok eredőjeként akár relatíve kedvezőtlen is lehet. De ez már úgyis a profik terepasztala.

Ha nincs pénznyomtatás, viszont devizapiaci kereslet-kínálat miatt gyengül a forint, akkor az előzőleg fentebb említett folyamatok vélhetően kisebb intenzitással zajlanak le, mint a pénznyomtatás láncreakciója, és a piaci egyensúlyi mechanizmusok is fékezhetik a folyamatot. (A pénznyomtatással ellentétben ebben az esetben nincs addicionális keresleti nyomás, sőt, csökken a kereslet a romló forint miatti növekvő importárak következtében.) Pénznyomtatással egyelőre most nem kell számolni, ha megindulna a nyomda, azt látni fogjuk, de a forint esetleges piaci leértékelődése elméletileg benne van a pakliban, (de ugyanúgy az erősödése is). Jómagam érdemi (10%-ot meghaladó) forintegyengülést nem várok, így ez a kockázat vállalható, vélhetően a magasabb kamatunk közép és hosszabb távon kárpótolja a forint esetleges leértékelődését is.

4. Manipulálják az inflációs mutatót.

Úgy tűnik ezen már dolgozik a pártállami KSH. De valójában nincs sok mozgástere, mert EUROSTAT is van, és párhuzamosan az európai statisztikai hivatal is figyeli a magyar inflációt. Másrészt mint az elején említettem, a PMÁP-nak a lényege az induláskori két és fél évi 40% kamatnyereség. Ez már fix, a számok lényegében véglegesek, ezt már nem tudják manipulálni, ezt a 40%-ot már megkapjuk. Ez volt a lényeg, ami ezután jön, az már bonusz track. Sokat nem tudnak manipulálni, és nem is az lesz a lényeg, hogy manipulálnak-e vagy sem, hanem, hogy összességében jó-e épp a kötvény vagy nem jó. Ha lefele manipulálják az inflációt és ezzel a kötvény kamatát, de az még így is jobb, mint az aktuális piaci kamatok, akkor még mindig jó befektetés a kötvény. (A kamatok lefaragása már eleve megtörtént a kései sorozatok esetében az alacsonyabb szintű kamatprémiummal. Az utolsó, mindössze 0.25% kamatprémiumot fizető 2033/I sorozat megszűntetése pedig egy utolsó óriasi vásárlási rohamot indított, amellyel ez a sorozat lett a legnagyobb tételben értékesítve (779 milliárd). Tehát hiába fizet ez a kötvény már kevesebbet a korábbiaknál, nagy volt rá a kereslet, mert a pénzpiacon elérhető aktuális kamatszint közben már ennél is jelentősen kisebb lett.)

5. Adómentesség eltörlése

Ez elméletileg benne van a pakliban, és nem lehet ellene védekezni. Este lefekszel, és nem tudhatod reggel mire ébredsz Madzsarisztánban.

Tehát összefoglalva a PMÁP-nak nem azok a valódi kockázatai, amiről a közhiedelemben zizegnek. Vannak valódi kockázatok is, de ezek a kockázatok a pénzpiac alapvetői kockázatai, amelyek jelen esetben nagyságrendileg eltörpülnek a PMÁP kötvények kedvező kamatozásához képest.

És még egy fontos ténymegállapítás. A PMÁP rövid, pár éves távon valójában nem az infláció ellen véd. Mivel mint már említettem a kötvény kretén kamatfizetési metódusa 2-3 éves csúszásban van az aktuális inflációhoz (a pillanatnyi jelenben történő áremelkedésekhez) képest. Tehát rövid távon más idődimenziókról beszélünk: az aktuális infláció és mindeközben a PMÁP által fizetett aktuális kamat nincs kapcsolatban egymással. Lehet a különbség alacsonyabb, vagy magasabb, vagy ugyanakkora is, ez attól függ, hogy a 2-3 évvel ezelőtti adatok éppen véletlenül hogyan viszonyulnak a jelen adataihoz. Az éppen aktuális infláció kompenzálását majd csak 2-3 év múlva fogják kifzetni a kötvény kamatkuponjai. Ugyanez a idődimenzió elcsúszás eredményezte azt, hogy a kb 40% biztos kamatnyereség tudatában lehetett beszállni ezekbe a kötvényekbe. Tehát amikor ezeket a legjobb kondíciójú kötvényeket valaki megvásárolta 2022. ősze és 2023. tavasza között, a 40% nominál nyereség tudatában, akkor a pénz elértéktelenődése, az árak emelkedése, az infláció valójában már rég megtörtént, és erre alapozva lehetett kalkulálni a kötvény jövőbeli kamatfizetéseit.

Az infláció / pénzromlás ellen nem utólag, hanem ELŐRE KELL VÉDEKEZNI olyan befektetési instrumentumokkal vagy javakkal, amiről úgy gondoljuk, hogy a legjobban fogja értékét (=cserearányát) nagyjából megőrizni vagy még növelni is. És aztán, hogy mennyi lesz az infláció, a mi saját egyéni inflációnk az majd nagyrészt utólag derül ki, és erre nem is nagyon van ráhatásunk, nem igazán rajtunk múlik, hogy mi lesz, hanem lesz, ami lesz. Ami rajtunk múlik az csupán az, hogy milyen befektetési instrumentummal próbálunk védekezni. Előre. És sokszor nem is tudunk jól védekezni az infláció ellen, csupán megpróbálni a legkevésbé rossz döntést meghozni a sok rossz lehetőség közül, mert adódhat úgy, hogy mindenképpen veszíteni fogunk, a kérdés csak az, hogy mennyit. Ahogy Marc Faber szokta mondani az utóbbi évtized nulla kamatkörnyezetében: "A célom az, hogy a pénzem értékének csak a felét bukjam el.". A PMÁP infláció elleni védelme hosszú távon azonban nagyjából megvalósul, mert hosszú távon viszont a két különböző idődimenzió jórészt átfedi egymást, így ugyan az utolsó években nem vagyunk garantáltan védve, de összességében nagyságrendileg vélhetően kompenzálódik a sok évi kumulált infláció. Főleg a hosszabb 7-8 éves futamidő alatt végig megtartva. (De extrém esetben még hosszú távon is megszívhatjuk, ha a futamidő utolsó évéiben üt be egy komolyabb inflációs sokk, amit már nem tud kompenzálni ez a lomha kötvény.)

PS: Az 1.5%-nál kisebb kamatprémiumot fizető PMÁP sorozatok nyílván kevesebbet érnek, ezeknek a reális árfolyama pár %-kal alul kell múlja az 1.5%-os prémiumú kötvényekét. A rövidebb futamidejű és eleve kisebb kamatprémiumú kötvényeket pedig már kibocsátáskor is rossz döntés volt megvenni. Minden körülmények között eleve rosszabbul jár vele a vásárló. Ezzel az alacsonyabb kamatozású változattal csak megtévesztette és beszopatta az ÁKK szegény laikusokat.

2023.12.12. Mikrofonpróba: egy, kettő, három ...

2012.12.24. Boldog Karácsonyt!

http://youtu.be/nFqFELjG868

PS: Az időjárás jelentésre bazírozva karácsonyi napozásra készültem a teraszon, de végül sífutás lett belőle. :-) Amúgy szuperjó időjárás volt végig egész évben itthon. Kicsit savanyúbb mint Los Angeles, kicsit sárgább mint Tirol, de a miénk. :-)

2012.12.19. 5000 milliárd forintos piramisjáték

Át is lépte az 5000 milliárd forintot a külföldi befektetők állampapír állománya. A legbrutálisabb – és valószínűleg kellően lezsírozott – szereplő, a Templeton alapkezelő 2000 milliárd forintnyi állampapírt vásárolgatott össze az elmúlt 1-2 évben.

Forrás: http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/dollarmilliokat_kaszalt_a_magyarokon_orbanek_szivesebben_latjak_mint_az_imf-et.535815.html

Azaz a Templeton önmagában majdnem annyi pénzt hozott ide, mint amennyit évek óta szeretne az IMF ránktukmálni. Ekkora kitettség őrültség, mert olyan brutális részarány a hazai állampapírpiaci tortából, amiből a piacon kiszállni már nem lehet, tehát nekik már lejáratig kell tartaniuk a kötvényeket, (kvázi a magyar államnál elhelyezett több éves feltörhetetlen betétbe fektettek be), amellyel 2000 milliárdos mennyiséget ki is szívtak a piacról, és már csak a maradék 3000 milliárdnyi papír alkotja a külföldi kézen levő piacot. Ez a 3000 milliárd önmagában is tetemes mennyiség, ha eladási hullám indulna meg, jól megborulhatna az állampapír piac, de azért talán akkora összeomlás nem lenne belőle, mint amekkorát indokolna az elmúlt két évben kiépült piramisjáték. Az átlagos futamidő rövidülésén is látszik, hogy a piaci szereplők – vélhetően élen a Templetonnal – relatíve rövidebb futamidejű kötvényeket preferálnak, amit krach esetén akár lejáratig, azaz több évig is tartanának. (Az óriási probláma akkor lesz majd ebből, amikor ezen szereplők papírjai évek múlva lejárnak, de a tőkét nem fektetik már be újra 5-6%-on a korábbi 10% helyett, hanem inkább viszik haza a lóvét, euróban és dollárban. De ez csak évek múlva lesz esedékes, úgyhogy ezzel nem kell most törődni.)

A lényeg, hogy a brutálisan piactorzító Templeton állítólag abbahagyta vásárlásokat, így a nagy államkötvény rallynak talán vége is. Ha nem jönnek új beszállók a piramisjátékba, akkor előbb-utóbb meg fog roggyanni az állampapírpiramis, de totális összeomlás a Templeton erős keze miatt azért valószínűleg nem lesz. Az állampapír piac megroggyanását viszont legkönnyebben talán a forint gyengülése válthatná ki. Ugyanis rendkívül érdekes, hogy ilyen óriási állampapírpiaci tőkebeáramlás alig 10-15%-os forinterősödést okozott. 10 milliárd euró és dollár tőkebeáramlásához képest ez nagyon csekély forinterősödés. Erre a magyarázat valószínűleg az, hogy a háttérben hatalmas nettó reálgazdasági tőkekivonás zajlik (elmaradó beruházások, sarokba szorított bankok hitelezésének visszafogása, folyamatos hiteltörlesztések, tőke repatriálás). Ez azonban azt jelent, hogy ha az állampapír piaci tőkebeáramlás megáll, akkor vélhetően trendszerűen gyengülni fog a forint. A gyengülő forint viszont visszahat az állampapírpiacra, ahol a külföldi euró és dollár alapú befektetők már nem fognak jól járni az évi 5-6%-os kamattal, hogyha a forint 20-30%-ot legyengül. Ekkor ezek a befektetők menekülni kezdenek a forintkötvényeiktől, amellyel újabb több milliárdnyi eurót és dollárt szeretnének visszaváltani a forintjukért, azaz még nagyobb nyomás alá helyezik a forintot. Tehát a forint gyengülése az állampapír piac megroggyanásához vezethet, amelyek aztán egymást erősítő folyamatok mindaddig, amíg a forint és az állampapírok olyan szintre nem esnek, hogy a külföldieknek már ne érje meg kiszállni, hanem nyomott áru magyar eszközeiket inkább akkor már kitartják. Azaz kb 350 forintos eurónál, és 10%-os hozamszintnél valószínűleg megállna az eladási hullám.

PS: Csak hogy milyen piramisról beszélek, a 10-15 éves forint államkötvények 2012 folyamán óriasi nyereséget termeltek euróban és dollárban számítva: 4%pontnyi hozamcsökkenés okozta 30-40% árfolyamnyereséggel, 10%kamattal, és 10% forinterősödéssel összesen 50-60% nyereséget hoztak euróban és dollárban, miközben a német és amerikai kincstárjegyek hozama 0% volt.

10 éves államkötvények hozamszintje 2012-es év során

A hozamszint csökkenése 30-40% árfolyamnyereséget eredményezett a hosszú lejáratú kötvények esetében.

Eközeben 10-15%-kal erősödött a forint az euróval szemben az év során.

A fenti két grafikon is remekül tükrözi az állampapírpiac és a forint együttmozgását.

2012.11.25. A külföldi befektetők imádják a Fidesz kormányt és a magyar állampapírokat

Soha ekkora befektetői bizalom még nem volt magyar kormány iránt, mint most. Egyre alacsonyabb kamatért, egymást taposva, versengve öntik pénzüket Magyarországra a külföldi befektetők. Egyszerűen imádják a Fidesz kormányt, melynek hatalomra kerülése óta megduplázódott a magyar állampapírba fektetett külföldi tőke:

Korábban soha nem látott rekordra, közel 5000 milliárd forintnyira hízott a külföldiek állampapír befektetése, miközben Magyarország hitelbesorolása lényegében még soha nem volt ilyen rossz.

KONKLÚZIÓ: Még a láncfűrészes pszichopatáinknál is vannak nagyobb barmok: a befektetők.

PS: Az országos televízióknál Magyarország leminősítésének hírét a kormány letiltatta. Arról viszont nem maradtak le a híradók nézői, hogy “zöldségesbe hajtott egy autó”. Lassan újra vissza lehetne kapcsolni a Szabad Európa Rádiót. Rövidhullámon. És csak halkan. Nehogy a szomszéd felnyomjon! http://youtu.be/GwLGVYTNhLs

2012. Ősz

Mivel az aktuális tőzsdei piramisjátékkal kapcsolatban továbbra sem tudok semmi újat és érdemileg használhatót mondani, az értelmetlen rizsa helyett inkább néhány őszi fotómmal defibrillálom a blogot. Imádok ilyenkor sétálni, csodálatos színeket varázsol ősszel a természet.

2012.11.06. Melyik majom lesz a díszfasz?

2000-ben a gyagya Bush lett az elnök, akit 4 évnyi minősíthetetlen majomparádéja után ismételten megválasztottak az Egyesült Államok elnökének. Ez az amerikai demokrácia (szégyene), ahol még egy gyagyás majom is lehet elnök. Kétszer is!!! És mi is történt a 8 évnyi Bush éra alatt??? A Bill Clintontól átvett aranykorból az elmúlt félszáz év legsúlyosabb gazdasági válságába lavírozák bele Amerikát és a világot. Amerika összeomlott.

Majd jött a világmegváltó Barack, Obama és a VÁLTOZÁS igérete: CHANGE!!! És mi történt??? Mi változott??? Semmi. SEMMI. SEMMI. SEMMI. Sőt, rosszabb lett az egész!!! Ugyanazok a balfékek végzik Obama alatt a “válságkezelést”, akik az egész válságot okozták, élen Bernankével és Geithnerrel. Az Obama kormányzat az ég világon semmi értelmeset nem csinált az elmúlt 4 évben, katasztrófális ámokfutásával csak egyre mélyebbre ásta bele Amerikát és a világot a válságba: A luftballon gazdaság kipukkadt, a fél bankrendszer összeomlott, a dollár elértéktelenedett. Tartósan konzerválódik a gazdasági lemorzsolódás. Az infláció folyamatosan darálja le a reálbéreket, a nulla kamatok pedig a megtakarításokat. A “válságkezelés” miatt a költségvetésbe tartósan bekódolódott 10%-os horror deficit lényegében már kiigazíthatatlan, az államadósság néhány év alatt megduplázódott, és megállíthatatlanul fújódik fel, mint a világ legnagyobb luftballonja. Amerika egy banánköztársaság szintjére süllyedt, és zakatol a gazdasági csőd felé.

Az USA költésgvetési ámokfutása a válság évei alatt

...és ezzel párhuzamosan az amerikai államadósság brutális felfújódása

Ez banánköztársaságokat megszégyenítő fiskális öngyilkosság. A költségevetés gigantikus hiánya a válság alatti években a GDP 10%-a körüli horror szinten instabilizálódik, és a számok milliárd dollárban értendők, azaz évi 1,500,000,000,000 dollárral több pénzt szór el az amerikai állam, mint amennyi a bevétele. Az államadósság pedig már a 16,000,000,000,000 dolláros szintet is meghaladta, azaz amerikai állampolgáronként kb 10 millió forint az államadósság. (A magyar nettó államadósság ehhez képest kb 1 millió forint fejenként.)

Az egy főre jutó éves amerikai jövedelem és államadósság

Tartósan konzerválódik a gazdasági lemorzsolódás: stagnáló jövedelmek mellett tartósan csökkennek a reálbérek – 10 évente 100% infláció képződik a rendszerben – ugyanakkor horrorisztikusan (=visszafordíthatatlanul) emelkedik az államadósság.

Az elmúlt 12 év és 3 elnökválasztás csak arra volt jó, hogy lelepleződött az amerikai gagyi: nincs igazi választási lehetőség, Amerika tehetetlenül sodródik, akárki is az elnök. Az egész elnökválasztás csak felszínes színjáték, ál-demokrácia, amelyben arra lehet csak szavazni, hogy ki legyen a díszfasz.

PS: Csubakka for President!

1956 2012.október 23. '56 tanulsága

1956 tanulsága – mint ahogy az oly gyakran ismétlődött korábban is történelmünkben – kettős: Az első, hogy a magyar nép előbb-utóbb elsöpri a fejére nőtt diktátorait. A másik tanulság viszont az, hogy ez a kis nép nem győzhet az elnyomó külföldi túlerővel szemben. Lényegében erről szól az egész magyar történelem, mint ahogy '56 is.

Ennek fényében, mivel végre nincs az országon külföldi elnyomó túlerő, biztos vagyok benne, hogy a magyar nép a jövőben sem fogja tűrni, hogy a fejére nőjjenek diktátorok és diktatúrák. Ha betelik a pohár, így vagy úgy, de lesöpri a fejére nővő zsarnokait. Nem lehet se jogszabályokkal, se új alkotmánnyal, se oligarchális gazdasági hatalommal, se politikai trükkökkel, se pártkatonasággal bebástyázni a népen élősködők hatalmát. Csak egy végső hatalom van: a népszuverenitás. És ez előbb utóbb elsöpör bármit és bárkit, ha túlságosan felhergelik.

PS: Kedvenc „szobrom” ez az '56-os emlékmű a Felvonulási téren, az egykori Sztálin szobor helyén. Minden benne van, és ott van, ahol lennie kell. Zseniális! A sztálini rendszer és szobor pedig mai szemmel fel nem fogható „mozifilmes” rémálom. Egy szürreális pszichothriller tragikomédia, amit képtelenség felfognunk, hogy tényleg megtörtént, és ez volt a valóság. Nagyszüleinknek viszont ez a borzalom volt maga az élet.

1987 2012.10.19. Acampora indikátor

Az 1987-es krach 25 éves évfordulóján ismét előbukkant Mr.Ralph Acampora – a millenniumi Nasdaq mánia nagy “megmondóembere” – és a tőzsdeindex 120%-os emelkedése után most ismét bemondja a vételt. :-)

Mr.Acampora igazi kontraindikátor. Az biztos, hogy egy “hosszú távú befektetőnek” pont hogy nem a már 3 és fél éve tartó 120%-os emelkedés 5%-os korrekciójába kellene belevennie, és aztán várni, hogy a 100% emelkedés után beszállva pár év alatt majd megint duplázódni fog az index. A hosszú távú befektetés stratégiája sokkal inkább szól arról, hogy a tőkénket nem korlátozzuk le időtávra, hanem teret [időt] adunk annak, hogy a hosszú táv alatti tőzsdei ingadozásokban olcsón vehessünk és drágán adhassunk el. Amibe az is beletartozik, hogy hónapokig, akár évekig várjuk a lehetőséget a beszállásra, vagy hogy kiüljünk olyan veszteséget, ami várhatóan az idő múlásával kedvezőre fordulhat.

2012.08.31. Jó vétel a DAX, olcsó a TOPIX

Úgy tűnik a macskaeledel gyártóknak is a tőzsdén jár az eszük, és tőzsdeindexekről nevezték el a különböző a macskazabájukat. Lehet van nekik Dow Jones kutyatápuk is??? :-)

A japán tőzsde több mint ezer első osztályú részvényeiből képzett szélesebb TOPIX index nemrég egyébként 700 pont alá esve valami 30 éves mélypontot ütött:

Legszívesebben összezárnám egy nagy ketrecbe a minden áldott nap DAXot longoló szerencselovagokat az elmúlt 30 év japán befektetőivel, aztán jöhetne a csihi-puhi! :-)

És mivel a tőzsdéről nem tudok semmi újat mondani, jöjjöj még egy kis cicaparádé a nemrég született kiscicákkal!

Édes pofák, de azért Macsek úrfi a király!

“Nem engedem, hogy lezárd a shortokat!”

2012.07.23. Rekord áron a kukorica

Ez a városi belterületi telektulajdonos főútvonalon lévő üres építési telkét is bevetette kukoricával. :-)

Soha nem volt még ilyen drága a kukorica az amerikai tőzsdén:

…se a Nagycsarnokban, ahol már 100Ft egy cső csemegekuki.

A Wall Street-i tőzsdemaffia mindig gerjeszt valami aktuális tőzsdei piramisjátékot. Most például a száraz időjárás kifejezetten örömteli hír a kukorica árát felhajtó tőzsdei fogadásoknak. 2 hónap alatt 50% árfolyamnyereséget lehetett bezsebelni azon, hogy milliók fognak majd emiatt éhezni.

A kukorica csúcsára pedig húzza magával a többi termény árát is, hiszen mindenki kukoricát akar termelni, ezért az elhódítja a vetésterületet más termények elől, amikből igy kevesebbet vetnek. Így csúcsra hajszolták a búza és szója árát is:

Ráadásul az elmebeteg amerikai politikusoknak köszönhetően ahelyett, hogy a kukoricát közvetlenül vagy takarmányként élelmiszerként hasznosítanák, a termés 40%-ából “bio” üzemanyagot gyártatnak. Élelmiszerből csinálnak üzemanyagot az amerikai barmok, miközben annyi olajat, benzint és földgázt termelnek a világban, hogy már szinte nincs hol tárolni az egyre csak halmozódó felesleges készleteket. Élelmiszerből viszont hiány és drágaság van.

PS: Nem szabadna olyan dolgokkal is tőzsdei piramisjátékot játszatni, amelyeknek a reálgazdasághoz és a valódi élethez is közük van. Épp elég lenne a hasztalan arany és a hazudozó, csaló részvénytársaságok virtuális részvényárfolyamával játszatni a szerencsejátékot.

2012.07.03. Globális reálgazdasági összeomlás

A tőzsdei árfolyamok továbbra is örökké tartó gazdasági aranykort áraznak, miközben a világgazdaságban már egy éve átfogó reálgazdasági összeomlás zajlik. A súlyos európai recessziót és világgazdasági lassulást tartós globális gyáripari leépülés kiséri mindenhol, közel egy éve bőven az 50 pontos vízválasztó stagnálást jelentő szintek alatt vannak a feldolgozóipari konjunktúra-indexek világszerte.

EURÓPA: Évtizedek óta nem látott magasságban a munkanélküliség

Az európai gyáripar pedig már egy éve folyamatos leépülésben van, tartósan 50 pont alatti lejtmenetben a feldolgozóipari konjunktúra-indexek. (A kiváló ábrán az is látható, hogy az európai “motor” Németországban sem jobb a helyzet. A német gazdasági “motor“ szerep már a múlté. Ott is már fél éve recesszió van, mint lényegében mindenhol Európában.)

KÍNA: A “világgazdaság motorja”, a “világ műhelye”, a “gyáripar globális központja”, miközben lényegében egy éve folyamatos visszaesésben a kínai gyáripar, már egy éve folyamatos leépülést mutat az 50 pont alatti feldolgozóipari konjunktúra-index.

Úgy tűnik lerobbant a kínai motor, és már egy éve fékeznek. Lassan át kellene már írni a metaforikus közgazdasági közhelyet: Kína a világgazdaság motorja globális visszaesés központi fékrendszere.

AMERIKA: A tartósan olcsó dollár, és évtizede tartó kvázi reálbércsökkenés miatt reneszánszát élő amerikai gyáripar is behalni látszik. Júniusban halványan be is esett a stagnálást jelentő 50 pontos vízválasztó határ alá a feldolgozóipari index.

(A pillanatnyi helyzet itt még nem annyira tragikus, de a tendencia egyértelműen negatív jövőt prognosztizál az amerikai gyáripar számára is.)

2012.06.29. Csupán bulvárkacsa a görög válság

Mr.Panosz görög válságelemzése: http://youtu.be/Zvl9N9GdraQ

A GÖRÖG VÁLSÁG VALÓJÁBAN NEM LÉTEZIK. Jómagam ezért sem látom értelmét ezen rugózni, erről írni. Az egész egy bulvárkacsa, a tőzsdei média gumicsontja, amivel a monoton, unalmas tőzsdei bulvárhíreket felpezsdíthetik. A görög “válságnak” ugyanis valójában nincs semmilyen nemzetközi kisugárzása. Semmilyen hatása nincs a nemzetközi tőkepiacokra, tőzsdékre, devizapiacokra, kötvénypiacokra, semmire. Ha a görög “válság” elmúlt két évének híreit, és a tavaszi államcsődöt megjelöljük bármely tőkepiaci grafikonon, látható, hogy ezeknek valójában az ég világon semmilyen tartós hatásuk nem volt semmire. A német és amerikai részvényindexek 100% emelkedés után továbbra is csúcsközelben tartózkodnak. Az euró erőssebb mint 2 éve volt, 50%-kal erősebb mint 10 éve volt, és kétszer olyan erős mint a német márka a 70-80as éveiben. Azaz az euró továbbra is rendkívül erős és túlértékelt. A tavaszi görög államcsőd ellenére a magyar államkötvények árfolyama a kamatozáson felül idén 10-20%-kal emelkedett, hasonlóan a forint 15%-os erősödéséhez, vagyis 10-15 éves magyar kötvényekkel euróban számolva fél év alatt 30-40%-ot lehetett kaszálni, úgy, hogy közben görög államcsőd volt, és dicső vezérünk már fél éve elkergette az EU-t és IMF-t. A BUX index is 20%-kal feljebb van, mint ősszel, amikortól ráadásul elkezdődött a hazai tőzsdei cégek halálra adóztatása. A nemzetközi tőkepiacokat abszolút nem érdekli a görög válság – ahogy egyébként a világgazdaság valós horrorhírcunamija sem – a tőzsdék minden körülmények között emelkedni akarnak, mint a héliumos lufik. Nulla, nulla, nulla nemzetközi hatása van görög “válságnak”.

Görögországon belül persze érzékelhető válság, amely abból ered, hogy az elmúlt 10 évben háromszor jobban éltek a görögök, mint amit megengedhettek volna maguknak – és ezt ugye nem is ők engedték meg maguknak, hanem a görög állam hitelezői – most viszont hőbörög a görög, hogy most már csak kétszer olyan jól élhetnek, mint amit megengedhetnének maguknak. De hát akkor jobb híján majd csak kétszer olyan jól fognak élni a görögök más pénzén, mint amit saját maguk megengedhetnének maguknak. Ahogy Mr.Panosz is mondja: “Nem a görögöknek kell aggódniuk. Hanem azoknak, akik pénzt adnak a görögöknek.” :-) A görög válság nyertese a görögök, hiszen sokkal sokkal sokkal jobban élnek azáltal, hogy ebbe az egészbe belelavírozták magukat... más pénzén. :-)

A görög válság megoldása a kezdetektől fogva triviális: Mivel nem tudnak, és nem is akarnak visszafizetni, ezért a jövőben folytatódik az államcsődsorozat, mellyel végül fityiszt mutatva hitelezőinek megszabadulnak az adósságuk 80-90-100%-ától, majd a hitelpiacoktól elszigetelődve nullszaldós költségvetésekkel jön a reális valóság, azaz addig nyújtózkodhatnak majd csak, ameddig a takarójuk ér.

2012.05.29. Spanyol csigapástétom

- Mondja kérem, a csigapástétomuk tényleg csigából készül?
- Igen, természetesen.
- 100% csigából? Semmi másból?
- Hát most, hogy így konkrétan rákérdezett, be kell valljam, hogy teszünk bele egy kevéske disznót is.
- És mégis mennyit?
- Fele-fele arányban.
- Úgy érti, hogy 1 kiló csigához 1 kiló disznót?
- Nem. 1 csiga, 1 disznó, 1 csiga, 1 disznó ...

Ez a vicc jutott eszembe a spanyol Bankia bankkal kapcsolatban:

“A korábbi sajtóértesülésekben szereplőnél még nagyobb, 19 milliárd eurós állami segítséget kért Spanyolország negyedik legnagyobb hitelintézete, a Bankia a korábbi 4,5 milliárd euró után. A társaság felülvizsgálta tavalyi eredményét is, és közölte: 2,98 milliárd euró veszteséget szenvedett el 2011-ben a februárban közölt 309 millió eurós nyereséggel szemben.”

Újabb Bazinagy Szarkupac. A sokadik. Ugyan már több mint 5 éve kirobbant az ingatlanhitel-válság, de a spanyolok remekül hazudoztak 5 éven keresztül a buta tőzsdei plebsznek, és még csak most kezd kiborulni náluk a bili. Itt az egyik legnagyobb bankjuk, amelyet egyébkéntis alig két éve tákoltak össze 7 csőd szélére jutott regionális takarékbank egyesülésével. Na most ez a Bankia bank két évig gátlástalanul, pofátlanul hazudozott, és jelentgette a nyereségeket. Még 3 hónappal ezelőtt is azt hazudta, hogy 300 millió eurós nyereséget termelt a tavalyi évben. Aztán miután kezd kiborulni a bili, és ömlik ki a spanyolszar a Bankia bilijéből, és már elkerülhetetlennek tűnő csődhelyzet felé sodródik, most, 3 hónappal később hirtelen a 300 milliós tavalyi nyereséget 3 milliárd euró veszteségre módosítja. Mindeközben valójában minimum 23 milliárd a bukta, hiszen ennyi pénzre azonnal szüksége van a banknak, hogy csődbe ne menjen.

Mit lehet erre mondani??? http://youtu.be/eOI95n95bDI?t=0m38s

Ennél pofátlanabb és gátlástalanabb fehérgalléros bűnbandát, mint ez a BANK(maff)IA talán még nem is láttunk a válság 5 éve során. Impozáns nyereséget hazudozik, aztán amikor elkerülhetetlen a csődhelyzet, akkor az állítólagos nyereség helyett annál tízszer nagyobb nagyságrendű veszteséggel áll elő, miközben valójában a korábban közölt éves nyereség 100-szorosa a bukta. Olyan ez, mint amikor az OTP 100 milliárdos éves nyereséget mutat ki, amit egyszercsak hirtelen majd módosít 1000 milliád veszteségre, de közben 7000 milliárd forinttal kell az államnak megmentenie a csődtől.

PS: Egy kis idézet 3 és fél évvel ezelőtti 2009.01.01. évnyitó cikkemből: http://www.nyilasi.hu/blog/2009januar.htm

VÁLSÁG MELEGÁGYAI, azaz a legsúlyosabb helyzetben lévő országok: USA, de még inkább Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország, Dubai… Ezek a válság melegágyai, ahol óriási hitelpiramison alapuló felelőtlen túlfeszített fogyasztás, befektetés, spekuláció, beruházás burjánzott éveken keresztül. Többet fogyasztottak, költekeztek mint amennyit valójában megengedhettek volna maguknak, a fedezetlen hiteleken pedig óriási ingatlanluftballon fújódott. A rossz hitelek multiplikálódtak a pénzügyi rendszer kacifántos termékeiben, és mivel a felelőtlen hiteleket nem tudják visszafizetni, ezért a bankrendszerük az összeomlás szélére jutott. Ezekre az országokra súlyos hanyatlás vár. De vélhetően megintcsak Amerika fog könnyebben kikecmeregni a pöcegödörből, hiszen azért évi 3 millió életerős, produktív bevándorló azért előbb utóbb csak kiganajozza őket a szarból. Ez a masszív bevándorlás eleve 1% bővüléssel járul hozza a GDP-hez. A luxus luftballongazdaságokra, Nagy-Britanniára, Írországra, Spanyolországra viszont 5-10 év depresszió vár. 5-10 év súlyos hanyatlás, fogyasztáscsökkenés, ingatlanárcsökkenés, részvényárcsökkenés, fogyasztói árcsökkenés, bércsökkenés. Dubai és térségére pedig a világ legnagyobb ingatlan-piramisjátékának összeomlásával legalább 20-30 év depresszió vár, a félkész felhőkarcolók pedig száz évig üresen fognak szétporladni a sivatagi szellemvárosokban.

2012.05.28. Kőbányai szarvasveszély

Nagyon vigyázzatok, mert eszetlenül be vannak most zsongva a vadon élő állatok! Ennyi szarvast, nyuszit, rókát és macskát talán még sosem láttam az országúton. Az alig egy-egy órás szokásos úton oda-vissza 3 őzt, 3 nyuszit, sünit, és vagy egy tucat cicát láttam az út mentén. Egy róka pedig Tom és Jerry módra a levegőben fordult valahogy vissza 1 méterre azelőtt, hogy kivasaltam volna szerencsétlent. Egyébként a vadveszély táblánál mindig figyelek, számítok rá, és nem megyek 100-nál gyorsabban, de őzt – bár tudom, hogy tényleg előforul – én magam még talán nem is láttam ezen a szokásos útvonalon, ahol már több százszor jártam. Most viszont hármat is. Ráadásul az egyiket Budapest közepén, Kőbányán, a Keresztúri úton. Ott egyébként épp múltkor morfondíroztam el a vadveszély táblán, hogy hogy a fenébe kerülne Budapest közepére egy szarvas. De akkor meg minek rakták volna ki a táblát? Róka miatt??? Erre tessék, a következő alkalommal ott volt előttem egy szarvas Kőbányán az országút közepén.

Vigyázzatok magatokra, és az állatokra is! Ha százzal telibetrafáltok egy szarvast, akkor az bejön a szélvédőn, kiszáll a hátsó ablakon, és viszi magával a fejeteket is!

2012.május 1. Nagy veszedelem fenyeget: Az infláció, ami a rendszerben folyik :-)

Klikk a képre! Mindig aktuális Dr.Dzsínó társadalmi és gazdasági helyzetelemzése. Schmitt Pál helyett Gino for President!

2012.04.18. Beindult az államcsődlavina

http://youtu.be/B0RWLxOFGLY

Görögország márciusban csődbe ment. Több mint 200 milliárd euró értékben lejáró és hátralévő államkötvényeit nem volt hajlandó az eredeti feltételek szerint teljesíteni, és ezen tartozásait egyoldalúan átstruktúrálta évtizedek múlva – vagy inkább soha napján kiskedden – lejáró kötvényekké. A névértéken több mint 200 milliárd euró eredeti kötvényért cserébe kapott új görög WC papírok jelenértéke a piacon kb 100 milliárd euró, azaz az átstruktúrálás 100 milliárd eurós nagyságrendű veszteséget okozott a befektetőknek... (plusz majd amit az új WC papírokkal fognak bukni.) This is a DEFAULT. EZ ÁLLAMCSŐD. Méghozzá elég durva csőd, a márciusban lejárt kötvénysorozatnál majdnem 80%-os veszteséget jelentett, hiszen egy névértéken 100 eurónyi kötvény lejáratkor nem fizetett, a helyette kapott új WC papírok pedig csak 21 eurót érnek most a piacon.

Két évnyi görög hitelgalacsin görgetés után eljutottunk oda, ami eleve teljesen nyílvánvaló volt: Görögország eltapsolta a felvett 350 milliárd eurónyi hitelt, és nem tudja visszafizetni. A mostani 100 milliárdos csőd volt az első kör, de nyílvánvalóan a maradék 250 milliárdnyi államkötvényállományt sem tudja, és nem is akarja visszafizetni. Egyúttal a két évnyi görög szenvedés utáni csőddel elbukott az EU irracionális politikája, mely szerint az euró övezetben nem létezik az államcsőd: “In the euro area, default does not exist.”

Joaquin Almunia, az EU pénzügyi biztosa 2010-ben a Davosi Világgazdasági Fórumon

http://youtu.be/UnU2dpw2g2k?t=3m40s

Ezzel a görög csőddel viszont be is indul az európai államcsődlavina, hiszen a többi súlyos eladósodottsággal küszködő államnak sem lesz sok kedve tovább szenvedni a visszafizethetetlen adósságok igája alatt, amikor a görög csődhöz hasonlóan egy tollvonással meg lehet szabadulni akár az egész adósságtól. Ahogy 2011.07.14. Münchausen bárós cikkemben is utaltam rá, áhítozni fognak a csődre az eladósodott államok, akik egymás után szeretnének majd megváltást jelentő csődöt jelenteni:

“jónáhány országnak lesz finanszírozási gondja, és néhány ország képtelen lesz elkerülni a csődőt, mert egyszerűen nem fog tudni fizetni. Sőt, áhítoznak majd a csőd után, hiszen ekkor járnak a legeslegjobban, mert nem kell visszafizetni a hitelezőknek az eldorbézolt több százmilliárd eurót, hanem elég csak fityiszt mutatni, és ezzel le van tudva az egész adósság. Ki ne szeretne így eladósodva dőzsöni, dorbézolni, hogy aztán egy fillért se kelljen a végén visszafizetni??? A világ legjobb üzlete más pénzét elmulatni. Az egymás után csődöt jelentő országok láttán aztán azok az államok is el fognak gondolkodni a csődön, amelyek amúgy még bírnának fizetni, csak már nem nagyon akarnak szenvedni az igától, látva, hogy nem muszáj. “

A GDP 100% körüli szintjére felduzzadt államadóságok visszafizethetetlenek. Ezeknek matematikai visszafizetéséhez tartósan, évtizedeken keresztül jóval nagyobb nominál GDP többletet kellene produkálni, mint amekkora a költségvetés egyenlege. Tehát vagy óriási, természetes, evolúciós növekedésre, vagy tartósan szufficites költségvetésre lenne szükség. Az adósság evolúciós kinövésének lehetőségét az előző évtizedekben elpuskázták az államok, hiszen erre csak egy olyan óriási konjunktúrális ciklusban lenne lehetőség, amelyet épp most tudtunk magunk mögött az elmúlt 20 évben. A jelenleg tovább fokozhatatlan óriási jólétben azonban az előttünk álló recessziós, depressziós gazdasági dekonjunktúrában évtizedeken keresztüli 5-10%-os GDP arányos államháztartási többlet, azaz SZUFFICIT lenne szükséges ahhoz, hogy a 100% körüli adósságokat vissza lehessen fizetni. Pozitív, szufficites költségvetésre, és az államadósság visszafizetésére azonban nem sok példa volt az elmúlt kétezer évben Európában. Ez a “sikertörténet” csak a Kárpátok pénzügyi géniuszának, Nikolae Ceausescunak sikerült. Matematikai képtelenség a magas adósságok visszafizetése, ráadásul a rossz válságkezelés miatt évek óta az összes európai ország hatalmas, 5-10%-os deficitekkel még nagyobbra és még nagyobbra hízlalja az államadóságát, mint a mesebeli Kisgömböc:

http://youtu.be/hfgbd_D4Pc4

Ha az EU konform Kisgömböc ki nem pukkadt volna, akkor az európai mese is tovább tartott volna.

Fejlett országok államadóssága a GDP százalékában. (Sötétkékkel jelezve a válság pár éve alatt történt költségvetési ámokfutások brutális deficitjeinek adósságnövelő hatása.)

2012.04.17. A világ leghiszékenyebb embere

http://youtu.be/hxwB3HIQjLM

2012.04.11. Digóinvázió

Mileuristas: az ezer eurós spanyol fiatalok generációja. A havi ezer eurójukból a világot végigdorbézoló munkakerülő spanyol fiatalok hordái Budapestet is évek óta gyarmati megszállás alatt tartják. Az egész világ évek óta spanyol turistákkal van tele, látszólag minden második turista a világban spanyol. Nem is akarnak ezek a dolgozni. Minek??? Akkor nem lenne idejük a világutazásra. Évek óta megy ez a spanyol gyarmatosítás – valakinek a pénzéből – Budapesten is. A drágább (és színvonalasabb) budapesti vendéglátó és szolgáltató helyeken sokszor több a spanyol, mint a magyar. A magyarok többsége ugyanis nem engedheti meg magának a több ezer forintos belépőket és számlákat, amit a világot végigdorbézoló spanyol munkanélküli fiatalok zsebből kifizetnek – valakinek a pénzéből – és ennek következményeként a külföldiek vásárlóereje a drágulás miatt sok esetben kiszorítja életterükből a helyieket saját városukban. (Persze másrészről a hazai fogyasztókat érő negatívum mellett nemzetgazdasági pozitívum, hogy ezt a pénzt nálunk költik el.) Úgyhogy nincs itt semmiféle spanyol válságkezelés, csak megy tovább a lébecolás, világ körüli dorbézolás, pénzszórás a négyzeten – valakinek a pénzéből. (Na ezek a VALAKIK valószínűleg soha nem fogják viszont látni a pénzüket, amit a spanyolok eltapsolnak.)

Utóbbi időben viszont már olasz turisták inváziója is megfigyelhető a városban. Mindig is jöttek a Ciccolinán nevelkedő olaszok Bulapestre, de ekkora digóinváziót korábban még sosem láttam. Pedig ugye elvileg Olaszországban is már fogyóban vannak az ezer milliárd eurós össznépi lébecolás és dorbézolás kifogyhatatlannak gondolt pénzforrásai [a hitelpiramis].

A mediterrán “disznók” [azaz angol közgazdasági szakkifejezéssel PIGS = Portugália, Itália, Görögország, Spanyolország ] ugyanúgy lébecolnak, dorbézolnak tovább MÁS PÉNZÉBŐL mintha továbbra is ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Hülye, aki ezeknek pénzt ad. Sosem tudják visszafizetni, csak görgetik maguk előtt hólabda módjára az egyre duzzadó hitelpiramist. Úgyanúgy végzik a mediterrán „disznók” mint a görögök: ÁLLAMCSŐD.

Pezsgővel a kezükben integetnek a külföldi hajók luxusturistái.

Budapest a Duna királynője. A sétahajók télen sem álltak le, a tavasz beköszöntével pedig már szinte teljes gőzzel üzemelnek. Csúcsforgalomban gyakran 15 hajót számolok össze a Duna belvárosi szakaszán.

A Limbó Hintó Vizibusz menetre kész.

Óriási ötlet ez a Vízibusz, és évi több tízmilliót kaszál vele a rátermett vállalkozó.

Virágzik a dunai hajózás. Németek százait kirándultatják a Duna mentén végig a luxus szállódahajók. A Duna-Rajna-Majna csatornán pedig még Svájcból és Hollandiából is lehajóznak akár a Duna deltáig.

Magas a munkanélküliség a mediterrán paradicsomi jólétben. A spanyol és görög fiatalok fele, az olasz és portugálok harmada nem dolgozik. (Nem érnek rá dolgozni a “disznók”a lébecolás, dorbézolás és világ körüli utazások miatt.)

PS: Egyre több a Japán turista is világban és Budapesten. Ez viszont egyértelműen az erős jen miatt van. Az elmúlt évtizedben nem túl sok japó turistát láttam a világban, főleg nem Budapesten, most azonban, hogy a jen 50-100%-kal erősödött, így már szinte fele annyiba kerül nekik egy európai vagy amerikai vakáció. A spanyol és digó invázió méretéhez képest eltörpülnek a japó apók, viszont az erős jen miatt olyan számukra szinte teljesen érdektelen, ámbár hihetetlenül olcsó helyekre is jönnek, mint Budapest.

Kétszer annyi forintot ér manapság a jen, mint pár éve.

A dollár, euró és font árfolyama szintén lefeleződött az erős jenhez képest.

Az ingatlan, részvény és valuta árfolyamok, azaz a virtuális gazdagság, jól tükrözik a globális turizmus tendenciáit. A 90-es években mindent elárasztottak a japán turisták a hatalmas japán tőzsdei és ingatlan luftballonukon képződött elképesztő mennyiségű valós és virtuális pénzükkel. A Nikkei index akkor 40000 körül volt, most 20 évvek később 10000. A századforduló egyértelműen amerikai turisták invázióját hozta a világra. Szintén hatalamas virtuális részvényvagyon képződött a Nasdaq tőzsdepiramisban, a dollár pedig erős volt. Aztán a tőzsde is, és a dollár is lefeleződött, azaz harmadolódott, negyedelődött az amerikaiak küllföldi vásárlóereje. A 2000-es évek pedig az Európai Kánaán Unió jóléti fogyasztói társadalmát termelte ki felelőtlen költségvetési osztogatásokkal, és ingatlanpiaci luftballon “fedezetű” hitelekkel. Kiváncsian várom, hogy mikor jön a kínai invázió.

2012.04.08. HúsVÉTEL

Vétel! Vétel! Vétel! Nehogy kimaradjunk az emelkedésből, mindent venni kell, még a húst is! A 2002-es irodalmi Nobel-díjról csak egy hajszállal lecsúszó versemmel kívánok mindenkinek kellemes HúsVételt!

A mindent csak venni venni venni hozzáállás eredményeként sikerült megduplázni a marha és a sertés tőzsdei árát is:

A spekulánsok tőzsdei húspilótajátékon is próbálnak nyerészkedni. És aki spekulált, az sokat keresett, és minden nap sztéket zabálhat. Aki szegény, az viszont nem tud drága húst venni, úgyhogy nyugodtan éhendögölhet, a társadalomnak és a gazdaságnak úgysincs ilyenekre szüksége, akik nem fogyasztanak és nem növelik a dzsídípít!

Én ha nem is vagyok ilyen jó spekuláns, azért legalább olyan jó sztéksütő vagyok, mint versfaragó. :-)

2012.04.03. Elliott hullám

Nem sokat értek a technikai elemzéshez, de mintha egy tökéletes Elliott hullámciklus illeszkedne az amerikai részvényindexekre, amely szerint közel lehetünk a teljes hullámciklus tetejéhez, az 5-ös ponthoz, és innen hamarosan jönnie kellene az ABC lefele hullámoknak, ami 10000 pont magasságába hozhatja vissza a Dow Jones indexet:

Az Elliott hullámok elmélete egy tipikus tőzsde piramisjátékot modellez: Az 1. hullámban az árfolyam lényegében magától emelkedik, a játékosok csak utólag veszik észre, hogy már milyen sokat emelkedett. (Pl nagy esés utáni túladottságból korrekciós emelkedés, shortzárások, olcsó részvények fundamentális felvásárlása, stb...) A 2. hullámban az első fázis nagy emelkedésének korrekciója zajlik, (azaz akik éppen benne voltak az emelkedésben, azok egy része realizálja profitot). A 2. korrekciós fázis olcsóbb árfolyamait kihasználva vásárolnak be a szemfülesebb spekulánsok, majd a tovább emelkedő, és egyre nyílvánvalóbbá váló trendben bízva egyre többen és többen szállnak fel a belendült vonatra, és a folyamatos vételek egyre feljebb és feljebb viszik az árfolyamot. A második nagy emelkedési hullám teteje (3) ismét egy profitrealizáló korrekciót hoz (4), melynek némileg olcsóbb árfolyamait már alig várták az eddig kimaradt spekulánsok, hogy most végre ők is beszállhassanak jó áron. Az 5. hullámban pedig már mindenki be akar szállni, aki eddig kimaradt az óriási emelkedésből, mielőtt végleg elmegy a vonat. Az 5. pontban tetőzik az árfolyam, már akár extrém drága is lehet, a vevők lényegében elfogytak, szinte mindenki beszállt, jön a korrekciós (A) fázis, amelyben végül még az utolsó balekok is beszállnak, akik kivülállóként frusztrálva nézték végig az emelkedést, és úgy gondolják, hogy “úgysem lehet veszíteni, úgyis újabb csúcsra fog törni, és ez a korrekció is csak ismét egy vételi lehetőség”. Ez a vételi potenciál (A-B) azonban már kevés ahhoz, hogy tovább fújja a lufit, és magasabbra építse a légvárat. Már tényleg mindenki beszállt, nincs több potenciális vevő, a sok részvényes viszont látva a kifulladás jeleit mind szeretné pénzre visszaváltani a drága részvényeit, és ezzel beindul a nagy kitárazás, a C hullám.

2012.április 1. Pénzbevonzó karkötő

Na mostmár értem miért buktam a tőzsdén az elmúlt fél évben. Nem volt Pénzbevonzó Karkötőm. Pech!!! Úgyhogy tízezer forintért gyorsan be is szereztem egyet Zeusztól a Tisztánlátótól, így mostantól tisztán látok majd a tőzsdén, és bevonzom a pénzt. Ezekután a biztonság kedvéért azért 999Ft+ÁFÁ/ perc tarifával konzultáltam Jolandával a Kamraszakértővel is. Ambrilla a Kártyajós pedig pár ezer forintos ellenszolgáltatásért cserébe szintén megerősítette, hogy mostantól minden rendben lesz: sínen vagyok (mint József Attila.) Összességében bőven megért pár tízezer forintot az egész, hiszen ennek köszönhetően mostmár minden rendben lesz, és milliókat kereshetek a tőzsdén.

PS: A jobb alsó szakértő hölgyre nem fizettem be, pedig mintha a Mambó kupi előtt őt láttam volna minap cigarettázni. Mondjuk nem láttam tisztán, hogy tényleg ő-e a Tisztánlátó, és most kicsit bizonytalan vagyok, hogy ez csak valami boszorkányos hasonlóság volt, vagy a “megdöbbentő igazságok napja!” :-)

2012. 1919.03.21. Tanácsköztársaság

A szárnyaló millenniumi gazdasági fellendülés boldog békeidejének véget vető elvesztett világháborúból még fel sem ocsúdva, 1919.március 21-én arra ébredt Magyarország népe, hogy az addigi jogrendszer és jogbiztonság megszűnt. A magántulajdon és maga a létbiztonság egyik pillanatról a másikra lényegében eltűnt Magyarországon. Ez az erőszakos, diktatórikus, jogbiztonságot sárba tipró piacgazdaság ellenes rendszer végül 133 nap múlva megbukott. (Ahogy aztán később sztálini kommunizmusból felpuhuló szocializmussá formálódva 40 évi szenvedés után is újra megbukott.)

MIÉRT??? Alapvetően azért, mert a jogbiztonság és a szabadság hiánya hátráltatja a gazdasági aktivitást. A lehetőségekhez képesti gazdasági potenciálvesztés pedig az ország világgazdasági lemaradását és elszegényedését, majd végül gazdasági összeomlását eredményezi. A lehetőségek bürokratikus elnyomásával szembesülve, félelemben, megfélemlítésben, bizonytalanságban, a szabadság és boldogulás levegőjének elszívása nem motivál senkit gazdasági aktivitásra, munkavégzésre, vállalkozásra, befektetésre, tanulásra, kutatásra, tenni akarásra.

A láncfűrészes pszichopaták 21.századi tanácsköztársasága szintén hasonló negatív tendenciákat hordoz. A hatalmi oligarchia maffiaszerű gazdasági térnyerése, a jogbiztonság elpárolgása, és a szabadság levegőjének elszívása szintén fojtogatja az emberek és a szabad piac tenni akarását, a gazdaság aktivitását, melynek következtében a magyar gazdaság és életszínvonal egyre jobban le fog maradni a világtól. (És ez a folyamat is az összeomlásba tart. A kérdés csak az, hogy előbb a rendszer omlik-e össze, vagy az ország.)

(Hősök tere a Tanácsköztársaság alatt. Ideiglenesen letakarták, de végül nem volt elég idejük saját magukról szobrokat készíttetni a királyok helyére.)

2012.03.20. Sándor, József, Benedek... a tőzsde csak emelkedhet (?)

Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget. És tényleg menetrendszerűen robbant be a tavasz és a meleg Sándor, József és Benedek napján. A népi megfigyeléshez még hozzátehetjük, hogy a tőzsde pedig csakis emelkedhet. 10 napból 9 emelkedés + 1 nap mínusz nulla. És ez megy 5-6 hónapja, 30-40-50%-ot szárnyaltak ezalatt a tőzsdék a semmire alapozva. A tegnapi nap volt talán az első olyan jel, ami klasszikusan a rally kimerülését mutathatja, beindult ugyanis a ROTÁCIÓ, azaz erőteljesen különböző mozgást mutattak a részvénypiaci szegmensek belülről. (Ilyen korábban nem volt, a részvénypiac részvényei nagyjából együtt mozogtak, az egyedi részvények sokasága az indexeket követve egyszerre, egyirányba mozdult. Ez az átfogó bikapiac jellemzője, nem nézik mi micsoda, mindent vesznek ész nélkül, tök mindegy mi az.) A tegnapi nap viszont élesen eltérő mozgások voltak a (vezető) amerikai részvénypiacon, az indexek lapos minusz nullája mögött valójában erőteljes részvény- és szektormozgások húzódtak meg, tömeges plusz/mínusz 2-3-4-5%-os árváltozásokkal. Tömören összegezve, a tegnapi nap elég sok részvénybe durván beleadtak, és a likvidált tőke egy részét pénzügyi és tech részvényekbe forgatták át. Tehát csak a bivalyerős információ-technológiát és a kitárazásos döngölés után erőteljesen visszapattanó pénzügyi szektort vették. Már csak azt veszik, amiben még töretlen a lendület, minden mást pedig elkezdtek kitárazni. Most az erős erőssebb lesz, a gyenge viszont gyengébb. Ez a ROTÁCIÓ végre talán egy jó jel lehet, hogy kifullad a rally. A bankok emelkedése már limitáltnak tűnik, óriasit rallyztak, 50-100%-ot szárnyaltak pár hónap alatt, JP Morgan, Wells Fargo abszolút csúcsközelbe került, a Bank of America és a Citibank részvényei pedig újra 100 milliárd feletti kapitalizációs értéken tartózkodnak. Ezek már a banki aranykort idéző értékelések, miközben továbbra is az elmúlt félszáz év legnagyobb bankválságának közepén vagyunk. Az információ-technológiai részvények értékeltsége pedig a milleniumi Nasdaq lufit idézik. Ezen két szektorban talán már nem sok kakaó maradt, a többi részvényt pedig mintha elkezdték volna önteni: kifulladás jeleit mutatja a részvénypiac.

Az európai tőzsderallyt vezető autógyártók részvényei is csúnya képet kezdenek mutatni:

Az elmúlt három év közel négyszerezése után mintha már nem bírna tovább menetelni a BMW. Az elmúlt 3 napban ráadásul elég csúnyán beleadtak a részvényekbe, amint újra csúcsközelbe került.

Az elmúlt három év négyszerezése után szintén úgy tűnik, mintha nem bírna tovább emelkedni a Népkocsi gépkocsi. A dráguláson meghízott szerencsés részvénytulajdonosok masszív profitrealizálásba kezdtek. Tömik a vevőket az eladók.

Merdzsó: Én nem ilyennek képzelek el egy jó részvénybefektetést: negyedelés, triplázás, felezés, másfelezés. Az utóbbi hetekben pedig nem bírt tovább menni a tőzsdei eufóriával. Most mi jön? Újra felezés???

A németek oldalvizén evickéltek az európai autógyártók. Az elmúlt 3 hónapban szintén 50%-ot emelkedtek, de ezeknél mind a rövid, mind a hosszú távú kép elég ramaty:

A Rönó chartja még nem halt ugyan be, de 70 nap alatt 70% emelkedés után nem csodálkoznék egy nagyon masszív korrekción. Mostmár napról napra elég hektikusan viselkedik a részvény. = Ideges a piaca.

A Pözsó részvények viszont elég ramatyul néznek ki. Az év eleji 50% emelkedést már vissza is adták. Két kézzel szórják az eladók óriási forgalomban. Meneküljön ki merre lát! Az emelkedés már csak döglött macska rángása.

A FIAT pedig úgy ahogy van szörnyen néz ki. Úgy tűnik, pont olyan a digó részvény, mint a digó autó: Ahogy halad vele az idő, egyre jobban leromlik. Gyanítom irány az új mélypont!

Több éves távon óriási a bukó. Reménytelen visszanyerni a tőkét, viszont akár totálkár is lehet még belőle.

Nincs min csodálkozni. Egyre kevesebb autót adnak el Európában.

Pedig autónként milliós vásárlási támogatásokat szórtak szét állami pénzből – az egyébként csőd szélén táncoló államok – csak nehogymá' csökkenjen a dzsídípí!

PS: Válságos lesz az idei év az európai autóiparban - állapította meg a témában elismert szakértőnek számító duisburgi egyetem autóipari kutatóintézete (CAR). A nyilvánosságra hozott összeállítás szerint legnagyobb válságát éli át az európai autóipar a '90-es évek közepe óta. "Az európai autógyártók számára az idei esztendő 18 év óta a legrosszabb lesz" - mondta a CAR igazgatója.

2012.03.12. Öt évvel ezelőtt robbant ki a válság. A tőzsdék most magasabban vannak.

Pontosan 5 évvel ezelőtt robbant ki a pénzügyi válság az egyik legnagyobb subprime hitelező csődjével:

2007.03.12. Game Over – Eldőlt az első dominó: New Century

Mi is ez a részvény? New Century Financial Corp., Amerika második legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezője évenkénti 50 milliárd dolláros hitelkihelyezéssel. És most több mint 8 milliárd dollárral vált fizetésképtelenné. Ezzel a cég effektíve tönkrement, a hitelezői pedig már hiába futnak a pénzük után. És ezzel az első dominóval az egész másodlagos jelzálogpiac össze fog omlani, mert a további ezer milliárd dolláros nagyságrendű másodlagos jelzáloghitelek al- és végfinanszírozói kezdenek el majd futni a pénzük után, hogy mentsék azt, ami esetleg még menthető. Vagyis ezzel az első dominóval egy pánikszerű láncreakció fog beindulni, és az egész ezer milliárdos szektor szőröstől bőrőstől, a bóvli jelzálogpapíroktól kezdve, a pénzügyi közvetítőkön keresztül, az ingatlanosokon át, a házépítésekig, a bútorokkal együtt össze fog omlani. És kik is ennek az egésznek a mozgatórugói??? (Szarkeverői???) A J.P.Morgan Stanley-CiciBankOfAmerica-WellsFargoLehman-GoldmanSucks & Co. Vagyis az egész mögött a Wall Street-i befektetési bankok állnak. És ha komoly válság lesz belőle, akkor ezeknek az árfolyama bizony le fog feleződni, és esni fog a tőzsde mint disznó a jégen. A házépítő szektor pedig évekig nem fog tudni talpra állni. (És akkor még örülhetünk, ha ez az egész nem rántja magával a mélybe a több ezer milliárd dolláros Asset Backed Securities [=Tesco Gazdaságos Szar Szemét] ultragagyi bóvlikötvény szektort is, mert az aztán még nagyobb lavinát indítana és még nagyobb hitelválságot okozna.)

Nos, a válság azóta is egyre csak mélyül, a világgazdaság egyre mélyebbre süllyed a pöcegödörben, az államok a katasztrófális válságkezeléssel saját maguk is csődhelyzetbe jutottak, a jegybankok pedig totális bankópréssel 4 ezer milliárd dollárt, eurót, frankot, jent, fontot hamisítva háromszorosára hígították fel a pénzt. Az infláció tartósan magas, amely elértékteleníti a megtakarításokat, nyugdíjakat, vagyonokat. A munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkanélküliség növekszik 5-10-15 éve nem látott szintekre. Summa summárum: a pénz értéke és az életszínvonal folyamatosan morzsolódik le. A tőzsdék pedig mindezek ellenére szárnyalnak, és a részvények és indexek többsége magasabban áll, mint a válság kirobbanása előtti gazdasági aranykorban.

A Dow Jones index 1000 ponttal van feljebb mint a válság kirobbanásakor volt. A Nasdaq Composite index pedig 20%-ot emelkedett a válság 5 éve alatt.

Két nagy nyertes: A brazil Bovespa tőzsdeindex több mint 60%-kal emelkedett a válság kirobbanása óta. Az indonéz tőzsde pedig duplázott az 5 éve tartó jakartai koktélpartyn.

A szuper gazdasági kilátásokra alapozva Európában is évek óta tart az EUfória. A német DAX index magasabban áll, mint a válság kirobbanásakor. A koreai tőzsde pedig majdnem 50%-ot emelkedett a válság 5 éve alatt.

A Pannon Puma LufiBUX index is mindössze 10%-kal van alacsonyabban, mint a válság kirobbanásakor. Pedig a magyar gazdaság 5 éve folyamatosan zuhan a szakadékba. A MOL és OTP részvények valójában semennyit sem érnek, a Magyar Telekamu haldoklik, a gyógyszercégekre pedig adórabszolgaság vár.

Kakukktojás a görög tőzsde. Ott már nem bírták szőnyeg alá söpörni a teljes gazdasági összeomlást. Az állam becsődölt, a tőzsde ötödölődött. Csak egy támasz van: a padló. Fundamentális érték a nulla. Az értéktelen részvények helyett inkább a 3000 lakatlan szigettel kellene kereskedni a tőzsdén.

2012.03.10. Tízenkét éve ütött csúcsot a Nasdaq. 5000 helyett ma 3000.

Ezen a mai jeles napon, évfordulón nincs sok dolgom. Csak átírok néhány számot a tavalyi, tavalyelőtti cikkemben, melynek végén rámvigyorog Ralph Acampora, és ettől egész nap mosolygok a régi szép idők emlékein, újra csak ámulok az akkori hihetetlen tőzsdei lufballonon.

"Csúcstechnológiai részvények az évszázad üzlete... Határtalan üzleti lehetőségeket hordoz az internet... A biotechnológiai részvények pár év múlva százszorosát fogják érni... High-tech befektetésből eddig mindenki milliomos lett…. A Nasdaq által egyenes út vezet a meggazdagodáshoz…" Ilyesmi lőzungokkal teli befektetési hangulat volt az ezredfordulón a Nasdaqon, és pumpálták irreális elemzésekkel a tőzsdei luftballont a nagy bankházak és elemzőik, “szakértőik”.

Pontosan 12 éve, 2000. március 10-én érte el 5132 pontros csúcsát a Nasdaq Composite index, vagyis az összes, több ezer Nasdaqon jegyzett részvény árfolyamát integráló tőzsdemutató. Annak ellenére, hogy az elmúlt 3 évben 1700 pontot emelkedett a Nasdaq, ez még mindig 40%-kal marad el a csúcstól. (A sok esetben századrészére összeomló részvényekről, illetve az ezres nagyságrendű becsődölt és tönkrement vállalatról nem is beszélve.)

Ha pedig egy magyar befektető szempontjából nézzük a dolgokat forintban számolva, akkor a gyengébb dollár miatt 12 év alatt pont lefeleződött a Nasdaq “befektetés” forint értéke. (Ráadásul BEFEKTETÉSNEK nevezni azt, amikor méregdrágán megvesznek egy "sorsjegyet", és aztán reménykednek, hogy lesz belőle valami csoda, vagy várják, hogy egy másik balek majd még drágábban megvegye tőlük???)

Eközben jó öreg hűséges barátunk, a magyar állampapír és prémium bankbetét ezalatt a 12 év alatt bőven megduplázta a tőkét, bármiféle idegeskedés és kockázat nélkül. Tehát miközben 12 év alatt magyar állampapírban vagy prémium bankbetétben 2 millióból több mint 4 millió lett, ezalatt a NASDAQ-on 1 millióra feleződött. Vagyis négyszer több pénze lett annak, aki állampapírba vagy bankbetétbe fektette, mint aki NASDAQ-ba. Pfffff.... behozhatatlan különbség.

Ezekután századjára is csak ismételni tudom magam: Méghogy jó üzlet a részvény hosszú távon??? Ezt a hosszú távot, mire a Nasdaq újra csúcsra ér, még Buffett apó sem tudná kivárni. Előbb hal meg. De könnyen lehet, hogy még mi sem fogjuk megérni. :-)

PS: Mondjuk ha Buffett apó tényleg nem is éli meg, a jelenlegi 3000-es szintről matematikailag a belátható jövőben már elérhető távolságra került az 5000 pont feletti csúcs. Nem számítok ugyan erre, de nem is zárnám ki, hogy egy óriási tőzsdei eufóriában ez lehetséges. Fundementálisan viszont kb 1000 pontot érhet a Nasdaq Composite index. Befektetésként majdnem ugyanolyan rizikós most a 3000 pont, és a Nasdaq részvények, mint 12 éve 5000 ponton volt. 10 év múlva megint duplázni fognak a magyar állampapírok, de vajon lesz-e 6000 a Nasdaq??? Mr.Acampora? ;-)

2012.03.05. Egyre emelkedik a szennyvíz a luxuspöcegödörben

És azt még tegyük hozzá, hogy ezeken az adatokon kívül az Európai Kánaán Unióban akkora a jólét, hogy van kb 100 millió ember, akinek olyan jó dolga van, hogy semmi szüksége munkára, és esze ágában sincs az életét és idejét munkára pazarolni, bőven elég jövedelme van innen onnan amonnan, hogy csak gyerekneveléssel, tanulással, hobbijával, sportolással, világjárással, az élet habzsolásával, vagy karitatív tevékenységgel foglalkozzon. Svájcban, Nagy-Britanniában, Skandináv és BeNeLux államokban, Németországban, Ausztriában akkora a jólét, hogy nagyon sokan nem szorulnak rá, és nem is akarnak dolgozni.

2012.02.14. Melyik részvényt vegyük, hogy a legnagyobbat kaszáljuk?

Lényegében az egyetlen aktuális kérdés örök tőzsdei aranykorunk beköszöntésével, hogy a világgazdaság és a tőzsde csodálatos virágzásában mely részvényekkel tudjuk a legnagyobbat kaszálni. VÁLSÁG alatt pedig azt a szerencsétlen helyzetet kell érteni, amikor a peches befektetők rossz részvényekbe nyúltak bele, és az elmúlt néhány évben csupán 50-100% nyereséget értek el a 100-200-300-400-500%-os részvényemelkedések helyett.

Lelki válságban érezhetik magukat azok a szerencsétlen részvénytulajdonosok, akik Magyar Telekom vagy Richter Gedeon részvényekkel az elmúlt 3 évben csupán 50-70% nyereséget értek el, miközben MOL illetve OTP részvényekkel 150-250% nyereséget értek volna el. Arról nem is beszélve, hogy az OTP és MOL részvények az elmúlt tizenvalamennyi évben 2000-4000%-kal emelkedtek jelen állás szerint.

Szintén válságban érezhetik magukat, akik kimaradtak az elmúlt három évben a külföldi részvények duplázásából, triplázásából, négyszerezéséből, ötszörözéséből, hatszorozásából …

stb...stb.. stb... A több ezer hasonló részvény grafikonja nem fér el a blogban.

A tőzsdei árfolyamok tükrében úgy tűnik, egyetlen valódi VÁLSÁG van jelenleg a világban: Azoké, akik kimaradtak a tőzsdei duplázásból és triplázásból.

2012.02.06. Hogy halad a válságkezelés?

http://youtu.be/xDBaNZSP05k

2012.02.04. Kérem a következőt: Malév

http://youtu.be/cA6xFshz1uQ

És ahogy várható volt, csődbe ment a Malév is. Végre! Egy állami pénznyelő feneketlen kút volt. Csak az utóbbi években 100 milliárd forintnyi veszteséget nyelt el állami pénzekből, azaz minden magyar ember 10000 forinttal pénzelte a Malévet, az ezernyi politikai csókós pereputty zsírós állásait, és a visszaosztós drága beszállítói lenyúlásokat finanszírozva.

Többször írtam már, hogy pénzügyileg a légi közlekedés üzemeltetése a világ legrosszabb iparága. Túlkínálat, óriasi árverseny, kicsi árrés, kiszámíthatatlan üzemanyagárak, ellehetetlenítő biztonsági előírások, a rövid távú keresleti ingadozások vs. hosszú távú beruházási ciklikusság összehangolhatatlansága, és egyéb millió buktató előbb utóbb minden légitársaságot tönkretesz. Vannak jó évek, amikor szerencsés esetben termel ugyan némi hasznot, de aztán az első nehezebb időszak mindent lenulláz, és végül előbb utóbb a veszteségektől elfogy a pénzt, és az összes légitársaság tönkremegy. Ahogy az összes jelentősebb amerikai légitársaság is mind csődbe ment eddig . Vagy pár éve a zsírgazdag Svájc nemzeti légitársasága, a Swiss Air is. Vagy ahogy két éve csődbe ment, és jelenleg is csődeljárás alatt áll a Japán Airlines. A leggazdagabb országok légitársaságai is mind csődbe mentek, de a fapadosok koncepciójával sem kerülhető el a csőd, ahogy nemrég a nagy reményű Sky Europe is csődbe ment. Mind tönkremegy, mert a hosszú távon veszteséges üzletmenetben elfogy a pénz: a részvényesek pénze.

De aztán minden kezdődik előről új részvényesek új pénzével, csak új balekokat kell hozzá találni. (Akikből hálistennek sosincs hiány.)

Kérem a következőt!

PS: Presszer Pici Malév szignálja viszont örök: http://youtu.be/sBN1L9FeTAw

2012.01.30. Hulljon a férgese! – Végre tönkement a Spanair

“Járatai leállítása után csődöt jelentett a spanyol Spanair légitársaság. A spanyol El Pais című lap értesülése szerint a Spanair azért állította le járatait, mert nem tudta fizetni az üzemanyag költségeket. A járatleállítás hétfőn 143 járatot és 15 ezer utast érintett. A cég hétfőn munkaviszonyának megszüntetéséről tájékoztatta mind a 2.075 alkalmazottját.” http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/csodot_jelentett_a_spainair

Hurrrrrá!!! Ezzel a spanyol fostalicskával még karácsony előtt utaztam is. Nem vagyok egy világutazó Körösi Csoma Sándor, de ilyen katasztrófális színvonalú légitársasággal még nem utaztam, és reméltem, hogy többet nem is fogok. Minden téren felháborító, amit ezek a tunya spanyolok műveltek. Eleve két órás késéssel tudott csak elindulni a gép, így már indulás előtt lekéstük az összes csatlakozást. Az ügyfélszolgálat persze még ekkor is csak azt hajtogatta, hogy semmi késés nem lesz, majd gyorsabban megy a gép. Képükbe vigyorogtam, hogy “ehhez már az időben is visszafele kellene repülni, hogy elérjük a csatlakozást.” Mire Madridba ért a gép, annyit késtünk, hogy ott is ragadtunk, nem birtunk tovább menni. A gépükön olyan nyomasztóan szükre szabott üléshelyek voltak, amilyeneket még életemben nem láttam. Mintha egy gyermekülésbe kellene belepasszírozódni, kb. 10 cm lábtér volt. A csomagjainkat úgy elvesztették, hogy fogalmuk nem volt, hogy merre lehet a világban, de nem is törték magukat, hogy megtalálják, (végül Németországban találta meg a Lufthansa). Eleve senki nem is akart foglalkozni a problémánkkal, szokásuk szerint leszarnak mindent és mindenkit, hiszen spanyolok. Az egyik bőrőndünket persze ki is szakították, és mehettem szarakodni a javíttatással is. Ez a Spanair egy katasztrófa minden szempontból. Gólyafos a levegőben. Örülhetek, hogy nem zuhantunk le. Egy “Star” (???) Alliance összetett jegybe volt belekombinálva a Spanair járat, de megfogadtam, hogy ezzel a fostalicska céggel soha többet nem vagyok hajlandó repülni. Örülök, hogy ilyen gyorsan tönkre is ment, és így többet még véletlenül sem repülhetek ezzel a Rémálom Légitársasággal. Semmi szükség nincs ilyen színvonaltalan szolgáltatásra és cégre, ami csak bosszankodás és nyűg és szenvedés mindenkinek. Szebb lesz nélküle a világ.

2012.01.29. 80 millió dühös ember

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/gondban_egyiptom_de_faj_a_feje_az_imf_nek_is

Na ez az igazi válság, nem amikor a brit GDP már csak stagnál a karácsonyi rénszarvas kölcsönzések enyhe visszaesése, és a brit tinik 200 ezer forintnyi zsebpénzének alacsonyabb ütemű növekedése miatt. Európa szomszédságában, a globalizált világ szívében itt van 80 millió szegénységben és kilátástalanságban élő rettenetesen dühös és elégedetlen egyiptomi – és még 1 milliárd hasonló ember – aki ha elveszti a már pattanásig feszült türelmét, akkor lesöpri Európát a térképről is. Mi itt a Kánaán Unióban, Európában azon picsipöcsölődünk, hogy hogyan oldjuk meg stimulus csomagokkal a európai kutyakozmetikus iparág recesszióját, és milyen újabb hitel-mentőcsomagokból fizessük tovább az Európát és a világot végigbulizó több milliónyi fiatal munkanélküli 1000 eurós spanyol és portugál nemzedéket, és hogyan tömjenek még több homárt a kaviárral már teli pofájukba a nyugat-európaiak, hogy mindenképp tovább nőjjön a hitelből fújt GDP.

2012.01.25. Úgy tűnik, Soros György hülyeségeket beszél

A tőzsdei árfolyamok tükrében azonban úgy tűnik, Soros György (akárcsak jómagam) megbolondult, és teljesen hülyeségeket beszél. Ugyanis a tőkepiaci árfolyamok alapján nemhogy nincsen az ég világon semmiféle válság a világban, hanem egyenesen gazdasági kánaánt áraznak a tőkepiacok. Soha nem voltak még ilyen drágák a részvények, azaz soha nem tükröztek még ilyen jó helyzetet és jövőképet a tőzsdei árfolyamok. Az ég világon semmiféle válság nem lehet, hiszen 3 éve töretlenül szárnyalnak a világ tőzsdéi 100-200%-ot emelkedve. A helyzet tehát évről évre és hónapról hónapra egyre jobb és jobb, és különösen mostanság szuper, hiszen az elmúlt pár hónapban hihetelen optimista tőzsdei eufória alakult ki, melynek következtében 30%-kal emelkedtek a világ tőzsdéi. Az amerikai vállalatok részvényeinek többsége abszolút csúcson van, soha nem voltak még ilyen drágák, és a világ legtöbb vezető tőzsdéje is alig 0-10-20%-ra van a csúcsoktól. Úgy tűnik az árfolyamok alapján, hogy a világgazdaság elérkezett az örök kánaánba, és aki bármiféle válságról zagyvál, az bizonyára megbolondult.

A Dow Jones tőzsdeindex 100%-ot emelkedett az elmúlt három évben, a több ezer Nasdaqon jegyzett részvényből álló Nasdaq Composite index pedig “válság” előtti szinteket is meghágva 10 éves csúcsmagasságban tartózkodik.

Hacsak azt nem értjük euróválság alatt, hogy brutál erős az euró, akkor semmiféle válságról nem beszélhetünk az euróval kapcsolatban sem, hiszen az euró árfolyama 10%-ra van a rekord erősségű időktől, miközben az elmúlt 10 évben közel 100%-kal erősödött az euró a dollárral szemben, és 200%-kal drágább mint 30-40 éve a német márka.

2012.01.20. Kiváló munkát végzett a kormány: féléves csúcson a BUX

Ahogy várható volt, féléves csúcsra is futott a bux. Négy hónap alatt 30%-ot emelkedett a magyar tőzsdeindex a láncfűrészes pszcihopaták ámokfutása ellenére. Újabb bizonyíték, hogy az ég világon semmi köze a Fidesz diktatórikus és elmeháborodott lépéseinek a tőzsdéhez. Sőt, ha minden áron összefüggést akarunk keresni, akkor a tőzsde szerint kiváló munkát végzett a kormány az elmúlt 4 hónapban, ugyanis ezen dőszak alatt valószínűleg a BUX a világ legjobban teljesítő tőzsdeindexe volt. A forint is visszaerősödött 300 közelébe, október végi szintekre, és az államkötvénypiac is megnyugodott – már amennyire lehet az európai adósságválság katyvaszának közepette.

PS: A legnagyobb nyertes a miniszterelnök, aki lényegében 90%-ban elérte, amit akart, és úgy sikerül neki bebetonoznia a diktatúráját, hogy végül mindenki elégedett lesz mindennel.

2012.01.17. Eső ellen napolaj

A gazdasági és pénzügyi horrorhírcunami honapok óta tart, a katasztrófális hírek pedig mostmár az egyedi vállalati jelentésekbe is kezdenek begyűrűzni. Ez azt jelenti, hogy annyira rossz már az egyes vállalatok helyzete, hogy az alapvetően hazugságokon alapuló vállalati (mese)könyvelésekben már összehazudozni sem tudják a kamu eredményeket, és a csodás vállalati perspektívákat, mert az már hihetetlen lenne, és kibukna a számviteli csalás.

Gyorsan egy kis csokorba összeollóztam az elmúlt hetek legdurvább híreit, ami így gyorsan épp eszembe jut. (A lista elolvasása előtt azonban ne felejstük el bevenni a szívgyógyszerünket!)

Már a német GDP is visszaesett, így lényegében szinte az egész EU recesszióban van.

USA kiskereskedelmi eladások decemberben, a karácsonyi vásárlási lázzal, még a novemberi értéket sem érték el. (-0.2%)

Unicredit részvények már lényegében semmennyit sem érnek, a társaság vész-tőkeemeléssel széthígitja a részvényeseket. (Az egykor 7 eurós részvények már csak 30 centet érnek, ami 95% árfolyamesés. Ez vár az OTP-re is.)

10 éves mélyponton a földgáz ára. (Úgy látszik nem kell senkinek az energia.)

Európai Központi Bank elnöke: A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Draghi nem volt túlságosan optimista, a helyzet továbbra is igen súlyos. Az EKB legfrissebb, tavaly decemberben közölt becslése alapján az eurózóna 2012-ben csupán 0,3 százalékkal nőhet, a korábbi becslés 1,3 százalék volt. A banki újrafinanszírozási piac továbbra is akadozik, a bankközi piac gyakorlatilag nem működik, mondta Draghi.

Az S&P 500 vállalatainak ötöde állt elő negatív profit warninggal a negyedik negyedéves eredményekkel kapcsolatban, miközben pozitív warningot csupán 30 vállalat tett közzé a Thomson Reuters adatbázisa alapján. Tehát a negatív/pozitív profit warrningok arány több mint háromszoros, ez pedig a legmagasabb érték a 2008-as recesszió óta. Az elmúlt négy hétben az elemzői várakozások tovább csökkentek, az S&P 1500 index esetében az elemzők a vállalatok több mint harmadánál csökkentették előrejelzéseiket a Bespoke Investment Group adatai szerint. (A vállalatok nem mernek akkorákat hazudni, mert már nem lenne hihető.)

Spanyol bankoknak tetemes összegű, 50 milliárd eurónyi céltartalékot kell még képezniük a rossz ingatlan-portfóliójuk miatt a pénzügyi szektor átfogó reformjának következő felvonásaként - írja a Financial Times. Alapvető fontosságú, hogy a kormány által várhatóan előírásra kerülő közel 50 milliárd eurónyi céltartalék miatt ne kelljen kormányzati forrásért folyamodniuk a bankoknak - nyilatkozta a brit lapnak Luis de Guindos, két hete hivatalba lépett gazdasági miniszter. Az 50 milliárd eurós nagyobb, mint ami eddig a bankszektor vezetőinek várakozásaiban szerepelt, és a spanyol GDP közel 4%-át jelenti. A spanyol jegybank adatai szerint a 338 milliárd eurónyi, ingatlanhoz kapcsolódó banki eszközből 176 milliárd euró rossz minőségű hitel, ezek közel harmadát fedezték eddig céltartalékkal. Az 50 milliárd euró további több mint 28%-ot jelentene, ami az európai tőkeemelési kényszer árnyékában akár teljesíthetetlen feladattá is válhat számukra. (A spanyol ingatlan- és bankszektorra teljes összeomlás vár. Már csak az a kérdés, hogy a túlzott állami beavatkozás végül államcsődöt is eredményez-e, vagy azt megússzák.)

Az Alcoa 12%-kal csökkenti globális kohászati kapacitásait. Az alumíniumipari óriás az utóbbi kilenc negyedévben most először veszteséges. Az Alcoa kapacitásainak leépítését az alumínium árának csökkenése, azt pedig a világgazdasági növekedés lassulása magyarázza. Az Alcoa vártnál gyengébb negyedéve rossz hír lehet a többi vállalattól várható eredményszámokat tekintve. Az Alcoa bejelentése szerint bezárják tenessee-i kohójukat, valamint hat rockdale-i egységüket, amivel a globális éves 291 ezer tonnás kapacitásaikat 7%-kal csökkentik. A további 240 ezer tonnás, vagyis 5%-os kapacitás leépítésére más helyszíneken kerül majd sor. A kohászati kapacitások leépítésében az alumínium árának tavalyi nagy esése játszhatja a főszerepet. Az árfolyam az év során 18%-kal, a negyedik negyedévben pedig 6%-kal került lejjebb. A Charles Bradford elemzője szerint ilyen alumíniumárak mellett nem lehet profitot csinálni, még az olcsó kínai kohók is kénytelenek bezárásokra. Az Alcoa lépése rávilágít a globális gazdasági növekedés lassulására, hiszen a vállalat olyan fogyasztókkal áll kapcsolatban, mint a növekedési ciklusokra igen érzékeny autógyártók, vagy ipari termékek előállítói. (De “a vezetőség optimista.” Ezek milyen bogyót vettek be, hogy ilyen örömmámorban úsznak???)

Az Európa és Ázsia között több mint 13000 konténerszállító óriás teherhajók piacán rendkívül erős verseny alakult ki, a túlzott kapacitások miatt ugyanis a hajók veszteséggel kénytelenek már fuvarozni. A piaci versenyt ráadásul tovább élezi, hogy a következő években újabb óriás szállító hajókat állítanak be, amelyek méretük miatt más útvonalon nem képesek működni - írja a Bloomberg. Miközben a rakomány 4,5 százalékkal nőtt idén októberig, a szállítói kapacitás 8 százalékkal. Jövőre ráadásul újabb 42 hajóval növekedhet az Európa - Ázsia vonalon közlekedő flotta, így számuk már megközelítőleg 100-ra emelkedik. A legnagyobb szereplő 2013-ra pedig a jelenlegi 23 hajója mellé újabb 20 darab, 18 ezer konténert szállítani képes óriást állítana forgalomba, de a kisebb szereplők is jelentős flotta bővítést terveznek a következő években. Eközben mind a kisebb, mind a nagyobb szereplők az alacsony árak miatt csökkentik a szállítási kapacitást. A kiélezett árverseny miatt idén 50 százalékkal is csökkentették áraikat az óriás szállító hajók, amelyek csak Európa és Ázsia között tudnak rakományt szállítani, mivel az amerikai kikötőkhöz túl nagyok. A Morgan Stanley szerint egy 20 lábas konténert 700 dollárért kellene szállítaniuk ahhoz, hogy pénzüknél legyenek a szállítmányozó cégek, jelenleg egy ilyen konténer szállításának ára viszont mindössze 490 dollár. A legnagyobb szállítmányozó cégek idén emiatt veszteséggel dolgoztak, ez pedig a vállalatok részvényeiben is megmutatkozott.

A vártnál rosszabb negyedik negyedéves adatokat tett közzé a Citigroup. Az amerikai bankcsoport egy részvényre jutó eredménye (38 cent) 22,4%-kal, bevétele (17,28 milliárd dollár) 6,8%-kal maradt el a Reuters elemzői konszenzusától. 1,2 milliárd dolláros nettó eredményt ért el a negyedik negyedévben a Citigroup, ami elmarad az egy évvel korábbitól, hisz akkor 1,3 milliárd dollárt keresett a társaság. Mindez annak ellenére történt így, hogy a bank nettó hitelezési veszteségei 40%-kal 4,1 milliárd dollárra csökkentek. A gyengébb negyedik negyedév ellenére a bank teljes évi nyeresége 2011-ben 6%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a 78,4 milliárd dolláros bevételi szint azonban közel 9,5%-kal elmarad az egy évvel korábbitól. (Egy számot se hiszek el a hazudós Shitibanknak. Most is hazudnak, mint mindig. A Citibank inszolvens, csak a FED és a betétesek pénzéből folytatott pilótajáték tartja életben a bankot.)

Közel 7%-ot esett a ma délelőtti kereskedésben a Philips árfolyama, miután profit warninggal lepte meg befektetőit a holland ipari konglomerátum. A menedzsment közölte, hogy a negyedik negyedévben 45%-kal zuhanhatott a cég nyeresége az előző év azonos időszakához viszonyítva, elsősorban az Európában tapasztalható gyenge kereslet eredményeként. A kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITA) szintjén 500 millió eurós nyereséget vár a vezetőség, ami közel 45%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2010 negyedik negyedévében még 913 millió eurós profitot könyvelt el a cég. Az elemzői konszenzushoz képest is nagy negatív meglepetést okozott a Philips mai bejelentésével, hiszen a várakozások alapján a piacok 624 millió eurós profitra számítottak. A profitcsökkenés elsősorban az európai tevékenységek, azon belül is az egészségügyi berendezések iránti kereslet gyengülésének és a világítástechnikai üzletág teljesítményének számlájára írható.

Soha nem volt még ennyi spanyol és brit munkanélküli. A spanyol munkanélküliek száma a "csillagászati" 5,4 millióra nőtt 2011-ben - mondta Mariano Rajoy, Spanyolország miniszterelnöke egy szombati pártrendezvényen. A spanyol statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a harmadik negyedév végén még 5 millió munkanélküli volt az ibériai államban, azaz a munkanélküliségi ráta 21,51 százalék volt. (Még frissebb adat:23.4%) A legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamok rendre Görögország (18,4 százalék), Írország (14,7 százalék) és Szlovákia (13,4 százalék) voltak. Közel másfél évtizede nem mért szintre emelkedett az állástalanok száma Nagy-Britanniában novemberben - a brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán közzétett legújabb összesítése szerint. A novemberi ráta 8,4 százalék volt az egy hónappal korábbi 8,3 százalék után. A statisztikai hivatal arról is beszámolt, hogy a november végéig tartó három hónapban 2,685 millió volt a munkanélküliek száma, 1994 óta a legtöbb, az előző negyedévi 2,566 millió után. Az országos átlagon belül a fiatalok körében rekordra nőtt a munkanélküliség: a szerdai összesítés szerint a november végéig tartó három hónapban 1,043 millióan voltak állás nélkül a 16-24 éves korcsoport gazdaságilag aktív - vagyis tanulmányokat már nem végző - tagjai közül, és a munkanélküliségi ráta ebben a korosztályban 22,3 százalék volt. Ez a legmagasabb arány azóta, hogy e korcsoport foglalkoztatottsági adatait az ONS 1992-ben külön mérni kezdte. (Ez a két ország a legnagyobb európai lufi. Óriásira fújt üres luftballonok. Évtizedekig tartó depresszió vár rájuk.)

Szinte már az egész EU-t leminősítette a Standard and Poors. (Ami még mindig bagatell, hiszen az európai országok fele inszolvens, soha nem tudják visszafizetni az adósságukat.)

2011 negyedik negyedévében már csak 8,9 százalékos volt a növekedés Kínában, ami 2009 közepe óta a leggyengébb teljesítménynek számít. (A világ legnagyobb non produktív beruházási lufija. A GDP növekedés fele felesleges mesterséges kormányzati építkezés, ami nagyrészt értelmetlen pénzkidobás.)

A karácsonyi vásárlási szezon ellenére kiábrándító értékesítési adatokat közölt a Tesco az Egyesült Királyság esetében, a legalább egy éve nyitva tartó üzletek forgalma a vártnál nagyobb mértékben csökkent a január 7-én végződő 6 hét során. A társaság emellett közölte, profitja a jelenlegi várakozások alsó sávját érheti el a 2011/12-es pénzügyi évben. Ez egyébként a Tesco történetében az első profit warning volt. Nem sikerült valami jól a karácsonyi vásárlási szezon a Tesco-nál, az Egyesült Királyságban a legalább egy éve nyitva tartó üzletek forgalma a január 7-én végződő 6 hét során 2,3%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel a társaság csalódást okozott a befektetőknek, a Bloomberg által készített elemzői konszenzusban ugyanis -1%-os érték szerepelt. A Tesco mindezek nyomán közölte, az éves profitja a jelenlegi várakozások alsó sávját érheti el. A Tesco brit üzletága egy ideje már gyengén teljesít, az összehasonlítható alapon számolt árbevétel zsinórban négy negyedéve mutat csökkenést. A visszaesés hátterében részben a növekvő munkanélküliség és az élelmiszerárak emelkedése áll, aminek hatására a lakosság visszafogja vásárlásait. A romló üzleti folyamatok láttán szeptemberben a Tesco "nagy áresés" néven indított kampányt, hogy az eladások csökkenését mérsékelje, melyet végül az ünnepi vásárlási szezon alatt is alkalmazott. A Nielsen nevű piackutató cég adatai szerint azonban a 4 nagy brit kiskereskedelmi üzletlánc közül a Tesco forgalma nőtt a legalacsonyabb mértékben a december 24-ével végződő 12 hét során.

és a végtelenségig lehetne folytatni a horrorhírcunamit!

Ennek ellenére a tőzsdék szárnyalnak. A véget nem érő monszun esők ellenére veszik a napolajat. Olyan mohósággal vásárolják egyre magasabb és magasabb áron a részvényeket, mintha az örök aranykor köszöntene be a világgazdaságra. A Dow Jones tőzsdeindex az elmúlt 3 hónapban 2000 pontot emelkedett, mellyel az amerikai részvények többsége lényegében újra abszolút csúcs közelébe került:

És továbbra is úgy tűnik, hogy a magyar tőzsdére az ég világon semmi hatása nem volt a láncfűrészes pszichopata kormánynak. A BUX lényegében 20%-kal feljebb van mint szeptemberben, és 4 hónapos csúcsközelben tartózkodik.

PS: Sőt, ha minden áron összefüggést akarunk keresni, akkor valójában azt lehet mondani, hogy az Orbán komány az elmúlt 4 hónapban jó tőkepiaci munkát végzett, mert a hülyeségeivel profi kommunikációjával feldumálta a tőzsdét.

2012.01.16. Nyilasi 2015 alapot vennénk nagyobb tételben

Egy befektetőm szivesen venne nagyobb tételben Nyilasi 2015 alapot. Akiknek lenne minimum 50-100db-os tételei, és szeretnének kiszállni, írjanak nekem, és én továbbítom az információkat a vevőnek.

2012.01.11. “Szörnyű rossz évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak”

Az enyémnél kicsit bővebb összefoglaló a befektetési alapok múlt évi teljesítményéről, részletes eredményekkel:

http://privatbankar.hu/befalap/szornyu-rossz-evuk-volt-tavaly-a-magyar-befektetesi-alapoknak-243644

2012.01.04. Az év legjobb magyarországi befektetési alapja 51% hozammal a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap

A több mint 500 magyarországi befektetési alap közül lényegében kb. 50 alap ért el egy jobb fajta bankbetétnél magasabb hozamot. Ezen belül kb. 20 alap ért el 10% feletti hozamot. A legtöbb alap pedig veszteséget ért el tavaly.

2011-es év Top10 legjobb magyarországi befektetési alapja:

51.33% Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap
25.27% Pelso Quant Származtatott Befektetési Alap
25.16% OTP G10 Euró Származtatott Alap A sorozat
24.52% OTP EMDA Származtatott Alap
21.07% OTP Supra Származtatott Befektetési Alap
19.05% AEGON Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap
15.97% Budapest Euró Pénzpiaci Befektetési Alap forintos sorozat
15.83% Platina Pí Származtatott Befektetési Alap
14.83% K&H Amerika Alapok Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alapja
14.66% ERSTE Nyíltvégű Abszolút Hozamú Deviza Származtatott Alap

Párocskám – aki egyébként a Nyilasi Tőzsde Akadémia egyetlen kiváltságos és nagyon tehetséges hallgatója – értetlenkedve fogadja, hogy hogyan lett 2011-ben a legjobb magyarországi befektetési alap a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap, miközben a tőzsdék szinte minden nap emelkedtek, és szinte minden nap buktunk a shortokon. Így a Nyilasi Alapnak nemhogy a legjobbnak, hanem a legrosszabbnak kellene lennie. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy teljesen igaza van, de úgy tűnik, hogy ezek szerint a többiek még nálam is bénábbak. :-)

Ez viccesen hangzik, de van benne igazság. Ahogy már sokszor megjegyeztem, az optikai csalódás ellenére valójában nagyon nagyon nehéz a tőzsdén pénzt keresni. Mint láthatjuk a profiknak is. A tavalyi évben is végig ellenszélben lavírozott a Nyilasi Alap a tőzsdei pilótajátékosok őrültek házában. A hazugságra épülő tőzsdei piramisjáték összeomlása azonban tavaly is elmaradt, ezért lényegében csak mellékágakon sikerült némi aprópénzt keresni. Az alap teljesítmény mutatói már nem olyan rosszak, azonban továbbra is elégedetlen vagyok, mert az elért nyereség továbbra is magas kockázatnak van kitéve, amit megtépázhat a szinte állandóan szembefújó ellenszél. Számomra továbbra is az a legfontosabb, hogy a futamidő végén, 2015. karácsonyán elégedetten tekintsünk vissza befektetésünkre.

2012.01.02. A Fidesz ámokfutásának semmilyen hatása nem volt a tőzsdére, forintra, államkötvénypiacra

A csapból is a Fidesz kormányzat ostorozása folyik. A tőkepiaci szereplők, befektetők, külföldi és belföldi elemzők, közgazdászok, szaksajtó, politikusok, az EU, USA, IMF, ECB és mindenki, mindenki, mindenki szidja a Fidesz kormányt a diktatórikus és dilettáns politikai és gazdasági lépéseiért. Szidni persze lehet – addig van szabadság, amíg lehet őket szidni – jómagam ezen a témán különösebben nem lovagoltam, a választások előtt és után borítékoltam itt a blogban, hogy ez lesz.

Tőkepiaci szempontból viszont a Fidesznek az ég világon semmilyen hatása nem volt a magyar tőzsdére, a forintra, és az államkötvénypiacra. Ez lehet, hogy most egyeseknek megdöbbentően hangzik, de a tőzsde, a forint és az államkötvények árfolyama ugyanis teljes mértékben a hazai kormányzati döntésektől független külföldi, nemzetközi hangulatot és tendenciákat követte 2011-ben.

A magyar tőzsde BUX indexe abszolút semmilyen alulteljesítést nem mutat. Sőt, régiós szinten jobbak között volt tavaly.

A demokrácia és piacgazdaság legerősebb közép-európai bástyája, Ausztria tőzsdeindexe például majdnem kétszer annyit esett, mint a BUX, pedig a bécsi parlamentbe még nem jutott be az ámokfutó Fidesz 2/3-os többsége.

Lényegében ugyanolyan teljesítményt nyújtott a magyar tőzsdeindex 2011-ben, mint más európai indexek, amelyek egyébként mind nagyon hasonlóan mozogtak.

A BUX ugyanannyit esett 2011-ben, mint a francia CAC, vagy a belga, román tőzsdeindex. Kicsivel gyengébben szerepelt a BUX, mint a német DAX, vagy a spanyol index, de jobban, mint az orosz, török, lengyel tőzsdeindex.

A forint gyengülése sem volt kirívó 2011. folyamán. Sok más deviza jóval többet vesztett értékéből, mint a forint, hiszen az egyébként állítólagosan válságban lévő euró forintárfolyama csupán 10%-kal emelkedett, míg a török líra, a dél afrikai rand, és az indiai rúpia sokkal többet gyengült mint a forint, hiszen az euró árfolyama ezekkel a devizákkal szemben 15-20%-kal erősödött. Régiós jóbarátaink pénze, a lengyel zlotyi is pontosan ugyanannyit gyengült tavaly, mint a forint. Sőt, olyan mintha a forint 1 hónappal a nagy testvér zlotyi árfolyamát és gyengülését követné, amit aligha lehet a Fideszre kenni. A brazil reál és a mexikói peso is ugyanannyit vesztett értékéből, mint a forint, hiszen az euró ezekkel a pénzekkel szemben is ugyanannyit erősödött, mint a forinttal szemben.

Az euró relatív árfolyama különböző devizákkal szemben 2011-ben.

Az európai államkötvénypiac földrengés sorozatában az egyes szuverén államok partjait egymás után érte el a cunami. Az alapvető trend a kötvények értékének csökkenése volt 2011-ben, és emiatt a hozamszintek emelkedése.

Miközben Európában már az év első felében is megroppantak a kötvényárfolyamok, és emiatt drasztikusan emelkedtek a hozamszintek, a magyar államkötvények egész jól állták a sarat a tavalyi év folyamán. Még a magán nyugdíjpénztárak kirablása, és a jogbiztonság megszünése sem jelentett problémát az űberlaza piaci szereplőknek, és csak év vége felé gyűrűzött be a halálmadár európai kötvénypiaci hangulat. Azaz a magyar kötvénypiacra csak késve ért el az európai cunami, hiszen év közben már az egekben voltak a portugál és ír hozamszintek, amelyek nyáron 13-14%-os 10 éves kamatot hordoztak, olyan országokban ahol a jegybanki alapkamat 1.5% euróban, miközben ugyanekkor a magyar forintkötvények még csak 7%os hozamszinten álltak.

ÖSSZEGEZVE: a Fidesz ámokfutása semmilyen hatással nem volt a magyar tőkepiacra. Ugyanis az a helyzet, hogy a láncfűrészes pszichopatáknál is vannak nagyobb marhák: a tőzsdei pilótajátékosok, akik gondolkodás nélkül mindig minden szemetet megvesznek. És vesznek, és vesznek, és vesznek... Így a magyar pénz- és tőkepiaci folyamatok lényegében csak a nemzetközi mozgásokat követték.

KONKLÚZIÓ: ez a status quo a piacon akár még sokáig is fennmaradhat, és tovább sodródhat a magyar tőkepiac a nemzetközi hullámokkal, továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyva a láncfűrészes pszichopaták ámokfutását. Vagyis kedvezőtlen nemzetközi hangulatban valószínűleg együtt esne a magyar tőkepiac az európaiakkal, kedvező nemzetközi hangulatban viszont akár 10-20%-kal is emelkedhetnek a magyar részvény- és kötvényárfolyamok, és akár 10%-kal is erősödhet a forint. Ez a jelenség jól tükröződik a BUX index utolsó 3 havi teljesítményében is, amikoris 20%-os emelkedés után már képtelen volt érdemileg visszaesni, és inkább egyre feljebb kapaszkodott, miközben horrorcunamit borított a Fidesz a piacra.

A Fidesz ámokfutásából azonban még semmi nem árazódott be. Ha ez végül netán mégis megtörténne, akkor összeomlanának a magyar tőkepiaci árfolyamok.

2012.01.01. Új év, új alkotmány

Magyarország demokratikus jogállam.

Az új évben tovább folytatódik a láncfűrészes pszichopaták ámokfutása. Befektetőként azonban feladatunk továbbra is változatlan: a tőke védelme és hozamának maximalizálása minden körülmények között.

2011.12.24. Boldog Karácsonyt! (3)

2011.12.19. Boldog Karácsonyt! (2)

2011.11.24. Boldog Karácsonyt!

Remélem, karácsonyi ajándékként hamarosan elkészül, és teljes pompájában ragyog majd a csodaszépre kivilágított Margit-híd, mellyel Budapest továbbra is a világ egyik legszebb és legizgalmasabb metropolisza.

Az idei csodás ősz végével jómagam szokás szerint már karácsonyi üzemmódba kapcsoltam, így várhatóan idén érdemileg már nem nagyon írok. Nincs is miről, hónapok óta nincs újdonság, a világ hihetetlen lassú, csigatempóban araszol a nyári Münchausen bárós cikkem víziója felé, miközben ehhez képest a félelem minimális szikrája nélkül, határtalan optimizmussal csak a vételi lehetőségeket hajszolják a mohó és felelőtlen pilótajátékosok.

2011.11.23. Kimerülőben az égetnivalóan felesleges pénzek – Besült a Picasso portrék aukciója

Jelzés értékű, hogy a teljesen felesleges pénzek emésztőgödreként funkcionáló műkincspiac kimerülőben van, mely előszele a tőzsdére áramló pénzek kimerülésének, és tőzsdei összeomlásoknak is.

Besült a Picasso portrék aukciója: Nem volt sikeres a legnagyobbra értékelt Picasso, Degas és Giacometti művek értékesítése a hónap eleji New York-i aukción. Egyesek szerint a gyenge keresletért a túl magas árvárakozások feleltek. Mindenesetre a két legnagyobb aukciós ház, a Christie’s és a Sotheby’s a becsült 210-300 millió dollár helyett mindössze 141 millió dollárért tudott műkincseket értékesíteni az október végi, november eleji aukciókon. A kudarcok mellett persze a várakozásokat jelentősen felülmúló eladásokra is sor került - írja a Wall Street Journal. A legmagasabbra értékelt impresszionista és modern alkotás közül szinte valamennyi értékesítése sikertelen volt november elején a Christie’s aukcióján. Eladásra kínálták például Degas táncoló ifjú szobrát, amelynél a várt 30 millió dollár helyett a legnagyobb ajánlat 18,5 millió volt. Nem sikerült értékesíteni Picasso két portréját, amelyeket 12, illetve 18 millió dollárért szerettek volna eladni, illetve két - nagyjából 10 millió dollárra becsült - Giacometti művet sem. A piac most rendkívül válogatós, de érdemes az agresszív becsléseken is elgondolkodni, ami szintén távol tarthatta a vevőket - értékelte az aukció sikertelenségét az aukció vezetője. A Christie’s ugyan meggyőzte az eladókat, hogy csökkentsék - az általuk titkosan meghatározott - minimum árat, úgy tűnik ez sem volt elég - mondta az aukciós ház egyik vezetője. Nem csak a Christie’s-nél, de a konkurens Sotheby’s-nél sem mentek jól az aukciók október utolsó heteiben. A korábban becsült 210-300 millió dollár helyett az aukciós házak mindössze 141 millió dollárért értékesítettek műkincseket a két hét során, vagyis az árverésre tűzött 82 munka kevesebb mint két-harmada kelt el. Persze nem csak kudarcokra, de sikerekre is találni jócskán példát. Max Ernst "The Stolen Mirror" című képe például a becsült értékénél háromszor magasabb áron, 16,3 millió dollárért kelt el, magasan túl szárnyalva a művész eddigi 2,67 millió dolláros rekordját. Brancusi "Le premier cri" szobra pedig a 10 millió dolláros várakozások helyett 14,87 millió dollárért talált gazdára. Picasso "La femme qui pleure, I" nyomata pedig a nyomatok között soha nem látott rekord áron, 5,1 millió dollárért kelt el. (http://www.portfolio.hu/tool/print/5/158995)

Nos, aki ilyen valójában értéktelen kacatokba fektet, az meg is érdemli, hogy soha ne lássa viszont befeketetett pénzét. Nézegesse csak élete végéig, ha ennyire kellett az neki! A pénze tényleg jobb helyen lesz mások zsebében.

Ugyanakkor remekül látható, hogy a műkincspiac behalása, és a világ legnagyobb aukciós háza, a Sotheby's részvénye elég jó indikátorként jelzi előre a tőzsdei összeomlásokat. A tőzsdeindexek átfogó esését ugyanis jellemzően megelőzi a Sotheby's részvények eufórikus csúcs utáni összeomlása, amit a csúnyán behaló sikertelen műkincs aukciók váltanak ki. A Sotheby's részvények még azelőtt csúnyán beomlanak, mielőtt még az átfogó tőzsdei esés elkezdődne. Jól látható most is, hogy a kék Sotheby's részvények már a tavaszi csúcsról lefeleződtek, miközben a zöld Nasdaq index lényegében még a sok éves csúcs közelében van, és szinte alig esett.

PS: Legutóbb 2007.11.13. Következő áldozat – Műkincspiac címmel írtam itt a Nyilasi Tőzsdeblogban egy a maihoz hasonló cikket a műkincspiac és a tőzsde ciklikus kapcsolatáról. Akkor ez lényegében egy hónappal az abszolút tőzsdei csúcsok után bejelezte az összeomlást.

2011.11.21. Bocibroki

2011.11.15. Unicretén parasztlengős

Mesekönyvek a tőzsdei vállalatok számviteli kimutatásai. A bankoké pedig teljes hazugság. Újabb példa erre a világ egyik legnagyobb bankjának, az Unicredit bankcsoportnak a mókushülyítése. Sorra mutatgatta ki a százmilliós (virtuális) profitokat az elmúlt negyedévek során, veszteség szóba sem jöhetett, mindig úgy volt összehazudva a számviteli beszámoló, hogy több száz millió eurós virtuális nyereséget mutatott. Aztán amikor már nem lehet tovább titkolni a valóságot, mert már nem hisznek a banknak, és zuhannak a részvényei, akkor a bank kénytelen bevallani egy pici szeletet a kellemetlen valóságból. Ez a pici szelet bevallás most 10 milliárd eurós veszteség. Tehát hülyítgette itt kamu profitokkal negyedévről negyedévre részvényeseit az UNICRETÉN bank, aztán most kaptak a részvényesek a nyakukba “váratlanul” egy akkora parasztlengős veszteséget, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az elmúlt negyedévek virtuálisan kimutatott nyereségei.

Erről az egészről a Bud Spencer filmek verekedős jelenetei jutnak eszembe, amikor próbálják ütlegelni az unottan mozdulatlan Piedónét, aki nem is érzi az ütlegeléseket, aztán, amikor megunja a banánt, akkor egyetlen parasztlengőssel kiüti támadóját: http://youtu.be/G0pCEEZwbmM#t=0m40s Na ennyit az összhazudozott profitokról. Egyetlen parasztlengőssel a korábbi összekamuzott profit helyett valójában óriási veszteséget termelt az elmúlt három év bankolása. Az elmúlt 3 év számviteli kimutatása hazugság volt.

PS: OTP számviteli kimutatásiaból sem hiszek el egyetlen számot sem. Még az évszámokat sem.

2011.11.11. Hazudnak! Hazudnak! Hazudnak!

Szinte minden tőzsdei részvénytársaság hazudik! Szépítgetnek, eltitkolnak, hazudnak, hamisítanak, és irreális árakra manipulálják fel a részvények árfolyamát a bebetonozódott vezetők, hogy a hamis, virtuális sikerek alapján hatalmukat, pozícióikat tovább konzerválják, és irreális fizetéseket, százmilliós bónuszokat, és milliárdos értékű részvényopciókat juttathassanak maguknak. A bebetonozódó cégvezetők a részvényesektől kapott érdekképviselelti mandátumuk ellenére, nemhogy a részvényesek érdekei szerint cselekednének, hanem kifejezetten a részvényesek legnagyobb ellenségei. Nem az üzleti konjunktúrától, és a konkurens vállalatoktól kell félni a részvényeseknek leginkább, hanem saját részvénytársaságuk menedzsmentjétől. Mert a menedzsment a részvényes legnagyobb ellensége. A menedzsment fő tevékenysége ugyanis általában abban merül ki, hogy hogyan harácsoljon össze magának milliárdokat a részvényeseken élősködve. Ha jó a termék, a cég úgyis elmegy magától. Nem a menedzsmenten múlik. Ahogy a híres alapkezelő, Peter Lynch is mondta: olyan vállalatokba érdemes befektetni, amelyeket idióták is el tudnának irányítani. Mert előbb vagy utóbb idióták fogják irányítani.

A menedzsment a perspektívákat eltúlozza, a veszélyeket elbagatellizálja, a bevételeket és profitokat feltupírozza, az elszenvedett veszteségeket pedig lehetőleg eltitkolják, és a szőnyeg alá söprik, arra bazírozva, hogy majd csak nem alattuk borul ki a bili, hanem majd csak évek múlva, de az már más gondja lesz. A számviteli beszámolók sokszor csak kiszínezett mesekönyvek. Madoff papa befektetési alapja is 30 évig hazudozott, úgy, hogy bármiféle befeketetés lett volna az alap mögött, és mégis csodálatosan működött a pilótajáték. A napokban az Olympusról derült ki, hogy évtizedekig hazudozott és tussolta el dollármilliárdos veszteségeit. Az Olympus részvények az igazság kiszivárgásával letizedelődtek, hiszen ki tudja mi is a valóság a számviteli mesekönyvek adataiból.

Az Olympus részvények árfolyama az elmúlt években, illetve elmúlt napokban.

A hazai szaksajtóban a Napi Gazdaság cikke foglalkozik az egyelőre még csak halványan körvonalazódó Olympus botránnyal: http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/olympus-botrany_husz_evig_titkoltak_a_milliardos_veszteseget.501087.html

Két évtizeden át vezette félre befektetőit és hamisította könyvelését az Olympus - ismerte be a társaság kedden, ezért akár a tőzsdéről is kivezettethetik. Két évtizeden át rejtette titokban felvásárlási díjak mögé egymilliárd dollárt is meghaladó befektetési veszteségeit az Olympus, ismerte be hivatalosan is a társaság kedden. A fényképezőgépeket és orvosi műszereket gyártó japán cég eddig tagadta, hogy a kifizetések - többek közt a brit Gyrus 2008-as felvásárlásának közel 700 millió dolláros díjai - jogtalanok lettek volna, ám a cég elnöke most elismerte, hogy az ügyleteket koordináló, a cégtől időközben eltávolított három vezető beosztású személy tisztában volt a tranzakciók illegalitásával - írta a Financial Times. Az cégelnök elmondása szerint nem az érintett személyek kötötték az üzleteket - ezek során több kisebb vállalat felvásárlása után egy éven belül leírták azok vételárát, a tetemes tanácsadói díjak pedig kajmán-szigeteki számlákon landoltak, egyesek szerint a japán maffia, a jakuza is érintett volt a tranzakciókban -, ők csupán megörökölték elődjeiktől a veszteségek eltussolásának feladatát. A botrányt még Michael Woodford korábbi vezérigazgató pattintotta ki, akit október közepén azért bocsátottak el az Olympustól, mert az igazgatóságtól magyarázatot követelt a gyanús pénzmozgásokra. Az ügyben időközben már a japán, brit és amerikai hatóságok is nyomoznak. A keddi bejelentést követően 29 százalékot zuhant az Olympus részvényeinek árfolyama (Woodford kirúgása óta összesen már 70 százalékot), a tokiói tőzsde pedig közölte, a felügyeleti vizsgálat függvényében kivezettethetik papírjait a börzéről, amennyiben bebizonyosodik, hogy meghamisította eredménybeszámolóit. A botránynak új áldozata is akadt, a Nomura részvényei hatalmas forgalomban 1974 óta nem látott mélységbe zuhantak, miután piaci pletykák szerint részt vett a veszteségek eltitkolásában. A japán pénzintézet kommunikációs igazgatója a Bloombergnek később cáfolta a híresztelést, ám a zuhanástól ez sem mentette meg az árfolyamot. Az általános bizalmatlanság mindenesetre éreztette hatását a többi szektortárs jegyzésén is.

PS: Mivel nem vagyok Olympus részvényes, én nagyon meg vagyok elégedve az Olympus céggel. Nagyon jók a kamerái. Ár/érték arányban talán a legjobb vételek. Nekem is egy ultrakompakt vízálló, ütésálló fényképezőgépem van, amivel millió fotót csináltam már... amelyekből itt a blogban is elsütöttem jónéhányat. Csodás őszi fotókat készítettem az elmúlt hetekben is.

2011.11.03. Hurrrrrááá, itt az európai recesszió!

"What we are observing now is slow growth heading towards a mild recession by year end," said Mario Draghi, the former Italian central banker who became president of the ECB on Tuesday. Magyarul, az Európai Központi Bank új elnöke első sajtótájékoztatóján már be is ismerte, hogy itt a recesszió. Végre egy korrekt ürge! Nem lacafacázik Márió, hanem rátér a lényegre, és bevallja az igazságot. Nem úgy mint a semmitmondó Trichet, vagy a krónikus hazudozó FED maffiavezér Bernanke. (Mondjuk a MILD szó egy understatement, és inkább a narancslére illik.)

Hurrrá! Hurrá! Éljen a recesszió! Jaj de jó! Jaj de jó! Örvendeznek ennek a “remek” hírnek az európai tőzsdék ma közel 3%-kal megfejelve az elmúlt hetek 20%-os szárnyalását.

Az európai recesszió egyébként már nem kérdés, hanem tény: 50 pont alatt a vállalati beszerzési igazgatók előretekintő indexe.

PS: A recessziónál (gazdasági visszaesésnél) jobb hír nem is jöhetne a tőzsdének, a gazdaság tükrének. Talán csak a teljes görög anarchia, ami ennél is kedvezőbb hír volt ma. A totális görög káosz kifejezetten jót tesz a tőzsdének. Még pár nap káosz, és mindjárt kint is vannak a tőzsdék és az euro új csúcson ebben a permanens válságban. “Örvendjünk és táncoljunk”, ahogy Kadafi ezredes mondta... (pár hónappal azelőtt, mielőtt végül meglincselte a népe.)

2011.11.01. Halottak napja

A bárgyú amerikanizálódás és halloweenesedés lassan elnyomja halottjaink emléknapját. Jópofa a Halloween is, ott Amerikában óriási buli. De azért itthon ne feledjük el azokat, akik már nincsenek köztünk!

Idevágóan egy kis Kosztó papa video ismétlés: http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/09/18/14/Vilagpolgar__Andre_Kostolany.aspx

2011.10.30. Vége a válságnak, ami soha nem is volt (29)

29. alkalommal is megállapodtak az európai országok abban, hogy majd megállapodnak valamiben. Ez volt a legújabb, immáron kb 29. blöff, amely 1-2 hétig szokott kitartani, aztán mivel nem oldanak meg soha semmit – hiszen nem is tudnak, mert ez egy gigantikus hitelválság, nem pedig egy találós kérdés – ezért aztán újra és újra összejönnek pogácsázni és megállapodni, hogy majd megállapodnak valamiben. Vicc az egész, ezért nem is kommentáltam soha ezeket a híreket. Médiablöff.

Nincs miről megállapodni. Európa országainak és bankjainak a fele inszolvens, mert olyan non-produktív adóssághegyeket halmoztak fel, amelyeket nem bírnak visszafizetni. Az adósságokat csak 3 féle képpen lehet eltüntetni: 1. visszafizetés, 2. csőd, 3. bankóprés. Ezekből lehet válogani. Ezek a megoldások. Ezekről azonban a tanácskozásokon szó sincs, hanem újra és újra csak a visszafizethetetlen adósságok továbbgörgetésére próbálnak trükkökkel előállni, azaz a be nem vallott hazugságokon alapuló inszolvens pénzügyi és gazdasági rendszerük hitelpiramisjátékát próbálják tovább fújni. Akkoris, amikor erre már nincs több, nincs újabb pénz, már csak a trükközés marad az újabb és újabb hazugságokkal.

Most bedobtak egy jó nagy számot, 1000 milliárd eurót, amely tőkéjük nincs is meg, hanem csak az ötöde, az is csak ígéretek formájában, és ezt akarják majd tőkeáttételesíteni, azaz újabb MEGA-GIGA HITELBŐL megoldani a hitelválságot. Ez ötszörös tőkeáttétellel tőzsdézés hitelből az illikvid bóvlikötvénypiacon, úgyhogy garantált lesz a bukás. És hogy honnan veszik majd hitelbe a 800 milliárd eurót, amikor már így is minden bank és minden állam nyakig ül a rossz hitelekben??? Hát majd ad nekik hitelt a Dexia bank, és abból majd feltőkésítik az inszolvens Dexiákat – amely recepttel eddigis kezelték a bankválságot: A francia-belga bankcsoport 1,5 milliárd eurónyi hitelt nyújtott két intézményi tulajdonosának még a válság előtt, akik aztán ebből Dexia-részvényeket vásároltak, 35%-ra emelve részesedésüket - tudta meg a Financial Times.

A tőzsde persze imádja bekajálni a kéthetente bedobott médiablöfföket, kiváló alibi a tőzsdei piramisjátékhoz. Az elmúlt 3 hét EUs pogácsázása soha nem látott intenzitású tőzsdei rakétakilövést generált a német kancellárasszony riogatása ellenére is (“Európa a legnehezebb óráját éli a II. Világháború óta.”) Az amerikai indexek és részvények pedig csúcsközelbe szárnyaltak. Úgy tűnik ismét vége a válságnak, ami soha nem is volt. (Legalábbis 1-2 hétre.)

A szeptemberi mélypont óta 30%-nyit rakétázott a DAX. De még a fostalicska BUX is 20%-ot emelkedett.

A Dow Jones majdnem 2000 pontot rakétázott 3 hét alatt, mellyel az amerikai tőzsdeindexek lényegében már csak 5%-ra vannak a csúcstól az állítólagos válság közepette. A Nasdaq kompozit indexe hasonló szárnyalást produkált. The only way is up!

Több részvény abszolút rekordot ütött a napokban, mintha nem is lenne semmiféle válság. Ha a Dow Jones index komponenseit vesszük alapul, akkor a részvények 10%-a soha nem volt még ilyen drága, mint most, az IBM, McDonalds, Chevron-Texaco abszolút csúcsot értek el a napokban:

PS: Ugyanakkor sorra durrannak ki a luftballonok is. (Majd ehhez is keresek pár szép grafikont.)

2011.10.24. REITett átverés (4)

Az ingatlanalapok és ingatlanrészvények konstrukcióiban rejlő veszélyre hívtam fel a figyelmet 2008.08.06. REITett átverés című cikkemben. Az írásom után nem sokkal a magyarországi nyílt végű ingatlanalapok be is fagytak, majd összeomlottak, és azóta is borulnak ki az újabb és újabb bilik, nemcsak a nagyvilágban, de itthon is. Ennek újabb hazai epizódja történt a napokban:

A MAG ingatlanalap hirtelen vagyoncsökkenése ezúttal egy átfogó és alapos értékbecslés után következett be, amelyet a Carion Alapkezelő megbízásából a nemzetközileg is elismert Colliers végzett el. Korábban az alap ingatlanjainak értékét a Bering Stúdió Kft., és a - nem megerősített információk szerint önfelszámolás alatt álló - Reag Szolgáltató Kft. végezte a Macrogamma Alapkezelő megrendelésére, a MAG ingatlanalap ugyanis augusztus 8-ig a Macrogamma kezelésében állt. A több mint 727 millió forintnyi eltérés pedig a két értékbecslés közti különbségből adódott. A MAG ingatlanalap legfrissebb értékbecslése az alap portfóliójának értékét 40 százalékkal kevesebbre tette, az alap árfolyama így egy nap alatt több mint 40 százalékot esett. Az új és a régi becslés közti radikális különbség mögött az áll, hogy a MAG ingatlanalap - a bajba került - Macrogammától, az alapon válságkezelést végrehajtó Carion Alapkezelőhöz került, amely egy másik értékbecslővel mérette fel a portfólió értékét. A Macrogamma Alapkezelő végjátéka idén februárban kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Macrogamma több ingatlanalapjánál - Nap alapnál 2008 harmadik és negyedik és 2009 2. negyedévre, illetve a Mag Alapnál 2008 harmadik negyedévre vonatkozó - ÁFA ellenőrzése nagymértékű jogosulatlan ÁFA visszaigénylést tárt fel, az alapokat pedig jelentős összegű bírsággal sújtotta. Az alapok ugyanis az ingatlanok vásárlása során megfizették az ÁFÁ-t, amit vissza is igényeltek, ám az eladó és a vevő közti egyéb szövevényes kapcsolatokra hivatkozva a NAV azt állapította meg, hogy az eladás fiktív, nem valós ügylet volt. Ennek megfelelően a NAP ingatlanalap mellett a MAG ingatlanalapra is jelentős bírságot rótt ki, ez utóbbinak az adóhátralékkal együtt több mint 175 millió forintot kell befizetnie. Az alap ugyan elszámolta a veszteségeket, de a befizetésre még nem került sor, mivel súlyos likviditási problémái miatt haladékot kért a teljesítésre. http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=157166

2011.10.22. Az idei év legjobb kis hedge fundjai

Érthetetlen módon arról panaszkodik szinte mindenki, és arról tanuskodnak a statisztikák, hogy milyen pocsék hozamokat és veszteségeket értek el a befektetési alapok és hedge fundok idén. Érthetetlen, hiszen órási bika piac tombol már két és fél éve, a tőzsde mindig minden körülmények között csak felfele akar menni, és minden időhorizonton órási emelkdések vannak mögöttünk. Például DAX két hét alatt +20% szárnyalás, két és fél év alatt 75% emelkedés. Nasdaq hasonlóan, és csomó amerikai részvény futott újabb és újabb abszolút csúcsokra a napokban. Tombol a bika a tőzsdén. Érthetetlen, hogy miféle esésről kárognak, és hogy miért nem sikerült az alapoknak megülni ezt a mindig csak emelkedi akaró bikát. Én a fejemet verem a falba, hogy miért nem inkább longoltunk, ahelyett hogy shortoltunk, mert ha az ultrapeches Nyilasi Alap nem shortokkal próbálkozott volna az elmúlt egy évben, hanem az egyébként is sokkal könnyebb longokkal, akkor alighanem már 100% felett lenne a hozama.

A hazai befektetési alapok siralmas eredményeire már rávilágítottam előző cikkemben, de a nemzetközi teljesítmények sem sokkal jobbak. Az alábbi képet a Bloombergen lőttem, mely állítólagosan az idei év öt legjobban telesítő kis hedge fundjának hozamát mutatja. Nyílván a lista csak a publikus, auditált hedge fundok alapján készült, és a nem publikus off shore hedge fundokról nincs hiteles infomáció, de a nyílvános Nyilasi 2015 Spekulatív befektetési alapról valahogy megfeledkeztek és kihagyták a Top 5-ös listából. :-)

2011. legjobb teljesítményű kis hedge fundjai a Bloomberg szerint:

(Úgy tűnik a Nyilasi 2015 alap elkerülte a Bloomberg dekoncentrált figyelmét.)

A hedge fundok idei szenvedéséről közölt pár cikket a portfolio.hu is, pl: 2011.10.04 17:55 2008 óta nem volt ilyen rossz negyedévük a profiknak; 2011.10.09 15:10 Hatalmasat bukott a "hedge fund király" ; 2011.10.07 09:17 Az elmúlt hónapok válságából profitáltak a neves hedge fundok; illetve Kemény dió volt a negyedév legnagyobb profik számára is: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=156580

A 2008-as válság óta a legrosszabb negyedévükön vannak túl a - csupán nagy befektetők pénzét kezelő, és igen szofisztikált módszereket alkalmazó - hedge fundok, hiszen összességében 5,5 százalékos veszteséget értek el az elmúlt három hónapban, miközben szinte valamennyi stratégia negatívan teljesített. A nagy nevek összességében jobban teljesítettek mint a kisebb alapok, de az egyik legnagyobb vesztes is a hírességek közül került ki - írja a CNBC. A hedge fund szektor a 2008-as válság leghevesebb időszakát, a negyedik negyedévet leszámítva nem teljesített ilyen rosszul, mint az idei harmadik negyedévben. Az elmúlt három hónap piaci turbulenciájának hatására szinte valamennyi hedge fund stratégia veszteséget könyvelhetett el, összességében egyik stratégia sem volt képes profitálni a piaci volatilitásból. A makrogazdasági félelmek elhatalmasodásával bekövetkezett részvénypiaci mélyrepülés persze kedvező hozamok elérését tette lehetővé a - kifejezetten a piacok esésére spekuláló - dedikált short alapok számára. És összességében enyhe pluszban végeztek a kötvény és devizapiacokon rövidtávú, nagy volumenű számítógépes programozott kereskedést folytató alapok is. … Érdekes, hogy a részvények vásárlása mellett a piac shortolásával a pozícióit fedező hedge fundok ugyanakkorát estek, mint az S&P 500 index, az év első 9 hónapjában összesen 8,7 százalékot. … A nagy nevek között egyértelműen a 2007-2008-as válság legnagyobb győztese, John Paulson alapjai teljesítettek a legrosszabbul. A Paulson & Co. zászlóshajója, az Advantage Plus fund 47 százalékot vesztett idén, miután a neves guru a gazdasági fellendülésre rendkívül magas részvénykitettséggel fogadott, főként a pénzügyi szektor papírjait vásárolva. Összességében azonban a már bizonyított hedge fund menedzserek jobban teljesítettek a szektornál, a világ legnagyobb hedge fundját kezelő Bridgewater Ray Dalio vezetésével például 24 százalékos pluszban jár idén, míg a Citadelt vezető Ken Griffin alapja 15 százalékot hozott eddig.

Mint az idézett cikkből is kitűnik, eredeti céljuknak csődöt mondva, a hedge fundok 90%-a lényegében nem nyújt alternatív fedezéket a tőzsdei esésekkel szemben. Még a kifejezetten csak shortoló alapok is buktak, amely stratégiának amúgy semmi értelme, mert hosszú távon shorttal csak bukni lehet, hiszen a tőzsde 90%-ban úgyis emelkedni akar, mert pilótajáték.

2011.10.14. www.nyilasi.hu

Mint bizonyára már sokan észrevették, a Nyilasi Tőzsdeblog néhány hónapja a www.nyilasi.hu webcímet bepötyögve is elérhető. Mostantól a Blog megszokott eredeti formátumában a nyilasi.hu weboldalon olvasható, a Tőzsdefórumon pedig azonos tartalommal, de új formátumba integrálva működik tovább a nyilasi.tozsdeforum.hu címen.