nyilasi.huNyilasi Attila Tőzsde Blog (Megértéssel kérek mindenkit, hogy tényleg csak üzleti ügyben írjon nekem, mert privát tanácsok és tőzsdei kérdések megválaszolására sajnos nem futja az időmből és energiámból. Se sörözésekre. Mindenkinek sok szerencsét kívánok a pilótajátékhoz!)

2024.04.03. Napelmebaj - Jön az összeomlás, támadnak a negatív áramárak

Béláim, mialatt az elmúlt 10 évben még egy kapavágás sem történt a magyar ugaron Paksnál, az ész nélkül kiszórt közpénz százmilliárdok következtében kontrollálatlan módon jóindulatú daganatként kinőtt a semmiből 3 paksnyi háztartási és ipari napelem kapacitás. "Túltoltuk, Béláim! Rátoltuk."

Itt is mindent elkúrtak, amit csak lehetett. Totális elmebaj, amit csináltak az energiapiacon, ami idén nyáron most robbanni fog. A húsvéti hétvégén folyamatosan támadtak a negatív áramárak, és már egyre többször előforult télen is, hogy a túlburjánzott és kontrollálatlan naperőművi áramtermelés zavart okoz a rendszerben.

https://www.economx.hu/tozsdek-piacok/belfold-naperomu-husvet-negativar-veszteseg-megterules-nehezsegek.787704.html

Mindeközben az amerikai földgáz ára 40 éves mélyponton padlózik, jelenleg kb 20 forintnyi egy m3, azaz soha nem volt még ilyen olcsó mióta tömegesen használják fel. Mi lesz itt most nyáron??? Borítékolt az összeomlás.

Sok százmilliárdos nemhogycsak elpazarolt, hanem kifejezetten elbaltázott állami támogatást adtak a hiszékeny és ingyenpénzért bármilyen marhaságra vevő mikroszereplő háztartásoknak napelemekre és csókos fideszeseknek naperőművekre, átgondolatlan és fenntarthatatlan "hosszú távú" áramszerződéseket kötve, akik most idén nyáron kontrollálatlan "csürheként" fogják szétbarmolni az ország energiapiacát. Ahelyett, hogy az állam stratégiai koncepcióval 21.századi modern, civilizált, flexibilis, intelligens, egyensúlyra törekvő hazai árampiacot hozott volna létre jól átgondolt és kontroll alatt tartott áramtermelési mix-szel (ami vízerőművek nélkül lényegében nem lehetséges), és dinamikusan flexibilis (ha kell, radikálisan szélsőséges) fogyasztói áramtarifákkal, okos mérőórákkal. A napelemeket meg vegyék meg a háztartások a saját pénzükön saját kockázatukra, ha úgy gondolják, hogy azzal jól járnak. De ha nem jön ki a matek, akkor ne más farkával verjék a csalánt! És mindeközben Putyintól vesszük a világ legdrágább földgázát, meg még bővítenék a totál merev orosz atomenergia termelést. (Tiszta szerencse, hogy a totál hülye fideszesek vezette országban 10 év alatt szinte még egy kapavágásig sem jutottak Pakson. Mi a fenéhez kezdenénk, ha a terveknek megfelelően már Paks 2 is működne??? A gyatyánk rámenne, hogy megszabaduljunk a feleslegesen megtermelt irdatlan mennyiségű áramtól, Béláim.)

Az egészről Orosz László egyik örök érvényű monológja jut eszembe, aminek a lényege: Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan! (Ami Magyarországon sajnos pont fordítva történik.)

https://youtu.be/kyPLy5rp7QI?si=mVD5Ldr7mWjIZjfj&t=115


PS: Ha azzal jönne nekem valaki, hogy egy 5-10 milliós beruházással le tudná csökkenteni nekem a havi 10 ezer forintos villanyszámlámat, teljesen hülyének nézném, mint a rátóti Bélákat.

PS 2: Honnan lehet megismerni a vidéki fideszest? Napelem van a házán.

RÁADÁS: Utólag találtam ezt a pár hetes szuper Pletser Tomi interjút:

https://youtu.be/LwhOb0o8RQg





2024.03.25. Bónusz játék

Cimbik és ismerősök szokták kérdezni, hogy a magas kamatkupon kifizetéseket most milyen papírba forgatom vissza a jelenleg elérhető forgalmazott állampapírok közül. A válasz a hosszabb lejáratú 2029/N BÓNUSZ Magyar Állampapír. Ezt vélem a legjobb választásnak. +1.5% (az utolsó két évben pedig +2.5%) kamatprémiumot fizet a DKJ aukciós hozamszint felett. És mivel nem várok egy éven belül (és jelen állás szerint utána sem) 5.5-6.5.%-nál alacsonyabb DKJ hozamszintet, ezért szerintem a kb 8% egyéves hozamot kitermeli a bónusz, de mindenképp 7% felett várom, és utána sem lesz rossz a papír, mert Magyarországon tartósan indokolt lenne kb 2% DKJ reálkamat, és akkor a bónusz papír kvázi dupla reálkamatot fog fizetni, ami alacsonyabb inflációs környezetben akár kétszeres nominális kamatot is jelenthet: (például 8% bónusz vs. 4% PMÁP az már jelentős különbség.) Tehát egyrészt a bónuszt jobbnak vélem mint a 3x7%-os FIX kötvényt, másrészt pedig a PMÁP-hoz képest a kamatmegállapítás piaci alapon történik, így a bónusz függetleníti magát a KSH esetleges inflációs manipulálásától. (A PMÁP Kisokos cikkemben ugye nem tulajdonítottam érdemi jelentőséget a KSH manipulációnak, mert a 40% kamatnyereség lényegében már deklarálva volt induláskor, viszont mostantól már hangsúlyosabban tud beleböfögni a képünkbe a KSH a későbbi kamatkuponok tekintetében.)

Így a mai napon be is sétáltam az államkincstárba az előre foglalt időpontomra, és bónuszba forgattam vissza a 2029/J kamatát. (25 milliós egyéni jegyzési összlimit van, így komolyabb friss tőkebefektetésre ez a papír nem alkalmas, de a kapott kamatok újrabefektetésére igen, max családi körben kell szétteríteni a jegyzést.) A másik kérdés, amit mindenki csodálkozva tesz fel, hogy miért személyes államkincstári ügyfélszolgálaton intézem a tranzakciókat. A válasz primitíven egyszerű:


"Nem tudják feltörni a WebKincstáradat, ha nincs is WebKincstárad."

https://telex.hu/gazdasag/2023/09/07/allamkincstar-csalok-ugyfelek-bankkartya-adatok

Évente 2-3-4x nem nagy macera bemenni újrabefektetni a kamatkuponokat. Ráadásul a belső ellenőrzés ellenjegyzője volt már, hogy ismételt aláírást kért tőlem, így még Fantomas sem tudná megcsapolni a számlámat.


PS: Az 5%-os kezdeti és a most tavaszi 16%-os kamatkuponok újrabefektetésével egyébként így a kezdeti 2 és fél éves minimum 40% borítékolt PMÁP kamatnyereség kb szumma +3%-kal lesz végül megfejelhető, tehát összesen 43% profitot termel majd ki a kezdeti 29 hónap alatt.




2024.03.23. Ha egy operaházat nem tudnak működtetni, akkor hogyan tudnának egy egész országot ???

55 milliárd forintért (azaz ülőhelyenként egy-egy újépítésű budapesti lakás áráért) újították fel nemrég az Operaházat, magyarán 5 évig lopták és herdálták a pénzt, ami a csövön kifért. Most pedig, hogy a pénz elfogyott, már a működtetésre sem futja.

https://nepszava.hu/3149750_operahaz-felujitas-milliardok-kormany

Élő egyenes adásban zajlik, amiről korábbi cikkemben írtam: az ország összeomlása. Elfogyott a pénz, felélték a múltat, és az állam minden területén hullanak szét a fogaskerekek, esnek ki a csavarok, törnek el a csövek, hajlanak el a sínek... nem tud belépni az orvos a kórházi számítógépes rendszerbe... az állami gondozott gyerekeket terrorizáló pedofilokat kitüntetik és kimosdatják... tanárhiány miatt a magasabb fizetésű takarítónő "tartja" az órát az iskolában... órákig nem jön ki a mentő... miközben a mentősök meg lopnak... kórházi ügyelet meg nincs... néha víz sincs, áram sincs, fűtés sincs... az intNERnet meg olyan megbízható mint egy szovjet Zaporozsec... stb... stb... stb... sorra akadnak el az állami szektor alapvető működési folyamatai, és fogalmuk sincs az egészről, mert nem értenek semmihez, hiszen csak azért ülnek ott, hogy lophassanak. Egyetlen okos ember sem maradt az államapparátus környékén, csak buta rokonok, haverok, bólogató seggnyalók és láncfűrészes pszichopaták.


PS: Hölgyeim és Uraim! A Magyar Állami Operaház színpadán fogadják szeretettel
Ókovács Szilvesztert Enrico Pallazzot !

https://youtu.be/OJ2tN3U9Xhk?t=107




2000.03.10. 2024.03.10. Déjà vu

24 évvel ezelőtt ezen a napon 5132 ponttal tetőzött a Nasdaq Composite index. Ezt követően 2 és fél év lejtmenet után 1108 pontig esett, és végül 15 évbe telt, mire az index új csúcsot tudott ütni.

Ma, pontosan 24 évvel később, az S&P500 index is szinte pontosan ugyanezen a szinten, 5189 ponton ütött rekordot. Déjà vu.

És a millenniumi dot.com lufi kiskutyafülének tűnik a jelenlegi gigapiramishoz képest. Akkor a Nasdaqon jegyzett 5 ezer vállalat értéke volt 6,6 billió dollár, ma pedig csupán a 7 Mesterlövész önmagában dupla annyit ér a tőzsdén, az összes nasdaq papír pedig 20 billiót. (A világűr vákumához hasonló abszolút semmit megtestesítő 2000 milliárd dollárt "érő" bitcoinokról nem is beszélve.) Reálértéken viszont a két buborék nagyságrendje is tökéletes azonosságot mutat 24 év párhuzamában.

A Zacks Investment Research 2015-ös látványos ábrája "KSH" inflációval korrigálva mutatja a NASDAQ 100 index cégértékeit 2000. március 10-i inflált árfolyamok alapján. Azon a napon a valódi pontos részvénypiaci kapitalizációk pedig így néztek ki: Microsoft 525, Cisco 466, Intel 401, Oracle 232, Sun Microsystems 164, Dell Computer 131, Qualcomm 96, Yahoo 93, Applied Materials 74, JDS Uniphase 69 MILLIÁRD DOLLÁR. (Ráadásul az egyedi részvények maximuma nem feltétlen ezen a napon volt.)


Az akkori sztárpapírokra három féle sors várt. A cégek többsége töredékére íródott le vagy csődbe ment. Csak fejből, ami eszembe jut,
nemcsak NASDAQ részvények:

1. FŐNIX MADARAK: néhány kivételnek 10-20 év alatt sikerült még magasabb csúcsra futniuk, amelyek közül ma már néhány felfoghatatlan virtuális értékre fújódott: elsősorban Microsoft és Amazon, de a dobogóról leszoruló Oracle, AMD, Applied Materials, Texas Instruments, Qualcomm, Broadcom, Amgen, Xylinx és az EBay+Paypal is ma többet / többszörösüket érik. (Az azóta százszorozó Apple akkoriban nem volt az óriás lufik között, IPhone-ról ugye ekkor még szó sem volt., csupán egy "kiöregedett" személyi számítógép szegmens gyártó volt.)


Micron Technology: század részére olvadt a részvény, majd hamvaiból feltámadt főnixként 24 év után újra elérte 2000-es évi csúcsát. Nonimálisan. Közben az 1 dolláros hamburger 6 dollár lett.


2. LEERESZTETT LUFIK: már akkor is komoly reálgazdasági értéket képviselő sztárok közül sokan még ma sem tudták elérni a 2000-es aberrált csúcsukat, de nem is értéktelenedtek el teljesen nominális értéken. Reálértéken viszont siralmas a teljesítményük, tekintve, hogy kb ötödére esett a dollár vásárlóereje 24 évnyi valódi inflációt figyelmbe véve.



Cisco Systems



Intel (A másodvonalbeli chipgyártó Altera pedig letizedelődött, de 2015-ben lényegében pontosan ugyannyiért vásárolta fel az Alterát az Intel, mint amennyi a 2000. márciusi Nasdaq csúcson volt. Igaz, az Altera rekordárfolyama volt annál magasabban is.)



Verizon (A Verizon és AT&T részvényesek még azon "szerencsések" között voltak, akik menet közben csupán lefelezték-harmadolták a befektetett pénzüket, így még érdemi áron ki lehetett belőlük szállni.)

Dell Computer: A Nasdaq mánia csúcsán százmilliárd dollárt érő részvényekre az alapító Michael Dell 2013-ban sikeres felvásárlási ajánlatott tett 24 milliárdért, majd ezután kivezették a tőzsdéről.


3. KIDURRANT LUFIK ÉS SZUTYKOK, amik 2000-ben még tíz- és százmilliárdokat értek. Nagy részük teljesen eltűnt a tőzsdei palettáról, mert csődbe mentek, vagy töredék értéken kerültek felvásárlásra, akik pedig porondon maradtak, azok tizedét sem érik egykori önmaguknak.

MCI Worldcom: a csúcson 175 milliárdos cég a legcsúfosabb véget érte. Csőd és számviteli csalás, a CEO-t már csak meghalni engedték ki a börtönből.


Nortel Networks: a kanadai telekom részvényei bőven száz milliárd dollár felett értek a csúcson. 2009-ben csődbe ment, majd 8 évig tartott a likvidáció. (Csak a jogi és ügyvédi költségek 2 milliárd dollárt emésztettek fel, ami a kötvényesek maradványérték kontóját apasztotta, de végül az ügyes kötvényspekulánsok nem jártak annyira katasztrófálisan, sőt, a felszámolás alatt spekulálók menetközben akár ötszörös hasznot is elérhettek, mert a likvidációból végül nem kerültek ki olyan rosszul a kötvény tulajdonosok, akik között Soros volt az egyik legnagyobb. A részvényeseknek értelemszerűen semmi nem jutott.)

Lucent Technologies: tulajdonképpen a száz éves múlttal rendelkező Bell Telefontársaság kutató laboratóriumi egysége volt, a csúcson 168 milliárd dollárt értek a részvények, majd az árfolyam összeomlott, töredék értéken fúzionált a francia Alcatellel (ugye-ugye, még ilyen is volt) majd felvásárolta őket együtt a Nokia, 15 milliárdnyi Nokia részvényt kaptak az Alcatel-Lucent tulajdonosok 2016-ban, aztán persze a Nokia is gurult tovább lefele a lejtőn.



The "Magnificent" NOKIA



Ericsson, a másik "Magnificent" jómadár, Ebben is eltűnt 200 milliárd euro



Magnificent Deutsche Telekom



Magnificent
Matáv



Az eufória csúcsán 400 milliárd dolláros AOL Time Warner deal pillanatok alatt az évszázad legrosszabb üzlete lett.

AOL (America Online): Nemcsak a betépett kisbüfögtetők és spekulánsok fújták a lufit, hanem a megbolondult cégek is virtuális százmilliárdokkal dobálóztak elmebeteg részvénycserés felvásárlási ajánlatokat téve. Két hónappal a Nasdaq csúcs előtt felfoghatatlan értékelésen, 222 milliárd dolláros értéken fúzionált be a betárcsázós internet AOL zászlóshajója a 182 milliárdos Time Warnerbe, majd szűk három év múlva szinte nullára kellett leírni a világ legdrágább felvásárlásának cégértékét a szélessávú internet hirtelen térnyerésével. Azévi számviteli veszteség soha nem látott ikonikus 99 milliárd dollár volt. Ez valószínűleg azóta is világrekord. 2016-ban aztán az egykor 400 milliárdos értékű AOL+Time Warnert 85 milliárdos értéken bekebelezte egy fúzióval az AT&T, majd 2022-ben 43 milliárd dolláron túladott rajta. Összegezve letizedelődött az AOL+Time Warner cégérték, és eltűnt 360 milliárd dollár. Ted Turner meg csak pislogott, hogy WTF.



AT&T: Itt is eltűnt kb 200 milliárd dollár (az AOL-Time Warner 360 milliárdján felül)


JDS Uniphase: Csúcson közel 80 milliárdot értek a részvények, aztán a 153 dolláros akkori csúcsárfolyam villámgyorsan 2-ig esett, és azóta is kb a 2 milliárdos cégértéken vegetál a vállalat. Straus papa addig machinált a részvénycserés akvizíciókkal, hogy 2001-re 56 milliárd dolláros (akkor világrekord) számviteli veszteséget hozott össze. A bíróság végül felmentette, így nem kellett börtönbe mennie. Egy ideje már Viavi néven fut a részvény, hátha sikerül a múltat eltörölni.


JDS Uniphase mai nevén Viavi Solutions Inc.



Juniper Networks, a kis Cisco



Ciena: A dot.com lufi állatorvosi lova ez a részvény. A márciusi Nasdaq csúcs után hihetetlen módon még megduplázódott októberre. A telekom crash okozta beruházási összeomlás miatt azonban az árbevétele ötödére esett, és 2001 februárra már tőkét kellett emelni, amellyel elkezdődött a részvényesek hígítása. Végül fossá hígították a részvényeseket és század részére esett az árfolyam, de sikerült önállóan életben tartani a céget.


Nextel: a csúcson több mint 50 milliárdot értek részvények. 2005-ben 38 milliárdos értéken fúzionált a felvásárló Sprint-tel, majd pár év múlva a Nextel cégértékét szinte nullára kellett leírni.

Veritas Software: letizedelődött a 80 milliárd dolláros cégérték. Fúzionált a Symantec-kel, és 2016ban újra leválasztva a céget 8 milliárdért vette meg a Carlyle Group.

Sun Microsystems: csúcson 164 milliárd dollár helyett 2009-ben felvásárolta az Oracle huszad áron 7.4 milliárdért.

Siebel Systems: 60 milliárd a csúcson, majd 2005-ben 6 milliárdért megvette az Oracle.

Inktomi: 25 milliárd dollárt ért 2000. márciusában. 2003-ban századrészén, 241 millióért vásárolta fel a Yahoo.

PMC Sierra: 45 milliárd helyett végül 2 milliárd dollárért vásárolták fel 2016-ban. (A csúcson 250 dolláros részvényért végül 12-t sem adtak.)


És még vagy száz akkor hype-olt, menő
részvénytársaságot lehetne sorolni, ami eltűnt vagy felszívódott, de végezetül említésre méltó még szerintem a CenturyLink cégtemetője, amely fekete lyukként nyelt el több tucat tech és telekom céget, köztük igen komoly szereplőket, mint a Global Crossing, Level 3, Quest és US West telekom cégek. Kb 200 milliárd dollár részvényesi érték tűnt el ebben a fekete lyukban, amely most mindössze másfél milliárd dollárt ér. Akkora blama lett az egész, hogy inkább nevet is változtattak, jelenleg Lumen Technologies néven fut ez a gigantikus cégtemető. (A US West ráadásul nem egy dot.com lidérc volt, hanem a száz éves Bell anyacég feldarabolása után az egyik regionális nagypályás telekom, amely például Magyarországon a Westel Rádiótelefon Kft-t, majd Westel 900-at hívta életre és birtokolta a magyar hőskori mobiltelefon cég felét. A Level 3 részvényesei jártak még a legkevésbé rosszul, őket féláron vásárolta ki a CenturyLink a 2000-es csúcshoz képest 34 milliárd dollár készpénzért.) Ez a kisze-kusza felvásárlási Saga is jól mutatja, hogy ebben a példátlan érában, semmiből előbukkanó fundamentálisan gyenge cégek a felfoghatatlanul túlértékelt virtuális részvény-kapitalizációjukkal komoly reálgazdasági felvásárlásokat hajtottak végre legtöbbször egy cent készpénz nélkül csupán részvénycserés machinációkkal. De mivel a gazdálkodáshoz nem értettek, a bekebelezett jó cégeket is sikerült tönkretenniük.


Lumen Technologies / CenturyLink (amely elnyelt több tucat céget, köztük a Global Crossing, Level 3, Nextel, US West.)


A dot.com lufi kidurranása utáni mélyponton a Nadaq-on jegyzett cégek több mint 5 billió dolláros cégértéket vesztettek el. Globalice az összes tőzsdén kb dupla ekkora lehetett a kár.


A cikkem nagy tanulsága, hogy a Nasdaq Composite Index ugyan 15 év múlva újra elérte 2000-es évi csúcsát, mint azonban láthatjuk, az egykori sztárpapírok többsége nem. Sőt, 24 év óta azóta sem, mert felére, tizedére meg századára estek, és nem tudtak a padlóról újra feltápászkodni, vagy csődbe mentek. Az index újbóli feltámadását döntően más új friss részvények okozták.



"Na ugye! Megmondtam."
(17 év után csak igaza lett Ralph Acamporának, a 2000-es év nagy tőzsdei megmondóemberének, és tényleg 6000 pont lett a Nasdaq.)


PS: És hogy mi lesz az 5000-es S&P-vel és a mostani sztárpapírokkal
és Magnificent Sevennel? A covid alatti össznépi hómofiszos tőzsdézés lufijainak a fele már a függöny mögött "szép csendben" ki is durrant, 50-100 milliárdos kártyavárként felépült majd összeomlott szutykok, amiket rózsaszín ködbe burkolnak a vezető indexek újabb és újabb csúcsdöntögetései.


Russel 2000 Index vs. S&P 500 divergenciája. A kisrészvények indexe már két és fél éve lejtmenetben van az S&P szárnyalása ellenére.

A mostani gigapiramis összeomlásában pedig már nem százmilliárdos, hanem majd ezermilliárdos cégérték veszteségek lesznek, hiszen a film végére a 7 mesterlövészből is csak 3 marad életben:

https://youtu.be/uXq7-vvGJ7c




2024.02.24. A korrupt Magyarországnak szinte csak ártottak az EUs ingyenpénzek. És hogy jórészét ellopták, az csak az egyik probléma.

50 milliárd euró / 20 billió forintnyi EUs ajándék ingyenpénz érkezett eddig az országba. Fejenként 2 millió forint. Hol a pénz??? Ti látjátok a ti 2 milliótokat??? Mert én az enyémet nem találom sehol. Nálam nincs, az biztos. És nem is látom sehol, hogy hol merre boldogítaná az életem, mert szinte mindet ellopták és elpazarolták. A cél egyedül az EUs pénzek minél egyszerűbb és minél nagyobb mértékű ellopása volt, de ezeket a pénzeket nem lehet direktben a 133 bádog ember vagy Lölő és Tiborz számlájára utalni, mint ahogy a magyar állam vagy a semmiből jött Jelinek Stróman Dániel utalgatja át direktben a pénzeket. Az EUs lopáshoz fel kell építeni álcázó alibi fedő projekteket, aztán vagy észre veszi az OLAF vagy nem, és ha netán lebuknak, akkor vissza kell fizetni a pénzt az EU-nak. Persze a "visszafizetést" úgy kell érteni Madzsarisztánban, hogy nem a lebukott tolvajok, hanem helyettük a magyar állam fizeti vissza, amit végül nem hajt be a saját magukból álló bűnszervezet tagjaitól, európai ügyészség magyarországi joghatóságának híján pedig a magyar bűnüldöző hatóság kimosdatja a törvények felett állókat. Így az esetek 99%-ában végül sikerül ellopni a pénzt, ami így már nem is csak EUs, hanem a magyar adófizetők pénze is.


https://hang.hu/belfold/a-vartnal-tobb-csaknem-700-milliard-forint-a-korrupcio-miatti-unios-buntetes-108214

https://nepszava.hu/3025244_igy-mentik-tiborczot-inkabb-nem-kerjuk-az-eu-tamogatast

https://nepszava.hu/3202406_tiborcz-istvan-jellinek-daniel-hornung-aron-milliardos-osztalek


ALIBI, LOPÁS, PAZARLÁS, TÚLÁRAZÁS
és az ERŐFORRÁSOK KÁRTÉKONY ELSZÍVÁSA

Szóval minél egyszerűbb módszerrel el kell lopni valahogy a pénzt valami alibi projekt TÚLÁRAZÁSÁVAL. Az esetek többségében az alibi projekt ráadásul teljesen kamu, felesleges marhaság, azaz színtiszta PAZARLÁS. Az EUs pénzszívattyú maffia által okozott kár így azonban nem csak az ellopott pénz maga, hanem sokkal több közgazdasági károkozást eredményez:

1. LOPÁS / TÚLÁRAZÁS / PÉNZMOSÁS: Mivel túlárazás által lehet kilopni a pénzt, ezért a végül kilopott pénz nyílvánvaló kár és veszteség. Ráadásul ha pénzmosás is szükséges, akkor annak szintén költségei vannak.

2. PAZARLÁS: A kamu projektek szinte teljesen felesleges dolgok, és az erre fordított pénzek teljes egésze pénzkidobás, tehát nemcsak az ellopott pénz, hanem a kamu projektek valósan felmerült költsége is. (Nem elég elméletben kitalálni és csak papíron beadni az agymenést, hogy a puszta közepére lombkorona sétányokat akarunk csinálni, hanem ténylegesen meg is kellett csinálni őket, kellett hozzá valódi ácsmunka is.)

https://www.facebook.com/hadhazyakos

A projektek kisebbik felének van valami értelme, de azok sem jellemzően a legégetőbb problémák orvoslása, amiket valóban érdemes lenne elsőként megoldani, hanem azon a szálon futnak, ahol a legkönnyebb a lopás mechanizmusát kivitelezni. Tehát a totális pénzkidobás állandó térkövezéseken kívül például utakat, tereket, járdákat, kereszteződéseket, körforgalmakat építenek, újítanak fel, aminek van haszna, csak nem azokat, ahol a legfontosabb lenne, hanem azokat, ahol egyszerűbb a lopás, túlárazás. (Jó dolog az M6-os autópálya, de azért oda elég lett volna egy szimpla 2x2 sávos út, miközben a fővárosi agglomerációban és vidéki városokban krónikus úthiány van.)

Tehát nem csak annyi lesz a kár és veszteség, mint amennyi az ellopott pénz, hanem sokkal több, hiszen a lopáshoz el kell végezni a felesleges alibi beruházást is valódi költségekkel, és utána még a lopott pénzt általában tisztára is kell mosni / önérdekű felhasználására még manővereket kell végrehajtani. (Tóninak van erre egy szabadalmaztatott találmánya is. A "találmány" lényege maga a pénzmosás.)

3. Az EUs INGYENPÉNZ ELSZÍVJA A MAGYAR KÖZPÉNZT IS AZ ÖNERŐ ÁLTAL: Az EUs pénzek elköltéséhez kisebb nagyobb arányban önerőre is szükség van, (elvileg pont azért, hogy ne hülyeségre költsék más pénzét, ha a saját pénzüket is bele kell tenni.) Tehát amikor egy alibi projekttel ellopják a pénzt, akkor nemcsak EUs pénzt lopnak, hanem az önerő által magyar adófizetők amúgy szabadon bármire felhasználható közpénzét is, amit sokkal életbevágóbb dolgokra lehetne és kellene költeni. A magyar közpénz önerő mint saját tőke erőforrás értelmes dolgok helyett szintén marhaságokra pazarlódik el. (Ha nem lenne ingyen EUs pénz, akkor nem kellene hozzácsapni a magyar közpénz önerőt sem, hogy aztán kamu marhaságok általi totális pazarlással lophassanak belőle. Tehát az ingyenes EUs pénzek lenyúlása valójában magyar közpénz veszteséget is okoz az önerő által, így eleve nem igaz, hogy ingyen volt az EUs pénz.)

4. SZŰKÖS HAZAI, LOKÁLIS FIZIKAI ERŐFORRÁSOK PAZARLÁSA ÉS ELSZÍVÁSA: A fenti három pénzkidobás, mint tőke-erőforrás elpazarlása jelentkezik. Azonban a pénz mint tőke-erőforrás valódi funkciója az, amikor a pénzt felhasználjuk, azaz fizikai erőforrások mozgósítása a pénz által. És amikor marhaságokra pazaroltuk ezt a rettenetes mennyiségű, kb 25-30 ezer milliárd forintnyi EUs + hazai önerős közpénzt, akkor ennek a gigantikus tőke erőforrásnak a mozgósítása által feleslegesen elpazaroltuk a véges és szűkös hazai, lokális fizikai erőforrásainkat is: vas, beton, faanyagot, szállítási kapacitásokat, ... és itt most nagyon sok mindent lehetne sorolni... és a jelenleg legszűkebb erőforrásunkat is: az emberi munkaerőt. Mert ezek jelenleg lokálisan hazai viszonylatban ekkora mértékű gigantikus pazarláshoz nem állnak korlátlanul rendelkezésre, hanem szűkösek. És amikor a lopás érdekében ezekre a felesleges marhaságokra mozgósítjuk a hazai, lokális fizikai erőforrásainkat, akkor ezek más, valóban hasznos és fontos beruházásoktól, feladatoktól, értékteremtő folyamatoktól vonódnak el. Mert a lopás mindig az első és legfontosabb motíváció, ott semmi sem drága, ezért A LOPÁS ELSZÍVJA AZ ERŐFORRÁSOKAT, így azok más hasznos dologra már nem jutnak, vagy saját pénzből megfizethetetlenül drágává válnak.


A LOPÁS ÉS PAZARLÁS ERŐFORRÁS ELSZÍVÓ HATÁSA PUSZTÍTÁST VÉGZETT A RACIONÁLIS GAZDASÁGBAN

Amikor a Puskás Stadiont építették, akkor olyan nagy volt az ország beton igénye, hogy Ausztriából kellett betont hozni. Egyértelmű az eröltetett felesleges beruházások erőforráselszívó hatása. Az EUs pénzek és az állam által generált nem piaci, hanem mesterségesen pumpált építési mániának a következménye, hogy 1m2 családi ház építése 2016-ban még 140 ezer forint volt, ami napjainkra 5x annyi, 700 ezer lett. A 2000 forintos netto szaki órabérek 4-5 ezerre nőttek. Szuperbruttóval áfával cégesen 10-12 ezerre nőtt 1 óra szakmunka ára. És 30-50 ezer forint alatt nem jönnek ki egynapos munkára. Ki tudja ezt megfizetni??? Ezt szinte csak lopott pénzből lehet, amiből semmi se drága. Az EUs pályázati + állami építkezések + támogatott / alacsony kamatú hitelekből történő lakásépítések, túlszámlázott felújítási támogatások iszonyatos mértékben szívták el a fizikai erőforrásokat. Pénz az volt korlátlan: EUs ezermilliárdok, gigantikus költségvetési hiányok eltapsolása, nyomtatott jegybankpénz és 0%-os ingyenhitel csókosoknak és CSOKosoknak, Babaváró, Zöld hitel, ÁFA mentesség, illetékmentesség, SZJA visszafizetés, felújítási támogatás ... de ehhez a pénzcunamihoz képest a lokális fizikai erőforrások Magyarországon szűkösek voltak. És a szűkös fizikai erőforrrásokat a (más pénzéből lakmározó) legjobban fizető megrendelők (állam + EUs projektek + támogatott építkezések) kiszívták a piacról, és ennek következtében felment a fizikai erőforrások csereára a tőke-erőforrás árának többszörösére. Lopott pénzből pedig semmi sem drága, a Puskás felépült, tizezernyi családi építkezés viszont csak félig, mert a tervezett és rendelkezésre álló pénz végül nem lett elég.


"DE PÖRGETI A GDP-t"

Ismert erdei közgazdász körökben az az általános nézet, hogy ez a rengeteg EUs pénz milyen hatalmas mértékben járult hozzá a magyar GDP-hez. Ez így igaz. Pontosan így történt. A GDP az egy remek gazdasági mutató, elsősorban azért, mert széles, átfogó képet ad a gazdasági aktivitásról. Csakhogy a GDP az egy mennyiségi mutató, és nem minőségi, azaz nem tudja figyelmbe venni, hogy a különböző gazdasági tevékenységek mekkora valós értéket jelentenek az egyénnek és társadalomnak. Lehet GDP-vel kolbászt is előállítani meg tankot is. A kolbászt mindenki jóízűen befalatozza, a tankok meg 80 évig teljesen felesleges pénzkidobásnak és marhaságnak tűntek Európában. Most viszont az ukrán háborúval átértékelődtek a dolgok, és mégis szükség van tankokra is. Sosem tudhatjuk pontosan, hogy mi mekkora érték valójában, ezért nagyon hasznos mérőszám a GDP, mert nem minősítget. De mert nem minősítget, ezért néha megtévesztő is. Lombkorona sétányokra és nyílvánvaló marhaságokra, lopási sémákra költeni az erőforrásokat egyértelműen teljesen haszontalan pazarlás, ugyanakkor növeli a GDP-t.

Ha egy gödröt kiásatunk, akkor azzal 1 egység GDP-t termelünk meg, és lett egy kiásott gödrünk, amivel kezdhetünk valamit, ha valóban szükségünk volt rá.

Ha ezt a kiásott gödröt utána betemetjük, akkor már 2 egység GDP-t termeltünk meg, de valójában semmilyen hasznos dolgot nem csináltunk, és ugyanott vagyunk, mintha nem csináltunk volna semmit.

Ha ezek után megint újra kiásatjuk a gödröt, akkor 3 egység GDP-t termeltünk meg, de csak ugyanazt értük el, mint amit 1 egység GDP-vel is el lehetett volna érni.

Mint látható pazarlással vagy rossz hatékonyság esetén nagyobb / növekszik a GDP, de ennél sokkal fontosabb dolog, hogy egyálatlán szükségünk van-e arra a gödörre, és ha igen, akkor minél kevesebb erőforrás felhasználásával ássuk ki a gödröt: hatékonyság. (És akkor a megmaradó erőforrásainkat más hasznos dologra is fordíthatjuk, és mellesleg majd az is növeli a GDP-t.)

Piacgazdaságban az érdekek optimalizálása által a GDP nagy része valós, hasznos igények kielégítésére fordítódik. És minél kevésbé piaci folyamatok mozgatják a szálakat, annál rosszabb a GDP valódi értelme, hasznossága, és nagyobb a pazarlás és lopás.


"A" példa: nem hatákony gazdaság

Múlt havi cikkem nyitóképe a házunk előtti munkásokról, 2024-ben Magyarországon a "magas nyomású gizdaságban" még mindig 5 ember nézte, hogy 1 ember ássa ki a gödröt, de ezáltal 6 egység GDP-t termeltek vele (= leegyszerűsítve a 6 ember munkaerőköltsége). De 1-2 ember is elég lett volna, és akkor 1-2 egység GDP-ből is el lehetett volna érni ugyanezt a célt. Ugynazt az eredmény el lehet érni harmad akkora GDP-vel, és akkor a másik 4 ember a lapáttámasztásnál haszonasabb munkát is tudott volna csinálni, amivel mellesleg szintén növelhetné a GDP-t.)

"B" példa: hatékony gazdaság

Ugyanakkor az ALDI-ban a bejáratnál bevásárló kocsikat rendező dolgozóba 5 perc múlva bent a második sorban újra belebotlunk mint árufeltöltő, és ha eltörik / kiömlik valami, akkor ugyanez az ember beáll felmosni, takarítani, majd végül jó eséllyel a pénztárban is újra vele találkozunk. Nincs felesleges zabhegyezés, a dolgozó érti a dolgát, folyamatosan dolgozik, de jól is keres, a vásárló a hatékonyság miatt pedig olcsóbban tud vásárolni. Mindenki jobban járt.


"A" példa 6 dolgozója 6 egység GDP termel. "B" példa 1 dolgozója csak 2 egység GDP-t termel (azért 2-t, mert dupla bért kap). Mégis kapásból érezzük, hogy a B példa a jó példa, ott nagyobb a hatékonyság, ott termel többet egy dolgozó. A 6 egység GDP-ből pedig 5 egység csak lapáttámasztás.

(A Berlini Fal felépítésére és a határvadászat működtetésére például iszonyat erőforrásokat használt fel az NDK, 47 ezer határőrnek adott munkát, termelte vele a GDP-t, csak éppen nem az emberek boldogulására, hanem elnyomására. 30 év alatt végül tökéletesen áthatolhatatlanná vált a határrendszer, aztán 1989-ben a kelet-németek Magyarországon keresztül megkerülhették a Falat, és az így végül minden szempontból teljesen értelmetlenné vált, a beleölt felesleges 30 évnyi GDP-vel, pénzzel, erőforrásokkal és munkával együtt. Ennyi emberrel a 30 év alatt kb fel lehetett volna építeni 3 millió panellakást. NSZK-ban hasznosabb dolgokra fordították az erőforrásokat, és elképesztő életszínvonal különbség alakult ki a kettéosztott ország két különböző felében.)

Az EUs pénzek ellopása marhaságok által szintén értelmetlen pazarlás, de tény, hogy a növeli GDP-t.



MEKKORA A LOPÁS ÉS PAZARLÁS MÉRTÉKE ?

Nyílvánvalóan nem 100%-ban pénzkidobás és pazarlás az EUs pénzek magyaroszági felhasználása, azonban könnyen beláthatjuk, hogy kb 10%-ban (de legoptimistább számítással is csak max 20%-ban) fordítódnak hasznos dolgokra, és 90% haszontalanra ezek az erőforrások. Mivel a cél a lopás, ezért a projektek 70%-a valójában szinte teljes mértékben olyan felesleges pazarlás és pénzkidobás, ami által minél egyszerűbb kilopni a pénzt. A maradék valamennyire hasznos 30% projekt viszont minimum kétszeresen, de akár húszszorosan is túlárazott. Tekintsük átlagban kb 3x túlárazottnak, akkor ebben az esetben valódi értékteremtés mindössze a teljes pénz kb 10%-ából valósul meg, és 90% pazarlás és lopás (70%*0+30%*1/3). (Ezek a számok szerintem kb jól tükrözik a valóságot, de játsszunk el a számokkal, hogy ennél jobb a helyzet: legyen csak a projektek fele totális marhaság pénzkidobás, és a másik hasznos fele pedig csak 100% túlárazott. Akkor ugye az jönne ki, hogy a pénz 25%-a fordítódik hasznos dologra, és 75% haszontalan pazarlás és lopás (50%*0+50%*1/2). Valójában ekkor sem sokkal jobb a helyzet.) Az EUs pénzek óriasi többsége teljesen haszontalanul pazarlódik el a lopás érdekében.

Uniós csalakozás óta több mint 50 milliárd euro, azaz kb 20 billió forintnyi EUs ingyenpénzt kapott Magyarország.

Magyar önerővel kiegészülve lényegében a teljes EUs pénzeket ellopták és elpazarolták. Látható, hogy a pénz oroszlánrésze a fidesz alatt érkezett, de minden bizonnyal hasonló arányú pazarlások, túlárazások, lopások voltak a fidesz előtt is, (csak akkor egyszerűen kevesebb pénz jött), ezeknek tipikus példája a négyes metró és az M6-os autópálya. (A harmadik emblematikus fidesz előtti lopás, a Kőrőshegyi völgyhíd számomra klassz lett, mert azon sokat járok, de a cél ott is a lopás volt a felfújt pazarlásból. Az viszont nem EUs pénzből épült.)

A pontos összesített átlagos arányokat és számokat nehéz megbecsülni, de végül a 80 uszkve 90% pénzkidobás garantált. Ime pár példa, hogy mennyi a hasznos rész és mennyi a lopás:

Az első példa a hódmezővásárhelyi útfelújítások, ahol Lázár János idején fajlagosan 18x többe került a városnak ugyanaz a munka mint most MZP idején. Úgy, hogy az effektív munkát végző vállalkozó mindkét esetben lényegében ugyanannyi pénzt kapott a munka végső elvégzéséért. Tehát a város által elköltött pénz 94%-át a Lázár maffia nyúlta le, és 6% volt maga a munka valós költsége:


A hódmezővásárhelyi járdafelújítás pedig fajlagosan negyed áron kijött lopás nélkül:


Ugyanilyen hihetetlen mértékű túlárazások és visszaosztási arányok derültek ki a Voldemort Nagyúr perben (tehát nem bulvárhírről beszélünk, hanem bírósági tanúvallomásokról), ahol 50-90% visszaosztásról ("alkotmányos költségről") tettek tanúvallomást az érintett polgármesterek és vállalkozók.

https://444.hu/2016/08/04/mengyi-voldemort-es-a-tizmillios-alkotmanyos-koltseg


Magyarországi autópálya építése pedig 4x drágább a horvátnál:

https://bahir.hu/2021/06/17/negyszer-annyiba-kerul-nalunk-az-autopalya-mint-a-hatar-horvat-oldalan/


Magáncégek támogatása pedig a legnagyobb merénylet a piacgazdaság ellen. Ha egy vállalkozásnak piacképes a terméke, akkor felesleges támogatni. Ha viszont nem piacképes a termék, akkor azt nem szabad támogatni, mert arra nincs valós gazdasági igény.
Ha egy profit orientált vállakozásnak van piacképes terméke, azaz a vevők számára akkora hasznot hoz a termék, hogy szívesen megfizetnek érte olyan árat, hogy a cégnek megérje ezt nyereségesen előállítani, akkor felesleges ezt a céget és produktumát támogatni, mert alaphangon eleve jól jár mindenki a termékkel. A támogatás ebben az esetben teljesen felesleges, és lényegében csak a cégtulajdonosok zsebét tömi ki. Ha viszont egy cég terméke nem piacképes, nincs rá igény piaci áron, akkor ez azt jelenti, hogy a vevőknek ez a termék nem hoz annyi hasznot, mint amennyibe a profitábilis előállítása kerülne. Az ilyen piacképtelen, a vevő számára plusz értéket nem hordozó terméket nem szabad támogatni. Ami működik, azt felesleges támogatni. Ami nem működik, azt pedig nem szabad támogatni.


Most, hogy nem jön az unios pénz, és üres az államkassza is, a lopás tizedére csökkent. Nem olvasunk minden héten olyan híreket, hogy Lölő tizmilliárdos közbeszerzést nyert el. Hódmezővásárhelyen pedig tized annyi pénzből is több hasznos dolog valósul meg, mint amikor Lázár idején a 10x annyi pénzt ellopták. (Például ingyenes a tömegközlekedés, és lett ingyenes jégpálya.)

Az iszonyatos mennyiségű EUs és állami pénzek korrupt elherdálása nemcsak egy soha vissza nem térő elbaltázott hatalmas lehetőség volt, hanem a hazai piacgazdaság aláásása is. És ahol nincs piacgazdaság, ott nincs más út, csak a relatív leszakadás. "Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk".


PS: Jó hosszú lett a cikk, így az EUs agrártámogatásokról majd legközelebb írok, aminek a lényege, hogy a magyar mezőgazdaság teljesen életképtelenné zülledt, viszont a "gazdák" több X5-ös BMW-t vettek mint John Deere-t.





2024.01.24. Magas nyomású gizdaság

Mi a szokatlan az alábbi képen? (ma lőttem az ablakból)

Az, hogy senki sem dohányzik. Végre egy jó hír Magyarországon: drasztikusan csökkent a dohányzás. MINDEN MÁS A SZOKÁSOS, mint Gálvölgyi 30 évvel ezelőtti paródiájában:

https://youtu.be/hr-ZKXn662c

Az egyetlen jó híren kívül a rossz hír az, hogy amit az előző cikkemben említettem: "Ezek már tények, a jelen, a kőkemény valóság, csak meg kell nézni egy esti híradót, és még örülhetsz, hogy nem veled történik" az ország összeomlása ma elért hozzám a Gellérthegyre is. 24 órán belül egész napos vízhiány (ráadásul fogalmuk sincs, hogy hol lehet a hiba, hiszen 10 éve nincs pénz megelőző karbantartásra) + 1 órás áramszünet (ilyenkor ugye a fűtés is leáll) + több órás internet kimaradás. Teljes közmű összeomlás.

PS: "Magas nyomású gazdaság" ??? Ja, magas volt a nyomás, a gazdátlan elavult korszerűtlen vezetékhálózat pedig nem bírta.





2023.12.26. Az évszázad bankrablása



Tudjátok melyik az évszázad bankrablása? Az, amit majd most fognak elkövetni. Hiszen hogyan is kell az évszázad bankrablását kitervelni? Hát úgy kell időzíteni, hogy a bank éppen tele legyen pénzzel. És most éppen tele van.

"A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a szektor (első 9 havi) konszolidált adózott eredménye 1591 milliárd forint lett, csaknem a triplája a tavalyinak."

https://bank360.hu/blog/hiaba-nincs-hitelezes-csak-kulonado-joval-ezer-milliard-folotti-profit-van-a-bankoknal

Tehát 2023-as évben lesz itt egy 1500-2000 milliárdos kiugró számviteli profit a magyar bankszektor könyveiben. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem egy az egyben a banki pénzgyár szokásos éves termelése. A bankok akkora tőkeáttétellel, mérlegfőösszeggel, hitelállománnyal, eszközállománnyal, kötelezettség-állománnyal, kezelt vagyonnal rendelkeznek, hogy a banküzem alapvető folyamatos pénztermelő tevékenysége, a rendkívüli egyedi események, és ennek az óriási mérlegfőösszegnek a folyamatos dinamikus átértékelése miatt a számviteli profit évről évre nagy kilengéseket is produkálhat. (Például ami az egyik évben az óvatosság miatt virtuális veszteséget okozott, a következő évben akár virtuális nyereséget is eredményezhet, ha mégsem lett olyan rossz a helyzet, mint amire számítottak.) A banküzemi cashflow, az egyedi események, és a virtuális értékelési tételek netto számviteli egyenlege így egy-egy konkrét évben nem csak az adott év banki gazdálkodását mutatják, hanem sokkal inkább értelmezhető a hosszú távú üzletmenet valós képének aktuális fejezeteként. Tehát egy-egy év adatait nem szabad önállóan értelmezni. A 2023-as év extraprofitjához jelentős egyedi események, egyszeri tételek, virtuális átértékelések, és a 2022-es év negatív tételeinek korrekciói is hozzájárultak: MNB-től kapott kiugróan magas alapkamat, Sberbank elmaradt OBA veszteség visszaírás, állampapírok átértékelési árfolyamnyeresége, alapkezelői extraprofit, értékvesztés / céltartalék gördülő pozíciója, deviza és kamatpozíciók jelentős átértékelése a turbulens piaci folyamatok következtében, plusz még az OTP külföldi leánybankjainak széles pelettája. (A magyar bankok nyereségének kb a felét az OTP konszolidált eredménye adja.) Kiváló példa a fent kifejtett szemlélet alátámasztására az alábbi cikk, ami arról szól, hogy 2023-ban az OTP furcsának tűnő módon még az orosz és ukrán bankján is 100 milliárd nyereséget tud kimutatni:

https://bank360.hu/blog/orulhetnek-a-reszvenyesek-meg-az-orosz-es-ukran-leanybank-is-hizlalja-az-otp-profitjat

Szóval van ez az általam is vázolt szofisztikált, kifinomultabb helyzetértékelés, meg vannak a nyers számok, ami alapján a magyar bankok idén akár 2000 milliárd forint számviteli nyereséget is elérhetnek, és amitől
vérszemet fognak kapni a láncfűrészes pszichopaták, és nyílvánvalóan be fogják röffenteni a láncfűrészt, és a bankszektor 2023-as profitjából ezer milliárdot le fognak rabolni. Ugyanúgy, ahogy egy éjszaka alatt kirabolták a MOL-t is. Ha a bűnözőknek elfogy a pénzük, akkor újra bűnözni fognak. Mert máshoz nem értenek. Márcsak azért is, mert nagy szarban vannak az elvtársak, és ezt a pénzt a bankoktól csak most lehet elvenni, most van tele (papíron) a banki kassza, az évszázad bankrablását most lehet megszervezni, mert ekkora zsákmány jóideig újra nem lesz.

(És mellesleg mi is történik itt valójában, ha kiszűrjük a netto nemzetgazdasági folyamatokat? MNB alapkamat ----> BANKOK ----> BANKADÓ. Az MNB 1000 milliárdos kamatveszteségéből áttételesen 1000 milliárdos költségvetési adóbevétel lett. BINGÓ: az állam monetáris finanszírozása pénznyomtatással. Végül mindig ide lyukadunk ki.)

MERT AZ ÁLLAMKASSZA VISZONT ÜRES

Már lopásra sincs pénz. "Lehet hogy okosabb mint Zuckerberg", de jóideje már Lölő sem nyer el minden héten tízmilliárdos közbeszerzéseket. Az elmúlt 13
év ámokfutása és lopása után mostmár jó nagy szarba lavírozták az országot a láncfűrészes pszichopaták. A tartósan rosszul működtetett állam bevételei már képtelenek fedezni a létszükséglet kiadásokat. Mára annyira üres lett a kassza, hogy már lopásra sincs pénz. A költségvetés teljesen szétcsúszott. Olyan mint amikor két lábunkkal két különboző csónakban állunk. Amíg a bal lábunk (bevételek) és a jobb lábunk (kiadások) közti rést szűken tudjuk tartani, addig stabilan tudunk a vízen maradni. Ha növekszik a két láb közötti rés, akkor viszont korrigálni kell, mert ha elér egy kritikus távolságot, akkor már nincs visszaút, képtelenség visszazárni a két lábat, és a vízbe esünk. Ez történt az elmúlt 13 évben, a költségvetés struktúrálisan rossz és gonosz volt, és mára az ebből eredeztethető rés akkorára nyílt, hogy nem lehet az eddigi formájában korrigálni.


ÉVES SZINTEN A KORÁBBI ÁLLAPOTOKHOZ KÉPEST AZ ALÁBBI FŐBB KRITIKUS NAGYSÁGRENDI KIADÁSNÖVEKEDÉSEKKEL KELL SZEMBENÉZNI:

+2000 milliárd kamatkiadás (fix, nincs mozgástér)

+1000 milliárd egészségügybe (muszáj mert összeomlás alatt van)

+1000 milliárd közművekre (muszáj mert összeomlás alatt van)

+500 minimum de inkább 1000 milliárd kellene oktatásra (a kormánynak mostmár lépnie kell, mert ez is összeomlás alatt van, és végül a választópolgár szülők fognak nekiesni a fidesznek)

+1000 milliárd összeomlóban lévő vasút + NATO fegyverkezés kettő együtt minimum ennyi

és nincs évi 1500-2000 milliárd EUs pénz (de ez csak a NERnek hiányzik, mert ez szinte mind lopásra pazarlódott el)



(Ha leosztunk
1000 milliárdot már kevesebb mint 10 millió koponya per hónap, akkor teljesen korrekt számokat kapunk. Egészségügybe be kellene rakni fejenként havi +9000 forintot. Így már teljesen baráti számok ezek, Amerikában havi 400 dollár egy normális egészségbiztosítás, de Nyugat-Európában sem lehet megúszni havi 100-150 euró alatt a valódi költségeket. Havi plusz 9000 forint oktatásra = 2db különóra a gyereknek. Közművekre plusz havi 9000 miközben évtizede vannak befagyasztva a vízdíjak. Olcsó a víz, ha éppen van. Ezek önmagukban teljesen korrekt számok, nem ezekkel van a gond, hanem hogy hova folyik az államháztartás többi 40 ezer milliárdja??? És egyáltalán hogy a fenébe hízlalták fel ezt a fiskális tumort 40 ezer milliárdra a láncfűrészes pszichopaták??? Mindeközben Magyarország már az EU második legszegényebb országa lett.)

Tehát mostanra beért egy
újabb kb 7000 milliárdos friss addícionális egyenlegromlás csak a fenti főbb tételek miatt, amit bevételi oldalon nem tudnak kompenzálni, és még millió kisebb nagyobb más probléma és pénzhiány is van. Lopásra már nincs pénz, ezzel le is faragtunk vagy 2 ezer yardot, de másból elvenni lényegében nem tudnak. Tehát nem nagyon van mozgástér, mert az összeomlás már zajlik. 13 évig a hibaelhárításon kívül szinte egy fillért nem raktak a nagy és költséges ellátórendszerekbe, az egészségügybe, oktatásba, közműfejlesztésbe, vasútfejlesztésre, amelyek most összeomlanak. Az orosz háborús aggresszióval pedig új időszámítás kezdődött a fegyverkezésben. "We need guns. Lots of guns." (Csak ez nem megy egy csettintésre mint a Mátrixban.) Ezek már tények, a jelen, a kőkemény valóság, csak meg kell nézni egy esti híradót, és még örülhetsz, hogy nem veled történik: már nemcsak a kórházakkal és az iskolákkal van gond, hanem minden nap vasútvonalak halnak be, és naponta kb 30 csőtörés van, esetenként pedig 1-2 napos soha nem látott áramszünetek teljes városokban. Ezeket meg kell csinálni, a számlát pedig ki kell fizetni, hiába nem akar erre költeni és nem is tervezi be ezeket az ezer milliárdokat a kormány. (A fidesz "taktikája" mindig is az volt, hogy nem költenek semmire, ami nekik nem fontos, és majd a gondok a jövőben a következő kormányok nyakába szakadnak. Csakhogy az ezzel a módszerrel jövőbe küldött szar most mégis mind az ő nyakukba ömlik, mert ők maradtak hatalmon.)


(Számomra hihetetlenül hangzik, hogy állítólag az ország vízfogyasztásának 25%-a elfolyik. De ha ez tényleg így van, akkor ezekből víznyelő horror lesz mint Guatemalában.)

10 millió magyartól fejenként be kellene szedni kb évi plusz 500-700 ezer forint adót, hogy csak ugyanakkora szarban legyünk, amekkorában eddig voltunk. (CSOK-os családoktól évi 3 milkát
!!! Mutter beájulna, hapsikám!) Eddig csak derékig ért a szar, de mostmár nyakig. A kormány úgy gondolja, hogy le kellene vinni újra derékig, csakhogy erre a jelenlegi értékrendszerben valójában már nincs mód. Itt mostmár új értékítéletet kell alkotni, és az alapján kell majd mindent újratervezni. foci vagy egészségügy? vízellátás vagy reptér? propaganda vagy oktatás? országos vasúti felzárkózás vagy belgrádi kínai vasút panama? rugalmas olcsó világpiaci földgáz vagy drága merev fix orosz gáz? koncepcionális európai áramstratégia vagy egyoldalú gyarmati orosz atom? olcsó munkerő országa akarunk-e maradni vagy drága (= értékteremtő) munkerő országa? BUTASÁG, GONOSZSÁG, MAKACSSÁG VAGY OKOSSÁG, JÓSÁG, RUGALMASSÁG? LOPÁS VAGY ÉLETSZÍNVONAL? Vagy ez vagy az, de itt mostmár dönteni kell, mert nincs pénz, ezekben a kérdésekben választania kell a magyar népnek, mert az összeomlás elkerülhetetlen. Az elmebetegek viszont nem fognak magukhoz térni, még most is szürreálisan reptérre költik inkább azt a pénzt, ami nincs is. Csak a kényszer fog valódi változást hozni, de ez a kényszer már itt van, berúgta az ajtót és nem lehet elkergetni, elmaszatolni, ez itt már a VÉGJÁTÉK, ami még hoz egy két utolsó láncfűrészes vagdalkozást, mint például a bankrablás, de a költségvetést nem fogják tudni rendbe hozni, a gigantikus struktúrális hiány marad. A 27+4.5= 31.5%-ra növelt áfa többlet adóbevételt már nem produkál. Ugyanez lesz a megemelt benzin adóval is. (A benzin fogysztás árrugalmassága nyílvánvalóvá vált az elmúlt években. Felesleges köröket futnak vele.) A postakocsikat fosztogató vadnyugati banditák mintájára beveztésre kerülő horror ÚT(onálló)DÍJ emelése az inflációt növeli, hatékonyságot csökkenti, csak egy bürokratikus sarc, amivel csak tovább gerjesztik a problémákat. És ezek a zsebből előhúzott százmilliárdos nagyságrendű "csúzlik" egyébként is már hatástalanok. Ezekkel 2020 előtt el lehetett lavírozni, tömködni be a kisebb lyukakat, de ma már sok ezer milliárdos költségvetési szakadék van. Csúzlikkal lövöldöznek aligátorra. A 41%-os effektív SZJA kulcs EU-ban átlagos, ebben van elméleti mozgástér - első körben az amúgy sem fidesz szavazó 25 év alattiak adókedvezményének visszaszívása - de nem tudnak annyit emelni, ami megoldja a pénzhiányt, mert abból komoly életszínvonal csökkenés lesz, és akkor garantáltan elbukják a választást. Már csak 2 adu maradt a kormány pocsék lapjai között: a társasági adó emelése 15%ra és a bankrablás. De ez kevés, mert a maradék pocsék lapokkal valójában nem tud mást játszani, csak betli eladósodást. Csak eladósodással tudják finanszírozni az összeomló országot pár évig, amíg meg nem buknak.

A Pénzügyminisztériumban már sorra hagyják el a süllyedő hajót. Kiváncsi leszek, Varga Misi mikor "lép le".


(Darth Viktor hiába cserélgeti az admirálisokat, attól még a helyzet nem változik.)


És hogy hogyan lehetne rendbe tenni valójában a költségvetést? Nagyon egyszerűen. Pontosan úgy, ahogy MZP mondja: "Ha okosabbak vagyunk, és nem lopunk." Ennyi. A szabad piacgazdaság a többit majd úgyis elintézi.



Ez fog még jobban eldurvulni. (10 évig nem költöttek arra, amire kellett volna, csak felélték a múltat. 2019. volt az utolsó év, amikor még szorosan tudták tartani a költségvetés két lábát. A rés azonban váratlanul szétnyílt, és azóta már nem lehet összezárni. ----> Placcs!!!)

Egyelőre most még azon szöszmötölnek, hogy a láncfűrészes bankrablással hogyan okozzanak minél kisebb sérülést önmaguknak, azaz a kivetett bankadó képletét próbáják úgy kifundálni, hogy a saját NER bankjuknak (MBH + Gránitbank) minél kevesebb kárt okozzanak. De nagyon kell nekik az a pénz, és az évszázad bankrablását már szervezik.


PS: Rettenetesen káros dolog ez az "extraprofit adó". Utólag kivetni eleve nonszensz. Nincs jogbiztonság. Ez szó szerint rablás. De eleve nagyon hibás dolog. Megöli a vállalkozási motivációt. Ha egy piaci üzletágban extraprofit adódik, akkor az csak a dolgok szerencsés együttálása miatt van, ami a hosszú távú üzletmenet ritka velejárója. Ilyenkor kompenzálódik egy kis jól megérdemelt jutalommal az adott iparág, míg máskor néha komoly veszteségeket szenvedhetnek el. Ez a hosszú távú üzletmenet része, hogy jellemzően nem stabil a nyereségesség, hanem ciklikus. De ha elveszik a megérdemelt profitot, akkor ki a fene akarna vállalkozni??? Hány bank jött ide az utóbbi 13 évben, és hány lépett le? Kb egy a tízhez. Az az egy is az orosz maffia volt, és még az is becsődölt. A bankolás költségei közben meg 10x-esére nőttek. Az OTP-nél jövőre már a befizetésekre is díjat fognak terhelni. Ki járt itt jól? A rablók.



https://youtu.be/wZDN9ZOQC18





2023.12.14. Lényegtelen az Államkincstár visszaváltási árfolyama. Én 101%-on vásárolok infláció követő állampapírt. (PMÁP Kisokos)

Muszáj kiolvasztani magam a hibernációból és megszólalnom, mert nagy zűrzavar van a magyar ugaron. Úgy tűnik az elmúlt évtizedben a jegybankok által nullára manipulált kamatok és kötvényhozamok annyira kiszárították a másodlagos kötvénypiac természtes mozgásait, hogy a pénzpiaci szereplők még az alapokat is elfelejtették. "Sebaj. Jövünk."

Magasabb kamatkuponnal rendelkező kötvény árfolyama alacsonyabb piaci kamatkörnyezetben felmegy. Egy mondatban ennyi lenne most a lényeg. (Fordított esetben persze lemenne az árfolyama, de most nem ez a széljárás.)

Infláció követő Prémium Magyar Állampapír ??? Mibe is fektettünk bele valójában?

Egy kockázatmentes instrumentumba, ami 2 és fél év alatt tuti 40% nyereséget hoz adómentesen, és amibe teljes tőkével nyugodtan be lehet szállni. (Sőt, akár hitelből is.) Ennyi a lényeg, ezért kellett ebbe fektetni, és hogy 2 és fél év után mi történik, az mindegy is, majd meglátjuk, lehet hogy utána is jó lesz a papír, de ha nem lesz jó, a nagy kasza akkoris megvolt, max pár %-ot visszaadunk majd az exittel, de akár lejáratig is korrekt lehet a papír, ha nincs jobb alternatíva.

Amikor az infláció várható felfutásával ezt a fajta állampapírt - teljesen ésszerűtlenül - nem szüntette be az Államadósság Kezelő Központ, egy kockázatmentes ziccer adódott a pénzpiacon. Kezdetben (2021. őszén, amikor az infláció jelei már egyértelműen mutatkoztak) csak azt lehetett látni, hogy az elmúlt évtized nullla illetve pár %-os kamatozása helyett ez a fajta papír mindenképpen végre magas kamatot fog majd fizetni, várhatóan évi 10% körül. Majd 2022. során az infláció felfutásával az all-in észkombájn sorozat (2029/I és J) kibocsátásával letisztázódott a pontos kép: az instrumentum lényege, hogy 2 és fél év alatt kb 40% tuti nyereséget hoz a papír. Az első szűk fél év alatt hoz fix 5%-ot (havi 1%), utána pedig 2 év alatt utólag beárazódik a már nyílvánvaló kb 30% kumulált infláció + a pár % kamatprémium, azaz mindösszesen 2 és fél évig mindenképp érdemes tartani a papírt, ami kb 40% nyereséget fog termelni. Tehát ALL IN !!! És ez pontosan így is lett, hiszen már tudjuk a pontos számokat: 5+16+19= 40%.

A konkrét kötvényinstrumentum kondíciói az adott pénzpiaci környzetben közgazdasági nonszensz, hiszen az állam és szakmai intézménye az ÁKK a forintpiaci 7-8-9%-os kamatkörnyzetben a normál államkötvénypiacon történő eladósodás helyett 16-19%-os kamatokon adósodott el inkább lakossági kötvényekkel a "Bölcs vezér" utasítására, ami futamidő elején a teljes állományra vetítve alaphangon 1500 milliárdos nagyságrendű felesleges költségvetési pénzkidobás. (És hűtlen kezelés.)

AZ A BIZONYOS 99%-OS VISSZAVÁLTÁSI ÁRFOLYAM

Mivel a kötvénypiacon abszolút nem jártas lakosságnak értékesítették hatalmas mennyiségben a kötvényeket, ezért az értékesítést (nagyrészben) végző Államkincstár jónak látta felajánlani a lakosság számára - a magas kamatokon felül - további étvágygerjesztőként a kötvények visszaváltási lehetőségét is netto 99%-on. Ez a visszváltás és az árfolyama persze nincs garantálva sehol, csak egy egyoldalú felajánlás, ami elviekben bármikor megváltozhat vagy megszűnhet. Emiatt alakult ki para sokakban, de még "ismert erdei szakmai körökben is az az általános nézet", hogy no de mi lesz, ha megszűnik a visszaváltás, vagy már nem 99%-on, hanem csak jóval kevesebbért váltják vissza. Na itt kezd zűrzavaros lenni a kép.

Először is, az ÁKK, a Magyar Állam, és semmilyen más állam nem szokott jellemzően állampapírt lejárati idő előtt visszaváltani. (Lakossági ügyfelek esetében is inkább az szokott a jellemző lenni, hogy ha felajánlja a visszaváltás lehetőségét, jellemzően a befektető rosszabbul jár, mint amit a korrekt időarányos árfolyam diktálna, hasonlóan mint amikor feltör valaki egy lekötött bankbetétet.) Lejárat előtt a kötvény tulajdonosok a másodlagos (OTC = over the counter) szabad piacon szokták a kötvényeket adni-venni. És ez a másodlagos kötvénypiac normális esetben egy viszonylag likvid, forgalmas piac szokott lenni, és az is volt Magyaroszágon is, egészen addig, amíg a nullára manipulált jegybanki kamatok és az MNB államkötvényvásárlásai miatt a kötvényhozamok természetes mozgása le nem bénult, és a másodlagos kötvénypiac el nem sorvadt. (Emlékezzünk csak, hogy vannak olyan magyar államkötvénysorozatok, amelyeknek több mint felét az MNB vásárolta meg 3500 milliárd forint értékben, és most is a jegybanki mérlegben porosodnak lejáratig... vagy majd még annál is tovább.) A kisbefektetők még jobban kiszorultak a másodpiacról, és egy évtized távlatában a magyar befektetési tanácsadó bankárok jelentős része nem is hallott arról, hogy az állampapíroknak elvileg van szabad másodpiaca, amelyet többek közt saját bankjuk is alakít(ana). Csakhát az egész elhalt a mesterségesen nullán tartott kamatok miatt, és mivel nem volt mozgás, nem volt forgalom, nem volt spekuláció, minek vegyek? minek adjak el?, az illikviditásban a marzsok és jutalékok irreálisan magasak is lettek, mert nincs dealer motíváció, nincs kompetetív árjegyzés, a kisbefektetők teljesen eltűntek a piacról, és számukra a másodpiac lényegében az Államkincstár visszaváltási árfolyamára redukálódott le, és addigis marad a buy and hold, what else? 2% 100 évre, mint Ausztriában, oszt jó lesz az, a nullánál minden jobb, úgyse lehet rajta veszíteni, ha örökre nulla marad a kamat. Hát nem maradt. ÉS EMIATT SZÉPEN VISSZA FOG TÉRNI A KÖTVÉNYEK MÁSODPIACA IS. Megszűnik a jegybanki manipuláció, lesz természetes mozgás, lesz spekuláció, lesz motíváció, akkor visszatér a másodpiac nélkülözhetetlen létjogosultsága is. AZ INFLÁCIÓKÖVETŐ PMÁP KÖTVÉNYEK ESETÉBEN IS. A "90-es években még minden más volt. Mindenki táncolt" és újsághirdetésekben, szuperinfóban adtuk vettük az OTC részvényeket, kárpótlási jegyet, és a brókercégek napi árfolyamokat jegyeztek a Napi Gazdaságban és Világgazdaságban, sőt Teletexten is. Az OTC kötvénypiacon felpörögtek a brókercégek és bankok telefonos csatornái, majd Reuters Terminal, Bloomberg árjegyzései ... az OTC piac egyre hatékonyabb utat tört magának, és a nagy szereplők kiszolgálták a kicsiket is. Ez az elmúlt évtizedben elhalt, de újra utat fog törni magának az OTC piac. Elindulhat kicsiben akár egy facebook csoportban, egy Portfolio forum topicban, és amikor egyre nagyobb fantázia lesz benne, akkor úgyis mindenki rácuppan, a nagyok is, brokik is, bankok is, akár a tőzsdére is bevezethetik. HA JÓ A TERMÉK, AKKOR ÚGYIS LESZ MÁSODPIACA. (Eddigis csak azért nem volt, mert az Államkincstár 99%-os visszavásárlási arfolyama lényegében az ugyanolyan új kibocsátású papírok 100%-os eladási árfolyamához képest korrekt OTC vételi árfolyam volt, nem volt értelme belépni az 1%-os árjegyzési marzsba.) De mostmár nem lehet magas kamatozású új kötvényeket elsődlegesen vásárolni 100%-on. Mostmár csak a másodpiacon lehet ilyet vásárolni szabad piaci áron.

Nem azért fog valaki bukni a PMÁP-on, mert az Államkincstár nem fogja 99%-on visszaváltani. Ha jó a termék, ha jó a papír, akkor nem fog bukni, mert a másodpiacon jó áron, sőt !!! jobb áron el fogja tudni adni. Akkor fog bukni valaki a PMÁP-pal, ha a papír az adott piaci környezetben már nem lesz jó. Mert akkor a másodpiacon be fog reálisan árazódni, és le fog menni a másodpiaci ára. De egyelőre erről szó sincs, hiszen egy olyan kamatozó papírról van szó, ami a következő másfél évben még közel 10%-kal többet kamatozik évente, és az azután következő évben is relatíve magas kamata várható. Egy ilyen papír többet ér a piacon, hiszen aki ilyet tud venni az jobban jár, ezért lesznek olyanok, akik többet is adnak érte pár %-kal mint a névérték. Például én. Nemhogy 99%-on, hanem már 100% felett reális mostmár a 16+19 %-os kamatkuponú kötvények árfolyama. (Tehát az Államkincstárnak kifejezetten jó üzlet továbbra is 99%-on - vagy még magasabban is - visszavásárolni ezeket a kötvényeket, és helyette alacsonyabb kamatozású kötvényeket kibocsátani, hiszen eleve nagyon rossz közgazdasági döntés volt az ÁKK részéről ilyen kondíciójú kötvényeket kibocsátani, amikor jóval olcsóbb finanszírozási lehetőség volt végig a piacon. Ezt a 6000 milliárdra hízó rémisztő állomány után maguk is belátták.)

Tehát jómagam is szívesen vásárolnék netto 101%-on az 1.5% kamatprémiumú kötvényekből: 2029/I, 2029/J, 2030/I, 2030/J, 2028/K, 2028/J, 2028/I, 2027/I



(Az adásvételi tranzakció lebonylítása pofon egyszerű az Államkincstár személyes ügyfélszolgálatán: mindkét fél leül az ügyintézővel szemben, majd egyszerre beadják a papírjaikat, az eladó az állampapír transzfer megbízást, a vevő pedig az pénz átutalási megbízást / vagy átadja a készpénzt.)


És ha már dehibernáltam magam és tollat ragadtam, akkor beszéljünk a
hüvelygombáról további paráztatásokról, ami ezekkel a kötvényekkel kapcsolatban a kételkedő köztudatban felmerül. Mivel láncfűrészes pszichopatáknak adtuk kölcsön a pénzünket, ezért tényleg minden elvi lehetőséggel számolni kell:

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

1. Az Államkincstár nem 99%-on, hanem alacsonyabb árfolyamon, vagy egyáltalán nem vásárolja vissza a kötvényeket. (Kamatláb kockázat)

Erről szólt ugye a cikk eddigi lényegi része, hogy minden bizonnyal ki fog alakulni a kötvények OTC szabad piaca az aktuális pénzpiaci folyamatok sodrásának megfelelő piaci árfolyamokkal. Ha jó a papír, és másfél évig még brutál jó a papír, akkor a másodpiacon tuti el lehet majd passzolni jó áron. És ha jó a papír, akkor a befektetők nem is akarják majd eladni, hanem tartani akarják, és csakis az ad el, akinek szüksége van a pénzre. Tehát most másfél évig tömeges eladásra biztosan nem kell számítani, mert addig tojja az aranytojásokat az M.K.K.A.T.T. (azaz minden körülmények között arany tojásokat tojó) tyúk.

A nagy kasza tehát az első 2 és fél évben van, de hosszabb távon / lejáratig sem lesz rossz a papír, hiszen hivatalos infláció + 1.5% kamatprémium hosszabb távon átlagosan jellemzően veri a rövid távú kamatokat. Nem nagyon szoktak adni a fejlett világban pozitív reálkamatot sehol. Madzsarisztánban persze előfordulhat, de kifejezetten rosszul nem nagyon járhatunk a PMÁP hosszú távú / lejáratig tartásával, így várhatóan a kötvények másodpiaci árfolyama sem fog érdemileg megroggyanni a futamidő alatt.

Az instrumentum kreténsége és ezáltal fő potenciális kockázata, hogy óriási késéssel követi le kamatkuponja a friss aktuális inflációt, mert az úgynevezett "KSH átlagos éves inflációt" veszi alapul. Megfizeti ami jár, de óriási késéssel szétmaszatolva. (Így a 2025. elején évi 19% kamatot kifizető kötvény inflációs számításában a három évvel megelőző 2022. januári bázisárak is benne lesznek.) Az óriási késés miatt - ami persze a 40%-os ziccer kaszát is borítékolta az elején, hiszen előre tudtuk, hogy ennyit fog kamatozni - előfordulhat, hogy amikorra aktuálissá válik egy múltbeli infláció alapján számított kamatozása, addigra az aktuális piaci környzetben jóval magasabb kamatok lesznek elérhetőek. Ez esetben a másodpiacon le fog árazódni a kötvény. Ez egy valós kockázat, ami benne van a pakliban, de pár % bukónál, extrém esetben 10-15% körüli bukónál nem nagyon eredményezhet ez se többet, hiszen ilyen negatív helyzet a mostani állapotokból kiindulva csak több év múlva lehetséges, így csak a futamidő vége felé állhat elő. De ekkora kockázat a klasszikus fixed-income piacon alaphangon is benne van pakliban. Ilyen, számunkra kedvezőtlen kamatkülönbözet elviekben most még legalább két évig nem várható, (2025. elejéig ketyeg a 19%, majd utána következő év kamatkuponja is 5-10% körül várható, azaz 2026. elejéig jó lesz a kötvény. Az utolsó 3-4-5 évben adódhat elméletben kedvezőtlen helyzet, amiből most még semmit se látunk, de előfordulhat, hogy a múltbeli inflációs mutató miatt alacsony lesz a PMAP aktuális kamata az aktuális piaci kamatokhoz képest. Például ha újra berobban egy inflációs sokk, amire a pénzpiaci kamatok azonnal kilőnek, a PMÁP meg majd csak 2 év múlva követi le, és addig alacsonyabb kamatot fizet, vagy egyszerűen lejár a kötvény, és már nem tud késve sem kompenzálni. A PMÁP szabad piaci árfolyamában ez normál keretek között pár %-os, nagyon extrém esetben 10-15% veszteséget okozhat. (Na bumm, visszaadsz a kezdeti 40% nyerőből.)

2. Nem fizeti vissza az állam a tőkét / mégsem adja oda a magas kamatot.

Mindkét eset definíció szerint államcsőd, aminek két oka lehet: Vagy tényleg nincs pénze az államnak, vagy a láncfűrészes pszichopaták nem is akarják visszaadni a pénzt. Ez utóbbi abszurditás a láncfűrészes pszichopaták azonnali bukásához vezetne, majd a következő kormány kifizetné a kötvényeket. Az a verzió, hogy 2029-30ig államcsőd lesz, és nem fizeti ki az állam az államkötvényeket nem nagyon képzelhető el. Gyakorlatilag kizárt. Bár a KÖLTSÉGVETÉS TELJESEN SZÉTCSÚSZOTT ÉS KATASZTRÓFÁLIS ÁLLAPOTBAN VAN ÉS LESZ - már lopásra sincs pénz - a pénzpiacon még bőven van tere Magyarország eladósodásának. A jelenlegi globális pénzpiacon még mindig kedvező feltételekkel lehet eladósodni és kötvényeket kibocsátani. (A nulla kamatok korában pedig egyenesen nyereséges üzlet volt az eladósodás. Jelenlegi piacon a 7%os kamatkörnyezetben pedig reálértéken kb ingyenes az adósság finanszírozása.) Ha mégis fizetési bajba kerülne a jelenlegi kormány, akkor még van az IMF, és persze a kínai elvtársak bajtársi segítsége (és halálos ölelése), és szintén puszi pajtás pénzmosó arab diktatúrák. De ha sehonnan sincs pénz, akkor majd csinálunk, elvtársak.




A pénznyomtatás tilalma az elmúlt másfél évtizedben megszűnt. 22000 milliárd dollár, euró, font, frank, jen lett kinyomtatva, így az MNB is feljogosítva érezte magát, hogy 11000 milliárd forintot nyomtasson ki. Egyelőre most leálltak, mert miután 4000 milliárddal tömték ki a NER elit és a pártkatonák cégeit, 3500 milliárdot bepumpáltak az ingatlanpiacba és durván felverték a lakásárakat, 3500 milliárdot pedig felelőtlenul eldorbézolt és elosztogatott a kormány, utólag meglepődve észrevették, hogy ez óriási inflációt okozott. A forint folyamatos gyengülése és az elmúlt évek elszabaduló magyar inflációja nagyrészt az MNB
pénznyomtatásának következménye. Úgyhogy egyelőre teljesen leálltak, de ha nem lesz más megoldás a kormány pénzhiányára, akkor újra nyomtatni fogják a forintot, és majd a nyomtatott pénzből fizetik ki (vásárolnak) forint államkötvényeket. Tehát a kamatfizetéseket és a végén a tőkét mindenképpen vissza fogjuk kapni.

(Egyetlen elméleti lehetőség van arra, hogy a magyar állam mégsem tudná törleszteni a forint állampapírt: ha menet közben bevezetnék az eurót, és euróban viszont már nem tudna törleszteni, mert eurót nem tud nyomtatni az MNB. Erre nulla az esély, mert ahhoz előbb jelentősen kellene javulnia a magyar gazdaságnak, hogy bevezethessék az eurót, majd ezt követően katasztrófálisan romlani a helyzetnek. Mindezekre a követlező 7 évben nincs matematikai esély. Görögországnak viszont tíz éve sikerült.)

3. MNB pénznyomtatás / forint leértékelődése

Ha újra beindulna a magyar pénznyomda, akkor a kötvényünknek nincs csődkockázata, folyamatos a kamatfizetés majd a végén a tőketörlesztés. Viszont a forint hígítása miatt a forint gyengülésére és a magyar infláció ismételt elszabadulására kell számítani. Ez ellen részben védhet a PMÁP kötvény infláció követő kamatozása hosszú távon, de ha már nincs sok hátra a kötvényből (kevesebb mint 2-3 év), akkor az aktuálisan fenyegető inflációhoz képest óriási késésben lévő PMÁP kamatfizetési metódus miatt már nem fogjuk megkapni a magas inflációt kompenzáló kamatkuponokat, mert előbb jár le a kötvény. Ez esetben csak a kötvény időben történő eladásával és deviza vásárlásával, vagy pedig forint short fedezeti pozícióval lehet előre védekezni. Ez utóbbi forint short fedezeti pozíció nyitása egy mindig rendelkezésre álló jolly joker védelmi megoldás, hiszen ebben az esetben nem kell eladni a kötvényt, (ha mondjuk ez éppen mégsem lehetséges a piacon), és főleg akkor jobb ötlet a kötvény eladásához képest, ha a fedezeti lábon az aktuális pénzpiaci forint kamat alacsonyabb mint az állampapírunk párhuzamos kamatozása. A számunkra kedvező kamatkülönbséget ilyenkor le lehet arbitrálni és megnövelni vele a szintetikusan előállított euró tőkebefektetésünk kamatozását, (ami per pillanat most kb +4-12+16= 8% kamatozást jelentene euróban). De itt ugye a védelem a forint további gyengulése ellen garantál, a netto kamategyenleg az mindig az aktuális kamatok eredőjeként akár relatíve kedvezőtlen is lehet. De ez már úgyis a profik terepasztala.

Ha nincs pénznyomtatás, viszont devizapiaci kereslet-kínálat miatt gyengül a forint, akkor az előzőleg fentebb említett folyamatok vélhetően kisebb intenzitással zajlanak le, mint a pénznyomtatás láncreakciója, és a piaci egyensúlyi mechanizmusok is fékezhetik a folyamatot. (A pénznyomtatással ellentétben ebben az esetben nincs addicionális keresleti nyomás, sőt, csökken a kereslet a romló forint miatti növekvő importárak következtében.) Pénznyomtatással egyelőre most nem kell számolni, ha megindulna a nyomda, azt látni fogjuk, de a forint esetleges piaci leértékelődése elméletileg benne van a pakliban, (de ugyanúgy az erősödése is). Jómagam érdemi (10%-ot meghaladó) forintegyengülést nem várok, így ez a kockázat vállalható, vélhetően a magasabb kamatunk közép és hosszabb távon kárpótolja a forint esetleges leértékelődését is.

4. Manipulálják az inflációs mutatót.

Úgy tűnik ezen már dolgozik a pártállami KSH. De valójában nincs sok mozgástere, mert EUROSTAT is van, és párhuzamosan az európai statisztikai hivatal is figyeli a magyar inflációt. Másrészt mint az elején említettem, a PMÁP-nak a lényege az induláskori két és fél évi 40% kamatnyereség. Ez már fix, a számok lényegében véglegesek, ezt már nem tudják manipulálni, ezt a 40%-ot már megkapjuk. Ez volt a lényeg, ami ezután jön, az már bonusz track. Sokat nem tudnak manipulálni, és nem is az lesz a lényeg, hogy manipulálnak-e vagy sem, hanem, hogy összességében jó-e épp a kötvény vagy nem jó. Ha lefele manipulálják az inflációt és ezzel a kötvény kamatát, de az még így is jobb, mint az aktuális piaci kamatok, akkor még mindig jó befektetés a kötvény. (A kamatok lefaragása már eleve megtörtént a kései sorozatok esetében az alacsonyabb szintű kamatprémiummal. Az utolsó, mindössze 0.25% kamatprémiumot fizető 2033/I sorozat megszűntetése pedig egy utolsó óriasi vásárlási rohamot indított, amellyel ez a sorozat lett a legnagyobb tételben értékesítve (779 milliárd). Tehát hiába fizet ez a kötvény már kevesebbet a korábbiaknál, nagy volt rá a kereslet, mert a pénzpiacon elérhető aktuális kamatszint közben már ennél is jelentősen kisebb lett.)

5. Adómentesség eltörlése

Ez elméletileg benne van a pakliban, és nem lehet ellene védekezni. Este lefekszel, és nem tudhatod reggel mire ébredsz Madzsarisztánban.

Tehát összefoglalva a PMÁP-nak nem azok a valódi kockázatai, amiről a közhiedelemben zizegnek. Vannak valódi kockázatok is, de ezek a kockázatok a pénzpiac alapvetői kockázatai, amelyek jelen esetben nagyságrendileg eltörpülnek a PMÁP kötvények kedvező kamatozásához képest.

És még egy fontos ténymegállapítás. A PMÁP rövid, pár éves távon valójában nem az infláció ellen véd. Mivel mint már említettem a kötvény kretén kamatfizetési metódusa 2-3 éves csúszásban van az aktuális inflációhoz (a pillanatnyi jelenben történő áremelkedésekhez) képest. Tehát rövid távon más idődimenziókról beszélünk: az aktuális infláció és mindeközben a PMÁP által fizetett aktuális kamat nincs kapcsolatban egymással. Lehet a különbség alacsonyabb, vagy magasabb, vagy ugyanakkora is, ez attól függ, hogy a 2-3 évvel ezelőtti adatok éppen véletlenül hogyan viszonyulnak a jelen adataihoz. Az éppen aktuális infláció kompenzálását majd csak 2-3 év múlva fogják kifzetni a kötvény kamatkuponjai. Ugyanez a idődimenzió elcsúszás eredményezte azt, hogy a kb 40% biztos kamatnyereség tudatában lehetett beszállni ezekbe a kötvényekbe. Tehát amikor ezeket a legjobb kondíciójú kötvényeket valaki megvásárolta 2022. ősze és 2023. tavasza között, a 40% nominál nyereség tudatában, akkor a pénz elértéktelenődése, az árak emelkedése, az infláció valójában már rég megtörtént, és erre alapozva lehetett kalkulálni a kötvény jövőbeli kamatfizetéseit.

Az infláció / pénzromlás ellen nem utólag, hanem ELŐRE KELL VÉDEKEZNI olyan befektetési instrumentumokkal vagy javakkal, amiről úgy gondoljuk, hogy a legjobban fogja értékét (=cserearányát) nagyjából megőrizni vagy még növelni is. És aztán, hogy mennyi lesz az infláció, a mi saját egyéni inflációnk az majd nagyrészt utólag derül ki, és erre nem is nagyon van ráhatásunk, nem igazán rajtunk múlik, hogy mi lesz, hanem lesz, ami lesz. Ami rajtunk múlik az csupán az, hogy milyen befektetési instrumentummal próbálunk védekezni. Előre. És sokszor nem is tudunk jól védekezni az infláció ellen, csupán megpróbálni a legkevésbé rossz döntést meghozni a sok rossz lehetőség közül, mert adódhat úgy, hogy mindenképpen veszíteni fogunk, a kérdés csak az, hogy mennyit. Ahogy Marc Faber szokta mondani az utóbbi évtized nulla kamatkörnyezetében: "A célom az, hogy a pénzem értékének csak a felét bukjam el.". A
PMÁP infláció elleni védelme hosszú távon azonban nagyjából megvalósul, mert hosszú távon viszont a két különböző idődimenzió jórészt átfedi egymást, így ugyan az utolsó években nem vagyunk garantáltan védve, de összességében nagyságrendileg vélhetően kompenzálódik a sok évi kumulált infláció. Főleg a hosszabb 7-8 éves futamidő alatt végig megtartva. (De extrém esetben még hosszú távon is megszívhatjuk, ha a futamidő utolsó évéiben üt be egy komolyabb inflációs sokk, amit már nem tud kompenzálni ez a lomha kötvény.)


PS: Az 1.5%-nál kisebb kamatprémiumot fizető PMÁP sorozatok nyílván kevesebbet érnek, ezeknek a reális árfolyama pár %-kal alul kell múlja az 1.5%-os prémiumú kötvényekét. A rövidebb futamidejű és eleve kisebb kamatprémiumú kötvényeket pedig már kibocsátáskor is rossz döntés volt megvenni. Minden körülmények között eleve rosszabbul jár vele a vásárló. Ezzel az alacsonyabb kamatozású változattal csak megtévesztette és beszopatta az ÁKK szegény laikusokat.





2023.12.12. Mikrofonpróba: egy, kettő, három ...






2012.12.24. Boldog Karácsonyt!

http://youtu.be/nFqFELjG868


PS: Az időjárás jelentésre bazírozva karácsonyi napozásra készültem a teraszon, de végül sífutás lett belőle. :-) Amúgy szuperjó időjárás volt végig egész évben itthon. Kicsit savanyúbb mint Los Angeles, kicsit sárgább mint Tirol, de a miénk. :-)



2012.12.19. 5000 milliárd forintos piramisjáték

Át is lépte az 5000 milliárd forintot a külföldi befektetők állampapír állománya. A legbrutálisabb – és valószínűleg kellően lezsírozott – szereplő, a Templeton alapkezelő 2000 milliárd forintnyi állampapírt vásárolgatott össze az elmúlt 1-2 évben.



Forrás: http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/dollarmilliokat_kaszalt_a_magyarokon_orbanek_szivesebben_latjak_mint_az_imf-et.535815.html


Azaz a Templeton önmagában majdnem annyi pénzt hozott ide, mint amennyit évek óta szeretne az IMF ránktukmálni. Ekkora kitettség őrültség, mert olyan brutális részarány a hazai állampapírpiaci tortából, amiből a piacon kiszállni már nem lehet, tehát nekik már lejáratig kell tartaniuk a kötvényeket, (kvázi a magyar államnál elhelyezett több éves feltörhetetlen betétbe fektettek be), amellyel 2000 milliárdos mennyiséget ki is szívtak a piacról, és már csak a maradék 3000 milliárdnyi papír alkotja a külföldi kézen levő piacot. Ez a 3000 milliárd önmagában is tetemes mennyiség, ha eladási hullám indulna meg, jól megborulhatna az állampapír piac, de azért talán akkora összeomlás nem lenne belőle, mint amekkorát indokolna az elmúlt két évben kiépült piramisjáték. Az átlagos futamidő rövidülésén is látszik, hogy a piaci szereplők – vélhetően élen a Templetonnal – relatíve rövidebb futamidejű kötvényeket preferálnak, amit krach esetén akár lejáratig, azaz több évig is tartanának. (Az óriási probláma akkor lesz majd ebből, amikor ezen szereplők papírjai évek múlva lejárnak, de a tőkét nem fektetik már be újra 5-6%-on a korábbi 10% helyett, hanem inkább viszik haza a lóvét, euróban és dollárban. De ez csak évek múlva lesz esedékes, úgyhogy ezzel nem kell most törődni.)

A lényeg, hogy a brutálisan piactorzító Templeton állítólag abbahagyta vásárlásokat, így a nagy államkötvény rallynak talán vége is. Ha nem jönnek új beszállók a piramisjátékba, akkor előbb-utóbb meg fog roggyanni az állampapírpiramis, de totális összeomlás a Templeton erős keze miatt azért valószínűleg nem lesz. Az állampapír piac megroggyanását viszont legkönnyebben talán a forint gyengülése válthatná ki. Ugyanis rendkívül érdekes, hogy ilyen óriási állampapírpiaci tőkebeáramlás alig 10-15%-os forinterősödést okozott. 10 milliárd euró és dollár tőkebeáramlásához képest ez nagyon csekély forinterősödés. Erre a magyarázat valószínűleg az, hogy a háttérben hatalmas nettó reálgazdasági tőkekivonás zajlik (elmaradó beruházások, sarokba szorított bankok hitelezésének visszafogása, folyamatos hiteltörlesztések, tőke repatriálás). Ez azonban azt jelent, hogy ha az állampapír piaci tőkebeáramlás megáll, akkor vélhetően trendszerűen gyengülni fog a forint. A gyengülő forint viszont visszahat az állampapírpiacra, ahol a külföldi euró és dollár alapú befektetők már nem fognak jól járni az évi 5-6%-os kamattal, hogyha a forint 20-30%-ot legyengül. Ekkor ezek a befektetők menekülni kezdenek a forintkötvényeiktől, amellyel újabb több milliárdnyi eurót és dollárt szeretnének visszaváltani a forintjukért, azaz még nagyobb nyomás alá helyezik a forintot. Tehát a forint gyengülése az állampapír piac megroggyanásához vezethet, amelyek aztán egymást erősítő folyamatok mindaddig, amíg a forint és az állampapírok olyan szintre nem esnek, hogy a külföldieknek már ne érje meg kiszállni, hanem nyomott áru magyar eszközeiket inkább akkor már kitartják. Azaz kb 350 forintos eurónál, és 10%-os hozamszintnél valószínűleg megállna az eladási hullám.


PS: Csak hogy milyen piramisról beszélek, a 10-15 éves forint államkötvények 2012 folyamán óriasi nyereséget termeltek euróban és dollárban számítva: 4%pontnyi hozamcsökkenés okozta 30-40% árfolyamnyereséggel, 10%kamattal, és 10% forinterősödéssel összesen 50-60% nyereséget hoztak euróban és dollárban, miközben a német és amerikai kincstárjegyek hozama 0% volt.

10 éves államkötvények hozamszintje 2012-es év során

A hozamszint csökkenése 30-40% árfolyamnyereséget eredményezett a hosszú lejáratú kötvények esetében.

Eközeben 10-15%-kal erősödött a forint az euróval szemben az év során.

A fenti két grafikon is remekül tükrözi az állampapírpiac és a forint együttmozgását.



2012.11.25. A külföldi befektetők imádják a Fidesz kormányt és a magyar állampapírokat

Soha ekkora befektetői bizalom még nem volt magyar kormány iránt, mint most. Egyre alacsonyabb kamatért, egymást taposva, versengve öntik pénzüket Magyarországra a külföldi befektetők. Egyszerűen imádják a Fidesz kormányt, melynek hatalomra kerülése óta megduplázódott a magyar állampapírba fektetett külföldi tőke:

Korábban soha nem látott rekordra, közel 5000 milliárd forintnyira hízott a külföldiek állampapír befektetése, miközben Magyarország hitelbesorolása lényegében még soha nem volt ilyen rossz.


KONKLÚZIÓ: Még a láncfűrészes pszichopatáinknál is vannak nagyobb barmok: a befektetők.


PS: Az országos televízióknál Magyarország leminősítésének hírét a kormány letiltatta. Arról viszont nem maradtak le a híradók nézői, hogy “zöldségesbe hajtott egy autó”. Lassan újra vissza lehetne kapcsolni a Szabad Európa Rádiót. Rövidhullámon. És csak halkan. Nehogy a szomszéd felnyomjon!
http://youtu.be/GwLGVYTNhLs







2012. Ősz

Mivel az aktuális tőzsdei piramisjátékkal kapcsolatban továbbra sem tudok semmi újat és érdemileg használhatót mondani, az értelmetlen rizsa helyett inkább néhány őszi fotómmal defibrillálom a blogot. Imádok ilyenkor sétálni, csodálatos színeket varázsol ősszel a természet.





2012.11.06. Melyik majom lesz a díszfasz?

2000-ben a gyagya Bush lett az elnök, akit 4 évnyi minősíthetetlen majomparádéja után ismételten megválasztottak az Egyesült Államok elnökének. Ez az amerikai demokrácia (szégyene), ahol még egy gyagyás majom is lehet elnök. Kétszer is!!! És mi is történt a 8 évnyi Bush éra alatt??? A Bill Clintontól átvett aranykorból az elmúlt félszáz év legsúlyosabb gazdasági válságába lavírozák bele Amerikát és a világot. Amerika összeomlott.

Majd jött a világmegváltó Barack, Obama és a VÁLTOZÁS igérete: CHANGE!!! És mi történt??? Mi változott??? Semmi. SEMMI. SEMMI. SEMMI. Sőt, rosszabb lett az egész!!! Ugyanazok a balfékek végzik Obama alatt a “válságkezelést”, akik az egész válságot okozták, élen Bernankével és Geithnerrel. Az Obama kormányzat az ég világon semmi értelmeset nem csinált az elmúlt 4 évben, katasztrófális ámokfutásával csak egyre mélyebbre ásta bele Amerikát és a világot a válságba: A luftballon gazdaság kipukkadt, a fél bankrendszer összeomlott, a dollár elértéktelenedett. Tartósan konzerválódik a gazdasági lemorzsolódás. Az infláció folyamatosan darálja le a reálbéreket, a nulla kamatok pedig a megtakarításokat. A “válságkezelés” miatt a költségvetésbe tartósan bekódolódott 10%-os horror deficit lényegében már kiigazíthatatlan, az államadósság néhány év alatt megduplázódott, és megállíthatatlanul fújódik fel, mint a világ legnagyobb luftballonja. Amerika egy banánköztársaság szintjére süllyedt, és zakatol a gazdasági csőd felé.



Az USA költésgvetési ámokfutása a válság évei alatt

...és ezzel párhuzamosan az amerikai államadósság brutális felfújódása


Ez banánköztársaságokat megszégyenítő fiskális öngyilkosság. A költségevetés gigantikus hiánya a válság alatti években a GDP 10%-a körüli horror szinten instabilizálódik, és a számok milliárd dollárban értendők, azaz évi 1,500,000,000,000 dollárral több pénzt szór el az amerikai állam, mint amennyi a bevétele. Az államadósság pedig már a 16,000,000,000,000 dolláros szintet is meghaladta, azaz amerikai állampolgáronként kb 10 millió forint az államadósság. (A magyar nettó államadósság ehhez képest kb 1 millió forint fejenként.)


Az egy főre jutó
éves amerikai jövedelem és államadósság

Tartósan konzerválódik a gazdasági lemorzsolódás: stagnáló jövedelmek mellett tartósan csökkennek a reálbérek10 évente 100% infláció képződik a rendszerben – ugyanakkor horrorisztikusan (=visszafordíthatatlanul) emelkedik az államadósság.

Az elmúlt 12 év és 3 elnökválasztás csak arra volt jó, hogy lelepleződött az amerikai gagyi: nincs igazi választási lehetőség, Amerika tehetetlenül sodródik, akárki is az elnök. Az egész elnökválasztás csak felszínes színjáték, ál-demokrácia, amelyben arra lehet csak szavazni, hogy ki legyen a díszfasz.


PS: Csubakka for President!



1956 2012.október 23. '56 tanulsága

1956 tanulsága – mint ahogy az oly gyakran ismétlődött korábban is történelmünkben – kettős: Az első, hogy a magyar nép előbb-utóbb elsöpri a fejére nőtt diktátorait. A másik tanulság viszont az, hogy ez a kis nép nem győzhet az elnyomó külföldi túlerővel szemben. Lényegében erről szól az egész magyar történelem, mint ahogy '56 is.

Ennek fényében, mivel végre nincs az országon külföldi elnyomó túlerő, biztos vagyok benne, hogy a magyar nép a jövőben sem fogja tűrni, hogy a fejére nőjjenek diktátorok és diktatúrák. Ha betelik a pohár, így vagy úgy, de lesöpri a fejére nővő zsarnokait. Nem lehet se jogszabályokkal, se új alkotmánnyal, se oligarchális gazdasági hatalommal, se politikai trükkökkel, se pártkatonasággal bebástyázni a népen élősködők hatalmát. Csak egy végső hatalom van: a népszuverenitás. És ez előbb utóbb elsöpör bármit és bárkit, ha túlságosan felhergelik.



PS: Kedvenc „szobrom” ez az '56-os emlékmű a Felvonulási téren, az egykori Sztálin szobor helyén. Minden benne van, és ott van, ahol lennie kell. Zseniális! A sztálini rendszer és szobor pedig mai szemmel fel nem fogható „mozifilmes” rémálom. Egy szürreális pszichothriller tragikomédia, amit képtelenség felfognunk, hogy tényleg megtörtént, és ez volt a valóság. Nagyszüleinknek viszont ez a borzalom volt maga az élet.





1987 2012.10.19. Acampora indikátor

Az 1987-es krach 25 éves évfordulóján ismét előbukkant Mr.Ralph Acampora – a millenniumi Nasdaq mánia nagy “megmondóembere” – és a tőzsdeindex 120%-os emelkedése után most ismét bemondja a vételt. :-)


Mr.Acampora igazi kontraindikátor. Az biztos, hogy egy “hosszú távú befektetőnek” pont hogy nem a már 3 és fél éve tartó 120%-os emelkedés 5%-os korrekciójába kellene belevennie, és aztán várni, hogy a 100% emelkedés után beszállva pár év alatt majd megint duplázódni fog az index. A hosszú távú befektetés stratégiája sokkal inkább szól arról, hogy a tőkénket nem korlátozzuk le időtávra, hanem teret [időt] adunk annak, hogy a hosszú táv alatti tőzsdei ingadozásokban olcsón vehessünk és drágán adhassunk el. Amibe az is beletartozik, hogy hónapokig, akár évekig várjuk a lehetőséget a beszállásra, vagy hogy kiüljünk olyan veszteséget, ami várhatóan az idő múlásával kedvezőre fordulhat.





2012.08.31. Jó vétel a DAX, olcsó a TOPIX

Úgy tűnik a macskaeledel gyártóknak is a tőzsdén jár az eszük, és tőzsdeindexekről nevezték el a különböző a macskazabájukat. Lehet van nekik Dow Jones kutyatápuk is??? :-)



A japán tőzsde több mint ezer első osztályú részvényeiből képzett szélesebb TOPIX index nemrég egyébként 700 pont alá esve valami 30 éves mélypontot ütött:


Legszívesebben összezárnám egy nagy ketrecbe a minden áldott nap DAXot longoló szerencselovagokat az elmúlt 30 év japán befektetőivel, aztán jöhetne a csihi-puhi! :-)



És mivel a tőzsdéről nem tudok semmi újat mondani, jöjjöj még egy kis cicaparádé a nemrég született kiscicákkal!

Édes pofák, de azért Macsek úrfi a király!


“Nem engedem, hogy lezárd a shortokat!”





2012.07.23. Rekord áron a kukorica


Ez a városi belterületi telektulajdonos főútvonalon lévő üres építési telkét is bevetette kukoricával. :-)


Soha nem volt még ilyen drága a kukorica az amerikai tőzsdén:

se a Nagycsarnokban, ahol már 100Ft egy cső csemegekuki.

A Wall Street-i tőzsdemaffia mindig gerjeszt valami aktuális tőzsdei piramisjátékot. Most például a száraz időjárás kifejezetten örömteli hír a kukorica árát felhajtó tőzsdei fogadásoknak. 2 hónap alatt 50% árfolyamnyereséget lehetett bezsebelni azon, hogy milliók fognak majd emiatt éhezni.

A kukorica csúcsára pedig húzza magával a többi termény árát is, hiszen mindenki kukoricát akar termelni, ezért az elhódítja a vetésterületet más termények elől, amikből igy kevesebbet vetnek. Így csúcsra hajszolták a búza és szója árát is:




Ráadásul az elmebeteg amerikai politikusoknak köszönhetően ahelyett, hogy a kukoricát közvetlenül vagy takarmányként élelmiszerként hasznosítanák, a termés 40%-ából “bio” üzemanyagot gyártatnak. Élelmiszerből csinálnak üzemanyagot az amerikai barmok, miközben annyi olajat, benzint és földgázt termelnek a világban, hogy már szinte nincs hol tárolni az egyre csak halmozódó felesleges készleteket. Élelmiszerből viszont hiány és drágaság van.


PS: Nem szabadna olyan dolgokkal is tőzsdei piramisjátékot játszatni, amelyeknek a reálgazdasághoz és a valódi élethez is közük van. Épp elég lenne a hasztalan arany és a hazudozó, csaló részvénytársaságok virtuális részvényárfolyamával játszatni a szerencsejátékot.





2012.07.03. Globális reálgazdasági összeomlás

A tőzsdei árfolyamok továbbra is örökké tartó gazdasági aranykort áraznak, miközben a világgazdaságban már egy éve átfogó reálgazdasági összeomlás zajlik. A súlyos európai recessziót és világgazdasági lassulást tartós globális gyáripari leépülés kiséri mindenhol, közel egy éve bőven az 50 pontos vízválasztó stagnálást jelentő szintek alatt vannak a feldolgozóipari konjunktúra-indexek világszerte.

EURÓPA: Évtizedek óta nem látott magasságban a munkanélküliség

Az európai gyáripar pedig már egy éve folyamatos leépülésben van, tartósan 50 pont alatti lejtmenetben a feldolgozóipari konjunktúra-indexek. (A kiváló ábrán az is látható, hogy az európai “motor” Németországban sem jobb a helyzet. A német gazdasági “motor“ szerep már a múlté. Ott is már fél éve recesszió van, mint lényegében mindenhol Európában.)



KÍNA: A “világgazdaság motorja”, a “világ műhelye”, a “gyáripar globális központja”, miközben lényegében egy éve folyamatos visszaesésben a kínai gyáripar, már egy éve folyamatos leépülést mutat az 50 pont alatti feldolgozóipari konjunktúra-index.

Úgy tűnik lerobbant a kínai motor, és már egy éve fékeznek. Lassan át kellene már írni a metaforikus közgazdasági közhelyet: Kína a világgazdaság motorja globális visszaesés központi fékrendszere.



AMERIKA: A tartósan olcsó dollár, és évtizede tartó kvázi reálbércsökkenés miatt reneszánszát élő amerikai gyáripar is behalni látszik. Júniusban halványan be is esett a stagnálást jelentő 50 pontos vízválasztó határ alá a feldolgozóipari index.

(A pillanatnyi helyzet itt még nem annyira tragikus, de a tendencia egyértelműen negatív jövőt prognosztizál az amerikai gyáripar számára is.)




2012.06.29. Csupán bulvárkacsa a görög válság


Mr.Panosz görög válságelemzése: http://youtu.be/Zvl9N9GdraQ

A GÖRÖG VÁLSÁG VALÓJÁBAN NEM LÉTEZIK. Jómagam ezért sem látom értelmét ezen rugózni, erről írni. Az egész egy bulvárkacsa, a tőzsdei média gumicsontja, amivel a monoton, unalmas tőzsdei bulvárhíreket felpezsdíthetik. A görög “válságnak” ugyanis valójában nincs semmilyen nemzetközi kisugárzása. Semmilyen hatása nincs a nemzetközi tőkepiacokra, tőzsdékre, devizapiacokra, kötvénypiacokra, semmire. Ha a görög “válság” elmúlt két évének híreit, és a tavaszi államcsődöt megjelöljük bármely tőkepiaci grafikonon, látható, hogy ezeknek valójában az ég világon semmilyen tartós hatásuk nem volt semmire. A német és amerikai részvényindexek 100% emelkedés után továbbra is csúcsközelben tartózkodnak. Az euró erőssebb mint 2 éve volt, 50%-kal erősebb mint 10 éve volt, és kétszer olyan erős mint a német márka a 70-80as éveiben. Azaz az euró továbbra is rendkívül erős és túlértékelt. A tavaszi görög államcsőd ellenére a magyar államkötvények árfolyama a kamatozáson felül idén 10-20%-kal emelkedett, hasonlóan a forint 15%-os erősödéséhez, vagyis 10-15 éves magyar kötvényekkel euróban számolva fél év alatt 30-40%-ot lehetett kaszálni, úgy, hogy közben görög államcsőd volt, és dicső vezérünk már fél éve elkergette az EU-t és IMF-t. A BUX index is 20%-kal feljebb van, mint ősszel, amikortól ráadásul elkezdődött a hazai tőzsdei cégek halálra adóztatása. A nemzetközi tőkepiacokat abszolút nem érdekli a görög válság ahogy egyébként a világgazdaság valós horrorhírcunamija sem – a tőzsdék minden körülmények között emelkedni akarnak, mint a héliumos lufik. Nulla, nulla, nulla nemzetközi hatása van görög “válságnak”.

Görögországon belül persze érzékelhető válság, amely abból ered, hogy az elmúlt 10 évben háromszor jobban éltek a görögök, mint amit megengedhettek volna maguknak – és ezt ugye nem is ők engedték meg maguknak, hanem a görög állam hitelezői – most viszont hőbörög a görög, hogy most már csak kétszer olyan jól élhetnek, mint amit megengedhetnének maguknak. De hát akkor jobb híján majd csak kétszer olyan jól fognak élni a görögök más pénzén, mint amit saját maguk megengedhetnének maguknak. Ahogy Mr.Panosz is mondja: “Nem a görögöknek kell aggódniuk. Hanem azoknak, akik pénzt adnak a görögöknek.” :-) A görög válság nyertese a görögök, hiszen sokkal sokkal sokkal jobban élnek azáltal, hogy ebbe az egészbe belelavírozták magukat... más pénzén. :-)

A görög válság megoldása a kezdetektől fogva triviális: Mivel nem tudnak, és nem is akarnak visszafizetni, ezért a jövőben folytatódik az államcsődsorozat, mellyel végül fityiszt mutatva hitelezőinek megszabadulnak az adósságuk 80-90-100%-ától, majd a hitelpiacoktól elszigetelődve nullszaldós költségvetésekkel jön a reális valóság, azaz addig nyújtózkodhatnak majd csak, ameddig a takarójuk ér.





2012.05.29. Spanyol csigapástétom

- Mondja kérem, a csigapástétomuk tényleg csigából készül?
- Igen, természetesen.
- 100% csigából? Semmi másból?
- Hát most, hogy így konkrétan rákérdezett, be kell valljam, hogy teszünk bele egy kevéske disznót is.
- És mégis mennyit?
- Fele-fele arányban.
- Úgy érti, hogy 1 kiló csigához 1 kiló disznót?
- Nem. 1 csiga, 1 disznó, 1 csiga, 1 disznó ...


Ez a vicc jutott eszembe a spanyol Bankia bankkal kapcsolatban:

A korábbi sajtóértesülésekben szereplőnél még nagyobb, 19 milliárd eurós állami segítséget kért Spanyolország negyedik legnagyobb hitelintézete, a Bankia a korábbi 4,5 milliárd euró után. A társaság felülvizsgálta tavalyi eredményét is, és közölte: 2,98 milliárd euró veszteséget szenvedett el 2011-ben a februárban közölt 309 millió eurós nyereséggel szemben.”

Újabb Bazinagy Szarkupac. A sokadik. Ugyan már több mint 5 éve kirobbant az ingatlanhitel-válság, de a spanyolok remekül hazudoztak 5 éven keresztül a buta tőzsdei plebsznek, és még csak most kezd kiborulni náluk a bili. Itt az egyik legnagyobb bankjuk, amelyet egyébkéntis alig két éve tákoltak össze 7 csőd szélére jutott regionális takarékbank egyesülésével. Na most ez a Bankia bank két évig gátlástalanul, pofátlanul hazudozott, és jelentgette a nyereségeket. Még 3 hónappal ezelőtt is azt hazudta, hogy 300 millió eurós nyereséget termelt a tavalyi évben. Aztán miután kezd kiborulni a bili, és ömlik ki a spanyolszar a Bankia bilijéből, és már elkerülhetetlennek tűnő csődhelyzet felé sodródik, most, 3 hónappal később hirtelen a 300 milliós tavalyi nyereséget 3 milliárd euró veszteségre módosítja. Mindeközben valójában minimum 23 milliárd a bukta, hiszen ennyi pénzre azonnal szüksége van a banknak, hogy csődbe ne menjen.

Mit lehet erre mondani??? http://youtu.be/eOI95n95bDI?t=0m38s

Ennél pofátlanabb és gátlástalanabb fehérgalléros bűnbandát, mint ez a BANK(maff)IA talán még nem is láttunk a válság 5 éve során. Impozáns nyereséget hazudozik, aztán amikor elkerülhetetlen a csődhelyzet, akkor az állítólagos nyereség helyett annál tízszer nagyobb nagyságrendű veszteséggel áll elő, miközben valójában a korábban közölt éves nyereség 100-szorosa a bukta. Olyan ez, mint amikor az OTP 100 milliárdos éves nyereséget mutat ki, amit egyszercsak hirtelen majd módosít 1000 milliád veszteségre, de közben 7000 milliárd forinttal kell az államnak megmentenie a csődtől.


PS: Egy kis idézet 3 és fél évvel ezelőtti
2009.01.01. évnyitó cikkemből: http://www.nyilasi.hu/blog/2009januar.htm

VÁLSÁG MELEGÁGYAI, azaz a legsúlyosabb helyzetben lévő országok: USA, de még inkább Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország, Dubai… Ezek a válság melegágyai, ahol óriási hitelpiramison alapuló felelőtlen túlfeszített fogyasztás, befektetés, spekuláció, beruházás burjánzott éveken keresztül. Többet fogyasztottak, költekeztek mint amennyit valójában megengedhettek volna maguknak, a fedezetlen hiteleken pedig óriási ingatlanluftballon fújódott. A rossz hitelek multiplikálódtak a pénzügyi rendszer kacifántos termékeiben, és mivel a felelőtlen hiteleket nem tudják visszafizetni, ezért a bankrendszerük az összeomlás szélére jutott. Ezekre az országokra súlyos hanyatlás vár. De vélhetően megintcsak Amerika fog könnyebben kikecmeregni a pöcegödörből, hiszen azért évi 3 millió életerős, produktív bevándorló azért előbb utóbb csak kiganajozza őket a szarból. Ez a masszív bevándorlás eleve 1% bővüléssel járul hozza a GDP-hez. A luxus luftballongazdaságokra, Nagy-Britanniára, Írországra, Spanyolországra viszont 5-10 év depresszió vár. 5-10 év súlyos hanyatlás, fogyasztáscsökkenés, ingatlanárcsökkenés, részvényárcsökkenés, fogyasztói árcsökkenés, bércsökkenés. Dubai és térségére pedig a világ legnagyobb ingatlan-piramisjátékának összeomlásával legalább 20-30 év depresszió vár, a félkész felhőkarcolók pedig száz évig üresen fognak szétporladni a sivatagi szellemvárosokban.




2012.05.28. Kőbányai szarvasveszély

Nagyon vigyázzatok, mert eszetlenül be vannak most zsongva a vadon élő állatok! Ennyi szarvast, nyuszit, rókát és macskát talán még sosem láttam az országúton. Az alig egy-egy órás szokásos úton oda-vissza 3 őzt, 3 nyuszit, sünit, és vagy egy tucat cicát láttam az út mentén. Egy róka pedig Tom és Jerry módra a levegőben fordult valahogy vissza 1 méterre azelőtt, hogy kivasaltam volna szerencsétlent. Egyébként a vadveszély táblánál mindig figyelek, számítok rá, és nem megyek 100-nál gyorsabban, de őzt – bár tudom, hogy tényleg előforul – én magam még talán nem is láttam ezen a szokásos útvonalon, ahol már több százszor jártam. Most viszont hármat is. Ráadásul az egyiket Budapest közepén, Kőbányán, a Keresztúri úton. Ott egyébként épp múltkor morfondíroztam el a vadveszély táblán, hogy hogy a fenébe kerülne Budapest közepére egy szarvas. De akkor meg minek rakták volna ki a táblát? Róka miatt??? Erre tessék, a következő alkalommal ott volt előttem egy szarvas Kőbányán az országút közepén.

Vigyázzatok magatokra, és az állatokra is! Ha százzal telibetrafáltok egy szarvast, akkor az bejön a szélvédőn, kiszáll a hátsó ablakon, és viszi magával a fejeteket is!



2012.május 1. Nagy veszedelem fenyeget: Az infláció, ami a rendszerben folyik :-)


Klikk a képre! Mindig aktuális Dr.Dzsínó társadalmi és gazdasági helyzetelemzése. Schmitt Pál helyett Gino for President!





2012.04.18. Beindult az államcsődlavina


http://youtu.be/B0RWLxOFGLY

Görögország márciusban csődbe ment. Több mint 200 milliárd euró értékben lejáró és hátralévő államkötvényeit nem volt hajlandó az eredeti feltételek szerint teljesíteni, és ezen tartozásait egyoldalúan átstruktúrálta évtizedek múlva vagy inkább soha napján kiskedden – lejáró kötvényekké. A névértéken több mint 200 milliárd euró eredeti kötvényért cserébe kapott új görög WC papírok jelenértéke a piacon kb 100 milliárd euró, azaz az átstruktúrálás 100 milliárd eurós nagyságrendű veszteséget okozott a befektetőknek... (plusz majd amit az új WC papírokkal fognak bukni.) This is a DEFAULT. EZ ÁLLAMCSŐD. Méghozzá elég durva csőd, a márciusban lejárt kötvénysorozatnál majdnem 80%-os veszteséget jelentett, hiszen egy névértéken 100 eurónyi kötvény lejáratkor nem fizetett, a helyette kapott új WC papírok pedig csak 21 eurót érnek most a piacon.

Két évnyi görög hitelgalacsin görgetés után eljutottunk oda, ami eleve teljesen nyílvánvaló volt: Görögország eltapsolta a felvett 350 milliárd eurónyi hitelt, és nem tudja visszafizetni. A mostani 100 milliárdos csőd volt az első kör, de nyílvánvalóan a maradék 250 milliárdnyi államkötvényállományt sem tudja, és nem is akarja visszafizetni. Egyúttal a két évnyi görög szenvedés utáni csőddel elbukott az EU irracionális politikája, mely szerint az euró övezetben nem létezik az államcsőd: “In the euro area, default does not exist.”

Joaquin Almunia, az EU pénzügyi biztosa 2010-ben a Davosi Világgazdasági Fórumon

http://youtu.be/UnU2dpw2g2k?t=3m40s

Ezzel a görög csőddel viszont be is indul az európai államcsődlavina, hiszen a többi súlyos eladósodottsággal küszködő államnak sem lesz sok kedve tovább szenvedni a visszafizethetetlen adósságok igája alatt, amikor a görög csődhöz hasonlóan egy tollvonással meg lehet szabadulni akár az egész adósságtól. Ahogy 2011.07.14. Münchausen bárós cikkemben is utaltam rá, áhítozni fognak a csődre az eladósodott államok, akik egymás után szeretnének majd megváltást jelentő csődöt jelenteni:

jónáhány országnak lesz finanszírozási gondja, és néhány ország képtelen lesz elkerülni a csődőt, mert egyszerűen nem fog tudni fizetni. Sőt, áhítoznak majd a csőd után, hiszen ekkor járnak a legeslegjobban, mert nem kell visszafizetni a hitelezőknek az eldorbézolt több százmilliárd eurót, hanem elég csak fityiszt mutatni, és ezzel le van tudva az egész adósság. Ki ne szeretne így eladósodva dőzsöni, dorbézolni, hogy aztán egy fillért se kelljen a végén visszafizetni??? A világ legjobb üzlete más pénzét elmulatni. Az egymás után csődöt jelentő országok láttán aztán azok az államok is el fognak gondolkodni a csődön, amelyek amúgy még bírnának fizetni, csak már nem nagyon akarnak szenvedni az igától, látva, hogy nem muszáj. “



A GDP 100% körüli szintjére felduzzadt államadóságok visszafizethetetlenek. Ezeknek matematikai visszafizetéséhez tartósan, évtizedeken keresztül jóval nagyobb nominál GDP többletet kellene produkálni, mint amekkora a költségvetés egyenlege. Tehát vagy óriási, természetes, evolúciós növekedésre, vagy tartósan szufficites költségvetésre lenne szükség. Az adósság evolúciós kinövésének lehetőségét az előző évtizedekben elpuskázták az államok, hiszen erre csak egy olyan óriási konjunktúrális ciklusban lenne lehetőség, amelyet épp most tudtunk magunk mögött az elmúlt 20 évben. A jelenleg tovább fokozhatatlan óriási jólétben azonban az előttünk álló recessziós, depressziós gazdasági dekonjunktúrában évtizedeken keresztüli 5-10%-os GDP arányos államháztartási többlet, azaz SZUFFICIT lenne szükséges ahhoz, hogy a 100% körüli adósságokat vissza lehessen fizetni. Pozitív, szufficites költségvetésre, és az államadósság visszafizetésére azonban nem sok példa volt az elmúlt kétezer évben Európában. Ez a “sikertörténet” csak a Kárpátok pénzügyi géniuszának, Nikolae Ceausescunak sikerült. Matematikai képtelenség a magas adósságok visszafizetése, ráadásul a rossz válságkezelés miatt évek óta az összes európai ország hatalmas, 5-10%-os deficitekkel még nagyobbra és még nagyobbra hízlalja az államadóságát, mint a mesebeli Kisgömböc:

http://youtu.be/hfgbd_D4Pc4

Ha az EU konform Kisgömböc ki nem pukkadt volna, akkor az európai mese is tovább tartott volna.

Fejlett országok államadóssága a GDP százalékában. (Sötétkékkel jelezve a válság pár éve alatt történt költségvetési ámokfutások brutális deficitjeinek adósságnövelő hatása.)





2012.04.17. A világ leghiszékenyebb embere

http://youtu.be/hxwB3HIQjLM





2012.04.11. Digóinvázió

Mileuristas: az ezer eurós spanyol fiatalok generációja. A havi ezer eurójukból a világot végigdorbézoló munkakerülő spanyol fiatalok hordái Budapestet is évek óta gyarmati megszállás alatt tartják. Az egész világ évek óta spanyol turistákkal van tele, látszólag minden második turista a világban spanyol. Nem is akarnak ezek a dolgozni. Minek??? Akkor nem lenne idejük a világutazásra. Évek óta megy ez a spanyol gyarmatosítás – valakinek a pénzéből – Budapesten is. A drágább (és színvonalasabb) budapesti vendéglátó és szolgáltató helyeken sokszor több a spanyol, mint a magyar. A magyarok többsége ugyanis nem engedheti meg magának a több ezer forintos belépőket és számlákat, amit a világot végigdorbézoló spanyol munkanélküli fiatalok zsebből kifizetnek – valakinek a pénzéből – és ennek következményeként a külföldiek vásárlóereje a drágulás miatt sok esetben kiszorítja életterükből a helyieket saját városukban. (Persze másrészről a hazai fogyasztókat érő negatívum mellett nemzetgazdasági pozitívum, hogy ezt a pénzt nálunk költik el.) Úgyhogy nincs itt semmiféle spanyol válságkezelés, csak megy tovább a lébecolás, világ körüli dorbézolás, pénzszórás a négyzeten – valakinek a pénzéből. (Na ezek a VALAKIK valószínűleg soha nem fogják viszont látni a pénzüket, amit a spanyolok eltapsolnak.)

Utóbbi időben viszont már olasz turisták inváziója is megfigyelhető a városban. Mindig is jöttek a Ciccolinán nevelkedő olaszok Bulapestre, de ekkora digóinváziót korábban még sosem láttam. Pedig ugye elvileg Olaszországban is már fogyóban vannak az ezer milliárd eurós össznépi lébecolás és dorbézolás kifogyhatatlannak gondolt pénzforrásai [a hitelpiramis].

A mediterrán “disznók” [azaz angol közgazdasági szakkifejezéssel PIGS = Portugália, Itália, Görögország, Spanyolország ] ugyanúgy lébecolnak, dorbézolnak tovább MÁS PÉNZÉBŐL mintha továbbra is ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Hülye, aki ezeknek pénzt ad. Sosem tudják visszafizetni, csak görgetik maguk előtt hólabda módjára az egyre duzzadó hitelpiramist. Úgyanúgy végzik a mediterrán „disznók” mint a görögök: ÁLLAMCSŐD.


Pezsgővel a kezükben integetnek a
külföldi hajók luxusturistái.




Budapest a Duna királynője. A sétahajók télen sem álltak le, a tavasz beköszöntével pedig már szinte teljes gőzzel üzemelnek. Csúcsforgalomban gyakran 15 hajót számolok össze a Duna belvárosi szakaszán.




A
Limbó Hintó Vizibusz menetre kész.




Óriási ötlet ez a Vízibusz, és évi több tízmilliót kaszál vele a rátermett vállalkozó.




Virágzik a dunai hajózás. Németek százait kirándultatják a Duna mentén végig a luxus szállódahajók. A Duna-Rajna-Majna csatornán pedig még Svájcból és Hollandiából is
lehajóznak akár a Duna deltáig.



Magas a munkanélküliség a mediterrán paradicsomi jólétben. A spanyol és görög fiatalok fele, az olasz és portugálok harmada nem dolgozik. (Nem érnek rá dolgozni a “disznók”a lébecolás, dorbézolás és világ körüli utazások miatt.)



PS: Egyre több a Japán turista is világban és Budapesten. Ez viszont egyértelműen az erős jen miatt van. Az elmúlt évtizedben nem túl sok japó turistát láttam a világban, főleg nem Budapesten, most azonban, hogy a jen 50-100%-kal erősödött, így már szinte fele annyiba kerül nekik egy európai vagy amerikai vakáció. A spanyol és digó invázió méretéhez képest eltörpülnek a japó apók, viszont az erős jen miatt olyan számukra szinte teljesen érdektelen, ámbár hihetetlenül olcsó helyekre is jönnek, mint Budapest.


Kétszer annyi forintot ér manapság a jen, mint pár éve.



A dollár, euró és font árfolyama szintén lefeleződött az erős jenhez képest.

Az ingatlan, részvény és valuta árfolyamok, azaz a virtuális gazdagság, jól tükrözik a globális turizmus tendenciáit. A 90-es években mindent elárasztottak a japán turisták a hatalmas japán tőzsdei és ingatlan luftballonukon képződött elképesztő mennyiségű valós és virtuális pénzükkel. A Nikkei index akkor 40000 körül volt, most 20 évvek később 10000. A századforduló egyértelműen amerikai turisták invázióját hozta a világra. Szintén hatalamas virtuális részvényvagyon képződött a Nasdaq tőzsdepiramisban, a dollár pedig erős volt. Aztán a tőzsde is, és a dollár is lefeleződött, azaz harmadolódott, negyedelődött az amerikaiak küllföldi vásárlóereje. A 2000-es évek pedig az Európai Kánaán Unió jóléti fogyasztói társadalmát termelte ki felelőtlen költségvetési osztogatásokkal, és ingatlanpiaci luftballon “fedezetű” hitelekkel. Kiváncsian várom, hogy mikor jön a kínai invázió.





2012.04.08. HúsVÉTEL

Vétel! Vétel! Vétel! Nehogy kimaradjunk az emelkedésből, mindent venni kell, még a húst is! A 2002-es irodalmi Nobel-díjról csak egy hajszállal lecsúszó versemmel kívánok mindenkinek kellemes HúsVételt!

Atti bá locsolóverse

Kutyáknak adtam a maradék húslét,
beköszöntött megint az idei Húsvét.
Konyhában készülnek a jobbnál jobb fogások,
halomban állnak a piros tojások.
A tegnapi kocsonyát már lepik a legyek,
Húsvét hétfőjén locsolkodni megyek.
A kölnim pacsuli. A trafikban vettem.
Százhúsz forint volt. Jól befektettem.
Minden nőszemélyt locsolással hajszolok,
útközben pedig csokinyuszit majszolok.
Minden háznál egy felest bevágok,
a nyolcadik után már pofákat is vágok.
Bírom a piát, hosszú még a lista,
disznótorossal vár Hajdu Mariska.
Én vagyok aranyom a Húsvéti Nyuszi,
locsolás után jár nekem a puszi.
Végigjártam minden takaros menyecskét,
kaptam sok tojást, meg egy ajándék kecskét.
Pacsulim bevált mindeki hajával,
gyomromat tömték jobbnál jobb kajával.
Pukkadásig zabáltam, hízott a hájam,
csoda, hogy nem ment tropára a májam.
Vége a Húsvétnak, vár otthoni odunk.
Egy évig is eltart, mire kijózanodunk.



A mindent csak venni venni venni hozzáállás eredményeként sikerült megduplázni a marha és a sertés tőzsdei árát is:

A spekulánsok tőzsdei húspilótajátékon is próbálnak nyerészkedni. És aki spekulált, az sokat keresett, és minden nap sztéket zabálhat. Aki szegény, az viszont nem tud drága húst venni, úgyhogy nyugodtan éhendögölhet, a társadalomnak és a gazdaságnak úgysincs ilyenekre szüksége, akik nem fogyasztanak és nem növelik a dzsídípít!



Én ha nem is vagyok ilyen jó spekuláns, azért legalább olyan jó sztéksütő vagyok, mint versfaragó. :-)






2012.04.03. Elliott hullám

Nem sokat értek a technikai elemzéshez, de mintha egy tökéletes Elliott hullámciklus illeszkedne az amerikai részvényindexekre, amely szerint közel lehetünk a teljes hullámciklus tetejéhez, az 5-ös ponthoz, és innen hamarosan jönnie kellene az ABC lefele hullámoknak, ami 10000 pont magasságába hozhatja vissza a Dow Jones indexet:




Az Elliott hullámok elmélete egy tipikus tőzsde piramisjátékot modellez: Az 1. hullámban az árfolyam lényegében magától emelkedik, a játékosok csak utólag veszik észre, hogy már milyen sokat emelkedett. (Pl nagy esés utáni túladottságból korrekciós emelkedés, shortzárások, olcsó részvények fundamentális felvásárlása, stb...) A 2. hullámban az első fázis nagy emelkedésének korrekciója zajlik, (azaz akik éppen benne voltak az emelkedésben, azok egy része realizálja profitot). A 2. korrekciós fázis olcsóbb árfolyamait kihasználva vásárolnak be a szemfülesebb spekulánsok, majd a tovább emelkedő, és egyre nyílvánvalóbbá váló trendben bízva egyre többen és többen szállnak fel a belendült vonatra, és a folyamatos vételek egyre feljebb és feljebb viszik az árfolyamot. A második nagy emelkedési hullám teteje (3) ismét egy profitrealizáló korrekciót hoz (4), melynek némileg olcsóbb árfolyamait már alig várták az eddig kimaradt spekulánsok, hogy most végre ők is beszállhassanak jó áron. Az 5. hullámban pedig már mindenki be akar szállni, aki eddig kimaradt az óriási emelkedésből, mielőtt végleg elmegy a vonat. Az 5. pontban tetőzik az árfolyam, már akár extrém drága is lehet, a vevők lényegében elfogytak, szinte mindenki beszállt, jön a korrekciós (A) fázis, amelyben végül még az utolsó balekok is beszállnak, akik kivülállóként frusztrálva nézték végig az emelkedést, és úgy gondolják, hogy “úgysem lehet veszíteni, úgyis újabb csúcsra fog törni, és ez a korrekció is csak ismét egy vételi lehetőség”. Ez a vételi potenciál (A-B) azonban már kevés ahhoz, hogy tovább fújja a lufit, és magasabbra építse a légvárat. Már tényleg mindenki beszállt, nincs több potenciális vevő, a sok részvényes viszont látva a kifulladás jeleit mind szeretné pénzre visszaváltani a drága részvényeit, és ezzel beindul a nagy kitárazás, a C hullám.





2012.április 1. Pénzbevonzó karkötő

Na mostmár értem miért buktam a tőzsdén az elmúlt fél évben. Nem volt Pénzbevonzó Karkötőm. Pech!!! Úgyhogy tízezer forintért gyorsan be is szereztem egyet Zeusztól a Tisztánlátótól, így mostantól tisztán látok majd a tőzsdén, és bevonzom a pénzt. Ezekután a biztonság kedvéért azért 999Ft+ÁFÁ/ perc tarifával konzultáltam Jolandával a Kamraszakértővel is. Ambrilla a Kártyajós pedig pár ezer forintos ellenszolgáltatásért cserébe szintén megerősítette, hogy mostantól minden rendben lesz: sínen vagyok (mint József Attila.) Összességében bőven megért pár tízezer forintot az egész, hiszen ennek köszönhetően mostmár minden rendben lesz, és milliókat kereshetek a tőzsdén.


PS: A jobb alsó szakértő hölgyre nem fizettem be, pedig mintha a Mambó kupi előtt őt láttam volna minap cigarettázni. Mondjuk nem láttam tisztán, hogy tényleg ő-e a Tisztánlátó, és most kicsit bizonytalan vagyok, hogy ez csak valami boszorkányos hasonlóság volt, vagy a “megdöbbentő igazságok napja!” :-)



2012. 1919.03.21. Tanácsköztársaság

A szárnyaló millenniumi gazdasági fellendülés boldog békeidejének véget vető elvesztett világháborúból még fel sem ocsúdva, 1919.március 21-én arra ébredt Magyarország népe, hogy az addigi jogrendszer és jogbiztonság megszűnt. A magántulajdon és maga a létbiztonság egyik pillanatról a másikra lényegében eltűnt Magyarországon. Ez az erőszakos, diktatórikus, jogbiztonságot sárba tipró piacgazdaság ellenes rendszer végül 133 nap múlva megbukott. (Ahogy aztán később sztálini kommunizmusból felpuhuló szocializmussá formálódva 40 évi szenvedés után is újra megbukott.)

MIÉRT??? Alapvetően azért, mert a jogbiztonság és a szabadság hiánya hátráltatja a gazdasági aktivitást. A lehetőségekhez képesti gazdasági potenciálvesztés pedig az ország világgazdasági lemaradását és elszegényedését, majd végül gazdasági összeomlását eredményezi. A lehetőségek bürokratikus elnyomásával szembesülve, félelemben, megfélemlítésben, bizonytalanságban, a szabadság és boldogulás levegőjének elszívása nem motivál senkit gazdasági aktivitásra, munkavégzésre, vállalkozásra, befektetésre, tanulásra, kutatásra, tenni akarásra.

A láncfűrészes pszichopaták 21.századi tanácsköztársasága szintén hasonló negatív tendenciákat hordoz. A hatalmi oligarchia maffiaszerű gazdasági térnyerése, a jogbiztonság elpárolgása, és a szabadság levegőjének elszívása szintén fojtogatja az emberek és a szabad piac tenni akarását, a gazdaság aktivitását, melynek következtében a magyar gazdaság és életszínvonal egyre jobban le fog maradni a világtól. (És ez a folyamat is az összeomlásba tart. A kérdés csak az, hogy előbb a rendszer omlik-e össze, vagy az ország.)


(Hősök tere a Tanácsköztársaság alatt. Ideiglenesen letakarták, de végül nem volt elég idejük saját magukról szobrokat készíttetni a királyok helyére.)





2012.03.20. Sándor, József, Benedek... a tőzsde csak emelkedhet (?)

Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget. És tényleg menetrendszerűen robbant be a tavasz és a meleg Sándor, József és Benedek napján. A népi megfigyeléshez még hozzátehetjük, hogy a tőzsde pedig csakis emelkedhet. 10 napból 9 emelkedés + 1 nap mínusz nulla. És ez megy 5-6 hónapja, 30-40-50%-ot szárnyaltak ezalatt a tőzsdék a semmire alapozva. A tegnapi nap volt talán az első olyan jel, ami klasszikusan a rally kimerülését mutathatja, beindult ugyanis a ROTÁCIÓ, azaz erőteljesen különböző mozgást mutattak a részvénypiaci szegmensek belülről. (Ilyen korábban nem volt, a részvénypiac részvényei nagyjából együtt mozogtak, az egyedi részvények sokasága az indexeket követve egyszerre, egyirányba mozdult. Ez az átfogó bikapiac jellemzője, nem nézik mi micsoda, mindent vesznek ész nélkül, tök mindegy mi az.) A tegnapi nap viszont élesen eltérő mozgások voltak a (vezető) amerikai részvénypiacon, az indexek lapos minusz nullája mögött valójában erőteljes részvény- és szektormozgások húzódtak meg, tömeges plusz/mínusz 2-3-4-5%-os árváltozásokkal. Tömören összegezve, a tegnapi nap elég sok részvénybe durván beleadtak, és a likvidált tőke egy részét pénzügyi és tech részvényekbe forgatták át. Tehát csak a bivalyerős információ-technológiát és a kitárazásos döngölés után erőteljesen visszapattanó pénzügyi szektort vették. Már csak azt veszik, amiben még töretlen a lendület, minden mást pedig elkezdtek kitárazni. Most az erős erőssebb lesz, a gyenge viszont gyengébb. Ez a ROTÁCIÓ végre talán egy jó jel lehet, hogy kifullad a rally. A bankok emelkedése már limitáltnak tűnik, óriasit rallyztak, 50-100%-ot szárnyaltak pár hónap alatt, JP Morgan, Wells Fargo abszolút csúcsközelbe került, a Bank of America és a Citibank részvényei pedig újra 100 milliárd feletti kapitalizációs értéken tartózkodnak. Ezek már a banki aranykort idéző értékelések, miközben továbbra is az elmúlt félszáz év legnagyobb bankválságának közepén vagyunk. Az információ-technológiai részvények értékeltsége pedig a milleniumi Nasdaq lufit idézik. Ezen két szektorban talán már nem sok kakaó maradt, a többi részvényt pedig mintha elkezdték volna önteni: kifulladás jeleit mutatja a részvénypiac.



Az európai tőzsderallyt vezető autógyártók részvényei is csúnya képet kezdenek mutatni:

Az elmúlt három év közel négyszerezése után mintha már nem bírna tovább menetelni a BMW. Az elmúlt 3 napban ráadásul elég csúnyán beleadtak a részvényekbe, amint újra csúcsközelbe került.



Az elmúlt három év négyszerezése után szintén úgy tűnik, mintha nem bírna tovább emelkedni a Népkocsi gépkocsi. A dráguláson meghízott szerencsés részvénytulajdonosok masszív profitrealizálásba kezdtek. Tömik a vevőket az eladók.



Merdzsó: Én nem ilyennek képzelek el egy jó részvénybefektetést: negyedelés, triplázás, felezés, másfelezés. Az utóbbi hetekben pedig nem bírt tovább menni a tőzsdei eufóriával. Most mi jön? Újra felezés???



A németek oldalvizén evickéltek az európai autógyártók. Az elmúlt 3 hónapban szintén 50%-ot emelkedtek, de ezeknél mind a rövid, mind a hosszú távú kép elég ramaty:

A Rönó chartja még nem halt ugyan be, de 70 nap alatt 70% emelkedés után nem csodálkoznék egy nagyon masszív korrekción. Mostmár napról napra elég hektikusan viselkedik a részvény. = Ideges a piaca.



A Pözsó részvények viszont elég ramatyul néznek ki. Az év eleji 50% emelkedést már vissza is adták. Két kézzel szórják az eladók óriási forgalomban. Meneküljön ki merre lát! Az emelkedés már csak döglött macska rángása.



A FIAT pedig úgy ahogy van szörnyen néz ki. Úgy tűnik, pont olyan a digó részvény, mint a digó autó: Ahogy halad vele az idő, egyre jobban leromlik. Gyanítom irány az új mélypont!



Több éves távon óriási a bukó. Reménytelen visszanyerni a tőkét, viszont akár totálkár is lehet még belőle.



Nincs min csodálkozni. Egyre kevesebb autót adnak el Európában.

Pedig autónként milliós vásárlási támogatásokat szórtak szét állami pénzből – az egyébként csőd szélén táncoló államok – csak nehogymá' csökkenjen a dzsídípí!


PS: Válságos lesz az idei év az európai autóiparban - állapította meg a témában elismert szakértőnek számító duisburgi egyetem autóipari kutatóintézete (CAR). A nyilvánosságra hozott összeállítás szerint legnagyobb válságát éli át az európai autóipar a '90-es évek közepe óta. "Az európai autógyártók számára az idei esztendő 18 év óta a legrosszabb lesz" - mondta a CAR igazgatója.





2012.03.12. Öt évvel ezelőtt robbant ki a válság. A tőzsdék most magasabban vannak.

Pontosan 5 évvel ezelőtt robbant ki a pénzügyi válság az egyik legnagyobb subprime hitelező csődjével:

2007.03.12. Game Over – Eldőlt az első dominó: New Century

Mi is ez a részvény? New Century Financial Corp., Amerika második legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezője évenkénti 50 milliárd dolláros hitelkihelyezéssel. És most több mint 8 milliárd dollárral vált fizetésképtelenné. Ezzel a cég effektíve tönkrement, a hitelezői pedig már hiába futnak a pénzük után. És ezzel az első dominóval az egész másodlagos jelzálogpiac össze fog omlani, mert a további ezer milliárd dolláros nagyságrendű másodlagos jelzáloghitelek al- és végfinanszírozói kezdenek el majd futni a pénzük után, hogy mentsék azt, ami esetleg még menthető. Vagyis ezzel az első dominóval egy pánikszerű láncreakció fog beindulni, és az egész ezer milliárdos szektor szőröstől bőrőstől, a bóvli jelzálogpapíroktól kezdve, a pénzügyi közvetítőkön keresztül, az ingatlanosokon át, a házépítésekig, a bútorokkal együtt össze fog omlani. És kik is ennek az egésznek a mozgatórugói??? (Szarkeverői???) A J.P.Morgan Stanley-CiciBankOfAmerica-WellsFargoLehman-GoldmanSucks & Co. Vagyis az egész mögött a Wall Street-i befektetési bankok állnak. És ha komoly válság lesz belőle, akkor ezeknek az árfolyama bizony le fog feleződni, és esni fog a tőzsde mint disznó a jégen. A házépítő szektor pedig évekig nem fog tudni talpra állni. (És akkor még örülhetünk, ha ez az egész nem rántja magával a mélybe a több ezer milliárd dolláros Asset Backed Securities [=Tesco Gazdaságos Szar Szemét] ultragagyi bóvlikötvény szektort is, mert az aztán még nagyobb lavinát indítana és még nagyobb hitelválságot okozna.)



Nos, a válság azóta is egyre csak mélyül, a világgazdaság egyre mélyebbre süllyed a pöcegödörben, az államok a katasztrófális válságkezeléssel saját maguk is csődhelyzetbe jutottak, a jegybankok pedig totális bankópréssel 4 ezer milliárd dollárt, eurót, frankot, jent, fontot hamisítva háromszorosára hígították fel a pénzt. Az infláció tartósan magas, amely elértékteleníti a megtakarításokat, nyugdíjakat, vagyonokat. A munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkanélküliség növekszik 5-10-15 éve nem látott szintekre. Summa summárum: a pénz értéke és az életszínvonal folyamatosan morzsolódik le. A tőzsdék pedig mindezek ellenére szárnyalnak, és a részvények és indexek többsége magasabban áll, mint a válság kirobbanása előtti gazdasági aranykorban.


A Dow Jones index 1000 ponttal van feljebb mint a válság kirobbanásakor volt. A Nasdaq Composite index pedig 20%-ot emelkedett a válság 5 éve alatt.



Két nagy nyertes: A brazil Bovespa tőzsdeindex több mint 60%-kal emelkedett a válság kirobbanása óta. Az indonéz tőzsde pedig duplázott az 5 éve tartó jakartai koktélpartyn.



A szuper gazdasági kilátásokra alapozva Európában is évek óta tart az EUfória. A német DAX index magasabban áll, mint a válság kirobbanásakor. A koreai tőzsde pedig majdnem 50%-ot emelkedett a válság 5 éve alatt.



A Pannon Puma LufiBUX index is mindössze 10%-kal van alacsonyabban, mint a válság kirobbanásakor. Pedig a magyar gazdaság 5 éve folyamatosan zuhan a szakadékba. A MOL és OTP részvények valójában semennyit sem érnek, a Magyar Telekamu haldoklik, a gyógyszercégekre pedig adórabszolgaság vár.



Kakukktojás a görög tőzsde. Ott már nem bírták szőnyeg alá söpörni a teljes gazdasági összeomlást. Az állam becsődölt, a tőzsde ötödölődött. Csak egy támasz van: a padló. Fundamentális érték a nulla. Az értéktelen részvények helyett inkább a 3000 lakatlan szigettel kellene kereskedni a tőzsdén.





2012.03.10. Tízenkét éve ütött csúcsot a Nasdaq. 5000 helyett ma 3000.

Ezen a mai jeles napon, évfordulón nincs sok dolgom. Csak átírok néhány számot a tavalyi, tavalyelőtti cikkemben, melynek végén rámvigyorog Ralph Acampora, és ettől egész nap mosolygok a régi szép idők emlékein, újra csak ámulok az akkori hihetetlen tőzsdei lufballonon.

"Csúcstechnológiai részvények az évszázad üzlete... Határtalan üzleti lehetőségeket hordoz az internet... A biotechnológiai részvények pár év múlva százszorosát fogják érni... High-tech befektetésből eddig mindenki milliomos lett…. A Nasdaq által egyenes út vezet a meggazdagodáshoz…" Ilyesmi lőzungokkal teli befektetési hangulat volt az ezredfordulón a Nasdaqon, és pumpálták irreális elemzésekkel a tőzsdei luftballont a nagy bankházak és elemzőik, “szakértőik”.

Pontosan 12 éve, 2000. március 10-én érte el 5132 pontros csúcsát a Nasdaq Composite index, vagyis az összes, több ezer Nasdaqon jegyzett részvény árfolyamát integráló tőzsdemutató. Annak ellenére, hogy az elmúlt 3 évben 1700 pontot emelkedett a Nasdaq, ez még mindig 40%-kal marad el a csúcstól. (A sok esetben századrészére összeomló részvényekről, illetve az ezres nagyságrendű becsődölt és tönkrement vállalatról nem is beszélve.)

Ha pedig egy magyar befektető szempontjából nézzük a dolgokat forintban számolva, akkor a gyengébb dollár miatt 12 év alatt pont lefeleződött a Nasdaq “befektetés” forint értéke. (Ráadásul BEFEKTETÉSNEK nevezni azt, amikor méregdrágán megvesznek egy "sorsjegyet", és aztán reménykednek, hogy lesz belőle valami csoda, vagy várják, hogy egy másik balek majd még drágábban megvegye tőlük???)

Eközben jó öreg hűséges barátunk, a magyar állampapír és prémium bankbetét ezalatt a 12 év alatt bőven megduplázta a tőkét, bármiféle idegeskedés és kockázat nélkül. Tehát miközben 12 év alatt magyar állampapírban vagy prémium bankbetétben 2 millióból több mint 4 millió lett, ezalatt a NASDAQ-on 1 millióra feleződött. Vagyis négyszer több pénze lett annak, aki állampapírba vagy bankbetétbe fektette, mint aki NASDAQ-ba. Pfffff.... behozhatatlan különbség.

Ezekután századjára is csak ismételni tudom magam: Méghogy jó üzlet a részvény hosszú távon??? Ezt a hosszú távot, mire a Nasdaq újra csúcsra ér, még Buffett apó sem tudná kivárni. Előbb hal meg. De könnyen lehet, hogy még mi sem fogjuk megérni. :-)


PS: Mondjuk ha Buffett apó tényleg nem is éli meg, a jelenlegi 3000-es szintről matematikailag a belátható jövőben már elérhető távolságra került az 5000 pont feletti csúcs. Nem számítok ugyan erre, de nem is zárnám ki, hogy egy óriási tőzsdei eufóriában ez lehetséges. Fundementálisan viszont kb 1000 pontot érhet a Nasdaq Composite index. Befektetésként majdnem ugyanolyan rizikós most a 3000 pont, és a Nasdaq részvények, mint 12 éve 5000 ponton volt. 10 év múlva megint duplázni fognak a magyar állampapírok, de vajon lesz-e 6000 a Nasdaq??? Mr.Acampora? ;-)





2012.03.05. Egyre emelkedik a szennyvíz a luxuspöcegödörben



És azt még tegyük hozzá, hogy ezeken az adatokon kívül az Európai Kánaán Unióban akkora a jólét, hogy van kb 100 millió ember, akinek olyan jó dolga van, hogy semmi szüksége munkára, és esze ágában sincs az életét és idejét munkára pazarolni, bőven elég jövedelme van innen onnan amonnan, hogy csak gyerekneveléssel, tanulással, hobbijával, sportolással, világjárással, az élet habzsolásával, vagy karitatív tevékenységgel foglalkozzon. Svájcban, Nagy-Britanniában, Skandináv és BeNeLux államokban, Németországban, Ausztriában akkora a jólét, hogy nagyon sokan nem szorulnak rá, és nem is akarnak dolgozni.





2012.02.14. Melyik részvényt vegyük, hogy a legnagyobbat kaszáljuk?

Lényegében az egyetlen aktuális kérdés örök tőzsdei aranykorunk beköszöntésével, hogy a világgazdaság és a tőzsde csodálatos virágzásában mely részvényekkel tudjuk a legnagyobbat kaszálni. VÁLSÁG alatt pedig azt a szerencsétlen helyzetet kell érteni, amikor a peches befektetők rossz részvényekbe nyúltak bele, és az elmúlt néhány évben csupán 50-100% nyereséget értek el a 100-200-300-400-500%-os részvényemelkedések helyett.

Lelki válságban érezhetik magukat azok a szerencsétlen részvénytulajdonosok, akik Magyar Telekom vagy Richter Gedeon részvényekkel az elmúlt 3 évben csupán 50-70% nyereséget értek el, miközben MOL illetve OTP részvényekkel 150-250% nyereséget értek volna el. Arról nem is beszélve, hogy az OTP és MOL részvények az elmúlt tizenvalamennyi évben 2000-4000%-kal emelkedtek jelen állás szerint.



Szintén válságban érezhetik magukat, akik kimaradtak az elmúlt három évben a külföldi részvények duplázásából, triplázásából, négyszerezéséből, ötszörözéséből, hatszorozásából …

stb...stb.. stb... A több ezer hasonló részvény grafikonja nem fér el a blogban.

A tőzsdei árfolyamok tükrében úgy tűnik, egyetlen valódi VÁLSÁG van jelenleg a világban: Azoké, akik kimaradtak a tőzsdei duplázásból és triplázásból.





2012.02.06. Hogy halad a válságkezelés?






http://youtu.be/xDBaNZSP05k





2012.02.04. Kérem a következőt: Malév


http://youtu.be/cA6xFshz1uQ

És ahogy várható volt, csődbe ment a Malév is. Végre! Egy állami pénznyelő feneketlen kút volt. Csak az utóbbi években 100 milliárd forintnyi veszteséget nyelt el állami pénzekből, azaz minden magyar ember 10000 forinttal pénzelte a Malévet, az ezernyi politikai csókós pereputty zsírós állásait, és a visszaosztós drága beszállítói lenyúlásokat finanszírozva.

Többször írtam már, hogy pénzügyileg a légi közlekedés üzemeltetése a világ legrosszabb iparága. Túlkínálat, óriasi árverseny, kicsi árrés, kiszámíthatatlan üzemanyagárak, ellehetetlenítő biztonsági előírások, a rövid távú keresleti ingadozások vs. hosszú távú beruházási ciklikusság összehangolhatatlansága, és egyéb millió buktató előbb utóbb minden légitársaságot tönkretesz. Vannak jó évek, amikor szerencsés esetben termel ugyan némi hasznot, de aztán az első nehezebb időszak mindent lenulláz, és végül előbb utóbb a veszteségektől elfogy a pénzt, és az összes légitársaság tönkremegy. Ahogy az összes jelentősebb amerikai légitársaság is mind csődbe ment eddig . Vagy pár éve a zsírgazdag Svájc nemzeti légitársasága, a Swiss Air is. Vagy ahogy két éve csődbe ment, és jelenleg is csődeljárás alatt áll a Japán Airlines. A leggazdagabb országok légitársaságai is mind csődbe mentek, de a fapadosok koncepciójával sem kerülhető el a csőd, ahogy nemrég a nagy reményű Sky Europe is csődbe ment. Mind tönkremegy, mert a hosszú távon veszteséges üzletmenetben elfogy a pénz: a részvényesek pénze.

De aztán minden kezdődik előről új részvényesek új pénzével, csak új balekokat kell hozzá találni. (Akikből hálistennek sosincs hiány.)

Kérem a következőt!


PS: Presszer Pici Malév szignálja viszont örök: http://youtu.be/sBN1L9FeTAw





2012.01.30. Hulljon a férgese! – Végre tönkement a Spanair

Járatai leállítása után csődöt jelentett a spanyol Spanair légitársaság. A spanyol El Pais című lap értesülése szerint a Spanair azért állította le járatait, mert nem tudta fizetni az üzemanyag költségeket. A járatleállítás hétfőn 143 járatot és 15 ezer utast érintett. A cég hétfőn munkaviszonyának megszüntetéséről tájékoztatta mind a 2.075 alkalmazottját.” http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/csodot_jelentett_a_spainair

Hurrrrrá!!! Ezzel a spanyol fostalicskával még karácsony előtt utaztam is. Nem vagyok egy világutazó Körösi Csoma Sándor, de ilyen katasztrófális színvonalú légitársasággal még nem utaztam, és reméltem, hogy többet nem is fogok. Minden téren felháborító, amit ezek a tunya spanyolok műveltek. Eleve két órás késéssel tudott csak elindulni a gép, így már indulás előtt lekéstük az összes csatlakozást. Az ügyfélszolgálat persze még ekkor is csak azt hajtogatta, hogy semmi késés nem lesz, majd gyorsabban megy a gép. Képükbe vigyorogtam, hogy “ehhez már az időben is visszafele kellene repülni, hogy elérjük a csatlakozást.” Mire Madridba ért a gép, annyit késtünk, hogy ott is ragadtunk, nem birtunk tovább menni. A gépükön olyan nyomasztóan szükre szabott üléshelyek voltak, amilyeneket még életemben nem láttam. Mintha egy gyermekülésbe kellene belepasszírozódni, kb. 10 cm lábtér volt. A csomagjainkat úgy elvesztették, hogy fogalmuk nem volt, hogy merre lehet a világban, de nem is törték magukat, hogy megtalálják, (végül Németországban találta meg a Lufthansa). Eleve senki nem is akart foglalkozni a problémánkkal, szokásuk szerint leszarnak mindent és mindenkit, hiszen spanyolok. Az egyik bőrőndünket persze ki is szakították, és mehettem szarakodni a javíttatással is. Ez a Spanair egy katasztrófa minden szempontból. Gólyafos a levegőben. Örülhetek, hogy nem zuhantunk le. Egy “Star” (???) Alliance összetett jegybe volt belekombinálva a Spanair járat, de megfogadtam, hogy ezzel a fostalicska céggel soha többet nem vagyok hajlandó repülni. Örülök, hogy ilyen gyorsan tönkre is ment, és így többet még véletlenül sem repülhetek ezzel a Rémálom Légitársasággal. Semmi szükség nincs ilyen színvonaltalan szolgáltatásra és cégre, ami csak bosszankodás és nyűg és szenvedés mindenkinek. Szebb lesz nélküle a világ.



2012.01.29. 80 millió dühös ember

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/gondban_egyiptom_de_faj_a_feje_az_imf_nek_is

Na ez az igazi válság, nem amikor a brit GDP már csak stagnál a karácsonyi rénszarvas kölcsönzések enyhe visszaesése, és a brit tinik 200 ezer forintnyi zsebpénzének alacsonyabb ütemű növekedése miatt. Európa szomszédságában, a globalizált világ szívében itt van 80 millió szegénységben és kilátástalanságban élő rettenetesen dühös és elégedetlen egyiptomi – és még 1 milliárd hasonló ember – aki ha elveszti a már pattanásig feszült türelmét, akkor lesöpri Európát a térképről is. Mi itt a Kánaán Unióban, Európában azon picsipöcsölődünk, hogy hogyan oldjuk meg stimulus csomagokkal a európai kutyakozmetikus iparág recesszióját, és milyen újabb hitel-mentőcsomagokból fizessük tovább az Európát és a világot végigbulizó több milliónyi fiatal munkanélküli 1000 eurós spanyol és portugál nemzedéket, és hogyan tömjenek még több homárt a kaviárral már teli pofájukba a nyugat-európaiak, hogy mindenképp tovább nőjjön a hitelből fújt GDP.



2012.01.25. Úgy tűnik, Soros György hülyeségeket beszél

Rendkívül komoly figyelmeztetéssel érkezett Davosba a magyar származású hedge fund guru, Soros György. Véleménye szerint ugyanis Görögország idén valószínűleg csődbe megy, ha pedig az európai döntéshozók nem lépnek, egész Európa összeomolhat, ami az egész világra pusztító hatással lehet. A Davos-i Világgazdasági Fórum résztvevőjeként Svájcba utazó Soros György úgy nyilatkozott, a karrierje során először van úgy, hogy a piac állapota számára kicsit érthetetlen. A magyar származású guru nem lát esélyt arra, hogy elkerüljünk egy agresszióba torkolló válságot, amely a legrosszabb esetben a pénzügyi rendszer teljes összeomlásához vezethet. Soros szerint a válság a szovjet birodalom összeomlásához és a nagy világgazdasági válsághoz hasonlítható. Ha az EU döntéshozói nem tesznek többet, hogy ezt megállítsák, az euró valószínűleg összeomlik, ami az egész világgazdaságra pusztító hatással lehet. Az eurónak azonban túl kell élnie ezt a válságot, mivel a valutaövezet felbomlása Európa és a világ összeomlását okozná, ami nem megengedhető. (http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/01/25/soha_nem_latta_meg_ilyen_borusan_a_jovot_soros_gyorgy/)

A tőzsdei árfolyamok tükrében azonban úgy tűnik, Soros György (akárcsak jómagam) megbolondult, és teljesen hülyeségeket beszél. Ugyanis a tőkepiaci árfolyamok alapján nemhogy nincsen az ég világon semmiféle válság a világban, hanem egyenesen gazdasági kánaánt áraznak a tőkepiacok. Soha nem voltak még ilyen drágák a részvények, azaz soha nem tükröztek még ilyen jó helyzetet és jövőképet a tőzsdei árfolyamok. Az ég világon semmiféle válság nem lehet, hiszen 3 éve töretlenül szárnyalnak a világ tőzsdéi 100-200%-ot emelkedve. A helyzet tehát évről évre és hónapról hónapra egyre jobb és jobb, és különösen mostanság szuper, hiszen az elmúlt pár hónapban hihetelen optimista tőzsdei eufória alakult ki, melynek következtében 30%-kal emelkedtek a világ tőzsdéi. Az amerikai vállalatok részvényeinek többsége abszolút csúcson van, soha nem voltak még ilyen drágák, és a világ legtöbb vezető tőzsdéje is alig 0-10-20%-ra van a csúcsoktól. Úgy tűnik az árfolyamok alapján, hogy a világgazdaság elérkezett az örök kánaánba, és aki bármiféle válságról zagyvál, az bizonyára megbolondult.

A Dow Jones tőzsdeindex 100%-ot emelkedett az elmúlt három évben, a több ezer Nasdaqon jegyzett részvényből álló Nasdaq Composite index pedig “válság” előtti szinteket is meghágva 10 éves csúcsmagasságban tartózkodik.



Hacsak azt nem értjük euróválság alatt, hogy brutál erős az euró, akkor semmiféle válságról nem beszélhetünk az euróval kapcsolatban sem, hiszen az euró árfolyama 10%-ra van a rekord erősségű időktől, miközben az elmúlt 10 évben közel 100%-kal erősödött az euró a dollárral szemben, és 200%-kal drágább mint 30-40 éve a német márka.





2012.01.20. Kiváló munkát végzett a kormány: féléves csúcson a BUX

Ahogy várható volt, féléves csúcsra is futott a bux. Négy hónap alatt 30%-ot emelkedett a magyar tőzsdeindex a láncfűrészes pszcihopaták ámokfutása ellenére. Újabb bizonyíték, hogy az ég világon semmi köze a Fidesz diktatórikus és elmeháborodott lépéseinek a tőzsdéhez. Sőt, ha minden áron összefüggést akarunk keresni, akkor a tőzsde szerint kiváló munkát végzett a kormány az elmúlt 4 hónapban, ugyanis ezen dőszak alatt valószínűleg a BUX a világ legjobban teljesítő tőzsdeindexe volt. A forint is visszaerősödött 300 közelébe, október végi szintekre, és az államkötvénypiac is megnyugodott – már amennyire lehet az európai adósságválság katyvaszának közepette.

PS: A legnagyobb nyertes a miniszterelnök, aki lényegében 90%-ban elérte, amit akart, és úgy sikerül neki bebetonoznia a diktatúráját, hogy végül mindenki elégedett lesz mindennel.



2012.01.17. Eső ellen napolaj

A gazdasági és pénzügyi horrorhírcunami honapok óta tart, a katasztrófális hírek pedig mostmár az egyedi vállalati jelentésekbe is kezdenek begyűrűzni. Ez azt jelenti, hogy annyira rossz már az egyes vállalatok helyzete, hogy az alapvetően hazugságokon alapuló vállalati (mese)könyvelésekben már összehazudozni sem tudják a kamu eredményeket, és a csodás vállalati perspektívákat, mert az már hihetetlen lenne, és kibukna a számviteli csalás.

Gyorsan egy kis csokorba összeollóztam az elmúlt hetek legdurvább híreit, ami így gyorsan épp eszembe jut. (A lista elolvasása előtt azonban ne felejstük el bevenni a szívgyógyszerünket!)

Már a német GDP is visszaesett, így lényegében szinte az egész EU recesszióban van.

USA kiskereskedelmi eladások decemberben, a karácsonyi vásárlási lázzal, még a novemberi értéket sem érték el. (-0.2%)

Unicredit részvények már lényegében semmennyit sem érnek, a társaság vész-tőkeemeléssel széthígitja a részvényeseket. (Az egykor 7 eurós részvények már csak 30 centet érnek, ami 95% árfolyamesés. Ez vár az OTP-re is.)

10 éves mélyponton a földgáz ára. (Úgy látszik nem kell senkinek az energia.)

Európai Központi Bank elnöke: A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Draghi nem volt túlságosan optimista, a helyzet továbbra is igen súlyos. Az EKB legfrissebb, tavaly decemberben közölt becslése alapján az eurózóna 2012-ben csupán 0,3 százalékkal nőhet, a korábbi becslés 1,3 százalék volt. A banki újrafinanszírozási piac továbbra is akadozik, a bankközi piac gyakorlatilag nem működik, mondta Draghi.

Az S&P 500 vállalatainak ötöde állt elő negatív profit warninggal a negyedik negyedéves eredményekkel kapcsolatban, miközben pozitív warningot csupán 30 vállalat tett közzé a Thomson Reuters adatbázisa alapján. Tehát a negatív/pozitív profit warrningok arány több mint háromszoros, ez pedig a legmagasabb érték a 2008-as recesszió óta. Az elmúlt négy hétben az elemzői várakozások tovább csökkentek, az S&P 1500 index esetében az elemzők a vállalatok több mint harmadánál csökkentették előrejelzéseiket a Bespoke Investment Group adatai szerint. (A vállalatok nem mernek akkorákat hazudni, mert már nem lenne hihető.)

Spanyol bankoknak tetemes összegű, 50 milliárd eurónyi céltartalékot kell még képezniük a rossz ingatlan-portfóliójuk miatt a pénzügyi szektor átfogó reformjának következő felvonásaként - írja a Financial Times. Alapvető fontosságú, hogy a kormány által várhatóan előírásra kerülő közel 50 milliárd eurónyi céltartalék miatt ne kelljen kormányzati forrásért folyamodniuk a bankoknak - nyilatkozta a brit lapnak Luis de Guindos, két hete hivatalba lépett gazdasági miniszter. Az 50 milliárd eurós nagyobb, mint ami eddig a bankszektor vezetőinek várakozásaiban szerepelt, és a spanyol GDP közel 4%-át jelenti. A spanyol jegybank adatai szerint a 338 milliárd eurónyi, ingatlanhoz kapcsolódó banki eszközből 176 milliárd euró rossz minőségű hitel, ezek közel harmadát fedezték eddig céltartalékkal. Az 50 milliárd euró további több mint 28%-ot jelentene, ami az európai tőkeemelési kényszer árnyékában akár teljesíthetetlen feladattá is válhat számukra. (A spanyol ingatlan- és bankszektorra teljes összeomlás vár. Már csak az a kérdés, hogy a túlzott állami beavatkozás végül államcsődöt is eredményez-e, vagy azt megússzák.)

Az Alcoa 12%-kal csökkenti globális kohászati kapacitásait. Az alumíniumipari óriás az utóbbi kilenc negyedévben most először veszteséges. Az Alcoa kapacitásainak leépítését az alumínium árának csökkenése, azt pedig a világgazdasági növekedés lassulása magyarázza. Az Alcoa vártnál gyengébb negyedéve rossz hír lehet a többi vállalattól várható eredményszámokat tekintve. Az Alcoa bejelentése szerint bezárják tenessee-i kohójukat, valamint hat rockdale-i egységüket, amivel a globális éves 291 ezer tonnás kapacitásaikat 7%-kal csökkentik. A további 240 ezer tonnás, vagyis 5%-os kapacitás leépítésére más helyszíneken kerül majd sor. A kohászati kapacitások leépítésében az alumínium árának tavalyi nagy esése játszhatja a főszerepet. Az árfolyam az év során 18%-kal, a negyedik negyedévben pedig 6%-kal került lejjebb. A Charles Bradford elemzője szerint ilyen alumíniumárak mellett nem lehet profitot csinálni, még az olcsó kínai kohók is kénytelenek bezárásokra. Az Alcoa lépése rávilágít a globális gazdasági növekedés lassulására, hiszen a vállalat olyan fogyasztókkal áll kapcsolatban, mint a növekedési ciklusokra igen érzékeny autógyártók, vagy ipari termékek előállítói. (De “a vezetőség optimista.” Ezek milyen bogyót vettek be, hogy ilyen örömmámorban úsznak???)

Az Európa és Ázsia között több mint 13000 konténerszállító óriás teherhajók piacán rendkívül erős verseny alakult ki, a túlzott kapacitások miatt ugyanis a hajók veszteséggel kénytelenek már fuvarozni. A piaci versenyt ráadásul tovább élezi, hogy a következő években újabb óriás szállító hajókat állítanak be, amelyek méretük miatt más útvonalon nem képesek működni - írja a Bloomberg. Miközben a rakomány 4,5 százalékkal nőtt idén októberig, a szállítói kapacitás 8 százalékkal. Jövőre ráadásul újabb 42 hajóval növekedhet az Európa - Ázsia vonalon közlekedő flotta, így számuk már megközelítőleg 100-ra emelkedik. A legnagyobb szereplő 2013-ra pedig a jelenlegi 23 hajója mellé újabb 20 darab, 18 ezer konténert szállítani képes óriást állítana forgalomba, de a kisebb szereplők is jelentős flotta bővítést terveznek a következő években. Eközben mind a kisebb, mind a nagyobb szereplők az alacsony árak miatt csökkentik a szállítási kapacitást. A kiélezett árverseny miatt idén 50 százalékkal is csökkentették áraikat az óriás szállító hajók, amelyek csak Európa és Ázsia között tudnak rakományt szállítani, mivel az amerikai kikötőkhöz túl nagyok. A Morgan Stanley szerint egy 20 lábas konténert 700 dollárért kellene szállítaniuk ahhoz, hogy pénzüknél legyenek a szállítmányozó cégek, jelenleg egy ilyen konténer szállításának ára viszont mindössze 490 dollár. A legnagyobb szállítmányozó cégek idén emiatt veszteséggel dolgoztak, ez pedig a vállalatok részvényeiben is megmutatkozott.

A vártnál rosszabb negyedik negyedéves adatokat tett közzé a Citigroup. Az amerikai bankcsoport egy részvényre jutó eredménye (38 cent) 22,4%-kal, bevétele (17,28 milliárd dollár) 6,8%-kal maradt el a Reuters elemzői konszenzusától. 1,2 milliárd dolláros nettó eredményt ért el a negyedik negyedévben a Citigroup, ami elmarad az egy évvel korábbitól, hisz akkor 1,3 milliárd dollárt keresett a társaság. Mindez annak ellenére történt így, hogy a bank nettó hitelezési veszteségei 40%-kal 4,1 milliárd dollárra csökkentek. A gyengébb negyedik negyedév ellenére a bank teljes évi nyeresége 2011-ben 6%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a 78,4 milliárd dolláros bevételi szint azonban közel 9,5%-kal elmarad az egy évvel korábbitól. (Egy számot se hiszek el a hazudós Shitibanknak. Most is hazudnak, mint mindig. A Citibank inszolvens, csak a FED és a betétesek pénzéből folytatott pilótajáték tartja életben a bankot.)

Közel 7%-ot esett a ma délelőtti kereskedésben a Philips árfolyama, miután profit warninggal lepte meg befektetőit a holland ipari konglomerátum. A menedzsment közölte, hogy a negyedik negyedévben 45%-kal zuhanhatott a cég nyeresége az előző év azonos időszakához viszonyítva, elsősorban az Európában tapasztalható gyenge kereslet eredményeként. A kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITA) szintjén 500 millió eurós nyereséget vár a vezetőség, ami közel 45%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2010 negyedik negyedévében még 913 millió eurós profitot könyvelt el a cég. Az elemzői konszenzushoz képest is nagy negatív meglepetést okozott a Philips mai bejelentésével, hiszen a várakozások alapján a piacok 624 millió eurós profitra számítottak. A profitcsökkenés elsősorban az európai tevékenységek, azon belül is az egészségügyi berendezések iránti kereslet gyengülésének és a világítástechnikai üzletág teljesítményének számlájára írható.

Soha nem volt még ennyi spanyol és brit munkanélküli. A spanyol munkanélküliek száma a "csillagászati" 5,4 millióra nőtt 2011-ben - mondta Mariano Rajoy, Spanyolország miniszterelnöke egy szombati pártrendezvényen. A spanyol statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a harmadik negyedév végén még 5 millió munkanélküli volt az ibériai államban, azaz a munkanélküliségi ráta 21,51 százalék volt. (Még frissebb adat:23.4%) A legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamok rendre Görögország (18,4 százalék), Írország (14,7 százalék) és Szlovákia (13,4 százalék) voltak. Közel másfél évtizede nem mért szintre emelkedett az állástalanok száma Nagy-Britanniában novemberben - a brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán közzétett legújabb összesítése szerint. A novemberi ráta 8,4 százalék volt az egy hónappal korábbi 8,3 százalék után. A statisztikai hivatal arról is beszámolt, hogy a november végéig tartó három hónapban 2,685 millió volt a munkanélküliek száma, 1994 óta a legtöbb, az előző negyedévi 2,566 millió után. Az országos átlagon belül a fiatalok körében rekordra nőtt a munkanélküliség: a szerdai összesítés szerint a november végéig tartó három hónapban 1,043 millióan voltak állás nélkül a 16-24 éves korcsoport gazdaságilag aktív - vagyis tanulmányokat már nem végző - tagjai közül, és a munkanélküliségi ráta ebben a korosztályban 22,3 százalék volt. Ez a legmagasabb arány azóta, hogy e korcsoport foglalkoztatottsági adatait az ONS 1992-ben külön mérni kezdte. (Ez a két ország a legnagyobb európai lufi. Óriásira fújt üres luftballonok. Évtizedekig tartó depresszió vár rájuk.)

Szinte már az egész EU-t leminősítette a Standard and Poors. (Ami még mindig bagatell, hiszen az európai országok fele inszolvens, soha nem tudják visszafizetni az adósságukat.)

2011 negyedik negyedévében már csak 8,9 százalékos volt a növekedés Kínában, ami 2009 közepe óta a leggyengébb teljesítménynek számít. (A világ legnagyobb non produktív beruházási lufija. A GDP növekedés fele felesleges mesterséges kormányzati építkezés, ami nagyrészt értelmetlen pénzkidobás.)

A karácsonyi vásárlási szezon ellenére kiábrándító értékesítési adatokat közölt a Tesco az Egyesült Királyság esetében, a legalább egy éve nyitva tartó üzletek forgalma a vártnál nagyobb mértékben csökkent a január 7-én végződő 6 hét során. A társaság emellett közölte, profitja a jelenlegi várakozások alsó sávját érheti el a 2011/12-es pénzügyi évben. Ez egyébként a Tesco történetében az első profit warning volt. Nem sikerült valami jól a karácsonyi vásárlási szezon a Tesco-nál, az Egyesült Királyságban a legalább egy éve nyitva tartó üzletek forgalma a január 7-én végződő 6 hét során 2,3%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel a társaság csalódást okozott a befektetőknek, a Bloomberg által készített elemzői konszenzusban ugyanis -1%-os érték szerepelt. A Tesco mindezek nyomán közölte, az éves profitja a jelenlegi várakozások alsó sávját érheti el. A Tesco brit üzletága egy ideje már gyengén teljesít, az összehasonlítható alapon számolt árbevétel zsinórban négy negyedéve mutat csökkenést. A visszaesés hátterében részben a növekvő munkanélküliség és az élelmiszerárak emelkedése áll, aminek hatására a lakosság visszafogja vásárlásait. A romló üzleti folyamatok láttán szeptemberben a Tesco "nagy áresés" néven indított kampányt, hogy az eladások csökkenését mérsékelje, melyet végül az ünnepi vásárlási szezon alatt is alkalmazott. A Nielsen nevű piackutató cég adatai szerint azonban a 4 nagy brit kiskereskedelmi üzletlánc közül a Tesco forgalma nőtt a legalacsonyabb mértékben a december 24-ével végződő 12 hét során.

és a végtelenségig lehetne folytatni a horrorhírcunamit!

Ennek ellenére a tőzsdék szárnyalnak. A véget nem érő monszun esők ellenére veszik a napolajat. Olyan mohósággal vásárolják egyre magasabb és magasabb áron a részvényeket, mintha az örök aranykor köszöntene be a világgazdaságra. A Dow Jones tőzsdeindex az elmúlt 3 hónapban 2000 pontot emelkedett, mellyel az amerikai részvények többsége lényegében újra abszolút csúcs közelébe került:

És továbbra is úgy tűnik, hogy a magyar tőzsdére az ég világon semmi hatása nem volt a láncfűrészes pszichopata kormánynak. A BUX lényegében 20%-kal feljebb van mint szeptemberben, és 4 hónapos csúcsközelben tartózkodik.




PS: Sőt, ha minden áron összefüggést akarunk keresni, akkor valójában azt lehet mondani, hogy az Orbán komány az elmúlt 4 hónapban jó tőkepiaci munkát végzett, mert a hülyeségeivel profi kommunikációjával feldumálta a tőzsdét.





2012.01.16. Nyilasi 2015 alapot vennénk nagyobb tételben

Egy befektetőm szivesen venne nagyobb tételben Nyilasi 2015 alapot. Akiknek lenne minimum 50-100db-os tételei, és szeretnének kiszállni, írjanak nekem, és én továbbítom az információkat a vevőnek.





2012.01.11. “Szörnyű rossz évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak”

Az enyémnél kicsit bővebb összefoglaló a befektetési alapok múlt évi teljesítményéről, részletes eredményekkel:

http://privatbankar.hu/befalap/szornyu-rossz-evuk-volt-tavaly-a-magyar-befektetesi-alapoknak-243644





2012.01.04. Az év legjobb magyarországi befektetési alapja 51% hozammal a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap

A több mint 500 magyarországi befektetési alap közül lényegében kb. 50 alap ért el egy jobb fajta bankbetétnél magasabb hozamot. Ezen belül kb. 20 alap ért el 10% feletti hozamot. A legtöbb alap pedig veszteséget ért el tavaly.

2011-es év Top10 legjobb magyarországi befektetési alapja:

51.33% Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap
25.27% Pelso Quant Származtatott Befektetési Alap
25.16% OTP G10 Euró Származtatott Alap A sorozat
24.52% OTP EMDA Származtatott Alap
21.07% OTP Supra Származtatott Befektetési Alap
19.05% AEGON Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap
15.97% Budapest Euró Pénzpiaci Befektetési Alap forintos sorozat
15.83% Platina Pí Származtatott Befektetési Alap
14.83% K&H Amerika Alapok Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alapja
14.66% ERSTE Nyíltvégű Abszolút Hozamú Deviza Származtatott Alap

Párocskám – aki egyébként a Nyilasi Tőzsde Akadémia egyetlen kiváltságos és nagyon tehetséges hallgatója – értetlenkedve fogadja, hogy hogyan lett 2011-ben a legjobb magyarországi befektetési alap a Nyilasi 2015 Spekulatív Alap, miközben a tőzsdék szinte minden nap emelkedtek, és szinte minden nap buktunk a shortokon. Így a Nyilasi Alapnak nemhogy a legjobbnak, hanem a legrosszabbnak kellene lennie. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy teljesen igaza van, de úgy tűnik, hogy ezek szerint a többiek még nálam is bénábbak. :-)

Ez viccesen hangzik, de van benne igazság. Ahogy már sokszor megjegyeztem, az optikai csalódás ellenére valójában nagyon nagyon nehéz a tőzsdén pénzt keresni. Mint láthatjuk a profiknak is. A tavalyi évben is végig ellenszélben lavírozott a Nyilasi Alap a tőzsdei pilótajátékosok őrültek házában. A hazugságra épülő tőzsdei piramisjáték összeomlása azonban tavaly is elmaradt, ezért lényegében csak mellékágakon sikerült némi aprópénzt keresni. Az alap teljesítmény mutatói már nem olyan rosszak, azonban továbbra is elégedetlen vagyok, mert az elért nyereség továbbra is magas kockázatnak van kitéve, amit megtépázhat a szinte állandóan szembefújó ellenszél. Számomra továbbra is az a legfontosabb, hogy a futamidő végén, 2015. karácsonyán elégedetten tekintsünk vissza befektetésünkre.





2012.01.02. A Fidesz ámokfutásának semmilyen hatása nem volt a tőzsdére, forintra, államkötvénypiacra

A csapból is a Fidesz kormányzat ostorozása folyik. A tőkepiaci szereplők, befektetők, külföldi és belföldi elemzők, közgazdászok, szaksajtó, politikusok, az EU, USA, IMF, ECB és mindenki, mindenki, mindenki szidja a Fidesz kormányt a diktatórikus és dilettáns politikai és gazdasági lépéseiért. Szidni persze lehet – addig van szabadság, amíg lehet őket szidni – jómagam ezen a témán különösebben nem lovagoltam, a választások előtt és után borítékoltam itt a blogban, hogy ez lesz.

Tőkepiaci szempontból viszont a Fidesznek az ég világon semmilyen hatása nem volt a magyar tőzsdére, a forintra, és az államkötvénypiacra. Ez lehet, hogy most egyeseknek megdöbbentően hangzik, de a tőzsde, a forint és az államkötvények árfolyama ugyanis teljes mértékben a hazai kormányzati döntésektől független külföldi, nemzetközi hangulatot és tendenciákat követte 2011-ben.

A magyar tőzsde BUX indexe abszolút semmilyen alulteljesítést nem mutat. Sőt, régiós szinten jobbak között volt tavaly.


A demokrácia és piacgazdaság legerősebb közép-európai bástyája, Ausztria tőzsdeindexe például majdnem kétszer annyit esett, mint a BUX, pedig a bécsi parlamentbe még nem jutott be az ámokfutó Fidesz 2/3-os többsége.

Lényegében ugyanolyan teljesítményt nyújtott a magyar tőzsdeindex 2011-ben, mint más európai indexek, amelyek egyébként mind nagyon hasonlóan mozogtak.

A BUX ugyanannyit esett 2011-ben, mint a francia CAC, vagy a belga, román tőzsdeindex. Kicsivel gyengébben szerepelt a BUX, mint a német DAX, vagy a spanyol index, de jobban, mint az orosz, török, lengyel tőzsdeindex.



A forint gyengülése sem volt kirívó 2011. folyamán. Sok más deviza jóval többet vesztett értékéből, mint a forint, hiszen az egyébként állítólagosan válságban lévő euró forintárfolyama csupán 10%-kal emelkedett, míg a török líra, a dél afrikai rand, és az indiai rúpia sokkal többet gyengült mint a forint, hiszen az euró árfolyama ezekkel a devizákkal szemben 15-20%-kal erősödött. Régiós jóbarátaink pénze, a lengyel zlotyi is pontosan ugyanannyit gyengült tavaly, mint a forint. Sőt, olyan mintha a forint 1 hónappal a nagy testvér zlotyi árfolyamát és gyengülését követné, amit aligha lehet a Fideszre kenni. A brazil reál és a mexikói peso is ugyanannyit vesztett értékéből, mint a forint, hiszen az euró ezekkel a pénzekkel szemben is ugyanannyit erősödött, mint a forinttal szemben.


Az euró relatív árfolyama különböző devizákkal szemben 2011-ben.



Az európai államkötvénypiac földrengés sorozatában az egyes szuverén államok partjait egymás után érte el a cunami. Az alapvető trend a kötvények értékének csökkenése volt 2011-ben, és emiatt a hozamszintek emelkedése.


Miközben Európában már az év első felében is megroppantak a kötvényárfolyamok, és emiatt drasztikusan emelkedtek a hozamszintek, a magyar államkötvények egész jól állták a sarat a tavalyi év folyamán. Még a magán nyugdíjpénztárak kirablása, és a jogbiztonság megszünése sem jelentett problémát az űberlaza piaci szereplőknek, és csak év vége felé gyűrűzött be a halálmadár európai kötvénypiaci hangulat. Azaz a magyar kötvénypiacra csak késve ért el az európai cunami, hiszen év közben már az egekben voltak a portugál és ír hozamszintek, amelyek nyáron 13-14%-os 10 éves kamatot hordoztak, olyan országokban ahol a jegybanki alapkamat 1.5% euróban, miközben ugyanekkor a magyar forintkötvények még csak 7%os hozamszinten álltak.



ÖSSZEGEZVE: a Fidesz ámokfutása semmilyen hatással nem volt a magyar tőkepiacra. Ugyanis az a helyzet, hogy a láncfűrészes pszichopatáknál is vannak nagyobb marhák: a tőzsdei pilótajátékosok, akik gondolkodás nélkül mindig minden szemetet megvesznek. És vesznek, és vesznek, és vesznek... Így a magyar pénz- és tőkepiaci folyamatok lényegében csak a nemzetközi mozgásokat követték.

KONKLÚZIÓ: ez a status quo a piacon akár még sokáig is fennmaradhat, és tovább sodródhat a magyar tőkepiac a nemzetközi hullámokkal, továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyva a láncfűrészes pszichopaták ámokfutását. Vagyis kedvezőtlen nemzetközi hangulatban valószínűleg együtt esne a magyar tőkepiac az európaiakkal, kedvező nemzetközi hangulatban viszont akár 10-20%-kal is emelkedhetnek a magyar részvény- és kötvényárfolyamok, és akár 10%-kal is erősödhet a forint. Ez a jelenség jól tükröződik a BUX index utolsó 3 havi teljesítményében is, amikoris 20%-os emelkedés után már képtelen volt érdemileg visszaesni, és inkább egyre feljebb kapaszkodott, miközben horrorcunamit borított a Fidesz a piacra.

A Fidesz ámokfutásából azonban még semmi nem árazódott be. Ha ez végül netán mégis megtörténne, akkor összeomlanának a magyar tőkepiaci árfolyamok.





2012.01.01. Új év, új alkotmány

Magyarország demokratikus jogállam.

Az új évben tovább folytatódik a láncfűrészes pszichopaták ámokfutása. Befektetőként azonban feladatunk továbbra is változatlan: a tőke védelme és hozamának maximalizálása minden körülmények között.



2011.12.24. Boldog Karácsonyt! (3)



2011.12.19. Boldog Karácsonyt! (2)



2011.11.24. Boldog Karácsonyt!

Remélem, karácsonyi ajándékként hamarosan elkészül, és teljes pompájában ragyog majd a csodaszépre kivilágított Margit-híd, mellyel Budapest továbbra is a világ egyik legszebb és legizgalmasabb metropolisza.

Az idei csodás ősz végével jómagam szokás szerint már karácsonyi üzemmódba kapcsoltam, így várhatóan idén érdemileg már nem nagyon írok. Nincs is miről, hónapok óta nincs újdonság, a világ hihetetlen lassú, csigatempóban araszol a nyári Münchausen bárós cikkem víziója felé, miközben ehhez képest a félelem minimális szikrája nélkül, határtalan optimizmussal csak a vételi lehetőségeket hajszolják a mohó és felelőtlen pilótajátékosok.





2011.11.23. Kimerülőben az égetnivalóan felesleges pénzek – Besült a Picasso portrék aukciója

Jelzés értékű, hogy a teljesen felesleges pénzek emésztőgödreként funkcionáló műkincspiac kimerülőben van, mely előszele a tőzsdére áramló pénzek kimerülésének, és tőzsdei összeomlásoknak is.


Besült a Picasso portrék aukciója
: Nem volt sikeres a legnagyobbra értékelt Picasso, Degas és Giacometti művek értékesítése a hónap eleji New York-i aukción. Egyesek szerint a gyenge keresletért a túl magas árvárakozások feleltek. Mindenesetre a két legnagyobb aukciós ház, a Christie’s és a Sotheby’s a becsült 210-300 millió dollár helyett mindössze 141 millió dollárért tudott műkincseket értékesíteni az október végi, november eleji aukciókon. A kudarcok mellett persze a várakozásokat jelentősen felülmúló eladásokra is sor került - írja a Wall Street Journal. A legmagasabbra értékelt impresszionista és modern alkotás közül szinte valamennyi értékesítése sikertelen volt november elején a Christie’s aukcióján. Eladásra kínálták például Degas táncoló ifjú szobrát, amelynél a várt 30 millió dollár helyett a legnagyobb ajánlat 18,5 millió volt. Nem sikerült értékesíteni Picasso két portréját, amelyeket 12, illetve 18 millió dollárért szerettek volna eladni, illetve két - nagyjából 10 millió dollárra becsült - Giacometti művet sem. A piac most rendkívül válogatós, de érdemes az agresszív becsléseken is elgondolkodni, ami szintén távol tarthatta a vevőket - értékelte az aukció sikertelenségét az aukció vezetője. A Christie’s ugyan meggyőzte az eladókat, hogy csökkentsék - az általuk titkosan meghatározott - minimum árat, úgy tűnik ez sem volt elég - mondta az aukciós ház egyik vezetője. Nem csak a Christie’s-nél, de a konkurens Sotheby’s-nél sem mentek jól az aukciók október utolsó heteiben. A korábban becsült 210-300 millió dollár helyett az aukciós házak mindössze 141 millió dollárért értékesítettek műkincseket a két hét során, vagyis az árverésre tűzött 82 munka kevesebb mint két-harmada kelt el. Persze nem csak kudarcokra, de sikerekre is találni jócskán példát. Max Ernst "The Stolen Mirror" című képe például a becsült értékénél háromszor magasabb áron, 16,3 millió dollárért kelt el, magasan túl szárnyalva a művész eddigi 2,67 millió dolláros rekordját. Brancusi "Le premier cri" szobra pedig a 10 millió dolláros várakozások helyett 14,87 millió dollárért talált gazdára. Picasso "La femme qui pleure, I" nyomata pedig a nyomatok között soha nem látott rekord áron, 5,1 millió dollárért kelt el. (http://www.portfolio.hu/tool/print/5/158995)


Nos, aki ilyen valójában értéktelen kacatokba fektet, az meg is érdemli, hogy soha ne lássa viszont befeketetett pénzét. Nézegesse csak élete végéig, ha ennyire kellett az neki! A pénze tényleg jobb helyen lesz mások zsebében.

Ugyanakkor remekül látható, hogy a műkincspiac behalása, és a világ legnagyobb aukciós háza, a Sotheby's részvénye elég jó indikátorként jelzi előre a tőzsdei összeomlásokat. A tőzsdeindexek átfogó esését ugyanis jellemzően megelőzi a Sotheby's részvények eufórikus csúcs utáni összeomlása, amit a csúnyán behaló sikertelen műkincs aukciók váltanak ki. A Sotheby's részvények még azelőtt csúnyán beomlanak, mielőtt még az átfogó tőzsdei esés elkezdődne. Jól látható most is, hogy a kék Sotheby's részvények már a tavaszi csúcsról lefeleződtek, miközben a zöld Nasdaq index lényegében még a sok éves csúcs közelében van, és szinte alig esett.



PS: Legutóbb 2007.11.13. Következő áldozat – Műkincspiac címmel írtam itt a Nyilasi Tőzsdeblogban egy a maihoz hasonló cikket a műkincspiac és a tőzsde ciklikus kapcsolatáról. Akkor ez lényegében egy hónappal az abszolút tőzsdei csúcsok után bejelezte az összeomlást.





2011.11.21. Bocibroki





2011.11.15. Unicretén parasztlengős

Mesekönyvek a tőzsdei vállalatok számviteli kimutatásai. A bankoké pedig teljes hazugság. Újabb példa erre a világ egyik legnagyobb bankjának, az Unicredit bankcsoportnak a mókushülyítése. Sorra mutatgatta ki a százmilliós (virtuális) profitokat az elmúlt negyedévek során, veszteség szóba sem jöhetett, mindig úgy volt összehazudva a számviteli beszámoló, hogy több száz millió eurós virtuális nyereséget mutatott. Aztán amikor már nem lehet tovább titkolni a valóságot, mert már nem hisznek a banknak, és zuhannak a részvényei, akkor a bank kénytelen bevallani egy pici szeletet a kellemetlen valóságból. Ez a pici szelet bevallás most 10 milliárd eurós veszteség. Tehát hülyítgette itt kamu profitokkal negyedévről negyedévre részvényeseit az UNICRETÉN bank, aztán most kaptak a részvényesek a nyakukba “váratlanul” egy akkora parasztlengős veszteséget, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az elmúlt negyedévek virtuálisan kimutatott nyereségei.

Erről az egészről a Bud Spencer filmek verekedős jelenetei jutnak eszembe, amikor próbálják ütlegelni az unottan mozdulatlan Piedónét, aki nem is érzi az ütlegeléseket, aztán, amikor megunja a banánt, akkor egyetlen parasztlengőssel kiüti támadóját: http://youtu.be/G0pCEEZwbmM#t=0m40s Na ennyit az összhazudozott profitokról. Egyetlen parasztlengőssel a korábbi összekamuzott profit helyett valójában óriási veszteséget termelt az elmúlt három év bankolása. Az elmúlt 3 év számviteli kimutatása hazugság volt.


PS: OTP számviteli kimutatásiaból sem hiszek el egyetlen számot sem. Még az évszámokat sem.



2011.11.11. Hazudnak! Hazudnak! Hazudnak!

Szinte minden tőzsdei részvénytársaság hazudik! Szépítgetnek, eltitkolnak, hazudnak, hamisítanak, és irreális árakra manipulálják fel a részvények árfolyamát a bebetonozódott vezetők, hogy a hamis, virtuális sikerek alapján hatalmukat, pozícióikat tovább konzerválják, és irreális fizetéseket, százmilliós bónuszokat, és milliárdos értékű részvényopciókat juttathassanak maguknak. A bebetonozódó cégvezetők a részvényesektől kapott érdekképviselelti mandátumuk ellenére, nemhogy a részvényesek érdekei szerint cselekednének, hanem kifejezetten a részvényesek legnagyobb ellenségei. Nem az üzleti konjunktúrától, és a konkurens vállalatoktól kell félni a részvényeseknek leginkább, hanem saját részvénytársaságuk menedzsmentjétől. Mert a menedzsment a részvényes legnagyobb ellensége. A menedzsment fő tevékenysége ugyanis általában abban merül ki, hogy hogyan harácsoljon össze magának milliárdokat a részvényeseken élősködve. Ha jó a termék, a cég úgyis elmegy magától. Nem a menedzsmenten múlik. Ahogy a híres alapkezelő, Peter Lynch is mondta: olyan vállalatokba érdemes befektetni, amelyeket idióták is el tudnának irányítani. Mert előbb vagy utóbb idióták fogják irányítani.

A menedzsment a perspektívákat eltúlozza, a veszélyeket elbagatellizálja, a bevételeket és profitokat feltupírozza, az elszenvedett veszteségeket pedig lehetőleg eltitkolják, és a szőnyeg alá söprik, arra bazírozva, hogy majd csak nem alattuk borul ki a bili, hanem majd csak évek múlva, de az már más gondja lesz. A számviteli beszámolók sokszor csak kiszínezett mesekönyvek. Madoff papa befektetési alapja is 30 évig hazudozott, úgy, hogy bármiféle befeketetés lett volna az alap mögött, és mégis csodálatosan működött a pilótajáték. A napokban az Olympusról derült ki, hogy évtizedekig hazudozott és tussolta el dollármilliárdos veszteségeit. Az Olympus részvények az igazság kiszivárgásával letizedelődtek, hiszen ki tudja mi is a valóság a számviteli mesekönyvek adataiból.

Az Olympus részvények árfolyama az elmúlt években, illetve elmúlt napokban.

A hazai szaksajtóban a Napi Gazdaság cikke foglalkozik az egyelőre még csak halványan körvonalazódó Olympus botránnyal: http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/olympus-botrany_husz_evig_titkoltak_a_milliardos_veszteseget.501087.html

Két évtizeden át vezette félre befektetőit és hamisította könyvelését az Olympus - ismerte be a társaság kedden, ezért akár a tőzsdéről is kivezettethetik. Két évtizeden át rejtette titokban felvásárlási díjak mögé egymilliárd dollárt is meghaladó befektetési veszteségeit az Olympus, ismerte be hivatalosan is a társaság kedden. A fényképezőgépeket és orvosi műszereket gyártó japán cég eddig tagadta, hogy a kifizetések - többek közt a brit Gyrus 2008-as felvásárlásának közel 700 millió dolláros díjai - jogtalanok lettek volna, ám a cég elnöke most elismerte, hogy az ügyleteket koordináló, a cégtől időközben eltávolított három vezető beosztású személy tisztában volt a tranzakciók illegalitásával - írta a Financial Times. Az cégelnök elmondása szerint nem az érintett személyek kötötték az üzleteket - ezek során több kisebb vállalat felvásárlása után egy éven belül leírták azok vételárát, a tetemes tanácsadói díjak pedig kajmán-szigeteki számlákon landoltak, egyesek szerint a japán maffia, a jakuza is érintett volt a tranzakciókban -, ők csupán megörökölték elődjeiktől a veszteségek eltussolásának feladatát. A botrányt még Michael Woodford korábbi vezérigazgató pattintotta ki, akit október közepén azért bocsátottak el az Olympustól, mert az igazgatóságtól magyarázatot követelt a gyanús pénzmozgásokra. Az ügyben időközben már a japán, brit és amerikai hatóságok is nyomoznak. A keddi bejelentést követően 29 százalékot zuhant az Olympus részvényeinek árfolyama (Woodford kirúgása óta összesen már 70 százalékot), a tokiói tőzsde pedig közölte, a felügyeleti vizsgálat függvényében kivezettethetik papírjait a börzéről, amennyiben bebizonyosodik, hogy meghamisította eredménybeszámolóit. A botránynak új áldozata is akadt, a Nomura részvényei hatalmas forgalomban 1974 óta nem látott mélységbe zuhantak, miután piaci pletykák szerint részt vett a veszteségek eltitkolásában. A japán pénzintézet kommunikációs igazgatója a Bloombergnek később cáfolta a híresztelést, ám a zuhanástól ez sem mentette meg az árfolyamot. Az általános bizalmatlanság mindenesetre éreztette hatását a többi szektortárs jegyzésén is.



PS: Mivel nem vagyok Olympus részvényes, én nagyon meg vagyok elégedve az Olympus céggel. Nagyon jók a kamerái. Ár/érték arányban talán a legjobb vételek. Nekem is egy ultrakompakt vízálló, ütésálló fényképezőgépem van, amivel millió fotót csináltam már... amelyekből itt a blogban is elsütöttem jónéhányat. Csodás őszi fotókat készítettem az elmúlt hetekben is.





2011.11.03. Hurrrrrááá, itt az európai recesszió!

"What we are observing now is slow growth heading towards a mild recession by year end," said Mario Draghi, the former Italian central banker who became president of the ECB on Tuesday. Magyarul, az Európai Központi Bank új elnöke első sajtótájékoztatóján már be is ismerte, hogy itt a recesszió. Végre egy korrekt ürge! Nem lacafacázik Márió, hanem rátér a lényegre, és bevallja az igazságot. Nem úgy mint a semmitmondó Trichet, vagy a krónikus hazudozó FED maffiavezér Bernanke. (Mondjuk a MILD szó egy understatement, és inkább a narancslére illik.)

Hurrrá! Hurrá! Éljen a recesszió! Jaj de jó! Jaj de jó! Örvendeznek ennek a “remek” hírnek az európai tőzsdék ma közel 3%-kal megfejelve az elmúlt hetek 20%-os szárnyalását.

Az európai recesszió egyébként már nem kérdés, hanem tény: 50 pont alatt a vállalati beszerzési igazgatók előretekintő indexe.


PS: A recessziónál (gazdasági visszaesésnél) jobb hír nem is jöhetne a tőzsdének, a gazdaság tükrének. Talán csak a teljes görög anarchia, ami ennél is kedvezőbb hír volt ma. A totális görög káosz kifejezetten jót tesz a tőzsdének. Még pár nap káosz, és mindjárt kint is vannak a tőzsdék és az euro új csúcson ebben a permanens válságban. “Örvendjünk és táncoljunk”, ahogy Kadafi ezredes mondta... (pár hónappal azelőtt, mielőtt végül meglincselte a népe.)





2011.11.01. Halottak napja

A bárgyú amerikanizálódás és halloweenesedés lassan elnyomja halottjaink emléknapját. Jópofa a Halloween is, ott Amerikában óriási buli. De azért itthon ne feledjük el azokat, akik már nincsenek köztünk!

Idevágóan egy kis Kosztó papa video ismétlés: http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/09/18/14/Vilagpolgar__Andre_Kostolany.aspx



2011.10.30. Vége a válságnak, ami soha nem is volt (29)

29. alkalommal is megállapodtak az európai országok abban, hogy majd megállapodnak valamiben. Ez volt a legújabb, immáron kb 29. blöff, amely 1-2 hétig szokott kitartani, aztán mivel nem oldanak meg soha semmit – hiszen nem is tudnak, mert ez egy gigantikus hitelválság, nem pedig egy találós kérdés – ezért aztán újra és újra összejönnek pogácsázni és megállapodni, hogy majd megállapodnak valamiben. Vicc az egész, ezért nem is kommentáltam soha ezeket a híreket. Médiablöff.

Nincs miről megállapodni. Európa országainak és bankjainak a fele inszolvens, mert olyan non-produktív adóssághegyeket halmoztak fel, amelyeket nem bírnak visszafizetni. Az adósságokat csak 3 féle képpen lehet eltüntetni: 1. visszafizetés, 2. csőd, 3. bankóprés. Ezekből lehet válogani. Ezek a megoldások. Ezekről azonban a tanácskozásokon szó sincs, hanem újra és újra csak a visszafizethetetlen adósságok továbbgörgetésére próbálnak trükkökkel előállni, azaz a be nem vallott hazugságokon alapuló inszolvens pénzügyi és gazdasági rendszerük hitelpiramisjátékát próbálják tovább fújni. Akkoris, amikor erre már nincs több, nincs újabb pénz, már csak a trükközés marad az újabb és újabb hazugságokkal.

Most bedobtak egy jó nagy számot, 1000 milliárd eurót, amely tőkéjük nincs is meg, hanem csak az ötöde, az is csak ígéretek formájában, és ezt akarják majd tőkeáttételesíteni, azaz újabb MEGA-GIGA HITELBŐL megoldani a hitelválságot. Ez ötszörös tőkeáttétellel tőzsdézés hitelből az illikvid bóvlikötvénypiacon, úgyhogy garantált lesz a bukás. És hogy honnan veszik majd hitelbe a 800 milliárd eurót, amikor már így is minden bank és minden állam nyakig ül a rossz hitelekben??? Hát majd ad nekik hitelt a Dexia bank, és abból majd feltőkésítik az inszolvens Dexiákat – amely recepttel eddigis kezelték a bankválságot: A francia-belga bankcsoport 1,5 milliárd eurónyi hitelt nyújtott két intézményi tulajdonosának még a válság előtt, akik aztán ebből Dexia-részvényeket vásároltak, 35%-ra emelve részesedésüket - tudta meg a Financial Times.


A tőzsde persze imádja bekajálni a kéthetente bedobott médiablöfföket, kiváló alibi a tőzsdei piramisjátékhoz. Az elmúlt 3 hét EUs pogácsázása s
oha nem látott intenzitású tőzsdei rakétakilövést generált a német kancellárasszony riogatása ellenére is (“Európa a legnehezebb óráját éli a II. Világháború óta.”) Az amerikai indexek és részvények pedig csúcsközelbe szárnyaltak. Úgy tűnik ismét vége a válságnak, ami soha nem is volt. (Legalábbis 1-2 hétre.)

A szeptemberi mélypont óta 30%-nyit rakétázott a DAX. De még a fostalicska BUX is 20%-ot emelkedett.



A Dow Jones majdnem 2000 pontot rakétázott 3 hét alatt, mellyel az amerikai tőzsdeindexek lényegében már csak 5%-ra vannak a csúcstól az állítólagos válság közepette. A Nasdaq kompozit indexe hasonló szárnyalást produkált. The only way is up!

Több részvény abszolút rekordot ütött a napokban, mintha nem is lenne semmiféle válság. Ha a Dow Jones index komponenseit vesszük alapul, akkor a részvények 10%-a soha nem volt még ilyen drága, mint most, az IBM, McDonalds, Chevron-Texaco abszolút csúcsot értek el a napokban:


PS: Ugyanakkor sorra durrannak ki a luftballonok is. (Majd ehhez is keresek pár szép grafikont.)





2011.10.24. REITett átverés (4)

Az ingatlanalapok és ingatlanrészvények konstrukcióiban rejlő veszélyre hívtam fel a figyelmet 2008.08.06. REITett átverés című cikkemben. Az írásom után nem sokkal a magyarországi nyílt végű ingatlanalapok be is fagytak, majd összeomlottak, és azóta is borulnak ki az újabb és újabb bilik, nemcsak a nagyvilágban, de itthon is. Ennek újabb hazai epizódja történt a napokban:

A MAG ingatlanalap hirtelen vagyoncsökkenése ezúttal egy átfogó és alapos értékbecslés után következett be, amelyet a Carion Alapkezelő megbízásából a nemzetközileg is elismert Colliers végzett el. Korábban az alap ingatlanjainak értékét a Bering Stúdió Kft., és a - nem megerősített információk szerint önfelszámolás alatt álló - Reag Szolgáltató Kft. végezte a Macrogamma Alapkezelő megrendelésére, a MAG ingatlanalap ugyanis augusztus 8-ig a Macrogamma kezelésében állt. A több mint 727 millió forintnyi eltérés pedig a két értékbecslés közti különbségből adódott. A MAG ingatlanalap legfrissebb értékbecslése az alap portfóliójának értékét 40 százalékkal kevesebbre tette, az alap árfolyama így egy nap alatt több mint 40 százalékot esett. Az új és a régi becslés közti radikális különbség mögött az áll, hogy a MAG ingatlanalap - a bajba került - Macrogammától, az alapon válságkezelést végrehajtó Carion Alapkezelőhöz került, amely egy másik értékbecslővel mérette fel a portfólió értékét. A Macrogamma Alapkezelő végjátéka idén februárban kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Macrogamma több ingatlanalapjánál - Nap alapnál 2008 harmadik és negyedik és 2009 2. negyedévre, illetve a Mag Alapnál 2008 harmadik negyedévre vonatkozó - ÁFA ellenőrzése nagymértékű jogosulatlan ÁFA visszaigénylést tárt fel, az alapokat pedig jelentős összegű bírsággal sújtotta. Az alapok ugyanis az ingatlanok vásárlása során megfizették az ÁFÁ-t, amit vissza is igényeltek, ám az eladó és a vevő közti egyéb szövevényes kapcsolatokra hivatkozva a NAV azt állapította meg, hogy az eladás fiktív, nem valós ügylet volt. Ennek megfelelően a NAP ingatlanalap mellett a MAG ingatlanalapra is jelentős bírságot rótt ki, ez utóbbinak az adóhátralékkal együtt több mint 175 millió forintot kell befizetnie. Az alap ugyan elszámolta a veszteségeket, de a befizetésre még nem került sor, mivel súlyos likviditási problémái miatt haladékot kért a teljesítésre. http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=157166







2011.10.22. Az idei év legjobb kis hedge fundjai

Érthetetlen módon arról panaszkodik szinte mindenki, és arról tanuskodnak a statisztikák, hogy milyen pocsék hozamokat és veszteségeket értek el a befektetési alapok és hedge fundok idén. Érthetetlen, hiszen órási bika piac tombol már két és fél éve, a tőzsde mindig minden körülmények között csak felfele akar menni, és minden időhorizonton órási emelkdések vannak mögöttünk. Például DAX két hét alatt +20% szárnyalás, két és fél év alatt 75% emelkedés. Nasdaq hasonlóan, és csomó amerikai részvény futott újabb és újabb abszolút csúcsokra a napokban. Tombol a bika a tőzsdén. Érthetetlen, hogy miféle esésről kárognak, és hogy miért nem sikerült az alapoknak megülni ezt a mindig csak emelkedi akaró bikát. Én a fejemet verem a falba, hogy miért nem inkább longoltunk, ahelyett hogy shortoltunk, mert ha az ultrapeches Nyilasi Alap nem shortokkal próbálkozott volna az elmúlt egy évben, hanem az egyébként is sokkal könnyebb longokkal, akkor alighanem már 100% felett lenne a hozama.

A hazai befektetési alapok siralmas eredményeire már rávilágítottam előző cikkemben, de a nemzetközi teljesítmények sem sokkal jobbak. Az alábbi képet a Bloombergen lőttem, mely állítólagosan az idei év öt legjobban telesítő kis hedge fundjának hozamát mutatja. Nyílván a lista csak a publikus, auditált hedge fundok alapján készült, és a nem publikus off shore hedge fundokról nincs hiteles infomáció, de a nyílvános Nyilasi 2015 Spekulatív befektetési alapról valahogy megfeledkeztek és kihagyták a Top 5-ös listából. :-)

2011. legjobb teljesítményű kis hedge fundjai a Bloomberg szerint:

(Úgy tűnik a Nyilasi 2015 alap elkerülte a Bloomberg dekoncentrált figyelmét.)



A hedge fundok idei szenvedéséről közölt pár cikket a portfolio.hu is, pl: 2011.10.04 17:55 2008 óta nem volt ilyen rossz negyedévük a profiknak; 2011.10.09 15:10 Hatalmasat bukott a "hedge fund király" ; 2011.10.07 09:17 Az elmúlt hónapok válságából profitáltak a neves hedge fundok; illetve Kemény dió volt a negyedév legnagyobb profik számára is: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=156580

A 2008-as válság óta a legrosszabb negyedévükön vannak túl a - csupán nagy befektetők pénzét kezelő, és igen szofisztikált módszereket alkalmazó - hedge fundok, hiszen összességében 5,5 százalékos veszteséget értek el az elmúlt három hónapban, miközben szinte valamennyi stratégia negatívan teljesített. A nagy nevek összességében jobban teljesítettek mint a kisebb alapok, de az egyik legnagyobb vesztes is a hírességek közül került ki - írja a CNBC. A hedge fund szektor a 2008-as válság leghevesebb időszakát, a negyedik negyedévet leszámítva nem teljesített ilyen rosszul, mint az idei harmadik negyedévben. Az elmúlt három hónap piaci turbulenciájának hatására szinte valamennyi hedge fund stratégia veszteséget könyvelhetett el, összességében egyik stratégia sem volt képes profitálni a piaci volatilitásból. A makrogazdasági félelmek elhatalmasodásával bekövetkezett részvénypiaci mélyrepülés persze kedvező hozamok elérését tette lehetővé a - kifejezetten a piacok esésére spekuláló - dedikált short alapok számára. És összességében enyhe pluszban végeztek a kötvény és devizapiacokon rövidtávú, nagy volumenű számítógépes programozott kereskedést folytató alapok is. … Érdekes, hogy a részvények vásárlása mellett a piac shortolásával a pozícióit fedező hedge fundok ugyanakkorát estek, mint az S&P 500 index, az év első 9 hónapjában összesen 8,7 százalékot. … A nagy nevek között egyértelműen a 2007-2008-as válság legnagyobb győztese, John Paulson alapjai teljesítettek a legrosszabbul. A Paulson & Co. zászlóshajója, az Advantage Plus fund 47 százalékot vesztett idén, miután a neves guru a gazdasági fellendülésre rendkívül magas részvénykitettséggel fogadott, főként a pénzügyi szektor papírjait vásárolva. Összességében azonban a már bizonyított hedge fund menedzserek jobban teljesítettek a szektornál, a világ legnagyobb hedge fundját kezelő Bridgewater Ray Dalio vezetésével például 24 százalékos pluszban jár idén, míg a Citadelt vezető Ken Griffin alapja 15 százalékot hozott eddig.



Mint az idézett cikkből is kitűnik, eredeti céljuknak csődöt mondva, a hedge fundok 90%-a lényegében nem nyújt alternatív fedezéket a tőzsdei esésekkel szemben. Még a kifejezetten csak shortoló alapok is buktak, amely stratégiának amúgy semmi értelme, mert hosszú távon shorttal csak bukni lehet, hiszen a tőzsde 90%-ban úgyis emelkedni akar, mert pilótajáték.



2011.10.14. www.nyilasi.hu

Mint bizonyára már sokan észrevették, a Nyilasi Tőzsdeblog néhány hónapja a www.nyilasi.hu webcímet bepötyögve is elérhető. Mostantól a Blog megszokott eredeti formátumában a nyilasi.hu weboldalon olvasható, a Tőzsdefórumon pedig azonos tartalommal, de új formátumba integrálva működik tovább a nyilasi.tozsdeforum.hu címen.



2011.10.04. Átvettük a vezetést, a Nyilasi Alap a legjobb magyarországi befektetési alap

Kihasználom a helyzetet, mert ki tudja meddig maradunk a csúcson, de az elmúlt hetekben a Nyilasi Alap teljesítménye alapján az első helyre került a magyarországi befektetési alapok 500-as BAMOSZ listáján. A mai nappal pedig minden érdemi időtávon a Nyilasi 2015 Spekulatív alap hozta a legmagasabb nyereséget a befektetők által elérhető több mint 500 magyarországi befektetési alap közül:

NYILASI 2015 SPEKULATÍV ALAP TELJESÍTMÉNYE

Nyilasi Alap indulásától a mai napig (2010.06.03-2011.10.04.) 15 hónap alatt: +27.32%

Az elmúlt 12 hónap teljesítménye (2011.10.04-i állás alapján): +30.89%

2011-és évben elért eddigi teljesitmény: +58.97%

A fenti nyereségek már minden díj és költség elszámolása utáni tiszta nyereségek a befektetők számára. Akik pedig TBSZ számlán tartják a befektetési jegyeiket, azoknak adózni sem kell majd utána.


És essen pár szó a mezőnyről is! A több mint 500 magyarországi befektetési alap elmúlt 1 éves teljesítményét például a http://profitline.hu/befektetes-alap oldalon lehet könnyen átláthatóan követni. A mai napi 2011.10.04-i 500-as listát pedig ide mentettem el, innen is lehet csemegézni: http://nyilasi.tozsdeforum.hu/blog/abrak2011/bamosz500.html

A tények:

A több mint 500 magyarországi befektetési alap kb. harmada veszteséget ért el az elmúlt egy évben.

Szintén kb. az alapok másik egyharmada pedig kevesebb profitot termelt, mint egy jobb fajta bankbetét.

15db alap hozott 6-8% között, azaz annyit, mint egy jobb fajta bankbetét.

A több mint 500 magyarországi alap közül lényegében 27 alap hozott többet mint egy jobb fajta bankbetét. Ezen belül:

6db alap hozott 8-10% között, azaz pár százalékkal többet mint egy bankbetét. (Utólag ezekbe érdemes volt befektetni, de nem biztos, hogy megérik a kockázatukat, hiszen egy befektetési alap biztonsága (befektetési kockázat, partnerkockázatok, biztosítási garancia) jóval elmarad egy biztos hozamú bankbetét biztonságától, amit ráadásul 100 ezer euróig, 25-30 millió forintig a betétbiztosítási alap is garantál, ha csődbe menne a bank.)

15 db alap hozott 10-20% közötti nyereséget. Ezek már jó teljesitmények egy befektetési alaptól.

5 db alap termelt 20-30% közötti profitot. Ezek már nagyon szép eredménynek számítanak világviszonylatban is.

1 db alap ért el 30% feletti nyereséget az elmúlt 365 napban. A Nyilasi Alap ;-)

Persze az alapok sodródnak tovább a tőzsdei árral, folyamatosan változik a helyzet. A sok, kb. száz db egy évnél fiatalabb alap hozammutatójában pedig 0% szerepel a táblázatban. Ezek között persze lehetnek jó részteljesítményű alapok is, de ezek ebből a kimutatásból nem derülnek ki. A mezőny teljesítményének arányai pedig ettől érdemben nem változnak.)


A Top10 befektetési alap elmúlt 1 éves teljesitménye a http://profitline.hu/befektetes-alap weboldal és a BAMOSZ adatbázisa alapján:


Megjegyzés: a #4. Aberdeen alap szerepeltetése valószínűleg technikai hiba.


PS: Az ezüst és bronz éremhez gratulálok Büki Bandi cimborámnak. Ő az egyetlen érték az inszolvens OTP-ben. :-)


Mióta felpróbáltam Bandi bá sötét napszemüvegét, azóta borúsan látom a tőzsdei helyzetet. :-)





2011.10.03. Csődpletykák – Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja

A napokban felerősödtek a csődpletykák. Amelyek általában megalapozottak szoktak lenni. De ha netán mégsincs valaki valójában komoly csődközelben, egy csődpletykára könnyen abba kerül, mert az üzleti partnerek a csődveszélytől tartva óvatosságból inkább nem vállalnak hitelezői / szállítói pozíciót, így aztán a cég ellehetetlenül, és tényleg csődbe megy.

Újabb óriási szarkupac: Eldőlt az első európai bankdominó, a belga Dexia bank, amely csurig van görög és perifériás hitelekkel, államkötvényekkel, amely szarkupacok valójában értéktelen szemetek.

Bankoknál a csődpletyka egyébként is végzetes. Nincs élet utána, mert olyan bankkal, amelynél felmerül a csődveszély, már senki nem fog továbbiakban üzletelni a bankközi piacon. És általában a betétesek is megrohamozzák és tömegesen követelik vissza a pénzüket. Game Over. Le lehet húzni a rolót, vagy bemenekülni egy sokkal nagyobb bank szoknyája alá, de a bankrészvényesek mindkét esetben szinte mindent buknak, mert a súlyos likviditási probléma nagyon gyorsan felemészti a bank saját tőkéjét (ha volt még egyáltalán.)



Másik történet a Kodak


Ha valós a csődpletyka, ha nem, ennek a cégnek a sorsa a teljesen más technológiai elven működő digitális kamerák megjelenésével réges rég befellegzett. Nem tudott a cég új profilt találni, csoda, hogy eddig húzta, 10 évig tartott a haláltusa. (A részvényt egyébként 10 évig tartotta a világ egyik legjobb alapkezelőjének (???) aposztrofált Bill Miller. Óriási pakkja volt, és 10 éven keresztül nézte, ahogy 90 dollárról 3ig morzsolódik a részvény, míg nemrég bedobta a törölközőt szegény pancser. A Kodak részvények végül várhatóan azért nem nullában fogják végezni, annál azért talán többet ér a likvidációs vagyon, eszközök, szabadalmak, márkanév, vagy pár dollárt megérhet egy jól menő cégnek az egész Kodak szőröstül, bőröstül, és felvásárolja. De a cég érdemileg sokáig tényleg nem fog tudni tovább működni, mert a működése csak égeti el a pénzt, ami előbb utóbb elfogy. Game Over. A termék és cég megdöglött, a visszajáró aprópénzért lehet a kasszához fáradni: 1-2-3-4-5 dollárt talán még kapnak majd a részvényesek.



Csődpletykában az American Airlines is.


A repülés a világ legrosszabb üzlete. Lényegében lehetetlen tartósan profitot termelni. Nagy tőkeigény, óriási verseny, túlkínálat, hatalmas rizikó, drága üzemanyag, elképesztő biztonsági feltételek, időjárás, pimasz szakszervezetek, sztrájkok, stb...


Érthetetlen minek fektet valaki pénzt a repülésbe. Garantált a bukás, mert lényegében soha nincs érdemi nyereség. De örülök, hogy ennek ellenére van aki vesz ilyen részvényeket, mert így van kinek eladnom a shortokat. :-)





2011.10.01. A bankok szerencsejátékot játszanak a betétesek pénzével

UBS, azaz Újabb Bazinagy Szarkupac, ahogy írtam anno Svájc legnagyobb bankjáról és óriási buktájáról, amit megpróbált elmaszatolni és a szőnyeg alá söpörni: 2007.12.12. UBS – Újabb Bazinagy Szarkupac illetve 2008.04.03. UBS – Újabb Bazinagy Szarkupac (2)

Nos, ez a svájci csődtömeg bank reménytelen eset, újabb botránnyal melengette fel a Nyilasi Tőzsdeblogban kiérdemelt szánalmas hírnevét:

Valószínűleg a svájci frankra vett fel rossz irányú pozíciókat a svájci UBS nagybank londoni befektetési részlegének kereskedője, aki az előzetes becslések szerint kétmilliárd dollár kárt okozott a cégnek engedély nélküli ügyleteivel. … A 31 éves, ghánai születésű Kweku Adobolit csütörtök hajnalban vette őrizetbe a londoni City rendőrsége, miután a UBS jelentette az ügyet a brit pénzügyi felügyeletnek. A bank egyelőre csak annyit közölt, hogy az esetet még vizsgálják, de a kereskedő ügyletei okozta kár kétmilliárd dollár körülire tehető. … A BBC úgy tudja, hogy Adoboli maga értesítette a UBS citybeli üzletágának vezetését engedély nélküli ügyleteiről, és a UBS ezután riasztotta a brit pénzügyi felügyeletet, az pedig a rendőrséget. A BBC kommentárja szerint az, hogy a vészcsengők csak akkor szólaltak meg a UBS-nél, miután a kereskedő maga jelezte az esetet, várhatóan még tovább erősíti azokat a piaci félelmeket, hogy a befektetési bankok egyszerűen képtelenek ellenőrzés alatt tartani a kereskedőik által bonyolított, hatalmas kockázatú tranzakciókat. (http://www.tozsdeforum.hu/i/c-svajci_frankon_bukhatott_2_milliard_dollart_a_ubs_kereskedoje-menu-cimlap-submenu-onearticle-news_id-434823-red-latest.html)

No ez az a fajta hír, amit nem lehet kimagyarázni. Bármi is a valódi oka a több mint 2 milliárd dolláros buktának, ez a bank egy kupleráj. Mert vagy káosz uralkodik, vagy szervezett játékbarlang működik ebben az óriási kuplerájban. Ugyanis csak két eset lehetséges, és mindkettő botrányos. Vagy tényleg egyetlen banki alkalmazott is bármikor, alapjáraton, észrevétlenül tud okozni 2 milliárd dolláros buktát a banknak – és akkor száz ilyen alkalmazott kétszáz milliárd dolláros buktát – vagy ami ennél is rosszabb valóság lenne: a bank eleve koncepcionálisan óriási méretű szerencsejátékot játszat az alkalmazottaival a betétesek pénzén, és ha jól mennek a dolgok, akkor nem is a bankolás, hanem ez a hazárdjáték adja a banki extraprofitokat, ha meg besülnek, akkor teljesen egyedi esetnek titulálva rákenik a szart a peches bankalkalmazottra. Egyik katasztrófálisabb verzió, mint a másik. A kupleráj vezérigazgatója pár nap múlva le is mondott:

Lemondott szombaton Oswald Grübel, a UBS vezérigazgatója, vállalva a felelősséget a svájci bankóriás befektetési banki üzletágának közelmúltban elszenvedett, 2,3 milliárd dolláros, egyösszegű kereskedési veszteségéért - számolt be a Reuters.

Remélem a Nyilasi Tőzsdeblog olvasóit a korábbi UBS írásaim kapcsán ez már nem érte váratlanul, hiszen pár éve itt kiveséztem, hogy mekkora egy gennyláda fostalicska is valójában ez a UBS, Svájc legnagyobb bankja, ahova tonnaszám hordja be és váltja át frankba pénzét most a fél világ biztonságos menedéket keresve. (Hú de jó biztonságos menedék lehet ez, mi?)



PS: Egy kis emlékeztető a blog archívumból, hogyan is buktak ki az újabb és Újabb Bazinagy Szarkupacok Svájc legnagyobb bankjánál:

2007.12.12. UBS – Újabb Bazinagy Szarkupac

Még neki sem fogtam Frédi és Béni, akarom mondani Freddie és Fannie novemberi krachjának kommentálásához, máris itt egy újabb szarkupac. Úgy dobálóznak a pénzintézetek a több milliárd dolláros veszteségekkel, hogy már követni sem bírom hány milliárdnál tartunk. Mire összeadom a veszteségeket, előkerül egy újabb szarkupac. Ime a legújabb, de lefogadom, hogy a héten még hozzácsaphatunk majd pár újabb milliárdot. A subprime mindenhol ott van. Mindenki sorra fog kerülni. Többször is.

"Európa legnagyobb bankja, a UBS AG amerikai jelzáloghitel befektetéseiből további 10 milliárd dolláros veszteséget könyvelhet el, részesedések szingapúri és közel-keleti eladásával ugyanakkor 11,5 milliárd dollárra tehetnek szert. A cég veszteséges negyedik negyedévvel számol és a teljes 2007-es évet is negatív mutatókkal zárhatja. A Government of Singapore Investment Corporation Pte. 11 milliárd frankot fordít átalakítható kötvényekre, egy ismeretlen közel-keleti befektető pedig 2 millió frankot fektet be. Biztosítók és bankok együtt összesen 66 milliárd dollár veszteségről számoltak be idén az amerikai jelzálogpiac krízise kapcsán, az UBS öt év után először jelentett deficitet, a harmadik negyedévben a kötvényekből származó veszteségek 4,66 milliárd dollárt tettek ki. Az ABN Amro Holding NV elemzője tartásra ajánlja a bank papírjait, véleménye szerint a leírások jóval a piaci átlag alatt vannak. Az UBS a Citigroup Inc. példáját követi, a New York-i bank a múlt hónapban 7,5 milliárd dolláros tőkeinjekcióról tett bejelentést." (Tőzsdefórum: Hírek a bankszektorból 2007. december 10. 11 óra 33 perc)

Ugyanaz a szarkeverés, majd figyelmen kívül hagyás, szőnyeg alá söprés, elhallgatás, eltitkolás, elsikkasztás fél éven keresztüli hessegetés és hazudozás, hogy nincs semmi gond, minden rendben, és semmi hatása nem lesz a subprime hitelválságnak majd nagy nehezen közel 5 milliárd dollárnyi veszteség beismerése a harmadik negyedéves jelentésben aztán pár héttel később újabb 10 milliárd dolláros veszteség bukik ki. Dettó ugyanaz a szitu, mint a Cicibank vagy a Merrill esetében. Ugyanolyan szarkeverő banda a svájci is, mint a wall streeti gengszterek.

Sőt, gerinctelenségben szerintem még a wall streeti szarkeverőket is felülmúlják. (No persze erkölcsben sosem voltak erősek a náci aranymosáson, és holokauszt áldozatok rajtuk ragadt pénzén meggazdagodott svájci bankárok. A véres kezű diktátorok több milliárdos titkos bankszámláiról nem is beszélve.) Hiszen miről is van még szó a hírben? Arról, hogy a réges rég tudva levő veszteség nyílvánosságra hozatalát hetekig titkolták és késleltették, mert most a veszteségbeismeréssel párhuzamosan azt is közlik, hogy 13 milliárd frank értékben már befektetőket is találtak a tőkeinjekcióhoz. Tehát már olyan régen tudták és titkolták hogy mekkora nagy a baj és a veszteség, hogy bőven volt idejük új tőkebefektetők után nézni, és alkudozni, megegyezni velük. Márpedig ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen hatalmas tőkéről van szó. Jó nagy szarban lehet a UBS is, ha ekkora brutális tőkeinjekció kellett neki is. Már nagyobb pénzekről van szó ezekben a S.O.S. tőkeinjekciókban, mint a világ eddigi legnagyobb részvénykibocsátásai, amiket hónapokon keresztül készítettek elő.



2008.04.03. UBS Újabb Bazinagy Szarkupac (2)

És mégegyszer röviden erről az újabb 19 milliárd dolláros UBS szarkupacról. 2007.12.12-én kommentáltam a legnagyobb európai bank előző bazinagy buktáját. Szánalmas egy banda az egész bankvezetés. BALFÁCÁNOK! HAZUDOZÓK! CSALÓK! BŰNÖZŐK! Fél évig azt szajkózták, hogy semmi hatása nem lesz a subprime válságnak, ment a szőnyeg alá söprés, elhallgatás, eltitkolás, elsikkasztás fél éven keresztüli hessegetés és hazudozás, hogy nincs semmi gond, minden rendben, és semmi hatása nem lesz a subprime hitelválságnak majd nagy nehezen közel 5 milliárd dollárnyi veszteség beismerése a harmadik negyedéves jelentésben aztán pár héttel később újabb 10 milliárd dolláros veszteség bukik ki. Aztán most 3 hónappal később újabb 19 milliárd dollár bukta. Folyamatosan duplázódnak a veszteségek. Eddig összesen már 37 milliárd dollárnyi a bukta. Irdatlan mennyiségű pénz.

Képzelem hogy "örülhetnek" a részvényesek, ahogy a világ csúcsbankárai egy éven keresztül vidáman mosolyogva a képükbe hazudtak, és elbukták a pénzüket. Európa legnagyobb bankja elbukta az elmúlt 4 év teljes nyereségét, a bank elvesztette saját tőkéje nagy részét. A részvények elvesztették értékük 70%-át, miután 80 frankról 25-ig estek, a részvényesek kb 100 milliárd dollárnyit buktak.

Ezekután pedig a téli 13 milliárd dolláros S.O.S. életmentő új részvénykibocsátás után újabb 15 milliárd dollárnyi részvénnyel hígítják a részvényállományt. Tehát ha netán rendeződnek a dolgok, a régi részvényesek a hatalmas veszteségen felül elvesztették a tulajdoni hányaduk jelentős részét is, mert a bank 30-40%-a már új részvényesek kezébe kerül(t).

UBS részvények árfolyama a zürichi tőzsdén az elmúlt egy évben (svájci frankban)

10 éves mélységekben a UBS árfolyama



És végül vissza a jelenbe: hol is van most a UBS árfolyama??? A 2007-es maszatolás előtti 80 frankos részvények ma már csak 10-et érnek:

Ez lenne a “svájci gazdasági csoda” motorja??? Ránézésre sokkal inkább tűnik egy élő halott zombi bank árfolyamának.

Hát mi folyik Gyöngyösön Svájcban??? Klikk ide!!!





2011.09.28. Az oligarchia végnapjai

Lehet sokan viccnek gondolják a 2011 forintos MOL célárfolyamomat, pedig nem az. A MOL-lal kapcsolatos véleményem a létező legrosszabb, negatív etalon minden szempontból. De nem is kommentálom újra ezeket a lerágott csontokat, hiszen már az Index is ezeken csámcsog:

http://index.hu/kulfold/2011/09/23/vadat_emeltek_sanader_ellen/

Mol részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt vádat emelt Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen a zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK). Sanadert azzal vádolják, hogy tízmillió euró kenőpénzt vett át a Mol magyar olajipari vállalattól, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat kapjon az INA horvát olajipari cég felett. Az USKOK internetes oldalán pénteken közzétett vád szerint Ivo Sanader horvát miniszterelnökként 2008 elején Zágrábban és Budapesten abban állapodott meg a "Mol egyik befolyásos tisztségviselőjével", hogy tízmillió euróért döntő módon – és Horvátország kárára – megváltóztatják az INA és a Mol közötti részvényesi szerződést. Sanader megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a részvényesi szerződésbe "olyan módosításokat és kiegészítéseket építsenek be, amelyek alapján Horvátország a Mol-t döntő befolyáshoz juttatja az INA felett", és nyélbe üti a "gázüzletágnak az INA-ból való kiválásáról szóló megállapodást is", azaz leválasztják az INA-ról a veszteséges üzletágat, amelyet a horvát fél vesz át. Az egyezség megvalósítása érdekében Sanader, jóllehet tisztában volt azzal, hogy egy ilyen szerződés árt Horvátország érdekeinek, kormányfői tisztségével élve módosíttatta a szerződést, s így azt 2009. január 30-án alá is írhatták. Zágráb elfogadta a "Mol valamennyi követelését", majd ezt követően Sanadernek több részletben "kifizették a kialkudott teljes összeget".

És további érdekes tényeken csámcsog az Index leleplező cikksorozata - amely médium ugye az egykori OTP másodhegedűs tulajdona. Úgy tűnik, közel a trónfosztás, végnapjait éli az oligarchia.

http://index.hu/belfold/2011/09/21/emfesz-gate_olcso_gazbol_folyositott_titkos_milliardok_i._resz/

http://index.hu/belfold/2011/09/23/emfesz-gate_ausztriaban_osztottak_szet_a_titkos_milliardokat/

http://index.hu/belfold/2011/10/03/kozep-europai_csoda_gazbol_biodizel/

http://index.hu/belfold/2011/09/22/a_mol-vezer_allitja_nem_volt_kapcsolata_az_emfesszel/

http://index.hu/belfold/2011/04/20/az_emfesztol_ment_vissza_pinter_melle/

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2011/09/07/csanyi_hernadi_es_az_emfesz/

stb... stb... stb...





2011.09.27. Aranyember

Tau bácsi módjára hip-hop a semmiből bukkant elő ez az ürge, aki valószínűleg a leggazdagabb ember Magyarországon. Nyílván nehéz megbecsülni, mennyit érnek egyedi kincsei, de mivel a vagyon konkrét és kézzelfogható, így pontosabban be lehet lőni, minthogy a titkos offshore cégeken keresztül birtokolt EMFESZ gázmilliárdok pontosan kiknek a zsebeiben landoltak. 1 milliárd dollárnyi kincs hasraütéssel is szép summa. Ha csak a fele valós, akkor is. Juszt papa szerencsétlenkedései ellenére érdekes az interjú, látszik, hogy az ürge nagyon művelt, okos és megszállott, tényleg az élete munkája van benne, de azért a sztori így is kissé hihetetlen, hogy az Ecseri bolhapiacon addig csereberélgette a mecsboxokat és használt pornóújságokat, amíg egyszercsak egy tucat ókori ázsiai aranymaszk került a kezei közé. Nem kizárt, hogy azért valami kambodzsai drogbáró keze is benne volt a sztoriban, aki végül pár éve elpatkolt, vagy ki tudja... :-)

ZELNIK VIDEO 1.rész

ZELNIK VIDEO 2.rész


PS: Nagyon lelkes az Aranyember, de a gazdasági kalkulációi szerintem álomvilág. Talán majd megnézem én is egyszer, ha arra járok, de nem hiszem, hogy ez milliókat érdekelne itt Magyarországon. Jobb lett volna a svájci kastélyban berendezni a múzeumot, az közelebb van a tűzhöz. Mert ez az egész Dél-Kelet-Ázsia dolog szerintem annyira távol áll a magyaroktól és Magyarországtól, hogy Vietnam, Kambodzsa, Burma, Laosz hallatán inkább csak negatív érzései támadnak a magyarnak, ami egyszerűen nem tud érdeklődést kiváltani. A tyámokról nem is beszélve. (WTF???)





2011.09.15. Mohón masíroznak a birkák a mészárszékre

Véleményem szerint 2007. óta dekonjunktúra, azaz gazdasági visszaesés zajlik a fejlett világban, de július 4-i bejegyzésemben már a definitív recessziót is borítékoltam. Ezt az utóbbi napokban, hetekben mostmár kézzel fogható statisztikai tények is prezentálják, amit a tőzsde természetesen teljesen figyelmen kívül hagy, (mint mindig), és csak emelkedni akar, (mint mindig.)

Ha valaki valamiról lemaradt volna a napokban, az most vegyen be szívgyógyszert, mielőtt e kis csokorba szedett amerikai gazdasági mutatókat megpillantja:


Már a hivatalosan összekamuzott és ellenőrizhetetlen GDP növekedési adatok is összeomlottak. Mindjárt bebicskázik mínuszba.


A havi munkahelyteremtés augusztusi adata nem is látszik a grafikonon, mert egy nagy 0 lett. 0db munkahelyteremtést vallott be az amerikai munkaügyi minisztérium. (Akkor mennyi lehet a valóság, miközben lényegében már zajlik az elnökválasztási kampány???) A 0 persze valójában óriási negatív adat, hiszen havi kb 150 ezer munkahely teremtése szükséges a növekvő demográfia melletti foglalkoztatási szint stagnálásához. Havi 150 ezer alatt ez recesszió. És már több hónapja alatta van.


Kiskereskedelmi értékesítések beálltak. Nominál értéken stagnál, ami reálértéken/volumenben csökkenés. Recesszió.


Ipari termelés szenved. A gyáripar ISM aktivitási indexe az 50 pontos recesszió szélén. Kelet már recesszióban.


A szolgáltatások pezsdülése is alábbhagyott. Közel az 50 pont alatti recesszió.


Házépítések 5 éve recesszióban, értékesítések a porban fetrengenek az öt évvel ezelőtti ötszörös szinthez képest. Nincs már innen lejjebb, ez a “nulla”, de a padlóról felállni is képtelen a lakáspiac.


Még az állam által hivatalosan bevallott infláció trendje is durván emelkedik, és elfogadhatatlan 4%-os szintre emelkedett. (A valódi áremelkedések üteme kb a duplája.)

Ilyen brutális infláció mellett szabályosan kirabolják a megtakarítókat a 0%-os dollárkamattal. És ennek következménye: infláció → recesszió. Ez jól látszik a második grafikonból is: az infláció megeszi a szabadon felhasználható jövedelmeket, amelyek így lényegében csak stagnálnak. Az emberek nem tudnak többet költeni, mert nincs miből.


Termelői árak is gyorsulva emelkednek. Amit 2008-ban 100 dollárból állítottak elő, azt 2009-ben 104, 2010-ben 108, 2011-ben pedig már csak 115 dollárból tudnak előállítani.


És mostmár a tőzsdemaffia összekamuzott vállalati perspektíváinak mesekönyve is kezd a kiábrándító valósággal szembesülni. A nagy kamut beígérni könnyű, teljesíteni viszont lehetetlen.

Netflix piramisjáték omlik össze. 2 nap alatt negyedével zuhant, 2 hónap alatt pedig lefeleződött.



Úgy látszik mégsem elég okos ez az okostelefongyártó. 1 nap alatt 20%-kal zuhantak a valósággal szembesülő RIM részvények, miután tavasz óta már leharmadolódtak.



Óriási pofáraesést szenvedtek el a bankrészvények feltámadásában bízó naív és mohó részvényesek is. Bank of America tavasz óta harmadolódott, Morgan Stanley lefeleződött.

(Ez vár az OTP részvényesekre is.)



Hasonló kiábrándultság és csalódottság sorozat a számítógépgyártó óriásoknál. Hewlett-Packard-Compaq tél óta lefeleződött, az Acer harmadolódott.



Szinte bármivel lehet bukni, ha a részvényesek ébredeznek az álomvilágból: csalódottság és felezés a trendi napelem mániában, csakúgy mint a szórakoztató elektronika japán császárának esetében.



Tőzsdei álomutazás ígéretével kábítgatták a részvényeseket, de rémálom lett belőle: Európa két legnagyobb utazási irodájának részvényei is összeomlottak év eleje óta. TUI harmadolódott, Thomas Cook (Neckermann) pedig hatod részére esett.

(A Nyilasi Alap tulajdonosai viszont sikeresen fektettek TUI részvényekbe, amellyel megduplázták pénzüket: 4 eurón vettek részvényeket múlt héten, amit 8 euróért már rég eledtak korábban.)

Ezen fenti részvények arra példák, amely cégek vállalati perspektíváiról már kibukott, hogy csak irreális álomvilág. A többi részvényről, a részvények 90%-áról azonban még mindig elhiszik a részvényesek a naív tündérmesét, és továbbra is jó befektetésnek tartják őket.

És az elmúlt napok horrorhír cunamijára mi a tőzsdei reakció? Minden nap emelkedés, mellyel újra itt vagyunk 10%-ra a csúcstól, mintha mi sem történt volna. Recesszióban méreg drágák a részvények. De a birkák veszik, és mohón masíroznak a mészárszékre.





2011.08.31. A nyár utolsó napjai

Változékony nyár volt itthon, és emiatt a tavak is nehezen melegedtek fel. Volt 2-2 hét strandidő júliusban és augusztusban, de azért lehetett volna sokkal jobb is. Kárpótlásképpen szeptemberi ajándékként csodás két héttel búcsúzik a nyár. Itthon nagyon kellemes napsütésben lehet még sütkérezni, délen pedig még két hétig igazi strandidőben lehet még lubickolni a meleg tengerben.





2011.08.26. Semennyit sem esett, hanem markánsan emelkedett az amerikai tőzsde az elmúlt 1 évben.

Érthetetlen miket zagyválnak össze az amerikai tőzsdével kapcsolatban. Még hogy esett??? Nem hogy nem esett, hanem kifejezetten markánsan emelkedett az elmúlt 12 hónapban.

Az S&P 12%, a Dow Jones 13%, a Russell index 15%, a Nasdaq pedig 17%-ot emelkedett az elmúlt 1 évben.

Plusz hozzáadhatjuk (az egyébként nevetséges) 1% osztalékhozamot is az árfolyamnyereséghez. Kifejezetten markáns tőzsdei emelkedések ezek éves távon. Érthetetlen, miféle tőzsdei esésről zagyválnak. Az 1 évvel ezelőtti 100 dollárból mostanra lett 112-117 dollár a tőzsdén. Ezt nevezik esésnek??? Ha pedig az emelkedés megindulásának kezdetétől nézzük a tőzsdeindexeket, akkor az elmúlt két és fél évben a Dow Jones és S&P indexek mára 75-76%-os emelkedésen vannak túl, a Russell és a Nasdaq pedig 95-100%-os szárnyalással mára megduplázódott. Teljesen érthetetlen miféle esésről zagyválnak a duplázás után. Nem esés, hanem óriási emelkedés zajlott le ideáig. Vagy ezek a debil amerikaiak fejjel lefele nézik a monitorokat???





2011.08.24. Nem jön új recesszió. Még az előző tart már 4 éve.

A permanens globális válság ellenére a gátlástalan politikus- és tőzsdemaffia etetik tovább maszlaggal a birka népet, miközben jól kitömik őket értéktelen részvényekkel és kötvényekkel, hamisítják és elértéktelenítik a pénzt, és brutális költségvetési hiányokkal, államadósságokkal elherdálják a jövőt. Vége a válságnak, ami soha nem is volt??? Jön a fellendülés??? Dübörög a svájci gazdaság??? Német gazdasági csoda??? Csökken a munkanélküliség??? Alacsony az infláció??? Olcsók a részvények??? bla bla bla... Mind csak maszlag hazugság, amivel a bankárok, manipulátor cégvezetők, politikusok, jegybankárok mind csak a saját bőrüket mentik, vagy netán már újra a saját kis pecsenyéjüket sütögetik. Nem volt itt semmiféle érdemi fellendülés a válság óta a fejlett világban, csak sárban dagonyázás. A gazdasági aktivitás azóta is egyértelműen alacsonyabb, mint volt 2007-ben, a válság kirobbanásakor. A fejlett világ rosszabul él, mint 4 éve.


Mindezen negatív GDP számok mögött ráadásul nagyrészt óriási méretű fedezetlen állami hitelekből történő addícionális fogyasztás [= pazarlás és herdálás] testesül meg.




Ezt próbálják a politikusok és a tőzsdei manipulátorok gazdasági fellendülésnek, konjunktúrának beállítani. Ezek a debilek szerintem összekeverik a KONJUNKTÚRA és a KATASZTRÓFA szavakat. Lényegében egész Európában jelentősen nőtt a munkanélküliség, több országban duplázódott illetve triplázódott az állástalanok száma.


PS: Az USA egyébként szerintem már 10 éve életszínvonal recesszióban van. 10 év alatt volt 100% infláció, amit nem követtek a jövedelmek, csak kb fele mértékben. (Dow Jones index is kb csak ugyanott van mint 10 éve,
vagyis a részvényvagyon sem tudott növekedni az inflációval.) És ha ehhez hozzávesszük, hogy a dollár árfolyama lefeleződött, akkor az egykori pazar amerikai jólét világviszonylatban harmadára esett vissza. Az amerikai üzletek kínalata leszegényesedett és megdrágult. A világban meg letizedelődött az amerikai turisták száma. Elpuskázták a jólétüket. Megtapsolhatják magukat.





2011. augusztus 20. Utolsó nap az ünneplésre

Egy utolsó pezsgőbontás, aztán hamarosan záróra, lehet fizetni a számlát, és le lehet húzni a rolót.




2011.08.13. Villányi borkalauz


Nyilasi Szőlőbirtok felhozatala

Bár Nyilasi szőlőt legnagyobb valószínűséggel Portugieserbe palackoz a bérlőnk, Dr.Szalontai, a 2009/2010-es felhozatalból 3 féle bort kaptunk. Boltban évek óta nem láttam, de mostanában 1000Ft körül lehet az eladási áruk.

ROSÉ 2009/2010: 5*-ös. Szuper, isteni. Gere sem tudna jobbat készíteni.
CABERNET SAUVIGNON: 4-es. Ahhoz képest, hogy a borok királyát nem könnyű feladat palackba zárni, egész jól sikerült Szalontai doktornak. Egy fokkal jobb mint a Csányié, de azért a nagy nevekkel nyílván nem tud versenyezni.
PORTUGIESER 2009: 4-es. Kellemes. Természetesen egy fokkal ez is jobb mint a Csányié, de a nagyokkal ebben az évjáratban ez sem tud versenyezni. (Pl Gere oportója ebben az évjáratban aduász.)
PORTUGIESER 2010. 2-es. Sajnos pocsék, mert pocsék esős volt az idő. A tablettás borokat azért veri - ez legalább szőlőből van - de csak függő alkoholistáknak ajánlom. Kár volt elhoznom Villányból, helyben önthettem volna a Karasicába, most így meg önthetem a Dunába. :-(((


Ha nem Gerénél vacsorázunk, akkor a főutca pincesorán nagynénémmel általában a protekciós pincékben kötünk ki. Günzernél és Malatinszkynál is a szomszéd az üzletvezető, úgyhogy tőlük ajánlok.

A Malatinszky Borteraszon a két legjobb borukkal kínáltak minket. A borászat csúcsbora, ha jól emlékszem a nevére, valamilyen speckó KARINA CUVÉE 2006, talán csak itt házon belül kapható, mert az interneten sehol nem találom. A folyékony arany palackozva 15 rugó a borlapon, de tényleg hibátlan, tökéletes csúcsbor. Ha nem is eleve bérelt utánfutóval parkol be az ember a Malatinszky Borterasz elé, hogy agyonpakolja száz rekesz csúcsborral, azért 1 decit érmes elszopogatni a teraszon etalonként. A másik Malatinszky bor jelenleg valami díjat nyerve “Európa legjobb fehérbora”, SERENA 2009 CUVÉE (lenti kép első üveg.) Elképesztően finom, ennek is bor(s)os ára van, nyílván a címzetes nagydíj is be lett árazva: helyben Villányban 3000Ft egy palack. (A Tescoban vannak Malatinszky borok, de a Serenát még nem láttam. A honlapjukon viszont azt írják, van egy Malatinszky Borbolt a Deák térnél: József Attila u. 12.)

Bár összetételében eltér, de Günzernek is van egy nagyon hasonló isteni fehérbora, a MONT BLANC CUVÉE 2010 (lent a második palack). Mivel ez (még) nem nyert nagydíjat, így elég baráti 1500 forintos áron be lehet szerezni. Ráadásul ezt a Tescoban is vettem már. A lenti képen a 3. és 4. palackot a barikolt borok rajongóinak ajánlom, minőség érték arányban nagyon jó választás 3000 forint körül. Elsősorban a 3. CABERNET S. & FRANK CUVÉE BARRIQUE 2008-at ajánlom, ha valaki be tudja szerezni. A 4. palack BARRIQUE BLEND 2008 ennél halványabb, de még az is megéri az árát.


Nyilasi Tőzsdeblog ajánlata


Természetesen Gere Attila Mandula étterme kihagyhatatlan Villányban. 5 csillagos 4 csillagos áron. (A Bock is biztos jó, csak az sosem esik útba, és korán bezár.) Gerénél minidig a legjobb borok közül választok, amit még kimérve adnak a borlapról. (Minek igyak itt olyat, amit a Tescoban is kapok, roséval meg oportóval meg otthon a fürdőkádat is teletölthetem. Ki kell használni, hogy helyben Villányban a pincék minden kincséhez hozzá lehet férni.) Szóval főleg barikolt nagyborokat kóstoltunk 6-7 félét, Kopár 2006 és társai, de mindhármunk megállapítása az volt, hogy annyira barikolva vannak ezek a Gere nagyborok, hogy nem igazán érezni köztük a kölönbséget, mert annyira uralja őket a barikolás, hogy szinte elnyomja az alapízeket. Ettől persze még jó borok voltak, de Gere éttermében szerintem a borokat is űberolja a kaja. Szinte látatlanban is lehet rendelni bármit. Én kacsát, a lányok pedig malacot ettek. Omlós, isteni, puha csoda...




A villányi borlapokról már szinte eltűnt a 2006-os csoda évjárat. Már csak a pincék mélye rejthet pár palackot. A Portugieser azóta se volt olyan jó. A borlapokon mostmár főleg 2007-es illetve már 2008-asok a nagyborok. A Tescoban is már csak nagyon ritkán látok 2006-os évjáratot. Lényegében kifutott. Vége. Szerintem 5 év után amúgy se lenne már jobb, csak rosszabb. Nem bízok az öreg borokban. Szerintem nagyon kellene egy új csoda évjárat, mert akkor újra évekig el lennénk látva nagy mennyiségű szuper borokkal, a friss oportótól az évekig érlelhető kabernékig. Mert a csúcstechnológiás nagy borászok mindig tudnak valami jó bort összehozni, de a kicsik sajnos nem. Az időjáráson múlik szinte minden. (Mondom én, aki lényegében nem sokat ért az egészhez.)



És végül, hogy szakmába is vágjunk, egy kis közgazdaságtan: A Mandula Étterem tényleg nagyon szuper minden téren, de sosem fogja kitermelni a befektetett tőkét. És ez jellemző Villányra. Irracionálisan nagy tőkebefektetések több százmilliós (milliárdos???) mértékben, amelyek sosem fogják kitermelni a tőkét. Persze az égetni való pénz nagy része csendes társ balekoktól jön: menőzó milliárdosok, politikusok összeharácsolt pénzei, állami és EU-s támogatások landolnak Villányban (Herr Günzer is óriási beruházásba kezdett, mióta alpolgármester lett. Amúgy nem ismerem a fickót, de az szimpatikus, hogy (eddig) önerőből minden téren törekszik a minőségre és ehhez képest korrektül áraz.) A borászok persze örülnek az égből pottyant milliárdoknak, mert hihetetlen modern csúcstechnológiát vásárolhatnak belőle, és ezáltal olyan borokat készíthetnek, amelyekről 10 éve álmodni sem mertek volna, és a Villányi bortermelők 90%-a ma sem tud ilyen minőségű borokat csinálni. Ezen az óriási pénzesőn alkotott nagyborok nagyon jót tesznek a villányi bor hírnevének, és villányi családból származóként én is inkább arra szavazok, hogy ide jöjjön a sok égetni való milliárd, mintsem a Felcsúti Gombfoci Akadémiára. De ebből pár év múlva óriási csődhullám lesz, és a csendes társ balekok mind belebuknak a divatborászkodásba. De reménykedem, hogy a villányi borászok azért túlélik. Egyszerűen ugyanis Villányban nincs elég vendég, vevő. Pedig már szinte a Wieland tábláig ér az autópálya, de a pesti hordák nem jutnak le Villányba tömegével. Pár tucat pesti fanatikus borbarbár viszont nem tartja el az összesen több milliárdnyi vendéglátós beruházásokat. Pesti pörgéshez szokott vendéglátós ki sem nyitna a hétköznapi villányi nihilben, de pesti szemmel még péntek szombat is harmatos. Gere ötcsillagos Mandula étterme a mintapélda: több százmillió lehetett, de délutánonként bezár, vasárnap és hétfőn pedig ki sem nyit. Nyílván nem is lenne értelme, nincs elég vendég. Pedig szuperjó hosszú hétévégéket lehet eltölteni a Villány, Siklós, Pécs, Harkány négyszögben, amelynek az esti borozások miatt eleve Villány a bázisa. Csak a biznisz lényege nem megy: nincs elég vevő. A vendéglátásba beruházott tőkék garantáltan bebuknak. Mind. A kérdés, hogy maga a borászat, a drága technológiával termlelt jó borok árban versenyképesek-e az európai piacon, mert ha nem, akkor a borászatokra is csőd vár, mert azok sem termelik vissza a befektetett tőkét, és a fidesz borlovagok korszaka után visszatérünk a százéves organikus sváb útra. (A pesti Bock bisztró viszont lehet, hogy jól megy. Ezerszer többen laknak mint Villányban, ahol egyébként is mindenki borászkodik. Minden üzlet lényege a vevők. Ott kell üzletet nyitni, ahol a vevők vannak, jönnek, mennek.)


PS: Morfondírozgatok én, aki a borhoz lényegében semmit se értvén egyetlen kapaérintés nélkül megörökölt szőlőbirtok tulajdonosként egy évben egyszer hazamegyek Villányba, és besöpröm a készre palackozott borokat. Pfffff.... Pedig ha belegondolok mennyi munkát ölt bele ebbe a családom az elmúlt 100 évben. Tíz csepp izzadságból lesz egy csepp bor.


A Kopár és a kulák.



2011.08.08. Újabb három fekete katona

Krach tábornok nem lacafacázik. Három fekete katonája után azonnal újabb három fekete katonát küldött, azaz duplázódott a tripla fekete katona alakzat, amelyre index szinten talán még soha nem is volt példa.



2011.08.03. Három fekete katona

Krach tábornok világháborús hadüzenetet küldött Németországba három fekete katonájával, ugyanis a DAX chartján augusztus első három napján kialakult a nagyon nagyon ritka, viszont legpusztítóbb alakzat: a három fekete katona:

Én nem sokat értek a technikai elemzéshez, de mikor legutóbb 4 éve írtam itt a blogban a három fekete katona megjelenéséről, és az 1987-es híres hasonló alakzatról, akkor elég jól bejelezte a bika piac tetejét, halálát, majd az összeomlást:

2007.06.07. Három fekete katona

Ha már múltkor felhoztam, hogy a mostani szitu esetleg az 1987-eshez hasonló véget érhet…

Krach tábornok ismét ultimátumot adott előre küldött követeivel, a három fekete katonával. J

1987. október (Dow Jones Index)



Most 2007.06.07-én (S&P500)


Az ezutáni folytatást ismerjük: még egy kis erölködés után végül 60%-os összeomlással 666 pontig kracholt az S&P index.


Most, 2011-ben, 4 év után ezúttal a globális részvénypiaci rallyt vezető DAX index grafikonján jelent meg újra a nagyon ritka három fekete katona alakzat. Ezúttal is kiváncsian várom a folytatást. Meglátjuk.





2011.07.14. Lassan végéhez közelednek Münchausen báró szürreális kalandjai – BÚ(F)ÉK 2011½ !!! Boldog Új FélÉvet Kívánok!


Klikk a képre Münchausen báró szürreális ágyugolyófutamához!

Bonds
USD
Equity
Kommodity
2011 (Ft)

3 részre szakadó állampapírpiacok
Devizapiac: dollár erősödés, frank és jen gyengülés, instabilabb forint
Részvénypiac: összeomlás
Nyersanyagok: összeomlás
Nasdaq, OTP, MOL célárfolyamom!

Idén január elsején nem jelentkeztem szokásos évnyitó cikkemmel, mert azon kívül, amit 2009. elején és 2010. elején elmondtam, semmi újat nem tudok mondani. A valós (=katasztrófális) helyzet azóta változatlan. “Egyebet nem tudok mondani. Kérem, kapcsolja ki!

Most, félévkor sem tudok sok újjal előállni, csak a két és fél éves 2009-es, és a másfél éves 2010-es rizsámat tudom ismételni, amelyekből most újra kiragadom a lényeget, és ezt egy-két FRISS 2011-es gondolattal megspékelni:

2009.01.01. REÁLGAZDASÁG 2009: Mindenekelőtt egy gyors reálgazdasági helyzetértékeléssel kezdeném, amiben sokadjára felhívnám a figyelmet és eloszlatanám a rózsaszín álmokat, hogy itt egy kis ínséges időszak után bármiféle gyors feltámadás lenne. A globális világgazdaságra hosszú, keserves, évekig tartó recesszió, hanyatlás, illetve sárban dagonyázás vár. Hosszú betegség, egészségromlás, vérveszteség, tartós gyengélkedés, és lassú felépülés. Az évek, évtizedek alatt hitelpiramisra épült túlfeszített fogyasztási láz után elkerülhetetlen egy drasztikus korrekciós fázis. Ez a piacgazdaság természetes ciklikus folyamata. Minél nagyobb, minél hosszabb a konjunktúrális expanzió felívelő hulláma, annál mélyebb, és annál hosszabb  korrekciós fázis követi. A világnak azonban ezúttal sem lesz vége, a Föld förög tovább. A globális válságidőszakot azonban a világ országai, gazdasági régiói vélhetően némileg különbözően, egyesek súlyosabban, mások enyhébben fogják átvészelni, hiszen nem mindenhol ugyanakkora, illetve ugyanaz a baj. Minden állam gazdaságát negatívan érinti a globális gazdasági és pénzügyi válság, de nagyjából 3 csoportba sorolhatók az országok a teljesség igénye nélkül:

1. VÁLSÁG MELEGÁGYAI, azaz a legsúlyosabb helyzetben lévő országok: USA, de még inkább Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország, Dubai… Ezek a válság melegágyai, ahol óriási hitelpiramison alapuló felelőtlen túlfeszített fogyasztás, befektetés, spekuláció, beruházás burjánzott éveken keresztül. Többet fogyasztottak, költekeztek mint amennyit valójában megengedhettek volna maguknak, a fedezetlen hiteleken pedig óriási ingatlanluftballon fújódott. A rossz hitelek multiplikálódtak a pénzügyi rendszer kacifántos termékeiben, és mivel a felelőtlen hiteleket nem tudják visszafizetni, ezért a bankrendszerük az összeomlás szélére jutott. Ezekre az országokra súlyos hanyatlás vár. De vélhetően megintcsak Amerika fog könnyebben kikecmeregni a pöcegödörből, hiszen azért évi 3 millió életerős, produktív bevándorló azért előbb utóbb csak kiganajozza őket a szarból. Ez a masszív bevándorlás eleve 1% bővüléssel járul hozza a GDP-hez. A luxus luftballongazdaságokra, Nagy-Britanniára, Írországra, Spanyolországra viszont 5-10 év depresszió vár. 5-10 év súlyos hanyatlás, fogyasztáscsökkenés, ingatlanárcsökkenés, részvényárcsökkenés, fogyasztói árcsökkenés, bércsökkenés. Dubai és térségére pedig a világ legnagyobb ingatlan-piramisjátékának összeomlásával legalább 20-30 év depresszió vár, a félkész felhőkarcolók pedig száz évig üresen fognak szétporladni a sivatagi szellemvárosokban.

2. EXPORTÁLÓ ÁLDOZATOK, azaz elsősorban exportpiacaik beszűkülése révén közvetve érintett országok: Magyarország, Közép- és Kelet-Európa, Japán, Hong-Kong, Korea, Ázsia, feltörekvő/fejlődő országok, exportorientált gazdaságok… ki-ki mérsékelten vagy durván fogja megszenvedni a világgazdasági hanyatlást a globális gazdasági rendszerben betöltött fogaskerékszerepének megfelelően. Ezeket az országokat a válság pénzügyi dimenziója inkább csak másodlagosan érinti, hiszen jellemzően bankrendszerük stabil, nincsenek a bankrendszert összeroppantó hitelezési veszteségeik.

3. PÉNZÜGYI VÁLSÁG ÁLDOZATAI, azaz elsősorban a válság pénzügyi dimenziójában közvetlenül vagy közvetve érintett országok: Tipikus példa Svájc, BeNeLux államok, Ausztria. A globális pénzügyi rendszer összefonódásai miatt közvetlenül vagy közvetve érintettek jelentősen. Ezek jellemzően gazdag, fejlett, alapvetően egészséges reálgazdasági helyzetben lévő országok, amelyek gazdagságuk miatt a globális világ jelentős hitelezői, így méretükhöz képest komoly hitelezői kitettségeik vannak a világban, amelyeken jelentős veszteségek vannak, lesznek, vagy lehetnek. Ezek az országok azonban jellemzően igen jómódú fejlett gazdaságok, amelyek jólétük magas foka miatt drasztikusan húsbavágó reálgazdasági hatásokat nem fognak elszenvedni, elég gazdagok ahhoz, hogy állják a sarat. Legfeljebb ezentúl nem esznek minden nap homárt. 

Természetesen néhány ország több kategóriába is belesrófolható, pl Németország, Franciaország, ahol több fronton is jelentős problémák vannak, de azért ebbe nem fognak belerokkani, mint a britek vagy a spanyolok, csak szenvedni egy kicsit. Azonban látható, hogy Európa többé kevésbé minden országa érintett a válságban, szoros integrációja lévén pedig jelentősen hatnak a gazdasági régiók egymásra, így az Európai Unió egészét – így Magyarországot is – meg fogja sanyargatni a gazdasági és hitelválság, főleg a 100 milliós lakosságú brit, ír és spanyol csődtömeg mélybe húzó süllyedése által.



2010.01.01 BUX ÖSSZEOMLÁS 2010

Ha már a 2010-es BUX összeomlás “rémével” sikerült beledurrantani az újévi lecsóba, akkor 12 pontba szedve kezdjük soron kívül ezzel, valószínűleg úgyis ez érdekli legjobban a magyart:

1. 10 hónapja, 2009. márciusa óta korrekció nélkül zajlik az elmúlt félszáz év legnagyobb és legintenzívebb részvénypiaci rallyja. Sok feltörekvő ország részvényindexe 10 hónap alatt 100-150%-os töretlen emelkedésen van már túl, és ugyanott illetve magasabban állnak mint a válság 2007. eleji kirobbanásakor. Ez igaz a BUX indexre is. 10000 pont alatti tartományból 22000 pontig száguldott. A 4 főkolomposból, akarom mondani főkomponensből a Richter és közel a Matáv árfolyama duplázott, miközben a MOL 8000 forintról 130%-ot emelkedve 19000 forintra, az OTP 1200 forintról közel ötszörösére emelkedett. Példátlan emelkedések, mindössze 8-10 hónap alatt, lényegében korrekció nélkül.

2. Mindeközben a globális gazdasági és hitelválságból alapjaiban semmi sem oldódott meg, csupán annyi történt, hogy ideiglenesen sikerült felrántani a gépezetet a zuhanórepülésből, miközben a katasztrófahelyzet továbbra sem javult, hanem sikerült még közelebb lavírozni a fekete lyukhoz az analfabéta populista politikusokat madzagon rángató wall streeti tőzsdemaffiának.

3. EGYÚTTAL A 2010-ES MAGYAR REÁLGAZDASÁGI PROGNÓZISOM: A magyar reálgazdaságra katasztrófális év vár 2010-ben. A válság az infláción keresztüli atfogó reáljövedelem csökkenés miatt el fog érni a teljes magyar lakossághoz, és az egész magyar gazdaságot behálózza a recesszió átfogó elmélyülése. 2009-ben a legnagyobb problémát a termelés csökkenése, azaz a munkavesztés és munkanélküliség növekedése mellett leginkább az uzsorás magyar bankok svájci frank alapú hiteleinek törlesztőrészének az indokolt szint helyetti duplájára emelése okozta, kizsigerelve, kizsebelve, kizsákmányolva több millio magyar családot a banki profitok érdekében. Azaz, az elmúlt évben a magyar lakosság egy része teljesen kifacsaródott, főleg az az értéktermelő dolgos réteg, akik munkaerőpiaci munkavállalóként hitelképesen svájci frank hiteleket vettek fel munkájuk, verítékük kompenzálásaként boldogulásuk érdekében. Ennek a dolgos értéktermelő, boldogulásukért tenni is akaró rétegnek a nagy része vérzett ki első körben, míg mások (például a közalkalmazottak, nyugdíjasok, és a segélyen élők 6-7 milliója), akik effektíve nincsenek jelen a munkaerőpiacon, hanem közpénzből eltartottak, azok havi munkabére, nyugdíja, segélye, azaz a jövedelmi helyzetük lényegében semmennyit sem romlott a válság folyamán, hiszen az állami apanázs összegére nem volt hatással a válság. EDDIG. A 2010-es év nagy kifacsarója a mindig is tartósan magas magyar inflációval ezúttal nem párosuló stagnáló nomináljövedelmek lesznek, azaz az ÁTFOGÓ REÁLJÖVEDELEM CSÖKKENÉS. A rezsi továbbra is brutálisan emelkedik, az ifláció továbbra is tartósan magas, de a bérek és a jövdelmek 2010-ben lényegében nem emelkednek. A továbbra is brutálisan emelkedő rezsiárak és az infláció szinte minden jövedelmet fel fognak emészteni, teljesen lemorzsolva a diszkrecionális (szabad belátás szerint elkölthető) jövedelmeket, drasztikus életszinvonalcsökkenést, és a gazdaság jelentős szegmenseiben kereslethiányt okozva. A magyar lakosság teljesen fel fogja élni maradék tartalékait, teljesen ki fog vérezni 2010-ben, a magyar gazdasági mutatók pedig szánalmasan gyengék lesznek. (A lakossági fogyasztás elvérzését jól mutatja az import tavalyi összeomlása. A rendszerint több milliárd eurós hiányt mutató külkereskedelmi mérleg milliárdos nagyságrendű exporttöblettel zárhatott tavaly. És ez a szerencsénk, hogy ha importra már nincs is pénze a kivérzett lakosságnak, legalább az export megy, ami az egyetlen dolog, ami húz ki minket a pöcegödörből. Mert ha az export is összeomlana, akkor belefulladnánk a szarba.)

4. Választások: A Fidesz 99%-os valószínűséggel 2/3-os többséggel nyer. (Mivel az utcahosszal vezető Fidesz van középen a politikai palettán, és a másod és harmadvonal MaSzoP és a Jobbik a két szélén, ezért az összes második fordulós egyéni képviselői átszavazás a Fidesznek kedvez, amivel lényegében az összes 176 egyéni mandátumot csak a Fidesz nyerheti meg. És ezen felül már elég elhozniuk a maradék 210 pártmandátum csupán 40%-át a 2/3-os Fidesz győzelemhez. A 2/3-os többség tehát matamatikailag garantált.) Ez a 2/3-os Fidesz többség gyakorlatilag teljesen új alkotmányt és jogrendszert fog eredményezni Magyaroszágon. (Ezt ugye Orban Viktor már előre be is jelentette.) Ez viszont többek közt azt is jelenti, hogy ami ma jogilag garantált, az nem biztos, hogy az is marad. Akár teljesen új szabályok íródhatnak, ami jelentős jogbizonytalansági környezetet eredményezhet. (Ezzel nem minősíteni vagy politizálni akartam, csak felhívni a figyelmet az elmúlt 20 évben nem aktuális, azonban most újonnan jelentkező bizonytalansági tényezőre.) Mellesleg a Fidesz kormányzat tőzsdei cégekre való hatását mindkét végletben láthattuk: a MOL-t majdnem tönkretette, amikor a lakossági gázárakat a MOL-lal finanszíroztatva 200 milliárdos veszeteséget okozott, az OTP-t ugyanakkor százmilliárdos állami kamattámogatással tömte ki.

5. A BUX index 2009-ben lényegében visszamászott oda, ahol a subprime válság kitörésekor volt 2007 márciusában, és a részvények árfolyamában újra a tőzsdei aranykor van árazva, és akkor is drágák lennének ezek a részvények, ha minden rendben lenne a MOL-lal, és az OTP-vel. De semmi sincs rendben velük, mert mindekettő csak hazugságok mögé rejtett csődtömeg, és csak az a kérdés, hogy melyiket kell majd előbb megmenteni a csődtől, amely 2010/11-ben beüthet. Nem részletezem újra ezeket, már tucatszor leírtam korábban. Semmit sem javult a helyzet, hanem csak tovább romlott, és jelen állapotában mindkét cég menetel tovább a csőd felé.

6. OTP: az “egyetlen” európai bank amelyik nem emelt tőkét a válságban. Tényleg az OTP lenne az egyetlen bank a világon, amelynek nincs szüksége tőkeemelésre??? Vagy csak nem tetszene a menedzsmentnek, ha a fagyi visszanyalna, és most az egyszer nem ők hígítják fel [az ingyen kapott részvényeikkel] a részvényeseket, hanem a részvényesek hígítják fel őket [valódi pénzekkel]. Valójában az OTP az ukrán leánybankjába fektetett 700 milliárd forintját elbukta. Jelenlegi állapotában az OTP közel inszolvens, és több száz milliárdos tőkeemelésre szorulna. Persze a betétesek pénzéből még egy ideig lehet állni a kifizetéseket, amíg a virtuális számok mögül el nem fogy a valódi pénz. Madoff papa is egész sokáig ellavírozott ezzel a sémával.

7. MOL: 1200 milliárd forintnyi hitelt vett fel azert, hogy saját magát illegálisan felvásárolja. A saját maga által csapdába került MOL ebből a helyzetből nem tud szabadulni. Az 1200 milliárdos hitel nagy részét elbukta, mert irreálisanan magas áron vásárolta fel a részvényeket, amelyektől nem tud szabadulni. 2500 milliárd forintnyi (17 milliárd dolláros!!!) adósságállományát [kötelezettségeit] képtelenség kitermelni és törleszteni a jelenlegi nyomott finomítói iparági környezetben, így a hitelkamatok teljesen elviszik a MOL nyereséget. A hitelállomány refinanszírozása pedig kérdéses. A társaság illegálisra módosított alapszabálya alapján a részvényeseknek lényegében semmilyen joguk sincsen, így szakmai befeketető számára a cég érdektelen. A magyar állam anyagilag nem tud segíteni a MOL-on, mert olyan gigantikus összegekről van szó, amelyet a magyar állam költségvetése sem bír elviselni. A mérleg egy abszurd vicc. A MOL részvények a jelenlegi 18000-19000 forintos árfolyam töredékét sem érik.

8. RICHTER: jól menedzselt cég, a vállalattal semmi bajom. Csak hát az árfolyam 2009-ben ugyanúgy 22000 forint volt mint 1997-ben. 12 év alatt 0% emelkedés, miközben most egy év alatt meg emelkedett 100%-ot. Extrém sport.

9. MATÁV: egy kivénhedt fejőstehén. Ugyanannyit ér most a részvény, mint 1997-ben, amikor még kvázi monopolhelyzete volt, most meg több frontos háborúban áll minden piacán konkurens cégek tucatjaival. (Haldokló havidíjas vezetékes telefon, mobil, kábel TV, internet, mind mind multiszereplős csataterek.) Ezt a kivénhedt fejőstehenet fel fogják falni az éhes farkasok.

10. A BUX index 2009-es markáns felemelkedése regionális összehasonlításban is kimagasló volt. Jóval többet emelkedett és dolgozott vissza az esésből, mint közép-európai társai, a lengyel, román, bolgár, cseh és szlovák indexek, és lényegében egyedüli tőzsdeindex európában, amely vissza tudott térni olyan magasságokba, ahol a subprime válság 2007. márciusi kirobbanásakor tartózkodott.

11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.

12. Unio Erdéllyel.

ÖSSZEGEZVE: A BUX short egy igazi fundamentális befektetés. Hiszen a fundamentális befektetés lényege, hogy olcsón kell venni és drágán eladni. Nos, a drágán eladás lehetősége most itt van a kedvező, eufórikus globális hangulatban az év eleji 22000 forintos BUX árfolyamnál. A kérdés másik része persze az, hogy (remélhetőleg) milyen olcsón tudjuk majd megvenni azt, amit drágán most előre eladhatunk. Egy masszív 20-30%-os BUX korrekció mindenképp benne van a pakliban, de egy összeomlást, akár felezést sem tartok elképzelhetetlennek. 10000 pontos BUX alá természesen már nincs értelme spekulálni, és ott már nagyon lecsökken a shortpozíció addícionális határprofit potenciálja is, de 5000-10000 pontnyi nyereségpotenciál elérhetőnek tűnik.



FRISS 2011½ -ES FÉLÉVES HELYZETKÉP:

Alapjaiban semmi nem változott az elmúlt két és fél évben a világ pénzügyi és gazdasági helyzetében: a fejlett országokban évtizedek alatt felelőtlenül kiépült hitelpiramis összeomlásában vagyunk. A gigantikus hiteleket felélték, elmulatták, eltapsolták, és nem tudják visszafizetni. A jelenlegi végső fázisban a hatalmát féltő politikai elit és a Wall Street-i tőzsdemaffia bármi áron próbálja az üres hitelluftballonra épülő pénzügyi, gazdsági és politikai kártyavárat életben tartani, (de legalábbis kitolni amíg lehet, hogy ne alattuk omoljon össze a budi, hanem majd csak később valaki más alatt.) Ha egy hitelluftballon kidurran vagy ereszt, akkor hogy a rendszer össze ne omoljon a láncreakciótól, egy még nagyobb hitelcsomaggal még nagyobb luftballont fújnak, ami látszólag bekebelezi és egy időre elsimítja a felszínre került problémákat. De ezeket a még nagyobb, még felelőtlenebb hitelluftballonokat sem tudják majd visszafizetni, vagyis a probléma is egyre nagyobb és nagyobb lesz, aminek még durvább és durvább lesz a következménye.

Hitelpiramisjátékra épül az egész rendszer, amelynek utolsó előtti állomásánal vagyunk. A bedőlő felelőtlen fogyasztási, beruházási, ingatlan, és spekulációs hitelek kidurranásakor a bankok elbagatellizáló mosollyal állták a valójában óriasi veszteségeket, amelyeket eltitkoltak, mondván amíg nem derül ki az igazság, addig talán nem is lesz belőle baj. Madoff papa is 30 évig hazudozott, és remekül működött a pilótajáték rendszere. Aztán amikor mégis kiderült, hogy a bankok inszolvensek, azaz valójában fizetésképtelenek, akkor az összeomlás szélére jutott a hazugságon alapuló pénzügyi- és bankrendszer. Ekkor, hogy a felelőtlen hitelfelvevők, felelőtlen hitelezők, felelőtlen befektetők, és felelőtlen bankok felelőtlen hitelpiramisjátéka össze ne omoljon, a felelőtlen piramisjátékba teljes erővel beszálltak a felelőtlen államok is, és felelőtlenül elkezdtek minden fedezetlen számlát állni és garantálni. (Például a brit bankrendszer eltitkolt összeomlásáról ITT OLVASHATTUNK)



Fejlett országok államadóssága a GDP százalékában. (Sötétkékkel jelezve a válság pár éve alatt történt költségvetési ámokfutások brutális deficitjeinek adósságnövelő hatása.)

A GDP 100%-os szintje körül felhalmozódott adóssághegyeket már nem nagyon lehetséges – jó pénzben, reálértéken – visszafizetni.



Az USA költésgvetési ámokfutása a válság évei alatt, és az amerikai államadósság brutális felfújódása:

Ez banánköztársaságokat megszégyenítő fiskális öngyilkosság. A költségevetés gigantikus hiánya a válság alatti 3 évben évente a GDP 10%-a körüli horror szinten instabilizálódik, és a számok milliárd dollárban értendők, azaz évi 1,500,000,000,000 dollárral több pénzt szór el az amerikai állam, mint amennyi a bevétele. Az államadósság pedig már a 14,000,000,000,000 dolláros szintet is meghaladta, azaz amerikai állampolgáronként kb 9 millió forint az államadósság. (A magyar államadósság ehhez képest kb 1 millió forint fejenként.)



Európában is katasztrófális a tagállamok költségevetési ámokfutása. Tövig nyomják a gázpedált, mint öngyilkosok a szakadék előtt. (2011-es várható hiányok a GDP százalékában.)

Latin-amerikai puccsista államok költségvetései szoktak így kinézni polgárháború és hiperinfláció előtt. Mellesleg, amikor 2009. elején az írországi helyzetről írtam, akkor még “csak” a GDP 7%-a volt az ír költségvetés hiánya, és csupán negyede volt az egyébként akkor még alacsony államadósság, de egyértelmű volt számomra, hogy Írország menthetetlen, mindenképpen összeomlik az ír gazdaság, mert méretarányosan a legnagyobb luftballon, (Dubajjal párhuzamosan). Mostanra két és fél év alatt négyszeresére nőtt az ír államadósság, az ír költségvetés idei hiánya pedig a GDP több mint 30%-a. Alighanem világrekord. Garantált az államcsőd.



Most ott tartunk, hogy a felelőtlen államok fedezetlen állami hitelekből ideiglenesen megmentették a rendszert, de ezzel ezek a felelőtlen államok jelentős része is fizetésképtelenné fog válni, amint ezeket a gigantikus állami adósságokat is vissza kell majd fizetni. Az államok egy része már most fizetésképtelen, ezeket a még fizetőképes államok finanszírozzák természetesen újabb hitelekből aminek az lesz az eredménye, hogy ezek a most még fizetőképes államok is rövidesen fizetésképtelenek lesznek.

Amikor pedig a felgyülemlett gigantikus mennyiségű visszafizethetetlen mértékű lejáró állami adósságokat nem lehet valós pénzzel tovább újrafinanszírozni, akkor vagy

1) vége a piramisjátéknak, jönnek az államcsődök, eljön az igazság pillanta, a veszteségek végre realizálódnak, mindenki azt kapja, amit valójában megérdemel, és tiszta lappal épülhet tovább a világgazdaság egészséges és igazságos keretek között, amikor mindenki annyit költhet csak és vehet fel hitelbe, amennyit megengedhet magának,

vagy

2) az államkötvényeket valós pénzű refinanszírozási lehetőségek további hiányában bankópréssel, azaz teljesen fedezetlen totális pénznyomtatással fizetik ki, a pénz felhígításával, hamisításával, elértéktelenítésével. A bankópréssel nyomtatott pénz a hitelpiramisjáték legutolsó állomása, amely állami kötelezettséget nem kell többé a kibocsátó államnak refinanszírozni, hiszen a pénznyomtatás egy végső “megoldás”: a soha le nem járó adósság. Sajnos azonban ez egy katasztrófális megoldás, mert míg az 1-es esetben az államcsődökkel a pénzügyi rendszer letisztul, és maga a pénz értéke megmarad, ezzel szemben a 2-es verzió bankóprésének hatására végül maga a pénz omlik össze. Ez egy sokkal sokkal durvább végkifejlet, amely katasztrófális következményekkel járhat, és gazdasági középkorba taszíthatja az egész világgazdaságot.

Nos, itt tartunk most az utolsó fázisban, amikor a felhalmozódott, gigantikus hitelpiramist nem lehet valós pénzből tovább görgetni. Közeleg az ítélet napja, amikor az üres buborékokból építkező vélt gazdagság illúziója szétpukkad. Az emberek ugyanis abban az illúzióban vannak, hogy ezekről a virtuális számokról (a részvényárfolyamokról, ingatlanárakról, kötvényárfolyamokról, bankbetétekről, jövő beli nyugdíjakról, az aranybefektetésekről, azaz ennek a sok sok a jelenben valós értékben nem is létező, csak fedezetlen pénzügyi ígérvények formájában megtestesülő virtuális értékekről) azt gondolják, hogy valós értékek, és valós értékek lesznek a jövőben is. De ez illúzió. Nincs meg a bankokban a bankbetétek teljes összege, mert elbukták a bankok felelőtlen hitelkihelyezéseken. Az 1-2% osztalékhozamot biztosító részvények negyedét sem érik valójában. A részvénytársaságok számviteli kimutatásai hazugságon alapulnak, a vállalati perspektívák mesekönyvek. A profitok jórésze csak papíron létezik, a veszteségeket pedig nem mutatják ki. A bankok esetében még törvényeket is módosítottak, hogy ne mutassák ki, ne vallják be az egyébként valóságban már elszenvedett veszteségeket. Az államkötvények felét nem fogják tudni kifizetni a csődbe jutó államok, miközben az államkötvényeket továbbra is a legbiztonságosabb befektetésként tartják számon névértéken a befektetők. Amerikában már kidurrant, de Európában és Ázsiában óriásira fújódtak az ingatlanluftballonok árai. A külföldön több millió forintnyi, Budipesten “csak” 4-500 ezer forintos négyzetméterenkénti lakásárak is csak elfogadott illúzó, amit valós értéknek vélnek. Az arany pedig semmit sem ér, mert semmire se jó. A nyugdíj csak egy ígérvény, ebdéjegyre valónál úgyse kap majd többet senki, mert az is csak egy demográfiai piramisjáték, amely a korfa alapján garantáltan összeomlik a jövőben. Ezek a befektetések és pénznek/vagyonnak gondolt, de valójában csak felfújt virtuális pénzügyi ígérvények a valóságban csak töredéküket érik (fogják érni a jövőben) annak, mint amit az emberek gondolnak róluk most virtuális árfolyamuk alapján. Ha pedig végső megoldásként a totális bankókpréses verzió felé tart a világ, akkor pedig valójában maga a pénz sem fog érni annyit, mint amit gondolnak most róla az emberek. A vélt valóság fele csak illúzió.

A globális pénzügyi piramisjáték lassan a végéhez közeledik, mert a bedőlő óriási hitelek megmentésére nincs egy újabb, még nagyobb hal, aki még nagyobb hiteleket tudna felvenni, hogy továbbfújja a végül úgyis visszafizethetetlen hitelpiramist. Ebből a süllyedő mocsárból a csőd felé tartó államok most szánalmas végső szerencsétlenkedésükben Münchausen báró módjára próbálják magukat és egymást saját hajuknál fogva kihúzni. De ilyen csak a mesében létezik.


Válságkezelés Münchhausen báró módjára: saját hajuknál fogva akarják magukat kihúzni az államok a süllyedő mocsárból.



A már említett végső “megoldásként” teljes gőzzel megy a globális bankóprés, azaz abszolút fedezetlen, frissen nyomott új bankókkal fizetnek a fizetésképtelen, bedőlt gazdasági szereplők és az államok helyett a jegybankok, felhígítva, hamisítva, elértéktelenítve a pénzt.

A legnagyobb pénzhamisító maffia a FED, hiszen az amerikai jegybank által kibocsátott (milliárd) dollármennyiség triplázódott, és ezen az újonnan kinyomtatott plusz 2000 milliárd dollár felén értéktelen jelzálogkötvényeket vettek a befuccsolt balekoktól, a másik felén pedig az amerikai állam költségvetési ámokfutását játékpénzzel finanszírozva vette meg az állam közvetve saját magától a tengernyi államkötvényeit, megszegve a jegybankolás aranyszabályát, ami a pénz stabilitását garantálja: azaz, az állam jegybankja magát az államot nem finanszírozhatja.



A vezető jegybankok hasonló mértékben nyomják a fedezetlen bankókat, és vásárolják fel vele a törleszthetetlen államkötvény-csődtömeget, és mindeféle pénzügyi szemetet.

A japán jegybank plusz 30 billió jent, azaz 400 milliárd dollárnyi friss pénzt nyomtatott az elmúlt 3 évben. Az Európai Központi Bank plusz 1000 milliárd friss eurót, az angol jegybank pedig plusz 150 milliárd fontot nyomtatott ki, és pumpált bele a pénzügyi rendszerbe. Azaz a négy vezető globális jegybank 4000 milliárd dollárnyi hamis bankóval hígította fel a világ pénzállományát. Leegyszerűsítve, hogy még Süsü is megértse, a globális menzán változatlan ebédadag mellett kétszer annyi ebédjegy került hirtelen forgalomba, mint ami eddig volt kinyomtatva.



A svájci jegybank által szintén frissen kinyomtatott közel 200 milliárd frank mögött valójában ugyanúgy dollár és euró fedezet van, hiszen ezen hígított valuták vásárlásával bocsátotta ki ezt a pénzmennyiséget a svájci jegybank. Ez a plusz frank valójában euró és dollár finanszírozású pénz, mint ahogy a forint mögött is nagyrészben euró refinanszírozás van, és a frank és a forint annyival érnek többet/kevesbbet, hogy svájci illetve magyar állam garantálja a pénz ellenértékének felhasználhatóságát. (Amely “eurofrankokért” és “dollárfrankokért” a méreg drága Svájcban amúgy csak jóval kevesebbet kapunk a pénzünkért.)



2011½-es TIPPJEIM:

2010-es tőzsdei szerencsejáték tippjeim nem nagyon jöttek be az elmúlt másfél év folyamán, de egy spekulánsnak muszáj újra és újra tétet raknia a rulettasztalra, ha a kaszinóból akar megélni. Lássuk idei tippjeimet, amiket persze már a cikk elején a BÚÉK dióhéjban elárultam.

RÉSZVÉNYPIAC 2011½: összeomlás. Ezzel kapcsolatban már korábban részletesen kifejtettem a véleményem: túlfújt luftballonok a szakadék szélén kötéltáncoló világazdaságban. Az árfolyamokat a régi, de éppen bedőlő gazdasági hitelpiramis-rendszer örökké tartó aranykora szerint árazzák, amelyek azonban a jövő fundamentumai alapján irreálisak.

ÁRUPIAC 2011½: összeomlás. Gigantikus üres luftballon szinte mindegyik tőzsdén jegyzett termék. Papírarany, papírezüst, papírolaj: nem léteznek a valóságban ezek az értékek és vagyonok, csak egy papírt lobogtathatnak a befektetők a valóságban nem is létező dolgok virtuális áraira kötött fogadásaikról. Ugyanaz, mintha Holdon lévő telkekre spekulálnánk dollár hitelből. El lehet nyerni menet közben mások zsebéből pénzeket a virtuális piramisjátékban, de a végén garantált a bukás a bentragadtaknak.

KÖTVÉNYPIAC 2011½: 3 részre szakadó állampapírpiacok. Befektetési szempontból a legígéretesebb lehetőségeket az államkötvénypiacok hordozzák. Ahogy ezen cikk elején is fejtegettem, jónáhány országnak lesz finanszírozási gondja, és néhány ország képtelen lesz elkerülni a csődőt, mert egyszerűen nem fog tudni fizetni. Sőt, áhítoznak majd a csőd után, hiszen ekkor járnak a legeslegjobban, mert nem kell visszafizetni a hitelezőknek az eldorbézolt több százmilliárd eurót, hanem elég csak fityiszt mutatni, és ezzel le van tudva az egész adósság. Ki ne szeretne így eladósodva dőzsöni, dorbézolni, hogy aztán egy fillért se kelljen a végén visszafizetni??? A világ legjobb üzlete más pénzét elmulatni. Az egymás után csődöt jelentő országok láttán aztán azok az államok is el fognak gondolkodni a csődön, amelyek amúgy még bírnának fizetni, csak már nem nagyon akarnak szenvedni az igától, látva, hogy nem muszáj. Nos ennek fényében három részre fog szakadni a szuverén államok kötvénypiaca:

  1. A biztosan fizető államok kategóriája: (például Németország, Svájc, Ausztria, Skandinávia, Hollandia, Korea, Szingapúr, Ausztrália, stb), amelyek kötvényeire mindig lesz kereslet, mert a tőke visszafizetése csak ezekben országokban tekinhető garantáltnak. Ezen országok kötvényein azonban kamatot / reálkamatot nem nagyon lehet majd keresni, mivel bennük a tőke biztonsága lesz csak az elsődleges szempont. Ugyanakkor ezen nulla közeli kamatszintek miatt egy potenciális hozamemelkedés értékvesztést okozhat a kötvények piaci árfolyamában, különösen a hosszabb lejáratú papírok esetén.

  2. A szinte biztosan csődbe menő országok kategóriája: (például Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia, Japán, stb.) Ezeknek az országoknak az adósságállománya és költségevetési struktúrája olyan súlyos helyzetben van és lesz, hogy előbb utóbb fizetésképtelenek lesznek, és ez az államkötvényeikbe is be fog árazódni. Nem érdemes ilyen országok kötvényeit tartani, mert kicsi a hozamlehetőség az óriási értékvesztés vagy tőkevesztés kockázatához képest. Az ilyen országok kötvényei esetében inkább árfolyamuk csökkenésére, azaz hozamemelkedésre vagy államcsődre érdemes spekulálni shorteladással.

  3. A piac által államcsődöt árazó, de csődbe mégsem menő országok kötvényeinek kategóriája. Ez a legizgalmasabb kategória, hiszen ilyen szituációban lévő kötvényeken sokat lehet keresni, és itt kerül ismét fókuszba a magyar befeketető leghűségesebb barátja, a magyar államkötvény. Én úgy gondolom, hogy Magyarország nem fog államcsődöt jelenti, viszont könnyen lehet, hogy a tőkepiaci szereplők elkezdenek ettől tartani, és ennek következtében esetleg nagyon kedvező áron lehet majd magyar államkötvényeket vásárolni a piacon. (Persze a láncfűrészes pszichopaták kiszámíthatatlanok, mert beszámíthatatlanok, így abban az esetben nem zárható ki a magyar államcsőd, ha tömegével jelentenek csődöt az európai államok, hiszen ilyen esetben felesleges lenne a magyar államnak a sorból kilógva csakazértis fizetnie, de értelmes kockázatvállalás közepette ezzel a forgatókönyvvel nem számolok.) A globális tőkepiaci hullámok sodrásában bármikor megbillenhet vagy összeomolhat a magyar államkötvénypiac, ezért tartsuk szárazon a puskaport, és szinte minden tőkénkkel érdemes ugrásra készen várakozni a partvonalon (prémium bankbetétben/diszkontkincstárjegyben) az akciós magyar államkötvények kiárusítására.


A külföldi befektetők 2008-2009-es pánik szerű menekülését, majd egy évig tartó elfordulásukat követően, az elmúlt 12 hónapban fokozatosan jöttek vissza és vásároltak magyar állampapírokat a külföldiek. Közel másfél ezer milliárd forint értékben nőtt a külföldi tulajdonosok állampapír állománya az elmúlt 12 hónapban rekord nagyságúra, 3700 milliárd forintra, azaz kb 13 milliárd eurónyira. Ez már nem kevés pénz, ha újra elkezd kivonulni / menekülni az országból. Ugyanakkor a magyar államkötvénypiac most sérülékenyebb, hiszen a magánnyugdíjpénztárak brutális kivégzésével a friss nyugdíjjárulékok folyamatos, rendszeres pénzáramlása is eltűnt a piacról. Ráadásul úgy tűnik, a hozamszintek az elmúlt egy évben kifeneklettek, sőt, mintha elkezdtek volna a hullámzásban felfele araszolni, azaz a kötvényárfolyamok egyre gyanúsabban lemorzsolódás jeleit mutatják. A kép tipikus kötvénypiaci bull kifulladásának tűnik, amely előbb hosszan tetőzik, majd szép lassan elkezd lemorzsolódni, aztan előbb-utóbb beszakad, vagy akár pánikszerűen össze is omolhat. Na akkor kell majd venni!!! ;-)



+1 Külön kategória a globális kötvénypiacnak diktáló amerikai állampapír.

Az amerikai államadósság és költségvetés helyzete nagyon aggasztó, mert a finanszírozhatatlanság felé tart az Egyesült Államok. Valódi befektetői kereslet vagy fizetésképtelenség veszélye esetén azonban a FED maffia játékpénznyomdája garantáltan meg fogja venni az új vagy lejáró amerikai államkötvényeket a frissen hamisított dollárokon, hiszen a FED már eddigis ezer milliárd dolláros tételben vásárolta fel és manipulálta az államkötvénypiacot, így de facto államcsődre nem kerül sor. Viszont a pénzhígítás miatti inflációs hozamemelkedés kockázatának ki vannak téve az amerikai állampapír befektetések is, csakúgy mint a dollár árfolyamának kockázatából eredő veszélyeknek is. Magyarul, nominális lejárati tőkevesztéstől nem kell tartani, de egy potenciális hozamemelkedés miatt akár óriási veszteségek is lehetnek az amerikai államkötvények piaci árfolyamán, csakúgy mint a dollár értékének esetleges csökkenése miatt. Tehát a gigantikus mennyiségben kibocsátott amerikai államkötvények nem tartoznak bele egyetlen fenti három kategóriába sem, mert de facto nem lesz csőd, és a piac sem fogja gondolni, hogy fizetésképtelenség miatt csődbe jutnak, viszont a kötvények reálértéken való visszafizetésére jóval kisebb az esély, mint az 1-es kategóriájú országok esetében. Így értelmetlen amerikai államkötvényt tartani nulla kamattal a nominális biztonság miatt, a többi 1-es kategóriájú biztonságos ország államkötvényeinek lehetőségével szemben, hiszen azok fundementumai sokkal jobbak, és piacuk sem agyonmanipulált a jegybankjuk által. Csak spekulatív céllal lehet érdemes amerikai állmapapírok árfolyamára és hozamszintjére fogadni, de befektetésnek kerülendők.



DEVIZAPIAC 2011½: dollár erősödés, frank és jen gyengülés, instabilabb forint. Az elmúlt évtized gigantikus spekulatív luftballonjai mind mind mesterséges jegybanki likviditástenger gerjesztette alacson kamatú dollár, frank és jen hitelekre és shortpozíciókra épültek. [Amennyiben a finanszírozó valutában felvett hiteleket más pénznemben használják fel és költik el, akkor az átváltás a finanszírozó valuta gyengülésének irányába hat. Például a svájci frank alapú hiteleket forintban folyósítva használták fel, hiszen a hitelből vásárolt lakások, autók vételárát forintban kellett kifizetni, így a hitelek felhasználása valamilyen formában svájci frank átváltását eredményezte forintra, amely frank gyengítő és forint erősítő hatást generált. Az alacsony kamatú dollár, jen, frank hitefelvételek így évekig gyengítették ezen finanszírozó valuták árfolyamát. Míg a hitelek törlesztéséhez ezzel ellentétes átváltások szükségesek, azaz forint törlesztőrészleteket kell frankra visszaváltani, mely forint gyengítő és frank erősítő hatásokat generál. ] A frank és a jen shortpiramis a hitelválság első fordulójában összeomlott, majd mivel ezáltal immáron sokéves gyengülő trendjük a likvidálásoktól csúnyán behalva erősödő trendbe fordult, ezért ebbe az erősödő irányba is megindult a devizapiaci piramisjáték, amely 2011-re már teljesen irreális túlértékeltségbe pumpálta a frank és a jen árfolyamát.

A jen és a frank árfolyama a valutakosár-indexekhez, illetve euróhoz és dollárhoz viszonyítva mind tükrözi az említett folyamatokat.

Frank és jen short piramisjáték kiépülése (jen és frank gyengülés), összeomlása (árfolyamrobbanás), majd új long piramisjáték trendjének kialakulása (erősödés).

A fenti okfejtésem alapján a frank és a jen irreálisan erős szintekre hajszolt trendjében fordulatot várok, és visszatérést a középútra. Ugyanakkor, ami a másodlagos és harmadlagos globális finanszírozó valuta, azaz a jen és frank esetében történt a válság során, az még nem történt meg a legnagyobb globális finanszírozó valutával, a dollárral. A dollár esetében, ha pár éves fáziskéséssel is, de ugyanolyan okokból ugyanazt várom, mint ami a jennel és a frankkal történt: brutális dollárshort likvidációt dollár hitelek visszafizetését, és legkülönfélébb direkt/indirekt dollár short pozíciók zárását azaz dollárerősödést.

Devizapiaci fókuszomba így várhatóan leginkább USDJPY és USDCHF long pozíciók kerülhetnek.

10 év alatt lefeleződött a dollár értéke a jenhez és a frankhoz képest. Vajon tud fordulni az agyonhajszolt trend, vagy netán tényleg a nullába tart???


FORINT: A 2010-es újévi várakozásaimban a részvény- és árupiaci mellélövéseket némileg ellensúlyozva a kötvénypiac veszélyeinek prognosztizálása mellett, a forint piacát sikerült legjobban előre jeleznem: “viszonylag csendes, stabil, csapkodásmentes forintpiacot várok 2010-ben.“ Akkor ezt az elcsendesedett tájkép csata utáni helyzetet részletesen kielemezve meg is indokoltam, viszont az elmúlt másfél évben 2011. nyarára már ismét komoly mennyiségű spekulatív tőke áramlott be magyar részvényekbe, állampapírokba és a kamatozó forint instrumentumokba a globális palettán továbbra is viszonylag magasnak számító forint kamatok miatt, amelytől a forint helyzete lényegesen törékenyebb lett. Úgy gondolom, a forint egy globális perpatvarban könnyen megbillenhet a külföldi tőke távozása/menekülése esetén, arról nem is beszélve, hogy a magyar állam költségvetése láncfűrészes pszichopaták kezében van, akiknek a magánnyugdíjak elrablásán és padláslesöpréseken kívül nem sok lövésük van az egészhez. (A Pénzügyminisztériumi haverjaim a fejüket fogják, hogy micsoda dilettantizmus folyik ott bent, és kínjukban Varga Misiért fohászkodnak.)

És végül az aktuális 2011-es évszámnak megfelelő 2011 forintos/pontos célárfolyamaim: OTP, MOL, Nasdaq Composite Index



2011. július 4. Függetlenség napja

Előkerestem a 2008-as pólómat. Van egy érzésem, hogy lassacskán megint divatba jön. :-)


Klikk a képre az amerikai himnuszhoz a híres operaénekes, Enrico Palazzo előadásában. :-)))


PS: Van még kiscica, lehet értük jelentkezni. Imádok velük játszani, de azért jó lenne mindegyiknek egy család, ahol ők lehetnek a kedvencek.



2011.06.19. Nyilasi Tőzsde- és Cicablog – Szenzációs Négyes

Van egy nagyon kis hálás ház körüli kóborcicánk, aki nagyon jól érzi magát nálunk. Teszünk ki neki mindig zabát és vizet, amit már nagyon vár, de annál is fontosabb neki, hogy foglalkozzunk vele. Addig nem is eszik, csak dörgölőzik, várja, hogy simogassuk, dorombol, “beszélget” velünk, kikísér a kocsihoz, és jön velünk egy darabig, ha megyünk futni. Nagyon kis hálás, emberi cica, aki még nagyon fiatal, 2-3 éves lehet. Na ennek a kis feketének lett most 4 kiscicája, akiket jött nekünk bemutatni. Ők a Szenzációs Négyes.

A Szenzációs Négyes kiscicái jó gazdikat keresnek, úgyhogy aki jó gazdinak tartaná magát, és szeretne egy ilyen szenzációs kiscicát, az írjon nekem emailt, és továbbítom levelét a Cicaminisztériumba, ahol Cicaminiszter párocskám megszervezi az örökbefogadást.



Egy ritka állatfaj, a Kékszemű Maki



Egy másik ritka állatfaj, a Moncsicsi :-)



Én egy tigris vagyok.



Én pedig egy aranyos gazdira vágyom, akinek dorombolhatok és hozzábújhatok.



A Szenzációs Négyes a mamával, amikor először megpillantottuk az erkélyről



Végre egy kis nyugalom





2011.06.18. Muddy Waters – Sáros cégek a mocsárban

A Nyilasi Tőzsdeblog amatőr leleplező rovatához hasonlóan egy professzionális amerikai cég is elkezdett hamis számviteli beszámolókat leleplező fundamentális short befektetéseket ajánlani. Itt a cikk róla a Portfólión:

Sorra végzi ki a csaló cégeket a Muddy Waters – Portfolio.hu 2011.06.08 09:38 http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=150683

Töretlen siker övezi a csaló vállalatokra specializálódott tanácsadó céget, a Muddy Waterst, amely csalást, vagy hamis elszámolásokat folytató cégek után nyomoz. A tanácsadó eddigi működése során öt ilyen vállalatot talált, amelyre ügyfeleinek kiadta a részvényeladási ajánlást, az ügyfelei pedig nem panaszkodhattak, hiszen a részvények zuhanása több esetben a 90 százalékot is meghaladta a jelentésük közzétételét követően. Különleges vállalatot alapított Carson Block, aki kínai - főként jogászi - tevékenysége után maga köré gyűjtve a kínai üzleti életben nagy jártasságot szerzett szakembereket, egy befektetési tanácsadó céget hozott létre, amely olyan vállalatok után kutat a piacon, amelyek valós teljesítménye közel sem olyan jó, mint ahogy azt a piac gondolja, elszámolásaikban valószínűleg hamis adatok vannak. A "chicagói blues atyjáról" elnevezett Muddy Waters Research miután talál olyan vállalatokat, ahol svindli vagy csalás fedezhető fel, részvény short ajánlást ad ki intézményi ügyfeleinek, hedge fundoknak, az elemzéseit pedig közzé teszi honlapján. A Muddy Waters Research eddigi működése során (tavaly nyár óta) 5 cégre adott ki eladási ajánlást, ami mind az 5 esetében hitelesnek és sikeresnek bizonyult. Ebből az öt cégből kettőt már kivezettek a Nasdaq-ról, és eggyel nem kereskednek április óta. A műfaj azonban igen érzékeny, ahogy azt Block is elismeri, hiszen egy rossz ajánlás, egy téves elemzés alááshatja a cég hitelességét. "Az elemzéseik brilliánsak, de sosem szabad elfelejteni, hogy ezt pénzért csinálják" - mondta Roddy Boyd a thefinancialinvestigator.com szerkesztője. Bár jó utána tudnak menni a cégek ügyeinek, de vádjaikat bizonyítani nem tudják - tette hozzá. A Muddy Waters áldozatai: A tanácsadó legutóbbi áldozata a Sino-Forest erdészeti vállalat volt, amely az elemzés szerint trükkös elszámolásokat alkalmazott és valótlan adatokat tett közzé több egyéb tényező mellett. A vállalat árfolyama az elemzés június másodikai közzététele után 18,2 kanadai dollárról pár nap lefolyása alatt 3,6 dollárra esett. A cég vezetői ugyan rágalmazással vádolták meg az elemző céget, és alaptalannak nevezték a feltételezett csalásokat, ez az cég részvényeinek csak egy rövid felpattanásához volt elég. A cég első áldozata az Orient Paper volt, amely a feltételezés szerint 2009-es bevételeit megközelítőleg 40 szeresen becsülte fölé. Bár a vállalat akkor is tiltakozott, a cég részvényei azóta 56 százalékkal alacsonyabb áron forognak. A Duoyuan Global Water a róla készült Muddy Waters elemzés után 29,3 százalékot esett, és azóta a részvényeinek kereskedése fel van függesztve. A RINO International részvényei 96,5, a China MediaExpress papírjai 91,8 százalékkal kerültek lejjebb a róluk készült jelentést követően, majd papírjaikat ki is vezették a Nasdaq-ról.


PS: Ajánlom figyelmükbe a magyar tőzsdén jegyzett cégeket. A találati arány ott se lenne rosszabb.





2011.06.14. Több a buborék mint a Traubisodában 4. – dot.com bubble 2.0


Klikk a képre!

Ahogy cikksorozatom korábbi részében említettem, a részvényárfolyamokat látva úgy tűnhet, hogy “vége a válságnak, ami soha nem is volt.” Hiszen a részvényindexek és részvények többsége magasabban van most, mint a válság előtt, sőt, sokuk újabb és újabb csúcsokat döntöget. Többek közt a NASDAQ Composite Index is új évtizedes csúcsra száguldott az állítólagos “válság” ellenére, azaz a NASDAQ tőzsdén jegyzett több ezer részvény értéke jóval magasabb, mint a válság előtt volt. Egyedi részvényeket tekintve pedig esetenként nagyobb lufikat fújtak napjainkra a pilótajátékosok, mint a 2000-es NASDAQ mániában.

Apple és Amazon fényévekkel magasabban mint a millienniumi nasdaq lufiban.



Nem szarozás. Húszszorozás.



Csak” tízszerezés.



Sokadik bőr, sokadik lufi.



A Wynn kaszinóbirodalom ráadásul visszamászott ugyanoda, ahol még szárnyalt a Las Vegas-i ingatlanpiac. Pfff....



Fefújható műanyag kínai kacsák. A második már ereszt.



Egyéb szutykok, kacatok arany áron.






2011.06.10. Több a buborék mint a Traubisodában 3. – Csúcson a Dow Jones

Olyan drágák a részvények, hogy a Dow Jones index 30 részvényének összértéke sem volt még ilyen drága soha. Bizony, bizony, a látszat ellenére a Dow Jones indexportfólió valójában csúcson van, hiszen a tőzsdeindex szinte minden komponense is csúcson vagy csúcsközelben tartózkodik. Bár a Dow Jones index számértéke még nem érte el a 14000 pont feletti rekordját, hanem “csupán” 13000 pont közeli magasságba tornázta vissza magát, a tőzsdeindex részvényeinek értéke még sosem volt ilyen drága. Az ördög a részletekben bújik meg: A lényeg, hogy a válság okozta csődhalálok és vésztőkeemeléses újraélesztések végérvényesen kitöröltek a Dow Jones indexből kb 1700 pontot, amit a részvénypiac feltámadása matematikailag nem tudott visszaszerezni. A Dow Jones index válságba belebukott tagjai (AIG, General Motors, Citibank, Bank of America, GE Money) nullázásukkal és tizedelődésükkel kiszedtek az indexből kb 1700 pontot, majd a nullázások után helyükre bekerült 3 új komponens, valamint a vésztőkeemelésekkel felhígított komponensek ennyit nyílvánvalóan nem tudtak matematikailag visszanyerni a feltámadás során. Durván olyan 1400 pont veszhetett el végérvényesen matematikailag a Dow Jonesból
- a 3 új komponens hozott vissza úgy 300 pontot a feltámadás-rally során, de nem többet - miközben az index 30 komponense közül mostanság csupán 5 részvény van érdemileg lejjebb, mint amikor a Dow Jones index csúcson volt, 15 részvény kb ugyanott van, mint amikor a Dow Jones csúcson volt, és 10 mostani indexkomponens részvény jóval feljebb van, mint amikor a Dow Jones 14000 pont feletti csúcson volt. Tehát lényegében a Dow Jones index 30 komponenséből 25 van csúcson vagy csúcsközelben, és csak 5 van lejjeb, mint amikor maga a Dow Jones index 14000 pontos csúcsokon szárnyalt.



A Dow Jones pénzügyi részvénykomponensei közül csak a Bank of America van most érdemileg lejjeb a csúcshoz képest, az American Express és a JP Morgan csúcsközeli magasságokban, a Travelers biztosító pedig csúcson van.




Ipari mamutok közül csak az Alcoa van szignifikánsan lejjebb, mint amikor csúcson volt a Dow Jones, valamint pénzügyi veszteségei miatt a General Electric konglomerátum. Minden más iparvállalati indexkomponens csúcson vagy csúcsközelben tartózkodnak.




Technológiai komponensek a Ciscot kivéve a feltámadás-rallyban magasabbra jutottak, mint amikor a Dow Jones csúcsmagasságokban tartózkodott.




A kereskedelmi részvénykomponensek közül lényegében egyik sincs most lejjebb, mint amikor a Dow Jones csúcson volt.




Olajmamutok és a médiabirodalom Disney sincs most lejjebb, mint amikor a Dow Jones csúcsmagasságban tartózkodott.




A Pfizer és Merck gyógyszercégek alacsonyabban állnak, mint amikor Dow Jones index csúcsokon szárnyalt, viszont a Johnson & Johnson és a Procter & Gamble mamutok csúcsközelben tartózkodnak.







2011.06.03. Több a buborék mint a Traubisodában 2. – Soha nem volt még ilyen drága a részvények többsége


Klikk a képre!

Vége a válságnak, ami soha nem is volt.” Ezt gondolná az ember, ha ránéz a részvénygrafikonokra. Hamvaiból feltámadó főnixmadárként szárnyalva a részvénypiacokon is óriási piramisjáték épült újra ki. Lényegében szinte minden részvény a világban ugyanott vagy feljebb van, mint a válság előtt, sőt a legtöbb új abszolút csúcsot is ütött.

Az amerikai részvények döntő többsége magasabban van, mint a válság előtt. Mind az összes amerikai részvényt magában foglaló DJ Total Market Index, valamint a 30 kiválasztott főkolomposból álló Dow Jones (Industial Average) blue chip index is magasabban áll, mint a válság 2007-es kirobbanása előtt.



A NASDAQ-on jegyzett összes részvényt magában foglaló Nasdaq Composite évtizedes rekordot döntött, míg a 2000 amerikai kisrészvényből álló Russel index új csúcsra futott.



Az S&P 500 index is a válság előtti szintek közelébe ért, a kanadai tőzsdeindex pedig már magasabban is áll, mint 2007 előtt.



Az ausztrál és újzélandi tőzsde majdnem visszatornázta magát a válság előtti szintekre.



A brit részvények jobban állnak mint a válság előtt. A Financial Times vezető részvényindexe ugyanott áll, mint a válság kitörésekor, a másodvonal FTSE 250-es indexe pedig egyenesen csúcsközelben.



Hasonló a helyzet a német részvényeknél is. A vezető 30 bluechip DAX indexe magasabban áll, mint a válság előtt, az 50 fős másodvonal MDAX index pedig szintén rekordközelben.



Spanyolroszágban, ahol a legnagyobb fedezetlen dőzsölés megy Európában, még szinte alig esett valamit a tőzsde a válság előtti szintekhez képest. Az irgalmatlan drága Norvégiában pedig egy “kis ijedség” után visszatornázta magát a börze a válság előtti szintekre. .



Az államcsőd jót tett az argentínoknak, azóta évek óta csak emelkedik a tőzsde. Egy icipici 50%-os korrekciócska utáni négyszerezéssel már dupláját éri mint a válság előtt. Mexikóban is visszatornázta magát a tőzsde a válság előtti szintek közelébe.



A “téglákból” is újraépült a BRIC piramis:

A brazil Bovespa újra csúcsközelbe ért 2010-ben, és jó 50%-kal van magasabban, mint a válság előtt. Az orosz tőzsde is visszamászott a 2007. előtti szintekre.



Ázsiában rakéta üzemmód van. Minden nap új csúcs. The only way is up! Minek eladni, ha csak felefele mehet a rakéta???

Hong-Kongban és Kínában is már feljebb vannak az árfolyamok, mint a válság kirobbanása előtt.



Az indiai tőzsdeindex sokkal magasabban áll, mint a válság 2007-es kirobbanása előtt, sőt 2010-ben újra csúcsra is ért. A Fülöpszigeteken pedig még ezt is lepipálva könnyed triplázás után óriasi csúcsokat ütöget a tőzsde, és már 50%-kal van magasabban, mint a válság előtt volt.



Korea újabb és újabb csúcsokat dönt, már jó másfélszeresét éri a Kospi index a válság előtti szintnek. Szingapúrban is már meghaladja a tőzsdeindex a válság 2007-es kirobbanása előtti szinteket.



Indonéziában se lacafacáznak, a tőzsde csakis felfele mehet, és már dupláját éri mint a válság előtt. Természetesen Malajziában is új csúcs van, amely már 50%-kal magasabb, mint a válság előtt.



Thaiföld új abszolút csúcs, és Tajvan is jóval feljebb van, mint a válság 2007-es kirobbanása előtt.



A török bazárban tombol az isztambuli bull buli. Giga-mega csúcs, már kétszer annyit ér, mint a válság előtt. Az észt tőzsdeindex pedig visszamászott az ottani nagyon súlyos válságot megelőző szintekre.



És végezetül, az agyvérzésben lebénult nyomorék Pannon Puma LufiBUX indexét is sikerült felmanipulálni a válság előtti szintekre, és megetetni a plebsszel.

Reméljük a tőzsdei aranykor visszatértét és gazdasági jóléti tükröződését mindenki elégedetten érzi a saját bőrén itthon Magyarországon is, vagy ha éppen külföldön jár Amerikában, Görögországban, Portugáliában, Írországban, Arábiában, Ukrajnában, stb... De jó dolguk van az embereknek, hogy újabb és újabb csúcsokra emelkedik a tőzsde, ugye? :-P





2011.05.31. Hogy hívják a magyarországi japán autódílert??? – Nuku Suzuki Nukumani

A virtuális tőzsde világánál már csak a reálgazdaság veszélyesebb terep. :-)

A Suzuki gyárat nem kell félteni, a magyar autószalonok, márkadílerek egy évtizedig túlfűtött aranykorának azonban totális összeomlás vetett véget. Ez tipikus példája a reálgazdaság ciklikusságának. Minden létező díler, aki autószalont nyitott Magyarországon, százmilliomos lett. Tényleg szinte mindenki. A könnyen elérhető hitel – mint minden válság eredendő okozója – felpörgette az üzletet. A márkadílerek pedig égig érő paszulynak gondolva az üzletágat, az óriási profitokat újra és újra visszaforgatták, folyamatosan egyre nagyobbá, pazarabbá, újabbá, exklúzívabbá alakítva autószalonjaikat. Vidáman, mohón és bután kapaszkodtak az égig érő paszulyba, de valójában irracionálisan forgatták vissza a pénzt ciklikus vállalkozásaikba, hiszen egy-egy szalonba már több százmillió forint lett befektetve – várva, hogy majd ezt a pénzt is újra kitermelje – de addigra már mindenki vett autót, aki megengedhette magának. Sőt még az is, aki nem engedhette meg magának. Most egy jódarabig nem sok új autót fognak venni, hiszen mindenkinek van már. Elmennek ezek a kocsik most majd 10-20 évet. (Az enyém is 15 éves, és semmi baja.) Kubában már 60 éve bírják a strapát. :-) Képzelhetitek mekkora üzlet most a csilivili autószalon, ha már csak tized annyi autót adnak el, mint amire számítottak! Akkor járnak a legjobban, ha ki sem nyitnak. Az autódílerek, vállalkozók, reálgazdasági szereplők valójában ugyanazt a hibát követték/követik el, mint a virtuális tőzsdei pilótajátékosok: Nem szálltak ki időben, és szedték ki a pénzüket a nyílvánvalóan túlfűtött lufiból, aztán végül rájuk dölt a budi, és bentragadtak a pöcegödörben az összeomlásban. A reálgazdaságot is (vállalkozásokat, ingatlanpiacot, munkaerőpiacot, oktatást, stb) ugyanazok a primitív trendek mozgatják, mint a tőzsdét. Amikor túl sokan csinálják már ugyanazt – azon felbuzdulva, hogy mekkora üzlet ez – akkor már késő beszállni. Azért volt nyereséges a múltban, mert relatíve kevesen csinálták, és ahhoz képest nagyobb volt a kereslet. De amikor a kínálat már nagyobb, mint a kereslet, akkor ott már jellemzően nem lehet sok pénzt keresni, inkább csak elbukni. Plusz a reálgazdaság még a tőzsdénél is veszélyesebb, hiszen nem nagyon lehet kiszállni. Akkor sem, amikor még jól megy a szekér, de már érdemes lenne kiszállni – és akkor meg pláne nem egyszerű, amikor látja az ember, hogy valójában süllyed a hajó.

PS: A divatos, de feleslegesen sok jogász, közgazdász közül sokan csalódnak az elmaradt karrier miatt, a millió kommunikációs diploma (Bachelor of Nothing, Master of Bullshit) befektetése pedig semmit sem fog kitermelni. Az oktatás is reálgazdaság, amelyet szintén sokszor irreális trendek mozgatnak.



2011.05.27. A végső megoldás – Halálba hajszolta a devizahitel

Kedden öngyilkos lett S. István rendőr alezredes, aki négy gyermeket hagyott maga után. A Bors információi szerint S. István azért vetett véget életének, mert nem tudta fizetni svájcifrank alapú hitelének megnövekedett törlesztőrészleteit. A megyei kapitányság tagjai arról beszélnek, hogy a férfi súlyos anyagi problémái miatt lőtte fejbe magát, s a helyszínelők is arról suttogtak, hogy a számláira borulva találták meg az alezredes vérbe fagyott holttestét.”

És ez még csak a mínusz egyedik eset, hiszen el sem kezdődtek még a kilakoltatások. Tömegével lesznek ilyenek, akik végső “megoldásként” inkább magukra gyújtják a házat, de nem fognak onnan kiköltözni. Sőt, előbb-utóbb olyan is lesz, aki egy bankfiókban kezd majd el végső elkeseredésében lövöldözni.

A felelőtlen, hiéna bankok lakossági devizahitelezésének katasztrófális következményeit továbbra is kizárólag a szerencsétlen bepalizott ügyfeleken akarják elverni. Az állam eközben semmiféle konstruktív válságkezelést nem folytat, és nem biztosítja a korrekt jogi környezetet, jogegyenlőséget sem, ezért a bankok önkényesen indokolatlan uzsorakamatok kisarcolásával próbálják óriási - de közben be nem vallott - hitelezési veszteségeiket valahogy visszarabolni.

(Ahogy korábbi írásaimban sokszor felhívtam a figyelmet, a svájci frank alapú, azaz valójában devizaspekulációs forinthitelek törlesztőrészleteinek duplázódását csak kisebbik felében okozza maga a frank árfolyama, a nagyobb terhet a bankok által önkényesen, inkorrekten és jogellenesen kisarcolt kamatemelés okozza, miközben a valós pénzpiaci frank kamatok kvázi 0%-ra csökkentek. Lásd pl 2009.08.10. Svájcinéger uzsorások cikkemet!)


(Plusz ehhez hozzájönnek még a kezelési költség és egyéb díjak is.)

Nyílvánvalóan olyan hitelképtelen embereknek olyan felelőtlen és átgondolatlan devizaspekulációs hiteleket adtak, akiknek nem lett volna szabad ilyen hiteleket adni, mert úgysem tudják visszafizetni. Ráadásul a bankok katasztrófális hibájának orvoslását inkorrekten a korrekt ügyfeleik kizsákmányolásával próbálják megoldani. A bankok a saját hibáik felelőssége alól önkényesen kibújnak, a fizető ügyfeleiket “fegyverrel a kezükben kirabolják”, a nem fizető ügyfeleiket pedig a halálba hajszolják. És ez még csak a kezdet kezdete.

Pedig állítólag a bankoknak kiváló tőkemegfelelési mutatóik, több száz milliárdos éves nyereségük, és több ezer milliárdos saját tőkéjük van, szárnyaló részvényárfolyamokkal, aranykort idéző tőkepiaci környezetben. Akkor ebből az állítólagos pénzből miért nem jut annak a katasztrófális problémának az enyhítésére, amelyet maguk ezek a felelőtlen bankok okoztak???


Negyedéves bontásban. (Az utolsó adatoszlop címkéje elütés, természetesen 2011. első negyedéves adatokat mutatja. Tehát nem 1Q10, hanem 1Q11)





2011.05.25. “Adócsökkentés”

Ha már a láncfűrészes pszichopatákról esett szó.... elémkeveredett az “adócsökkentésük” eredménye:


Forrás: Pénzcentrum, és a frissen kormányhű vezetőségű KSH

Durva. Jól látható, hogy azok a szerencsétlen nyomorultak, akik eleve keveset kerestek, azok az “adócsökkentés” révén most még kevesebbet vihetnek haza. Akik pedig sokat kerestek, azok még többet kapnak kézhez. Egy ilyen “adóreform” szociálisan elfogadhatatlan. 100 ezer forintból pedig nem lehet megélni Európában. Ráadásul úgy, hogy a 100 ezer forintos fizetésekért jellemzően robotolni kell, a 200 ezres fizetéseket pedig gyakran csak haszontalan segghízlaló semmittevésekért adják. (A minisztériumi dolgozókat én például csak “statisztikai adatok”-nak hívom. Fogalkozásuk: statisztikai adat. És nem is dolgoznak semmit, csak azért tartják őket, hogy a szintén semmit sem csináló csókos főnöknek legyen 3 beosztottja, hogy az többszázezres főnöki fizetést vihessen haza.)





2011.05.24. Magyar Népmesék – “A bugyuta ember”


Klikk a képre a meséhez!

Nos, a láncfűrészes pszichopaták legújabb akciója nyomán úgy tűnik, hogy a magyar állam még ennél a mesebeli bugyuta embernél is nagyobb pancser: Közel négyszer drágábban, 23000-ért visszaveszi azt, amit 6000-en eladott. Tehát ugyanaz van a zsebében most – 21%nyi MOL részvény – mint volt néhány éve, csak a kvázi hitelből shortolással kidobott kb 400 milliárd forintot az ablakon. (Plusz meg még majd a kamatokat.)





2011.05.21. Pécsi Kaszinó

Mi az első dolog, amibe parkolás után belebotlom Pécsett? :-)

A belváros viszont pazar állapotban pompázik


PS: És hihetetlen, hogy Villányba autópálya vezet, hogy minél előbb hörpinthessen az ember egy kis Nyilasi bort... :-) A Rosénk isteni, a többit “sajátot” még nem kóstoltam, mert elakadtunk a pincesoron a “konkurencia” tesztelésével, de majd megpróbálok előállni egy kis villányi borissza esszével.



2010.05.20. Aki másnak vermet ás, maga esik bele

Tőzsdei manipulációval vádolják a MOL-t: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110518-tozsdei-manipulacioval-vadoljak-a-molt-a-horvatok.html


Klikk a képre!





2011.05.18. Több a buborék, mint a Traubisodában


Klikk a képre!

Irgalmatlan nagy lufikat fújtak a spekulánsok, amelyek mögött valójában semmilyen érték nincs, csak üres buborékok.

Aranylufi dollárban és svájci frankban


(A kitermelési költség 300-400 dollár.)



Ezüst és olaj


(Olaj kitermelési költség 1-40 dollár.)



Palládium és platina



Réz és rizs



Búza és kukorica


(Voltam a falugazdásznál, még soha életében nem örült így a magyar paraszt, mint mostanában. Pedig azok aztán mindig csak panaszkodtak világ életükben.)



Kakaó és kávé


(Sztárbuksi góré ki van akadva, hogy drága a kávé, így az 1000 forintos kávélöttyöt nem tudják húszszoros haszonnal adni, csak tízszeressel. Csökken az extraprofit.)



Cukor és szójabab






Földbe döngölve az amerikai dollár / egekben a kanadai és szingapúri dollár, a svájci frank és a jen




A brazil reál 10 év alatt triplájára erősödött, és már majdnem visszanyerte a 90-es évek végi összeomlás előtti értékét a dollárral szemben.

Ausztrál dollár szintén a fellegekben, mintha az amerikai dollár már semmit sem érne. Mindeközben lassan már Amerika a világ egyik legolcsóbb fejlett országa.



Duplázás és triplázás az euro/deutschmark, a jen és frank árfolyamindexében is



A svájci levegőbuborékpénz az egyik legnagyobb lufi. Még a kemény német márka és euró is lefeleződött a frankkal szemben.




PS: “Felfrissít a dupla buborék. Sok lehet, de soha nem elég.”





2011.05.15. A siker elmaradt, de az érték megmarad

Úgy látszik, jó zenével sem lehet nyerni, bár elég sok inkorrektség volt a versenyben: korábbi befutott slágekből összelopkodott számok, tavalyi győztes újraindítása, szakmai zsűrik fekete doboza, szlovákiai szavazatok blokkolása, a győztes kaukázusi macskanyavalygással kapcsolatban meg az motoszkál a fejemben, mintha tipikusan minden ország a legvacakabbra, legesélytelenebb nótáka szavazott volna, hogy ne az esélyeseket, hanem az esélyteleneket erősítse, ezzel relatíve lejjebb nyomva az erős külföldi ellenfeleket. (Például hány olyan - eredendően spúr - magyar lehet, aki Wolf Kati slágerének drukkolt, hogy nyerje meg, de 190 forintért küld egy SMSt, ahol egy olyan másik dalra szavaz, ami veszélyezteti a magyar kedvence helyezését??? Nem túl sok.)

De legalább van egy jó magyar sláger az ínséges popzenei felhozatalban, amely megmutathatta magát a betörhetetlen európai zenei piacon is.


PS: Azért a 2007-es ukrán ezüstérmest idén sem sikerült túlszárnyalni. Klikk a képre!





2011.05.12. Eurovízió – What about Hungary?


Klikk a képre!

Melyik a legjobb gyógyszer? A mínusz öt. Mert egyből hat. Na végre egy ilyen slágert sikerült indítani a Cicavízión! Nem hallottam a többi dalt, de a Wolf Katis slágernek minden adottsága megvan a győzelemre. Egyszerű, jól hangszerelt, fülbemászó, és azonnal üt. Lehet, hogy van jobb sláger is a mezőnyben, de itt csak 5 perced van, és csak egyetlenegy lövésed, hogy eladd magad (és az országodat). Ezegy ilyen verseny, és ez a dal ebben a versenyben tökéletes. Drukkolok, hogy nyerjen, mert megérdemelné, és jó lenne kicsit büszke lenni végre arra a világban, hogy magyar az ember. (Mert amúgy nem nagyon van mire. Sajnos.)



2011.május 1. Dr.Dzsínó helyzetelemzése :-)


Klikk a képre! Mindig aktuális. Örökzöld. Arany minden szava. Sőt, egyre aktuálisabb: “ami infláció folyik itt most ebben a rendszerben.”
(Magyar, Eurozóna, USA, Kína, Nagy-Britannia)





2011.április 1. A terminátor visszatér



2011.01.01. Még boldogabb új évet kívánok! :-)

Legyen jövőre minden olyan szuper, mint idén volt, plusz még azért a tőzsdén is kaszáljunk!!! Shortokkal. ;-)



Nyilasi Attila Tőzsde Blog – www.nyilasi.hu / http://nyilasi.tozsdeforum.hu

Korábbi cikkek olvasása